Petőfi Népe, 1978. június (33. évfolyam, 127-151. szám)

1978-06-17 / 140. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1978. Június 17. Lemondott az olasz köztársasági elnök események sorokban BUDAPEST___________________ Marjai József miniszterelnök­­helyettes, Andrej Lukanov bol­gár miniszterelnök-helyettes meghívására pénteken Szófiába utazott. Búcsúztatására a Feri­hegyi repülőtéren megjelent Vla­dimir Videnov, a Bolgár Népköz­­társaság budapesti nagykövete. (MTI) VARSÓ______________________ Oskar Fischer, a Német De­mokratikus Köztársaság külügy­minisztere pénteken hivatalos, i baráti látogatásra Lengyelország, ba érkzett. BELGRAD__________________ Jugoszláviában : befejezéséhez közelednek a JKSZ XI. kongresz­­szusának előkészületei. A kong­resszus tiszteletére sok helyütt új gyárakat, létesítményeket ad­tak át rendelkezésüknek. Belg­­rád egyébként ünnepi köntösben várja a jövő hét keddjén kez­dődő nagy eseményt. NEW YORK_______________ Az ENSZ Biztonsági Tanácsa pénteken hosszig vita után hatá­rozatot hozott az ENSZ ciprusi békefenntartó erői lejárt megbí­zatásának rríteghosszabbításáról. Szokatlan módon a döntés meg­hozatalakor az előző mandátum már néhány órája érvénytelen volt. A határozat értelmében 1978. december 15-ig érvényes az ENSZ-erők ciprusi megbízatása. LONDON,____________________ Nicolae Ceausescu, a román államtanács elnöke pénteken dél­előtt befejezte négynapos hivata­los látogatását Angliában és kí­séretével együtt hazarepült Bu­karestbe. PEKING ■ ______ Pénteken hivatalos látogatásra Kínába érkezett I. János Károly spanyol király‘és Zsófia királyné. A királyt pekingi útjára elkísér­te Marcelino Oreja Aguirre kül­ügyminiszter. ' BRÜSSZEL___________________ Baudouin belga király pénte­ken tanácskozást folytatott a, po­litikai pártok vezetőivel annak eldöntésére, elfogadja-e Leo Tin­­demans miniszterelnök csütörtö­kön benyújtott lemondását. PÁRIZS______________________ A Georges Pompidou nevét vi­selő párizsi kulturális központ­ban csütörtökön megnyílt a „Szovjet városépítés 1917—1978” elnevezésű kiállítás. Simó Endre, az MTI tudósítója jelenti: Az olasz kormány csütörtök esti rendkívüli ülésén tudomásul vette Giovanni Leone államfő lemondását és azt megjelentette a hivatalos közlönyben is. Pénteken délelőtt a parlament két házát hivatalosán tájékoztat­ták a lemondásról. Az olasz al­kotmány értelmében Pietro Ing­­raonaik, a képviselőház kommu­nista elnökének 15 napon belül össze kell hívnia a szenátorokat, a képviselőket és a tartományok elektorait, hogy együttes ülésen új elnököt válasszanak, hét évre. Közben az adóhivatal illetéke­sei a pénzügyminiszterhez eljut­tatott jelentésükben azt írták, hogy nem találtak szabálytalan­ságot Leone . adóbevallásaiban. Leone nevét 1976 tavaszán hoz­ták először összefüggésbe a Korrupció, vám- és adócsalás alapos gyanúja — súlyos vádak. Különösen akkor, ha egy ország első emberét, a köztársaság elnö­két illetik velük. Giovanni Leone, az Olasz Köz­társaság elnöke csütörtök este a televízióban elmondott rövid be­szédében ugyan becsületes em­bernek mondta magát, de lekö­szönt magas közjogi méltóságá­ról. Igaz, saját pártja, a keresz­ténydemokraták ezt tanácsolták neki, s a kormányt támogató négy másik párt — köztük a kommunisták — követelték ezt a lépést. Az egykori egyetemi ta­nárral, a büntető- és eljárásjogi tanszékvezető professzorral szem­ben nem valamiféle palotaforra­dalom diadalmaskodott, nem is a pártérdekek késztették elhatá­rozására. Esete az olasz társa­dalom belső válságának hű tü­körképe. A korrupciós botrányokkal és az összefonódásokból eredő pro­tekcionizmussal, a megvesztege­téssel és a hivatali hatalommal való visszaéléssel az utóbbi évti­zedben olasz politikusok sokasá­gát vádolták meg. Többnyire igazolódtak a vádak. Nem lehet kétséges, hogy Leone ügyében is toebizonyosodite a yolH államfőt nemcsak szórós baráti szálak fűzték a Lockheed-botrány két kulcsfigurájához, a bűnvádi el­járás alatt álló Lefebvre-fivérek­­hez, hanem maga is elfogadott kenőpénzt az amerikai repülőgép­­gyártól. Sokan föltették az utóbbi idő­ben a kérdést: vajon mi szüli a terrorizmust Itáliában? Nos, ’ a válasz kézenfekvő: ilyen környe-Lockheed-botránnyal, amikor a sajtó beszámolt arról a fekete könyvről, amelyben az amerikai társaság nyilvántartotta azokat a személyiségeket, akiknek pénzt juttatott a repülőgépek eladásá­hoz nyújtandó segítség fejében. A lapok azt írták,, hogy az „An­­itelope Cobbler” fedőnév alatt egy olasz elnök húzódik meg. Leone nevére akkor i kezdtek utalni, amikor belekeveredett az ügybe a Lockheed két közvetítője, Antonio és Qvidio Lefebvre, akik igen jó barátságban voltak az államfővel. (A Lefebvre-fivérek azóta az alkotmánybíróság előtt felelnek a korrupcióért.) Giovanni Leone az Olasz Köz­társaság első olyan elnöke, aki a köztársaság fennállásának 32 esz­tendejében lemondásra kénysze­rült. A „Leóne-ügy” közel két esz­zetben, ebben a légkörben, a szabadság és a szabadosság szün­telen összetévesztése jegyében a terror okkal burjánzik. S azon sem csodálkozhatunk — példa rá a tragikus Moro-ügy —, hogy a terroristák informáltsága a nyo­mozás legtitkosabb intézkedései­ről is feltűnően alapos. Ha a korrupció beárnyékolja az Quiri­­nale-palotát, a köztársasági elnök rezidenciáját, miért ne lehetne feltételezni kapcsolatot hétpróbás gengszterek és a politika bizonyos vezető erői között?! Meglehet, Leone lemondása — lemondatása? — szorosan beleil­lik az olasz politikai játékok for­gatókönyvébe. Az sem elképzel­hetetlen, hogy a Moro-drámából tőkét kovácsolt kereszténydemok­rácia, legalábbis a párt bizonyos körei, a 15 napon belül esedékes elnökválasztások után új általá­nos választások kiírását szorgal­mazzák. A legutóbbi részleges közigazgatási választásokon az olasz kommunisták némileg vesz­tettek korábbi pozícióikból, s ezt a körülményt aligha hagyják kiaknázatlanul a Democrazia Cristiana berkeiben. A hatalmi játék — így fogal­maznak évek óta Itáliában — újabb jelentős 9 epizóddal jgyara­­"podott. Az államito lemondása után abba a villába költözött, amely a vádak szerint a Lockheed-cég kenőpénzéből épült. 'Leone sze­mélye kényelmetlenné vált — ezért kellett távoznia. Lemondá­sával azonban a korrupt társa­dalom alapvetően mit sem válto­zott. A jelenség továbbra is meg­határozója Itália jelenkori törté­netének. Gy. D. tendő óta hamu alatt izzó para­zsa csütörtökön, tehát olyan idő­pontban lobbant fel, amikor már közeledett a „fehér szemesz­ter” időszaka (amelyben az el­nök megbízatásának lejárta előtt hat hónapig nem oszlathatja fel a parlamentet.) Az AFP megjegyezte, ha Leo­ne december végéig, elnöki meg­bízatásának lejártáig tisztében maradt volna, akikor a parlament feloszlatását lehetetlenné tevő „fehér szemeszter” június végé­től „befagyasztotta” volna a ke­reszténydemokrácia és a kom­munista párt között létrejött megállapodáson alapuló jelenle­gi parlamenti többséget. Az el­nök lemondása nyomán változtak a körülmények, s lehetséges, hogy sor kerül a DC jöbbszámya által óhajtott idő előtti választá­sok kiírására. Harmincéves szerződés Magyar és lengyel vezetők üdvözlő távirata 1948. június 18-án írták alá hazánk és Lengyelország között a barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerző­dést. Az évforduló alkalmából a magyar és a lengyel vezetők — Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Losoncéi Pál, az El­nöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnö­ke, valamint Edward Gierek, a LEMP KB első titkára, Henryk Jablonski, a lengyel államtanács elnöke és Piotr Jaroszewicz, a lengyel minisztertanács elnöke — üdvözlő táviratot váltottak. A magyar vezetők a távirat­ban a két nép hagyományos ba­rátsága történelmének szempont­jából kiemelkedő jelentőségűnek nevezik a harminc éve aláírt szerződést, amely ugyanakkor ki­indulópontja is volt a marxiz­mus—leninizmus, a proletár in­ternacionalizmus eszméi alapján fejlődő, új, szocialista barátsá­gunknak. Az ünnepi évforduló alkalmá­ból a magyar vezetők további sikereket kívánnak a testvéri lengyel népnek a fejlett szocia­lista társadalom építésében, a nemzetközi béke, és biztonság szolgálatában. A lengyel vezetők , táviratában egyebek között ez áll: „Nagy elismeréssel tekintünk a szocia­lista építésben elért kiemelkedő eredményeikre, valamint surra a tevékenységre, amelyet Magyar­­ország fejt ki a biztonság, az enyhülés és a népek közötti bé­kés együttműködés megerősítése érdekében”. NAPI KOMMENTÁR A Leone-ügy tanulsága Lázár György vezeti a KGST 32. ülésszakán részt vevő magyar küldöttséget Június 27-én Bukarestben megnyílik a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsának 32. ülésszaka. Az ülésszakon a tagországok miniszter­­elnöki szinten képviseltetik magukat. A magyar küldöttség Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének vezetésével utazik Bukarest, be. (MTI) Ajánlás a szövetkezeteknek Ülést tartott a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa A Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsa tegnap Budapesten Szabó István elnökletével ülést tartott, amelynek keretében meg­hallgatta dr. Czimbalmos Bélá­nak, a TOT főtitkárának: „Aján­lás az MSZMP Központi Bizott­sága, a mezőgazdaság és az élel­miszeripar helyzetéről, fejleszté­sétiek feladatairól, az ez év már­cius 15-én hozott határozatból adódó feladatok megvalósításáról, a mezőgazdasági mozgalomban” című előterjesztését. Az ülésen részt vett és felszólalt dr. Szla­­mcniczki István, a Központi Bi­zottság osztályvezető-helyettese. Az ajánlás fölötti vitában részt vett Kollár József né, a bácsal­mási Petőfi Termelőszövetkezet pártszervezetének titkára, a TOT tagja. Az ajánlás bevezetője megálla­pította, hogy a Termelőszövetke­zetek Országos Tanácsa teljes egyetértéssel fogadta az MSZMP Központi Bizottsága március 15-i határozatát, a mezőgazdaság, és élelmiszeripar helyzetéről és fej­lesztésének feladatairól. Megál­lapította azt is, hogy az elmúlt két évtizedben elért gazdasági si­kerek eredményeként a paraszt­ság helyzete minden területen ja­vult, jövedelmének színvonala elérte a munkásokét. A párt ag­rárpolitikája a lenini szövetkezeti elvek alkotó alkalmazása, tovább erősítette rendszerünk legfőbb po­litikai alapját, a munkás-paraszt szövetségét. Lehetővé vált az ön­álló vállalati gazdálkodás kibon­takozása, megteremtődtek az ál­lami gazdálkodó szervek és a szövetkezetek egyenrangú gazda­sági kapcsolatának feltételei. A bevezető rész tartalmazza, hogy: „a Központi Bizottság határozata a mezőgazdaságban a jövőben is meghatározó szerepet tulajdonít a szövetkezeteknek.” Az. 'országos tanács ' ajánlásai között a kövétkezők szerepelnek: A hatékonyság gyorsabb növe­lésével járó feladatokat kisebb létszámú munkaerővel és csökke­nő földterülettel kell megoldani. Szükséges javítani a termőföld védelmét, s annak ésszerű és gazdaságos használatát. A gazdálkodás eredményességé­re egyre nagyobb hatást gyako­rol az eszközhasználat színvona­la. Tehát a rendelkezésre áló fejlesztési lehetőségek között fon­tos a meglevő gépek és épüle­tek fokozott kihasználása, amely egyben a költségek csökkentésé­nek eszköze is. A termelés minőségének és ha­tékonyságának növelése az eddi­ginél nagyobb és színvonalasabb követelményeket támaszt a ve­zetésben és a végrehajtásban a dolgozókkal szemben. A nagyobb feladatokat csak jól szervezett, minden szinten fegyelmezetten és jó minőségben végrehajtott mun­kával lehet megvalósítani. A nö­vekvő , feladatok megvalósítása érdekében különösen fontos, hogy •gyarapodjék a jól képzett szak­munkások száma. A szocialista brigádok növek­vő felelősséggel vállaljanak részt a szövetkezetek előtt álló felada­tok megvalósításában. Hatéko­nyabb szervezőmunkát fejtsenek ki a munkaverseny kiszélesítésé­ben, gondoskodjanak arról, nogy a versenyfeltételeket teljesítő bri­gádok elismerése és jutalmazása ösztönző legyen. A szövetkezetek a termelési rendszerek nyújtotta lehetősége­ket nagyobb technológiai fegye­lem megvalósításával igyekezze­nek kihasználni. Ugyanakkor tá­masszanak a rendszerek működé­sével szemben nagyobb igénye­ket, különösen a termelés gazda­ságossága és minőségi mutatói­nak javítása tekintetében. A szövetkezetek a gazdasági társulások létrehozásában legye­nek továbbra is kezdeményezők, keressék más szövetkezetekkel, állami gazdaságokkal, állami erdőgazdaságokkal, élelmiszer­­ipari és kereskedelmi vállalatok­kal az együttműködés lehetőségét. A közös gazdaságok jelentős feladata a háztáji termelés szo­ciális támogatása és fejlesztése. A háztáji gazdálkodás társadalmi fontossága még hosszú időn ke­resztül megmarad, ezért a szö­vetkezeteknek a háztáji gazda­ságok tevékenységét az eddiginél is- szervezettebben szükséges tá­mogatni. A szövetkezeti demokrácia erő­sítésének, a munkahelyi közössé­gek szerepének növelésével se­gítsék elő, hogy a tagok és al­kalmazottak folyamatosan megis­merve a szövetkezetek előtt álló időszerű feladatokat, felelősséggel vegyenek részt az egyéni és cso­portérdek összhangját biztosító döntéshozatalban és ellenőrzés­ben. Az egyfejű sas országában Hatékonyabb mozgalmi munka Legenda es valóság (3.) Mint minden nagy hegy, a Tátra is megragadta az ember képzeletét, és számtalan, legen­dát teremtett köré. Az egyik szerint a lengyel betyárok (len­gyelül: baciar, ejtsd: bácsár) ha­talmas kincset raboltak a ma­gyar főuraktól, és a Tátrába rej­tették. Apáról fiúra adták a tit­kos hely tudását, és sokan még ma is hisznek abban, hogy meg­lelik, csak idő kell hozzá. A képzelet nem is rugaszko­dott el olyan nagyon a valóság­tól; egykor, jelentős vas- és ne­mesfémbányászat folyt itt, de a készletek már több évszázada ki­merültek. Ma is őriz azonban igazi „kincset”' a hatalmas hegy­ség: valóságos kincsesbányája a geológiai, természettudományi, történelmi és néprajzi emlékek­nek, ritkaságoknak. Pótolhatatlan értékét felismerve a lengyel kor­mány 1947-ben nemzeti parkká nyilvánította. Zakopánéban, a lengyel Tátra központjában nem volt szeren­csém, a rövid másfél nap alatt, amit itt tölthettem, remény tele-, nül esett az eső, a hegyekbe ilyen időben nem mertünk el­indulni, távolról figyeltük csak a ködöt pipáló vagy felhőbe ve­sző hegycsúcsokat. Mit tehet az ember, hogy valami ízelítőt kap­jon mégis a tájból, annak kul­túrájából? Megnézi a helyi mú­zeumot. A Zakopanéi Tátra Mú­zeum nemcsak . hogy kárpótol a személyes tapasztalatokért, ha­nem sűrítve és élményszerűen olyan ismereteket is ad, amelyet nehezen szerezne meg a többnyi­re korlátozott idővel rendelkező utazó. A múzeum négy részlege (geológiai, természettudományos, történelmi és néprajzi) teljesség­re törekedve mutatja be a Tát­rát. A néprajzi tárlók a népi élet két területét mutatják be alapo­sabban: a lakóházat és a juhá­szától Parasztházat láthatunk tisztaszobával és- „fekete szobá­val”. Nem kell ahhoz szákember­nek, néprajzosnak lenni, hogy a lengyel és a magyar népi élet és tárgyai hasonlóságának egész sorát fedezze fel: a szobák el­rendezése, a berendezési tárgyak szigorúan kötött rendje sok ősz­­szehasonlításra ad alkalmat. A tisztaszoba cserépedényei között felfedeztem a gömöri főzőfaze­kat, az erdélyi bokályt, a vásár­helyi vizeskorsót. Tárlatvezetőnk, Zurowski etnográfus, a múze­um munkatársa kérdésemre el­mondta, hogy a hasonlóságot mu­tató tárgyak egy része magyar eredetű, másik része helyben ké­szült és kölcsönhatásról, a fór­­pia és motívum vándorlásáról vallanak. A hagyományos tátrai juhte­nyésztés esetében a kapcsolatok még szorosabbak, a kölcsönhatá­sok még erősebbek. A szaksza­vak is beszédesek: a pásztor lengyelül = pasterz, a juhász = juhas, a gazda az gazda. A nagyfokú hasonlóságnak az a magyarázata, hogy a tátrai juh­tenyésztés kialakulásában nagy szerepet játszottak a középkor­ban az Erdélyből északra vándo­rolt pásztorok. A két nép között az érintkezés a középkor óta fo­lyamatos volt, nem meglepő hát, hogy a kölcsönhatás Lengyelor­szág legdélibb népcsoportjánál, a teljesen nem tisztázott eredetű góráloknál a legkézzelfoghatóbb. Most értettem meg a városi mű­velődési házban előző este látott népitánc-műsor „rejtélyét’’: a lakodalmas vagy a betyártánc ritmusa, dallama ismerősebb volt számomra, mint a Közép-Len­­gyelországból származó kísérőm­nek. A dallamkölcsönzés, köl­csönhatás oka nyilvánvalóan a két nép több évszázados érint­kezésében kereshető. Miután végignéztük a kiállítá­• Gorái népi együttes. sokat, Zurowski szobájából foly­tatjuk a beszélgetést. Munkájá­ról faggatom. — Egyik legfontosabb felada­tunk a gyűjtés, a leletmentés — mondja az etnográfus. — Mú­zeumunkban hatalmas anyag van raktáron, töredékét tudjuk csak kiállítani, mégis komoly hiányos­ságaink vannak. A múlt század­ban például — amikor megala­pozták a múzeumot — csak a szép tárgyakat gyűjtötték, a mindennapi használati eszközö­ket, szerszámokat nem. És sok esetben tényleg a huszonnegye­dik órában vagyunk. Példaként elmondom, hogy duzzasztógát épül a Dunajecen, s egy egész falut — néprajzi értékű falut — kell áttelepítenünk, mert je­lenlegi helye víz alá kerül. A régi házakból falumúzeumot, skanzent csinálunk. Vagy itt vannak a tátrai juhászkunyhók és hodályok, tizenegy völgyben. 1947 óta lakatlanok, amióta nem­zeti park lett a Tátra, nem sza­bad itt legeltetni. Gazdát kell ke­resni nekik, mert különben el­pusztulnak. A másik megoldás: az értékesebbeket helyi múzeum­má alakítjuk, a többit pedig skanzenbe telepítjük. — A skanzenépítés sem olyan egyszerű munka, mert ehhez a kultúra egészében kell tájéko­zódni, a podhalai (Tátra vidéki) kultúrának pedig csak egyetlen területe, a juhászat van tudomá­­nyosan, a teljesség igényével feldolgozva, hét kötetben. Sokat írnak a podhalai kultúráról, de ezek többnyire résztanulmányok vagy ismeretterjesztő munkák. Tavaly tudományos gyűjtőtábort szerveztünk néprajz szakos egye­temistáknak, tovább kell lép­nünk, komplex tudományos „tá­bort”, megtervezett csoportos ku­tatást kell szervezni a podhalai népi kultúra egészének tudomá­nyos feltárására. Zakopane utcáin sétálgatva sok magyar szót hall az ember, ez is jelzi, hogy innen a mai Magyarország sincs messze. A. J. (Vége) (Folytatás az 1. oldalról.) lyik. Újonnan létesített kis- és középüzemeink jelentős részében azonban még nem sikerült a kí­vánalmaknak megfelelő szak­­szervezeti munkát kialakítani. Az itteni alapszervezeteknek tehát több segítséget kell adni — a megyei szerv részéről is. A mozgalom fő feladata a munkáshatalom erősítése, a fej­lett szocialista társadalom építé­se, aminek egyik legfontosabb eszköze gazdasági terveink telje­sítése. Kulcskérdés a termelés színvonalának, hatékonyságának emelése, mert nagymértékben et­től függ életszínvonal-politikai céljaink elérése. A hatékonyság előmozdítására tett központi In­tézkedések között szólt a élel­miszeripar továbbfejlesztésére ho­zott országos és megyei döntés jelentőségéről. Hangsúlyozta, „hozzá kell szoknunk; ahhoz”, hogy a vállalati tervezéstől kezd­ve egészen a brigádok verseny­vállalásáig első helyen szerepel­jenek olyan kérdések, mint a korszerűbb és jövedelmezőbb termékgyártás bevezetése, az exportképesség, versenyképesség fokozása, a piaci igényekhez va­ló rugalmasabb alkalmazkodás.' A tennivalók közt. taglalta, hogy sok a helyrehozni való a kooperációs kötelezettségek telje­sítésében. Sok helyütt megszegik a technológiai fegyelmet, elnézik a lazaságokat, rendetlenséget, szervezetlenséget. Kertelés nél­kül beszélt a munkafegyelemről megnyilvánult furcsa nézetekről. Már-már ott tartunk — mon­dotta —, hogy a fegyelmezetlen­séget jóindulatú mosollyal tisz­tázzuk, és afféle magyar sajátos­ságnak tartjuk; ez nálunk így van, ezt tudomásul; kell venni. Ez erősen megalkuvó álláspont. Mint máskor, most is alá kell húzni, hogy a munkafegyelem javítása hangoztatásakor nem­csak a fizikai munkásra kell gondolni. Egyik —. új székházba költözött — intézmény igazgató­ja panaszolta, a minap, hogy a tisztviselők rendszeresen késnek, sokan az ebédidő alatt 2 óra hosszás bevásárlásokat végeznek, rongálják, elhanyagolják az új berendezést. — A munkafegye­lem megszilárdítása tehát min­denütt feladat. Termelőüzemek­ben sokat változtat a helyzeten a teljesítménybérezésre való át­térés, ami központi célkitűzés is. A mozgalom előtt álló másik nagy feladatról, az üzemi, mun­kahelyi demokrácia továbbfej­lesztéséről azt mondta el egyebek közt az előadó, hogy a feladatok végrehajtásának kezdetén tar­­itunk. Úgy tűnik, a szervezeti tennivalókra nagyobb gondot fordítottunk eddig, mint a tartal­mi munka segítésére. Pedig a lényeg az, hogy a dolgozók mi­nél nagyobb tömegeit bevonjuk a fő feladatok előkészítésébe, a elöntésbe, ezzel a cselekvés ki­bontakozását is megkönnyítjük. Befejező mondataiban ismétel­ten leszögezte az SZMT vezető titkára, milyen segítséget, bizta­tást jelentett, hogy a SZOT Tit­kársága két alkalommal is beszá­moltatta a testületet a munkájá­ról. ösztönzőleg, bátorítólag hat, hogy a megyei pártbizottság rendszeresen figyelemmel kíséri a szakszervezetek tevékenységét, és megfelelő útmutatást, elvi tá­mogatást ad a színvonalasabb munkához. Az írásos előterjesztés, illetve a szóbeli beszámoló fölötti vitában felszólalt: Szepesi Bertalan (Köz­alkalmazottak), Halász Rudolf (Bajai Vízügy), Arany Józsefné [(Élelmiszer Kisker.), Csapiár Vil­mos. (Művészek Szakszervezete), Erdélyi Ignác, a megyei pártbi­zottság titkára, Hajdú Béláné (kiskunhalasi szakmaközi szerve­zet), Gotlieb József (társadalom­­bizt. igazgatóság), Roland Fe­renc (SZOT), Leskovszky Albert (Baromfifeldolgozó V.). Mind a megtárgyalt jelentést, mind a második napirendi pontként be­terjesztett számvizsgáló bizottsági tájékoztatót egyetértőleg fogadta el a Szakszervezetek Megyéi Ta­nácsa. T. I.

Next

/
Thumbnails
Contents