Petőfi Népe, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-03 / 79. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1978. április 3. Magyar és szovjet vezetők ünnepi táviratváltása KÁDÁR JÁNOS elvtársnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának. Losonczi Pál elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének. Lázár György elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének. BUDAPEST Kedves Elvtársak! A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége és Minisztertanácsa, az egész szovjet nép nevében szívélyes üdvözletünket és legjobb kívánságain­kat küldjük önöknek, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának és Mi­nisztertanácsának, a testvéri magyar■ népnek Magyarország nemzeti ünnepe — az ország fasiszta iga alóli felszabadulásának 33. évfordu­lója alkalmából. 1945. április 4-én a magyar nép történelmének új korszakába lé­pett — a szocializmus építése, a valóban nemzeti felvirágzás, a szo­cialista országok testvéri népeivel való barátság és együttműködés fejlődésének korszakába. Magyarország dolgozói, kezükbe véve a teljes hátaimat, a kommunisták pártjának vezetésével korszerű ipar­ral és intenzív mezőgazdasággal rendelkező élenjáró állammá alakí­tották hazájukat, hatalmas eredményeket értek el a tudomány és a kultúra fejlesztésében, magabiztosan haladnak a fejlett szocialista társadalom építésének útján. A Magyar Népköztársaság méltó helyet foglal el a szocialista kö­zösség testvéri családjában. Aktívan részt vesz a . Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsa tagállamai szocialista f gazdasági integrációja komplex programjának megvalósításában, a Varsói Szerződés szer­vezete tevékenységében, jelentős mértékben hozzájárul a testvéri országoknak a tartós békéért és a nemzetközi biztonságért vívott kö­zös harcához. A Szovjetunióban nagyra értékelik a szovjet—magyar kapcsolatok internacionalista jellegét, a szovjet—magyar barátság őszinte voltát; azt, hogy az SZKP és az MSZMP nézetei az új társadalom építése és a nemzetközi helyzet elvi kérdéseiben azonosak; igen nagy jelentő­séget tulajdonítanak a szovjet és a magyar nép közötti, az élet min­den területére kiterjedő széles körű és gyümölcsöző együttműködés­nek. A szovjet kommunisták, a szovjet emberek a jövőben is min­dent megtesznek annak érdekében, hogy a pártjaink, országaink és népeink közötti, a marxizmus—leninizmus és a proletár internacio­nalizmus elvein nyugvó megbonthatatlan barátság tovább fejlődjön és mélyüljön. További sikereket kívánunk önöknek, kedves elvtársak, a Magyar Népköztársaság kommunistáinak, valamennyi dolgozójának a | Ma­gyar Szocialista Munkáspárt XI, kongresszusán elfogadott történelmi határozatok végrehajtásában, a fejlett szocializmus építésébeny Erősödjék és virágozzék a szovjet és a magyar nép örök barátsága. L. I. BRlEZSNYEV A. N. KOSZIGIN L. I. BREZSNYEV elvtársiak, a Szovietunió Kommunista .Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének A. N. KOSZIGIN elvtársnak. a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének MOSZKVA Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa, egész dolgozó népünk nevében szívből köszönjük nemzeti ünnepünk, hazánk fel- szabadulásának 33. évfordulója alkalmából küldött elvtársi üdvözle­tüket és baráti jókívánságaikat. A magyar nép legnagyobb nemzeti ünnepe árinak ■ a történelmi napnak az emlékét őrzi, amelyen a Szovjetunió győzelmesen előre­nyomuló hősi hadserege 1915. tavaszán teljesen és végérvényesen fel­szabadította Magyarországot a német fasiszták és magyar cinkosaik uralma alól. Népünk előtt ezzel megnyílt a szabad élet és a társa­dalmi felemelkedés útja. Az azóta eltelt 33 év alatt, a magyar nép a munkásosztályt és annak élcsapatát követve lerakta a szocialista társadalom alapjait, ma a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kong­resszusán elfogadott határozatok szellemében a fejlett szocialista tár­sadalom építésén munkálkodik, s meggyőző eredményekkel bizonyít­ja a marxizmus—leninizmus életerejét, a szocialista társadalom fel­sőbbrendűségét. Országépítő tevékenységünk legfőbb biztosítéka és nélkülözhetetlen erőforrása a magyar és a szovjet nép nagyszerű hagyományokra visz- szatekintö, megbonthatatlan testvéri barátsága, napról napra fejlődő sokoldalú, gyümölcsöző együttműködése. .Mélyen gyökerező, a pro­letár internacionalizmus alapján álló barátságunk és egyre bővülő, új formákkal gazdagodó együttműködésünk jelentőségét tükrözték azok a széles körű megemlékezések, amelyeken országaink dolgozói az első magyar—szovjet barátsági és kölcsönös segítségnyújtási szer­ződés aláírásának 30. évfordulóját ünnepelték. Barátsági szerződé­sünk kiállta az idők próbáját, elveinek valóra váltása kapcsolataink és fejlődésünk fontos tényezője. Pártunk politikájából következően, a bennünket összekötő közös eszmék és célok alapján, nemzeti érde­keinkkel teljesen összhangban, a jövőben is megkülönböztetett jelen­tőséget tulajdonítunk a magyar—szovjet barátság szüntelen erősítésé­nek. A Szovjetunióval és a szocialista közösség országaival összefogva aktív részt vállalunk a Varsói Szerződés szervezetének és a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Tanácsának tevékenységében, fellépünk a nem- nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének erősítéséért, a helsinki záróokmány szellemének érvényesülésóért, a béke és biz­tonság megszilárdításáért. Népünk a szovjet néppel és a világ haladó emberiségével együtt ünnepelte a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját. Az' őszinte elismerés és tisztelet érzésével tekintünk a Szovjetunió fennállása óta megtett, eredményekben és tapasztalatokban oly gaz­dag történelmi útjára. Az első szocialista állam új alkotmánya híven tükrözi a szovjet népnek a Szovjetunió Kommunista Pártja vezeté­sével elért hatalmas sikereit, amelyek világszerte tovább növelik a Szovjetunió barátainak és tisztelőinek hatalmas táborá,t, a leghumánu­sabb társadalom, a 1 szocializmus vonzerejét. Az ünnepi évfordulón a tisztelet és testvéri barátságí érzésével kö­szöntjük a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságát, á Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsát és Minisztertanácsát, pü egész szov­jet népet. Kívánunk önöknek és az önök személyében a testvéri szov­jet népnek további kiemelkedő sikereket az SZKP XXV. kongresz- szusa határozatainak megvalósításában, a kommunizmus' építésében, az időszerű nemzetközi problémák megoldásában, a társadalmi hala­dásért vívott küzdelmükben. KÁDÁR JÁNOS, LOSONCZI PÁL, LÁZÁR llYÖRGY MOSZKVA A magyar nép közelgő ünnepe, a felszabadulás évfordulója alkal­mából a .Pravda vasárnap közli budapesti tudósítója, A. Karpicsev terjedelmes hírösszeállítását Ma­gyarországról. Ä tudósító beszámol arról, ho­gyan készül az ország népe április 4.. megünneplésére, ismerteti' öt dunántúli megye érdekes együtt­működését a kulturális és közok­tatási feladatok megoldásában, ta­pasztalatcserében. Beszámol arról, hogy Magyarországon sok tízezer ember tanul termelő munkája mellett, mindenekelőtt azért;, hogy megszerezze a munkához ele nged­hetetlen tudást. Érdekes résne az, összeállításnak a tudósító váilasza egy olvasói levélre. I. Popova, a Pravda egyik moszkvai olvadója arról érdeklődött, milyen szovjet vonatkozású utca elnevezések vám­nak Mágyarországón. A tudósí tó válaszában igen sok elnevezést is­mertetett, emellett azonban arról is beszámol, hogy a magyar vánv- sok, megyék igen szoros kapcso ­latot tartanak fenn szovjet test-' vérvárosaikkal, területeikkel. (MTI) Külpolitikánk és az európai biztonság írta: Nagy János, külügyminiszter-helyettes H arminchárom évve 1 ezelőtt a Szovjetunió győzelmesen előrenyomuló 1 hadserege felszabadította hazánkat a fa­siszta elnyomás alól. Népünk történelmének e sorsfordulója gyökeresen megváltoztat! a Ma­gyarország helyét a nagyvilág­ban. Hazánk kiléphetett £ ibból a nemzetközi elszigeteli tségből, amelybe letűnt urai taszították. Történelme során először lelt olyan szövetségesekre, igaz ba­rátokra, akikre támasz kodva megbecsült szerepet mondhat magáénak a társadalmi hal adás­ért, a nemzetközi viszonyolc ja­vításáért folyó nagy küzdelem­ben. Külpolitikánk irány von alát, fő feladatait a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt álbban határozta meg, hogy a proletár internacio­nalizmus és a békés egymás mel­lett élés elvei alapján folytatott nemzetközi tevékenységgel a le­hető legkedvezőbb külső feltéte­leket biztosítsuk belső felada­taink elvégzéséhez, a. fejlett szo­cializmus építéséhez. A legked- kedvezőlbb külső feltételeket na­gyon röviden össze lehet foglaln i: béke és biztonság. Ennek megszi­lárdítását tekintjük külpoliti­kánk legfontosabb feladatának'. A Magyar Népköztársaság kül­politikai tevékenysége Európára fordítja a fő figyelmet. Ez nem csak országunk földrajzi helyze­te miatt van így, hanem azért is, mert az európai helyzet ala­kulása az egész világ sorsára dön­tő kihatással van. Kontinensünk­ről indult ki a történelem két legpusztítóbb világháborúja, ma is itt néz farkasszemet egymással a világ két leghatalmasabb fegy­veres ereje. Érthető tehát, hogy a Szovjetunióival és a többi szo­cialista országgal együtt elsőren­dű jelentőséget tulajdonítunk az európai biztonság erősítésének. Ismeretes, hogy a budapesti felhívás kibocsátásától — 1969. — kezdve tevékenyen részt vet­tünk az európai biztonsági és együttműködési értekezlet előké­szítésében és sikeres lebonyolí­tásában. Szerénytelenség nélkül mondhatjuk: valamennyi érintett ország közreműködésével együtt hazánk belső eredményeinek, nemzetközi tevékenységének is része van abban, hogy 1975. augusztusában 35 állam vezetői történelmi jelentőségű okmányt írtak alá Helsinkiben. A helsinki csúcstalálkozó óta fontos jl feladatunknak ntekintjük, hogy elősegítsük a záróokmány ajánlásainak valóraváltását. Ezt a kétoldalú csatornákon keresz­tül. a szocialista és a tőkésor­szágok ,kapcsolatainak fejleszté­sével lehet legjobban biztosítani. Erre irányuló tevékenységünk kiemelkedő eseménye volt Kádár János elvtárs látogatása Auszt­riában. Olaszországban, a Vati­kánban és a Német Szövetségi Köztársaságban. Több nyugat­európai és észak-amerikai or­szággal államfői, kormányfői vagy külügyminiszteri szinten folytattunk tárgyalásokat 1975 óta, gyakoriak voltak a kor­mánytagok találkozói, számos fontos egyezményt kötöttünk. Tizenkilenc tőkésország kormá­nyának konkrét javaslatokat tet­tünk, hogy hogyan lehetne a leg­hatékonyabban alkalmazni a helsinki ajánlásokat kétoldalú kapcsolatainkban. Javaslataink általában kedvező fogadtatásra találtak, több esetben megfelelő intézkedéshez vezettek, javítot­ták a gazdasági és kulturális együttműködés feltételeit, s né­hányszor még a vízumgyakorlat könnyítésével szemben mutatko­zó ellenállást is sikerült enyhí­teni. A nyugati országok képvise­lőivel folytatott tárgyaláso­kon — amellett, hogy min­dig napirenden szerepeltek a kétoldalú kapcsolatok fő kérdé­sei, szorgalmaztuk az együttmű­ködés fejlesztésének útjában ál­ló akadályok lebontását — rész­letes eszmecsere folyt az európai biztonság és együttműködés meg­szilárdításáról is. Képviselőink aláhúzták a Helsinkiben megha­tározott alapelvek megtartásának fontosságát, azt, hogy az enyhü­lés eredményeivel, a záróokmány adta lehetőségekkel élni. s nem visszaélni kell. A gazdasági, kul­turális és tudományos együttmű­ködés szélesítése erősíti a köl­csönös bizalmat, hozzásegíti az államokat egymás lehetőségei­nek, gondolkodásának jobb meg­ismeréséhez, egyben megteremti az emberek közötti kapcsolatok bővítésének anyagi és intézmé­nyes kereteit. Hangsúlyoztuk és a jövőben is hangsúlyozni fog­juk, hogy az enyhülés normái megkövetelik az egymás bel- ügyeibe való beavatkozásról, a szuverenitás és az egyenjogúság megsértéséről való lemondást. Fel kell számolni a hideghábo­rús korszak maradványait, a lé­lektani háború és az ideológiai diverzió megengedhetetlen eszkö­zeit. Különösen fontos ez most. amikor az enyhülés előrehaladá­sa — a hidegháborús körök ak­tivizálódása következtében — le­lassult. ellentmondásosabbá vált, s a korábbi eredmények megszi­lárdítása, a-korábbi megállapo­dások tartalommal való megtöl­tése került előtérbe. Európában sem képzelhető el tartós enyhülés a fegyverkezési verseny megállítása nélkül. Azt valljuk, hogy a politikai enyhü­lést katonai enyhüléssel kell ki­egészíteni, meg kell akadályozni új tömegpusztító fegyverek — mint ’ pl. a neutronfegyver — gyártását és bevezetését. A mar gyár diplomácia — a rendelke­zésünkre álló keretek között — ezen a téren is aktív szerepet játszik. Támogatjuk a Szovjet­unió, a Varsói Szerződés leszere­lési javaslatait. Európa és a vi­lág népeivel együtt mi is azt kívánjuk, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok leszerelési tárgyalásai eredményre vezesse­nek, s mielőbb létrejöjjön a ha­dászati fegyverek korlátozásáról szóló megállapodás, ami eddig sem a Szovjetunió hibájából ké­sett. Hazánk képviselői megfele­lően tevékenykednek mindazo­kon a leszerelési tárgyalásokon, amelyeknek — az ENSZ-iben és másutt — részesei vagyunk. A bécsi haderőcsfl&fcentési tárgya­lásokon — ahol megfigyelővel képviseltetjük magunkat — arra törekszünk. hogy rábírjuk a NATO-országokat az egyoldalú előnyök szerzésére irányuló, ele­ve kilátástalan kísérletek feladá­sára. s megállapodás jöjjön létre -az egyenlő biztonság alapján. A helsinki záróokmány adta kerete­ket is igyekszünk felhasználni ahhoz, hogy elősegítsük az euró­pai katonai enyhülést. A Magyar Népköztársaság te­hát — a többi szocialista or­szággal együtt — azon munkál­kodik, hogy az enyhülés előre-, haladjon és minél több területre terjedjen ki. Ez vezetett bennün­ket a közelmúltban végétért belgrádi találkozón is. E zt a találkozót a záróok­mány végrehajtása fontos állomásának tekintettük, így is készültünk rá. Ugyanakkor 'mindig hangsúlyoztuk: a külügy­miniszterek megbízottainak ta­lálkozója nem igényelhet magá­nak a helsinki csúcstalálkozóhoz hasonló szerepet, nem módosít­hatja a záróokmányt, szigorúan tartania kell magát a 35 állam vezetői által közösen meghatáro­zott keretekhez, s fő feladata az enyhülés előmozdítása. Ebből ki­indulva a belgrádi tanácskozáson részt vett küldöttségünk, a többi szocialista ország képviselőivel együtt, mindvégig arra töreke­dett — és előterjesztett javasla­tai is ezt szolgálták —, hogy a találkozó alkotóan járuljon hoz­zá az európai biztonság és együttműködés fejlesztéséhez. Ahhoz, hogy így legyen, vissza kellett utasítani a helsinki szel­lemmel ellentétes törekvéseket. A résztvevők többségének aka­rata, . az enyhülés továbbviteléhez fűződő érdeke jut kifejezésre abban, hogy a találkozó — bár nem kis nehézség, gyakran éles viták árán — végül is' teljesítette feladatát, megfelelő alapot ad a záróokmány maradéktalan vég­rehajtásának , további munkála­taihoz. A rövid, de előremutató záródokumentum megerősíti a helsinki záróokmány történelmi jelentőségét, hosszútávú érvényét, a' benne kifejezett politikai egyensúlyt. A résztvevők megál­lapodtak, hogy a következő két, évben három szakértői tanácsko­zást tartanak, majd pedig 1980 végén a belgrádihoz hasonló ta­lálkozóra kerül sor Madridban. A 35 ország Helsinki óta első íz­ben tartott közös tanácskozását tehát mi hasznosnak tekintjük, a szocialista országok — köztük hazánk — küldöttségeinek tevé­kenységét igen eredményesnek tartjuk. Igaz, a belgrádi találkozó ered­ményesebb is lehetett volna, ha a tőkés világ szélsőséges körei­nek biztatására a nyugati képvi­selők egy csoportja nem kísérle­tezett volna azzal, hogy a ta­nácskozást az emberi jogok állí­tólagos védelme ürügyén a szo­cialista országok rágalmazása, a belügyeikbe való beavatkozásra, a gyanakvás felszítására hasz­nálja fel. Nemcsak saját érde­keink védelme, hanem a helsin­ki szellem megóvása, az európai biztonság és együttműködés ügye is azt kívánta, hogy a szocialis­ta országok, a találkozó vala­mennyi józanul gondolkodó részt­vevőjével együtt, határo.zottan gátat vessenek az ilyen törekvé­seknek. Szeretnénk, ha a kam­pányok szervezői ráébrednének, hogy ami nem sikerült Belgrád- ban,' az ez után sem, Madridban sem fog sikerülni. H asznosítva a belgrádi ta­pasztalatokat is,) folytatjuk küzdelmünket az enyhülés erősítéséért, a helsinki záróok­mány végrehajtásának meggyor­sításáért, az európai biztonság és együttműködés történelemfor­máló folyamatának továbbvite­léért A felszabadulását ünneplő magyar nép.. Európa és a világ népei számára nincs más éssze­rű alternatíva. Üdvözlő táviratok Leonyid Brezsnyev Krasznojarszkban MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága első titkárának, HORVÁTH' ISTVÁN elvtársnak, a megyei tanács elnökének, GAJDŰCSI ISTVÁN elvtársnak Kedves Elvtársak! Engedjék meg, hogy a Krím területi pártbizottság, az érdemrenddel kétszeresen kitüntetett Krím terület kommunistái, dolgozói nevében köszöntsük Önöket és az Önök személyén keresztül a testvéri Bács- Kiskun megye minden kommunistáját, dolgozóját Magyarország nem. zeti ünnepe, az ország fasizmustól való felszabadulásának 33. évfor­dulója alkalmából. Nagyra értékeljük pártjaink, országaink és népeink megbonthatat­lan szövetségét, a teljes nézetazonosságot, a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság közötti állandóan fejlődő, sokoldalú kapcsolatokat. Krím dolgozói a továbbiakban is minden erővel a testvérmegyék kö­zötti sokoldalú együttműködés elmélyítésén munkálkodnak. Engedjék meg, hogy ezen nevezetes napon a testvéri Bács-Kiskun megye minden dolgozójának a szocializmus építésében; az, MSZMP XI. kongresszusa határozatainak, az V. ötéves népgazdasági terv feladatainak sikeres végrehajtásában, hazájuk további felvirágoztatá­sában újabb eredményeket kívánjunk! V. SZ. MAKARENKO Ukrajna Kommunista Pártja Krím területi Bizottságának első titkára T. N. CSEMODUROV Krím területi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke Ukrajna Kommunista Pártja Krím területi Bizottsága első titkárá­nak, V. SZ. MAKARENKO elvtársnak és a Krím területi Tanács Végrehajtó Bizottsága elnökének, T. N. CSEMODUROV elvtársnak, megyénk vezetői a következő táviratot küldték: Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága, a megyei tanács és megyénk dolgozói nevében szívből köszöntjük ha­zánk felszabadulásának 33. évfordulója alkalmából Ukrajna Kommu­nista Pártja Krím területi Bizottságát, a területi Tanácsot és testvér­megyénk dolgozóit. Felszabadulásunk évfordulóján a tisztelet és az elvtársi megbecsü­lés érzésével emlékezünk a szabadságot hozó szovjet népre, hős ka­tona fiaira, akiknek a fasizmus feletti győzelme megnyitotta népünk előtt a nemzeti és társadalmi felemelkedés útját. Az elmúlt 33 év alatt a magyar nép, pártunk vezetésével, a szocialista közösség tagjaként, a Szovjetunió nélkülözhetetlen segítségével történelmi jelentőségű sike­reket ért el, és a fejlett szocialista társadalom építésén dolgozunk. Legnagyobb nemzeti ünnepünkön, a magyar és a szovjet nép örök és megbonthatatlan barátsága, együttműködése jegyében, Önöknek és az Önök személyén keresztül a testvéri Krím terület dolgozóinak újabb sikereket kívánunk kommunizmust építő tevékenységükhöz. HORVÁTH ISTVÁN DR. GAJDÖCSI ISTVÁN a Magyar Szocialista Munkáspárt a Bács-Kiskun megyei Tanács . Bács-Kiskun megyei elnöke Bizottságának első titkára • Szibériai és távol-keleti körútja során Krasznojarszkba is elláto­gatott Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Ta­nács Elnökségének elnöke. A krasznojarszki Lenin Gépgyárban és a> alumíniumgyárban elbeszélgetett a fiatal dolgozókkal. Véget ért az Interparlamentáris Unió tavaszi ülésszaka LISSZABON Szombaton Lisszabonban véget ért az Inlterparlamentáris Unió tavaszi ülésszaka. Az ötnapos ta­nácskozáson 'közel 70 ország par­lamentjének képviselői vettek részt. Az ülésszakon mélyreható véleménycsere folyt arról, hogy az Interparlamentáris Unió mi­lyen módokon járulhatna hozzá a béke, az enyhülés, a leszerelés ügyéhez és a jelenlegi legsürge­tőbb nemzetközi problémák meg­oldásához. Az ülésszak résztvevőinek dön­tő többsége megszavazta a libano­ni küldöttség indítványát, amely elítéli az izraeli hadsereg Liba­non elleni agresszióját. A lisszaboni tavaszi üléssza­kon részt vevő küldöttek úgy döntöttek, hogy a szervezet Bonn­ban tartandó őszi ülésszaka elé terjesztik jóváhagyás végett azo­kat a javaslatokat, amelyeket a portugál fővárosban fogadtak el a tavaszi ülésszak különböző bi­zottságai. A tanácskozás utolsó ülésén is­mét. s egyhangúlag Pio Teren- ziót bízták meg azzal, hogy újabb négy éven át betöltse a szervezet főtitkári tisztét. (ÁFP)

Next

/
Thumbnails
Contents