Petőfi Népe, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-23 / 95. szám
4 %-*BKT0FJ t i»«, április 23. A Központi Bizottság 1978. április 19-20-i ülésé ek HATÁROZATA vezéssei, vagy e lehetőség hiányaiban, milyen 'külső tormásiból biztosítható az új 'berendezésék üzemeltetéséhez szükséges munkaerő. A gazdasági szabályozás és ezen belül a bérpoMtilca eszközeivel érdekeltté kell tenni mind a vállalatokat, mind a dol- jgozcikalt a felesleges munkaihelyek megszüntetésében, a munkaerő tizemen 'belüli és üzemek közötti átcsoportosításában. A randelkeziásne álló munkaerővel mindenekelőtt a népgaz- daságiilag fontos, nagyobb ened- ménytt adó termelőtevékenység szükségleteit kell kielégíteni, arra is ügyelve, hogy a dolgozók képességeiknek leginkább megfelelő munkakörbe 'kerüljenek. Qk- taltáist és képzési' rendszerünknek a jelenleginél tervszerűbben kell elősegítenie a dolgozók felikészítését a népgazdaság szükségleteivel összhangban álló foglalkoztatósra. A munka melletti intézményes továbbképzést és átképzést az oktatási-képzési folyamat szerves részévé kell tenni. A munkaerővel való jobb gazdálkodásnak nagy tartaléka a munkaidő jobb kihasználása. Jelenleg sok idő megy veszendőibe, részben anyagellátási, szervezési hibáik, részben a senk helyütt megtűrt lazaságok miatt. Ennek a helyzetnek a megváltoztatása ■ elsősorban a munkahelyi vezetésire tó feladatokat Biztosítani kell a folyamatos munkavégzés technológiai és munkaszervezési feltételeit, a normák rendszeres karbantartását, a törvényes munkaidő fegyelmezett ledolgozását. Társadalmunk továbbra is biztosítja mindenkinek a szabad munkavállalás jogát. A szabad munkavállalás joga elválaszthatatlan a munkaköri kötelességek pontos teljesítésétől. A becsületesen dolgozó többség igazságér- zéte is azt követeli, hogy aki nem' teljesíti vállalt kötelezettségét, megsérti a munkafegyelmet, az eddiginél nagyobb mértékben érezze ennek hátrányait. A gyakori vagy nem méltányolható munkahely-változtatás nagy népgazdasági veszteségek forrása, ezért az üzemek, a vállalatok felelős vezetői ilyen esetekben a jelenleginél1 következetesebben érvényesítsék a törvény adta gazdásági és jogi szankcióikat. A pártszervezetek mozdítsák elő, hogy a kommunistáik, az öntudatos dolgozók személyes példájukkal is segítsék közüggyé tenni a 'lazaságok elleni harcot, támogassák a gazdasági vezetők-, nek a munkaidő teljes kibaszna-' lásáira, a munkaerő-gazdálkodás javítására irányuló intézkedéseit. @ Az életkörülmények javításának fontos eleme a ’ munkaidő csökkentése. Az elmúlt években a társadalom igényével összhangban széles körben megvalósult a 44 órás munkaihét és a kéthetenkénti szabad szombat. A munkaidő további csökkentése a párt politikájának változatlan törekvése, azonban a népgazdaság helyzete, a munkaerő-gazdálkodás. problémái jelenleg ezt még nem teszik lehetővé. A Központi Bizottság úgy véli, elő kelt készíteni az ötnapos munkahét bevezetését az 1980-as évek elejére, a jelenlegi munkaidő csökkentése nélkül. O A népgazdaság tervszerű, arányos fejlődését jól segítette gazdaságirányítási rendszerünk. A központi irányítás, valamint a vállalati, szövetkezeti és tanácsi önállóság egyidejű erősödése eredményes volt: ösztönözte a kezdeményezőkészséget, az egész népgazdaságban jelentős alkotó energiákat szabadított fel. A gazdasági vezetők nagyobb része élni tudott a megnövéke- dett önállósággal, munkájuk nagymértékben járult hozzá eredményeik eléréséhez. Az ötödik ötéves terv megkezdésével egyidőben sor került a gazdasági szabályózó rendszer egyes elemeinek módosítására. A szabályozó rendszer továbbfejlesztése elősegítette, hogy a vállalatok a külső piaci feltételek változását ■ jobban érzékeljék. A gazdaságirányítás mostani rendszerével egyidejűleg életbelépte tett árrendszer segítette gazdaságpolitikai céljaink elérését A szocialista gazdaság, erejét bizonyttjiai, hogy az állam a magas világpiaci árak begyűrűző hatását központi eszközökkel fékezni tudta, biztosította gazdaságunk dinamikus fejlődését, népünk életszínvonalának további emelkedését. Emiatt viszont olyan helyzet alakult ki, hogy jelenleg a termelői árszínvonal ■ — az állami támogatások és elvonások bonyolult rendszere következtében — meghaladja az általános fogyasztói árszínvonalait. A termelői és a fogyasztói árak nem tükrözik a valóságnak megfelelően a ráfordításokat, ami nehezíti a tisztánlátást, a hatékony gazdálkodást, a termékszerkezet átalakítását, a gazdaságpolitikai célok megvalósítását népgazdasági méretekben, s az üzemeknél egyaránt. Ezért a Központi Bizottság távlatilag szükségesnek tartja árrendszerünknek a gazdaságpolitikai célokkal összhangban álló tökéletesítését. Az ésszerűbb gazdálkodás megköveteli, hogy a termelői és a fogyasztói árak tükrözzék jobban a valóságos ráfordításokat. Eddigi gyakorlatunknak megfelelően a szükségessé váló ^fogyasztói. árváltozásaikat megfelelő -jövedelempolitikai j irttézkedések- ■kel- keli elleriisúlyozríir" Erűtek kapcsán' arra kell törekednünk, hogy hatékonyabban érvényesítsük a munka szerinti 'bérezés szocialista elvét, javítsuk bérezési rendszerünket. Az ár. és bérrendszernek olyan irányiban kell fejlődnie, hogy e kettő együtt hatékonyabban segítse a tényleges teljesítmények, a társadalom számára hasznos munka elismerését, s ezáltal szolgálja jobban alapvető politikai célunkat, V a dolgozók életszínvonalénak rendszeres emelését. IV. Életszínvonal és szociálpolitika (Folytatás az 1. oldalról.) A nemzetközi feszültség enyhítését, "a háborús veszély csökkentését szolgálja a különböző társadalmi rendszerű országok együttműködése, gazdasági, tudományos. kulturális és politikai téren. Ezért is törekszünk mind a fejlett kapitalista, mind a fejlődő országokkal együttműködésünk szélesítésére minden lehetséges területen. üzemi demokrácia erősítésére és szélesítésére, a szakszervezeti bizalmiak. főbizalmiak testületének létrehozására. A bizalmiak testületének általánossá tétele és helyi jogkörének, működésiének rendezése meghatározott ütemben folyik. A párt változatlanul fontosnak tekinti a szocialista demokrácia fejlesztését, a köaügyek nyilvánossá tételét a dolgozók mind nagyobb számú részvételét a társadalmi elöntésekben. Állandó feladat az üzemekben, a szövetkezetekben, minden munkahelyen a szocialista demokrácia fejlődését biztosító keretek tartalommal való megtöltése, az általánosan érvényes elveknek a konkrét helyi viszonyokhoz igazított alkalmazása, a formális elemek megszüntetése. A párton belüli demokrácia hasson ki jobban közéletünk egészére: a párt- szervezetek az élet minden területén legyenek a szooialiista demokrácia fejlesztésének ösztönzői és irányítói. Következetesen lépjenek fel minden olyan esetben, amikor a hatalommal való visszaélés, a szocialista demokrácia megsértése tapasztalható. O A Magyar Népköztársaságban' tovább szilárdult a törvényes rend, érvényesül a szocialista törvényesség. Mindenki köteles megtartani az egész nép érdekeit kifejező törvényekéit, és minden állampolgár a törvény védelme alatt áll. Javul a lakosság tájékoztatása törvényes jogairól. Ezt a célt szolgálta a többi között az üzemi, vállalati jogsegélyszolgálat bevezetése, amelyet ma már az állampolgárok nagy tömegei vesznek igénybe. Szocialista államunk minden más társadalmi rendszernél szélesebb körbén biztosít jogokat állampolgárai számára. A munkához való jog valóságos érvényesülése az egész társadalom létének, fejlődésének, az állampolgár létbiztonságának legfontosabb feltétele. A köaügyakben való részvételhez, a tanuláshoz, a művelődéshez, a pihenésihez, az ingyenes orvosi ellátáshoz, a társadalombiztosításhoz való jog a nyugdíjrendszer kiterjesztése minden dolgozóra, a szociális jut- ' höre, „rnjpd teljesebbé' és"KarTridnlküsabba“ a ijytág^aí/dNép«tó6ztáátósá^i'' ‘ állampolgárainak életét. Ezek a jogok szocialista rendszerünk lényegéből fakadnak, és olyan mértékben szélesednek és teljesednek ki. amilyen mértékben előrehaladunk a fejlett szocialista társadalom építésének útján. haizad igényeknek megfelelnek] illetve a világpiacon gazdaságo- . san értékesíthetők. A 1 termelési szerkezet olyan változtatása, amely számol a hazai adottságokkal és jobban igazodik a nemzetközi élvonal mércéjéhez, növeli a társadalmi munka hatékonyságát, és a dinamikus- és kiegyensúlyozok gazdásági növekedésnek jelentős tonnásai Ezért gyorsítani kell a termelési szerkezet .szelektív fejlesztését A termékszerkezet 'korszerűsítése a vállalatok állandó és alapvető feladata, de' elengedhetetlenül szükséges, hogy a központi irányítás, az illetékes állami szervek a népgazdasági ösz- szefüggések ismeretében a terv és a' szabályozás eszközeivel az eddiginél erőteljesebben serkentsék a gazdaságos termelés gyor? salbb fejlődését, ugyanakkor korlátozzák a gazdaságtalan termelést. A vállalati érdekeltségét úgy kell továbbfejleszteni, hogy az a jelenleginél jobban ösztönözzön a korszerű termiéksizerke- zet kialakítására, a gazdaságtalan termelés visszaszorítására. Egész népgazdaságunk fejlődésében, s ezen belül különösen a termelési szerkezet átalakításában, a magas színvonalú termékek kifejlesztésében,: új technológiáik bevezetésében, versenyképességűnk fokozásában kiemelkedő jelentőségű a tudományos kutatás hatékonyságának növelését a tudomány és a gyakorlat kapcsolatainak erősítése. O A nemzeti jövedelem növelése, a termelés- (korszerűsítése megköveteli,, hogy jelentős anyagi eszközöket fordítsunk beruházásokra Az ötödik Ötéves terv a szocialista szektorban mintegy 870 milliard fontait beruházási írt elő. Az ötéves terv első két évében a bariuhá- zásak időarányos előirányzatát összességében túlteljesítettük. Ezen belül egyes nagyberuházásoknál, valamint az alapanyaggyártó iparágaik, a ném termelő ágazatok beruházásainál elmaradás mutatkozik. A vállalati beruházások meghaladják a tervezettet. A megvalósult 'beruházások jelentősen hozzájárultak a termelési színvonal emeléséhez, a hatékonyság növeléséhez, nemzetközi versenyképességünk foko- ' éásáhók " ötéves tervünk előttünk álló időszakában fontos, feladat a beruházások tervszerűségének javítása. Fokozottabb összhangot kell teremteni a .társadalmi, gazdasági célok, a rendelkezésre álló anyagi eszközök és; a beruházási kapacitások között. Ennek figyelembevételével kell fontosság szerint rangsorolni az ágazati és a helyi beruházási javaslatokat. Továbbra lis koncentráljuk erőinket a népgazdaság fejlődiését meghatározó nagyberuházásokra, egyidejűleg megfelelő lehetőségeket biztosítunk a piaoi igényekhez alkalmazkodó vállalati kezdeményezéseknek. Meg kell javítani a beruházások gazdasági és műszaki előkészítését, s fokozottabban kell törekedni az elhatározott beruházások határidőre történő kivitelezésére. A vállalatokat érintő közgazdasági szabályozás . segítse elő' a beruházók, a tervezők, a kivitelezők együttműködését és ösztönözzön a költségek csökkentésére, a határidő .rövidítésére, a hatékonyság növelésére. O Szobialista < társadalmunk jelentős vívmánya a teljes foglalkoztatotthág. Gazdaság- fej lesztési feladataink megoldásához új munkaerő a jövőben isi csak 'korlátozott mértékben áll redélkezésr», s . ezért; további fejlődésiünk kulcskérdése a rendelkezésire álló munkaerő legcélszerűbb foglalkoztatása Jelenleg népgazdasági szinten nincs kellő összhang a munkahelyek szárba és a rendelkezésre,álló munkaerő között; vállalati szinten egyidejűleg tapasztalni munkaerőhiányt és -felesleget; a rendelkezésre álló munkaerőt nem mindig ott foglalkoztatjuk, ahol ez népgazdasági szempontból a legcélszerűbb lenne; a munkaidő- alap nincs kellőén kihasználva, és sok helyen laza a munkafegyelem. A meglevő munkaerő jobb, ésszerűbb foglalkoztatása, a munkaerőhelyzet fokozatos javítása sokoldalú, körültekintő intézkedéseket követel az állami irányító szervektől, a gazdálkodó egységek vezetőitől, valamint a párt. és tömegszervezetektől. A központi tervezés gondoskodjék arról, hogy á fejlesztési célok és a rendelkezésre álló munkaerő elosztása összhangban legyen. Központi £s vállalati szinten az új munkahelyek megszervezésekor messízemenően számolni kell a rendelkezésre álló munkaerővel. Minden beruházás elkezdése előtt meg kell állapítani, hogy milyen belső átszerA Központi Bizottság, a kormány, az országgyűlés reálisan számba vette a megnehezült nemzetközi gazdasági körülményeket, népgazdaságunk és az állami költségvetés teherbíróképességét, s ezért a kongresszuson előterjesztett, öt évre szóló 23—25 százalékos reáljövedelem növelési előirányzatot az ötéves terv későbbi véglegesítése során 18—20 százalékra módosította. A lakosság életszínvonala gazdasági lehetőségeinkkel összhangban az elmúlt években is rendszeresen emelkedett. A kereseti arányok kedvezően változtak. Központi béremelést kaptak az oktatási, a 'kulturális, az egészségügyi ágazatokban, a villamosénál gia-iparban, a könnyűipar egyes területein dolgozók. Felemelték a műszakpótlékot. A munkásság és a parasztság reálkeresete céljainknak megfelelően, megközelítőleg azonos ütemben emelkedett. Az átlagot némileg meghaladó mértékben növekedett az üzemi munkások bére. Az áruellátás javult, a választék bővült. A lakosság fogyasztása, a reáljövedelem és a reálbér emelkedése azonban összességében két év alatt 1—2 százalékkal elmaradt a tervezettől. A párt továbbra is arra törekszik, hogy a jövedelemelosztási arányok jobban szolgálják építő- munkánkat, a termelés növekvő eredményeire támaszkodva rendszeresen emelkedjék a lakosság életszínvonala, javuljanak az életkörülmények. O A tervidőszak első két évében 187 000 (ebből 06 050 állami) lakás, az ötéves tervben előirányzottnál összesen 20 000-rel több épült. Az új lakások 93—95 százaléka kettő- vagy több, ezen belül 35—38 százaléka három- vagy több szobás. Javult a lakások felszereltsége. Csökkent a komfortnélküli lakások száma. Az állami lakásépítés — a korábbi évekkel ellentétben — a tervezettnél nagyobb. A lakásépítésben növekedett Budapest és a többi város részesedése. Budapesten nem sikerült a hosszú ideje fennálló viszonylagos lemaradást a tervezett mértékben behozni, ma is súlyos gondok vannak. A tanácsok által az elmúlt két évben kiutalt lakások mintegy hetven százalékába fizikai dolgozók költöztek be. A lakáselosz- tásban érvényesül a kongresszus- mait az a határozata, hogy minden három- és többgyermekes családot néhány éven belül önálló lakáshoz kell juttatni. Az. ilyen családik két éven belüli lakáshoz juttatása a fővárosban és a nagyvárosokban lényegében megoldható, országos méretben még nem. A lakáshoz jutott családoknak mintegy fele fiatal házas. A lakosságot differenciált hitellel, illetőleg kedvezménnyel ösztönözzük a 'lakásépítésben való anyagi részvételre. Számottevő eredményeink ellenére a lakásfcérdés változatlanul legnagyobb társadalompoliti-1 kai problémánk. A több új lakás ellenére nem csökkent, sőt . némileg emelkedett a lakási'génylők száma a családok szétköltözése, a nagyobb létszámú fiatal korosztályhoz tartozók családalapítása, a faluból a városba, való áramlás, és az igények emelkedése miatt Nagy anyagi erőt köt le a lakásállomány karbantartása, a korszerűtlenné vált lakások szanálása és pótlása, valamint a rendkívül eszközigényes kommunális építkezés. A tanácsi és szövetkezeti lakások kivételével a lakásárak meghaladják az átlagkeresetű dolgozók, különösen a fiatalok anyagi lehetőségeit. Folytatódott a telekárak és az építési ’ költségek növekedése. Ez egyéb hátrányos .társadalmi következmények mellett nemkívánatos módon megnehezíti a magánlakás-építést. Ezért fokozottabb gondot kell fordítani II A belpolitikai helyzet A Magyar Népköztársaság belpolitikai helyzete szilárd, fejlődése kiegyensúlyozott. A kongresszusi határozatok végrehajtásának eredményéként tovább erősödtek társadalmi rendszerünk szocialista vonásai. A párt, a munkásosztály Vezető szerepe érvényesül, a dolgozó nép hatalma, a proletárdiktatúra rendszere sziláid. A társadalmi fejlődés fő folyamataiban megvalósulnak a tudományos szocializmus elvei. Fejlődtek a Szocialista tulajdonviszonyok: rendszerünk gazdasági alapja a termelőeszközük állami és szövetkezeti tulajdona. A társadalom ősz táj y v is zany a i t a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség egymáshoz való közeledése, alapvető érdekelnek azonossága és az alkotó .együttműködés jellemzi. Az országban szilárd az állam- és közbiztonság, törvényes •rend van. ; A tudományos szocializmus eszméi széles körben terjednek és mind inkább áthatják a közgondolkodást A szocialista világ- - nézet és erkölcs fejlődését érzékelhetően bizonyítják az építÖ- munka eredményei, a dolgozó nép nehéz helyzetekben is megnyilvánuló helytállása. politikai érettsége. « I Pártunk szövetségi politikája megfelelően érvényesül a munkás—paraszt szövetség rendszerünk biztos politikai alapja.. A Hazafias Népfront keretében a munkásosztály vezetésével megvalósuló szocialista nemzeti egység kifejezi a társadalom minden osztályának és rétegének, munkásoknak, parasztoknak, értelmiségieknek, alkalmazottaknak, kisiparosoknak. kiskereskedőknek. a különböző világnézetű embereknek, párttagoknak és pár- tonkíivüMeknek, hívőknek és ateistáknak. a hazánkban élő és tel-, jes egyenjogúságot élvező nemzetiségieknek alkotó összefogását a közös szocialista célok érdekében. A XJ. kongresszuson kitűzött alapvető Célokkal a Hazafias . i Népfront, a szaksawvezételgWb a Tfegyár Konimurvista^-pj; H§§p!ígi “Jöz8vetseg, a szövetkezetek--kongresszusain, az írók és a művészek alkotó szövetségeinek közgyűlésein kifejezett politikai egyetértés megnyilvánul a szocializmus építését szolgáló tettekben is. A társadalmi és tömegszerve- . zetek betöltik alapvető hivatásukat; eredményesen segítik a szocializmus építését, és az egész társadalom érdekeivel összhangban egyre hatékonyabban képviselik tagjaik érdekeit. A társadalom kiegyensúlyozott helyzete tükröződik az állam és az- egyházak rendezett viszonyában is. Ez azon a felismerésen alapul, hogy a szocialista társadalom építésében világnézetétől függetlenül egyaránt érdekelt minden dolgozó ember. Az állam az alkotmánynak megfelelően biztosítja a lelkiismereti szabadságot, az egyházak autonómiáját, működését, a szabad vallásgyakorlást. Ugyanakkor, mint mindenkitől, az egyházaktól, a hívők- . tói ás .megkívánja az alkotmány, a törvények tiszteletben tartását, az állampolgári 'kötelességek teljesítését. A párt épít arra, hogy a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség, egész dolgozó népünk összefogása mind erősebb lesz. és hatalmas lendítőerőként előbbre viszi a szocializmus építését - hazánkban. ® Népi államunk betölti hivatását. A kongresszus ha- ' tározatának megfelelően tovább ■ erősödött az állam Irányító szerepe a népgazdasági és a kulturális feladatok megvalósításában. Fejlődött a kormány testületi és ágazati irányító munkája. Javult a döntések előkészítése, a végrehajtás szervezettsége, nagyobb . az összhang a ■ központi és a helyi állami szervek tevékenységében. Az országgyűlés, a kormány napirendre tűzte és megoldotta a jogalkotás időszerű feladatait. A kormány tagjai és az országos főhatóságok vezetői rendszeresen beszámolnak az országgyűlés előtt. A kormány és irányító Szervei fokozottan építenek a társadalmi szervezetek segítőkész támogatására. iA tanácsok népképviseleti, önkormányzati és államigazgatási jellegle — a XI. kongresszus 'ha-, tározatának megfelelően — tovább erősödött. Egyre hatékonyabban vesznek részt az össztársadalmi és a helyi feladatok megoldásában. A nagyobb feladatok magasabb követelményeket támasztanak. Az irányítás színvonalának emelése érdekében az állami szervek éljenek jobban hatáskörükkel, javítsák az ágazati irányítás módszereit. A döntési rendszer tökéletesítésével el kell érni, hogy megszűnjenek az indokolatlan párhuzamosságok, a részletekbe menő beavatkozások, a felesleges. bürokratikus kötöttségek, a túlszabályozottság. Az Irányítás biztosítsa minden szinten a gyors, idejében történő, világos döntést, számoljon a realitásokkal és a várható hatásokkal, messzemenően érvényesítse a végrehajtásban az egyéni felelősséget, az eredményes munka elismerését, a mulasztásokért pedig a felelősségre vonást. Az állami irányításban is nélkülözhetetlen szerepe van a rendszeres ellenőrzésnek. Az államigazgatási szervek ellenőrző munkája javul, de hatékonyságának növelése, összehangoltságának javítása érdekében további erőfeszítések szükségesek. Az állami szervek ellenőrző tevékenységét jól kiegészíti és segíti a széles körű társadalmi, népi ellenőrzés. A népi ellenőrzés rendszere mintegy 40 ezer .népi ellenőrre támaszkodva jól tölti be szerepét. Folytatni kell az ellenőrzési rendszer korszerűsítését, és gondoskodni kell a párt-, az állami és a népi ellenőrzés jobb összehangolásáról. © A szocialista demokrácia, a munkásosztály, a nép hatalmának, társadalmi rendszerünknek lényegi vonása. A kongresszus óta előreléptünk a szocialista demokrácia kibontakoztatásában. Az országgyűlésben, a tanácsokban. a társadalmi és tömegszervezetekben, a tömegmozgalmak választott szerveiben fokozódott az aktivitás, nőtt a pár- tonkívüliek és a fizikai dolgozók, a nők és a fiatalok részvétele; emelkedett munkájuk színvonala. Az ötéves terv és a legfontosabb törvényjavaslatok országos és helyi vitái a munkahelyeken és a lakóterületeken egyaránt ked- • vező politikai légkörben, nagy . jipsavgJelg'^pLj zajlottak. A lakosság fokozódó mértékben uVJSPjkiTiéSfti, %jWW- fáilesgtási tervek* kidolgozásába h - es végrehajtásában. Az üzemi demokrácia továbbfejlesztése érdekében jelentős lépésekre került sor. amelyek már kezdik éreztetni hatásukat. A kongresszus határozatának megfelelően intézkedések születtek az 111. A gazdasági építőmunka A gazdasági építőmunka — jelentőségének és a XI. kongresszus határozatának megfelelően — a párt tevékenységének középpontjában álL Népgazdaságunk az utóbbi években nehezebbé vált külső és belső feltételek közepette is fejlődött. Alapjában véve sikeresen oldjuk meg az intenzív fejlődésre való áttérés és a megváltozott világpiaci viszonyokhoz történő alkalmazkodás bonyolult feladatait. A negyedik ötéves népgazdasági tervet minden 'korábbinál nagyobb tervszerűséggel, sikeresen teljesítettük. Az ötödik ötéves terv első évében, 1976-ban — főleg a mezőgazdaságot sújtó nagy szárazság miatt — a tervezettnél lassúbb volt a növekedés, majd 1977-ben ismét gyorsult a gazdasági fejlődés .üteme; dinamikusan nőtt a termelés és a nemzeti jövedelem. A mezőgazdaság jó munkával pótolni tudta az előző esztendőiben keletkezett elmaradását. Gazdaságpolitikánk helyességét, népünk helytállását, munkájának sikerét tükrözi, hogy a népgazdaság minden. ágában elértük vagy megközelítettük az V. ötéves terv első két évére kitűzött tő célokat. javult a gazdasági munka hatékonysága, emelkedett a munka' termelékenysége. Gyarapodtak és korszerűsödtek a népgazdaság termelőalapjai Fontos területeken meggyorsult a műszaki fejlődési, kiibomtakozőtt, megerősödött a termelési kooperáció. Erőteljesen bővült a 'külkereskedelmi forgalom. Az egyensúlyjavítás érdekében a belföldi felhasználás kisebb mértékben nőtt, mint a nemzeti jövedelem. Ilyen körülmények között is sikerült megteremteni az életszínvonal emelésének anyagi alapjait. Erőfeszítéseink ellenére még nem tudtuk kellően kibontakoztatni a népgazdaság hatékonyabb fejlődését tartósan segítő folyamatokat. A .lehetségesnél és a szükségesnél lassabban, haladunk a gazdaságos - termelési szerkezet kialakításában. Változatlanul sok kívánnivalót hagy maga után a beruházási tevékenység. A munkaerő-gazdálkodás és -képzés nem igazodik megfelelőén a népgazdaság tehetőségeihez és igényeihez. Nem kielégítő a korszerű gépek és berendezések kihasználásai. A vállalatok még nem érték el a termelés hatékonyságának kívánatos szintjét. Mindennek része Van abban, hogy a kedvezőtlen ; világgazdasági tényezők hatását nem sikerült a szükséges mértékben ellensúlyozni, a külkereskedelmi egyensúly nem javult az előirányzottnak megfelelően. A párt gazdaságpolitikája, az ötödik ötéves terv 'helyesen szabja meg munkánk irányát. Gazdasági munkánk fő követelménye a tervszerűség fokozása, a társadalmi termelés hatékonyságának növelése. Jövőbeni fejlődésünket saját lehetőségeink jobb hasznosítására, tartalékaink feltárására, népünk odaadó munkájára, a szocialista gazdasági integráció elmélyítésére, a KGST keretében folytatott együttműködés további erősítésére alapozzuk. A kapitalista országokkal létrejött, fejlődő, kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok lehetőségeinek jobb kihasználására törekszünk. A Központi Bizottság folyamatosan napirendre tűzte a gazdasági építőmunka fontosabb feladatait A kongresszus útmutatásaiból kiindulva, és az ország gazdasági lehetőségeit figyelembe véve kidolgozta az ötödik ötéves terv irányelvéit, rendszeresen figyelemmel kísérte gazdasági fejlődésünk fő folyamatait Meghatározta hosszú távú külgazdasági politikánk Irányelveit a termelési szerkezet fejlesztésének irányait és feltételeit Legutóbbi ülésén áttekintette a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlődését kijelölte a további tennivalókat. Készül az építőipar és a lakásépítés helyzetének áttekintésére. Jelenleg az ötödik ötéves terv és annalk fontos részét képező 1978. évi népgazdasági terv végrehajtására összpontosítjuk erőinket. O Előrehaladásunknak alapvető követelménye, hogy olyan jó minőségű és keresett cikkeket termeljünk, amelyek a
