Petőfi Népe, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-23 / 119. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1918. május 23. SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS GYŐZÖTT A SZORGALOM ÉS A TENN1AKARÁS Üj vonások a magyar-lengyel A Szojuz gazdasági kapcsolatokban távvezeték Magyarország és Lengyelország természeti adottságai, ipari-gazdasági struktúrájának változásai egyre jobb feltételeket teremtenek ahhoz, hogy a két ország kölcsönösen szállítson egymásnak termékeket, megossza a korszerű ágazatok kifejlesztésének terheit. Eddig húsz államközi kooperációs és szakosítási megállapodás jött létre a két ország között. Ezek eleinte a gépipari együttműködést segítették elő, később azonban újabb iparágakra is kiterjedtek. Már korábban kialakult az együttműködés a mezőgazdasági gépek, gördülőcsapágyak, számítógépekhez csatlakozó berendezések, precíziós készülékek gyártásában, valamint a járműiparban. Később a szakosodás a vegyipar- ' ban is mindkét fél számára kedvező feltételeket teremtett gyógyszerek, növényvédő szerek, gumiabroncsok, festékek és szintetikus szálak gazdaságos gyártásához. Hasznosnak bizonyult az alumíniumipari együttműködés is, amelynek keretében hazánk évente 80 ezer tonna timföldért 17,5 ezer tonna alumíniumot kap cserébe. Az elektronikai ipar erőteljes fejlődésére való tekintettel közös koordinációs irodát is létrehoztak, amely a gyártásszakosítást készíti elő. A magyar—lengyel áruforgalom dinamikus növekedésében a IV. ötéves tervidőszak során törés mutatkozott. A magyar szállítások értéke éveken keresztül jelentősen meghaladta a Lengyelországból származó importét, így a kereskedelmi mérlegben számottevő lengyel passzívum keletkezett Az V. ötéves terv előkészítése során ezért felülvizsgálták az áruforgalom kiegyenlítésének lehetőségeit. Erre elsősorban a kooperációs szállítások növelése teremt lehetőséget A szczecini hajógyár tízezer tonnás hajók építését vállalta Magyarország számára Ezenkívül hazánk fa- és papíriparának korszerűsítése során is számos lengyel gyártmányú gépet és berendezést hasznosítanak. Az újonnan feltárt barnaszén- és rézbányák a lengyel bányászati berendezések számára kínálnak jó értékesítési lehetőséget. A magyar építőipar fejlesztése a lengyel építő- és ú tépi tógép-szállítások növelését teszi lehetővé, hasonlóképpen az építőanyag- és cementgyártás bővítése is. A két ország árucseréje az utóbbi két évben kiegyensúlyozottá vált. A kereskedelmi megállapodás érteleiében a tervidőszak során 50 százalékkal nagyobb árucsere-forgalom bonyolódik le, mint az előző öt esztendőben. A forgalomnak már több, mint a felét alkotják a gépek, berendezések és ^közlekedési eszközök. Az eddigi tapasztalatok szerint á vártnál nagyobb mértékű a kölcsönös szállítások bővülése. Igen széles körű a magyar export-ajánlat is. Korszerű szerszámgépek, erősáramú berendezések, számítástechnikai eszközök, műszerek, állattenyésztő telepek és autóbuszok szerepelnek benne. Folytatódik a magyar timföld és gabona exportja Ennek ellentétele alumínium és kém Idén megkezdődik az új polimer-kémiai együttműködés végrehajtása is. Ezenkívül a két ország tárgyalásokat folytat közös vállalatok alapításáról. Az együttműködés továbbfejlesztésének egyik hasznos formája lehet olyan vállalatok alapítása', amelyek a fejlődő országokkal teremtenének mind szélesebb termelési kapcsolatokat. (MTI — APN) ERŐMŰ-ÓRIÁS t Szovjet segítséggel, szovjet tervek alapján épült fel Bulgáriában a kozloduji erőmű, amely a Duna vizének energiáját hasznosítja. Képünkön a központi irányító terem. Az Orenburg és a Szovjetunió nyugati határa között épülő gázvezetékhez sem méreteit, sem pedig az építkezés befejezésével megoldódó gazdasági problémákat tekintve nincs hasonló. A Szovjetunió valósítja meg napjainkban a kőolaj- és gázvezetékek építésének legnagyobb programjait. Ezek egyedi kapacitása' is a legnagyobbnak számít a világon. Az ásványi tüzelőanyagok kétharmadát szállítják már csővezetéken a felhasználókhoz. Ezeknek az acél ütőereknek hossza elérte a 170 ezer kilométert. Az építők ebben a tervidőszakban csaknem 60 ezer kilométer hosz- szúságban fektetnek le újabb vezetékeket kőolaj, földgáz, ammónia, etilén és más anyagok szállítására. Ha ehhez még hozzávesszük az üzemeken belüli vezetékeket, a teljes hosszúság 100 ezer kilométerre kerekedik. Mostanára a Szovjetunió fő tüzelőanyag-bázisává Nyugat-Szi- béria, mindenekelőtt pedig a tyu- meni terület vált. Ez adja majd 1980-ban a kitermelt kőolajnak csaknem felét, a földgáznak több mint egy harmadát, s biztosítja e két tüzelőanyag kitermelésének a jelenlegi ötéves tervre előirányzott teljes növelését. A Szojuz vezeték olyan területen épül, ahol már ma is a világ legnagyobb gázvezeték-rendszere húzódik. Többek közt a tovább bővülő Barátság vezeték, amelyen a szovjet kőolaj már évek óta eljut a szocialista országokba. A csővezetékes szállítás enyhíti a körzet vasútvonalainak terheit, gyorsítja a népgazdaságok számára fontos áruk továbbítását Az a gázmennyiség, amely a Szojuz vezetéken áramlik majd, annyi energiát képvisel, amely meghaladja a Jenyiszej és az Angara vízi erőműveinek jelenlegi teljesítményét. Addig azonban még sok műszaki feladat megoldása vár az építkezésben részt vevő országokra. Gondoskodnak az építők a természeti környezet megóvásáról, mindenekelőtt a földterületek re- kultiválásáról. A nyomvonal mentén a vezeték elkészülte után sok ezer hektár földet adnak majd vissza művelésre a mező- gazdaságnak. Ennek a munkának az elvégzése az építkezésben részt vevő valamennyi szervezet számára kötelező. A szocialista munkaverseny hatalmas mozgatóerő a nemzetközi kollektívában, ahol NDK- beli, magyar, bolgár, lengyel és csehszlovák brigádok dolgoznak az egyes szakaszokon. A Szojuz távvezeték ezért nemcsak ipari létesítmény, hanem az internacionalizmus, a testvériség iskolája is. Az építők kiváló munkájának megszervezésében jól látható a társadalmi szervezetek tevékenysége. Kiemelkedik ezek közül is a testvéri országok ifjúsági szövetségeinek mozgósító szerepe. Tevékenyen hozzájárulnak a tapasztalatok népszerűsítéséhez, s ahhoz, hogy a különböző nemzetiségű fiatalok megismerkedjenek egymás szellemi és kulturális értékeivel. (APN — MTI) Keceli sikerek A keceli Szőlőfürt Szakszövetkezet több mint 11 ezer hektárnyi területen gazdálkodik. Taglétszáma meghaladja a négyezret. Ez a két szám azt is jelzi, hogy az ország legnagyobb szakszövetkezete, A közösen művelt terület 4300 hektár. A többi területet a szakszövetkezeti gazdálkodás sajátosságainak megfelelően a tagok művelik. Hozzá kell tenni, hogy kedvezőtlen adottságok, rossz köz- gazdasági viszonyok' között gazdálkodnak a keceliek. Nagy erőfeszítésekkel tudnak csak jó eredményeket elérni. Az itteni gazdák szorgalmasak, kezdeményezők, amit az is bizonyít, hogy a közös gazdaság immár negyedszer nyerte el a kiváló címet. Azt is érdemes megjegyezni, hogy 1961-ben kilenc szakszövetkezet alakult a községben, és a sorozatos egyesülésekkel 1973-ra már az egész községben csak egy gazdálkodott. • A szakszövetkezet szárítóüzeme és 200 vagono* raktára az aratásra elkészül. f Az új szőlőfajták elszaporítására az úgynevezett tőkenyak-oltást alkalmazzák. A munkát ügyes kezű- asszonyok végzik. Az új fajtákat a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézettől kapják. Caivkó Sándorral, a szakszövetkezet elnökével arról beszéleet- tünk, hogy a megyei pántbizottság végrehajtó bizottságának 1975 májusi határozata óta milyen változások történtek a gazdálkodásban. Ugyanis ez a határozat útmutatást nyúitott a szakszövetkezetek további fejlődéséhez. Ennek4 alapján a kecellek is intézkedési tervet 'készítettek. — 1975-től 900 hektárral nőtt a közös művelésbe vont terület — tájékoztat az elnök —. szövetkezetünk tavai v több. mint 1400 hektárnyi szántóterületen folytatott nagyüzemi termelést. Főbb növényeink a kalászosok és a kukorica. Ezenkívül termelünk még olalretket. lucernát és más.nil- langós növényeket. A termésátlagok. a kukorica kivételével, nem emelkedtek, de az önköltség kedvezően alakult, így eredményeink az elmúlt esztendőben jobbak lettek, mint az előző években. A búzánál és a kukoricánál további területnövelést tervezünk. A két főnövény vetésterületét 1980-ra 1600 hektárra kívánjuk emelni. Fokozatosan végrehajtjuk a szántóföldek közösbe történő bevonását. 1980-ig már kétezer hektárnyi lesz a nagyüzemi szántóterületünk. Kecelen hagyományai vannak a kertészetnek. Ezért a szakszövetkezet is igyekszik fejleszteni elsősorban a szőlőtermesztést. Új telepítésekkel, a régiek korszerűsítésével nagyüzemi szőlőtáblák alakultak tó. Az elnök elmondja— Az 507 ‘hektárnyi összterületből 420 már széles sorú, nagyüzemi művelésre és gépi szüretelésre is alkalmas. Elértük, hogy a korszerűsített területeken — kivéve a téli fagy által károsított szőlőket — száz mázsa hektáronként) termést takarítottunk be. Volt olyan ültetvényünk is, amely 200 mázsát adott hektáronként. A közös szőlőterületen kívül a tagokkal együttműködve 70 hektárnyi, korszerű nagyüzemi szőlőt is telepítettünk. Ehhez szövetkezetünk anyagi támogatást is adott. A telepítési programban tevékenyen részt vettek a keceliek. Az V. Ötéves terv időszaka alatt 350 —400 hektárnyi ültetvényt kívánnak létesíteni. Jelenleg 320 hektárnyi terület van részben előkészítve. Ebből 70 hektárnyi lesz n tagok által .telepített új szőlőültetvény. , As idén újabb 200 hektárnyi, telepítésre alkalmas területet vonnak közösbe, ebből viszont már 100 hektárnyit telepítenek a tagok, amely szintén nagyüzemi művelésre alkalmas lesz. Mindemellett folyik a korszerűsítés. Három év alatt 300 hektáron tették alkalmassá gépi művelésre a szőlőt. 1978-ban még 85 hektár korszerűsítését kell végrehajtani. — A telepítések elősegítése érdekében kialakítjuk a korszerű követelményeknek megfelelő szaporítóanyag-termelő bázist is — ismerteti terveiket Csipkó Sándor, — Tavaly hat hektáron volt szőlőiskolánk, ez év tavaszán további területen létesítettünk. A környező szövetkezeteket is ellátjuk szaporítóanyaggal. A szakszövetkezet tagja a Mezőgazdasági Szövetkezetek Borászati Közös Vállalkozásának, amely Kiskőrösön rendezte be központját. A soltvadkerti szak- szövetkezetekkel együttműködve szeretnénk az idén palackozni boraink jelentős részét. Az új telepítések megvalósítása során gondolni kell arra is, hogy miként értékesítik a termést. A nagyobb mennyiségű 'bort el is kell helyezni. <Nem kis gond a telepítések járulékos beruházásainak megvalósítása. Ezért más szövetkezetekkel összefogva próbálnak megoldásokat keresni nem hagyva ki a tárgyalásokból a Közép- magyarországi Pincegazdaságot sem. A termelés nem csak a közösben fejlődött, hanem a tagság által, művelt területeken is. Csak egy jellemző szám: a közös közvetítésével értékesített termények és termékek értéke tavaly csaknem 124 millió forint volt, az előző évhez viszonyítva, majdnem 90 százalékkal több. A közös elősegíti a termelésüket különböző szolgáltatásokkal. Újabban gondot jelent, hogy a nem mezőgazdasági főfoglalkozásúak nem lehetnek szakszövetkezeti tagok. Ez Kecelen több, mint hétszáz személyt érint. Számbavételüket és a rendelkezés végrehajtását most kezdték meg. Amióta egy szakszövetkezet van Kecelen, azóta minden évben kiemelkedő eredményeket ér el a gazdálkodásban. Csipkó Sándor szerint ezt az esztendőt is az elmúlt évekhez hasonlóan akarják zárni. K. S. VENDÉGÜNK VOLT dr. Simka István, a Tejipari Tröszt Az ország tizenöt tejipari vállalata, a ennek hatvanöt Szeme mindennapos kapcsolatban van 1700 mezőgazdasági nagyüzemmel, ahol a tejet termelik. Ugyanakkor a vállalatoknak a fogyasztókkal, vagyis az egész magyar lakossággal rendszeres naponkénti a „találkozása" a tej- és tejtermékeken keresztül. Hogy e folyamatban ne legyen zökkenő, s a tej, mint alapvető élelmiszer az Igényeknek megfelelő feldolgozásban eljusson minden emberhez, nagy szervezettségre és együttműködésre van szükség. A napokban Kecskeméten járt dr. Simka István, a Tejipari Tröszt vezérigazgatója, s megkértük, hogy munkájukkal, terveikkel kapcsola. tos kérdéseinkre válaszoljon. — Az elmúlt évben jelentősen nőtt hazánkban a tejtermelés, a tejhozamú szarvasmarha-állomány kialakításáért eddig végzett keresztezések, valamint a tehénállomány gyarapítását szolgáló állami támogatások kedvező hatása érez. hető. Sokan úgy vélekednek’: „tavaly tejben fürödtünk”, vagyis tejtúltermelés történt. Valóban így érezte ezt a tejipar is? — Örültünk, hogy az elmúlt évben fél évszázad utón először egyensúlyba került a tejtermelés a fogyasztással. Annyi tejet tud. tunk átvenni és feldolgozni, hogy szükségtelenné vált a vaj- és tejpor-import. Az országban az egy főre számított tej. és tejtermékfogyasztás évi 146 literre emelkedett, de ezzel az eredménnyel is jócskán elmaradunk a fejlett európai országoktól, annak ellenére, hogy a „natúr”-tej fogyasztásban viszont hazánk élenjáró. Az összehasonlító adatok mellé még annyit, hogy a tejpor, a kazeinét és a tejfehérje előállítás nálunk még gyermekcipőben jár, és még sok olyan tejtermék van, amiből keveset gyártunk, vagy éppen ha. zánkban ismeretlen. Ügy gondolom, az elmondottak meggyőzőek arra, hogy tavaly nem volt tej-túltermelés, hanem igen kedvező egyensúly alakult ki. A tejipar az átvett tejet fel tudta dolgozni. Még sokféleképpen bizonyíthatnám véleményem, de csupán annyit említek, hogy most, tavaszra a mini. málisra csökkentek tartalékaink, csaknem azt mondhatom, üres raktárak várják a tejtermékeket, a napokban már várható nagyobb tejszállítmányokat. — A tejipar az idén a múlt év. ben átvett mennyiségnél is több tejre számíthat. Miként készültek fel ennek fogadására, elsősorban Bács-Kiskunban, és kérem, szóljon arról is, hogy ebben, valamint a vezérigazgatója következő esztendőkben milyen beruházásokra kerül sor a megyében? — A tejipari üzemek hálózatát, valamint a meglevők korszerűsítését és bővítését a negyedik és jelenlegi ötéves tervidőszak alatt az elhatározásoknak megfelelően valósítjuk meg. Néhány alapelvet említek. Közismert, hogy a legnagyobb tej- és tejtermék-fogyasztó a főváros. A budapesti üzemekbe naponként kell tejet szállítani. Fontosnak tartjuk, hogy minél ki. sebb körből, vagyis a fővároshoz közel eső helyekről gyűjtsük össze a tejet. Bács-Kiskunban egyetlen tejüze. met említhetek, a kecskemétit, amelyik korszerű. Ennek fejlesztése és bővítése is elkezdődött, a na. pókban helyezték üzembe a tej. porgyárat, ahol 100 ezer liter tejet tudnak feldolgozni. Néhány héten belül elkészül a bácsbokodi tejüzem fejlesztésének terve, jövőre elkezdődik a beruhá. zás. Mintegy 100 millió forintba kerül a naponta 115 ezer liter tejet feldolgozó üzem létesítése. A VI. ötéves tervidőszakában Baja, Kiskunhalas,- Kalocsa térségében új tejfeldolgozót szándékozunk építeni. A térségben termelt tejet fo. gadja majd az üzem, s naponta mintegy 200 ezer litert dolgoznak fel. — On szokott vásárolni a üzletben tejtermékeket? — Nem múlik el hét, hogy egykét alkalommal ne tegyem... — És elégedett a minőséggel, a választékkal? — A sajtféleségek legtöbbje ki. bírja az európai összehasonlítást. Bizonyára sokan egyetértenek velem, hogy a hazai sajtok minősége sokat javult az elmúlt években. Egyébként exportunk is jelentős ezekből. A tejföl, a túró és a sokféle készítmény minősége az újabb gyártási technológiákkal ugyan, csak javult, minőségi reklamálás ezekkel kapcsolatban alig fordult elő. Az információk és a saját tapasztalatok alapján így ezeket is jónak mondhatom. A választékról már korántsem tudok hasonlóan szólni. A fővárosban csaknem kétszázféle tejterméket lehet vásárol, ni, azonban a vidéki üzletekben ennek csupán 10—30 százalékát. Nemrég kezdtük el hazánkban ed- dig még nem gyártott sajtok elő. állítását, amiből még kevés van, s a fogyasztókkal való megismerte- tése is feladatunk. Az a célunk, hogy az ország valamennyi élelmi, szerboltjában lehessen kapni leg- alább húszféle tejterméket. Jó volna, ha a kereskedelem is bátrabban rendelne, különösen a több napig eltartható sajtféleségekből. S ha már a választékról beszélek, hadd említsem meg, hogy a kapa. citásbővítés a választéknövelés érdekében is történik. Ezzel, úgy gondolom, még inkább bizonyitha. tóm, hogy az idén a tavalyinál is több tej feldolgozására felkészültünk, lépést tartunk a mezőgazda, sági üzemek tejtermelésének növekedési ütemével. A lehetősé, geink nagyok, ugyanis a tej jelentős fehérjeforrás is. A tejporgyár. tás részben az élelmiszer- és vendéglátóipar részére, Valamint ta. karmányozási célra növelhető, s ugyancsak feladatunknak tartjuk a kazeinét, a fehérjekoncentrá- tum, a fagylalt és pudingpor, valamint újabb sajtféleségek előállítását, illetve ezek termelésének fokozását. Befejezésül azt mondhatom, a tejipar eleget tud tenni az idén is az igényeknek, ami ugyan, akkor azt is jelenti:, a kormány szarvasmarha-programjának sikeres végrehajtása nem fog a tejipa. ron múlni. — Köszönöm a beszélgetést. Cs. I. Munkalélektani állomás A VOLÁN *1. sz. Vállalati munkalélektani és ergonómiai állomásán évente mintegy ezer autóbusz-, teherautó-, taxi- és személygépkocsi-vezetőt vizsgálnak meg pszichológiai, orvosi, vagyis közlekedésbiztonsági szem-; pontok alapján. Képünkön: Működés közben a térlátást; vizsgáló berendezés. (MTI-fotó — Balaton József felvétele — KS.)