Petőfi Népe, 1978. június (33. évfolyam, 127-151. szám)

1978-06-17 / 140. szám

1378. Június 11. • PETŐFI NÉPE • Z KORSZERŰSÍTIK A POSTAI LEVÉLFELDOLGOZÁST A szuperszonikus holló AZ ÜGYÉSZ TOLLÁBÓL A szabálytalan előzésekről Kerámia térplasztika • Oj kerámia térplasztikával gazdagodott Miskolc; Gádor Ist­ván Kossuth-díjas keramikus­művész alkotását a Tanácsház téren állítatták (el. A háromfigu­rás kompozíciót a pécsi Zsolnay­­házban készítették. (MTI-totó — Herényi László (elvétele — KS.) A FÁKLYA júliusi száma A Fáklya július 2-án megjele­nő 13. száma összeállítást közöl a magyar könyvek fogadtatásá­ról, népszerűségéről a Szovjet­unióban. Az olvasók megismer­kedhetnek V. Kuznyecovnak, a történelemtudományok kandidá­tusának „A kollektíva és a ter­melés hatékonysága” című köny­vével is, amelyről a lap recen­ziót közöl. Cikket olvashatnak továbbá a KGST-tagországok együttműködéséről a számítás­­technika területén, valamint a tudományos kaleidoszkópban az almatermelés új módszereiről és a fóliasátor elterjedt alkalmazá­sáról is. A kulturális cikkek kö­zül kiemeljük azt a portrét, amely a 63 éves Tovsztonogov színházi rendezőt mutatja be. Egy másik színes képriport pe­dig litvániai utazásra invitál — az olvasók az Inturiszt egyik út­vonalával ismerkedhetnek meg. Szokás szerint orosz nyelvlecke, Fáklya-fotó, . keresztrejtvény, íilmelözetes, a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza programismerte­tője zárja a számot. „Szilágyi Erzsébet levelét meg­írta” — így kezdődik Arany Já­nos híres verse —, majd rábízta a hollóra. A fényes fekete tolla­zatú, fürge légi postást, mint jel­képet a posta is szolgálatába ál­lította. Kezdetben szerettük a hollót, az utóbbi időben egyre A feladók megírják leveleiket és bedobják a postaládákba. Hogy mi történik ezután, keve­sen tudják. A zsákokba össze­gyűjtött borítékokat, lapokat egyenként kézbeveszik, szétoszt­ják, továbbítják. Egyetlen levél rengeteg kézen megy keresztül, mire eljut oda, ahová küldték. A postának pedig nem egy-ket­tő, hanem több mint másfél millió levelet kell naponta to­vábbítani és kézbesíteni. Ez a hatalmas levélözön meg­haladta a postaüzemek átbocsá­tó képességét, a szolgálat ellátásá­ban zavarok mutatkoztak. A bel­földi levelezés mintegy 30 szá­zaléka — naponta félmillió le­vél — késve jutott el rendelte­tési helyére. Elkerülhetetlenné vált a postaszolgálat gépesítése. A fejlesztés az irányítőszámok Mit kémek, várnak tőlünk, le­vélíróktól? Az irányítószámok automatikus leolvasása miatt kétféle borítékra lesz szükség. Az egyik gépi címzésre, a másik kézi címzésre szolgál. Minden bo­rítékon — a jobb alsó sarokban három piros színű függőleges csík — optikai jel — lesz. A gé­pi címzésű borítékon egyéb jel, címzési segédvonal nincs, a kézi címzésű borítékpkon segédvona­lak jelölik ki a címzés és piros téglalap alakú keretek az irányí­­tószám helyét. A gép olvassa a számokat, de hogy véletlenül se tévedjen, meg kell változtatni a címzésben az irányítószám és a feladó helyét. Az irányítószám eddig a helység­név előtt szerepelt, most az utca­név alá, az utolsó sorba kerül, a feladót pedig a boríték, vagy ra levelezőlap .bal alsó sarka he­lyett % bal. felső sarokba kell ír­ni. A külföldre küldendő leveleken változatlanul a helységnév előtt kell feltüntetni az irányítószámot. A gépesítés folytatódik Az elmondottakból kitűnik, hogy a korszerű Xevélfeldolgozás gyorsabb- a réginél, de van egy bökkenője. A levélírót is bevon­ja a munkába. A gép kezelője többet szidtuk. Hiába bíztuk rá sürgős üzeneteinket, a levelek csak késve jutottak el a címzet­tek kezébe. A postai küldemé­nyek áradatával a levélfeldolgo­zás hagyományos 'keretei között már nem lehetett megbirkózni. bevezetésével és elterjedésével kezdődött, és megvetette a gépe­sítés alapjait. A Budapest 72. sz-.' postahiva­talban, szeptember 11-én kezdi meg működését az a japán gyárt­mányú, automatikus levélfeldolgo­zó gépsor, amely naponta mint­egy 600 ezer levél gyors és pon­tos szétosztására alkalmas. Az emberi munkát felváltó- berende­zés nemcsak gyors, hanem okos is. Automatikusan leolvassa mind a géppel, mind a 'kézzel írt irá­nyítószámokat, kiválogatja a be­adagolt küldeményeket méret és vastagság szerint, majd lebélyeg­­zi. A dolog egyszerűnek tűnik, va­lójában akkor lesz az, ha az új, automatizált módszer megho­nosítását a közönség is támogat­ja. Csak arra kell ügyelni, hogy az utolsó sorba, vagy a felrajzolt négy kocka, közül az elsőbe X-et írjunk. Ennek a segítségével kü­lönbözteti meg a gép a külföld­re, illetve a belföldre irányítan­dó leveleket. A borítékok jobb sarkába nyomott három piros csík szintén arra való, hogy a gépet vezesse. Az optikai jel se­gítségével úgy állítja be a leve­leket, hogy a leolvasófej érzékel­hesse az irányitószámokat. Az automatikus feldolgozásra alkalmas borítékok és levelezőla­pok augusztustól megvásárolha­tók a postahivatalokban és do­hányárudákban. A régi borítékok, levelezőlapok továbbra is fel­­használhatók, de ezeket is már az új módon kell megcímezni. Az új címzés alkalmazása, természe­tesen csak a Budapestről és a Budapestre írt levelekre vonat­kozik. Megyén és a fővárost nem érintő országrészeken belül a le­velezés formája egyelőre még változatlan. részben maga a közönség, illetve csak akkor, ha betartja a szabá­lyokat. A berendezés leolvassa az irányítószámot, de annyira nem okos, hogy a tévedést ész­revegye és kijavítsa. Olvasni csak akkor tud, ha nem „vakul el” a rossz papírtól, helytelen címzéstől. Ahhoz, hogy minél gyorsabban megtanulja a számok olvasását feltétlenül szükséges a közönség együttműködése. És minél nagyobb tömegű külde­ménnyel árasztják el, annál ha­marabb belejön az olvasásba. Ennek érdekében a posta is széles körű tájékoztatást szervez. Elkészült a posta diákoknak szó­ló tájékoztatója és a közeljövő­ben minden család kap egy olyan levelet, amelyben részlete­sen elmagyarázzák a változásokat és a tennivalókat. Ami azért is fontos, mert az automatizálás folytatódik. Mivel a hagyományos hálózat nem al­kalmas a korszerűsítésre, erőtel­jes központosítást terveznek. Ez azt jelenti, hogy a korábbi 600 feldolgozó egység helyett 16 góc­hivatalt jelölnek ki a levélforga­lom automatizált lebonyolítására. Ezzel együtt a szállítást is át­szervezik. A mellékvonalakra irá­nyított vasúti szállításokat köz­útra terelik, a fővonalakon pe­dig külön postavonatokat indíta­nak, melyek kizárólag a góchiva­talokkal és azok mellékállomá­saival állnak kapcsolatban. ősszel működni kezd az új be­rendezés, kezdetét veszi egy fo­lyamat, amely új fejezetet nyit a posta történetében. A sajtónak bemutatott filmben láthattuk, hogy a japán berendezés milyen szédületes sebességgel dobja szét az ömlesztve beletáplált levélkö­­tegeket. Valósággal repkedtek a borítékok, a rendeltetésüknek megfelelő rekeszekbe. A két módszer közötti különbség akko­ra, mintha a jó öreg hollót a szuperszónikus repülőgéppel ha­sonlítanánk össze. Remélhetőleg, a holló emblémáját viselő posta zökkenőmentesen tud majd át­kapcsolni a nagyobb sebességre. Végre mi is megérjük, hogy le­veleink nem ólomlábakon cam­mognak, de gyors szárnyakon re­pülnek oda, ahová szánjuk őket. Vadas Zsuzsa A téglaipar hosszú távú re­konstrukciós programja szerint 1990-ig mintegy 3 milliárd fo­rint értékű fejlesztési beruhá­zást valósít meg a Tégla- és Cserépipari Tröszt. A nagyarányú fejlesztés évi 1 milliárd korsze­rű tégla termelését teszi lehető­vé. A korszerű üreges tégla mind­inkább valódi értékének megfe­lelő elismerést arat az építtetők körében. Különösen előnyös a 8 tömör téglának megfelelő üre-Az elmúlt hetekben, hónapok­ban Bács-KLskun megye közút­jain a legtöbb balesetet a sza­bálytalan előzés okozta. Ezúttal két olyan halálos balesetet mu­tatunk be, amely az előzés sza­bályainak megszegése miatt tör­tént. A közlekedési bíróság mind­két ügyben már ítéletet hozott. Az egyik ilyen közúti szeren­csétlenség tavaly november 1-én az 5302-es számú úton történt. László István kiskunfélegyházi lakos Zsigulijával meg akarta előzni az előtte haladó Traban­tot, amelyet Csorba Ferencné ve­zetett. László István 70—80 kilo­méteres sebességgel előzött, ám a keskeny, rossz úton a gépko­csi egyik kereke letért az útpad­kára, az megdobta a kocsit, s jobbra térve nekiütközött a Tra­bantnak, amely az árokban föl­borult. Csorba Ferencné olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen meghalt. Fér­je 8 napon belüli sérülést szén-, vedett, a hároméves kislánynak szerencsére nem lett különösebb baja. László Istvánt az előzés szabá­lyainak durva megszegéséért, il­letve halálos baleset okozásáért egy évi és 6 hónapi szabadság­­vesztésre ítélték, s egy évre el­tiltották a járművezetéstől. A másik baleset okozója Soós Ferenc budapesti lakos volt. Ta­valy szeptember 2-án Barkas tí­pusú személygépkocsival Buda­pestről Bajára akart menni. Az 51-es úton Dusnok közelében egy be nem látható útkanyarban 60 —70 kilométeres sebességgel meg akarta előzni az előtte haladó Wartburgot, s már későn vette észre, hogy vele szemben érke­zik egy kamion, amelyet Lukács Gyula vezetett. A két jármű nagy sebességgel összeütközött. A Barkas utasai közül Kósa Hen­rik és Kovács István a baleset színhelyén életüket vesztették. Súlyos, részben maradandó testi fogyatékossággal járó sérülést szenvedett a Barkas gépkocsi to­vábbi két utasa, s a balesetet okozó Soós Ferenc is. A bíróság több ember halálát előidéző halálos közúti baleset­okozás miatt Soós Ferencet két évi és két hónapi szabadságvesz­tésre ítélte és két évre eltiltotta a vezetéstől. ges kézi falazóelem. Felhaszná­lásával gyorsabb a falazás, ugyanakkor kötőanyagból ne­gyedannyi is elegendő, mintha kisméretű tömör téglát használ­nának. Az üregekkel könnyített falazóelem szállítása is olcsóbb, mert a könnyítés arányának megfelelően a felére csökken a fuvarköltség. Az üreges falazó­elem előnyei közé tartozik a jó hőszigetelés. Ez lehetővé teszi, hogy egy családi ház esetében évente ezer kiló olajat takarít-A két baleset több vonatkozás­ban hasonlóságot mutat. Azonos például az, hogy mindkét bal­eset az előzés szabályainak dur­va megszegéséből származott, s valamennyi szerencsétlenségnek halálos áldozata volt. A bíróság mindkét esetben megfelelő súlyú, példamutató büntetést szabott kL Különbözik a két baleset ab­ban, hogy az elsőnél az oldaltá­volság be nem tartása, az utób­binál a szembejövő forgalom el­lenére történő előzés miatt kö­vetkezett be a szerencsétlenség. A két balesetből több tanulsá­got is le lehet vonni. Az - előzés­nek a KRESZ szabályaiban meg­fogalmazott öt előfeltétele közöl az egyik az, miszerint az előzés során kellő oldaltávolságot kell tartani. Az állandósultnak te­kinthető gyakorlat szerint a jár­művek egymás melletti elhala­dásakor a biztonságos oldaltávol­­ság gépjárműveknél legalább fél méter, motorkerékpároknál álta­lában egy méter. Az oldaltávol­ság megválasztása függ még a járművek sebességétől, az útvi­szonyoktól, az út szélességétől, felületétől stb. Az említett pél­dában az útviszonyok kedvezőt­lenek voltak és az előzésnek en­nek ellenére mintegy kierősza­kolása szinte törvényszerűen bal­esethez vezetett. Az utóbbi ügyben a baleset oka a szembejövő forgalom el­lenére történt szabálytalan előzés volt. E témával más alkalommal már részletesebben foglalkoztunk. A szembejövő forgalom ellenére való előzés nagy figyelmet, kö­rültekintést igényel. Ilyen eset­ben ugyanis bárom — a saját, a megelőzött, s a szembejövő — jármű mozgásának, időben és térben elfoglalt helyzetének függ­vényeként kell esetenként a pil­lanat töredéke alatt dönteni, hogy a tervbe vett előzést végrehajt­suk-e vagy arról lemondva beso­roljunk az előttünk haladó jár­mű mögé. Az ezzel kapcsolatos megszívlelendő tanács: ha csak egy pillanatra is felmerül ben­nünk az előzés balesetveszélye, akkor inkább mondjunk le an­nak végrehajtásáról. Dr. Tasnádi Eids közlekedési ügyész sanak meg a lakók, a fűtési hő­veszteség csökkenésével. Ezért *' távlati tervekben előirányozták a hőszigetelést javító téglaüregek térfogatának növelését is. A szá­mítások szerint 1990-ig a tömött tégla arányát az 1960. évi 72-ről 20 százalékra csökkentik. Az üre­ges tégla termelésének csaknem. 40 százaléka olyan termék lesz, amelyben nagy üregek vannak, s így térfogatuk egynegyedét— felét levegő, tehát üreg foglalja, el. (MTI) ,,A gép csak akkor működik, ha Ön is közreműködik!” Naponta másfél millió levél Több üreges tégla és kézi falazóelem wwmmrnwmMmmmmmwmmmmmiiamMMmfflmmmmmMmmsmmmmmmmmmmmmMM Itáliai mozaikok 3. Kitérők és kerülők 9 Érzékcsalódást okozó „díszlet” utcakép a vlcenzal Teatro Olianpieóban. Itáliában az autóval indulók előnyös helyzetben vannak, már ami a 'kötetlen mozgást, a távol­ságok legyőzését illeti. Miután megszokták már — s mi mást tehetnének — az olaszok sajátos vezetési stílusát, könnyen tehetnek egy-kétszáz ki­lométeres „kerülőket” is. A Velence 'környékén .tartózkodó turisták több­sége viszonylag gyorsan délnek veszi útját, pedig az észak-olaszországi lombard városok — Padova, Verona, Vicenza — az itáliai művészettörténeti kalandozások különleges színfoltjait adják. Az egy­két napos észak-nyugati kitérőt — ez a legkeve­sebb erre a célra szánható idő — senki nem bánja meg. Padova főként ősi egyeteméről nevezetes, ahol súk honfitársunk megfordult már a török hódolt­ságot megelőző időkben is. A város szívében zeg­zugos, árkádos, szűk utcák között található a né­piesen „II Bo”-nak névezett régi egyetem ódon épü­lete. Az öreg Alma mater legnevesebb diákjainak — köztük Galilei, Dante, Tasso és Báthori István — egy közeli parkban található szobrai is jól tanú­sítják, hogy az intézmény milyen európai jelentő­ségű szellemi központ volt századokon át. A város másik fontos műemléke pedig a Madonna deli’ Arena kápolna, amelynek falait a nagy olasz festő, Giotto 38 képből álló világhírű freskósorozata éke­síti. A közeli Vicenza az építészet iránt érdeklődők „búcsújáró” helye. A település ugyanis a nagy reneszánsz építész Palladio termékeny munkássá­gának „tükre”, aki középületeivel mindmáig meg­határozó módon alakította ki a város összképét. Vicenza az építészettörténeti érdekességek mellett egy színházi különlegességgel is büszkélkedik. Pal­ladio utolsó alkotása ugyanis a Teatro Olimpico, azaz az Olimpiai színház volt, amelynek fedett, félkörlves nézőtere az antik mintára megépített színpada sajátos ötvözetét nyújtja az ókori és a modern európai színházi konstrukcióknak. A szín­pad boltíves nyílásai mögé az építész Sophokles Oidiipuszának bemutatására „maradandó” díszlet­ként olyan furcsa, perspektivikusan távolodó utca­képet építtetett fel, amely .megtéveszti a gyanút­lan szemet eredeti hatásával! Vlcenzától pedig már egyáltalán nincs messze a festői és látnivalókban gazdag Verona. Itt is turis­ták sokasága barangol városszerte, felkeresik az ünnepi játékok alkalmával még ma is használt antik körszínhazat; az Arénát, a román stílusú ká­polnákat és templomokat, és a város „Shakespeare­­emlékeit”; Júlia, illetve Rómeó házát, s a közeli kolostorkertet, ahol a hagyományok szerint Júlia sírja is állott... És most ugorjunk egyet, hogy még egy javaslat­tal élhessünk azok számára, akik a közeljövőben Itáliába készülődnek. Firenzéből több út is vezet dél felé, Róma irányába. Aki teheti, ne siessen, és #Az orvietói 9 Dante szobra Verona hangúin­dóm. tos főterén. tegyen egy rövid kitérőt Orvietóba. Ebben az egy­kori etruszk városban emelkedik ugyanis több művészettörténész véleménye szerint is Olaszország legszebb egyházi építménye, a Dóm. A meredek sziklákra épült ősi városka felkeresése önmagában is tanulságos, de a vidékiesen egyszerű házacskák közül kimagasló katedrális égbetörő homlokzatával, benne pedig Signorelli világhírű, Michelangelo ál­tal is megcsodált freskósorozatával, egyedülálló él­ménnyel örvendezteti meg a látogatókat. Pavlovits Miklós (Folytatjuk.) j

Next

/
Thumbnails
Contents