Petőfi Népe, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-11 / 109. szám
1 ® PElCri KÉPE « 191S. május 11. V tslei - vastüdőben # Valószínűleg világrekordéi1 a képen látható 56 ívei angol férfi, aki 28 év óta él vastttdőben. 1949- h»n betegedett meg gyermekbénulásban. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS.) Az orvo.stu- domány diadalínak egyik fé- nves példája a legyőzött gyermekbénulás. Még 20 éve- jelentős járvány dühöngött hazánkban is, az ezt követő évek óta azonban elvétve. ha előfordul, de bizonyíthatóan a védőoltás elmulasztása miatt. A gyermek- bénulás a XIX. század végétől Európában, a XX. század elejétől Észak- Amerikában is váratlanul fellépő járványokat okozott. 1909 óta Ismert a kórokozója, egy gömb alakú vírus, amely az emésztő- és légzőszervekkel jut be az emberi szervezetbe. Felfedezésétől számítva 40 év telt el azokkal a tudományos kutatásokkal, amelyek megalapozták az ellen való védekezést. 1949-ben fedezte fel Enders, Weller és Robins a vírusnak azt a tulajdonságát. hogy az emberi szövettenyészetben is szaporítható, és ezzel egyszerű és olcsó tenyésztési mód állt rendelkezésre. Méltán kapták meg felismerésükért 1954-ben az orvosi No- bel-díjat. A kórokozókkal fertőzöttekben a vírus a mozgató idegdúcsejte- két pusztítja el, Izombénulósok jönnek létre, leggyakrabban az alsó és felső végtagokon, de bénulhatnak a légzőizmok is. A légzőizmok bénulása esetén a fulladásos haláltól gépi, mesterséges lélegeztetéssel mentik meg a betegeket. Ha a légzőizmok és a rekeszizom bénultak, vagy az légzőközpont működése elégtelen, a beteget az ún. tank-respirátor- ba helyezik. A készülék a tüdőben és azon kívül létrehozza azt a nyomáskülönbséget. amely szükséges ahhoz, hogy a tüdőbe kellő mennyiségű levegő áramolják be és ki. Egyes készülékekben a beteg feje a tulajdonképpeni készüléken kívül, átlátszó búróval fedve helyezhető el. A búra légterében megfelelő pozitív nyomás biztosítható. így a tankrész bármikor kinyitható és a beteg testén a különféle orvosi beavatkozások elvégezhetők. Ha a légző- és nyeléül központ egyaránt bénult, légcsőmetszést végeznek. és a légzést túlnyomásos készülékkel tartják fenn, Ha a beteg állapota javul, fokozatosan kisebb kapacitású készülék alkalmazására térnek át. A Nap, a Föld és Szovjet geofizikusok megállapították, hogy a légkörben 100— 150 kilométer magasságban található nitrogén nagyon fontos szerepet játszik az atmoszféra optikai és más tulajdonságainak kialakításában Kiderült, hogy ezen a magasságon a nitrogén-koncentráció elérheti a köbcentiméterenkénti 10 milliárd atomot — azaz ezerszer nagyobb a korábban feltételezettnél. a nitrogén Megállapították, hogy az alsó lonoszférában a nitrogén koncentráció erősen függ a naptevékenységtől. Az utóbbi maximuma idején a nitrogén-koncentráció ezerszeresére nő. Az alsó ionoszféróban található atomos állapotú nitrogén mennyiségének megváltozása alapján meghatározható a napsugárzás ionizáló képessége, ami nagymértékben befolyásolja az ionoszfé- rái, az időjárási viszonyokat és a földi biológiai folyamatokat is. Mikrohullámú hírközlés A hírközlés egyik legfiatalabb ágazata a mikrohullámú hírközlés. amely 25 év alatt olyan nagymértékben elterjedt világszerte, hogy nélküle valószínűleg megbénulna a nemzetközi telefonforgalom, és. nem. lehetne a televízióadó-háló. zatokat sem működtetni. Elterjedésének oka nagy kapacitása és megbízhatósága. A földi, pont-pont közötti mikrohullámú összeköttetésnél az adó bemenetelére adott jel mikrohullámú rádiófrekvencián továbbítódik a vevő. höz. Mikrohullámú csatornának nevezik azt az átviteli lehetőséget. amit egv adó-vevő pár teremt. A mikrohullámú rendszer abban az esetben biztosít sok telefoncsatlakozásnak átviteli lehetőséget, ha az ehhez ké. pest keskeny telefoncsatornákat a frekvenciatartományban egymás mellé helyezik, multiplikálják. . Gyakorlatilag a multiplex az a berendezés, amelynek a bemenetére adott jel mikrohullámú rádió- frekvencián továbbítódik a vevőhöz. Mikrohullámú csatornának nevezik azt az átviteli lehetőséget, amit egy adó-vevő pór teremt. A mikrohullámú rendszer abban az esetben biztosít sok telefoncsatlakozásnak átviteli lehetőséget, ha az ehhez képest keskeny telefoncsatornákat a frekvenciatartományban egymás mellé helyezik, multiplikálják, Gyakorlatilag a multiplex az a berendezés, amelynek a bemenetére sok telefonkészülék áramköre csatlakozik, a kimenő oldalon pedig az összesét egy áramkörön továbbítja. A televízióstúdióból vagy a közvetítések helyszínéről a tv- adókba a kép és a hang mikrohullámú összeköttetések segítségével jut el. • Mikrohullámú állomás antennatartó tornya, parabolaantennákkal. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS. Mikrohullámú összeköttetésnél az adó- és vevőantenna közötti térnek, a jó minőségű összeköttetés érdekében optikailag lényegében akadálymentesnek kell lennie. Ezért a mikrohullámú állomásokat magasabb pontokra telepítik, vagy az antennáknak magas tornyokat építenek. A mikrohullámú összeköttetés hosszának részben a légkör jelentős csillapító hatása, részben a Föld felszínének a görbülete szab határt. Az összeköttetések átlagos hossza 35—60 kilométer között változik. Az információátviteli pontok általában ennél jóval nagyobb távolságban helyezkednek el egymástól, sokszor több ezer kilométerre, ezért több szakszra van szükség: a szakaszok sora a mikrolánc. VÉDŐRUHÁK, ÜZEMORVOS, ÜDÜLÉS Szociálpolitika az építőipari vállalatoknál A munkahely, adott körülményeivel az ott dolgozók életének egyik meghatározója. Színtere ugyanakkor az ifjúság, a nők helyzetét könnyítő, a közművelődést kiterjesztő törvények végrehajtásának — az életkörülmények alakulásának. Az ezekkel kapcsolatos feladatok körülhatárolása alapján 1976 óta a vállalatok szociálpolitikai tervet készítenek. A középtávú célkitűzések mellett az évenkénti feladatokat is rögzítik. Az Építő-, Fa- és Építőanyag- ipari Dolgozók Szakszervezetének megyei bizottsága a négy építőipari vállalat — a BÁCSÉP, az ÉPSZER, a 'Kiskunhalasi Építőipari Vállalat, valamint a Bajai Építő- és Építőanyagipari Vállalat — szociális terveivel és intézkedéseivel áprilisban foglalkozott. A szociális Intézkedések egyik csoportja rétegpollttkai jellegű, a nők, illetve az ifjúság helyzetét érinti. A kivitelező építőipar sajátossága, hogy kicsi, tíz százalék körüli a nők aránya. A fizikai munkát végző asszonyok nagy része szakképzetlen. Ez keresetüket, előrehaladásukat fékezi. A vállalatok ebből a helyzetből ma még nem Igen találnak kiutat. Eredményesek viszont azok a beruházási törekvések, amelyek az építőanyagiparban általánosak, s a fizikai munka könnyítését célozzák. Bérek és pótlékok A fiatalok keresetének alakulását külön is vizsgálta a BÁCSÉP. Megállapították, hogy a hiányos szakismeret, esetenként a nem megfelelő munkaerkölcs az oka annak, hogy egynémely fiatal soványabb borítékot kap fizetéskor. A legfőbb feladatra világítottak rá a beszámolók, amikor leszögezték, hogy a szakma mielőbbi elsajátítása, az igazi gyakorlat megszerzése a vállalat érdeke is, nemcsak a kezdő szakmunkásoké. Erről sokszor az idősebb munkatársakat is meg kell győzni — hangzott egy igazgatói vélemény. A bérfejlesztések gyakorlata sokat fejlődött az utóbbi években. Ma már mindenütt január 1-től hajtják végre, és az összegnek legalább háromnegyed részét fordítják az alapbérek növelésére, A pótlékok között a kifejezetten munka alapján járók arányát növelik. A keresetkiegészítések jelentős része így műszakpótlék vagy minőségi prémium formáját ölti. A munka, a munkahely veszélyessége az építőiparban a korszerű technológiák bevezetésével sem csökken, inkább növekszik. Legalábbis akkor, ha nem tartják be a biztonsági szabályokat Az évről évre növekvő munkavédelmi kiadósoknak nem sok haszna van a megfelelő szemlélet nélkül. Ezért jut egyre fontosabb szerep a baleset-megelőzés propagandájának. Izgalmas kérés a munkaruháké. Még a kisebb vállalatok Is milliókat költenek rájuk — sokszor feleslegesen. A beszámolók megerősítették az egyre gyakrah- bnn hallható kritikát: a legtöbb holmi rossz minőségű. A bakancsok 'kihordási idejét években méri. a kollektív szerződés (Igazodva az árukhoz), de hordani csak pár hónapig lehet őket. Egyes munkaruházati áruk időnként nem is knohátók. A védőeszközök némelyike pedig kényelmetlen, akadályozza a munkát. Különösen azok hátrányait kifogásolják a dolgozók. amelyeknél hallottak már kors-f rflhb védőeszközökről is. Csak szók éppen nem kaphatók. A vállalatok nem tartják ókos megoldásnak a kihordási ■ idő csökkentését, inkább — mint a Bácpép tervezi — kapcsolatot keresnek azokkal az üzemekkel, .imé'vek ló minőségű, tartós cikkeket gyártanak, s tőlük próbálják közvetlenül beszerezni az árut, A kisebb létszámú vállalatok persze nem választhatják ezt a számukra költségesebb megoldást. Az üzemegészségügy néhány év alatt a szociálpolitika szerves részévé vált. Az ellátásba dolgozóinak alig több, mint harmadát tudta bevonni a BÁCSÉP, szintén nem mindenki számára érhető el az üzemorvos az ÉPSZER- nél. Hasonló területi problémák miatt nem is alkalmaz üzemorvost a halasi vállalat. Hathatós rehabilitációs tevékenységet végez ma már a BÁCSÉP. Meghökkentő szám, hogy tavaly 77 embert irányítottak át egészségügyi okok miatt orvosi vélemény alapján könnyebb munkára. Költséges a közlekedés A szociális körülmények címszó alatt összefoglalható feltételek közül az első helyre a munkás- szállítás kívánkozik. Erre költenek ugyanis legtöbbet a vállalatok, a BÁCSÉP maga több, mint 30 milliót a múlt évben, amikor az egy ledolgozott munkanapra jutó utaztatási kiadás elérte a 66 forintot. Elgondolkoztató összeg, különösen annak Ismeretében, hogy az 52 autóbusz mellett még mindig szolgál személyszállításra tizenegy teherautó is. A tervezettet jó nyolcmillióval meghaladó kiadás természetesen a vállalatot Is elgondolkoztatta, törekvése a járatok ésszerűsítése, a férőhely- kihasználás javítása és a buszvezetők termelő munkába való bevonása. Erejéhez mérten egyébként a többi vállalat is óriási Összeget költ munkásszállításra. A gondok mellett fontos és örvendetes hatásnak tartják viszont, hogy a kényelmes autóbuszok élénkítették a fürdők és öltözők használatát, forgalomba állításuk kulturáltabbá tette a bejárást.. Zuhanyozásra persze távolról sem minden munkahelyen van lehetőség. Kisebb építkezéseken az Is eredmény — bár a szakszervezet részéről követelmény — ha emberi körülményeket teremtenek étkezésre, kézmosásra, melegedésre. Az étkezésnél tartva meg kell említeni, hogy az I980-ra elérendő 12 forintos nyersanyagnormát, illetve az ebéd 1400 kalóriás értékét fokozatosan közelítik meg a vállalatok. A panaszok nem any- nyira a mennyiséget érintik, inkább. az étel munkahelyre való sail lí fásának' kö tűimé nyelt. Ezen kellene javítani mielőbb. A vidéki munkások elszálláso- ' lúsára szintén milliókat költenek a vállalatok, a különböző komfor- tú szálláshelyek közül éppen a legrosszabbak kerülnek nekik a legtöbbe. Fenntartások azonban a két nagyvállalatnál még jó Ideig kényszerűség lesz. A BÁCSÉP még az új kecskeméti épületszárny elkészülte után is elhelyezési gondokra számit. Kevés a beutaló A dolgozók üdültetésében az igényeknek csak töredékét elégítik ki a SZOT-beutalók. A vállalatok saját üdülői is kicsik, ezért mindenfelé bérelnek klsebb-na- gyobb üdülőket, vagy annak mondott szállásokat. Ez is költséges megoldás és az olyannyira igényelt gyógyhelyeken sajnos, nem „jár" hozzá orvosi kezelés. Az üdülő családok legtöbbször önellátók, így a háztartás mellett kevés idejük jut pihenésre. Béren kívüli juttatásokra, segélyezésre a szakszervezeteknél jóval többet költenek a vállalatok A segély értékét nagyban emeli, ha az egyéni gondoskodás, a személyes problémák megoldásához való segítség érvényesül benne. (Nagyon elszaporodtak a segélykampányok, amelyek egy-egy réteget — kismamákat, nagycsaládosokat, nyugdíjasokat — segítenek. Bér a szándék nemes, a teljes egyenlősdl ilyenkor nem használ az ügynek.) Lakásvásárlás, illetve építés .támogatására megintcsak milliók fordítódnak évente. A lakáshoz juttatották száma, az egy-egy családnak adott támogatás összege az építőipari vállalatoknál örvendetesen magas. Lakáshiányra a bajai kivételével egyik vállalat sem panaszkodott. Az épftőiparbell szociális helyzet összegzését a legtömörebben úgv fogalmazhatták meg a vállalatok, hogy a dolgozók egyre inkább ragaszkodnak munkahelyükhöz, erőteljesen csökkent a kilépések száma, s általában növekedett a létszám. A néhány évvel ezelőtt még oly lellemző vándorlás mérséklődésében vitathatatlanul szerepe van a szociális gondoskodás tervszerű kiterjesztésének, a munkásellátás fejlesztésének, s mindazoknak az intézkedéseknek, amelyekkel a vállalatok a dolgozók élet- és munkakörülményeit igyekeztek javítani, Az anyagi eszközök ehhez megvannak, bár a kisebb vállalatok nem könnyen teremtik elő a költségesebb juttatások forrását. Zsembery Agnes. Jó eredmények a szakcsoportokban A MEZŐGAZDASÁGI termelés céljainak eléréséhez nagymértékben hozzájárulnak a kistermelők és a háztáji gazdaságok. A népgazdaság még hosszú időn keresztül számol a kistermelők által előállított termékekkel, ezért nemcsak elismeri, de támogatja is munkájukat. A kisárutermelés szervezettebbé tétele a szakcsoportok kialakításával valósult meg az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek irányításával. Érthető tehát, hogy a Bács-Kiskun megyei ÁFÉSZ-ek a múlt évben is kiemelt feladatként kezelték a háztájik és egyéb kisgazdaságok termelésének szervezését, az ott megtermelt áruk felvásárlását, értékesítését. A megyében 131 mezőgazdasági szakcsoport működik, mintegy 20 ezer taggal, A velük való törődés nemcsak a felvásárolható mennyiség növekedését, hanem több esetben az áruk minőségének javulását is eredményezte, A minőségben ez esetben a fogyasztónak legjobban megfelelő fajtákat kell érteni. A termelés „alapanyagainak” beszerzése köny- nyebb a szakcsoportok tagjainak. De nemcsak ez, hanem a termeléshez elengedhetetlenül szükséges anyagokhoz és eszközökhöz is könnyebben juthatnak hozzá. Az elmúlt évben például mintegy 20 ezer mázsa műtrágya, több, mint tíz millió forint értékű növényvédő szer és sok mezőgazdasági eszköz és kisgép jutott az ÁFÉSZ-ek közvetítésével a szakcsoportoknak. Az élőállat, a takarmány és a nagyobb mennyiségű termények szállítása önköltséges, tehát kedvezményes a tagok számára. A SZAKCSOPORTOK közül kimagaslóan jó eredményt mondhatnak magukénak a kisállattenyésztők. különösen a májliba és sertéshlzlalók dicsekedhetnek. A szakcsoporti termelésre alapozva tovább bővülhetett az ÁFÉSZ-ek élelmiszerfeldolgozó ipara, fó példa erre a kiskunfélegyházi ÁFÉSZ baromfifeldolgozó üzeme. Itt májlibából kereken 86 ezret dolgoztak fel és tijbb. mint 36 ezer kilogramm exportképes libamájat Állítottak elő. Ezt az eredményt kifejezetten a szakcsoport) termelésre támaszkodva érték el. A megyei AFÉSZ-ek a múlt. évben 25 ezpr hízottsertést adtak át az Állatforgal- ml és Húsipari Vállalatnak, e mennyiség jelentős hányada szintén a szakcsoportoktól származik. A KERTÉSZETI szakcsonortok érdekében az ÁFÉSZ-ek a ZÖLDÉRT mellett a konzervgyárakkal. közös vállalkozásokkal, állami gazdaságokkal Is felvették a kapcsolatot, s így oda Is szállíthattak zöldséget, gyümölcsöt. Az ez évi kistermelői áru biztosítása a fogyasztási szövetkezetek március 31- lg több, mint 1500 vagon gyümölcs értékesítésére kötöttek szerződést a kistermelőkkel. Ezek az adatok azonban még korántsem véglegesek, hiszen a gyümölcs értékesítésére szeptember elsejéig folyamatosan köthetők a szerződések, G. E. Elvégeztetett Még mondja valaki, hogy autómotorizáció terén nem szűnt meg nálunk a falu — pardon ez esetben nagyközség — és város közötti különbség. Nem kell hozzá — mondjuk — Kecskemétre vagy Bajára utazni, hogy a képen látható „csendéletre bukkanjon valaki. Nem véletlen, hogy a „csend" irányába mozgatja meg a szemlélő képzeletét az autóroncsok boglyája. Aki a képre néz — önkéntelnül is így kommentálja: „Autótemető". De mielőtt bárki is fejcsóválva zsörtölődne, hogy ez azért mégis túlzás már, s miért kellett megengedni autóroncstelep nyitását ilyen szépen beépített területen, — megnyugtatjuk. Sem autótemetőről, se roncstelepről nincs szó. Annyi igaz az egész látszatból, hogy Tompa nagyközségnek e viszonylag központi kis térségét szemelték ki az úttörők az ócskavasgyüjtés átmeneti központjának. Mihelyt kimerül a helység gépkocsi-, hűtőszekrény-, boyler-, sparherd- és egyéb fémhulladék-készlete, a rozsdatenyészetnek indult romhalmaz út- rákéi innét, hogy nemsokára valamelyik kohóüzemben kezdje meg újjászületését. Hja kérem, nekünk már „vidéki vi. szonylatban” is ilyen előkelő hulladékaink vannak. S az ezeket begyűjtő úttörők szülei sokat tudnának mesélni az 6 gyerekko- rukbeli és a mai ócskavasgyüjtés közötti tartalmi-minőségi különbségről. Mert régen is voltak már községekben, városokban ócskavas telepek. Tudta az ember gyereke, hogy ha megbecsüli az útfélen talált rozsdás csavart, vasabroncsot, szekérről leört vasalásdarabot — és lehajol érte, abból pénzelni is lehet. Ha összegyűlt egy kasitásra, félzsákra, netán targoncára való ócskavas, azért a telepen jó pénzt adtak. Volt úgy, hogy szerencsés hetek múltán akár 60 fillért is „keresett” a gyerkőc — szállítmánya fejében. Azért meg — élelmes utánjárás után — egy egészen jó állapotban levő használt teniszlabdát vehetett, — lei tudja, hányadik kéz alól. Csoda volt-e, ha az ember úgy meg tudott örülni egy félpatkónak, amit a kocsiút porában lelt? Nem egyszer olyképp, hogy mezítlábasán belerúgott, vagy rálépett. Na persze, ki róhatná meg a mi gyerekeinket, hogy holmi csikókályha ajtóért nem fárasztják a derekukat. Mikor számukra ekkora ócskavastömegeket tartogat a szerencse. Szerencse? örülnek a lomtulajdonosok, hogy egy-egy hulladékgyűjtő kampány idején megszabadítják Őket ilyen pocsék roncsoktól. S az is Jó, ha már nemcsak hogy alig elérhetetlen ideál egy kopott teniszlabda, hanem egyáltalán nem „cikk". Egy mindennapi labdát akár mel- iényzsebböl kifizetne a mai általános iskolások zöme. Már ha volna mellényük. A mostani ócskavasgyüjtésekböl, amit kollektív munkával végeznek, teljes sport- felszerelésekre, országjáró kirándulásokra futja. Míg mi annak idején azt lesegettük vágyakozva, hogy ugyan mikor. rázódik már le legalább egy tengelyszög valami rozoga szekérről, s a mai srácok egy-egy autó után fordulnak meg félrehúzott szájjal. — Nézd, milyen lepra az a Skoda. Az őszi hulladékgyűjtéskor igencsak mehe- tűnk elkérni a gazdájától... Tóth István (Tóth Sándor felvétele.)
