Petőfi Népe, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-30 / 75. szám
1978. március 39. • PETŐFI NÉPE • 3 ÜLÉST TARTOTT A MEGYEI TANÁCS (Folytatás az 1. oldalról.) savai növeljék (azóta több ilyen megoldásról tudunk). így azok, akik dolgozni akarnak, mentesülnek a gyermek külön gondozáséival járó többlet-kiadástól. Több helyen felvetették a dolgozók, hogy zavarja a munkakezdést, munkazárást az óvodák, bölcsődék nyitva tartási ideje. Javasolta a bizottság, hogy ahol indokolt és a személyi feltételek is biztosítottak, ott a városi tanácsok művelődésügyi osztályai járuljanak hozzá az üzemek munkarendjéhez jobban igazodó óvodai nyitva tartáshoz. A fiatalok nevelése széles körű társadalmi feladat. A bizottság azt a sajátos területet vizsgálta meg az általános iskolai oktatással kapcsolatban, hogy milyen társadalmi összefogás segíthet az iskolai oktatáson, a pedagógiai ráhatáson kívül a szintkülönbségek felszámolásában. Kiemelkedő eredményt hozott e téren a ta- nyavillamosítás. a körzetesítés, a tanyai kollégiumi mozgalom. A bizottság megállapította. hogy különösen azért voltak ezek az akciók sikeresek, mert súlyos problémákra, igen hátrányos helyzetre döbbentettek rá. és javul. A fiataloknak juttatott lakások aránya az 1972-es 28 százalékról 1976-ban 52 százalékra nőtt! Ezen belül a lakásszövetkezeti formában 81. a működő lakásépítő szövetkezetekben a fiatalok aránya 56 százalék. Ezeknek az arányoknak — melyek igen dinamikus fejlődést jeleznek — a kialakulásához hozzájárult a minigarzon és a fiatal albérlők háza akció is (Kecskeméten. Baján. Kiskunhalason). Továbbra is gond a családalapító fiatalok lakáshoz juttatása. Ebben közrejátszik az OTP lakásakciók magas aránya. ezek ugyanis gyorsan növelik a lakásszámot, de a teljes és a belépő összegek megnövekedését is eredményezik. Ezeket a nagy összegeket a fiatalok jó része nem tudja vállalni, gyakran még az eladósodás ellenében sem. Külön gond — és a mezőgazdasági fiatalok parlamentjén határozottan fel is' vetődött — a mezőgazdaság különböző szektoraiban dolgozók állami lakástámogatásának jogi és anyagi megoldatlansága. A gazdaságok és szövetkezetek saját erejükből az igényekhez képest csak csökken- tebb támogatást tudnak nyújtani. A családalapítást segítő kormányintézkedések (GYES. a be• Eg.v kis eszmecsere a tanácsülés kezdete előtt. mert sikerült a megye lakosságát mozgósítani; sőt országos érdeklődést is kiváltani. Számos kedvezőtlenül ható tény (a munkakerülő fiatalok növekvő száma, a fiatalkorúak bűnözése) is közrejátszott abban, hogy a bizottság két ízben is napirendjére tűzte a gyermek- és ifjúságvédelem helyzetét. legutóbb az oktatási bizottsággal közösen. Megállapította; az eddigieknél hatékonyabb feltáró és ellenőrző tevékenységre. folyamatra van szükség. A jelenleg érvényes jogszabályokat, melyek a munkakerülésre, az alkoholizmusra, a szülők felelősségrevo- nására vonatkoznak, a tanácsoknak és a rendőri szerveknek következetesebben és határozottabban kell alkalmazóiak. Javítani kell a tanácsi koordinációt a vállalatokkal, társadalmi és egyéb szervekkel a hatékonyabb cselekvés érdekében. A szakmunkásképzésben hosz- szú ideig nagy volt a lemaradásunk a többi megyéhez képest. Az 1970-es évek elejétől nagy erőfeszítéseket tettünk a lemaradás csökkentése érdekében. Noha jelentősek az eredményeink, mégis számos területen maradtak feszültséggócok. Ma is gondot okoz a bejárók problémája: ez diákotthoni férőhelynövelési, ds- kolaápítési. nevelési feladat egyszerre. A bejárókkal tulajdonképpen az iskola csak tanítási időben számolhat. A gondok gyökeres megoldása csak a VI. ötéves tervben várható. Foglalkozott a bizottság a különböző szakmák munkaerőigényével is. Megállapította, hogy a munkaerő-utánpótlás során jelentkező feszültséget a vállalati túlzások mellett szemléleti tényezők is előidézik. Társadalmunk egyes rétegeiben hat még a fizikai munka lebecsülése, ezért sok fiatal nem is választ szívesen fizikai munkát igénylő pályát. Ezen változtatni nem könnyű, a fizikai munka fokozottabb megbecsülésére kell tevékenységünk so. rán törekednünk. Növelni kell a pályaválasztási tanácsadás szerepét. súlyát. A jelentés részletesen taglalta a pályaválasztással összefüggő feladatokat, az ifjúság nevelésével kapcsolatos társadalmi, közösségi tennivalókat, a fiatalok pályakezdését, családalapítását segítő munkát. A fiatalok lakásigényeinek kielégítése, megyénk kedvezőtlen adottságai ellenére, fokozatosan vonulók segítése), ifjúsági takarékbetét és egyéb kölcsönformák megyénkben népszerűek, jól' segítik gondjaik megoldását. A letelepedési segélyt elsősorban a fiatal diplomások (pedagógusok, orvosok) veszik igénybe. A bizottság úgy látja, hogy e formák segítik, könnyítik a fiatalok pályakezdését. A munkakörülmények javítása népgazdasági érdek is. Mindenesetre egyik tényezője a munkahelyhez kötésnek. Adatok bizonyítják, hogy ahol jók. vagy a korábbi állapotokihoz képest jelentősen javultak a munkavégzés feltételei, ott sok a fiatal is. A fiatalokkal való törődés jeleként értékelhető, hogy a megyében szinte minden jelehtő- sebb munkahelyen javultak a továbbtanulás, a továbbképzés feltételei. Az ifjúság legsajátosabb problémái közé tartozik a szabad idő hasznos kitöltése, ezért ifjúságpolitikánknak is fontos területe. A szabad idő — a szocialista társadalom érdekeit és a fiatalok sajátos igényeit is figyelembe vevő — tartalmas kitöltésének biztosítása nem kis gond. Komoly anyagi ráfordítást. tárgyi feltételek megteremtését kívánja meg. és mindenekelőtt hozzáértő, a fiatalokkal szót értő, rájuk hatni tudó szervezőket. A szábad idő tartalmas kitöltése érdekében születtek a legnagyobb hatású és volumenű állami intézkedések. A szabad idő eltöltésének három fontos területét vizsgáltuk: az ifjúsági turizmust, a sportolási lehetőségeket, s a klubmozgalmat. Állásfoglalással, javaslatokkal segítettük e területekért felelős tanácsi szerveket. köz- művelődési intézményeket, társadalmi és tömegszervezeteket. A bizottság megvitatta az ifjúsági létesítmények helyzetét. Megállapította, hogy jelentős fejlődés tapasztalható, különösen az úttörőtáborozás feltételei javultak. részben azzal, hogy a megyei ifjúsági alapból rendszeres támogatást nyújtottunk (évi 160 ezer forintot) sátrak, konyhai, s egyéb turisztikai felszerelések vásárlására. Az V. ötéves tervben belépő állandó táborok (Baja járás: Kárász. Kiskunhalas város: Kun- fehértó, Kalocsa járás: Szelíd) is részben megyei segítséggel épültek. A bizottság nagyra értékeli a városi tanácsok és a járási hivatalok erőfeszítéseit, jó koordinációs munkáját és további céltudatos ifjúságpolitikai gazdálkodást kér. Az V. ötéves tervben mintegy 230—250 millió forintot biztosítunk ifjúsági létesítményekre. Ezek közül kiemelkedő jelentőségű á bajai turisztikai tábor a Petőfi-szigeten, a kecskeméti ifjúsági és úttörőház, a bajai úttörőház. több tornacsarnok, tornaterem, ifjúsági park. A bizottság rendszeresen tájékoztatást kér a tanácsok ifjúságpolitikai célokra szánt pénzeszközeinek felhasználásáról, s ugyanakkor javaslatokkal segíti az egyes tanácsok ilyen irányú gazdálkodását (Kecskemét város még nem képez ifjúsági alapot). Örömmel vette tudomásul, hogy mind több község képez ifjúsági alapot és céltudatos gazdálkodást végez. A bizottság véleménye, hogy a jövőben indokolt a megyei ifjúsági alap összegének (750 ezer forint) emelése. Az ifjúsági törvény életbelépése óta 1976-ban másodszor rendezték meg az ifjúsági parlamenteket. A bizottság mindkét alkalommal értékelte, részletesen elemezte a parlamenteken felvetődött kéréseket, és ahol indokolt volt. eljárt, intézkedett az érintett témakörben. Az ifjúsági bizottság tevékenységét áttekintve megállapítható, hogy a lehetőségekhez képest eredményesen munkálkodott. Az elmúlt időszak fő feladata az egységes szemlélet és az azonos munkagyakorlat kialakítása volt. Ezen belül azoknak a területeknek a felmérése, amelyek leginkább igényelték a megyei intézkedést. A megye ifjúságpolitikai munkájának áttekintése 1978-,ban — a városok és járási hivatalok tájékoztatóival — befejeződik. Ezek a tájékoztatók hozzásegítették a bizottságot ahhoz. hogy egységében és egyértelműbben lássa a feladatokat. Az már eddig is kirajzolódott, hogy a nem tanácsi felügyelet alá tartozó ipari és mezőgazda- sági termelő egységek ifjúságpolitikai tevékenységéről a városi tanácsoknak, a járási hivataloknak és a megyei ifjúsági bizottságnak egyaránt hiányos és eset' leges az informáltsága. A termelő üzemekkel nincs minden szinten élő és megfelelő kapcsolatuk. Ezt a fiatalok is szóvátet- ték a munkahelyi parlamenteken. hangsúlyozva a tanácsi szervekkel való munkakapcsolat szükségességét. A feladatokat így összegezte a bizottság jelentése: A megye ifjúságpolitikai munkáját — a tanácsi és a nem tanácsi területeken egyaránt — egységes szemléletbe foglalva kell továbbfejleszteni. El kell érni, hogy a tanácsok egyre hatékonyabb összefogói és gazdái legyenek a területi ifjúságpolitikai tevékenységnek. A pályakezdők munkahelyi beilleszkedéséhez a gazdasági vezetők. valamint a társadalmi és tömegszervek vezetői fokozottabb • Országgyűlési képviselők a szünetben. (Tóth Sándor felvételei.) segítséget nyújtsanak. Jó együttműködéssel elő kell segíteni, hogy a nemkívánatos fluktuáció csökkenjen. Az élet- és munka- körülmények további javítása segítse elő a fiatalok zökkenőmentes pályakezdését. Az ifjúság szabad idejének hasznos eltöltését a feltételek tudatosabb megteremtésével kívánatos javítani. A szórakozásban és a hasznos időtöltésben egyre jelentősebb szerepet betöltő ifjúsági klubok tartalmi munkáját javítani kell. Forditsunk több figyelmet az ifjúság nevelésére, fokozottabban igénybevéve a köz- művelődési intézmények szolgáltatásait. a TIT és a KISZ közreműködését. A fiatalok mind szélesebb körét vonjuk be a különböző amatőr művészeti csoportok tevékenységébe. Az Edzett ifjúságért mozgalom és más sportmozgalmak kereteit kihasználva kell megteremted! az egészséges életmód új formáit és az egészséges testkultúrát. A gyermekintézmények és a napközi otthon hálózat tervszerű fejlesztésével segítsük elő a munkavállaló fiatalok pályakezdését és családalapítását. A helyi tanácsok és más beruházók törekedjenek arra, hogy az V. ötéves tervben tervezett létesítmények lehetőleg maradéktalanul megvalósuljanak, hogy ezzel is javítsuk a létesítmény- ellátottságot. Átgondolt, tudatos tervezéssel készítsük elő a következő tervidőszak beruházási programját. Az ifjúsági üdülőtáborok fejlesztését széles körű társadalmi összefogással célszerű megvalósítani. A helyi tanácsok költségvetésükben képezzenek ifjúsági alapot, ahol erre még eddig nem került sor. ott a következő költségvetési évtől teremtsék meg ennek lehetőségeit. A tanácsi és vállalati ifjúsági alapok ésszerű és egységes elvek alapján történő felhasználásával segítsék elő a hatékonyabb ifjúságpolitikai munkát. A tanácsülés elé terjesztett jelentéshez fűzött szóbeli kiegészítőjében dr. Major Imre tanácselnök-helyettes rámutatott ifjúság- politikánk néhány időszerű kérdésére, érzékeltette ebben a tanácsod szerepét, és a bizottság feladatai mellett hangsúlyozta a társadalmi összefogás szükségességét. Mint befejezésül mondotta: megyénkben mintegy 130 ezer tizenöt és harminc év közötti életkorú fiatal él. Közülük 30 ezer az ifjúmunkás, 20 ezer főt meghaladja a mezőgazdaságban dolgozók száma. Jelentős számú a diákság és ötezer főt számlál a fiatal értelmiség. E széles társadalmi réteggel való foglalkozás megteremtésében, összehangolásában, s a fejlődést segítő igények kielégítésében döntő szerepük van a tanácsoknak, s a tanácsok ifjúsági bizottságainak. A vitában elsőnek Magony Imre megyei tanácstag kért szót, aki a mezőgazdasági szövetkezetek szerepéről és feladatairól beszélt az ifjúságpolitika végrehajtása során. Szalóki Józsefné megyei tanácstag a szakmunkásképzés gondjairól, a családi és társadalmi nevelés összhangjáról, a fiatalok pályakezdésének, családalapításának fontos feltételéről, a lakásépítés jelenlegi helyzetéről beszélt. Felhívta a figyelmet a szabad idő meglevő lehetőségeinek jobb kihasználására, melyhez több segítséget kell nyújtania minden érdekelt szervnek. Dr. Simon Sándor megyei tanácstag a honvédségen belül folyó nevelőmunka nagy jelentőségéről szólt, amely szoros összhangban kell legyen a szülői ház, a társadalmi szervek nevelő tevékenységével. Vámos Ferenc megyei tanácstag azokról a lehetőségekről és tennivalókról beszélt, amelyek tovább javítják a fiatalok közérzetét, edzettségét, munkabírását, a sportolás, kultúrálódás feltételeit. Nádor György, az Országos Ifjúsági Bizottság titkára az ifjú - ságpolitiika állami, tanácsi feladatainak végrehajtásáról, az országos tapasztalatok elterjesztésének módszereiről, eredményeiről tájékoztatta a tanácsülés résztvevőit, majd dr. Major Imre válaszolt a vitában elhangzottakra. A tanácsülés ezt követően a megyei tanácstagok kalocsai járási-városi csoportja tevékenységéről szóló beszámolót hallgatta meg, melyet Majer Imre megyei tanácstag, a tanácstagi csoport vezetője terjesztett a testület elé. A megyei tanácstagok egy-egy területen működő csoportjának összefogása és együttes tevékenysége — melyet a tanácstörvény tesz lehetővé — igen hasznosnak bizonyul. Ily módon a tanácstagok nagyobb áttekintéssel rendelkeznek a megyei tervek és a helyi tanácsok tervei fölött. Évenként négy alkalommal üléseznek, véleményezik a megyei tanácsülés elé kerülő előterjesztéseket, tájékozódnak a járás és város társadalmi, gazdasági helyzete felől, együttműködnek a népfront-bizottságokkal, a terület országgyűlési képviselőivel. A kalocsai járási-városi tanácstagi csoport több esetben a működési területén levő községekben tartotta meg ülését és helyi tapasztalatokkal gazdagította ismereteit. Számos problémát tárt fel a közművelődés, az egészségügy és kommunális fejlesztés érdekében, hatékonyan elősegítve ezzel a körzet gondjainak megoldását. A beszámolót követően dr. Ár- vay Árpád, a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára méltatta a kalocsai járási-városi tanácstagi csoport sok tekintetben példaadó tevékenységét. Külön is kiemelte a csoportnak a felügyeleti munkában való részvételét, s azt a figyelmet, amellyel a párt- határozatoknak az állami munkában, így a nemzetiségi politikában való érvényesülését követi. A tanácsülés elfogadta a beszámolót. A továbbiakban néhány bejelentést hallgatott meg és hagyott jóvá a testület, majd a legközelebbi tanácsülés napirendjéről döntött. Ezután az előző tanácsülésen elhangzott interpellációkra írásban megküldött válaszokat fogadta el a tanács; figyelembe véve ebben Boromissza Ig- nácné tanácstag (Szakmár) által korábbi interpellációhoz fűzött, az iskolabusz megállójának áthelyezését célzó módosítást is. A tanácsülésen végezetül interpellációt jelentett be Bogár János (Bácsbo'kod) a MÁV-államá- son történő vagon rakodással kapcsolatos probléma, Harmath Lajosáé (Hajós) sportlétesítmény és útjavítás, Major József (Tabdi) pedig az üzlethálózat bővítése ügyében. Poltavai beszélgetések II. A nép boldogságának alkotmánya AZ ÜJSÁGÍRÖ: A személyes barátságon kívül önöket az irodalmi alkotás is közelhozza egymáshoz. Önök — a területi párt- bizottság titkára és az ismert szovjet író — irodalmi téren is szoros érintkezésbe léptek egymással. Hogyan tükröződött ez kapcsolataikban ? F. MORGUN: Nem titkolom, korábban több kiadót, megkerestem, de nem fogadták el a kéziratot. Mihail Alekszejev viszont két nappal azután, hogy a kézirat a kezébe került, meghívott magához. Amikor aztán találkoztunk, valósággal megrázott, örvendetes bejelentésével: nyugodt lehet, a folyóirat közölni fogja munkáját. Így ismerkedtünk meg egymással. M. ALEKSZEJEV: Tüstént szeretnék egy. szerintem lényeges helyreigazítást tenni: Fjodor Morgun nagyon alábecsülte alkotását. Annak természetesen művészi értéke is van. Szenvedélyes, dkos, jól irányzott pártdokumentum, ráadásul elevenen és tehetséggel van megírva. Két napra mindenből kikapcsolódtaim, hogy elolvassam a kéziratot, amelv sokkal gazdagabbá tett. Régebbel! azt hittem, hogy egyet-mást tudok a földről és a kenyérről. Amikor aztán elolvastam ezt a munkát, rájöttem, hogy még nagyon keveset tudok. AZ ÚJSÁGÍRÓ: A III. és IV. alkotmány közti időszakban a kommunista párt, társadalmunk nagy figyelmet fordított a morális és etikai kérdésekre. Ez tükröződött az olyan történelmileg párját ritkító okmányban is, mint amilyen „a szovjet ember erkölcsi kódexe”, amelyet az egész nép jóváhagyott Közoktatásügyünkben például a tudományos-műszaki forradalom ellenére az egzakt és a társadalomtudományok oktatásának új kombinációja alakult ki. ez utóbbiak túlsúlyával. Az ön megítélése szerint hogyan kell gyakorlatilag kibontakoztatni a munkát ebben az irányban, és a szocialista társadalom állampolgárának milyen vonásainak kialakítását tartja a legfontosabbna k ? F. MORGUN: Amikor feltette a kérdést, említette a műszaki és a humán tudományok közti arányt. Azt hiszem, elérkezett az az idő, amikor nem lehet szakadék e tudományok között. Az emberiség hosszú évekig bizonyára helytelen úton haladt ebben a tekintetben. S a következmény? Megjelent az atombomba, napjainkban pedig nyugaton egyes tébolyultaknak ez már nem elegendő. Ä neutronfegyver és más, gyilkosabb fegyverék elterjedése mellett kardoskodnak. Ennek következménye, hogy nincs összhang a humán és a műszaki tudományok fejlődése között. Az imperialista államokban előnyben részesítik a pusztító eszközök létrehozására alkalmas tudományokat. A mi kötelességünk előnyben részesíteni azokat a tudományokat, amelyek nevelnek és alkotnak. M. ALEKSZEJEV: Szerintem ez nagyon érdékes kérdés. S én most ott kezdem, ahol Fjodor Morgun abbahagyta. Természetesen értelmetlen dolog lenne nagyszerű eszmékről, magasztos etikai és morális elvekről szónokolni az éhező embernek. De még hozzá mérten is kevésbé fogékonnyá válik olykor a túlságosan teli bendő, elbágyad az elme, a bágyadtságtól pedig eltompul az érzékelés. Ezért mondják: „A jóllakott ember nem érti meg az éheset”. Erről sóhasem szabad megfeledkezni. Gyakran beszélünk az élelmiszerek és az anyagi értékek bőségének megtermeléséről. de gondolnunk kell arra is. hogy a csömör nehezen gyógyítható betegség. Az ilyen ember teljesen elveszhet a társadalom számára, mert a legsúlyosabb betegség bántja, a közömbösség, márpedig aki ebben szenved, amolyan légüres teret teremt maga körül, amely taszít másokat. Fjodor Morgun nem véletlenül kapcsolta össze a morál, az etika. az erkölcsiség kérdéseit a munkával. Számomra például a munka nemcsak közgazdasági kategória, hanem erkölcsi is. Végigolvastam az új alkotmányt, s benne az idevágó cikkelyt, amely így hangzik: „A Szovjetunió állampolgárainak joguk van a munkához”. Ha nekem fiatal koromban azt mondták volna, hogy ezt a jogot még valamiféle módon törvényhozá- ailag is rögzíteni kell. bizony, hogy elcsodálkozom rajta. Hogyan is van ez? Ki fosztana meg a munkához való jogtól, ha van két kezem? A természet beleoltotta az emberbe a munka iránti vágyat, hogyan is fosztaná meg hát tőle valaki. Akkoriban nem tudtam, de később megtudtam, hogy a munkához való jogért tengernyi vért ontottak. Természetesen a szabad, béklyóitól megfosztott, s nem a kényszerű munkáról van szó. Mi, akik 1917. októbere után születtünk, nem ismerjük annak a tragédiának, annak a baljós igazságnak a lidércnyomását, amikor van az embernek keze. méghozzá ügyes, van vágya a munkára, de nem fejtheti ki erejét. Ez a legnagyobb tragédia. Az a megtiszteletés ért. hogy küldöttként ott lehettem az SZKP XXIII. XXIV. és XXV. kongresszusán, részt vehettem a Legfelsőbb Tanács ülésszakain. Mindannyiszor szembetűnően megnyilvánult a küldötteknek — az akadémikustól egészen a fejőnőig — ugyanaz a vonása; az a függetlenség, az a méltóság, amellyel úgy mentek fel ■ a Kongresszusi palota vagy a Kreml csillogó lépcsőin, mintha csak otthon lennének. Mi adja meg nekik a függetlenségnek ezt az érzését? Azért büszkék. azért egyenes a gerincük, mert kivették részüket az össznépi értékek megteremtéséből. Ott, az eke mögött, a traktoron, a kombájnon vagy a szerszámgépnél, a laboratóriumban —. ott van az ő űrrepülőterük, onnan erre a magas fórumra emelkednek. Ott van az ő bajkonurjuk. Ez az, aminek mindig a legjobban örülök. (Folytatása következik) APN
