Petőfi Népe, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-23 / 95. szám

{ 1918. április 83. • PETŐFI NÉPE • * A Központi Bizottság 197$. április 19-20-i ülésének a telekárak, az építkezési költsé­gek alakulására, a magánerőből történő lakásépítés feltételeinek megjavítására. A lakáshoz jutás jelenlegi for­máinak áttekintésével, felülvizs­gálatával újabb és jobb lehetősé­geket kell keresni annak igazsá­gosabbá tételére. Továbbra is tá­mogatni kell az olyan átmeneti megoldásokat, mint például az albérlői házak létesítése, és a nagy városokban szorgalmazni kell a nyugdíjasok házainak épí­tését is. A párt tisztában van az­zal, hogy a lákáskérdés kielégítő megoldása hosszabb időt igényel, és jelentősek a népgazdaságra náruló terhek, mégis úgy véli, hogy állami támogatással és az állampolgárok saját eszközeinek mozgósításával a reális megoldá­sok kialakíthatók. A Központi Bizottság még ebben az eszten­dőben napirendre tűzi a 15 évre szóló új lakásprogram megtár­gyalását. O Az életszínvonal emelésé­nek egyre fontosabb ele­me a szolgáltatások fejlesztése. A szolgáltatások az életkörülmények javulásával a fogyasztás^ egészé­nél gyorsabban növekvő, égető társadalmi igénnyé váltak. A nők mind nawabb hányada vállal ke­reső foglalkozást, ez. valamint a változó életmód új fajta igé­nyek sokaságát keltette. Bár a szolgáltató vállalatok tel­jestbménve növekedett, a kisipa­rosok száma gyaraipodott, az igé­nyek emelkedésével nem sikerűn, lépést lartani. A határozottabb előrelépést közgazdasági okok es az életszín­vonal követelményed is indokol­ják. A javító-szolgáltató ipar egy munkahelyre jutó beruházás-, anyag-, import-, energiaigénye a nagyarányú kommunális ága­zatokon — az energia-, víz-, gáz­szolgáltatáson kívül — viszony­lag alacsonv. a néneazdasági erő­források arányosabb elosztásával, szi'Kség szerint külön pénzügyi alapokkal és anyagi ösztönzés­sel is támogatni kell a szolgálta­tó nálózat fejlesztését. A lakosság ellátásának javítása érdekében fejleszteni kell az ál­lami, a szövetkezeti, a kisiparosi szolgáltatói tevékenységet. Tá­mogatni kell a dolgozók munka­idő után vállalt, mellékfoglalko­zásként végzett szolgáltatói te­vékenységét, valamint a nyugdí­jasok bevonását a munkába. Az illetékes szervek fordítsanak na­gyobb figyelmet a fontos társa- dalmi problémát jelentő szol­gáltatásokra. Javítsák a szövet­kezetek anyagi érdekeltségét, a kisiparosok munka- és adózási feltételeit, dolgozzák k>i a szol­gáltatások fejlesztését segítő in­tézkedéseket és a távlati terveket. O Az ötéves terv széles körű szociálpolitikai program megvalósulását irányozta elő; e programnak a megvalósítását a párt és a kormány továbbra is fontos feladatának tekinti. Meg­különböztetett figyelmet fordí­tunk a gyermeknevelés támogatá­sára, a többgyermekes családok helyzetére. A bérből és fizetésből élők családi pótléka — a húsár­emelés ellentételezésétől elte­kintve — nem változott. A ter­melőszövetkezeti tagok családi pótléka azonos lett az ipari dol­gozókéval. Kiterjesztettük a gyer­mekgondozási segélyt a szakszö­vetkezeti tagokra. A gyermekin­tézmény-hálózat a tervezett mér­tékben bővül, egyes területeken a társadalmi munka eredménye­ként azt meg is haladja. A Központi Bizottság a nyug­díjasok. általában az idős korú lakosság helyzetét társadalmunk fontos problémájának tekinti. A központi áremelések kompenzá­lásával és az automatikus* nyug­díjemelés bevezetésével csak rész­ben lehetett megőrizni a nyugdí­jak reálértékét. Nehezíti a prob­léma megoldását, hogy a külön­böző időszakban nyugdíjba ment dolgozók nyugdíja között nagyok a különbségek. A helyzet teljes körű áttekintése és az anyagi fe­dezet megteremtése alapján ja­vaslatokat szükséges kidolgozni az egyenlőtlenségek mérséklésé­re, mivel fejlődésünk újraterme­lődő és a lakosság jelentős részét érintő kérdéséről van szó. Nagy gondot kell fordítani a munkaké­pes nyugdíjasok aktív termelő- és társadalmi tevékenységére. A párt, kormányzatunk az idős ko­rúak problémáival átfogó módon foglalkozik, arra törekszik, hogy e nagy jelentőségű kérdésben is megfelelő megoldásokat érjen el. Több központi szociálpolitikai Intézkedés a tervidőszak máso­dik felében realizálódhat. Az ötö­dik ötéves terv hátralevő éveiben gazdasági lehetőségeinkkel össz­hangban emelni kell az alacsony nyugdíjakat, a három- és több- gyermekes családok családi pót­lékát ' f­V« Ideológia és művelődés A szooialista építés előrehaladá­sával jelentős szemléletváltozás következett be az ideológiai mun­ka és a művelődés társadalmi szerepének megítélésében, nőtt az ideológiai és a kulturális terület fogékonysága a társadalmi és a politikai kérdések iránt A mar­xista—leninista eszmék a köz- gondolkodás meghatározó ténye­zői. Értelmiségünk a szocializ­mus ügye mellett álL Az elmúlt három évben is elő­rehaladtunk a tudományos kuta­tás fejlesztésében, a kutatási ered­mények hasznosításában, javult a kutatómunka hatékonysága. Több intézkedés történt az állami okta­tás fejlesztése érdekében. A vi­lágnézeti nevelés színvonalának emelése céljából új tantárgyakat vezettek 'be. Erősödött az oktatás és a közművelődés egysége, száz­ezrek képzik, művelik önmagukat iskolán kívül. Fejlődték a külön­böző művészeti ágak. az írók, az előadó- és alkotóművészek érté­kes művekkel gazdagították éle­tünket. Az agitáció, a propagan­da, a tájékoztatás jobban össz­pontosítja figyelmét a szocialista építőmunka fő kérdéseire. Mind­ezek eredményéképpen erősödött népünk szocialista világnézete, emelkedett műveltségének színvo­nala. Társadalmunkban, s ezen belül közéletünkben — elsősorban a társadalmi fejlődés adott szaka­szának objektív állapota.' de az ideológiai munka hiányosságai, az elvi útmutatások esetenkénti erőtlensége miatt is — még meg­találhatók a iburzsoá ideológia, a nacionalizmus, gyakrabban a kis­polgári gondolkodásmód és er­kölcs maradványai, sőt újraéle­désének tünetei. A szocialista közgondolkodás fejlődése mutat­kozik meg ahban, hogy társadal­munk túlnyomó többsége eluta­sítja a társadalomellenes maga­tartás különböző megnyilvánulá­sait, a protekcionizmust, a bü­rokráciát. élesen elitéli a pazar­lást, a hatalommal való vissza­élést. Kevésbé egységes a köz­hangulat a kispolgári szemlélet- mód és erkölcs, a befeléfordulás, a közösségtől való elzárkózás helytelenítésében. A szocializmus építésének elő­rehaladásával, a nemzetközi ide­ológiai harc fokozódásával szo­ros összefüggésben növekszik a tudati tényezők, a párt ideológiai tevékenységének szerepe. Az ide­ológiai és művelődési terület egészének közös feladata, hogy fokozottabb mértékben irányítsa a közfigyelmet a társadalom fej­lődése szempontjából legfontosabb eszmei és erkölcsi kérdésekre: növelje a munka becsületét, erő­sítse a közösségi szemléletet, mé­lyítse a szocialista hazafiságot és az internacionalizmust. O Az ideológiai és kulturális területen dolgozó kommu­nistáknak nagyobb felelősséggel, színvonalasabban és kezdeménye­zőbben kell azon munkálkodniok, hogy a társadalomtudományi ku­tatások, a marxizmus—leniniz­mus oktatása, az iskolák és az egyetemek, a közművelődési há­lózat, az irodalmi és a művésze­ti alkotások, a sajtó, a rádió és a televízió fokozott mértékben se­gítsék a szooialista tudat, élet­mód, műveltség és közgondolko­dás térhódítását A fejlődésünk jelenlegi sza­kaszával együttjáró problémák megoldásának, a szocialista tudat gazdagításának és erősítésének nélkülözhetetlen feltétele a mar­xista—leninista elmélet művelé­se, alkotó alkalmazása és fej­lesztése, a társadalmi fejlődés, a nemzetközi osztályharc új kérdé­seinek kutatása és megválaszo­lása, a hazai és a nemzetközi ta­pasztalatok elméleti általánosítá­sa. Tudományos elméletünk mű­velése és fejlesztése teszi lehető­vé, hogy elkerüljük a dogmatiz- mus veszélyeit, a marxizmus mo­dernizálásának ürügyén jelentke­ző revizionista tévutakat, s az elmélet lebecsüléséből fakadó vo­luntarista, nihilista nézeteket. A társadalomtudományi ku­tatásokkal foglalkozó kommunis­ták tekintsék legfontosabb párt­megbízatásuknak a szocialista társadalom és a mai világ fej­lődésével kapcsolatos elméleti- ideológiai problémák folyamatos kutatását. Az ideológiai és társa­dalomtudományi kutatómunka feladatainak jobb megoldása ér­dekében az eddiginél tudatosab­ban kell elősegíteni a különböző társadalomtudományi ágak mű­velőinek, a pártintézményekben, az akadémiai intézetekben és az egyetemi tanszékeken dolgozó kutatóknak közös tevékenységét Messzemenően támaszkodni kell a kommunista és munkáspártok fejlődő ideológiai együttműködé­sére. Az ideológiai munka fejlődését sürgeti fokozottabb részvételünk a nemzetközi színtéren egyre bo­nyolultabbá váló eszmei küzdel­mekben. Ez szorosan összefügg mind az ideológiai nevelőmunka hazai feladatainak megoldásával, mind a béke. a társadalmi hala­dás, a szocializmus ügye iránt vállalt internacionalista elkötele­zettségünkkel. HATÁROZATA O A marxista—leninista el­mélet művelésének, az új problémák tudományos elemzé­sének, az ideológiai kérdések tisztázásának nélkülözhetetlen feltétele az alkotó vita. A társa­dalomtudományi kutatást végző kommunisták pártossága jusson kifejezésre mind az egyes problé­mák marxista megválaszolására való törekvésben, mind az alkotó ideológiai viták vállalásában. A szövetségi politika elősegíti az ideológiai viták kibontakozta­tását. javítja a viták feltételeit azáltal, hogy a tudományos vitá­hoz elengedhetetlenül szükséges alkotó, tárgyilagos, személyeske­déstől mentes légkört teremt. A kommunistáknak, különösen az ideológiai területen dolgozóknak, aktívabb részt kell vállalniok a vitákban, következetesebben kell képviselniük marxista—leninista világnézetünket. A politikai szö­vetség nem jelentheti a viták mellőzését, a vitákat viszont úgy kell folytatni, hogy a szocialista eszmék befolyása és a politikai szövetség egyaránt erősödjék. O A Központi Bizottság 1976. október 26—i határozatá­nak szellemében jelentősen javí­tani kell a pártoktatásiban. az egyetemeken és a főiskolákon a marxizmus—leninizmus oktatá­sát, fokozni kell meggyőző erejét. A színvonal emelésének elenged­hetetlen feltétele, hogy az elmé­leti alapok meggyőző kifejtése párosuljon a szaktárgyak mar­xista—leninista szellemű oktatá­sával és a hallgatókat foglalkoz­tató aktuális kérdések megvála­szolásával. A szocialista társadalom első­rendű kötelessége a felnövekvő nemzedék nevelése. Fontos fel­adat a következő időszakban a köznevelés távlati terveinek ki­dolgozása, a felsőoktatás tartalmi és szervezeti korszerűsítése. a tanszéki kutatómunka feltételei­nek megjavítása. Az oktatásban a minőségi fejlesztésre irányuló erőfeszítésekkel együtt ki kell elégíteni a jelentős mennyiségi növekedés igényeit is. Az iskolai oktatás és nevelés az eddiginél eredményesebben biztosítsa, hogy a tanulók elsajátítsák a korszerű műveltség és tudományos világ­nézetünk alapjait, a , közösségi élet, a szocialista erkölcs nor­máit, felkészüljenek a munkára, állampolgári kötelességeik telje­sítésére. Ehhez nélkülözhetetlen a pedagógusok, az ifjúsági szer­vezet és a szülők összehangolt tevékenysége, egész társadalmunk fokozottabb példamutatása és felelősségvállalása. Az ifjúság vi­lágnézeti nevelésében kiemelten fontos feladat a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom sok évtizedes harcokban szerzett ta­pasztalatainak megismertetése. O Az ideológiai és a kulturá­lis munka növekvő jelen­tősége fokozott követelményeket támaszt az irányítással szemben is. Az irányításban az elmúlt két évtized során alkalmazott legfon­tosabb elvek és módszerek be­váltak. Helyesnek bizonyult az alkotóműhelyek és a helyi irá­nyító szervek önállóságának nö­velése, az alkotómunka és a kí­sérletezés szabadságának bizto­sítása, a szocialista céljainkat szolgáló alkotások támogatása, va­lamint az is, hogy teret enged­tünk olyan humanista szellemű irodalmi és művészeti törekvé­seknek, alkotásoknak is, amelyek ugyan más világnézeti alapon állnak, de a szocialista társada­lom és az egyetemes emberi kul­túra számára értéket jelentenek. A társadalom, s benne a tudo­mány, az irodalom és a művésze­tek fejlődése, az alkotók felelős­ségére és a bizalomra épülő irá- nyítómunka lehetővé teszi, hogy csak kivételes esetben kelljen ad­minisztratív eszközhöz nyúlni. 'Művelődéspolitikánk bevált elveinek következetes alkalmazá­sa azt követeli, hogy az ideológiai és a művelődési munka növekvő társadalmi szerepének megfele­lően fokozottabban érvényesüljön a párt- és állami szervek elvi-po­litikai irányítása. Művészetpoliti­kánk időszerű és' tartós feladata a társadalmi és kulturális fejlődés új jelenségeinek feltárása, a po­zitív tendenciák kibontakozásá­nak elősegítése, a kedvezőtlen vo­nások folyamatos kiküszöbölése. Növekvő követelményeket kell támasztani a kommunistákkal, mindenekelőtt a vezetőkkel szem­ben. Az alkotóműhelyek és a helyi szervek továbbra is kívána­tos önállósága megfelelő felelős­séggel párosuljon. A tudományos és a művészeti kritika következetesen érvénye­sítse és képviselje marxista—le­ninista elveinket, a nem marxista nézetek határozottabb elvi bírá­latban részesüljenek. A kommu­nisták minden szinten vállalják a felelősségből rájiuk háruló részt, a párt politikájának megvalósítá­sáért az ideológia, az oktatás, a kultúra, a közművelődés terüle­tén. Ennek érdekében az elvi­orientáló munka megjavítására, a szooialista eszmeiségű alkotások következetesebb támogatására, a marxista erők fokozottabb össze­fogására van szükség. VI. A párt A Magyar Szocialista Munkás­párt, a párt szervezetei és tagjai a XI. kongresszus határozatainak szellemében és azok megvalósítá­sáért dolgoznak. A .párt eszmei, politikai és szervezeti egysége szilárd, tömegkapcsolatai erősek. O A párt vezető szerepe a szocializmus építésének irányításában és szervezésében megfelelően érvényesül. A marxizmus—leninizmus tudomá­nyos elméletére támaszkodva és a társadalmi fejlődés valóságos helyzetéből kiindulva a párt ha­tározza meg a szocializmus épí­tésének soron levő és távlati fel­adatait, a munkásosztály és az egész dolgozó nép érdekeit kép­viselve szervezi és irányítja az épitőmunkát, ellenőrzi a végre­hajtást. TevékenységéDen épít az állami és a társadalmi szervek­re, támaszkodik a wmegszerve- zetekre — mozgalmakra — a Ha­zafias Népfrontra, a Kommunista Ifjúsági Szövetségre, a szakszer­vezetre, a nőmozgalomra —, amelyek szooialista rendszerünk­ben rendeltetésüknek megfelelően önállóan tevékenykednék. A párt irányító tevékenységé­nek fontos részéként a pártellen­őrzés minden szinten javult, rendszeresebbé vált és kiterjedt a párt-, az állami, a társadalmi, a gazdasági élet összes területé­re. A párt vezető szerepének erő­sítése, irányító munkájának to­vábbi javítása fejlődésünk alap- feltétele, s ez megkívánja mun­kamódszerének állandó javítását. A munkában -nélkülözhetetlen elemző, értékelő tevékenység n.ellett nagyobb figyelmet kell fordítani az egységes cselekvés­re, a végrehajtás megszervezésé­re és az ellenőrzésre. A. válasz­tott testületek tagjai egyénileg is jobban vegyenek részt a hatá­ri zatok végrehajtásának ellenőr­zésében. O A kongresszusi határoza­toknak megfelelően ered-' ményesen hajtottuk végre a párt­tagsági könyvek cseréjét. A tag- könyvesere során törlés és kilé­pés útján 20 760-an kerültek ki a pántból; eltérő politikai felfogá­suk, a párt politikájával való egyet nem értésük miatt mind­össze 34-en váltak ki. A párt a kongresszus óta el­telt időben is egészségesen fejlő­dött: 1975-től 1978-ig 83 ezer új tagot vettek fel, közülük 56 szá­zalék fizikai dolgozó, 60 százalék harminc év alatti és 31 százalék a nő. Az újonnan felvett pártta­gok nagy többsége a tagfelvételt megelőzően tömegszervezetekben, szocialista brigádokban, munkás­őrségben végzett társadalmi mun­kát. Jelenleg eredeti foglalkozás szerint a párttagság csaknem há­romnegyede munkás és paraszt. A tagkönyvcsere ugyanúgy, mint a mindennapi munka ta­pasztalatai is megerősítették, hogy a pártegység nem egyszer s mindenkorra adott, azlt az idő­szerű feladatokhoz igazodóan új­ból és újból meg kell teremteni. Nem elég az elvekben, a felada­tokban egyetérteni, a cselekvés­ben is egységesnek kell lenni. Az egység legfőbb tartalma és cél­ja a XI. kongresszus határozatai­nak végrehajtása, a fejlett szo­cialista társadalom építése. O A párt politikájának meg­valósulásában döntő sze­repe van a káderek helytállásá­nak. A párt és az állam vezető testületéiben, valamint apparátu­sában, gazdasági, a kulturális énitómunka területein különböző szinten dolgozó párttag és pár­ton kívüli káderek zöme megfelel a követelményeknek, szocialista elvek, s normák szerint ei es dol­gozik, alkalmas 'a megnövekedett feladatok ellátására. A vezető testületekben megnö­vekedett a fizikai dolgozók, a nők, a fiatalok aránya. Előreha­ladás történt a káderek meggon­dolt cseréjére vonatKOzó kong­resszusi állásfoglalás érvényesí­tésében is. A kádermumka felté­telei jobbak lettek, de még nem kielégítő a káderekkel való fog­lalkozás, a munkások, köztük a fiatalok és a írták felkészítése po­litikai, gazdasági, társadalmi' ve­zető tisztségek betöltésére, hiá­nyosságok vannak a káderek elő­léptetési módszerében. A fejlődés, az előlttünk álló fel­adatók megkívánják, hogy a ká­dermunka az eddiginél is na­gyobb figyelmet kapjon. Megkö­vetelik, hogy a vezető posztokon, különösen a kulcspozíciókban csak rátemíett, a politikai, szak­mai, magatartásbeli követelmé­nyeknek egyaránt megfelelő ve­zetők legyenek. Következetesen érvényt kell szerezni annak az elvnek, hogy elsődleges a társa­dalom érdeke, s az értékelés mér­céje a végzett munka eredmé­nye. Helytelen, hogy gyakran el­húzódnak indokolt személycserék, megengedhetetlen szubjektiviz­mus miatt az elfogadhatónál több­szőr fordul elő téves kiválasztás, nem kielégítő az utánpótlás ne­velésének színvonala. A szüksé­ges stabilitás megőrzése mellett biztosítani kell a káderek rend­szeres, a változó igényeknek meg­felelő cserélődését. Társadalmunk demokratizmusa ­f bban is fejeződjék ki. hogy a ezetők köre folyamatosan fel­frissül új káderekkel. Minden ve­zető tekintse kötelességének, hogy tudatosan és tervszerűen gondos­kodjék a politikai és szakmai kö­vetelményeknek egyaránt meg­felelő szocialista típusú vezetők kiválasztásáról, neveléséről, elő­léptetéséről, a szükséges káder­tartalékról. Az eddiginél céltu­datosabban kell foglalkozni az új káderek kiválasztásával és neve­lésével. Mindez az eddiginél na­gyobb tervszerűséget, áttekintést, objektív kiválasztást igényel, aminek intézményes feltételeit is meg kell teremteni. O A XI. 'kongresszus óta el­telt időszakban párttagsá­gunk nagy erőfeszítéseket tett és sikeresen teljesíti a kongresszus által kitűzött feladatokat. Egysé­ge, példamutató munkája igazol­ja, hogy megfelel a XI. kongresz- szuson megszabott, a Szervezeti szabályzatban rögzített nagyobb követelményeknek. A nemzetközi kommunista mozgalom világszerte fellendülő­ben van. A szocializmus, a kom­munizmus, az emberiség korábbi történetében példa nélküli, az egész földkerekségre kiterjedő eszmeáramlattá és politikai erő­vé vált. A kommunista és mun­káspártok a szocialista országok­ban az új élet építésének veze­tői, a kapitalista országokban a társadalmi haladás úttörői, a volt gyarmati területeken a nemzeti függetlenség teljes kivívásáért és a haladásért folytatott küzdelem élharcosai. A szocializmusért, a demokráciáért, a nemzetek ér­dekeiért,' a békéért folytatott harcban a kommunista és mun­káspártok többségének növekszik taglétszáma, szélesedik tömegbe­folyása, erősödik politikai szere­pe saját hazájában. A kommunis­ta és munkáspártok a nemzetközi helyzet alakulásának jelentős té­nyezői. O Pártunk a marxizmus—le­ninizmus elveitől vezérelve, a szocialista hazai iság és a proletár internacionalizmus eszméitől át­hatva kiveszi részét a nemzetkö­zi kommunista mozgalomnak a haladásért, a békéért folytatott harcaiból. Arra törekszünk, hogy fejlesszük kapcsolatainkat vala­mennyi testvérpárttal, és tevé­kenységünkkel elősegítsük moz­galmunk marxista—leninista egy­ségének erősödését, közös célja­ink elérését. A XI. kongresszus óta eltelt há­rom évben a világ minden tájá­ról összesen 65 testvérpárt kül­dötteivel folytattunk kétoldalú megbeszéléseket Pártunk képvi­seltette magát a testvérpártok kongresszusain. Tevékenyen vet­tünk részt az európai kommunis­ta és munkáspártok nagy jelentő­ségű berlini értekezletén, a test­vérpártok számos más tanácsko­zásán. Részt vettünk a szocialista országok testvérpártjainak egy­ségét és ideológiai együttműködé­sét szolgáló rendezvényeken. A Magyar Szooialista Munkás­párt szolidáris azzal a harccal, amelyet a tőkésországokban mű­ködő kommunista pártok vívnak a monopoltőke gazdasági és po­litikai hatalmának megtöréséért, a dolgozók érdekeinek védelmé­ért, a társadalmi változásokért Az internacionalista szolidaritás jegyében szélesíti és erősíti kap­csolatait a fejlődő országokban működő kommunista pártokkal. © Pártunk azt vallja, hogy az országonként eltérő törté­nelmi feladatok megvalósítása minden kommunista és munkás­párttól konkrét helyzetmegítélést és feladatmeghatározást követel. Természetesnek tartjuk, hogy a különböző feltételek között tevé­kenykedő, stratégájukat és tak­tikájukat önállóan kialakító pár­tok keresik a választ a fejlődés új kérdéseire. Ez szükségszerűen együtt jár véleménykülönbségek­kel és vitákkal is. ugyanakkor megnöveli a tapasztalatcsere je­lentőségét. A nemzetközi munkásmozgal­mon belül jelenleg is mutatkoz­nak álforradalmi tendenciák, jobb- és „baloldali” elhajlások a marxizmus—leninizmus irányvo­nalától. Jelentkezik nacionaliz­mus, szovjetellenesség. amelynek legszélsőségesebb válfaja a mao- izmus. Mindezeket a béke, a szocializmus, a haladás el­lenségei igyekeznék kihasználnia munkásmozgalom bomlasztására, zavar és szakadás előidézésére a kommunisták soraiban, a szocia­A Központi Ellenőrző Bizott­ság tapasztalatai is igazolják, hogy a pártban tovább erősödött a fegyelem. A XI. kongresszus óta a pártszervek és -szervezetek következtesebben fellépnek azok­kal a párttagokkal szemben, akik megsértik a szervezeti szabályza­tot, kommunistához méltatlanul dolgoznak és élnek. A pártszer­vek szigorúbban léptek fel a párthatározatok végrehajtásában mulasztást elkövetők, valamint a pártmegbízatást, a pártéletet el­hanyagolok ellen. A határozot­tabb fellépéssel is sikerült vissza­szorítani számos kedvezőtlen je­lenséget. Mindezek ellenére még nem értünk el minden területen olyan mérvű fejlődést, amilyen a jelenlegi körülmények között kívánatos és lehetséges lenne. A párttagok kis részének magatar­tásában még mindig megtalál­hatók olyan jelenségek, amelyek a fegyelem erősödését, hátráltat­ják, és ártanak a párt tömeg­kapcsolatainak. A Magyar Szooialista Munkás­párt, a magyar munkásosztály idén hatvaniéves marxista—leni­nista pártja társadalmunk elis­mert vezető ereje. Megalakulása óta folytatott harcával, az egész nép ügyének becsületes szolgála­tával nyerte el pártonkívüli szö­vetségesei, a dolgozó milliók bi­zalmát Ezt a jövőben is csak az egész párttagság állhatatos mun­kájával, helytállásával tudja és kívánja gyarapítani. lista országok egységének meg­bontására. Pártunk álláspontja, hogy min­den egyes testvérpárt joga és kö­telessége a marxizmus—leniniz­mus tanításainak, a szocialista forradalom és építés általános törvényszerűségednek az adott' ország sajátosságait és hagyomá­nyait figyelembe vevő, önálló, al­kotó alkalmazása. Ez miniden párttól igényli a nemzeti és a nemzetközi érdekek egyeztetését, az egységre való törekvést, a kölcsönös szolidaritást és az elv­társi együttműködést. Mozgal­munk fejlődésével együtt nő a proletár internacionalizmus je­lentősége, a testvérpártok önálló­sága, egyenlősége és . önkéntes együttműködése alapján. © Pártunk kongresszusainak határozatai, a kommunista és munkáspártok 1969-es moszk­vai világtalálkozójának és 1976- os, berlini európai konferenciájá­nak megállapításait szem előtt tartva harcolunk a nemzetközi munkásmozgalom egységéért, ak­cióképességének növeléséért. Az imperializmus elleni harc közös céljai alapján erősítjük kap­csolatainkat a fejlődő országok nemzeti felszabadító mozgalmai­val, nemzeti demokratikus párt­jaival. A béke. a leszerelés, a nemzet­közi enyhülés előmozdítása, a dolgozó emberek' jogainak védel­me érdekében együttműködésre törekszünk a szocialista, szociál­demokrata pártokkal is. A Központi Bizottság továbbra is fontos feladatnak tartja, hogy pártunk a marxizmus—leniniz­mus, a proletár internacionaliz­mus szellemében végzett aktív nemzetközi tevékenységgel is se­gítse a haladás erőinek térnyeré­sét. Ugyanakkor tisztában van azzal, hogy országunk, pártunk, szocializmust építő népünk a nemzetközi színtéren a legna­gyobb hatást az eredményes ha­zai építőmunkával, társadalmi fej­lődésünk időszerű feladatainak megoldásával fejtheti ki. * A Központi Bizottság a XI. kongresszus óta végzett munka áttekintése során megállapította, hogy mind az eredményekben, mind a fogyatékosságokban tük­röződik a párt vezető testületéi­nek és végrehajtó szerveinek munkája. Kiindulva a pártnak a társadalom szocialista fejlődésé­ért érzett felelősségéből, szüksé­gesnek tartja a végrehajtás gyen­geségeinek önkritikus vizsgálatát, a munka megjavítását minden szinten. A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága mély megelégedéssel állapította meg, hogy a magyar munkásosztály, a szövetkezeti parasztság, az értel­miség, a dolgozók milliói helyes­lik, és cselekvőén, tettekkel segí­tik a XI. kongresszus határoza­tainak végrehajtását. A további­akban is számit népünk szocialis­ta öntudatára, hazaszeretetére, a dolgozók alkotó tevékenységében rejlő hatalmas lendítőerőre. A Központi Bizottság felhívja a pártbizottságokat, az alapszerve­zeteket, a párt tagjait, a kommu­nistákat. hogy továbbra is legye­nek kezdeményezői, szervezői a kongresszusi határozatok követ­kezetes végrehajtásának. Példa­mutatóan járjanak elöl abban a munkában, amelyet népünk szo­cialista nemzeti egységbe tömö­rülve végez hazánk, a Magyar Népköztársaság felvirágoztatásá­ért. (MTI) VII. Pártunk nemzetközi tevékenysége

Next

/
Thumbnails
Contents