Petőfi Népe, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-31 / 76. szám

1978. március 31. • PETŐFI NÉPE • S DIVATOS A RÉGI IDŐK MOZIJA Filmklubok Bács-Kiskunban i'iViVi i • V ViViVi’iVi •íws^ísssssssss: ÁROSLIGET „Ujjé, a Ligetben nagyszerű, — Ujjé, hogy mulat a nép" — nye­keregte a verkli naphosszat, dú­dolta Pest apraja-nagyja, a sze- páré lefüggönyözött fülkéjében is ezt énekelte újdonsült szerelme fülébe a gigerli. A Ligetről és a belőle nyíló lo- vaspromenádról, a Stefániáról szóltak a múlt századvég és a századelő dalai, versei. A század- forduló aranyifjúsága kocsival járt a Városligetbe, oda ahol „Liliom" lengette a szoknyalib- bentő hintát, ahonnan a „poéta doctus Babits Mihály csavargói lesték a kényes lányokat és a suhanó hintákat." DÓD Errefelé kószáltak Krúdy Gyu­la regényeinek legendás alakjai. Arnold úr, az „utolsó pesti be­tyár", Szindbád, a mesebeli ha­jó.' vagy a „haramiává lett Csi- nőni, a rezédaVlatú dámák elrab­lója" és az , őszifalevél hajú" Császár Fruzsina, „aki nem tu­dott szerelem léikül élni." Es nemcsak a költött alakok sora kedvelte at egykori Város­erdőt. Sokun jártak ide a távoli és közeli múltban, akiknek sze­mélyét a kegy et és tisztelet ve­szi ma is körűi sőt még a törté­nelem egyet fej?zetei is íródtak e helyen, Ha hihetünk Bonfininak, erre vadászgatott hajdan Mátyás király, 1514-ben pedig Dózsa György vezért mállásának adott helyet az egykor lakatlan vidék. DÓD A Városiig •' legendás múltját, már-már eltün: v. ágát kelti élet­re a Képző .növés:: éti Kiadó új kft,'te. „Ifjúságunk Vurstlija el­tűnt — írja a kötet szerzője Pe- reházy Károly —, tie Krúdy hő­seinek a képzelet és a valóság hatarán mozgó cselekményei fel­villantják e hely egykori vará­zsát " / /I szerző is erre vállalkozott, sikerrel. A languíc tos leíráshoz kifejezően illeszkednek Diósy An­tal finom színezetű, derűs, vagy borongás, de mindéi képpen ér­zékletes, a Városliget szépségét kifejező akvarelljet. □ □ 0 A könyven néhány régi és rit­ka fotó is található, amely a ré­gi „Városerdőt" és az ezredfor­duló Ünnepségeinek egyik jelleg­zetes színhelyét, az „ösbudavá- rat" ábrázolja. V. A nagyobb nyugati városok csaknem min­degyikében működnek mozik, amelyek kizá­rólag régi filmeket vetítenek. Az utóbbi évti­zedben az ilyen intézmények népszerűsége növekszik nálunk is. Hiszen amint az újszü­löttnek minden vicc új, úgy a felnövekvő nemzedékek is mind határozottabban igény­lik a filmművészet régi, nagy sikerű alkotá­sainak megismerését. Az irodalomtörténet nagyjaival való megbarátkozásra ott a könyv­tár, — a régi rendezők műveinek felelevení­tését egy-egy mozi szolgálja. Már ahol van ilyen. A magyar fővárosban a Filmmúzeum tölti be több-kevesebb következetességgel ezt a szerepet; vidéken viszont az úgynevezett filmklubokra há­rul a kötelezettség. BácsnKiskun megyében har­minckettő a számúik. Tudatos működtetés A Megyei Moziüzemi Vállalat öt évvel ezelőtt vette át hivatalosan is a szórványos filmklubok gazdájának szerepét. Akkortájt húszegynéhány működött belőlük, s általában egy-egy lelkesebb filmbarát, tanár, vagy népművelő személye volt a garancia a szervezésre, illetve az igényes soro­zatok összeállítására. A klubok száma azóta erő­teljesen növekedett, és működésük Is tudatosab- bá, színvonalasabbá és szervezettebbé vált. A filmklubok többségében régi. archív alkotá­sokat vetítenek. A Magyar Filmtudományi Intézet kópiaraktárának anyagából és módszertani-gazda­sági felügyeletében a klubvezetők tematikus soro­zatokat állítanak össze. Egy-egy rendező, filmtör­téneti válogatás, neves színész, rendezői stílusis­kola, vagy mondanivalói azonosság köré csoporto­sítják a levetítésre szánt filmeket. Az előadások zártkörűek; azaz csak az előzetes bérletvásárlók vehetnek részt a vetítéseken. A filmek előtt — több esetben a vetítések után Is — hozzáértő előadó Ismerteti meg a közönséget az alkotás létrejöttével, az íróval, rendezővel, szí­nészekkel, s vázlatosan elhelyezi a művet a világ filmművészetének meghatározott vonulatában, kor­szakában. Az előadók szakmai továbbképzését a TIT me­gyei szervezete és a moziüzemi vállalat közösen szervezi meg. Haíhetente vetítéssel egybekötött elő­adásokat rendeznek a számúikra. Idén nyáron pe­dig négynapos bentlakásos tanfolyamot terveznek Kecskeméten. Jean Gabin és Gerard Philipe A „legállandóbb" klubok a városokban szerveződ­tek. Kecskeméten, Baján, vagy Kalocsán már ha­gyományosak és igen népszerűek a felnőtt vetíté­sek. Megszüntetésük általános tiltakozást okozna. A községek közül Császártöltés, Hajós, Jánoshalma azok, ahol évről évre színvonalas programokat szerveznek. A Megyei Moziüzemi Vállalat a helyi igényeket figyelembevóve egységesíteni igyekszik az elképzeléseket. Néhány -helyen azonos sorozatot indít; így például Lajosmizse — Kunszentmiklós — Izsák, vagy Kiskőrös — Solt — Dunapataj mo­zijában ugyanazok a müvek láthatók. Az utóbbi években legnépszerűbb összeállítás közül néhány: Főszerepben Jean Gabin és Gerard Pihilipe; a japán filmművészet; a filmvígjáték tör­ténetéből; haladó törekvések az amerikai filmben; klasszikus rendezők; vagy az ifjúság ábrázolása a hatvanas években..'. Mozi az üzemben t A megyei filmklubok többsége ifjúsági, illetve ifjúmunkás közönséget egyesít. Kecskeméten a BRG és a ZIM vállalatoknál például „kihelyezett” vetítéseket szerveztek. Az üzemekben száz-százöt­ven ember nézi meg rendszeresen a művészi ál­lj ttörő-technikusok vetélkedője Baján # A filmklubokban rtag.v sikerrel játszott svéd filmalkotás; a Maréknyi szerelem. • A politikai filmklub műsorán gyakran szerepel a nyugati bűnüldözéssel foglalkozó olasz film; Az előkelő alvilág. kotásokat, — többségük utazó, bejáró dolgozó, akiknek a busz. vagy a vonat indulásig két-három órányi szabad Idejük is van. Ezek a klubok szer­vesen Illeszkednek az üzemi munkásművelődés programjai közé, 'Egyre népszerűbbek a filmklub vetítések a kö­zépiskolások és a szakmunkásképző Intézetek diák­sága körében. A kecskeméti 607-es Ipari Szakmun­kásképző Intézetben már több nemzedék is meg­barátkozott a filmművészettel. A diáksorozatok részint archív alkotásokat, másrészt pedig a közel­múltban, a MOKÉP által hat-nyolc éve forgalma­zott filmeket tartalmaznak. Művészmozik, filmbarátkörök „A régi Idők mozijai” filmszerető és filmet értő közönséget nevelnek. A mozgókép művészetét igen sokan a filmklubok látogatása során kedvelik meg, és így válnak rendszeres mozilátogatókká. A filmszínházak viszont gondolnak a növekvő számú, és az átlagnál képzettebb közönségre is. s a Művészmozi. illetve a filmbarátköri hálózat ve­títéseivel elégítik ki igényeiket. Régebbi, de még nem archívnak számító alkotások, országos forgal­mazásban nem került művek és filmfelújítások szerepelnek nyilvános vetítések programjain. A közönség differenciált igényeit a legteljeseb­ben a megyeszékhelyen tudják kielégíteni. A két rendszeresen játszó filmszínház mellett külön he­lyiségben működik délutánonként a gyermekek népszerű Mesemozija, este pedig ugyanitt a Stú­diómozi vetítéseit látogathatják az érdeklődők. Ta­valy októberben megnyitották a tömegszervezeti, politikai oktatás céljaira Lgénybevéhető Politikai filmklubot. Itt az oktatást segítő, előre meghatá­rozott témájú műveket játsszák. Az intézmény már­is nagy népszerűségre tett szert a városban. , Pavlovits Miklós Az elmúlt héten ünnepélyes keretek között rendezték meg Baján az úttörők tudományos- technikai úttörőszemléjét az al­sófokú oktatási intézmények központi műhelyében. A vetél­kedő pajtásokat és a vendégeket a nemrég alakult bajai úttörő- fúvószenekar Indulókkal fogadta. Hét úttörőcsapat tagjai ver­sengtek: a kecskeméti Molnár Erik, a császártöltési, a kiskőrö­si Petőfi, a kunbajai, a kalocsai Hunyadi János, a kiskunhalasi Ady Endre, valamint a házigaz­da, a bajai Jelky András úttörő­csapat képviselői. A vetélkedőkön minden csapatot három úttörő képviselt. A pajtásoktól elsősorban tech­nikai, matematikai és fizikai is­mereteiket kérték számon. Gya­korlati feladatként egy autóbusz ajtónyitásának eléktromos ve­zérlését kellett elkészíteniük — elemmel működtetve — model­len. A feladatok elvégzésénél a legötletesebb megoldást, a munka minőségét és a ráfordított időt vette figyelembe a bíráló bi­zottság. Mindent összevetve, a bírálók arany minősítést adtak a bajai Jel'kv András úttörőcsapat hár­masának. Ezüstöt a kalocsai Ady Endre, a kecskeméti Molnár Erik, és a császártöltési Kossuth Lajos úttörőcsapat tagjai kaptak. A kiskörös). Petőfi, a kalocsai Hu­nyadi János és a kunbajai Rá­kóczi Ferenc úttörőcsapatának tagjai bronz minősítést értek el. Tudósítóink jelentik Nemesnádudvarról Fool Mari­ka küldött hosszú levelet, amely­ben kulturális seregszemléjükről számol be, Amint írja, az idén Összevonták a kisdobosok és út­törők bemutatóját —, így három óránál is tovább tartott, amíg valamennyien sorrakerültek. A csapát minden raja, őrse és szakköre szerepelt. Különösen sokat dolgoztak a kisdobos bá­bosok, akik egy népmesét dol­goztak fel, és a táncszakkör tag­jai, akik a nádudvari eredetű söprűtáneot is leropták. Bemu­tatták — németül — a helyben gyűjtött gyermekjátékok feldol­gozott, színpadra alkalmas vál­tozatait is. A legnagyobb sikert a játék-szakkör 'kisdobosainak Egy téli este címmel közreadott összeállítása aratta, ök össze­gyűjtötték, életrekeltették a ré­gi rokkákat. Morzsolták a ku­koricát, válogatták a 'babot, köz­ben találós kérdéseket tettek fel egymásnak. Azután megérkeztek a fiúk és tánoraperdültek vala­mennyien. A nagyszabású bemu­tató a táncszakkörösök közös táncával ért véget. Szereplőik és nézők egyaránt nagyszerűen mu­lattak. Közlekedési versenyt rendez­ték az elmúlt napokban a kiskő­rösi járásban úttörők részére. A népes mezőnyben az összesített versenyben első a kiskőrösi, má­sodik a császártöltési, harmadik a páhi csapat lett. Az egyéni versenyben is helyezést értek el a páhiak, Wulhman Tünde és Bódogh Erika ügyessége és tudá­sa alapján. Büszkék erre joggal valameny- nyien, hiszen a ‘kiskőrösi járás tíz gárda-csapata 'közül zászló­juk nékik van egyedül, ők vi­hették a nemrégen Kiskőrösön sorrakerüít találkozóra. * A Magyar Televízió munkatár­sai látogatták meg a közelmúlt­ban a keceli pajtásokat. Az isko­láról, a könyvtárról majd a ba- tlkszakkörről készítettek felvéte­leket. Délután a B. Boros Ilona tanárnő vezette batikszakkörön folyó munkát fényképezték. Itta pajtások busó-maszkot készítet­tek, főként rongyból, A hetedi­kes Kelemen Mónika szappanból faragta, a nyolcadikos Bán Zoli pedig fából próbálta előállítani — írja levelében Varga Erzsi. Reméljük hamarosan látjuk a ke­celi pajtásokat a képernyőn. Megjelent a bajai úttörőház lap­ja a Szókimondó! Az indulás óta ez a második szám, és ez bizony meglátszik a technikai megoldá­sokon. így van ez rendjén, hiszen a lapkészítéssel 'kapcsolatos mun­ka nem könnyű —, és a Szóki­mondót ők, az úttörők készítik, írják, stencilezik, terjesztik! Egy­re jobban! Írásaik közül kiemeljük Illés Ritáét, aki a Kállai Éva úttörő- csapat ünnepéről szólt, amit min­den esztendőben november 7-én tartanak, de az ünnepséggel kap­csolatos kiállítások m'ég hosszú hetekig megtekinthetők. „A Nagy Októberi Forradalom 80. évfordulója tiszteletére min­den raj vállalt feladatot — szól a cikk — készült levelezési kiál­lítás, album, jelentkeztünk az út­törőházban szervezett irodalmi pályázatra — Fodor Zita és Nagy Balázs az első helyezést nyerte el! — és készítettünk játékot, amit Számferopolba továbbítot­tunk. Köszöntöttük a Szovjet­unióban élő, bajai származású Stern Dezsőt, aki nagy örömünk­re válaszolt Is nekünk. A kisdo­bosok a Déri kertben koszorúzták meg a szovjet hősök emlékművét.” * A kecskeméti úttörőház a ta­vaszi szünet idejére nagyszerű programot állított össze kisdobo­soknak, úttörőknek. Kétfordulós asztalitenisz-versenyt — április 5-én és 7-én —, tollas-verseny pedig 11-én, kedden tartanak. A kisdobosok számára 10-én dél­előtt: játszunk együtt — címmel az úttörőkkel közösen játék-dél- előtt lesz, 13-án, csütörtökön, dél­után, 3 órakor bábkészítést tanul­hatnak az úttörőházba érkezők. Felhívjuk a figyelmeteket a 7- én délelőtt 10 órákor sorrakerü- lő rejtvény-déielőttre, amelyre a meghívottakat résztvevőnek, a többieket vendégnek látunk szí­vesen! * Szavalóversenyt rendeztek a tizenötéves fennállásét ünneplő Bácsalmási Diákotthonban. Tíz úttörő jelentkezett, tíz tanulócso­port legjobbja, akik az elődöntőn megszerezték az első helyezéseket. A bíráló bizottság a legjobb­nak Schleicher Rozika szavala­tát tartotta, a második helyet Katona Erika nyerte el. Selmeci Katalin MOLNÁR ZOLTÁN: Eljegyzés KISREGÉNY (23.) — Kati. hol vagy? Laci akkor megint felkapta a fejét, de Kati mind a két kezével utánanyúlt és visszahúzta. A körmét a nyakába mélyesztette. Egész testével hozzásimult a fél­meztelen fiúhoz; nem engedte el. Tiborban motoszkált egy olyan kellemetlen gondolat, bogy vajon Laci hal van? De határozottan emlékezett, hogy benn úszkál a Dunában. Azon nem mert gondolkodni, hogy mi van a hársfa törzse mögött. De elszántan elindult, kezét ökölbe szorította. Laci már hallotta is a köze­ledő, kissé csoszogó lépteket. Űjra megpróbált kibontakozni, de Kati még mindig nem enged­te, erre a vállát fogta meg, hogy szelíden eltolja a lányt. De közben Tibor, akármilyen lassan ment, mégis odaért. Láit- ta, hogy Kati még mindig ellen­kezik, amikor Laci szelíden, de határozottan elszakítja magától. Látta Kati kapaszkodó körmét, amint árkot mar Laci vállába. Tibor megállt, megdermedt, lába reszketett. A szája is. Csak attól félt, hogy ki ne törjön be­lőle a zokogás. Érezte, hogy most valamit tennie kellene, va­lami férfiasat, de azt is érezte, hogy tökéletesen meg van bé­nulva. — Csak olyan jutatompuszi volt... — igyekezett elmosolyod­ni Laci. Lehajolt és megragadta a két kannát a két kezével; ki­csit keresni kellett, mert a sze­mét még nem tudta levenni Ka­tiról. Mert a lány mereven őt néz­te, s mintha most egy 'kicsit el is pirult volna; Tibort figyelem­be se vette. Nem, Kati még a csók — a csókok — ízét érezte, teste a másik test forróságát. Karját még mindig nem engedte el tel­jesen, s mintha csak éppen er­re a mozdulatra készült volna, váratlanul nagy lendületet vett, és teljes erejéből két hatalmas pofont kent le Laciinak. Akkorá­kat, hogy szinte nem is pofonok voltak, hanem valóságos ököl­csapások. Egy pillanatra mosit Tiborra nézett. — Nem igaz! Valóságos csók volt, nem jutalompuszi! Aztán vissza se pillantva a két fiúra, határozott léptekkel elin­dult az úton vissza a csónakház felé. Most jött vissza a kerékpáros kislány nagy csengetéssel. Tibor és Laci utat engedtek neki. De Kati nem; talán nem is hallot­ta. A kislánynak csak nagy ügy- gyel-bajjal sikerült kikerülnie. Mikor visszaevickélt az ösvény­re, megint nagy csengetésbe fo­gott. De ez most nem a köszö­net jelzése volt. Laci szerette volna a pofonok helyét megdörzsötni, de a kezé­ben voltak 'a 'kannáik, nem tehet­te le őket. Tétován még Tiborra is nézett, hátha ő is akar valami leszámolást; de mint ahogy gya­nította is, Tibornak nem voLtak ilyen szándékai. .Lassú, megfon­tolt léptekkel elindult hát a kan­nákkal Kati után, de egyáltalán nem igyekezett csökkenteni a tá­volságot. Tibor még állt egy darabig egy helyiben, földbegyökerezett lábak­kal, míg arra nem jött egy asz- szony; az elől lépett ki aztán a fűre, s ha már egyszer megmoz­dult, lassan ő is visszafelé indult. * Közban Gitta, aki úgy találta, hogy műve még nincs tökélete­sen befejezve, Lajos bácsival együtt elkezdte visszahordani a házba az elmosogatott edényt és evőeszközöket. — Megint a tanácsodat kérem, Lajos... — Kérjed, Gittám. — Láttad, beszélgettem ezzel a Marival.:. aztán Gusztival meg Barmával is... — Nem figyeltem, tudod, a szakácskodással voltam elfoglal­va... dehát mindegy. — Szóval az a lényeg, hogy a Tibor szülei a 'házasságot egy öröklakással akarják kezdeni... hogy adjuk össze... dehát az a két apa engem nem sok jóval biztat... érted? — Értem én Gittám — mond­ta Lajosi, aki máris jobban értet­te, mint Gitta remélte volna. — Nézd, az a legjobb, te» én most rögtön megmondom neked kerek­perec ... — Persze, La joskám, persze... — Nekem pénzem nincsen. Semmi. De ezt úgy értsd, hogy semmi, teljességgel semmi. A csónak ház, a javítások, lakk meg minden... ez az én keresetem­hez Viszonyítva éppen elég ... De azt is tudod, hogy nekem más örökösöm, nincsen... Ha meghatok, minden a ite lányodé lesz, Katié... de addig is hasz­nálhatják ... Amikor csak akar­nak, a fiatalok ide mindig kijö­hetnek ... csak az evezőt, azt nem adom ki a kezemből... egyébként mindent... Ezt, ha akarod, akár most rögtön meg is mondhatod nekik. De ha alka­rod, én mondom meg ... Gitta, mikökben a helyükre rakta az edényeket, azon gon­dolkozott, 'hogy vajon ezt a vá­laszt várta-e, vagy valami ilyes­mit, vagy éppen teljesen mást. De mindegy, ha egyszer Lajos ezt mondta, ez olyan, mint a szentírás. Töprengenivalója neki éppen csak annyi maradt, hogy most akkor hát mit is akarjon: megmondja, vagy megmondassa? Visszafelé jövet az az ötlete támadt, hogy legelőször is Ma­rival közli ezt a végül is egyál­talán nem lebecsülendő tényt. A mosogatást már úgyis befejez­ték; Mari még valamit törülge­tett... Leült mellé az áldozati körbe. — Mit szólsz itt ehhez az egész­hez, drágám? , — Nekem nagyon tetszik. — Mit gondolsz, miért éppen itt rendezzük ezt a mai kis csa­ládi összejövetelt? — Hát... itt mindenki nagyon jól érzi magát... a te férjed meg az én férjem például nem tud­ják abbahagyni a tollaslabdá- zásit... Legalább kopik a po­cakjuk ... A gyerekek meg... te, hol is vannak a gyerekek? — Nem mindegy? ök tudják. — De mindegy — mondta Ma­ri —, szóval nagyon jó ötlet volt... gondolom, ez is a te ér­demed. — Értem .. — legyintett Git­ta. — Csak azt akarom mondani, hogy ez is, az egész, úgy ahogy van, a fiataloké. Része a hozo­mánynak. Na, mit szólsz? — Szóhoz sem tudok jutni. Ezt Mari komolyan mondta, de közben eléggé bizalmatlanul san­dított Gittára. Vajon nem akar­ja-e a csónakház fejében csök­kenteni az öröklakásra befizeten­dő részüket? 28. Mari meglátta Katit, aki egye­dül lépett be a kapun. — Gyere már, Katikám! — mondta. — Hova tetted a fia­mat? Ki is tárta feléje a kezét, nyá­jas anyós! kedvességgel. Kati odament hozzájuk és le­ült, de nem melléjük, a deszka ülőhelyre, hanem fel, a fűasztal­ra, még mindig piros volt, fel­sóhajtott, nem szólt. Gitta rögtön látta, hogy ez nem játék, valami van a lányá­val. Valami, egyelőre az ő szá­mára is megfejithetetLen. Talán éppen ez a megfejihetetienség ingerelte annyira, hogy idegesen rászólt: — Miért nem válaszolsz, ha kérdeznek?! Gitta felemelte a fejét, rábá­mult. Szemben, a kapun éppen jött be a két fiú, nem együtt, csak egymás után. Kaiti hosszan •kinyújtott kézzel rájuk mutatott. A két asszony odanézett, s elég különösnek találták a fiúk bevonulását. Annál inkább, mert amint belépték, nem is tudtok merre indulni. Laci ugyan még egy kis tétovázás után odavitte a kannákat a ház sarkához és le­tette. De Tibor csak megállt a kapuban, mint a(<i még vár va­lakit, aiki jön utána. Még hátra is nézett, de nem jött senki. Mari mama rosszat sejtett, gondolkozott; a kannákkal mint­ha Kati ment volna el... és ez a piros trikós, vagyis meztelen fiú jött vissza ... Tibort ő ké­sőbb küldte a lány után, vagyis nem is ő küldte, hanem Gitta... vajon mért küldte Gitta... talán valami szükségét érezte, hogy utánaküldíje? Persze ő ismeri a saját lányát... De hogy került oda ez a másik? S éppen őnála vannak a kannák... (Folytatása következik.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents