Petőfi Népe, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-05 / 55. szám

1978. március 5. • PETŐFI NÉPE % l

1

Kereskedelem és közérzet

A megyében összesen 18 üzemben használnak ólomtartalmú festékeket, mind több helyütt áttérnek azonban más, veszélytelen tu tékanyag , használatára. Például a MEZŐGÉP gyáregységeiben csak akkor használnak mí- niiUmfestéket, ha azt a külföldi

megrendelő kifejezetten igényli. A veszélyes anyagokkal foglalkozó dolgozók egészségét rendszeresen ellenőrzik, a múlt évben 717-en estek át ilyen vizsgálaton, s mindössze 19 dolgozónál mutattak ki — még veszélytelen mennyiségű — felhalmozódást.

Százhalombatta határában kétszáz méteres felkiáltójelek: a

Dunamenti Hőerőmű három vasbeton kéménye messziről jelzi az ország legnagyobb villamosenergia-termelő bázisának színhelyét.

Ez az iparóriás adja a magyar villamosművek energiakészletének 43—45 százalékát. 1960-ban kezdték el építeni. Tizenhárom gépegysége, blokkja összesen csaknem 2 ezer megawatt teljesítőképességű, az itt előállított villamos energia 120, illetve 220 ki- lowattos feszültségszinten kerül az országos alaphálózatba. Magyar, szovjet, és csehszlovák kooperációban, illetve a turbináknál angol szabadalom felhasználásával épültek fel a termelő blokkok a hatalmas erőműben. A kazánok, turbinák, generátorok, transzformátorok, fatörzs vastagságú víz, hő, gáz és fűtőolaj vezetékek labirintusában alig találkozni emberrel — az automata berendezéseket mérnökök, technikusok, szakemberek irányítják. Három blokk termelését egy villamos- sági szakember vezérli, az egy- milliárd forint értékű gépegységeket — kazánt, turbinát —szintén egy-egy személy kezeli. Háromszáz karbantartó vigyázza a folyamatos üzemelés biztonságát. A folyamatellenőrző számítógépek különböző észlelésű pontokon mérik a gépek működését s húsz percen át regisztrálják az adatokat, ha üzemzavar keletkezik azonnal közlik a rögzített tényeket.

A százhalombattai hőerőmű termelékenysége világszínvonalú: az úgynevezett beépített teljesítőképességre jutó létszám 0,63, vagyis 63 ember kell száz megawatt termeléséhez. összesen 1280-an dolgoznak itt.

Naponta a Magyar Villamos- művek Országos Teherelosztó Központja jelzi, hogy a DHV-tól mennyi villamos energiára számí• A födiszpécscr vezénylőterme.

• A IX-es blokk.

tanak. A beérkező energiaigény szerint az erőmű fődiszpécsere osztja el blokkonként a termelési feladatokat. A műszerfalon, a vezénylőasztalon állandóan változó számjegyek mutatják az technológiai folyamatot.

Három csúcsidőszakra összpontosítanak: reggel 6-kor délután 2 órakor és este a legnagyobb a fogyasztás. Ha jó műsor van a televízióban, akkor az erőmű egyik 215 megawattos blokkjának teljesítményét viszi el óránként! Ilyenkor télen nagyobb a lakossági fogyasztás. Éves viszonylatban a háztartások áramszükséglete ingadozó, míg az iparé mind a 12 hónapban egyenletes.

Az iparóriás a hazai energia- ellátásban előreláthatólag 1990- ig első helyen fog állni, s azután 'is csak a Paksi Atomerőmű körözheti le.

H. A.

! 3 A közvéleményt szüntelenül foglalkozó kérdések közé tartozik a kereskedelem helyzete, mindennapos tevékenysége. Annál is inkább így van ez, mert egy-egy ember számára gyakori, naponta többszöri is lehet a kereskedelemmel való találkozás, ami azt jelenti, hogy sok-sek forrása van a kiszolgálás, vagy felszolgálás, a keresett áru léte vagy nemléte, illetve választéka „zsűrizésének”. Éppen ezért nincs semmiféle akarnokos- kodás abban, hogy a kereskedelem egészének megítélése végsőfokon a politika szférájába tartozik. Az igények kielégítése, a választék állandó színvonalon léte vagy bővülése, a vásárlóval való foglalkozás modora, figyelmes gyorsasága, a hálózat sűrűsége, az üzletek esztétikája kellemes benyomásokat keltő, míg mindezek ellenkezője, vagy csupán egyik vagy másik hiánya ellenérzéseket szül.

A megyei pártértekezlet a következőkben jelölte meg a kereskedelemre háruló feladatokat: „A kereskedelem, az áruellátás színvonalának. kulturáltságának javítása mellett gondoskodjék a lakosság megfelelő áruellátásáról Fejleszteni kell a kereskedelem üzlethálózatát.”

Q] Ebből a szempontból vegvük szemügyre az elmúlt évet. Miiven vonatkozásokban jutottunk előbbre, hogyan alakult a vásárlóerő, arányban volt-e a kereslettel a kínálat, a kívánságoknak megfelelően formálódott-e a cikkek választéka, egyáltalán a kereskedelem mit tett azért, hogy valóra váljanak azok a szándékok, amelyek különféle vonatkozásban a kulturált kereskedelem jegyeit viselik magukon.

A legfőbb jellemző az volt, hogy az értékesítési tevékenységet a lakosság kiegyensúlyozott ellátására való törekvés jellemezte. így az elmúlt évben sikerült behozni az 1976. évi lemaradást, és a két esztendő mérlege csupán néhány tized százalékos hátrányt mutat. A kínálat erősödését és az értékesítés ezzel együtt járó növekedését segítették az újonnan üzembe helyezett korszerű kereskedelmi és vendéglátó létesítmények. (Kereskedelem: 6529 m-. 3.3 százalékos növekedés, vendéglátás 3610 m2, 3,4 százalék. A kereskedelmi és vendéglátó egységek száma azonban nem növekedett.)

[3 Mit tartalmazott a kereskedelemfejlesztési terv? Az előszá- mítások nem vehették figyelembe az általában jól sikerült mező- gazdasági év jelentős többletbevételeiből származó nagyobb vásárlóerőt, ami végül is azt jelentette, hogy az előszámított tervet mintegy három százalékkal túlteljesítve, 12,6 százalékkal nagyobb méretű értékesítés történt az előző esztendőnél. (Ez 2,1 százalékkal haladja meg az országos átlagot.)

Bár a fejlődés teljesen egyértelmű, a különböző cikkek időszakonkénti kelendősége tekintetében hullámvonalakat észleltünk. Ez összefügg a pénzbevételek időzítettségével és egyes áruféleségek raktáronlétével, vagy hiányával is. Nagyon érdekes szemügyre venni a kereskedelem szek- torális pályákon futását (állami kiskereskedelem, ÁFÉSZ-ek). Az 1976-os esztendővel való összehasonlítás azt mutatja, hogy az állami kiskereskedelem valamivel erőteljesebben növekedett (13,9 százalék), mint az ÁFÉSZ-ek (11,5 százalék). Ha valaki azután érdeklődne: mi az oka annak, hogy a szövetkezetek áruforgalma alacsonyabb, mint az állami kereskedelem árukiáramlása, a válasz csupán az, hogy a városok kereskedelmében élénkebb volt a kereslet. Ez még akkor is igaz, ha eltér az országos helyzettől, hiszen más tájakon a szövetkezeti kereskedelem emelkedett nagyobb mértékben, mint az állami.

A 13,3 milliárd forint értékű kiskereskedelmi forgalomból a II. negyedévre mérsékeltebb, a IV. negyedévre dinamikusabb érdeklődés volt a jellemző. Az évet befejező negyedévre jellemző vásárlói magatartás minden bizonnyal a III. negyedévi mezőgazdasági termékértékesítésből származik, és elsősorban a vegyesipari cikkekre vonatkozik. (Az országosnál is

2,9 százalékkal magasabb.)

[3 Ágazatonként vizsgálva a

kereskedelmi tevékenységet, illetve az ellátottságot, tegyünk néhány szűkszavú megállapítást. Az élelmiszer néhány cikkcsoportjában jelentős kínálatjavulást vehettünk észre. Egyébként a növekedés rátája itt a legkisebb az előző évvel összehasonlítva (8,7 százalék, fél százalékkal alacsonyabb az országos átlagnál). Ennek oka vélhetően abban rejlik, hogy a háztáji termelés fokozása révén növekedett az önfogyasztás. Az üzletekben több volt a tőkehús, választékgazdagabb volt a húskészítmény és a pékáru. A vásárlók azonban még nem kevésszer kifogásolják a belsőségek, elsősorban a sertésmáj hiányát, és

a töltelékáruféleségek minőségét. (Nem fogadva el az ízetlen, jellegtelen receptek alkalmazását.) Burgonyából, zöldség- és gyümölcsféleségekből az ellátás jó volt, a déligyümölcsökből azonban akadozott. Idesorolva a vendéglátást, a hivatalos vélemény javulásról ad számot. Ez azonban nem találkozik teljes mértékben a közvélemény ítéletével. Például a tanácsi vendéglátásban az előfizetéses és az étlap szerinti meleg- étel-kínálat és ezzel együtt a forgalom az elmúlt évhez képest semmit sem növekedett, és szövetkezetekkel együtt számolt eredmény is (13,7 százalék) aránytalanul alacsony. Ha az alkohol- fogyasztást vesszük szemügyre, akkor egyetlen esztendő alatt 10,7 százalékos emelkedéssel találkozunk. (E téren a szövetkezeti vendéglátás megelőzi az államit.)

[~~1 A ruházati cikkekből általában jobb volt az ellátás, néhány termékből az igények mégsem voltak kielégíthetők. Nem volt elég kordbársony, hullámkrepp, Krisztina-anyag különböző bélésáru. és szűk volt a válaszék szőnyegekből. Kevés volt a szőrmeféleség, a felső kötöttáru, a fiú és lányka pantalló, bébi orkán, ove- rál s tréningruha. (A fejlődés 8,9%-os.)

A vegyesíparcikkek kínálata és kereslete között volt a legnagyobb feszültség. Az év eleji elégséges kínálat később mérséklődött, majd a fokozatos keresletnövekedéssel a szállítók nem tudtak lépést tartani. Hiányzott a húzott és hengerelt áru, a különféle idomacél és laposvas, a tűzhely, olaj kályha, és a füstcső most is hiánycikk, de nem kevésbé a mező- gazdasági szeráru. Kevés volt az olcsó bútor, még kevesebb az apró bútor. Jó lenne, ha a bútorkereskedelem felfigyelne az ezrével épülő kisméretű lakásokra, illetve szobákra, és elfogadható összhangra törekedne a bútorok méretezettségében is. (Ez különösen a méregdrága, és részletre sem vásárolható importbútorokra vonatkozik.)

A többlet-vásárlóerő elsősorban az építőanyagok és egyéb iparcikkek keresletét fokozta (cementből és mészből gyakorta volt hiány, és az autóvásárlás kötött le jelentős összegeket. Jelenleg az OTP-nél 23 000 gépkocsi-előfizetést tartanak nyilván. A megye lakossága tavaly új gépkocsi beszerzésére 427 millió forintot költött, ami 5436 darabnak felel meg, és

21.3 százalékkal fölözi az előző esztendőt. A hiánycikkek miatt jelentős pénzösszegek maradtak elköltetlenül.

[3 A már előbb felsorolt vásárlóerő növekedésnek vajon mi a pénzügyi megalapozottsága? A lakosság bevételei a vártnál nagyobb mértékben, 18,5 százalékkal bővültek. Elsősorban a mező- gazdaságból származó jövedelmek növekedése volt kiugró: 30,4 százalék.

A Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatóságának idevonatkozó adatai jó indoklást adnak. Például a kecskeméti járásban az elmúlt évben a háztájiból származó hízottsertés felvásárlás 30 százalékkal emelkedett. Hasonló tendencia volt tapasztalható az egész megyében. Szükséges azonban megjegyezni, hogy az 1976-os esztendővel szemben jelentkező 1.2 milliárdnyi — a felvásárlásból származó — többlet (a teljes ösz- szeg 4 milliárd volt) nem tiszta bevételként jelentkeztek a lakosságnál, hanem annak mintegy fele a növekvő termelési kiadások ráfordításaként szerepelt. Ez a hányad a múlt év folyamán tovább emelkedett, mivel a növényvédő szerek, műtrágya, kisgépek Stb. ára emelkedett.

[3 A nagyobb jövedelemmel

együtt erőteljesen nőtt a takarékbetétállomány. Tavaly minden 100 forint lakossági készpénzbevételre

87.3 forint áruvásárlás és 5,6 forint takarékbetétnövekedés jutott; az 1976, évi 90,7 forint, illetve 4,2 forinttal szemben. Ezért a lakosság tavaly 770 millió forintot helyezett takarékbetétbe, amely továbbnövekedve, a tőkésített kamatok 195 millió forintos összegével eléri a hat milliárd forintot.

Az 1977-es esztendő elemzése alapján a feladatok is körvonalazódnak. 1978 bizonyosan más lesz ebből a szempontból is, mint az előző volt. A várható 9—10 százalékos értékesítési növekedés nem kis feladat elé állítja a kereskedelem fogalomkörébe eső hálózatot. Ha minden vállalat, egység kulturáltabban, körültekintőbben végzi az igazán kereskedelmi, ellátási, felvásárlási, áru- beszerzési munkát, ha javul a kulturáltság, mindez együtt jótékony hatású lesz a megye polgárainak közérzetére.

Kecskemét az ezredfordulón

"‘kS^Ä! Készül a távlati fejlesztési program

alközpontjába. A Kada Elek utca t-i r *111 • •• rr • r m

(von Taifáji) és a Hegedűs köz f orum a megyeszekhely jorojerol

között működő kozintezmenyek- J J J

be igyekeznek a legtöbben. Itt

helyeztek el jónéhány hivatalt, kulturális intézményeknek is szorítottak helyet. Korszerű orvosi rendelők várják a betegeket. Játszóterek, sportpályák gondoskodnak arról, hogy minél kevesebben kényszerüljenek doktorhoz. Sokan kedvelik a modern elrendezésű üzleteket. Korán nyitnak a művelődési intézmények is.

Pillantás a holnapba

így kezdi kollégám valamikor az ezredforduló táján a megye- székhely egyik legélénkebb, legszebb részének a bemutatását. Szól majd arról, hogy milyen könnyedén megközelíthető ez a terület a közeli Széchenyiváros- ból. (Többen laknak ott mint jelenleg Baján, vagy Kiskunfélegyházán.)

örvendezve számol be arról, hogy a kiépült kőrút-rendszer révén gyorsan eljuthatunk a déli, a közelmúltban feltöltött területtel kiegészített és a kisebb, de nem kevésbé fontos keleti iparterületre, vagy a Halasi út és a tervezett autópálya találkozásánál kialakított déli alközpontba.

A pihenésre vágyók kellemes ligetek, üdülőterületek között válogathatnak. Inkább a hétvégeken látogatottak a cibakházi Ti- sza-holtág és a tiszaalpári tározó menti üdülőkörzetek. Űjabban egyre többet autóznak a Duna- Tisza közi csatorna partjára és órákig nézegetik a csendesen sikló szállító-hajókat. Mind népszerűbbek az IBUSZ által szervezett hajókirándulások is.

Program 30 évre

(A városi tanács vezetőinek jóvoltából tanulmányozhattam

Kecskemét általános rendezési tervének programját. A 230 oldalas tanulmány érdekes, távlatokat nyitó, összefüggéseket feltáró olvasmány. A Városépítési Tudományos és Tervező Intézet Korbonits Dezsőné irányításával működő csoportja — véleményem

és az eddigi állásfoglalások szerint — megbízható munkát végzett.

A dokumentum rövidített formában e hó végén kerül a tanácsülés elé. A nyílt várospolitika szükségességét felismerő végrehajtó bizottság eddig is jónéhány szakembert kérdezett meg és kedden este 6 órakor a Megyei Művelődési Központban tartandó fórumon Gódor József, a tanács elnöke, és Korbonitsné ismerteti a rendezési program főbb elveit. A bizonyára nagy számú résztvevő véleményt formálhat a fejlesztés főbb céljairól, módszereiről, jobban megérti bizonyos intézkedések, állásfoglalások hátterét.

Felsőfokú szerepkör

Minél több információ birtokában, minél több változat ismeretében, minél távlatosabb szemlélettel készül egy ilyen terv, annál megbízhatóbb, annál ösztönzőbb. Aligha tévedek, ha a 30 évre érvényes programot ilyennek tekintem.

Készítői okultak az előző, még hatályos, 1967-ben jóváhagyott általános terv fogyatékosságaiból. Éppen a feltételezett és valóságos fejlődés különbözősége tette szükségessé, hogy már most megkezdjék az új dokumentum kidolgozását. Bács-Kiskun megye székhelye ugyanis már 1975-ben elérte az 1980-ra „programozott nagyságot.

A VÁTI munkacsoportja — egyetértve az illetékes helyi vezetőkkel, szakemberekkel — Kecskemét felsőfokú szerepköréből indult ki. Megállapították, hogy a megye földrajzi központjából kieső település meglevő és várható vonzáskörzete 18 községet érint. A fejlesztési teendők meghatározásánál az egész térség adottságait figyelembe veszik.

Az 1980—2010 közötti időszakra vonatkozó terv alapjául szolgáló program több változatot dolgozott ki. Jelezték például, hogy elképzelhető kizárólag a központi belterület fejlesztése. A felsorakoztatott érvekből kitűnik, hogy csak az úgynevezett alsófokú vonzási körzettel együtt gyarapítható a megyeszékhely, csak így korszerűsíthető a városszerkezet.

Városmag—úthálózat

Ügy tartják, hogy minél magasabbra nyújtózik egy fa, annál mélyebbre ágaznak gyökerei. Valahogy így vagyunk a városokkal is. Mind nagyobb teret kapnak a hagyományok, egyre jobban odafigyelünk a helyi sajátosságokra. Mindenképpen megóvják a történelmi városmagot -szerkezetet, mert ma már szinte egyedül képviseli az európai városépítészet-történet jellegzetes, „magyaros” vonásait. Korunk érzi és vállalja ezt a felelősséget! Vigyáznak a Csongrádi, Budai, Munkácsy utcában található népi műemlékekre, a város napkeleti szecessziós közintézményekre.

Ki ne olvasná örömmel a zöldfelületek növelését előirányzó elgondolásokat. A meglevőkhöz csatlakoznak az új erdősávok. A lakosság várható létszámnövekedéséhez igazítják a közparkokat úgy, hogy előreláthatóan mintegy 3 négyzetméternyi jut egy kecskemétire.

Fennmarad a jelenlegi gyűrűssugaras úthálózati rendszer. A városközpontin kívül kapcsolódnak a meglevő és az új főforgalmi útvonalak. A II. számú körút a Szélmalom-csárdánál kezdődik, a legkülső, kilométerekkel kin- tebb. Ez utóbbi a környező községeket köti össze.

A program tartalmazza, hogy mit kell tenni a vízhálózat zavartalanságáért, a csatornarendszer bővítéséért, tárgyalja az energiaellátással kapcsolatos teendőket.

Szocialista nagyváros

A számítások szerint 2010-re több mint 150 ezer ember él Kecskeméten. A nyílt városszerkezet és több kijelölt tartalékterület teszi lehetővé az igények esetleges változásához való gyors alkalmazkodást.

Csak összefogással, gondos előmunkálatokkal építhető fel a szükséges több-tízezer lakás. Tovább terjeszkedik a Széchenyi- város, új lakótelepi övezeteket alakítanak ki Alsó- és Felső- széktó, néhány külterületi központban és másutt. „Tömbösen” korszerűsítik a városmagot.

Valószínűtlen mindez? Túl optimista lenne a program? Vajon ki gondolta két évtizede, hogy új főiskolák épülnek Kecskeméten, a hajdani gyümölcskertek helyén új városrész nőtt ki és úgy beszélünk a Leninvárosról, mintha ki tudja mióta a megyeszékhely szerves része lenne. Akit mindez nem győz meg, az jöjjön el kedden este 6 órakor a Megyei Művelődési Központban tartandó városrendezési fórumra, ahol még alaposabb tájékoztatást kap.

Heltai Nándor

I

A párt ügyvédje

A Magyar 100 €V6

Tanácsköztársaság és a magyar kommunista mozgalom kiemelkedő egyénisége volt László Jenő. 1878. március 5-én született Szatmárnémetiben. Apja könyvkereskedő volt, így már diák korában kezébe kerültek szocialista eszmeiségű könyvek, amelyek nagy hatással voltak későbbi szocialista, kommunista világnézetének kialakulására.

Mély nyomot hagyott benne egy 1894-es május 1-i felvonulás, amelyet szülővárosában látott. A rendezett sorokban énekelve menetelő. jelszavakat hangoztató felvonulókat látva érlelődött meg benne végleg, hogy a munkások, kubikusok, szegény emberek ügye mellé áll. Nagy érdeklődéssel kísérte ezentúl a napi politikai eseményeket.

A hódmezővásárhelyi parasztmegmozdulás résztvevőinek perét lezáró igazságtalan ítélet hatására fogadta meg, hogy ügyvéd lesz. Elhatározása mellett kitartott. s lett a forradalmárok ügyvédje.

Kolozsvárott szigorlatozott 1900-ban és Marosvásárhelyen tett ügyvédi vizsgát 1906-ban. Végleg Budapestre költözött, s lett a Vas- és Fémmunkások Országos Szövetségének és a Fuvarosok Szakszervezetének ügyvédje. Irodájában állandóan nagy volt az ügyfélforgalom, kora reggeltől késő estig. Igen szűkös anyagi körülmények között élt, mert kizárólag a munkások peres ügyeit vállalta. Védte jogaikat a hatóságokkal és a munkaadókkal szemben.

A Magyarországi Szociáldemokrata Párt tagjaként 1907-től a pórt ügyésze volt. Az Alpári Gyula vezette baloldalhoz tartozott. Hosszú évekig látta el a védelmet a munkásmozgalmi tevékenységük miatt bíróság elé állított munkások ügyében.

Az 1912. május 23-i nagy politikai tüntetés után a letartóztatott munkások védelmét László Jenő és Landler Jenő vállalta. Az osztálybíróság ítéleteit nem sikeA dunamenti iparóriás

'II |

r,1 f K0 rnd J J

született László Jenő

rült ugyan minden vádlott esetében befolyásolniuk, de a találó érvekkel alátámasztott, nagyszerű logikával szerkesztett védőbeszédek mély benyomást tettek a hallgatóságra. Igen sok munkás felkereste később László Jenőt és mondta el neki, hogy az ő beszédének hatására vált tudatos szocialistává.

A polgári demokratikus forradalmat előkészítő baloldali ellenzéki csoportok tevékenységében jelentős feladatokat vállalt. Csatlakozott az osztályharcos munkáspárt megteremtéséért küzdő forradalmi maghoz.

Részt vett a Kommunisták Magyarországi Pártja alakuló ülésén. A Központi Bizottság tagjává választották, s megbízták a párt ügyvédi munkájának ellátásával. A párt jogi tanácsadója lett. Ezt a megtisztelő feladatot élete legnagyobb kitüntetésének. addigi munkásmozgalmi tevékenysége elismerésének tekintette.

1918. decemberében Pozsonyba utazott, hogy tanácsaival segítséget nyújtson a szlovák kommunista párt létrehozásához. A Tanácsköztársaság kikiáltása után a Budapesti Forradalmi Törvényszék politikai megbízottjává nevezte ki a Forradalmi Kormányzótanács. Ebben a tisztségében számára az egyetlen mérce a forradalom törvénye, ügye, a proletárdiktatúra érdeke volt. Ennek szellemében végezte munkáját.

A Tanácsköztársaság leverése után őt is elfogták. Hetekig kínozták a Margit körúti katonai fogház pincéjében. Megkínozva, betegen, de emelt fővel állt a statáriális bíróság előtt. Itt is azt hangoztatta, hogy életének értelmet az a 25 év adott, amely alatt részt vehetett a munkásosztály harcában, segíthette a proletárok ügyét. Minden cselekedetét a munkások ügyébe vetett töretlen hit vezérelte. Halálra ítélték. és 1919. december 29-én kivégezték.

V. S.