Petőfi Népe, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-14 / 62. szám
* • PETŐFI NÉPE • 1918. március 14. SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS Munkaerő a termelőszövetkezetekben A KGST-országok kapcsolatai a A KGST-országok külgazdasági kapcsolataiban fontos helyet foglalnak el a fejlett tőkés országok. E kapcsolatok megszilárdulása oka és egyben következménye az Európa-szerte kibontakozó politikai enyhülésnek. Az elmúlt években erősödtek a különböző társadalmi rendszerű államok gazdasági együttműködésének új vonásai: a fioaszútávú, több területre kiterjedő kapcsolatok. A szocialista piac méreteivel. tervszerű bővülésével vonzza a nyugati partnereket. Az utóbbi időben megnőtt az ipari kooperációs megállapodások száma a keleti és a nyugaitl országok között. Ezekre vonatkozóan az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága készített jelentést, s eszerint ma már több. mint 1200 ilyen szerződés lépett életbe. A szocialista országok közül a legtöbb szerződést nyugati államokkal Magyarország kötötte, az összes megállapodásnak csaknem egyharmadát. A .tőkés államok közül viszont az NSZK érdeklődik a legélénkebben a szocialista országokban mutatkozó lehetőségek iránt. A KGST-országok és nyugati partnereik együttműködésének' új formája a kompenzációs megállapodás. Ennek lényege, hogy a nyugati cégek által hosszúlejáratú hitelre szállított berendezéseket a szocialista országokban létesülő Iparvállalatok új termékeikkel törlesztik. Az utóbbi években terjed a közös gyártás is. Ilyen termelést folytat például hazánkban a csepeli Egyedi Géptőkés államokkal gyár egy franciaországi céggel. A francia vállalat gazdag tapasztalatokkal rendelkezik a gumivulka- nizáló prések gyártásában, ő szállítja Csepelre a présgépek terveit, valamint a berendezésekhez szükséges egyes készülékeket. A présgépek gyártása a csepeli gyár feladata, értékesítésüket viszont, közös márka felhasználásával a francia vállalat végzi. A politikai enyhülés folyamata kedvezően hat a KGST-országok és a nyugat-európai államok kapcsolataira, A kölcsönösen előnyös együttműködés szemléletes példája a KGST-országok és Finnország közötti gazdasági kapcsolat. Finnország az iparilag fejlett tőkés országok közül elsőként adta meg a szocialista országoknak a legnagyobb kedvezményt. (APN—MTI) Növekszik a magyar-vietnami árucsere A magyar—vietnami könnyűipari együttműködés alapján az idén mintegy 2,5 millió darab férfiinget kapunk vietnami partnereinktől. akik magyar, illetve távol-keleti országokból származó anyagokból készítik ezeket a termékeket. Hasonló megoldások» alapján ebben az évben 2 millió darab alsó kötöttáru szállítása is bővíti a magyar üzletek választékát. A termelési együttműködésben a vietnami partnerek az idén készítenek először munkaruhát, munkakesztyűt is, ugyancsak magyar alapanyagból. Az 1978. évi árucsere-forgalmi jegyzőkönyv szerint a két fél kölcsönösen bővíti szállításait. Többek között négymillió rubelért szállítunk gyógyszeripari készítményeket, 1,8 millió rubelért méterárukat, s nagy tételben híradástechnikai és elektroakusztikai termékeket. A vietnami partnerektől főként mezőgazdasági- és élelmiszeripari termékeket, gyógyszeripari alapanyagokat, illóolajokat és alkaloidákat vásárolunk. Kuba gazdasági fejlődése Kuba ezekben az években munkálkodik első ötéves tervének megvalósításán. Ennek során felhasználja a szocializmus építése 6orán a többi országokban szerzett tapasztalatokat. A jelenlegi időszak fő feladatai a szocializmus anyagi-műszaki alapjának megteremtéséhez kapcsolódnak, s a legnagyobb figyelmet az iparosításnak szentelik. Törekednek az anyagi erőforrások és a munkaidő jobb kihasználására. Széles körű kampányt folytatnak az importált alkatrészek, csomagolóanyagok, gyógyszerek, s egy sor más termék hazai gyártmányokkal való helyettesítésére. Óriási erőfeszítéseket tesz most Kuba a kikötők fejlesztésére is. Hiszen ezeken a kapukon keresztül érkezik az országba a gépek, nyersanyagok és élelmezési cikkek tekintélyes része. Külön feladatot jelent a cukor- termelés fejlesztése. E téren a tervidőszak első két esztendejében jelentős eredményeket értek el, sikerült a termelést évi 6 millió tonnával magasabb szinten stabilizálni, s egyben megteremteni további növelésének alapját. A fejlődés egyik feltétele a szovjet segítséggel épült cukornádarató kombájnokat gyártó üzem felépítése volt. A kubai gazdaság számára óriási jelentőségű a szocialista közösség országaival kialakult együttműködés. Ezek biztosítanak hagyományos export cikkeik számára kedvező piacot, s egyúttal a beruházásokhoz és a lakosság ellátásához szükséges termékek beszerzését is. Jelentős mértékű a szocialista országok hozzájárulása Kuba gazdasági fejlődésének finanszírozásához is. Kuba aktív részt vállal a KGST-országok gazdasági integrációs programjának megvalósításában. A komplex programba való bekapcsolódás nyitott számára széles lehetőséget, hogy élvezze • az országok közötti munkamegosztás előnyeit. Többek között megállapodást írt alá a szocialista országokkal egy nikkelfeldolgozó üzem építéséről. A gyár Kubában épül, költségeit pedig az előállított termékek egy részével egyenlíti ki. ötéves népgazdasági tervét Kuba is egyeztette a KGST-országok- fcal, s ennek során kötött számos fontos megállapodást gazdasági területeinek további fejlesztésére. A Szovjetunióval aláírt hosz- szúlejúratú egyezmény értelmében Kuba támogatásban részesül a villamosenergetika, a vas- és színesfémkohászat, a kőalajfel- dolgozás, a cukoripar, a gépgyártás, a közlekedés és építőanyag- ipar az öntözési és talajjavítási munkák, valamint a távközlés fejlesztésében. Kuba kereskedelmi forgalma a KGST-országokban az utóbbi öt évben háromszorosára növekedett. A kölcsönös szállítások fokozására az együttműködést programok továbbra is tehetőséget adnak. Kedvező adottságai révén a szigetország válhat a KGST legfontosabb szállítójává egyes déligyümölcsökből. (MTI—APN) I. Csökkend létszám rést végzett a Bács-Kiskun megyei Népi Ellenőrzési Bizottság annak meg* állapítására, hogy vajon a mezőgazdasági termelőszövetkeze* tek munkaerő-gazdálkodása, a szakmunkások képzése, továbbképzése összhangban áll-e a korszerű technika, valamint az üzem- és munkaszervezés lehetőségeinek kihasználásával, a mezőgazdasági termeléssel szemben támasztott követelményekkel. A felmérés, a vizsgálat tizennégy tsz-re, négy mezőgazdasági szakmunkásképző intézetre, négy város tanácsának szakigazgatási szervére terjedt ki, de a népi ellenőrök tájékozódtak a megyei tanács illetékes osztályainál, a járási hivataloknál, a tsz-ek területi szövetségeinél, a pályaválasztási tanácsadó intézetnél, az érintett községi tanácsoknál, általános iskolákban, KISZ-szervezeteknél is. Tervszerű gazdálkodás A vizsgálatról készült összefoglaló jelentés szerint a népi ellenőrök az 1976-os és 1977-es évek adatait elemezve megállapították. hogy a megyében magas a foglalkoztatási szint: a munkaképes korúaknak 87 százaléka aktív kereső, de a mező- gazdasági keresők aránya jóval az országos átlag feletti. Konkrét számokra fordítva ez azt jelenti, hogy 197fl-ban Bács-Kiskunban 112 tsz gazdálkodott 72 ezer 551 taggal. Ebből több, mint har- mincegyezer a nyugdíjas és járadékos tagok száma, s meghaladjak a kilencezret az állandó és időszaki alkalmazottak. Ha ehhez, hozzátesszük, hogy az említett termelőszövetkezetek több. mint .287 ezer hektáron gazdálkodnak, elmondhatjuk, hogy a létszám, a ténylegesen dolgozók létszáma nem túlzottan magas. Ilyen körülmények között igen nagy jelentősége van a munkaerővel való gazdálkodásnak, amit gátol, hogy a tsz-ekben még nem alakultak ki a megfelelő munkaügyi szervezetek, e munka színvonala nincs összhangban a megnövekedett termelési feladatokkal. A munkaügyi feladatoknak nincs ügyintézője, a munkaerőgazdálkodás körébe tartozó szervező, elemző munkák elmaradnak. Legtöbb helyen csupán kapcsolt munkakörben — leginkább a bérügyi ténykedéshez csatolva — végzik az alapvető munkaügyi teendőket. Ugyanakkor egyre több a szövetkezeti munkaerő- gazdálkodást érintő szabályozás és fgv a korábbi, viszonylag szabadabb üzemi döntések mellett megnőtt a szervezési teendők szerepe. Indokolt ezért a termelőszövet- ke/.etekben a munkaügyi szervezel létrehozása és a munkaerőmérleg készítése, bár — mint említettük — erre nincs megfelelő képzettségű szakember, A helyzet javítására a megyei tanács illetékes osztályai és n területi szövetségek több erőfeszítési tettek. Az elmúlt évben — negyedévenként — szakmai tájékoztató értekezleteket szerveztek a tsz-elnökök, jogászok és n munkaüggyel foglalkozók részére. Két munkaügyi középfokú tanfolyamot is indítottak a vizsgált időszakban, illetve 35 személyes részvétellel. Életkor, szakképzettség A munkaerő-gazdálkodás meghatározója a munkaerő, a létszám alakulása, átlagos életkora és szakmai összetétele. Megyénkre a mezőgazdasági munkaerő fokozatos csökkenése és az egyesülések révén, a munkaerő koncentrálódása jellemző. A tsz-ekben a taglétszám 1970-ről 1976- t’a 7,1 százalékkal csökkent úgy, hogy az aktív tagok aránya 11,6 százalékkal — 8716 fővel — lett kevsebb, ugyanakkor a nyugdíjasok aránya 11,2 százalékkal — 3191 fővel — emelkedett. Az állandó alkalmazottak száma 8,6 százalék, vagyis 824 fővel csökkent. Az V. ötéves tervben további csökkenés várható, elsősorban a nyugdíjasok kiválása miatt. Emellett továbbra is érvényesül egyéb közvetlen és közvetett elszívó hatás, mint például az urbanizáció. az iparfejlesztés. A munkaerő bázist változatlanul az aktív .tagok és az állandó alkalmazottak jelentik. Jellemző az is, hogy a szakképzett munkaerő nagyobb hányada az állandó alkalmazotti állományban dolgozik. A szövetkezetek aktív tagjainak korösszetétele 1970-hez képest jelentősen nem változott. Lényegében, a kedvezőbb nyugdíjazást feltételek hatására csőkÖntött házak építőmestereinél Innen a Dunán — Baján, a Józsefvárosban — faragnak az ácsok. A helybeli Lakberendező, Építő és Vas Ipari Szövetkezet famunkásai, akik emeletnyi magas deszkadobozokat ácsolnak. Gondosan, pontosan. Zsaluzatot készítenek az építkezéshez, Üj fajta technológiával emelik itt a lakóházakat, a neve angolul No-fines, és a Wimpey-cégtől származik. — Mit jelent magyarul: No-fl- nes? — kérdezem Barna György építési főmérnöktől, — A felhasznált beton milyenségére utal, s kissé szabad fordításban annyit jelent: finom nélküli. Vagyis a betonban nincsenek finom, parányi szemcsék, hanem az előirt kőzúzalék csak tíz és húsz milliméter közötti nagy- ságúakat tartalmaz. Mi rövidítésre törekedve egyszemcsés betonnak nevezzük, amit ebből az adalékból cementtel és vízzel előállítunk. Az építésre előkészített terület egy részén — mintha egy óriás szórakozásból hozzáméretezett pálcikákat szúrkált volna le — vasbeton cölöpök állnak ki a földből. — Ez az építési mód Baján csak cölöp-alapozással alkalmazható, mert a városban viszonylag kicsi a talaj teherbíróképessége — magyarázza a főmérnök. — Keszthelyen és Bonyhádon, ahol az első No-fines házakat fölépítették az országban, sávalapok is megfeleltek. Az előregyártott vasbeton cölöpöket az Építési és Szerelőipari Vállalat dolgozói verik be a földbe, természetesen gépi erővel. A mély és stabil alapozáshoz bevert cölöpöket vasbeton gerendákkal fogjuk össze, s erre építjük a teherhordó falszerkezetet. A helyszínen egy óránként 10 köbméter beton előállítására képes keverőgép dolgozik. A No-fines beton kőszemcséit cementpép borítja, ami megszilárdulás után összeköti a zúzalékot. — Mivel a szemcsék között levegő marad, jó hő- és hangszigetelő a speciális betonból készített fal — tájékoztat Ginder Antal csoportvezető. — A No-fines beton egyébként sokkal könnyebb a hagyományosnál és kevesebb cement kell hozzá. A betonkeverő gépnél féltucatnyi nagy űrtartalmú konténer várakozik, hogy megtöltsék a frissen készült anyaggal. —> Ügy építünk a korszerű technológiával, hogy először is a fogadószintre felállítjuk az egy emelet magas, két lakást magában foglaló zsalukészletet — ismerteti az első lépést Kovács Tibor építésvezető. — Mi itt egy dobozként emlegetjük ezt az egységet. A zsaluzatba konténerből öntjük a betont daru segítségével. Vibrálni nem kell a No-fines betont, anélkül is elég tömör lesz. A deszkazsalukat úgy állítjuk össze, hogy a kiöntött falban az ajtók, ablakok és minden egyéb számára hely rekesztődik ki. Elhelyezzük a nyílás-áthidalókat Is. A kész No-fines falat a szak- és szerelőipar befejező munkáinál nem kell majd vésni. A beszélgetés során rátérünk a hazánkban újnak számitó építési mód előnyeire. A Bajai Lakberendező, Építő és Vas Ipari Szövetkezet egy tizenkét tagú brigádot képezett ki a No-fines technológia alkalmazásához. Néhány építőmunkást angliai tanulmányútra is kiküldtek. A kollektíva egy 16 lakásos épület szerkezetét négy-öt hét alatt készíti el. A szövetkezetnél korábban alkalmazott hagyományos építési móddal csak öthat hónap alatt jutottak ennyire. A tizenkét tagú öntőbrigád tér. melését jól megszervezték. Egy műszakban két lakást öntenek ki, a következő munkanapon pedig már szétbonthatják a zsaluzatot — a beton kötése ezt lehetővé teszi —, s beállíthatják az újabb két otthonhoz. Eközben pedig már az első két lakás födémjének zsaluzatát készítik elő. Amikor a második két lakást is kiöntötték, hozzáláthatnak az előbbiek födémjének betonozásához, és így haladhatnak tovább, jól kihasználva az időt és az eszközöket. A kész falakat kívülről kétrétegű vízzáró vakolattal látják el, amit színes kőzúzalékkal díszítenek. A No-fines falak belső felületét gipszlapokkal fedik be, szárazon, szegezéssel. Erre a felületre felragasztható a tapéta. A belső válaszfalakat gipszelemekből készítik. A vízzel ellátott helyiségek szerelvényeit szintén gyors módszerrel helyezik be. Barna György főmérnök szerint a No-flnes technológiával épített lakások komfortfokozata megegyezik a házgyáriakéval, s talán a hangszigetelésük még jobb is. Bekerülési költségük a hagyományosakénál magasabb, de a házgyáriakénál alacsonyabb. — Földszint, plusz háromemeletes kockaépületek emelkednek majd Itt — mondja Barna György főmérnök, tekintetét végighordozva a még kezdeti stádiumban járó építkezésen. * Késésben vannak a No-fines építési mód alkalmazásával Baján. és Kiskunfélegyházán is. Ugyanis e két város építőipari szövetkezete lépett be 1974-ben a megyéből abba a társulásba, amely megvásárolta az angol technológiát. A késésről Bájnál György- gyel, a BLÉVISZ elnökével beszélgetünk. — Sajnos, mint minden újnak, ennek a bevezetése is lassabban ment a kívánatosnál. Minden irányú előkészítő munka „csúszott” időben. Ennek ellenére — ha ehhez partnerekre találunk — szövetkezetünk felépíti határidőre az V. ötéves tervre vállalt 440 lakást. Eddig már átadtunk 119 hagyományosan épített otthont, és jelenleg szerződésünk van 128 No- fines lakásra. A törekvésünk az lenne, hogy kisebb, kétszintes kertvárosi lakásokat építhessünk. A házgyárral nem akarunk versenyezni. Ügy látjuk, hogy családi házakat is lehetne építeni a korszerű technológiával, csak megfelelő tervek szükségesek ehhez. Elképzeléseinkről az irányító felsőbb szerveket tájékoztattuk, s bizonyáfa megkapjuk tőlük a támogatást az új építési mód lehetőségeinek legjobb kihasználásához. A. Tóth Sándor • A bajai szövetkezet Munkásai zsaluzatot állítanak össze á No-fines épület „öntéséhez”. (Szabó Ferenc felvétele.) kent az idősebb — 55 év felettiek —, némileg nőtt a 21—26 évesek száma. Az aktiv tagok átlagos életkora negyven év. az alkalmazottaké 32 év. A megye termelőszövetkezeteiben végbement létszámcsökkenés mellett folyamatosan csökkent a ledolgozott munkanapok száma. A csökkenés aránya 1970—1976. között 18,2 százalék volt, tehát jelentősebb a létszámcsökkenésnél. Ez a tény önmagában arra utal, hogy a munkaerő felhasználása Időközben hatékonyabb lett, de korántsem jelenti az üzemi tartalékok lehetséges feltárását. Ugyanis 1976-ban 12 millió 179 ezer munkanapot teljesítettek a tsz-ekben, ami egy dolgozóra számítva mindössze 254 munkanapos foglalkoztatást jelent. Azt Is megállapította a NEB vizsgálata, hogy a megye termelőszövetkezeteiben a munkaerő- hiány komolyabb gondot — a csúcsidőszakok kivételével — nem okozott. A folyamatos munkavégzéshez szükséges munkaerő megvolt, de szakmai összetételében 'hiányok voltak, Ezeket a hiányokat, Illetve ezek jelentő» részét a rendelkezésre álló munkaerő túlfoglalkoztatásával pótolták. Példaként említhetjük a traktorosokat, kombájnosokat és a gépkocsivezetőket. Számottevő munkaerőhiány a növénytermesztés területén, ott is a nehezen gépesíthető ágazatban jelentkezett, de gondot okozott az állattenyésztésben is. A bajai Augusztus 20 Tsz például a múlt évi termelési tapasztalatok alapján csökkenteni kívánja a csemegepaprika termesztését szedést gondok miatt. Helyette géppel szedhető vöröshagymát termeszt. Hasonló törekvések tapasztalhatók a felső- szentiváni tsz-ben Is. ahol csökkentik a hibrid kukorica és a kender termesztését, A kecskeméti Üj Tavasz Tsz a zöldségtermő területét ötven százalékkal csökkenti * Szervezési intézkedések Az állandó jellegű munkaerő- szükséglet kielégítése megoldottnak tekinthető az alaptevékenységen kívül, főleg ipari foglalkoztatású területeken és döntően a segédüzemi ágazatban. Az állandó jellegű munkaerőszükségleten felül, az időszakosan és nagyobb csúcsokban jelentkező igényt a vizsgált üzemek elsődlegesen belső szervezési Intézkedésekkel igyekeznek megoldani. Ilyen intézkedés például a betakarítási idő széthúzása, a részművelés, a gépesíthető munkáknál az üzemek közötti átcsoportosítással (erőgépek, kombájnok stb.), s rendszeresen igénybe veszik a nyugdíjasokat és a családtagokat is. Persze, a belső „tartalék” munkaerő foglalkoztatása mellett rendszeresen igénybe veszik a külsőket is szervezett, vagy nem szervezett formában. Több mező- gazdasági termelőszövekezet ugyanis szocialista együttműködési szerződést kötött különböző üzemekkel, vállalatokkal, intézményekkel, iskolákkal a munkaerőszükséglet biztosítása érdekében. Veszélyezteti a kialakult jó kapcsolatot, hogy a tsz-ek nem mindig tudnak megfelelő körülményeket nyújtani a munkához, mert hiányzik a göngyöleg, pontatlan a szállítás, megoldatlan a szállás és az étkeztetés is. A szövetkezetben a munkaidő és a munkarend az ágazattól és a termelési folyamattól függ. A munkaerő, főként a fiatalok megtartása, a vezetőket arra ösztönözte, hogy a munkaidő és a munkarend területén is közelíteni kell más népgazdasági ágakhoz. Ezt a törekvést ma már Jogszabály is segíti, mert napi, havi és éves maximális munkaidő- keretet határoz meg. A vizsgálat. tapasztalatai viszont azt mutatják, hogy az üzemek többségében az optimális eszközklhasz- nálással összhangban álló munkarend kialakítása még csak a kezdeti stádiumban van. Gál Sándor Újfajta hátgerincszabályozó A Zielona Góra-l Mérnök Főiskolán új készüléket szerkesztettek a hátgerincferdülések kezelésére. Ez a szerkezet sok tekintetben felülmúlja az eddig használt, s a nyugati cégek által forgalomba hozott konstrukciót. A lengyel hátgerinc-szabályozóval az eddigieknél 25 százalékkal jobb eredményt értek el, és különösen a fiatalok esetében használják igen eredményesen. A készüléket sebészi beavatkozással helyezik el a beteg testében, majd 3—5 év múltán operálják ki. Az új konstrukció egyik előnye, hogy kizárja az eddig tapasztalt ideg- és izom-megpatta- nások veszélyét. A gyógyító eszköz jelenleg szabadalmi eljárás alatt van. (KS)
