Petőfi Népe, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-05 / 55. szám
4 & WEXÖPI NÉPE « 1978. március 5. ' A kiskertekben megpezsdült az élet • A vetőmagból! kirakata vonzza a vásárlókat. • Adok József megbízott Üzletvezető szaktanácsokkal is ellátja az érdeklődőket. (Tóth Sándor felvételei.) A tavaszlas Időjárás hatására megpezsdült az élet a kiskertekben. Ez érződik a Kecskeméten nemrégiben megnyílt Petőfi Sándor utcai vetőmagbolt forgalmán is. Naponta sokan keresik fel az üzletet, hogy megvásárolják a szükséges szaporítóanyagot, pótolják a hiányzó kerllszerszámo- kat. Hogyan fogadták a vásárlók az új bolt megnyitását — kérdezem Adok Józseftől, az üzlet megbízott vezetőjétől. — Annak ellenére, hogy még mindig kevesen tudnak a bolt létezéséről, naponta 8—10 ezer forint a forgalom. Sárgarépából, petrezselyemből, salátából nagyon bőséges a vetőmagvélaszték, sajnos sárgadinnyéből, görögdinnyéből, bimbós kelből már nem ilyen jó az ellátás. Hiánycikk a mák és a földimogyoró is. Sok helyen próbálkoztam, de kézi vetőgépet sem sikerült beszerezni, amiből már vagy kétszáz darabot el tudtom volna adni. Jó lenne, ha valamelyik mezőgazdaság’ nagyüzem. vagy ipari szövetkezet gyártaná, mert a vásárlók nagyon keresik. Nagy az érdeklődés a japán és olasz kerti gépek iránt, amelyre eddig 15 előjegyzést vettem fel. — Mekkora az üzlet árukészlete? — Csaknem 1 millió forint, am,inek jelentős részét a sznpo- rítófro vasok, kéziszerszámok. a a különféle műtrágyák adjak. De árusítunk kötözőanyagokat, a kis- á Haltenyésztők részére takar- ménykieíészítő tápókat. szak- könyveket és még sorolhatnám. Ha kérik, szaktanácsadással Is ellátjuk vásárlóinkat, mivel legtöbbjük nem főfoglalkozású kertész c»alc hobbiból termeszt zöldségféléket Errő’ nr állításáról a helyszínen győződhettem meg. Herczea Tolatná, a Rács megvet Allamt építőipari Vállalat statisztikusa is vásárlás céljából kereste fel az üzletet. Mint mondotta, Alsószék- tón egy 400 négyszögöles hobbi- telkük van, aminek termését saját ellátásukra használják fel. Most, hogy kedvezőre fordult az időjárás, Igyekeznek a koraiakat, a petrezselymet, a borsót mielőbb elvetni, Lesi Boldizsárnak, a Kecskeméti Konzervgyár gépkocsivezetőjének Hetényegyházán van kiskertje. — Tavaly 1500 csomó zöldhagymát szállítottam a város üzleteibe és még az őszön eldug- gattarn 130 kilogrammot. — Miért foglalkozik kertészkedéssel? — Nem a nyereségért, és még arra sem hivatkozhatom, hogy az apám is ezt csinálta. Fiatal koromban jóformán kapát sem láttam, most, ha van egy kis sza- had időm, rohanok, a telekre. Nem szeretek a négy fal között ülni, pedig szép lakásunk van a Széchenyivárosban. Sokan gondolkodnak hasonlóképpen, látta volna mennyien tevékenykedtek az elmúlt hét végén is a hetény- tgyházi kiskertekben. — Mikor vette a telket? — öt éve. Nagyon elhanyagolt állapotban volt, sokat dolgoztam vele. amíg úgy ahogy rendbe- hoztam. Azóta csaknem 30 gyümölcsfát, barackot, körtét, cseresznyét, szilvát, meggyet és ezer tő szamócát telepítettem. Kutat fúrattam, amit szivattyúval is felszereltem, így könnyen tudom öntözni a zöldséget. A szakmai fogásokra a gyakorlat, és a szak- könyv tanított meg, — Ml a véleménye az új boltról? — Azt hiszem, minden kiskert- tuln.tdonos örül az üzletnek, csak az ellátás Is olyan legyen az év minden szakában, mint az első napokban tapasztaltuk. B. Z. Kezdeményezések a juhászat fejlesztésére A búrúnyhŰH iránt megnüvekedett külföldi kereslet, a belföldi gyapjúfelhasználás növekedése ösztönzően hat a juhászat fejlesztésére. Fellendítését segítik az érvényben levő közgazdasági szabályzók is, amely szerint új hodály létesítése esetén 40 százalékos állami ■‘-1***1 /lel li iji-Vtiil A feltételek egyetlen állattenyésztési ágazat fejlesztésének kezdetén sem voltak olyan kedvezőtlenek, mint a Juhászatnál. A/, 1874-es átlaghoz viszonyítva — amikor HU ezer anyajuh volt a megyében — nőtt az állomány, ma csaknem eléri a 140 ezret, Igaz. ez még mindig 30 ezerrel kevesebb az 1968, évinél. Az adatok bizonyítják, sok még a kihasználatlan lehetőség, A megyében található rét-, legelőterületek a Jelenlegi állománynak a dupláját is könnyen ellátnák olcsó tömegtakarmánnyal. S akkor még ott vannak a növény- hulladékok, a búza- és kukoricatarló, ami szintén a juhval hasznosítható leginkább, Vannak élenjáró gazdaságok, mint a rémi Dózsa Termelőszö- vetkez.et, ahol idejében fellsmertámogatást kapnak a gazdaságok. Az elöregedett állomány lecserélésére nevelt bárányok után 500, állománynövelésre szánt birkák után 700 forintot kapnak a mezőgazda- sági nagyüzemek. tőt már át Is adtuk. A kezdteti nehézségek után egyre Inkább beváltja a reményeket n Kiskunsági TESZÖV állal létrehozott kiskunhalasi Juhtenyésztésl társulás, amelynek kilenc gazdaság tagja, Az állampuszta! célguzdu- ság — a megye egyetlen törzs- tenyészetével rendelkezik — Jól szervezi a Juhtartók munkáját. Várható, hogy a szabadszállási Lenin, a dunavecsel Béke Termelőszövetkezetben is rövidesen létrehoznak egy törzsállományt. Ez újabb lendületet adna a tenyésztői munkának, hiszen a fajtaát- nltikltó keresztezésekkel genetikailag értékesebb, több húst, gyapjút adó fajtákhoz juthatnak az üzemek, Nem hagyható figyelmen kívül a Jánoshalmi Juhtenyésztő és bá- rányhlzlaló szakcsoport munkája téli a juhászaiban rejlő lehetőségeket, s tavaly már 36 ezer bárányt hizlaltak meg a gazdaságban, A bóesai Petőfi Tsz-ben a gyepgazdálkodás korszerűsítésével együtt fejlesztik az ágazatot. Az ebből származó nyereség egy részét szölőskertjelk rekonstrukciójára fordíthatják, Az akasztói Béke Szakszövetkezetben a típustervtől eltérően, saját elképzeléseik alapján olcsón építettek hodályokat, amiben már a korszerű tartáshechnológlákut alkalmazzák. Így Jövedelmezővé vált a juhászat Akasztón, A megyében a kunszentmlklósl Egyetértés Termelőszövetkezet rendelkezik n legnagyobb anyajuhállománnyal. Hosszú évekre kidolgozták a fejlesztési terveket, öt, egyenként ezer férőhelyes bó- rúnyhlzlalót építenek, ebből ketsem. amely a helyi fogyasztási szövetkezet felügyeletével szervezi, irányítja a tenyésztői munkát 25 háztáji gnzduságban. Mindez örvendetes, de gondok Is vannak. A még gyorsabb előrelépést nehezíti, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek egy részében még ma Is szemre minősítik a tenyésztésre szánt bárányokat, holott az objektív minősítésben a nylró-vágósúlyra, szaporaságra való szelektálásban nagy tartalékok rejlenek, Ahol az utóbbi módszert alkalmazzák, észreve hetően emelkedett a gyapjúho- zam. javult az állatok húsnormája, Az előrelépést gátolja, hogy hiányzik a kiforrott tartástechnológia, Nincsenek meg a technikai fettételek, A kereskedelemben nem kapható megfelelő fejő- gép és gyakran hiányzik a gyap- júnyírógép Is. Kevés a korszerű szemlélettel rendelkező, szakképzett juhász. A munkaerőhiányon n vlllanykarámos legeltetés bevezetésével próbálnak enyhíteni, amit már sikerrel alkalmaznak az apostagl és a jászszentlászlói termelőszövetkezetben. Az építőgépész returt váltott, de... — Az utóbbi években örvendetesen növekszik Kiskunhalas Ipari üzemeiben a műszakiak száma. Napjainkban már kétszáznál több mérnök és legalább hétszáz technikus munkája segíti a termelés szakmai megalapozását és korszerűsítését — hallottam a városi pártbizottságon Csordás Béla gazdaságpolitikai munkatárstól. — Nálunk harmincnál több felsőfokú végzettségű szakember dolgozik, közülük négyen közgazdászok, a többi műszaki mérnök — tájékoztatott a Kiskun- halasi Építőipari Vállalat főmérnöke, Király István. Megkérdeztem a főmérnöktől, hogy nehezen jut-e az évi termelés értékét tekintve 200 és 250 millió forint között járó tanácsi vállalat mérnökökhöz? — Nyolc-tíz éve még nem volt könnyű dolgunk, a pályakezdők, ha a fővárosban végeztek, semmiképpen sem akartak vidékre jönni. Nem állítom, hogy mostanára alapvetően megváltozott volna ez a szemlélet, de már többen akadnak, akik hajlandók eljönni. Vállalatunknál féltucatnyi budapesti születésű és diplomájú fiatal szakember dolgozik. Pályáztak hozzánk Miskolcról és Pécsről is, Minden esztendőben pályázatokat küldenek egyetemekre és főiskolákra, az Idén is nyolc újdonsült mérnököt várnak. (Természetesen törődnek a saját nevelésű szakemberek továbbfejlődésével is,) A megyéből származókat felkutatják és elbeszélgetnek velük. Tőlük várható ugyanis legalább, hogy gyökeret eresztenek a vállalatnál és a kiskun városban. A pályázóknak nem ígérnek nagy dolgokat: a gyakornoki Idő letöltése után középvezetői — csoportvezető-helyettesi, főművezetői stb, — beosztást, a rendeletileg engedélyezett letelepedési segélyt és albérleti hozzájárulást. — A Budapesti Műszaki Egyetemen végeztem, a közlekedés- mérnöki kar építőgépész szakán — kezdte a bemutatkozást Brez- nay Gábor, az építőipari vállalat egyik fiatal szakembere. —• A fővárosban születtem, a szüleim ott élnek ma Is, Az egyetemi évek alatt egy vállalattal sem kötöttem szerződést társadéinál ösztöndíjra. Amikor végeztem, s a dékánt hivatal előtt’ kifüggesztett pályázatokat tanulmányoztam, az épüőgépszako* évfolyamtársaim közül mlndösz- sze hatan voltunk mar csak „szabadok", Százötven helyet kínáltak, nagy volt a választék. Breznay Gábor Halast nézte ki magának, Lejött egy szombaton, s a vállalat igazgatója egy fél napot szentelt rá, hogy Ismertesse vele a feladatokat és a perspektívákat, A kereseti lehetőségről ekkor nem esett szó. A hívásra csak a második találkozáskor adott Igenlő választ a pesti fiatalember, — Returt váltottam, amikor Kiskunhalasra jöttem — mesélte mosolyogva, — Egy évnél többre nem taksáltam akkor az Itteni ténykedésem Időtartamát. Ennek már öt és fél esztendeje. A vállalati vezetőgárda és a cég fejlődésének dinamizmusa tartott itt. Kétezer forintos kezdő-fizetést ígértek neki, Jólesően lepte meg a gesztus, hogy amikor már elkötelezte magát a vállalathoz. Csapó István igazgató kétszáz forinttal magasabbra emelte a kezdőbérét. — Jelenleg 5300 forint az alapfizetésem és a fejlesztési osztály vezetője vagyok — mondta el az építőgépész. — A gyakornokság után voltam gépészeti csoportvezető, osztályvezető-helyettes, beruházási előadó és még más is. Megjegyzem, hogy fizetésben és beosztásban egyaránt gyorsabban haladtam előre a vállalati átlagnál. A harmincéves fiatalemberben nem nehéz felismerni a nem-átlagos képességű szakembert, akt teljes odaadással gyakorolja hivatását. Osztályvezetői feladata az építőgéppark tervszerű és célszerű fejlesztése. Azon munkálkodik, ami ma az építőipar legsürgetőbb tennivalója: a kapaci-i, tás, a teljesítőképesség növelésén, mégpedig az emberi munka géppel való — szakmai nyelven szólva — kiváltásával. — Ami a gépek kihasználását illeti, mi még sajnos ott tartunk, hogy kihasználnánk őket, ha lennének — mondta Breznay Gábor —, de sajnos még nincs annyi, amennyi kpllene, Amikor idejöttem dolgozni, az első évben kétmillió forintunk volt termelő gé-1 pekre. Az Idén már tizenhat millió forintot költhetünk erre a célra, de még több kellene. Sürgető feladat a nehéz fizikai munka, a mélyépítés, az alap- előkészítés gépesítése. Bővíteni kell az emélögépparkot. Ezt a* előregyártott nagyméretű és súlyú szerkezet-elemek térhódítása teszi szükségessé. Az Idén vásárolunk egy húsztonnás japán Kató autódarut. Drága gép, de áldozunk rá. A szak- és szerelőipar klsgépesílése ugyancsak nagyon fontos, mert jelenleg a befejező munkákhoz kell a legtöbb ember, p A szakmai továbbfejlődést tekintve Breznay Gábor nem érzi a vidék hátrányát. Már csak a dlplomaterv elkészítése és megvédése vun hátra számára a második, a gazdaságmérnöki diplomához, Tavaly a vállalat kiküldte Münchenbe u BAUMA 77 nemzetközi építőgép-kiállításra, Hazai szakirányú konferenciákon la rendszeresen részt vesz, Elvégzett már több speciális tanfolyamot. Mindezek elengedhetetlenek a látókör szélesítéséhez, a korsze- . rűség követelményeinek felisme—, réséhez, Breznay Gábor ezek' mellett megkezdte a marxista- leninista esti egyetem szakosítóját. s az első félévet jeles eredménnyé1! zárta. A műszaki egyetem egykori kari KlSZ-tltkára mozgalmi emberként' is feladatokra talált a Kiskunhalasi Építőipari Vállalatnál, Mint az MSZMP tagját, két érvvel ezelőtt a vállalati pártalap- szervezet titkárává választották. A. Tóth Sándor mmm MOLNÁR ZOLTÁN: Eljegyzés KISREGÉNY (4.) Nem azért, mintha Lajos búcsi meg akarta volna Ijeszteni Tibort. De Lajos bácsiból akaratlanul áradt az erő. meg az ész. Kati mindig csudálkozott azon, hogy-hogy nem lett legalábbis miniszter, Egyelőre úgy döntött, hogy nem veszi Igénybe a forró drótot. Lajos bácsi akkor sem lesz okosabb, mint amilyen okos, ha ő beszél vele, Majd Anyu elmondja neki, amit akar. Amit nem mond el, azt meg úgy is kitalálja, Az persze kérdés, hogy helyesll-e? Mert ha valaminek valami szagát érzi. altkor ... akkor annak a dolognak lőttek. — De mit érezne? Van ennek valami szaga? Eljegyzés — kész. Anyu aztán Igazán körültekintő; ő nyilván nem mond többet, mint amennyi okvetlenül szükséges. Hogy mennyi az, amennyi okvetlenül szükséges — éppen ez volt Anyunak Is a legfőbb gondja. Így gondolkozott: ha elkezd taktikázni, Lajos bácsi az egyetlen a világon, aki ezt rögtön észre Is veszi. Azt pedig nyilván nem mondhatja, hogy azért akarja a családot összecsődíteni, vagyis a két családot, vagy inkább hármat, hogy megteremtse az alkalmat a letejelésrc: szelídebben és pontosabban: a felajánlások összegyűjtésére, Nem mondhatja: nem árulhatja el. De nem is tltkolódzhat. De Anyu — Gitta — nem az az ember volt, aki kicsinyes pontossággal megtervezi egy beszélgetés stratégiáját és taktikáját. Mert a tudatosság és a pontos számítások híve volt ugyan, de szándékaiba, szándékát végrehajtásába mindig belekalkulálta, hogy ő nem számítógép, hanem asszony, szenzlbllls és lmpro- vlzatív képességekkel. S kiszámította és tapasztalataival Is Ign- zo’K hogy lobban bízott lm provízióiban és lélekjelenlétében, mint előzetes tervei hlbátlansá- giíban, — Tanácsot akarok kérni tőled, Lajos! — így kezdte, egyszerre határozottan és tétován. Határozottsága a tnoácskérés lényére, téíovnságn n tartalmára vonatkozott. Lajos bácsi, miután felesége, világra sem hozott gyermekével együtt, fiatalon — valami érthetetlen komplikáció következtében — belehalt a szülésbe, s így egyedül maradt, egy kis garzon- lakásba költözött, és soha többé nem nősült meg. Igazi fészke a csónakház volt, és lakásán nem fogadott vendéget. Gittával is egy presszóban találkozott. Gittának konyakot, önmagának portorikót, rendelt, és szokásához híven alig szólalt meg; részint, mert egyébként sem volt beszédes természetű, részint mert így akarta lehetővé tenni, hogy az ő Gitta húga bármelyik pillanatban előhozakodhasson a tanácskérésével, Gitta-Anyu megltta a konyakot, a kávét, hátradőlt a székében, de mert így nem volt elég kényelmes, inkább előrehajolt. — Csak te vagy ehhez elég okos — kezdte az ő sajátos bölcsességével. — Tudod, hogy szegény Katimnak kicsi kora óta milyen lelki defektusokat okozott ez a ... ez a helyzet, szóval, hogy két apja van.,. — Ami még mindig Jobb, mint ha valakinek egy sincs... — szólt közbe Lajos bácsi, de csak hogy Jelezze: figyel és reagál. — Jobb. kétségtelen. De nem Jó. S nekem mindig az volt az érzésem, hogy ő valahol a lelke mélyén sohasem érthetett meg. Szegény kislányom.,. Sóhajtott Is, halkan, szinte ész- ret vét len ül, Lajos bácsi felemelte a kezét, De Gitta nem hngytn magút félbeszakítani: folytatta: — ... különösen mostanában gyötör ez engem. A házassága előtt... — Ne gyötörd magad! — Jutott szóhoz Lajos búcsi — a lányod nagyon okos kislány. Es megértő Is. 0, szerintem, teljes mértékben... — Nem, nem, ne nyugtass meg Lajos! Nekem különben is tiszta a lelkiismeretem... Nem Is az ítéletétől félek, hanem a fájdalmától... Szeretnék valamit kitalálni!, ami ezt valamennyire enyhítené. Arra gondoltam, hogy ha az apja, vagyis ha mind a két apja, valahogyan együtt, egy akarattal... Ha maga mellett látná mind a kettőt élete nagv lépése előtt.., — Csak nincs valami probléma Gusztival? Guszti az ő barátja; az első férj; a vérszerinti apa. — Ugyan, dehogy. Guszti mindig nagyon korrekt volt. Élni nem lehetett vele — ha érdemes ezt még egyáltalán emlegetni —, de egyébként ő... szóval korrektség tekintetében... — Vagy a férjed?... — nézett rá Lajos tanácstalanul — Vele van valami baj? — Vele, ugyan, Vele még sohasem volt semmi baj. 5 Lajos bácsi elcsüggedt. Hallgatott. — Ne gondolj semmi rosszra t Csak arra, hogy más a férfiak és más a nők érzelmi szükséglete. Különösen még a kislányom korában. Szegény Katikám, látni rajta, hogy őt ez most mennyire nyomasztja... Szóval valami hagyományos, valami természetes dolgot, ami mindenki előtt.,. látványosan.,. — Azt hiszem, értem. — Most határozottan megállította. — Kezdem érteni. Majd beszélek Gusztival, hogy csináljunk egy olyan esküvőt, vagyis inkább lagzlt, ahol mindenki együtt van, a két apa is... és semmi, de semmi aggály nem maradhat a gyerekben, hogy.., Hiszen ezek emberi dolgok, — Jól Jó! Nagyon jól gondolkodói, Lajos. Ez jó nyom, ezen kell elindulni, Csak azért... attól félék, hogy a lagzl, vagyis az esküvő ebből a szempontból már egy kicsit késő... Hogy talán egy kicsit hamarabb kellene a fiatalok lelkében elrendezni ezeket a dolgokat... — Hamarabb? Hát... — Hát például, mondjuk, egy eljegyzés. Ez az, ez az! — helyeselte a salát ötletét — eljegyzés. Hogy már az esküvőre készülődés Időszakában, szóval érted? Lajos, hogy te milyen okos vagy! — Eljegyzés,..? — morfondírozott Lajos bácsi. — Hát azt mostanában nem szokták, hogy úgy mondjam, olyan nyilvánosan ,.. vagy hogy Is mondtad, látványosan... — Szokás — nem szokás, mit tesz az? Majd ml szokjuk. Csinálunk egy isteni szép eljegyzést. — Gittám, ha egy eljegyzés túlságosan... szóval ez olyan, mintha előre Innánk a medve bőrére. — Ugyan, mitől félsz, Lalos. hogy ezek... hogy az én kislányom... meg ez az Izé... ez n nagyon derék fiú, szóval Kati. meg Tibor... Tökéletesen összeillenek. Máris ásó-kapui... Lajos bácsi egy pillanatig latolgatta, hogy megemlítse-e a Gitta és Guszti valamikori házasságát, hogy bizony, nem az eljegyzésen, hanem mar esküvőn, sőt gyereken is réges-régen túl egyszer csak kiderült... De mit keserítsen egy anyát ilyen gondolatokkal az egyszem kedves lánya esküvője előtt. Inkább megpróbálta megtudni, hogy milyen szerepet szán neki Gitta ebben az egész nvllvános, vagy látványos micsodában. Sikertelenül Gitta még nem tudta, csak azt. hogy Lajos bácsira szüksége van. De hogy mire? Miképpen? — Lajoskám, köszönöm, hogy segítettél kitalálni, Vagyis, hogy te kitaláltad. Mert nélküled...! Tudod, mekkora biztonságot ad nekem, ha veled megbeszélhetek valamit.. Hogy hogyan kezdjem el, azon persze még töprengeni kell. Melyiknek mondjam először? A férjemnek? Tudod, ő egy Icipicit, nehézkes. Guszti barátod? Korrekt, mondom, de nem Is tudom, ő talán mégsem .., Azt sem tudom pontosan, hogy kiket kellene meghívni ... A lakás, ugye, közönségesen éppen elég nagy. de egy nagyobb társaság oda mécsem fér — A csónakház. Lajos bácsi halkan, de határozottan ezt mondta. A csórni k- h á z. (Folytatása következik.>
