Petőfi Népe, 1978. június (33. évfolyam, 127-151. szám)
1978-06-22 / 144. szám
1978. június 22. • PETŐFI NÉPE • 3 SZEPTEMBERTŐL NAPONTA 1500 EBÉD Központi konyha Kunszentmiklóson Mintegy ezerötszáz üzemi ebédet fogyasztanak el naponta a kunszentmiklósi üzemek és hivatalok dolgozói, a kollégiumok, óvodák, napközi otthonok apróbbnagyobb lakói. Gyakorivá vált a községben a babakocsit toló, ételhordót cipelő fiatalasszonyok látványa is. A két-három gyermekes ifjú mamák közül egyre többen fizetnek be „üzemire”, s a korábban főzéssel töltött órákat inkább gyermekeikkel töltik, pihenésre, vagy más házkörüli teendőkre fordítják. Csakhogy a tanács, az ÁFÉSZ, illetve az Utasellátó Vállalat kezelésében levő, összesen hat kisebb-nagyobb konyha egyre kevésbé képes kielégíteni a megnövekedett menynyiségi és minőségi igényeket... Az ezredfordulóig elég lesz A probléma csaknem évtizedes — mondja Balogh Mihály, a nagyközségi tanács elnöke. — A megoldás igénye, szükségessége már 1970-ben felvetődött. Az elképzelések két év múltán konkrét tartalmat nyertek: programtervét készítettünk, s nemsokkal utóbb elkészültek a kiviteli tervek is. Az ötödik ötéves terv első évében azután elhatároztuk, hogy a tervciklus végéig felépítjük Kunszentmiklóson a kétezer adagos központi konyhát. — Ügy mondják vannak, legalábbis voltak olyan vélemények is, miszerint túlméretezett, indokolatlanul nagy ez a létesítmény ... ? — Igen, találkoztunk ilyen véleménnyel is — közli a tanácselnök. — Csakhogy a lakossági ellátásban éppen az a fő gond, hogy többnyire loholunk a reális igények után. S amikor úgy hiszszük valamely területen, hogy végre utolértük magunkat, csakhamar kiderül, máris kinőttük a nemrég átadott új létesítményt is. Ez a konyha lesz a jó kivétel! Kétezer adagos ugyan, de ezerötszázzal már gazdaságosan üzemeltethető, s egészen 2500 adagig fejleszthető. E beruházással — az ÁFÉSZ és az Utasellátó konyháit is számbavéve — az ezredfordulóig megoldódik Kunszentmiklóson a közétkeztetés. Milliók innen-onnan? A központi konyha felépítése nem olcsó mulatság. Hét és fél millió forint kellett hozzá. Kunszentmiklós tanácsi vezetői hozzájárulást kérlek a vállalatoktól, üzemektől is. Kiszámították, hogy mennyi az egy adagra eső költség, s javasolták, hogy a munkahelyek felmérve várható igényeiket, annak arányában biztosítsanak anyagi támogatást a nagy munkához. — A konyhaépítéshez és a tavaly ősszel átadott száz személyes óvodához párhuzamosan kértük a munkahelyek hozzájárulását — pontosít Balogh Mihály.— A legtöbb helyen azonban úgy fogalmazták meg a kérdést, hogy „vagy-vagy”, s többnyire az óvodát választották. A Villamos Berendezés és Készülék Művek vett A központi konyha makettje. zetői viszont azt mondták: „isis” !, Egymilliót adtak óvodára, s újabb egymillió kétszázezer forinttal két gyáregységük 400 dolgozója számára „megváltották” az üzemi ebédet is. A beruházás költségét ezen felül saját fejlesztési alapunkból biztosítjuk. — Mi történik, ha később a többi üzemek, szövetkezetek mégis 'meggondolják magukat? — Minden igényt hajlandók vagyunk kielégíteni, természetesen megfelelő hozzájárulás ellenében. Járulékos beruházások Az új konyha üzembe helyezésével egy sor módosítást kell eszközölni a nagyközség megszokott közétkeztetési rendszerében is. Ajpli László, a nagyközségi tanács vb-titkára erről a következőket mondta: — A konyha üzemeltetését a Pest vidéki Vendéglátó Vállalat végzi majd. Költségvetési üzemünknek kell viszont gondoskodni az étel szállításáról. E célra Barkas gépkocsit vásároltunk, amely jelenleg az ÁFÉSZ konyhájáról viszi az ebédet a VÁV gyáregységhez és a tanácsi intézményekhez. Áz utóbbi helyeken meg kell teremtenünk a korszerű, önkiszolgáló étkeztetés feltételeit is. A jelenlegi tanácsi kezelésű konyhák mosogató-tálaló funkciót fognak majd ellátni. ‘Egyedül a bölcsődei konyhánk üzemel majd tovább. — Kik, és mikortól fogyaszthatják az új konyhában főtt ételeket? — Terveink szerint szeptembertől a VÁV gyáregység dolgozói, valamint a tanácsi intézmények, óvodák, napközi otthonok, kollégiumok részesülnek ellátásban, összesen mintegy ezerháromszáz-ezerötszáz személy. Később ez a létszám fokozatosan növelhető az igényeknek megfelelően. Áz új konyhában egyébként nemcsak ebédet főznek, reggelit, tízórait, uzsonnát és vacsorát is készítenek majd a kétműszakos munkarendben dolgozó szakácsok. Az építkezés jól halad — Nem érdektelen, hogy az itt dolgozók munkafeltételei, szociális körülményei összehasonlíthatatlanul jobbak lesznek, mint a felszámolásra kerülő elavult konyhákban voltak. Ezt már a helyszínen mondja Ájpli László, miközben közeledünk az építészeti megoldásaiban is újszerű épülethez, amelyet a kunszentmiklósi illetőségű Maár Márton, a Csongrád megyei Tervező Vállalat igazgatója tervezett. Áz impozáns létesítmény nagyszerűen illeszkedik környezetéhez, a Petőfi lakótelep emeletes házsoraihoz, s a túlnan sorakozó nyereg- és sátortetős családi házakhoz egyaránt. Belül az épületben serényen dolgoznak a kunszentmiklósi költségvetési üzem kőművesei. Többen a hatalmas főzőterem padlózatának szigetelésével foglalatoskodnak, mások az egyik előkészítő helyiség oldalfalára illesztgetik a fényes, zöld csempéket. Hátul, a kazánházban már a végéhez közeledik a három olajgáz üzemű kazán szerelése, amelyek a közeli óvoda fűtését is ellátják majd. Az egyik helyiségben Takács Ferenccel, a konyha leendő vezetőjével találkoztunk. — Ki-ki jövök, ismerkedem, a leendő munkahelyemmel, készülök az új feladatra — mondta. — Megítélésem szerint jól halad az építkezés, s hamarosan megkezdődhet az üstök és egyéb berendezési tárgyak beszerelése is. Ettől kezdve állandóan a helyszínen leszek majd, hogy már a kivitelezés fázisában alaposan megismerjem a technikai-gépészeti berendezéseket. Minden arról tanúskodik tehát, hogy a beruházó, a kivitelező és az üzemeltető szervek, vállalatok egyaránt azon fáradoznak, hogy az új létesítmény mielőbb a lakosság szolgálatába állhasson, s ezzel Kunszentmiklós egy régi gondja hosszútávon megoldódjék. Sitkéi Béla A gyermekek nemzetközi éve Öt új Duna-hidat építenek az ezredfordulóig Budapesten és közvetlen határában öt új közúti hidat terveznek az ezredfordulóig, a KPM és a Fővárosi Tanács közös programja szerint. A Buda és Pest közötti forgalom javítását szolgáló elképzelésekről Frager Herbert, a KPM hídosztályának vezetője adott tájékoztatást. Budapest hidjai köztudottan túlzsúfoltak. Az autók számának gyarapodását a hídépítés nem követte, hiszen jelenleg csak egygyel van több hídja a fővárosnak, mint a háború előtt — ez az Árpad-híd. A zsúfoltság csökkentését szolgáló új hidak terve egyben a Budapestet érintő országos úthálózat bővítéséhez is kapcsolódik, ennek szerves részét képezi. „ A program szerint elsőként, 1981-ben az Árpád-híd kiszélesítése kezdődik, majd az évtized második felében látnak hozzá a lágymányosi közúti híd építéséhez, amely közvetlenül a déli vasúti összekötőhíd mellett ível majd át a Dunán. Ezen kétszer három sávban bonyolódhat majd a forgalom, s a Hungária körút és az Osztapenko csomópont közötti közlekedést könnyíti meg, az autók elkerülhetik a belvárosi túlterhelt hidakat. Az északi összekötő vasúti híd közvetlen szomszédságában is felépül majd az autósok számára egy új híd. Ennek folytatása Pestet félkör alakban átölelő út lesz, ezen a gubacsi hídon át Csepelre lehet majd jutni, a Csepelszigétről pedig egy új hídon Albertfalvára. Az albertfalvai hídról lefutó út Rózsavölgyön keresztül az M—7-es autópályához csatlakozik. Egy külső autópályagyűrű is körülveszi majd Budapestet, az úgynevezett M—0-ás autópálya, amely a Szentendreisziget alsó csúcsa közelében halad át a Duna fölött és Pest külső peremén, a lakott területeket elkerülve, Soroksárnál ér ismét a Dunához. Itt új technológiával, vasbeton szerkezetből készülő híd épül Nagytétény és Diósd közé. Ezen a hídon anélkül, hogy a budapesti forgalomba be kellene kapcsolódni, az autópályán megengedett sebességgel Miskolcról egyenesen a Balatonhoz lehet majd utazni. (MTI) tt A Föld lakóinak egyharmada, hazánk 10 millió 671 ezer állampolgára közül több mint kétmillió 14 éven aluli. A felnövekvő új generációért, a gyermekekért dolgozik a felnőtt nemzedék. Az ENSZ 31. közgyűlése elhatározta, hogy 1979-et a Gyermekek Nemzetközi Évének nyilvánítja; Nem valami látványos szép gesztus volt ez, hanem gondos előrelátásról tanúskodó döntés. Nem mindegy, hogy milyen lesz a 21. század első felének társadalma, hogyan alakul addig az emberek élete, gondoskodása, milyen eszmék jegyében, milyen körülmények között nevelődnek ma felnőtté, azok, akik az új évezred nyitánya idején a világ népességének gerincét alkotják. Az ENSZ közgyűlésének vitájában, majd az azt követő előkészítő munka során megdöbbentő tények kerültek nyilvánosságra azokról a hatalmas különbségekről, amelyek a Föld különböző pontjain, a különböző társadalmi rendszerekben élő gyermekek helyzetét jellemzik. A „fény-árnyék”, a „jólétnyomor” szembe,állítása bármennyire is elkoptatott érvelési módszer, ez esetben mégis bátran élhetünk vele, mert a tények önmagukért beszélnek. • A húsz évvel ezelőtt elfogadott Gyermeki Jogok Chartájában például nagyon szépen hangzik az a megállapítás, hogy minden gyermeknek joga van az egészséges élethez, a megfelelő táplálkozáshoz, a tanuláshoz, a játékhoz. Mennyivel más azonban a gyakorlat a fejletlen, vagy a fejlődés kezdeti szakaszában élő afrikai, ázsiai, dél-amerikai országokban, ahol sok-sok millió gyermek egyáltalán nem, vagy csak pár évig jár iskolába. Az analfabétizmus 30—40 százalékos, sőt még annál is nagyobb arányú. Kubai utam során a falvak idősebb parasztjai elmondották, hogy a forradalom győzelméig 60—70 százalékos volt az írástudatlanság. Fidel Castro kormányának első intézkedése az volt, hogy az analfabetizádorok-írástanítók tízezreit küldte falura, hogy minden parasztot megtanítsanak a betűvetésre, olvasásra. (Most ugyanez történik Angolában is.) Alapvető gyermeki jog: az egészséges táplálkozáshoz való jog. De ez alig-alig biztosított a Föld nagyobb részén. Ismert tény, hogy a világon minden harmadik gyermek éhezik, a gyermekhalandóság az afrikai, ázsiai országokban gyakran kétségbeejtő méreteket ölt. Az elmúlt évek során például az elhunytak 30—35 százaléka 14 éven aluli gyermek volt, különböző járványok évente ötmillió gyermek életét oltják ki. Kell-e ennél több bizonyíték? Bizony még sok a tennivaló, hogy a 21. századot egészséges, életet igénylő vidám ifjúság kezdje meg. tt A szocialista országok gyakran anyagi erejüket meghaladó anyagi javakat fordítanak a gyermekek boldog, gondtalan életkörülményei biztosítására. Ingyenes az alapoktatás, új iskolák százai, egyre szaporodó kollégiumhálózat, sportközpontok, úttörőházak, táborok, az iskolaegészségügy fejlettsége, a külföldiek által is megcsodált gyermekkultusz mind azt bizonyítja, hogy a szocializmusban valóban társadalmi ügy a gyermeki jogok biztosítása. A jövőre tervezett Gyermekek Nemzetközi Éve természetesen jó alkalom lesz a valós helyzet felmérésére, a tennivalók további meghatározására. A Magyar Úttörők Szövetségének Országos Tanácsa legutóbbi ülésén már pontosan kirajzolódott az ünnepi program, amely beépül az Úttörő Szövetség folyamatos évi munkájába. -Zánkán hirdetik meg a „Mi világunkért” címmel az új országos úttörő-mozgalmat. Ennek rendezvényei között kiemelik a nemzetközi gyermeknapon lezajló országos úttörő-játék, a nemzetközi gyermektalálkozó, a kulturális rendezvények egész sora és persze számos, felnőtteket foglalkoztató tanácskozás, irodalmiképzőművészeti, zenei stb. pályázat. • Íme a bizonyság, hogy a magyar társadalom apraja-nagyja jelentőségéhez mérten ünnepli majd meg jövőre a Gyermekek Nemzetközi Évét. T. F. Magasabb kölcsönt kaphatnak az építkező pedagógusok Húsz évvel ezelőtt lépett életbe az a rendelkezés, amely lehetővé tette a kis településeken dolgozó pedagógusok lakásépítését kedvezményes OTP-kölcsönnel. A két évtized alatt mintegy húszezer pedagógus lakásgondja oldódott meg ily módon, és a községekben, kisvárosokban most is ez a kölcsön segíti legjobban a nevelők otthonteremtését. A napokban megjelent újabb rendelkezés szerint az eddigi 160 ezer helyett 180 ezer forint kölcsönt kaphatnak a pedagógusok, 30 éyi törlesztésre. Megmaradt továbbra is a kiemelt összegű, 200 ezer forintos kölcsön: ebben a körzeti iskolák székhelyén, a különösen nagy pedagógushiánnyal küzdő községekben építkező, és arra szociális szempontból is ráutalt — sokgyermekes, gyermeküket egyedül nevelő, fiatal házaspár — nevelők részesülhetnek. Számuk az idén megközelíti a kilencvenet. A kedvezményes pedagóguslakásépítési kölcsön feltételei az új rendelkezéssel csak egy pontban változtak. Ha az építkezés tényleges költsége az eddigi 170 ezer forint helyett meghaladja a 190 ezer forintot, akkor az építtető pedagógus, vagy házastársa az OTP-kölcsönön- felül munkáltatói lakásépítési kölcsönben is részesülhet. Változatlan a lakásépítési kölcsön kamata: egy százalékos. Ha az építkezés helyén a pedagógus tíz évet munkaviszonyban töltött, akkor legfeljebb 25 500, további öt év után ugyanennyi, összesen 51000 forint állami engedményt kap. Ennék megfelelően alakulnak a törlesztésre megállapított összegek is. Itáliai mozaikok 7. Tornyok a hegytetőn San Gimignano-ba, ebbe az alig tízezer lakosú kisvárosba viszonylag kevés turista vetődik el, noha az útikönyvek mindegyike megemlíti a .^tornyok világhírű városát”. Pedig aki nem sajnálja a fáradságot» és rászán egy délutánt a település meglátogatására Firenzéből Róma <felé utazva, az ritka élményekkel gazdagodva Indulhat tovább. Ez a különleges érdekességű település a toscánial dombok fölé haladó országúiról már könynyen észrevehető. Pontosabban fogalmazva a madártávlati kép könnyen tévedésbe ejtheti az idegeneket, messziről ugyanis San Gimignano gyártelepre inkább emlékeztet, mint a középkor mindennapjait eredeti módon őrző .városkára... Ezt az érzékcsalódást pedig éppen nevezetes vártomyal okozzák, amelyeket a járatlan szem messziről gyárkéményeknek inkább vélhet, mint 600—700 évtt A polgárházakat is erődszerűen építették a városkában. yel ezelőtt létrehozott építményeknek. A 13—14. században kialakult városkában ugyanis az a különös szokás honosodott meg, hogy 9 tehetősebb nemesi családok nemcsak erődszerű épületeket emeltek a maguk védelmére, hanem az is, hogy ezeket égbenyúló, vaskos tornyokkal is megerősítették. Ezek a tornyok ta'núsították az építtetők hatalmát és gazdagságát. San Gimignano fénykorában több mint félszáz torony meredezett a magasba, de a feudális anarchia, a véres családi viszálykodások lassanlassan fogyasztották a számukat, mert amikor egy-egy palota az ellenfél kezére került, mindenekelőtt a tornyot bontották le. Magasságuknak viszont a városi .tanács rendelete szabott határt, eszerint senki fiának nem lehet magasabb tornya, mint az, amely a városi tanács épületét díszíti. S mivel ez 54 méteres volt, így a leghatalmasabb családoknak is be kellett érniük a félszáz méteres magassággal. Azután, hogy századok múltán a hanyatlás korszakában egyremásra dőltek romba a tornyok, ismét a tanácsnak kellett közbeavatkoznia. A városatyák el is rendelték, hogy a megmaradt, tucatnyi „családi” tornyot tulajdonosaik. kötelesek megóvni a pusztulásitől. Így hát napjainkban már csak mintegy húsz magán- és közületi torony ékesíti a meredek hegyoldal tetején meghúzódó városkát. Különben ezek a sziklás hegyoldalak segítették megőrizni a település érintetlen eredetiségét is. Mivel odafenn már minden talpalatnyi helyet beépítettek, az újabb ">ri házak már csak oda• A San Gimignano-t díszítő komor tornyok mess- • Ödön hangulatot árasztanak a város ma Is lasziröl szinte gyárkéményeknek hatnak. katt középkori házai. lenn a völgyben telpedhettek meg. Így a várfalakon belül még ma is valóban a „legsötétebb” középkorba csöppennek a látogatók, ahol ajtó és ablak, boltív és támpillér, utca és városi kút, torony vagy kolostorudvar mind, mind úgy állnak, mint ahogy a régi mesterek megalkották azokat. A méternél alig szélesebb sikátorok, kanyargó lépcsősorok,' belső terecskék, boltívek labirintusában tekeregve sok minden megérthető a középkorból. Ezekből a századokból ugyanis többnyire csak templomok és középületek maradtak fenn Európában, s kevés az olyan városka, ahol mindmáig használatba vannak a 13., 14. században épült vaskos polgári házak. Favtevtts Mikiét (Folytatjuk.)
