Petőfi Népe, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-31 / 76. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1978. március 31. A kerékpárosok és a balesetek A .NAPOKBAN került összesítésre és elemző feldolgozásra az elmúlt egész év közúti közlekedé- >i balesetereiröl készített statisztika. Az már az év zárásakor megállapítható volt, hogy országosan. így megyénkben is lazult a közlekedési fegyelem, a korábbi évek kedvező tendenciája után emelkedett a balesetek száma. A statisztikai adatok ismeretében nem lehet közömbösen szemlélni azt a szinte kétségbeej tőnek mondható helyzetet, ami a kerékpárosok által okozott és az őket ért balesetek számát, a sérülések súlyosságát, illeti. A megyében az 1077. évben 200 kerékpáros volt sérüléssel járó közlekedési baleset okozója és közülük 16-an életüket vesztették. Az előidéző okok között 67 százalékban (133) a szabálytalanul végrehajtott — vagy inkább megkísérelt — kanyarodást és az elsőbbség meg nem adását kell kiemelni. Mi sem jellemzőbb a közlekedésben, tanúsított magatartásukra, felelőtlenségükre, mint az, hogy 81 kerékpáros volt a baleset időpontjában szeszes ital hatása alatt. Az elhalt 16 személy közül is 7 ittas állapotban volt. A vázolt egy-két főbb adat — ami önmagában Is a kerékpárosok közlekedési magatartásával kapcsolatos tarthatatlan állapotot tükrözi — ne tévesszen meg senkit, a valóság ennél Is súlyosabb. Ugyanis az em- lílett 200 esetben a büntetőjogi felelősséaből kiindulva, a statisztikai feldolgozás rendszere szerint vo’taik a kerékpárosok a megtörtént balesetek okozói. EBBEN AZ ADATBAN tehát nem szerepelnek azok a további és igen számottevő események, amikor például a gépjármű vezetője — a KRESZ-nek a sebesség biztonságba megválasztására vonatkozó rendelkezéseit megszegve — az ittasan vagy kivilágítás nélküli, esetleg mindkét körülmény fennállásával közlekedő kerékpárost elgázolta. Ez esetben az okozó: a gépjárművezető. Az ilyen természetű balesetek általában a besötétedés utáni időszakban fordulnak elő. Ezért — és most már az előbbiek ismeretében — szeretném a gépjárművezetők figyelmét felhívni, hogy a KRESZ-ben előírtaknak megfelelően, olyan sebességgel haladjanak, ami lehetővé teszi, hogy a jármű lámpája által bevilágított területen belül, veszély, vagy olyan akadály észlelésekor, amire az adott körülmények között számítani kell, biztonságosan meg tudjanak állni. Sajnos, még számolni kell azzal, hogy az utakon kivilágítatlan járművel, ittas kerékpárosok közlékednek, sőt arra is, hogy ittas emberek a kényelmes ágy helyett az úton fekve a kerékpárral ,.takaróznak”. A baleset okozásáért — a körülményeket is mérlegelve — lehet mást is felelősségre vonni, a sérülést szenvedő fél az esetek nagy többségében mégis a kerékpáros. A felelősség megállapítása pedig aligha gyógyítja a sebeket. Eléggé gyakoriak az olyan esetek is. amikor a gépjárművezető a gázolás elkerülése végett a kormányt reflexszerűen félre rántja és az árokba borul, fának, vagy éppen a szemből érkező járműnek ütközik, súlyos, nem ritKán halálos sérülést szenved, HOSSZÚ ÉVEK kitartó felvilágosító munkája, a kereskedelemnek a világítási eszközökkel való ellátása érdekében tett erő- íeszítései, a rendőrség szigorú elit riőrzésel sem hoztak változást a kerékpárosok közlekedési fegyelmében. Hát miért nem lehet értelmes lényekre hatni? Hogy az életerős, vagy még sokáig élni akaró emberek legalább any- nyit tegyenek meg a saját életük védelmében — ha már másokra nem is gondolnak —, hogy ittasan ne üljenek kerékpárra, hogy besötétedés után csak elöl-hátul kivilágított kerékpárral közlekedjenek a forgalomban. Hiszen a kerékpár világítási eszközei felszerelés! tartozékok, ami azt jelenti, hogy a nappali órákban közlekedő kerékpárt is el kell azzal látni. Ennek megléte esetén elmaradhat a régi védekezés, hogy: „nem gondoltam, hogy ilyen későre maradok”, Nem ártana arra gondolni, hogy a bírság összege lényegesen magasabb', mint a lámpák és a dinamó beszerzési óra — ami ennek a kérdésnek csak., az anyagi oldala. Nem ártana gondolni arra, hogy a baleset lehetőségét teremtik meg a rendelkezések semmibevételével, Megszokott dolog, hogy ilyenkor szinte kivétel nélkül úgy nyilatkoznak: „De én vigyázok.” Jó az egészséges, értelmesen felfogott önbizalom, sok nehéz helyzetben átsegítheti az embert, de ha az túlteng, nem szerencsés dolog. MINDIG egy számomra emlékezetes, kedves történet jut erről az eszembe. Szüret idején az, E—5-ös számú főútvonalon megállítottunk egy kerékpáros fiatalembert, aki a szíve választottlát szállította a vázon, a boldogságtól. no meg az elfogyasztott mur- citól kissé mámoros állapotban. Szerettük volna jobb belátásra bírni, meggyőzni a szabálysértés veszélyességéről. Amikor arra hívtuk fel a figyelmét, hogy elgázolhatja valami, nagyon határozottan válaszolta: „Kérem, vagyok én olyan körülményes és taD'ntatos, hogv ez velem nem történhet meg.” Bár csak ezen múlna. Dávid József ny. rendőr alezredes HÁZtíNKTÁJA Elegendő tápanyag - több termés iA talaj tápanyagtartalma a jó termés egyik legfontosabb feltétele. Ezért a kiskerttulajdonosoknak is rendszeresen biztosítaniuk kell a talaj termőerejének egyensúlyát. A különböző növények más és más fontos tápanyagokat vonnak ki évről évre a talajból. Ezeket a tápelemeket pótolni kell. Amennyiben a tápanyag visszapótlását elhanyagoljuk, az elültetett, vagy elvetett növényeink fejlődése nem lesz kielégítő, s a várt eredmények elmaradnak. Különösen a zöldségfélék igénylik a megfelelő talajviszonyokat. Ezért a legalkalmasabb Ziöldségtermő talajunk a vályogos homok és a humuszos homok. Ezeken a talajokon szinte minden zöldségféle jól fejlődik. s kiválóan terem. Természetesen ismerni kell a homoktalajok jellegzetességét, előnyeit és hátrányait. Előnye az. hogy könnyen művelhető, a föld alatti növényi •részek torzulás nélkül növekedhetnek és a talajra öntözés vagy esőzés után is rámehetünk. Hátránya. hogy a víz hamar átszalad rajta, s a nedves talajréteg a gyökérzóna alatt található. A vályogos homöknál ez a hátrány nincs. Ezért alakulhatott ki a korai primőr zöldségtermesztés az ilyen talajokon. A középkötött vályogtalajok is lehetnek kedvezőek, ha humusztartalmuk és a szerkezetük jó. Mit termeljen a kiskerttulajdonos más talajon? A réti agyag- talajon, káposztafélék, a szerves anyagban gazdag, porhanyós lápföldön pedig sárgarépa, zeller, cékla, petrezselyem fejlődik jól. A meszes jellegű talajokon káposztafélét. salátát. sárgarépát, petrezselymet, sárgadinnyét és babot érdemes termelni, míg a savanyú erdőtalajokon és öntéstalajokon a hagyma, a paradicsom. a borsó és a görögdinnye termesztése vált be. Több helyen találunk sós talajokat is. Itt spárgát. zellert, paprikát, paradicsomot és hagymát termeszthetünk. A paprika sótűrő ugyan, de a könnyebb talajokat jobban kedveli. többet terem. Kedvezően befolyásolhatjuk bármelyik talajon a termés- eredményt a helyesen alkalmazott trágyázással. A tápanyag visszapótlásának legismertebb módija a szervestrágyázás. Ennek a'zért nagy a jelentősége, mert nemcsak tápanyagot pótol, hanem a talaj szerkezetét is javítja, A szerves trágyát az ásás előtt egyenletesen terítsük szét területünkön, s jó mélyen forgassuk alá. Sajnos az utóbbi időben már nem tudnak elegendő szerves trágyát vásárolni a kiskerttulajdonosok. ezért fokozódik a műtrágya-felhasználás. A műtrágyákat ugyancsak ásás előtt célszerű kiszórni. Az ásás előtti szerves trágyázást és műtrágyázást vegyesen is alkalmazhatjuk. Ilyenkor jobb hatást érhetünk el. Érteni és becsülni a szakmátJogtalan haszon A cím talán félrevezető. Megszoktuk, ha szakmáról van szó, az csak ipari lehet. Az üzemekben rangot, sőt magasabb fizetést is jelent, ha valaki szakképzett. Jó marós, esztergályos, géplakatos, vagy öntő. Ezeknek a szakmáknak múltja van és tekintélye. Más a helyzet a mezőgazdaságban, ahol egyrészt a szakmunkásképzés sem tart lépést az igényekkel, másrészt a szakmák rendeltetése, kialakítása, besorolása is tisztázatlan. Hiányzik a műszaki hozzáértés — Ha abból indulunk ki. hogy 4—5 éve a mezőgazdasági gépek száma 20 százalékát sem tette ki a mostaninak, már érezhető, hol szorít a cipő — mondja Palko- vits István, a kecskeméti Magyar —Szovjet Barátság Termelőszövetkezet fiatal mérnöke. — Kezdetben nem válogathattunk. Aki hajlandó volt leszállni a kocsiról, átültették a traktorra. Ma viszont ott tartunk, hogy bizonyos területeken hiány van szakemberekből. másutt pedig kínlódunk velük, mert a búzát ugyan meg tudják különböztetni a kukoricától. de fogalmuk sincs, hogyan kell megnyitni a, permetezőgép csaoiát... Vagyis, amíg az iparban egyértelmű, hogy aki esztergályosnak tanul, annak nem kell értenie a vasöntéshez, addig a mezőgazdasági szakképzés általánosabb jellegű és inkább elméleti, mint gyakorlati? — Szerintem ott lehet a baj, hogy u képzés túlzottan elaprózódott, olyan szakmákra is kiterjed, amelyek ma még nem szorulnak erősítésre. Például nagyon elmaradott u gyümölcs- és zöldségtermesztés gépesítése. Annyi kertészünk van. hogy nem is tudjuk, kinek milyen feladatot adjunk, gép meg sehol semmi, Növénytermesztő szakmunkásak tömegbe tehát nincs szükségünk, illetve, hu csak erre képezik őket, akkor bekövetkezik az, hogy a szakmájukban feleslegesek, máshoz pedig nem értenek. Műszaki felkészítésük ugyanis hiányos. Nem ritka, hogy idejön valaki, mezőgazdasági technikumot végzett és a világon semmire sem lehet használni. Ha kinevezzük Is brigádvezetőnek. újra kell tanulnia a szakmát. Feltehetően ez is közrejátszik, hogy a fiatalok szívesebben választanak ipari szakmát. mint mezőgazdaságit? ök csak azt látják, hogy hiába tanultak három, vagy négy évig, a munkahelyükön nem látják hasznát. Hogyan lehetne ezen változtatni? — Az iskolákat kellene jobban összeigazítani az élettel. Arra alapozni a tananyagot, hogy a gépesítés ugrásszerűen fejlődött, de a műszaki, szakmai színvonal nagyon alacsony. Gépészeink zöme 5—6 éve tanulta ki a szakmát. és meg is rekedt azon a szinten, mert időközben megnősült, nem vállalja a továbbképzést. Az újak nem látják be. miért törnék magukat, ha egyszer elvégezték a szakiskolát? A fejlődés közben nem áll meg. s nekünk már kevés az alapfokú képesítés, speciális szakemberekre lenne igényünk. Olyan emberekre. akik ha bejön egy amerikai kombájn és azon van egy váltakozó áramkörü generátor, annak a kezeléséhez, javításához is értsenek. Nincs vonzása, tekintélye Másfél évtized alatt a mezőgazdaságban két nagy változás történt. Kialakultak a nagyüzemi gazdálkodás szervezett feltételei, létrejött a modern termelési technika tudományos és műszaki alapja, ezzel együtt érezhetően csökkent a munkaerő. A hiányzó létszámot korszerű termelési módokkal lehet pótolni és ehhez nélkülözhetetlenek a szak-, emberek. A tudomány a mező- gazdaságban is csak úgy válik termelőerővé, ha van, aki közvetítse. A technika Is csak akkor hatékony, ha a műszaki berendezések üzemeltetése, karbantartása szakértelemmel párosul. Sem a gépek, sem a vegyszerek nem virágoztalak fel a mezőgazdaságot maguktól. ember is kell hozzá. Sajnos, a szakmunkásképző intézetek előtt nincs tolongás. Sok gyereket a szülők beszélnek le a pályáról, mert a mezőgazdasági szakmáknak ma még nincs vonzereje, tekintélye. Az intézetek tanárai sokszor maguk sem tudják. az általános iskolai tananyagot ismételjék át. vagy azt pótolják, ami a saját tantervűkből is kimaradt? A géptant például heti 6 óráról 2-re csökkentették. Helyette fizika van. Az eredmény: a gverek egyiket sem érti. Az új kívánalmakat úgy lehetne megfogalmazni. hogy konvertibilis szakemberek képzése a cél. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a mezőgazdasági szakmák tanításán. rangsorolásán változtatni kell. Erre utal a 14,1978-os kormányhatározat is, amely kimondja. hogy a mezőgazdasági és bizonyos ipari szakmákban át kell térni a szakképzéssel egybekötött ( középiskolai oktatásra, ősztől tehát az elméletigényesebb területeken középiskolai rangra emelkedik a szakmunkásképzés. Jobban igazodni az élethez — A korszerűsítési folyamatra azért volt szükség — tájékoztat dr. Hajdú Miklós, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Kutatási és Szakoktatási Főosztályán —, mivel a hároméves képzési forma önmagáiban nem képes kielégíteni a növekvő társadalmi igényeket. A legfőbb gondot éppen az általános és műszaki műveltség alacsony szintje okozza. Mivel u mezőgazdaságban még párhuzamosán vannak jelek a korszerű és a hagyományos eszközök, a képzés is kétarcú. Marad a hároméves iskola is. ugyanakkor kizárólag szakközépiskolákban oldható meg az állategészségügyi szakmunkások, kertész-gépészek. állattartó telepi gépészek, továbbá a magasabb elméleti ismeretekhez kötött ágazati szakmák oktatása. A jövő dönti'el. hopy.a szakmák hová fejlődnek majd? Csak középiskolák lesznek, vagy módosul a mostani hároméves képzés tartalma? Mit várnak ettől a lépéstől? — Az űj típusú tanítás nem jelenti az oktatási rendszer teljes reformját, de jobban igazodik a mai követelményekhez. Az alapfokú képzés mellett megteremti a középfokú felkészítés .lehetőségéti Enyhíti a korszerű technika és a korszerűtlen oktatás ellentmondásait, egyszerűsíti a szakmai sokféleséget és remélhetőleg vonzóbbá teszi a mezőgazdasági pályákat is. Ehhez azonban nélkülözhetetlen a gyakorlati képzésre kijelölt gazdaságok megértő segítsége. Be kell látniuk, hogy nem ablakon kidobott pénz, amit erre a célra áldoznak. Akkor sem, ha a végzett tanulók nagy része nem náluk áll maid munkába. Gondolkodni kell arra, hogy a munkaerő -csökkenésével párhuzamosan, emelkedni kell a szakképzett dolgozók számának. Hiába költünk ugyanis milliókat gépekre, vegyszerekre, ha az emberek nem tudnak, mit kezdeni a technikával. a tudománnyal. A jövő kenyere. kukoricája és gyümölcse — a tudás. Gyarapításán munkálkodni — közös érdekünk. Vadas Zsuzsa A megyei tanács Ipari osztálya — mint űrhatóság — minden esztendőben rendszeresen vizsgálja a hozzá tartozó gazdasági egységekben gyártott cikkek árkéozését. Az ellenőrzések alkalmával sorra kerülnek a mezőgazdasági szövetkezetek ipari üzemei, a szövetkezetek közös vállalkozásai, az ipari szövetkezetek, valamint a tanácsi vállalatok. A mintegy 160 gazdasági egységnek fele a mezőgazdasági szövetkezetekben tevékenykedik. Elsősorban a kedvezőtlen adottságú gazdaságok hoztak létre ipari üzemet. Ennek jövedelméből alaptevékenységüket — a mezőgazdasági termelést — segítik. Másrészt munkaerő-tartalékot is képeznék. Az ipari üzemekben dolgozók ugyanis szükség esetén, különösen szüretkor besegítenek a mezőgazdasági munkába. Az árképzés vizsgálata során ellenőrzik a számvitelt, a munka szervezését, vagyis óhatatlanul az egész gazdálkodást. Az utóbbi évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy sokat javult a számviteli munka, a bizonylati fegyelem, kevesebb a szabálytalanság. Néhány esetben azonban még találkoznak visszaélésekkel. Súlyosabb esetekben gazdasági bírságra tesznek javaslatot, Tavaly 35 gazdasági egységet ellenőriztek az ipari osztály munkatársai. Legtöbb helyen mindent rendben találtak. Két mezőgazdasági szövetkezetnél azonban szükségessé vált a gazdasági bírságra történő Javaslat, amelyet a megyei tanács végrehajtó bizottsága el Is fogadott, A bírság mértékének meghatározása a megyei bíróság feladata. A régebbi vizsgálatok során is szükség volt hasonló javaslatokra. Általában fel nem merült költ. ségek, Indokolatlan rezsik árban történő e vámolásával, fel nem használt raybgok bizonylatolásával találkc .tele a vizsgálatok során. Másszóvnl jogtalan, mondhatnánk tis elégtelen haszonra tettek szer egyes szövetkezetek, Vagy személyek. Előfordul, högy a szövetkei vezetősége nem képes felfedrl a szabálytalanságokat, mert ..dics képzett számviteli szakem »re. Esetenként a» 'Ipari munká irányítók sem ismerik eléggé rendeleteket. Vagy ha Igen, Igyekeznék átjátszani. Mindeneset« a szabálytalanságok jelzik a belső ellenőrzés hiányosságait. Az ipiarl U ékenyvég elegendő hasznot ad a 'örvényes kereteken belül is, Nine, szükség arra, hogy a szabályok átlépésével jogtalan haszonra tegyenek szert a gazdaságok. Ezzel nemcsak a törvényt sértik meg, d< partnereik előtt elvesztik hitelüket is. K. S. FRISS TOJÁSSAL LÁTJÁK EL KECSKEMÉTET Korszerűsítették a széktói baromfitelepet Több, mint egy éve, hogy a kecskeméti Kossuth Tsz és a ja- kabszá'llási Népfront Szakszövetkezett — az utóbbi irányításával — egyszerű gazdasági együttműködési formában üzemelteti afel- sőszéktói baromfitelepet, ahol to- jólhibridéket tartanak. Az elmúlt évben, a telepen jelentős technológiai módosításokra és korszerű, automatikus vezérlésű berendezések üzembe helyezésére került sor. Az épületekbe folyamatosan szerelték az új berendezéseket. Ennék is köszönhető, hogy míg korábban 28 ezer tyúkot tudtak tartani, az idén már egyszerre 62 ezier baromfi elhelyezésére van lehetőség. Többszintes tojóketrecekét szereltek az épületekbe, valamint olyan gépeket, amelyek előre meghatározott program szerint végzik a takarmány kijuttatást, a vízellátást, valamint a trágyázást .is. A korszerűsítés következtében a telepen dolgozók munkája könnyebb lett, sőt, kevesebben. tudják ellátni az állatok gondozását, mint a régebben alkalmazott mélyalmos * tartástechnológia idején. Az elmúlt esztendőben tizenegymillió tojást — amelynek súlya 660 tonna —, értékesítettek a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalattal, valamint a Bács-Kiskun megyei Élelmiszer-Kiskereskedelmi Vállalattal kötött szerződésnek megfelelően. A tavalyi árbevétel 18, a nyereség mintegy kétmillió forint. A BÉK kecskeméti üzleteibe két-három napóéként szállítják a friss tojásokat. Előnyös ez a módszer mindkét félnek, egyebek között azért is, mivel így az áru útja a termelőtől a fogyasztóig a legrövidebb — közbeiktatott kereskedelmi, illetve szállító vállalatok nélkül megoldott —, s végső soron a vásárlók is jól járnak,, mindig friss tojást kapnák a BÉK üzleteiben. Az idén már teljes kapacitással működik a baromfitelep. s mintegy 15 millió tojás termelése és értékesítése várható. Ennek egy részét ugyancsak Kecskemét ellátására szállítják, valamint a. baromfifeldolgozónak, amely a szövetkezettől átvett tojások 90 százalékát tavaly is exportálni tudta. A telepyen kiváló a tojóhibrid- állomány. A Bábolnai Mezőgazdasági Kombináttal kötött együttműködés szerint a TETRA SL hibrideket tartanak. Egyébként néhány éve ez nyerte a párizsi világkiállításon a tojóhibrid kategóriáiban az első díjat. A telepyen az egy tyúkra számított átlagos tojáshozam 262 volt az elmúlt évben. Egy tojás előállítására 18 dekagramm takarmányt használtak, kevesebbet a tervezettnél, s így egy esztendő alatt összesen nyolcvan tonna takarmányt tudtak megtakarítani. Tavaly vásároltak egymillió forintért speciális takarmány szállító járművet, amelyen az eleséget zsákok nélkül, ömlesztve lehetett vrtlna a telepre vinni. A tíztonnás járművet nem tudták kihasználni, ugyanis a gabonafelvásárló vállalatnak az eLmúlt évben nem készült el Kecskeméten az a berendezése, amely az ilyen tartálykocsi töltéséhez szükséges. Az idén megépül a berendezés, amelynek üzembe állítása után.' a zsákok és a rakodás nem terheli majd a takarmányköltséget, s így mázsánként több, mint tíz forintot tud megtakarítani a szövetkezét. A Népfront Szakszövetkezet Jakabszáiláson önálló baromfitelep építésébe kezd ebben az esztendőben A beruházásra 27 millió forintot költenék. Az építkezés teljes befejezésére még az V. ötéves terv időszakában sor kerül. Ezen a telepyen egyszerre százezer tojóhibridet tudnak majd tartani, s évente 25—26 millió tojás értékesítését tervezik. Cs. I. • A BÉK kecskeméti üzleteibe másnaponként szállítanak friss tojásokat a baromfitelepről. • Bal oldali képUnk: korszerű a kecskeméti Kossuth Tsz és a jakabszállásl Népfront Szakszövetkezet közösen üzmeltetett baromfitelepe, ahol ketrecekben tartják a bábolnai tojóhibrideket. (Pásztor Zoltán felvételei.)
