Petőfi Népe, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-25 / 121. szám

1978. május 25. • PETŐFI NÉPE • 3 PÁLYAKEZDÉS - CSALÁDALAPÍTÁS - SZABAD IDŐ Napirenden: az ifjúsági törvény Beszélgetés az Állami Ifjúsági Bizottság titkár helyettesév el Az országgyűlés kulturális bizottsága nemrégiben beszá­moltatta az Állami Ifjúsági Bizottságot az ifjúsági törvény végrehajtásának csaknem hétéves tapasztalatairól. E szám­vetés tanulságait — az ifjúság életében meghatározó jelentő­ségű eredményeket, s a megoldásra váró régebbi gondokat, újabb keletű ellentmondásokat — tekintettük át ezúttal Lu­gosi Gáborral, az ÁIB titkárhelyettesével. — Az ifjúsági tijrvény a fiatalokat érintő, legátfogóbb jogokat és kötelességeket rög­zíti. Miért van mégis, hogy végrehajtására az egész tár­sadalomnak érdemes odafi­gyelni? — Először, mert ez a megjelö­lés: ifjúság, számszerűit és tár­sadalmi súlyánál fogva is jelen­tős réteget takar. Hazánk lakos­ságának csaknem fele 30. éven aluli, vagy éppen csak betöltötte azt; az oktatási intézmények nap­pali tagozatain másfél millió diák tanul, az aktív keresők 35 száza­lékai!) fiatal, s a munkaerő-után­pótlás úgyszólván egyetlen fonása az ifjúság. Másodszor, mert a társadalom és az annak részét képező ifjiúság érdekei, alapvető céljai azonosak; har­madszor, mert nemcsak a jövő az ifjúságé, hanem már a jelennek is, aktív résztvevője, alakítója. A törvény — mind az ifjúság kö­rében, mind pedig a társadalom­ban — pozitív fogadtatásra ta­lált. A fiatalok körében elősegí­tette a társadalmi felelősségérzet erősödését, a szocialista társada­lom melletti elkötelezettség el­mélyülését; a társadalomiban pe­dig hozzájárult ahhoz, hogy a közvélemény árnyaltabb, reáli­sabb képet alkosson az ifjúság­ról. Más megfogalmazásban: a fiatalok helytállása a termelés­ben, a társadalmi munkaakciók­ban,- valamint közéleti aktivitá­suk erősödése —, társadalmi meg­becsülésük növekedését vonta maga után.­— Hallhatnánk példákat? — Hét év alatt a fiatal veze­tők, termelésirányítók száma a korábbinak háromszorosára nőtt; közéleti aktivitásukat pedig jól jellemzi, hogy hazánkban a ta­nácstagoknak ma már 16 száza­léka 30 éven aluli. A társadalmi megbecsülést pedig az a meg­számlálhatatlanul sok elismerő oklevél, munkahelyi, illetve ma­gasabb szintű kitüntetés fémjelzi, amiben a fiatalok egyénileg vagy kollektive részesültek. A tör­vény, illetve annak alkalmazása is feltétlenül hozzájárult ahhoz, hogy az utóbbi években jelentős változás ment végbe az ifjúság- politjkában alkalmazott társadal­mi munkamegosztásban, s az if­júságról való gondoskodásban, hogy fokozódott és konkrét in­tézkedésekben öltött testet az ál­lami szervek, a tanácsok felelős­sége az ifjúság iránt. — Minden törvény végrehaj­tásának vannak szervezeti és anyagi feltételei... — Az ifjúsági törvény sem ki­vétel. Megjelenését követően csakhamar megalakult az ifjúsági bizottságok állami intézmény­rendszere, élén az Állami Ifjú­sági Bizottsággal, amely a Mi­nisztertanács bizottságaként mű­ködik, s az elmúlt években 30 al­kalommal számoltatott be külön­böző minisztériumokat, országos hatáskörű szervekét, fővárosi, il­letve megyei tanácsokat. Létre­jöttek az ifjúságpolitika állami végrehajtásának központi és he­lyi erőforrásai is, összesen mint­egy 280 millió forint áll rendel­kezésre évente. — Mire fordítják a Központi Ifjúsági Alap évi 180 millió forintját? — Az ÁIB ebből támogatja a fiatalok kedvezményezését, ösz­töndíjazását; a 'különféle ifjúsági akciókat, az ifjúsági létesítmé­nyek fejlesztését. A Miniszterta­nács határozata nyomán példá­ul 1973-tól bevezették a fizikai dolgozók gyermekei számára a középiskolai tanulmányi ösztön­díjakat. A Központi Ifjúsági Alap­ból, valamint a helyi erőforrá­sokból azóta évente 15 ezer te­hetséges középiskolásnak folyósí­tanak ösztöndíjat. — Hogyan csoportasítaná az ifjúsági törvény végrehajtásá­nak tapasztalatait, illetve az ifjúság életét meghatározó té­nyezőket? — Mondjuk három kategóriá­ba: az ifjúság nevelése-oktatása, s vele a pályaválasztás, pálya­kezdés kérdéseire; a családalapí­tás, a „fészekrakás” problémáira, és a szabad idő célszerű eltölté­sének kérdésére. — Kezdjük a nevelés-oktatás, a munkahelyi beilleszkedés ügyé­vel. Az ifjúsági törvény kibocsá­tása óta' végrehajtott tantervi re­form eredményeként az oktatás anyagába beépült a világnéze­tünk alapjai tantárgy, illetve a történelem tantárgy keretében megkezdték az állampolgári is­meretek oktatását: intézkedtek az úttörőmozgalom állami támogatá­sáról, az úttörővezetők nagyobb erkölcsi-anyagi megbecsüléséről; a fiatalok munkáranevelését elő­segítendő, folyamatos és fokoza­tos bevezetés mellett elrendelték a VII—VIII. osztályosok, illetve a gimnáziumi tanulók évi 12 na­pos kötelező részvételét a terme­lő munkában. Fejlődött, szerve­zettebbé vált a pályaválasztási ta­nácsadás, bár még mindig gyako­ri az ütközés a fiatalok egy ré­szének egyéni elképzelése és a népgazdasági igények között; ezért növelni kell a szakmunkás­pályák presztízsét, s javítani a pályaorientációt. Áz utóbbi évek vívmányai a továbbtanulást se­gítő, felvételire előkészítő tanfo­lyamok és táborok, amelyek éven­te több mint 50 ezer általános iskolás középiskolára és 27 ezer középiskolás felsőoktatási intéz­ménybe való felvételi előkészítése folyik; intézkedések történtek a munka melletti továbbtanulás ösztönzésére, s 1973-tól felsőfo­kú tanintézetben tanulhatnak to­vább a termelő munkában leg­inkább kitűnt, tehetséges szak­munkás fiatalok. — A pályakezdés, a munka­helyi beilleszkedés elősegítése az ifjúsági törvény végrehajtásának kulcskérdése. Értünk is el ered­ményeket, de sok még a tenni­való e téren. Jó dolog például, hogy sok helyütt a szakmunkás tanulóéveket is beszámítják a törzsgárdatagság megállapításá­nál, hogy egyre több gondot for­dítanak a pályakezdők szervezett fogadására, hogy sokfelé norma­kedvezményt adnak a betanulási időre, hogy ápolják a kapcsolatot a katonai szolgálatukat töltő, vagy GYES-en levő fiatalokkal, de... Javítani kell a pályakez­dőkkel való foglalkozáson, biztosí­tani patronáltjukat. Az a tény, hogy a felszabadult szakmunkás- tanulók fele nem marad meg a helyén, hanem más vállalathoz megy, az emberi kapcsolatok gyengeségére mutat. — A fiatalok életének másik nagy eseménye: a családala­pítás. Súlyának megfelelően foglalkozik vele az ifjúsági törvény is. — Természetesen! A családala­pítás legfontosabb előfeltételé — az érzelmiék után —, a lakáshoz jutás, amit az ifjúsági törvény, s az annak szellemében fogant in­tézkedések igyekeznek megköny- nyíteni. Örömmel nyugtázhatjuk például, hogy a törvény hatására a tanácsi lakásoknak 50—52 szá­zalékát kapják fiatal házasok a korábbi 20—25 százalék helyett. Nagy segítség az is, amit egyre több helyi tanács nyújt, a fiata­lok lakásszövetkezeteinek az elő- közművesített telkekkel. Az is­mert és népszerű szociálpolitikai kedvezmény és' a munkáslakás­építési akció után újabb intéz­kedések születtek; például a ta­nácsi lakások elosztásánál a fia­tal házasok jövedelemkategóriá­ját számukra kedvezően állapít­ják meg; vagy: a jóváhagyott la­káskontingens terhére eddig már 15 helyen hoztak létre úgyneve­zett szobabérlő házakat, átmene­ti lakásokkal; az ifjúsági taka­rékbetét-akció keretében a fiata­lok lakásépítéshez-vásárláshoz 56 ezer forintig terjedő összegű köl­csönt vehetnek fel; intézkedés történt, hogy az OTP által érté­kesített lakások 10 százalékát if­júsági takarékbetéttel rendelke­zők kapják; a beköltözés utáni első öt évre a fiatal házasok az OTP-törlesztés havi összegének csökkentését kérhetik. A . fiatal házasok további kedvezményként — 30 ezer Ft-ig terjedő — ked­vezményes kölcsönt vehetnek fel lakásberendezési, felszerelési cik­kek vásárlására. Mivel a fenti kedvezmények ellenére még min­dig vannak, akik számára nagy megterhelés a „beugró” összeg és a törlesztés, indokolt, hogy a má­sodik 15 éves lakásprogram ki­dolgozásánál további lépéseket tegyenek a fiatal házasoknak nyújtható kedvezmények bővíté­sére, a terhek csökkentésére. — Utoljára maradt a szabad idő hasznos, célszerű eltölté­sének kérdése... — Az ifjúsági törvény hatály­ba lépése óta a Minisztertanács határozatot hozott a fiatalok kul­turális ellátásáról, az ifjúsági tu­rizmusról, az ifjúsági létesítmé­nyekről, a tömegsport fejleszté­séről. Sokat fejlődött az utóbbi években a könyvkiadás, a rádió és a színházak ifjúságpolitikai te­vékenysége, újabb ifjúsági és út­törőházak, ifjúsági parkok, üdü­lőtáborok, úttörő váltótáborok épültek, ifjúsági klubok nyíltak. Az V. ötéves tervben a helyi ta­nácsok a Központi Ifjúsági Alap támogatásával 50 új ifjúsági lé­tesítményt építenek fel. Vannak tehát eredmények, de nem árt a feladatokat most hangsúlyozni: meg kell oldani a munkásszállá­sokon élő fiatalok szabad idejé­nek kulturált eltöltését; növelni kell a szeszmentes szórakozóhe­lyek számát, javítani a - tömeg­sport feltételeit, bővíteni az if­júsági turisztika lehetőségeit —, hogy csak a legfontosabb tenni­valókat említsem. fiy.É. • Legendák keringenek arról, miféle brilliáns trükkökkel sike­rült rávenni a külföldi vásárlót, jónak lássa azt az árut, ami kö­zepes, s közepesnek a gyenge mi­nőségűt. Ám a legendáknak sem­mi szerépük nincsen a külkeres­kedelmi mérleg szigorú rendben sorakozó számoszlopainak alaku­lásában. Ott a tényeknek jut a fő hely, s e tények summázatát az MSZMP Központi Bizottsága 1977. október 20-i ülésének hatá­rozata — a termelési szerkezet és külgazdasági politikánk fejleszté­sének hosszú távú irányelveiről — így fogalmazza meg: „erőtel­jesen növekszik az exporttermé­kekkel szemben a követelmény minőség, a korszerűség és a pi­acképesség tekintetében”. Tavaly a behozatal árszínvonala 1976-hoz képest hét százalékkal emelke­dett, ugyanakkor a kivitelé en­nek a felével sem, mindössze 3,4 százalékkal. Ennek a kedvezőtlen aránynak magyarázatát a . for­galmazott termékek összetételé­ben és minőségében találhatjuk meg. Mérföldeset lépve, nagytól a kicsinyig jutva: üzemszociológiai vizsgálatok feltárták, hogy a ter­melés közvetlen vonalában állók­nak — munkásoknak és irányí­tóknak — gyakran hozzávetőleges képük sincsen arról, hogy cégük a szállítási szerződésekben mit vállalt a termékek minőségére vonatkozóan. S egy másik, szin­tén elgondolkoztató tapasztalata technológiai — műveletközi —, valamint a végellenőrzés keretei .lazák, működése megbízhatatlan, ezért nem garantálja az egyenle­tes termékminőséget. Megalapo­zatlan tehát az a hiedelem, hogy a vállalatoknál úgy rostálnak:ez a jobbik fele az áruknak, ezt szállítják exportra, ez a gyen- gébbb fele, ez jut belföldre. Ke­sernyés mosollyal azt kell mon­danunk, sajnos, ide is, oda is egyformán kerül jó, közepes, gyenge, silány. Amit alátámaszt a MERT Minőségi Ellenőrző Rt. és a belföldi kereskedelmi minő­ségellenőrzés tapasztalatainak összevetése; tavaly például akül- és belföldi értékesítésre felkínált fémszerkezeteknél, műanyag csö­veknél, pamut 'kötöttáruknál, friss gyümölcsnél, konzervipari termé­keknél, szinte azonos mértékű volt a minőségi követelmények­nek meg nem felelő áruk aránya. # Egy szervezetben vagy szer­kezetben mindig a leggyengébb alkotóelem szabja meg a teljesítő képességet, azaz hiába kiváló a többi, ha egyetlenegy gyatra. Esetünkben ez a gyatra alkotó­elem a minőség fogalmának ér­telmezése és érvényesítése, mű­helytől a termelő és a külkeres­kedő, a belföldi, határokon túli vásárló kapcsolatáig. Idén, az első negyedévben a behozatal 6,1 százalékkal haladta meg a tavalyi hasonló időszakét, a kivitel ugyanakkor kisebb volt annál. Újabb adalék ez ahhoz a tartós folyamathoz, amit a csere­arányok számunkra kedvezőtlen változásának szokás nevezni, s ami egyre erőteljesebb figyelmez­tetés a változásokhoz való alkal­mazkodás meggyorsítására. Még­is,. a termelővállalatoknál — az irányító szerveknél is — jónéhá- nyan a puszta mennyiségi több­let produkálásában látják a fel­adatot, csupán ezt szorgalmazzák. Indokoltan kapott éles bírálatot ez a szemlélet a közelmúltban, a kohó- és gépipari vállalatok igaz­gatóinak országos értekezletén —- s ugyanakkor az a 21 termékcso­port, melyet szelektíven válasz­tották ki az export árualap nö­velésére —, de a kritika nem­csak e tárca területén jogos. Ha­nem általában a termelőágazatok­ra, s olyannyira, hogy a körbe a téliszalámi, a bor, a szőrmeruhá­zat éppúgy beletartozik, mint a pvc-por, a komplett szervizállo­más, a szerszámgép. A kitűnő mi­nőségű szállítmányt durva hibák­kal tarkított követi, ahogy azt a szakemberek jelölik, liftezik a minőség, azaz nem egyenletes, s mert nem az, a vevő szemében megbízhatatlanná válik. • Bátrabban kellene élni az ösztönzés és felelősséget válla Ita­tás sokféle eszközével a műhe­lyekben éppúgy, mint a vállala­tok közötti kapcsolatokban. Ezek az eszközök ugyanis léteznek — ha persze körük nem is teljes —, csak éppen használatuk nem lát­szik elodázhatatlannak, mivel anélkül is „megy valahogyan a szekér”; jut nyereséggyarapításra és bérnövelésre, s annyi, hogy a versenyképest távol tarthatja jo­gos .helyétől az éppen csak elad­ható termék. Ez utóbbi kifejezés — mint reprezentatív vizsgála­tok 'tanúsítják —, húsz, harminc, bizonyos esetekben ötven száza­lékkal olcsóbban, tehát csak — s most e csak a hangsúlyos — ár­engedménnyel értékesíthető ter­mékeket takar. Nagy mennyiségű terméket! Számítások szerint adott technikai, technológiai kö­rülményeink közepette is gondos munkával, a minőségre vonatko­zó előírások következetes betar­tásával — és pontos szállítások­kal — tíz, tizenkét százalékos ár­növelést érhetnénk el a kivitel­ben. Ez forintban, a tavalyi for­galom adatait alapul véve, 23—25 milliárd. Kis híján annyi, ameny- nyivel eltüntethetnők a külkeres­kedelmi forgalom egyenlegéből a negatív előjelet! M. O. Palackba zárt energia - minden mennyiségben A háztartások után napjaink­ban már a turisták körében is egyre kedveltebb a propán-bután gázpalackkal üzemeltetett főző­készülék. A DÉGÁZ kecskeméti központi cseretelepén érdeklőd­tünk a napokban a gázellátásról, s arról, 'hogy a minipalackok tu­lajdonosainak milyen töltési le­hetőség áll a rendelkezésükre. — A háztartások palackos gáz­ellátása zavartalan — mondta Gömöri Ferenc telepvezető. — Egy 18 tonnás Rába nyerges von­tató hozza naponta Algyőről a te­le palackokat, s viszi az üreseket. Egyszerre 864 paladk fér a gép­kocsira, és ami a legérdekesebb: mióta rátértünk a konténeres ra­kodásra, alig negyven perc szük­séges ehhez a művelethez. Az igények kielégítéséhez azonban már nem elég ez a napi forduló, másnaponként vagy a Rába for­dul kétszer, vagy pedig hagyomá­nyos palackszállító gépkocsi hoz 400—600 palackot. — Ilyen nagy a kecskemétiek szükséglete? — A városban jelenleg össze­sen három telepen cseréljük a pa­lackokat, s most készülődünk a kadalfalvi telep megnyitására. Ezenkívül 17 minitelepünk van a környékbeli községekben, Nyár- lőrinoen, Orgoványon és másutt. Reméljük, hogy még az idén meg tudjuk nyitni Fülöpházán, Kun- adacson, Kunbaracson és Duna- tetétlenen is az új telepeinket. • Várják a Rába gépkocsit, amely saját darujával végzi el a rako­dást. Felvételünkön Kiss József árukiadó szállításra készíti elő a kon­ténereket. (Opauszky László felvételei.) • — Ez a mini-palackok töltésére alkalmas készülék — mutatja Gö­möri Ferenc telepvezető a berendezést, amellyel Szekeres János áru­kiadó pillanatok alatt megtöltött egy 2 kilogrammos palackot. — Mire számíthatnak a turis­ták? — Évák óta foglalkozunk né­hány típusú mini palack cseréjé­vel. A múlt nyáron például a ma­gyar és lengyel gyártmányú fél-, 1 és 2 kilogrammos kis palackok­ból naponta hatvan-hetvenet cse­réltünk. Azokat a palackokat vi­szont, amikét a turisták maguk vásároltak, külföldön, nem tud­tuk cserélni, mert nem volt ér­vényes magyar nyomáspróbájuk. Aki a 2 kilogrammos lengyel, vagy csehszlovák eredetű palack­ját Kiskunmajsán, vagy Budaőr-' sön „levizsgáztatta”, attól elfogad­tuk töltésre, mert vállalatunknak ezekből a' típusokból nincs csere­alapja. — Hallottuk, hogy van egy új berendezésük... — Igen, az ősszel kaptunk egy minipalackok töltésére alkalmas berendezést, amely napjainkban üzemkészen várja a használatba­vételt. Ha a városi tanácstól meg­kapjuk a működési engedélyt, akkor minden nyomáspróbával ellátott palackot azonnal meg tu­dunk tölteni. Hárman tettünk vizsgát ennek a berendezésnek a kezeléséből, s ez azt jelenti, hogy a turisták, útra készülők perceken belül töltve kaphatják vissza pa­lackjaikat. ? ' . O. L. A megelőzést szolgálja 'Naponta a megyeázékhely egy forgalmas gyalogos átkelőhelye felé visz az utam. Nemcsak azért lassítok, fékezek, állok meg. miért a gyalogosoknak elsőbbséget kell adnh ezt Írja elő a szabályzat, de tapasztalatgyűjtés céljából is. Az említett helyen aprócska is- kolásigyerek. idős emberek, mun­kába igyekvők várnak türelme­sen. toporzékoLnak izgatottan, várva arra. hogy a járműsor végre útjukra engedje őket. Leg­többször elsőként állok meg az átkelőihely előtt, s míg a gyalo­gosforgalom kicserélődik az út­test két oldalán, van időm meg­figyelni az embereket, mit is tesznek. mielőtt a biztonságot jelentő járdáról lelépnek. A tapasztalat nem túl kedve­ző. A legtöbb gyermek, felnőtt — nem tudni, mi okból — a jár­dáról való lelépés előtt jobbra néz. holott ’ a járművek tőlük mindig balról érkeznék. Ez még egy kijelölt gyalogos átkelőhely esetében sem helyes .magatar­tás”. hiszen amikor a jármű kö­zelsége. vagy sebessége miatt képtelen megállni, a gyalogosnak kell azzal, hogy megáll, a bal­esetet elkerülni. Ez pedig csak akkor lehetséges, ha először bal­ra néz. meggyőződik az áthala­dás veszélytelenségéről. Erre a nagyon, egyszerű szabályra akár az' óvodás gyermekeket is meg lehet tanítani, nem beszélve az iskolásokról, a felnőttekről. Al­kalmasint a családban a gépjár­művezetői engedéllyel rendelkező felnőtt is kioktathatja az időseb­béket. a gyermekeket. S hogy ennek a szabálynak milyen jelentősége van. azt bi­zonyítják a napokban történt, sajnos, súlyos kimenetelű sze­rencsétlenségek. Az okozók. a balesetet előidézők a teljesen védtelen gyalogosak voltak, akik nem néztek balra az úttesten történő áthaladás előtt, s eléje léptek motorkerékpárnak, teher­autónak. Mondani sem kell. ilyen esetekben legtöbbször a gyalogos sérül meg jobban, súlyosabban, mint a gépjárművet vezető sze­mély. Miiért tartjuk fontosnak. most. tavasszal ennek az egysze­rű szabálynak felidézését? Egy­részt a bekövetkezett szerencsét­lenségek miatt, másrészt közele­dik az iskolai szünidő, a vaká­ció, s ezzel párhuzamosan — sajnos — a gvermékbaleseték számának növekedése. Nem fá­radság. ' nem munka, ha az ott­honról játszani, kirándulni indu­ló gyermeknek elmondjuk: ..Vi­gyázz az úttesten való áthala­dáskor. először mindig balra, majd az út közepén jobbra nézz. Ha a közelben járművet látsz, várj türelmesen.” A gyalogos-balesetek megelő­zése nyilvánvalóan és természe­tesen nemcsak a gyalogosok, de a járművezetők feladata is. Sok­szor látunk gyalogátkelőhely, vagy útkereszteződés járdaszegé­lyén topogó. bizonytalankodó gyalogosokat, öregeket, fiatalokat egyaránt. A gépkocsivezetők nagy része ilyenkor nem a gáz­ra. hanem a fékre lép. s udva­riasan átengedi őket. hiszen ez a néhány pillanat, az indulási fokozatba való kapcsolás nem Okozhat időkiesést. Akadnak, saj­nálatos módon azonban olyanok is, akik ilyen esetekben In­kább fokozzák járművük sebes­ségét. s ha véletlenül mégis le­lép a gyalogos az úttestre, csi­korgatják fékeiket, veszélyes ma­nőverrel próbálják a balesetet elkerülni. Kétségtelen tény. hogy a gyalogosoknak nincs minde­nütt. csupán két helyen elsőbb­ségük. Ez azonban nem jelenti azt 'hogy az adott helyzetnek megfelelően, ne engedjük át őket az út túlsó oldalára. Ez a jár­művezető. a gyalogos, de a for­galom áramlásának szempontjá­ból is szükséges, biztonságos. A balesetek megelőzése, elke­rülése a gépjárművezetőknek és a gyalogosoknak egyaránt szemé­lyes érdeke. A szabályok betar­tása. áz udvariasság, az egymás iránti türelem, a megértés az, amely elkerüli a veszélyhelyzetek kialakulását, a balesetek bekö­vetkezését Gémes Gábor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents