Petőfi Népe, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-25 / 96. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1978. április 88. EGYÜTTMŰKÖDÉS Nemzetközi javítószolgálat a kőolajiparban Szorgalommal - két évtizede Hazánk részt vesz a KGST Kő­olaj- és Gázipari Állandó Bizott­sága állal létesített Nemzetközi Javító Szolgálat munkájában. En­nek az együttműködésnek az a rendeltetése, hogy a résztvevő or­szágok közös erővel, összehan­goltan végeztessék el kőolaj fel­dolgozó üzemeik nagyjavítását, Illetve egymást kisegítve küzdjék le az esetleges nagyobb üzemza­varokat Az együttműködésben részt vevő országokban ugyanis vL szonylag kevés kőolajfeldolgozó üzem működik, karbantartásuk­hoz tehát nem érdemes külön- külön mindenütt önálló szakem­bergárdát fenntartani. A Nemzetközi Javító Szolgálat keretében a részt vevő országok évenklnt előre egyeztetik nagy feldolgozó üzemeik nagyjavításá­nak időpontját és, hogy ehhez melyik baráti országtól, hány és milyen szakmában képzett javító- szerelő szakembert kaphatnak kölcsön. A gárda érthetően min­dig a legjobb szakemberekből áll. Hazánk 1978-ra 1000 munkana­péit kért, és ugyanennyit ajánlott is fel az együttműködés kerté­ben. A Nemzetközi Javító Szolgálat mm az egyetlen gyümölcsöző együttműködés a szocialista or­szágok között a szénhidrogénipar területén. Néhány témának ép­pen ‘hazánk a koordinálója. Pél­dául a kőolaj- vagy gázkitörések és az ott keletkezett tüzek felszá­molására szervezett együttműkö­désnek. Az 1068 végén Algyőn bekövetkezett gázkitörés lángjai­nak elfojtása óta ugyanis Ma­gyarország kitünően felkészült az Ilyen gáz- vagy olaj fáklyák elol­tására. Nemcsak az Igen Jól szer­vezett riasztóhálózat és a magas színvonalon képzett szakemberek gárdája áll rendelkezésre, hanem a megfelelő berendezések és a gazdag alkatrészraktár is. Ez a brigád szívesen siet a többi szo­cialista ország segítségére is. 1076-ban például egy csehszlová­kiai égő gázkitörést a magyar szakgárda a riasztástól számított két napon belül felszámolta. Ál­landó „tréningben” vannak. Kí­sérleti -kútjuhnál évente tartott gyakorlataik hasznos tapasztalat- cserét jelentenek a többi orszá­gok szakemberei számára is. Ugyancsak Magyarország koor­dinálja a nagy mélységű kútgeo- flzlkat téren kialakult együttmű­ködést. Hazánkat erre különleges földtani adottságai teszik alkal­massá. A Kárpát-medencében ugyanis a Föld középpontja felé haladva a hőmérséklet nem a vi­lágátlagnak megfelelő, több mint 30, hanem mindössze körülbelül 20 méterehkint emelkedik egy fokkal. Így a magyarországi 4000 —4300 méteres fúrásoknál alkal­mazott műszerek károsodás nél­kül viselik el a másutt csupán 6000—7000 méteres mélységben uralkodó hőmérsékletet és nyo­mást is. Aláírásra vár egy gyártassza- kositósi egyezmény is. A nomen­klatúrába felvett mintegy ötven termék közül huszonhatot hazánk az együttműködés révén szocia­lista országokból szerezhetne be, ezzel évente körülbelül négymil­lió dollár értékű tőkés importot íáve í&ösleg'etué. A KGST szénhidrogén iparában öt különösen fontos 'hosszú távú program végrehajtása kezdődött meg. Mindenekelőtt a feldolgozá­si tök növelése a fontos, hogy a huzailag kitermelt vagy Importált kőolajat egyre Inkább vegyipari alapanyagként használják fel és mind kevésbé legyén csupán ener­giahordozó. Más szóval a kőolaj­ból nyert „fehér áruk" arányát a jelenlegi 48—52 százalékról 60 százalékra kívánják növelni a fű­tőolaj-termelés rovására. Ugyan­így a földgázt Is mindinkább a vegyipar alapanyagává kívánják előléptetni. Ehhez a KGST-orszá- gokban is fél akarják fejleszteni a megfelelő berendezések gyártá­sát Időszerű cél az új szénhidro­gén telepek, elsősorban a nagy mennyiségű lelőhelyek az eddigi­eknél is hatékonyabb felkutatá­sa, a mélyfúrási technológia to­vábbi .fejlesztése, a kitermelés eredményességének fokozása — egyebek közt a- másodlagos és hurmad'lagüs .kintenmelési mód­szerek kifejlesztésével —, vala­mint a vezetékrendszerek, főleg a "közös érdekű távvezeték-rendsze­rek továbbfejlesztése. Az utób­biak között különös jelentősége van a leendő Adria-vezetőknek, a Szovjetuniót az európai tőkés or­szágokkal összekötő távvezeték­nek és a több szocialista ország együttműködésével épülő oren- burgl távvezetéknek. (AiPN—MTI) Ikarusz, Trabant, bauxit és gyümölcs A magyar—NDK árucsere-for­galom az idén csaknem hét szá­zalékkal növekedik, s értéke eléri az 1.3 milliárd rubelt, Az árufor­galomnak mintegy 70 százalékát gépek és berendezések szállításá­val bonyolítják le. Magyárórszág többek között 250 darab E—516- os gabonakombájnt, továbbá bur­gonyabetakarító gépeket, bálázó­kat, tejipari berendezéseket vásá­rol nagyobb tételben. Beszerez még szerszámgépeket, tehergép­kocsikat, textilgépeket, emelőket, szállítóberendezéseket és nyom­daipari gépeket is. Az NDK-beli partnerek egye­bek között szerszámgépeket, erő- művi berendezéseket, elektromos motorokat, élelmiszeripari gépe­ket, hűtőtechnikai és kereskedel­mi felszereléseket, műszereket, mezőgazdasági gépeket és autó­buszokat szállítunk. A nyers- és alapanyagok közül az NDK-ból barnaszén-brikettet, 250 ezer ton­na káli-műtrágyát, ugyanennyi cementet és 60 millió rubelért vegyipari alapanyagokat Importá­lunk bauxit. 25 ezer tonna tim­föld, több ezer tonna aluimlnilim­es félgyártmány, valamint üveg­ipari termékek és gyógyszerek el­lenében. A tartós fogyasztási cikkek im­portjában jelentős, hogy az NDK- bell partner az Idén 32 500 Wart­burg és Trabant személygépko­csit szállít. Az idén is folytatódik a magyar élelmiszeripari termé­kek exportja. Többek között sza­lámit, gabonát, csaknem 400 ezer hektoliter bort és pezsgőt, vágott baromfit és megközelítőleg 160 ezer tonna friss és feldolgozott zöldséget, illetve gyümölcsöt kül­dünk az NDK-nak. Kalibrált vetőmag Az ismert közmondás jogosan módnaíitható úgy is, hogy „ki mit vet a földbe, úgy arathat”. Töb­bek között a paradicsomnál ki­mutatták, hogy a nagyobb para­dicsom magbóL kelt növények mérhetően több bogyót teremnek. A fcukorioaitermesztéstoen is ré­gi gyakorlat, hogy a vetőmagot a csövek középső részéről morzsol­ják le, mert ezt a magelküloní- tési módszert tartották kedvező­nek a nagy termések eléréséhez. Ajz ezzel kapcsolatos Ismételt és alapos vizsgálatok be is bizonyí­tották, hogy a termesztők indo­koltan ragaszkodnak sokévtize­des tapasztalataik alapján a nagy magvak vetéséhez. Megállapítot­ták példá ul, hogy ha a 8 mm-es Gzemihosszúságú magvak vetése­kor elért terméshozamot száz százaléknak tekintik, akikor a 10 mm-nél nagyobb szemek vetésé­nél 'kerekítve 12 százalékkal több termést takarítottak be, ami hek­táronként 6 mázsa szemtöbblet- nek felel meg. Ebből és más hasonló ered­ményekből kitűnik, hogy az osz­tályozott és főleg a nagyobb sze­mű hibridkukorica-vetőmaggal rendszeresen 10—25 százalékkal nagyobb termést kaptak. Ezek után érthető, hogy a hibridkuko­rica-üzemekben ma már a vető­mag-előkészítés rendszeresen kö­vetett munkaművelete a magvak osztályozása, vagy kalibrálása. A minél közelebbi jövőben azonban másutt is és véglegesen szakítaná kell azzal a régebbi helytelen vélekedéssel, mely sze­rint a vetőmag egyenletessége, osztályazottsága csak a tetszetős­sége, áruértékének fokozása ér­dekében, valamint a vetés jobb technikája, 'könnyebb elvégezhe­tősége miaftt kívánatos, és nem látják benne a bővebb termések elérésének egyik feltételét. Ma már nem lehet kétséges a vető­magvak osztályozattságának bio­lógiai értéke. A termés képződmé­nyek kialakulásának alaktani és időbeni különbözőségéből követ-« kezük, hogy egy hajtásrendszeren vagy egy virágzatban keletkező magivak méretében és biológiai értékében is eltérések vannak. A vizsgálatok sora bizonyította, hogy a csirák nagysága — fej­lettsége — és a mag nagysága — mérete, súlya — között meg­lehetősen szoros az összefüggés. Ebből következően a vetőmagnak szánt magvak nagyság szerinti kiválogatásával, vagyis az osztá­lyozásával, kalibrálásával erre alkalmas viszonylag egyszerű fizikai módszerek hasznosításá­val, közel hasonló biológiai ér­tékű magállomány nyerhető. Ed­dig sajnos nem Ismeretes olyan valóban egyszerű .eljárás, amely- lyel a biológiai értékek alapján való kiválogatás, osztályozás, szükséges esetben a nagy téte­leikben is megoldható lenne. Megközelítő pontossággal azon­ban a magméreték vagy mag- súlyok szerinti szétválogatás is eredményes és nagyon hasznos. KI is alakítottak már olyan gépekét, amelyek alkalmasaik a magvak kisebb-nagyobb tételei­nek derék-, hosszméret és faj­súly szerinti válogatására, osztá­lyozására. Ebből a szempontból érdeméinek fokozott figyelmet a speciális magkaLi'bráló gépeken kívül a szintén fajsúly szerint válogató gépek, a magszeparáto­rok. Ezek közös működési elve az, hogy ha különböző fajsúlyú anyagok keverékét egyenletesen rázzuk, előbb-utóbb alulra kerül­nek a nehezebb és felülre a könnyebb részecskék. Közülük vi­lágviszonylatban is nagyon kor­szerű a magyar szabadalom alap­ján gyártott membrános mag­szeparátor. Ez lényegében egy olyan asztal, amelynek alapja egyenletesen feszített műanyag- szövet A szöveten változtatható irányú légáram hatol át, miköz­ben az asztallap szaporán előre- hátra, jobbra-balra és le-fel való mozgásokat végez egyszerre, leg­újabban a gumi rugói jóvoltából. A mozgás és a légáramlás ezt eredményezi, hogy az asztal szö- vetlapjára ömlő magból a ne­hezebb fajsúlyú, simább felüle­tű, rugalmasabb részek a rugal­mas szövet membránhaitása és a sajátos ugráló mozgás következ­tében az asztal távolabbi része felé' haladnak. A vetőmag-osztályozás, -kalib­rálás tehát a nagyobb termések elérését elősegítő előnyös hatását nem az egyes magvak, illetve a belőlük kikelő növényegyedek élet- folyamatainak egyedi befolyáso­lásával érvényesíti, hanem az egész növényállomány teljesítmé­nyének növelésén keresztül fejti ki. Így viszont ugyancsak biztos lehetősége a bővebb termések el­érésének, sőt az osztályozással szintén megalapozható fejlődési és érési egyenletességeknek is, amely egymagában is nagy előny. K. L. Kíváncsian vártam a találko­zást Farkas Istvánnal, a Kalocsai Állami Gazdaság munkacsapat­vezetőjével. Megvolt erre minden okom, hiszen olyan mezőgazdasá­gi dolgozóval beszéltünk meg randevút, aki a felszabadulás év­fordulóján a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban vette át a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést. — Húsvét előtti szombaton az új szociális épület előtt rendeztük a terepet, társadalmi munkában, a kilenctagú csapatommal, ami­kor hozták a hírt a kitüntetésről — emlékezett a csapatvezető. — Nagy meglepetés volt! A munka­társaim örültek, gratuláltak... Miért kaptam éppen én?... Ügy érzem, ez mindannyiunk, mind a kilencünk munkájának az elisme­rése. Nem volt* egetrengető, ámít az elmúlt húsz évben csináltunk, csupán dolgoztunk. Ahogyan kell. Amit rán'k bíztak, úgy akartuk elvégezni, hogy az a legjobb le­gyen. Szégyenkezni eddig még nem kellett. A munkacsapat a növényter­mesztésben tevékenykedik. Közü­lük heten két évtizede hétről hét­re együtt dolgoznak az állami gazdaságban. S hogy mit? — Régen volt az, amikor még fogatos voltam. Ma már gép az „úr” a gazdaságban, s ezt szó sze­rint Is értheti, ml ugyanis ezekét a munka- és erőgépeket kiszol­gáljuk.— Mosolygott ezen egy kicsit Farkas István. Persze, ő is tudja, a gépek helyettük dolgoz­nak, s a „szolgálás” fordítva ér­tendő. De ami igaz, az igaz, a munkagépekbe, berendezésekbe bele kell tenni az anyagot, s Irá­nyítani. — A permetezést a csapatom készíti elő. Nem kell különöseb­ben magyarázni, hogy a jó vegy­szerezéshez mennyire fontos a jó minőségű, pontosan előkészített permetlé. A vetéskor a gépen ál­lunk. Megtöltjük maggal a gépet, figyeljük a vetés minőségét, egyenletességét. Ez Is pontos, lel­kiismeretes munkát kíván, no meg Jó együttműködést a traktorossal. Téli hónapokban a vetőmagüzem­ben dolgozunk. Fedett, bár fütet- len a helyiség. Mustár, olajretek, olajlen és fűszerpaprika vetőma­got állítunk elő az osztályozógé­pek segítségével. Itt sem mond­hatok egyebet: gondosan, precí­zen kell csinálni, mert bizony a mi felelősségünk is a jövő évi termés, no meg az Is, hogy ex­portra átveszik-e, vagy „vissza­dobják”. A télen 510 mázsa fű- s/erpaprika-magot készítettünk az idei vetésekhez. Dolgozunk még a fűszerpaprika szárítóüzemben is, és még sorolhatnám, hogy egy esz­tendő alatt mi minden feladatunk van a gyümölcsösben, a betakarí­táskor, az öntözés idején... Azt hallottam, hogy a csapat nemcsak a munkában összetartó, hanem azon túl is. Együtt van­nak a társadalmi munkában, se­gítenek a családi házal! felépítésé-i ben, s az országjáró kirándulá­sokról sem maradnak el. És valami különlegesség? Nincs ilyen. Se több. se kevesebb a szor­galmasan és lélklismeretesen vég­zett fizikai munkánál. A Munka Érdemrend ezüst fokozatával ezt Ismerte el a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsa Is, a kitün­tetés adományozója, s ezzel egy­szersmind serkentve valamennyi dolgozót a Farkas István és mun­kacsapatához hasonló kiváló mun­kára. Csabai István A SZOCIALISTA MUNKA VERSENY GYŐZTESE Az olajkályhaszerelő Mit tesz szolgáltató szakembernek lenni? Van különbség a lakos­ságnak, a közületeknek kinn a helyszínen munkát végző és az üzem­iben termékeket gyártó szakmunkás Iránti követelményekben? Van bizony. Az előbbi poszton dolgozó munkásnak jobban kell Ismerni mestersége fortélyait, hiszen a hibák sokféleségét kell kijavítania, s gyakran kerül új feladatok elé még a nagy tapasztalatú szakember is. Emellett olyan emberi tulajdonságokkal kell rendelkeznie, hogy tudjon bizalmat kelteni a megrendelőkben, s világos, egyszerű ma­gyarázatot adni a javított gép, készülék helyes használatáról. A la­kásokra kijáró' szakember méltóképpen kell, hogy képviselje vállala­tát a lakossággal való kapcsolattartásban és a végzett munka minő­ségét Illetően Is. Patinás pincék Rigában Rigában hozzáfogtak a Dauga­va folyó közelében feltárt párat­lan építészeti műemlék restaurá­lásához. A pincék, melyeket a svéd hódítók építettek a XVII— XVIII. századiban, csaknem 300 éven keresztül szolgáltak a kikö­tőváros áruraktáraként. A 7—8 méter magas téglabolto­zat alatt szövetet, fegyvereket, bort, borostyánt és gabonát tárol­tak. Az aranynudiakat és érméket pedig kettős, három hüvelyk vas­tagságú ajtók mögött őrizték. A restauráció során a földalat­ti termeket kiállítóhelyiséggé, bü­févé, stb. alakítják át. A régi pincéket az itt épülő új híd ter­vezői fedezték fel. Elhatározták, hogy a középkori műemlék teljes megőrzésének érdekében megvál­toztatják a híd terveit. A rigai ifjúság védnökséget vállalt az Öváros felett. Rendbehozzák a híd környékét, kibővítik a szabadtéri szoborkertet, és parkosítják az egész kerületet. (BUDAPRESS) juhász 'Károly rátermett javí­tó-szolgáltató munkás. Olajkály- ha-szerelö a Bács-Klskun megyei Kommunális Szolgáltató Vállalat­nál. Bár még csak néhány éve dolgozik ezen a munkahelyen, si. kereket ért el. Egyes megrende­lők Inkább várnak, csak őt küld­jék a vállalattól a szükséges kar­bantartás elvégzésére. — Nem egy helyen megülve, hanem a megyét járva kell dol­goznunk, és nekem ez .tetszik — mondja a 28 éves szerelő. — Sze­retem a munkában azt is, hogy sokat lehet emberekkel érintkez­ni. És az mindig öröm számom­ra, amikor egy családnak nagy szüksége van a melegre, és én ja. vítom meg a kályhájukat. Jóleső ráadás, ha elégedettek a mun­kámmal. A szerelő elmeséli, hogy oly­kor „ráijesztenek” a megrende­lők: tegnap megjavította náluk az olajkályhát, ma pedig bejön­nek a vállalathoz, hogy az ismét rossz. Aztán amikor kimegy, és keresi a hibát, látja, hogy azért nem ég a tűz, mert nem kap­csolták be a biztonsági kapcsolót. Vagy nem győződtek meg róla, van-e még egyáltalán olaj a tar­tályban. Az Ifjúság szocialista brigád helyettes vezetője azt vallja, hogy minden egyés alkalommal a leg­jobb tudásával és maximális tel- l jesítményre törő igyekezettel lát hozzá munkájához. A türelmet­len, hamari javítás nem az ő munkastílusa. Mégis elégedetlen önmagával, úgy érzi, hogy még többet kell nyújtania. Juhász Károly eredetileg nyom­dász volt, kéziszedö, Kecskemé­ten. A szakmaváltásban a kere­seti lehetőségek játszottak köz­re. A mostani vállalatához 1974- ben jött, betanított munkásnak. Az olaj- és gáztüzelésű kályhák javításához tavaly szakmásító tanfolyamot végzett Békéscsabán. A brigádvezető-helyettes, akit a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa által alapított Szoaialis- ta Munkaverseny Győztese ki­tüntetéssel tüntettek ki a jubileu­mi munkaversenyben nyújtott teljesítményéért, házas ember, egy fiú és egy kislány apja. Fele­sége az Irodagépipari és Finom- mechanikai Vállalat kecskeméti gyárában dolgozik. A négytagú család albérletben lakik Kadafal- ván. A megyét motorkerékpárral járó szerelő az egyetlen szobájuk­ra hivatkozik, amikor esetleges továbbtanulási szándéka felől ér. deklődöm. Egyelőre nem tanulhat 9 Juhász Károly. tovább, kicsi hozzá az otthonuk. Ám a Juhász család feje arról is tájékoztat, hogy 1979-ben sa­ját lakásukba költözhetnek. Hat­vanötezer forint kamatmentes kölcsönt kapott a vállalatától munkáslakás építéséhez, tizenöt éves lejáratra, húszeszitendős munkavállalót szerződés ellené­ben. Juhász Károly szorgalmasan tevékenykedik a lakásukat építő Bercsényi Lakásépítő Szövetke­zetben is. — A Szocialista Munkaverseny Győztese, az első kitüntetés, ame­lyet rövid munkáspályámon kap­tam, , és bevallom, büszke vagyok rá — hallom az olaj kályha-sze­relő pergő szavait. — Az Ifjúság brigádban az idei munkaverseny­ben is igyekszem jó teljesítményt nyújtani, hogy a tizenöt tagú kis közösségünk és a vállalat ered­ményei minél jobbak legyenek. A. T. S A NYÍRBÁTORI GYERTYAGYÁRBAN Ősi kultúra, nagyipar, világkereskedelem • Hazánk egyetlen gyertyagy&rában, a nyírbátori Növényolaj- és Mo­sószergyártó v&iiaiatnai évről évre mind nagyobb mennyiségben ön­tenek különféle gyertyákat. 1978-ban már több mint 1300 tonna ha­gyományos, dísz- és tortagyertya készül. Képünkön: a gyertyagyártó gépsor. (MTI-fotó: Paál László felvétele — KS) Lipcse, az NDK második legna­gyobb városa évente kétszer, ta­vaszi és őszi vásárain látogatók tízezreit, 60 ország kiállítóit fo­gadja. Világkereskedelmi rangra emelkedett vásárai alkalmat nyújtanak arra, hogy az NDK és Lipcse megyéje Ipari fejlődéséről számot adjon ország—világ előtt. A megye Iparának fejlődését a következő adatok igazolják: az el­múlt öt esztendőben a vegyipar 47,8, az elektrotechnikai, elektro­nikai ipar 46,8, a fémJvjhászát 32,9 százalékkal növelte termelését. A szénbányászat, az energiatermelés és a vegyipar további fellendíté­sére ugyanebben az időszakban 12,4 milliárd márka értékben lé­tesítettek beruházásokat. A me­gye üzemei minden száz márká­nyi árut a tervezettnél. egy már­kával olcsóbban állítanak elő. Lipcse kultúrközpont és a „könyv városaként” is' ismerik. A lipcsei könyvnyomtatásnak, könyvkiadásnak évszázados ha­gyományai vannak, Jelenleg éven­te 30' millió könyvet nyomtatnak, minden munkanapon 120 ezret. Az ország 90 kiadója közül 40 Itt működik. A megye tizenegy főiskolájában és 14 szakiskolájában ötvenezer diák tanul. A Kari Marx Egye­tem húsz fakultására 13 ezer hall­gató jár. Az ország művész-után­pótlásának csaknem félét Is ez a terület adja: színészeket, muzsi­kusokat, képzőművészeket nevel­nek művészeti főiskolái. A lakás—és életkörülmények lendületesen fejlődnek. Az el­múlt öt esztendőben 150 ezer ál­lampolgár lakásviszonyait javí­tották meg. 1980-ig újabb 39—41 ezer lakást építenek, 21 ezret kor­szerűsítenek. Ezenkívül 1100 új tantermet, 50 tornacsarnokot, 2800 —3800 bölcsődét, 5 500—6 000 óvo­dai, 3 750 kollégiumi férőhelyet adnak át rendeltetésének. Az Idő­sek gondozására szolgáló intéz­mények befogadóképességét újabb több mint kétszáz férőhellyel nö­velik. (BUDAPRESS — PANO­RAMA)

Next

/
Thumbnails
Contents