Petőfi Népe, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-30 / 101. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1978. Április 30. Munkásszolidaritás - ’78 A kezdeményező rémiek Beszélgetés Timmer Józseffel a SZOT titkárával Timmer elvtárs, több mint százharminc éve, hogy a Kom- ' munista Kiáltványban megjelent a jelszó: „Világ proletárjai egyesüljetek!” Az ön véleménye szerint 1978 gyakorlatában mit jelent a munkásszolidaritás fogalma? A nemzetközi munkásmozgalom zászlajára irt jelmondat !an- nak első, a Kommunista Kiáltványban megfogalmazott megjelenése óta mindig irányadó, egyértelmű célkitűzésünk volt, s az is marad. Úgy gondolom, aligha lehet bármely korra, esztendőre gondolva fontosabbnak, vagy időszerűbbnek minősíteni. Pontosan olyan fontos és aktuális volt megjelenése napján, mint most, 1978-ban. Feladataink, tennivalóink megfogalmazásakor egyetlen pillanatra sem feledkezhetünk meg erről az alapvető fontosságú célkitűzésünkről. Hiszen az osztálytestvériség tartalmát foglalja össze, 'tömören, egyetlen mondatban, néhány nflndmáig mozgósító erejű szóban. A nemzetközi munkásosztály évtizedes harcai során megtanulta, hogy nagy oéljai csak az egység útján valósíthatók meg. A gyakorlat bizonyltja, hogy a szolidaritás ereje valójában korlátlan. Képes határokon, börtönfalakon, koncentrációs táborok jól őrzött kerítésein is átjutni, erőt adni az elnyomás, a kizsákmányolás, a fasiszta önkény, a fajüldözés, vagy az újgyanmato- sltás igája alatt szenvedőknek. S képes győzelemre segíteni az imperialista hadigépezet ellen küzdő népeket. Gondoljunk csak Vietnamra! De képes kiszabadítani rabságukból a munkásosztály legjobb fialt. Elég ha a chilei hazafiakat említem, élükön Luis Corvalán elvtárssal. A szolidaritás erejét világszerte Igénylik ma is a harcban álló dolgozók. Feladataink megfogalmazásakor mi sem feledkezünk meg erről, s együtt a szakszervezeti világmozgalom haladó erőivel tevékenységünk középpontjába állítjuk az egység, a nemzetközi szolidaritás gondolatát. Azt hiszem ez a kérdés nekünk magyaroknak rendkívül fontos, hiszen a hazai munkás- mozgalom születésétől fogva szoros kapcsolatokat tart fenn a környező országok szakszervezeteivel, a nemzetközi munkás- szervezetekkel. Hogyan jellemezné a magyar szakszervezetek jelenlegi külkapcsolatait? Általánosságban szólva a magyar szakszervezetek rendkívül széles körben tartanak fenti kapcsolatokat világszerte a szak- szervezeti szerveikkel. Közelebbről: hagyományosak, sokoldalúak, rendszeresek kapcsolataink a szocialista testvérországok szakszervezeti központjaival. Hangsúlyozni szeretném, hogy a magasszintű találkozókon túl. szakmai, megyei. üzemi,, vállalati szinten is eredményes kapcsolatok szövődtek. Európában, kontinensünkön gyakorlatilag minden szakszervezettel vannak kapcsolataink, ha ezek különböző színvonalúak és mélységűek is. Az elmúlt években meggyőződtünk arról, hogy van mit tanulnunk egymástól és élnünk is kelf ezzel a lehetőséggel. A kétoldalú érintkezések lehetővé teszik ezt. Ráadásul xi enyhülés légköre, azok az eredmények, amelyeket Helsinki hozott. valamint az ezzel szemben álló erők aktivizálódása arra kötelezi a szakszervezeteket, hogy kapcsolataik felhasználásával is arra törekedjenek, hogy ez a folyamat, a békés egymás mellett élés gyakorlata visszafordíthatatlanná váljék, hisz ez minden dolgozó ember alapvető érdeke. Külkapcsolatainkról szólva arról is kell beszélni, hogy kontinensünkön kív.ül is törekszünk a már meglevő kontaktusaink ápolására és újak létesítésére. Gondolok ázsiai, afrikai és latinamerikai szervezetek egész sorára, amelyekkel már hagyományos .együttműködéssel rendelkezünk. Kétségtelen azonban, hogy e téren akad még tennivalónk. A magyar szakszervezetek a Szakszervezeti Világszövetség tagszervezetei. Mint ilyenek, szorgalmazzuk a nemzetközi központok közti közlekedést is, hasonlóan a már jó eredményeket hozott kétoldalú kapcsolatokhoz. Kétségtelenül, a sokoldalú kapcsolatok formálása nehezebb, lassúbb ütemben halad, mint a kétoldalúaké. Nem mondhatunk azonban le arról az erőről, amely az egységben rejlik, s ehhez közeledésre. az évtizedek során lerakódott, hagy ne mondjam megkövesedett bizalmatlanság feloldására van szükség. Ezt pedig csak türelemmel, megértéssel, egymás érzékenységére való tekintettel lehet, megvalósítani. ön a magyar szakszervezeti mozgalom külügyeivel foglalkozik, Ismeretes, hogy a SZOT vezetői már több éve részt vesznek az európair szakszervezeti vezetők találkozóin. Sokan ezeket a megbeszéléseket a szak- szervezeti világmozgalom egysége helyreállításához vezető lehetőségként értékelik. Valóban megérett erre a helyzet? Aligha lenne helyes akár igennel, akár nemmel válaszolni a kérdésre. Kicsit olyan ez, mint a közismert példa a pohárral, amely félig vízzel telve áll az asztalon. Az asztal körül illők egyike azt mondja: félig még üres. A másik viszont azt állítja: félig már tele yan. Nyilván az a derűlátó, s ebben az esetben az jár közelebb az Igazsághoz, aki pozitívan fogalmaz. Nevezetesen. aki úgy látja, hogy már elértünk valamit. Az európai szakszervezeti vezetők genfi konferenciája immár rendszeresen, kétévenként összeül, hogy közös érdeklődésre számot tartó kérdéseket tűzzön tanácskozásának napirendjére. Ezek a konferenciák a közeledés ügyét szolgálják, s a többoldalú együttműködés, érintkezés formálásának jó eszközei. Az egység helyreállításáig azonban — megítélésem szerint — még hosszú utat kell bejárnunk, amely nem is lesz könnyű. Mint már utaltam rá, sok bizalmatlanságot, kölcsönös gyanakvást kell feloldani. Bizonyos azonban, hogy minden ilyen találkozó, s ezúttal a kétoldalú eszmecserékre is gondolok, ló szolgálatot tehetnek ennek érdekébep. Az orenburgi gázvezeték, az uszty-ilimszki cellulózkombinát, s a szocialista országok többi nagy közös vállalkozásai is talán hozzájárulnak ahhoz, hogy a különböző nyelveket beszélő dolgozók között új típusú kapcsolatok alakuljanak ki, erősödjék a proletár internacionalizmus érzése. Milyen jelentőséget tulajdonit ön ennek a ténynek? A proletár internacionalizmus korunk meghatározó ereje, amelynek hatása világunkban egyértelmű, szolgálata a nemzetközi munkásmozgalom minden erejének megtisztelő feladata. Különösen időszerűnek érzem ennek a hangsúlyozását most, a nemzetközi munkásszolidaritás nagy ünnepe, május 1. alkalmából. Bebizonyosodott, hogy határok, földrészek, nyelvi korlátok ellenére a proletár internacionalizmus nagyszerű tettekre, nagyszerű eredményekre képes. Bebizonyítja ezt a szocialista közösség, elsősorban a Szovjetunió léte, dinamikus fejlődése, az a tény, hogy már mi is a fejlett szocializmus építését tekintjük közvetlen célunknak. Anélkül. hogy nagy szavakat használnék, ki kell jelentenem: az emberi élethez, a munkához, a létbiztonsághoz való egyértelmű jogot és hangsúlyozni szeretném: a lehetőséget is, csak a szocializmus viszonyai között kapta meg a dolgozó ember. Köszönöm az interjút! M. G. 1965-ben egyesült a három rémi termelő- lezajlott esemény számottevő változást ho- szövetkezet Dózsa néven. A megnagyobbo- zott a gazdálkodásban. Az anyagi és a szel- dott közös gazdaság csaknem 2800 hektáron lem! erők összefogása rendkívül raeggyorsí- tevékenykedik. A több mint tíz évvel ezelőtt tóttá a fejlődést. , \ — Az emberek is megváltoztak — mondja Halász Lajos, a párt- alaoszervezet titkára. — Ebben a községben ugyanis a munkaképes lakosság háromnegyed része a szövetkezetben keresi a kenyerét. Tehát a gazdálkodás színvonalától függ az életmódja is. Ez egyúttal nagy felelősséget ró a termelőszövetkezet vezetőire. Ügy, kell irányítani a gazdálkodást,' hogy az idős tagok helyére fiatalok lépjenek. Közismert, hogy a mezőgazdasági termelés akkor vonzó az ifjúság, az új nemzedék számára, ha korszerűsödik. A gépek, a modern technológia térhódítása nálunk is segítette a fiatalok belépését. Jelenleg 130 főt kitevő harminc éven aluli tagunk van. A korszerűsítés egyúttal azt is jelenti, hogy szociális létesítményeket hozunk létre. A majorokban. telepeken öltözőt, fürdőt. Közelítjük munkahelyi körülményeinket az ipari üzemekéhez. Természetesen számolunk azzal, hogy a mezőgazdaság termelés más jellegű, mert függ az időjárástól. Nagy kincsük a baromfi A szakosítás gyökeres változásokat hozott a munkaszervezésben, az üzem egész életében. Az egyik nagy kincsük a baromfi melynek tenyésztéséhez tíz évvel ezelőtt kezdtek hozzá. Minden esztendőben léptek egyet. Legjobban már csak törzstenyésztéssel és baromfikeltetéssel foglalkoznak. Kezdettől fogva tagja a termelőszövetkezet a Hunnia Hibrid Broilercsirke Tenyésztő Társulásnak, amely néhány hónapja termelési rendszerré alakult át. — Az idén 140 ezer darabból áll a törzsállományunk, és 11—12 millió naposcsibét keltetünk, amelyeket a termelési rendszer társgazdaságainak juttatunk el — tájékoztat Várisonyi Zoltán főkönyvelő. — Ha megkapjuk a francia keltetőgépeket, amelyeknek a helyét már elő is készítettük, akkor már évi 22 millióra nő az Gyenes Lászlóné hétköznapjai Hiába keressük Gyenes Lászlónét. a lászlóíalvi Egyetértés Tsz növénytár, meszftőjét a Munka Érdemrend bronz fokozatának újdonsült tulajdonosát a községtől néhány kilométerre levő portálán. Fairkasszemet csak a verandafalra kiakasztott gazelláié j néz velünk, amikor meggyőzzük az elénk guruló fekete pulit, hogy mi már pedig be szeretnénk menni. A tanyaudvar az ugatástól eltekintve nagyon csendes. Az udvarit körülfogó fehér épületecskék. bői sem hallatszik az élet jele. A konyhakertben Is csak a nagyon érzékeny fül „hallja", hogyan nyújtóznak a fény télé a borsó- levelek. Vlsszaigyekeztünk a faluba, bi• Fotóriporterünknek, Pásztor Zoltánnak néhány nap múlva több szerencséje volt; a tehenek Itatása közben kapta lencsevégre Gyenes Lászlónét. zony nem valami vidám kísérőm megnyugtatását túl kétkedve fogadom és ezt a találkozást már a nemsikerültek közé sorolnám. A szerencse azonban az utolsó pillanatban úgy lláltlszik mégis megkönyörül rajtam. A bolt előtt, óriási kosárral a karján, feltűnik Gyeneöné. — Tojást és csirkét vittem a varrónőmnek, neki nincs, és ha kell, nekem szoíkott szólni. Az energikus mozgású asszony szavai mintha kitörölnék belőlem az előző csalódást. Könnyen, szinte kérdezés nélkül mesél magáról, otthonáról, a családról — Még beszaladok a kisebbik i unokámhoz, azután sietek haza, gondolom már hangoskodnak a csibéim, meg kellene etetni. Ilyenkor még könnyebb, de nyáron alig bírjuk a sok munkát A kakassal együtt kelünk.- Amíg a férjem megetet, én fejem a három tehenet, a Pötykét, a Bimbót meg a Piszkét. Tavaly száz- ötvennyolc 'hektó tejet vittek be a tejházba tőlünk. Igaz, ezt még négy tehén adta — elszomorodik a hangja —, a legjobbikát nemrégen kellett kényszervágásra vinni. Mindig van harminc-negyven malacka is, húszat adtunk tavaly, olyan száz-százhúsz kilósakat. No meg a csirkék. Tegnap a konyhakertben palántái tam most is úgy, mint a múlt évben paradicsomot vállaltunk a gazdaságtól. Ez olyan, hogy a közös földön ml gondozzuk, elültetjük, kapáljuk, leszedjük a paradicsomot, háromszáz- harminc mázsát szedtünk a családdal. Egyelőre negyed hektárt vállaltunk, de ha lesz többre való palánta, annak csak örülnek a tsz-ben. Sokat segítenek a fiaim, menyeim. Bizony, paradicsomira - páLás, meg szedés idején csak dísz a televízió, este olyan fáradtak vagyunk, hogy elalszunk előtte. Ilyenkor örülök annak, hogy van villanyunk, mit csinálnék a gépek nélkül? Vasárnaponként 'több napra előre főzök, még így is mondja a férjem', hogy de Sok lecsót eszünk. Az a leggyorsabban készülő étel. — Miit szólt a család, a fiai, a férje, amikor megkapta a kitüntetést? — Hát mag voltak hatva —az eddig szépen, gördülékenyen beszélő asszony megakad, zavarba jön —, a férjem még el is sírta magát. De én is nagyon... Szóval engem is meglepett. — És az unokák? Gyorsan lehajol táskájáért, szedi elő a kisebb-nagyobb fényképeket. — Éz a kisebbik, a kilenc hónapos kisfiú', ez még a nagyobb, a tízéves kislány, csak elég -régi a kép. 0 azt mondta: Marna, de szép! A fiaimnak is, mind a kettőnek, van valamilyen kitüntetése. A nagyobbik szenvedélyes horgász, mézre mekkora haliakkal fényképezték le. Megértem, hogy ez a legnagyobb öröme, és leiteszek sírról) hogy még faggassam. De minek is? Hiszen amit eddig elmondott, abban minden benne van, még egy szívélyes meghívás is: Látogasson meg bennünket egyszeri . Gál Eszter • A holland cég képviselője (jobbról a harmadik) nyésztési körülményekkel. elégedett a te9 A nagyüzemi keltetőállomáson egyszerre tízezerszámra látnak napvilágot a pihés jószágok. Steiner János betanított munkás Ilyen konténerekben juttatja el a csirkéket a válogatóim, ahol a szállítás előkészítése folyik. általunk értékesített -naposbaromfi. Ezzel együtt, természetesen a törzsállományt is növelnünk kell, mintegy 200 ezerre. Vagyis, jövőre már az ország minden lakosára két naposcsibe jut a rémi Dózsa keltető üzeméből. Néhány hét óta keltetés után azonnal külön választják a kakasokat és a jércéket. Az előbbiek fejlődési erélye ugyanis nagyobb, tehát egy héttel élőbb értékesíthető. A különválasztás lehetővé teszi, hogy a nagyüzemek egyöntetűbb állományt adjanak át feldolgozásra az iparnak Partneri kapcsolatok A törzsállományhoz szükséges, úgynevezett nagyszülő párokat Hollandiából hozzák a termelési rendszer ócsaá télepéne. A Hybro i nevű hibrid -baromfitenyésztéshez szükséges szülőpárokat -innen kapják a rémiek. A holland cég képviselője folyamatosan ellenőrzi a tenyésztést. Ez alkalommal is találkoztam A. A. Jansen op de Haar-ral, az Euríbrid Vállalat szaktanácsadójával. Kíséretében volt Dullskovics Attila, a termelési rendszer Igazgatója. Alkalom nyílt .tehát arra, hogy véleményt kérjek a két ország együttműködéséről, a partneri kapcsolatok alakulásáról. — Nyolc évvel ezelőtt voltam itt először — mondta Jansen* op de Haar —, azóta ugrásszerű a fejlődés. Én jobban látom a különbségeket, mint más, aki gyakrabban jön ide. Tudom érzékelni a szövetkezeti gazdálkodás gyors előrehaladását. A Dózsa Termelő- szövetkezet jó partner, megfelelő körülmények között tenyészti és kelteti a baromfit. Ugyanezt tapasztalom a termelési rendszer más gazdaságaiban is. Véleményem szerint, jól együtt tudunk működni a következő esztendőkben is. Nemcsak a baromfitenyésztésre büszkék a rémiek, hanem a juhászaiban bevezetett újításaikra is. — Tavaly 1600 anyajuhunk volt, az idén ezerrel növeljük a létszámot, jövőre 4500 lesz — tájékoztat a terveikről a főkönyvelő, majd hozzáteszi: — Sok-sok fejtörés után, számos tapasztalatot összegezve kidolgoztunk egy saját tenyésztési technológiát. Viszonylag olcsó, korszerű juhhodá- lyokat építünk. Módszerünket a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium is elfogadta. Saját brigáddal építjük, magunk készítjük a berendezéseket, így jóval olcsóbban létesül a telep. A ho- dályokból három már fel is épült, összesen ötöt szándékozunk létesíteni. Az ország minden részéből hozzánk látogató szakemberek elismeréssel nyilatkoztak kezdeményezésünkről. Főként az olcsó megoldás, a praktikus építési mód tetszett nekik. A szakosítás eredményei Ismét: Halász Lajossal beszélgetünk:,,... — A szakosítás eredményeképpen a termelési érték mintegy 70 százalékát adja a baromfi és a juh. Az egyesülés óta termelésünk több mint tízszeresére emelkedett. Az idén/a halmozott termelési érték megközelíti a 300 millió forintot. Elképzeléseink szerint ez évben 8 százalékos emelkedést szeretnénk elérni a termelésben. Tudjuk hogy nem könnyű az országos előirányzatot több mint kétszeresére teljesíteni. Bízunk a tagság tenniakarásáiban. A szorgalmas rémi gazdák eddig is példát mutattak a kezdeményezésekben és a munkában. Étért is kapott többször országos elismerést kollektívánk. , Nem kis örömmel és büszkeséggel hozzáteszi: — Május elseje, s az azt megelőző napok többszörösen ünnep számunkra. Ebben az időszakban értékelik ugyanis az előző esz-) tendel termelési versenyt. Tíz esztendeje már, hogy minden évben nyertünk valamilyen helyezést. * Nemrég kaptuk a hírt: a rémi Dózsa Termelőszövetkezet a tavalyi termelési eredményei alapján elnyerté a kiváló címet. Kereskedő Sándor • A termelőszövetkezet saját tervezésű juhhodályalnak egyike. (Tóth Sándor felvételei.)