Petőfi Népe, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-30 / 75. szám

1978. március 39. • PETŐFI NÉPE • 3 ÜLÉST TARTOTT A MEGYEI TANÁCS (Folytatás az 1. oldalról.) savai növeljék (azóta több ilyen megoldásról tudunk). így azok, akik dolgozni akarnak, mentesül­nek a gyermek külön gondozá­séival járó többlet-kiadástól. Több helyen felvetették a dolgozók, hogy zavarja a munkakezdést, munkazárást az óvodák, bölcső­dék nyitva tartási ideje. Javasol­ta a bizottság, hogy ahol indokolt és a személyi feltételek is bizto­sítottak, ott a városi tanácsok művelődésügyi osztályai járulja­nak hozzá az üzemek munka­rendjéhez jobban igazodó óvodai nyitva tartáshoz. A fiatalok nevelése széles körű társadalmi feladat. A bizottság azt a sajátos területet vizsgálta meg az általános iskolai oktatás­sal kapcsolatban, hogy milyen társadalmi összefogás segíthet az iskolai oktatáson, a pedagógiai ráhatáson kívül a szintkülönbsé­gek felszámolásában. Kiemelkedő eredményt hozott e téren a ta- nyavillamosítás. a körzetesítés, a tanyai kollégiumi mozgalom. A bizottság megállapította. hogy különösen azért voltak ezek az akciók sikeresek, mert súlyos problémákra, igen hátrányos helyzetre döbbentettek rá. és javul. A fiataloknak juttatott la­kások aránya az 1972-es 28 szá­zalékról 1976-ban 52 százalékra nőtt! Ezen belül a lakásszövetke­zeti formában 81. a működő la­kásépítő szövetkezetekben a fia­talok aránya 56 százalék. Ezek­nek az arányoknak — melyek igen dinamikus fejlődést jelez­nek — a kialakulásához hozzájá­rult a minigarzon és a fiatal al­bérlők háza akció is (Kecskemé­ten. Baján. Kiskunhalason). Továbbra is gond a családala­pító fiatalok lakáshoz juttatása. Ebben közrejátszik az OTP la­kásakciók magas aránya. ezek ugyanis gyorsan növelik a lakás­számot, de a teljes és a belépő összegek megnövekedését is ered­ményezik. Ezeket a nagy összege­ket a fiatalok jó része nem tud­ja vállalni, gyakran még az el­adósodás ellenében sem. Külön gond — és a mezőgaz­dasági fiatalok parlamentjén ha­tározottan fel is' vetődött — a mezőgazdaság különböző szekto­raiban dolgozók állami lakástá­mogatásának jogi és anyagi meg­oldatlansága. A gazdaságok és szövetkezetek saját erejükből az igényekhez képest csak csökken- tebb támogatást tudnak nyújta­ni. A családalapítást segítő kor­mányintézkedések (GYES. a be­• Eg.v kis eszmecsere a tanácsülés kezdete előtt. mert sikerült a megye lakossá­gát mozgósítani; sőt országos ér­deklődést is kiváltani. Számos kedvezőtlenül ható tény (a munkakerülő fiatalok növekvő száma, a fiatalkorúak bűnözése) is közrejátszott abban, hogy a bizottság két ízben is napirendjére tűzte a gyermek- és ifjúságvédelem helyzetét. leg­utóbb az oktatási bizottsággal közösen. Megállapította; az eddi­gieknél hatékonyabb feltáró és ellenőrző tevékenységre. folya­matra van szükség. A jelenleg érvényes jogszabályokat, melyek a munkakerülésre, az alkoholiz­musra, a szülők felelősségrevo- nására vonatkoznak, a tanácsok­nak és a rendőri szerveknek kö­vetkezetesebben és határozottab­ban kell alkalmazóiak. Javítani kell a tanácsi koordinációt a vál­lalatokkal, társadalmi és egyéb szervekkel a hatékonyabb cse­lekvés érdekében. A szakmunkásképzésben hosz- szú ideig nagy volt a lemaradá­sunk a többi megyéhez képest. Az 1970-es évek elejétől nagy erőfeszítéseket tettünk a lemara­dás csökkentése érdekében. Noha jelentősek az eredményeink, mé­gis számos területen maradtak feszültséggócok. Ma is gondot okoz a bejárók problémája: ez diákotthoni férőhelynövelési, ds- kolaápítési. nevelési feladat egy­szerre. A bejárókkal tulajdon­képpen az iskola csak tanítási időben számolhat. A gondok gyö­keres megoldása csak a VI. öt­éves tervben várható. Foglalkozott a bizottság a kü­lönböző szakmák munkaerőigé­nyével is. Megállapította, hogy a munkaerő-utánpótlás során je­lentkező feszültséget a vállalati túlzások mellett szemléleti ténye­zők is előidézik. Társadalmunk egyes rétegeiben hat még a fizi­kai munka lebecsülése, ezért sok fiatal nem is választ szívesen fi­zikai munkát igénylő pályát. Ezen változtatni nem könnyű, a fizikai munka fokozottabb megbe­csülésére kell tevékenységünk so. rán törekednünk. Növelni kell a pályaválasztási tanácsadás szere­pét. súlyát. A jelentés részletesen taglalta a pályaválasztással összefüggő feladatokat, az ifjúság nevelésé­vel kapcsolatos társadalmi, közös­ségi tennivalókat, a fiatalok pá­lyakezdését, családalapítását se­gítő munkát. A fiatalok lakásigényeinek ki­elégítése, megyénk kedvezőtlen adottságai ellenére, fokozatosan vonulók segítése), ifjúsági taka­rékbetét és egyéb kölcsönformák megyénkben népszerűek, jól' se­gítik gondjaik megoldását. A le­telepedési segélyt elsősorban a fiatal diplomások (pedagógusok, orvosok) veszik igénybe. A bi­zottság úgy látja, hogy e formák segítik, könnyítik a fiatalok pá­lyakezdését. A munkakörülmények javítása népgazdasági érdek is. Minden­esetre egyik tényezője a munka­helyhez kötésnek. Adatok bizo­nyítják, hogy ahol jók. vagy a korábbi állapotokihoz képest je­lentősen javultak a munkavégzés feltételei, ott sok a fiatal is. A fiatalokkal való törődés je­leként értékelhető, hogy a me­gyében szinte minden jelehtő- sebb munkahelyen javultak a továbbtanulás, a továbbképzés feltételei. Az ifjúság legsajátosabb prob­lémái közé tartozik a szabad idő hasznos kitöltése, ezért ifjúság­politikánknak is fontos területe. A szabad idő — a szocialista társadalom érdekeit és a fiata­lok sajátos igényeit is figyelem­be vevő — tartalmas kitöltésének biztosítása nem kis gond. Ko­moly anyagi ráfordítást. tárgyi feltételek megteremtését kívánja meg. és mindenekelőtt hozzáértő, a fiatalokkal szót értő, rájuk hat­ni tudó szervezőket. A szábad idő tartalmas kitöltése érdekében születtek a legnagyobb hatású és volumenű állami intézkedések. A szabad idő eltöltésének há­rom fontos területét vizsgáltuk: az ifjúsági turizmust, a sportolá­si lehetőségeket, s a klubmoz­galmat. Állásfoglalással, javasla­tokkal segítettük e területekért felelős tanácsi szerveket. köz- művelődési intézményeket, társa­dalmi és tömegszervezeteket. A bizottság megvitatta az ifjú­sági létesítmények helyzetét. Megállapította, hogy jelentős fej­lődés tapasztalható, különösen az úttörőtáborozás feltételei javul­tak. részben azzal, hogy a megyei ifjúsági alapból rendszeres támo­gatást nyújtottunk (évi 160 ezer forintot) sátrak, konyhai, s egyéb turisztikai felszerelések vásárlá­sára. Az V. ötéves tervben belé­pő állandó táborok (Baja járás: Kárász. Kiskunhalas város: Kun- fehértó, Kalocsa járás: Szelíd) is részben megyei segítséggel épül­tek. A bizottság nagyra értékeli a városi tanácsok és a járási hi­vatalok erőfeszítéseit, jó koordi­nációs munkáját és további cél­tudatos ifjúságpolitikai gazdálko­dást kér. Az V. ötéves tervben mintegy 230—250 millió forintot biztosítunk ifjúsági létesítmé­nyekre. Ezek közül kiemelkedő jelentőségű á bajai turisztikai tá­bor a Petőfi-szigeten, a kecske­méti ifjúsági és úttörőház, a ba­jai úttörőház. több tornacsarnok, tornaterem, ifjúsági park. A bizottság rendszeresen tájé­koztatást kér a tanácsok ifjúság­politikai célokra szánt pénzeszkö­zeinek felhasználásáról, s ugyan­akkor javaslatokkal segíti az egyes tanácsok ilyen irányú gaz­dálkodását (Kecskemét város még nem képez ifjúsági alapot). Örömmel vette tudomásul, hogy mind több község képez ifjúsági alapot és céltudatos gazdálkodást végez. A bizottság véleménye, hogy a jövőben indokolt a me­gyei ifjúsági alap összegének (750 ezer forint) emelése. Az ifjúsági törvény életbelé­pése óta 1976-ban másodszor ren­dezték meg az ifjúsági parlamen­teket. A bizottság mindkét alka­lommal értékelte, részletesen ele­mezte a parlamenteken felvető­dött kéréseket, és ahol indokolt volt. eljárt, intézkedett az érin­tett témakörben. Az ifjúsági bizottság tevékeny­ségét áttekintve megállapítható, hogy a lehetőségekhez képest eredményesen munkálkodott. Az elmúlt időszak fő feladata az egységes szemlélet és az azonos munkagyakorlat kialakítása volt. Ezen belül azoknak a területek­nek a felmérése, amelyek legin­kább igényelték a megyei intéz­kedést. A megye ifjúságpolitikai munkájának áttekintése 1978-,ban — a városok és járási hivatalok tájékoztatóival — befejeződik. Ezek a tájékoztatók hozzásegítet­ték a bizottságot ahhoz. hogy egységében és egyértelműbben lássa a feladatokat. Az már eddig is kirajzolódott, hogy a nem tanácsi felügyelet alá tartozó ipari és mezőgazda- sági termelő egységek ifjúságpo­litikai tevékenységéről a városi tanácsoknak, a járási hivatalok­nak és a megyei ifjúsági bizott­ságnak egyaránt hiányos és eset' leges az informáltsága. A ter­melő üzemekkel nincs minden szinten élő és megfelelő kapcso­latuk. Ezt a fiatalok is szóvátet- ték a munkahelyi parlamente­ken. hangsúlyozva a tanácsi szervekkel való munkakapcsolat szükségességét. A feladatokat így összegezte a bizottság jelentése: A megye ifjúságpolitikai mun­káját — a tanácsi és a nem ta­nácsi területeken egyaránt — egységes szemléletbe foglalva kell továbbfejleszteni. El kell érni, hogy a tanácsok egyre ha­tékonyabb összefogói és gazdái legyenek a területi ifjúságpoliti­kai tevékenységnek. A pályakezdők munkahelyi be­illeszkedéséhez a gazdasági ve­zetők. valamint a társadalmi és tömegszervek vezetői fokozottabb • Országgyűlési képviselők a szünetben. (Tóth Sándor felvételei.) segítséget nyújtsanak. Jó együtt­működéssel elő kell segíteni, hogy a nemkívánatos fluktuáció csökkenjen. Az élet- és munka- körülmények további javítása se­gítse elő a fiatalok zökkenőmen­tes pályakezdését. Az ifjúság szabad idejének hasznos eltöltését a feltételek tu­datosabb megteremtésével kívá­natos javítani. A szórakozásban és a hasznos időtöltésben egyre jelentősebb szerepet betöltő ifjú­sági klubok tartalmi munkáját javítani kell. Forditsunk több fi­gyelmet az ifjúság nevelésére, fokozottabban igénybevéve a köz- művelődési intézmények szolgál­tatásait. a TIT és a KISZ közre­működését. A fiatalok mind szé­lesebb körét vonjuk be a külön­böző amatőr művészeti csoportok tevékenységébe. Az Edzett ifjúságért mozgalom és más sportmozgalmak kereteit kihasználva kell megteremted! az egészséges életmód új formáit és az egészséges testkultúrát. A gyermekintézmények és a napközi otthon hálózat tervszerű fejlesztésével segítsük elő a munkavállaló fiatalok pályakez­dését és családalapítását. A helyi tanácsok és más beru­házók törekedjenek arra, hogy az V. ötéves tervben tervezett létesítmények lehetőleg maradék­talanul megvalósuljanak, hogy ezzel is javítsuk a létesítmény- ellátottságot. Átgondolt, tudatos tervezéssel készítsük elő a követ­kező tervidőszak beruházási programját. Az ifjúsági üdülőtáborok fej­lesztését széles körű társadalmi összefogással célszerű megvalósí­tani. A helyi tanácsok költségveté­sükben képezzenek ifjúsági ala­pot, ahol erre még eddig nem került sor. ott a következő költ­ségvetési évtől teremtsék meg ennek lehetőségeit. A tanácsi és vállalati ifjúsági alapok ésszerű és egységes elvek alapján törté­nő felhasználásával segítsék elő a hatékonyabb ifjúságpolitikai munkát. A tanácsülés elé terjesztett je­lentéshez fűzött szóbeli kiegészí­tőjében dr. Major Imre tanácsel­nök-helyettes rámutatott ifjúság- politikánk néhány időszerű kér­désére, érzékeltette ebben a ta­nácsod szerepét, és a bizottság feladatai mellett hangsúlyozta a társadalmi összefogás szükséges­ségét. Mint befejezésül mondotta: megyénkben mintegy 130 ezer ti­zenöt és harminc év közötti élet­korú fiatal él. Közülük 30 ezer az ifjúmunkás, 20 ezer főt megha­ladja a mezőgazdaságban dolgo­zók száma. Jelentős számú a di­ákság és ötezer főt számlál a fia­tal értelmiség. E széles társadal­mi réteggel való foglalkozás meg­teremtésében, összehangolásában, s a fejlődést segítő igények ki­elégítésében döntő szerepük van a tanácsoknak, s a tanácsok if­júsági bizottságainak. A vitában elsőnek Magony Imre megyei tanácstag kért szót, aki a mezőgazdasági szövetkeze­tek szerepéről és feladatairól be­szélt az ifjúságpolitika végrehaj­tása során. Szalóki Józsefné me­gyei tanácstag a szakmunkáskép­zés gondjairól, a családi és tár­sadalmi nevelés összhangjáról, a fiatalok pályakezdésének, család­alapításának fontos feltételéről, a lakásépítés jelenlegi helyzetéről beszélt. Felhívta a figyelmet a szabad idő meglevő lehetőségei­nek jobb kihasználására, melyhez több segítséget kell nyújtania minden érdekelt szervnek. Dr. Simon Sándor megyei tanácstag a honvédségen belül folyó neve­lőmunka nagy jelentőségéről szólt, amely szoros összhangban kell le­gyen a szülői ház, a társadalmi szervek nevelő tevékenységével. Vámos Ferenc megyei tanácstag azokról a lehetőségekről és ten­nivalókról beszélt, amelyek to­vább javítják a fiatalok közérze­tét, edzettségét, munkabírását, a sportolás, kultúrálódás feltételeit. Nádor György, az Országos If­júsági Bizottság titkára az ifjú - ságpolitiika állami, tanácsi fel­adatainak végrehajtásáról, az or­szágos tapasztalatok elterjesztésé­nek módszereiről, eredményeiről tájékoztatta a tanácsülés részt­vevőit, majd dr. Major Imre vá­laszolt a vitában elhangzottakra. A tanácsülés ezt követően a megyei tanácstagok kalocsai já­rási-városi csoportja tevékenysé­géről szóló beszámolót hallgatta meg, melyet Majer Imre megyei tanácstag, a tanácstagi csoport vezetője terjesztett a testület elé. A megyei tanácstagok egy-egy területen működő csoportjának összefogása és együttes tevékeny­sége — melyet a tanácstörvény tesz lehetővé — igen hasznosnak bizonyul. Ily módon a tanácstagok nagyobb áttekintéssel rendelkez­nek a megyei tervek és a helyi tanácsok tervei fölött. Évenként négy alkalommal üléseznek, vé­leményezik a megyei tanácsülés elé kerülő előterjesztéseket, tájé­kozódnak a járás és város társa­dalmi, gazdasági helyzete felől, együttműködnek a népfront-bi­zottságokkal, a terület országgyű­lési képviselőivel. A kalocsai járási-városi tanács­tagi csoport több esetben a mű­ködési területén levő községek­ben tartotta meg ülését és helyi tapasztalatokkal gazdagította is­mereteit. Számos problémát tárt fel a közművelődés, az egészség­ügy és kommunális fejlesztés ér­dekében, hatékonyan elősegítve ezzel a körzet gondjainak meg­oldását. A beszámolót követően dr. Ár- vay Árpád, a megyei tanács vég­rehajtó bizottságának titkára mél­tatta a kalocsai járási-városi ta­nácstagi csoport sok tekintetben példaadó tevékenységét. Külön is kiemelte a csoportnak a felügye­leti munkában való részvételét, s azt a figyelmet, amellyel a párt- határozatoknak az állami mun­kában, így a nemzetiségi politi­kában való érvényesülését követi. A tanácsülés elfogadta a beszá­molót. A továbbiakban néhány beje­lentést hallgatott meg és hagyott jóvá a testület, majd a legköze­lebbi tanácsülés napirendjéről döntött. Ezután az előző tanács­ülésen elhangzott interpellációk­ra írásban megküldött válaszo­kat fogadta el a tanács; figye­lembe véve ebben Boromissza Ig- nácné tanácstag (Szakmár) által korábbi interpellációhoz fűzött, az iskolabusz megállójának áthelye­zését célzó módosítást is. A tanácsülésen végezetül in­terpellációt jelentett be Bogár Já­nos (Bácsbo'kod) a MÁV-államá- son történő vagon rakodással kap­csolatos probléma, Harmath La­josáé (Hajós) sportlétesítmény és útjavítás, Major József (Tabdi) pedig az üzlethálózat bővítése ügyében. Poltavai beszélgetések II. A nép boldogságának alkotmánya AZ ÜJSÁGÍRÖ: A személyes barátságon kívül önöket az iro­dalmi alkotás is közelhozza egy­máshoz. Önök — a területi párt- bizottság titkára és az ismert szovjet író — irodalmi téren is szoros érintkezésbe léptek egy­mással. Hogyan tükröződött ez kapcsolataikban ? F. MORGUN: Nem titkolom, korábban több kiadót, megkeres­tem, de nem fogadták el a kéz­iratot. Mihail Alekszejev viszont két nappal azután, hogy a kéz­irat a kezébe került, meghívott magához. Amikor aztán találkoz­tunk, valósággal megrázott, ör­vendetes bejelentésével: nyugodt lehet, a folyóirat közölni fogja munkáját. Így ismerkedtünk meg egymással. M. ALEKSZEJEV: Tüstént sze­retnék egy. szerintem lényeges helyreigazítást tenni: Fjodor Morgun nagyon alábecsülte alko­tását. Annak természetesen mű­vészi értéke is van. Szenvedélyes, dkos, jól irányzott pártdokumen­tum, ráadásul elevenen és tehet­séggel van megírva. Két napra mindenből kikapcsolódtaim, hogy elolvassam a kéziratot, amelv sokkal gazdagabbá tett. Régebbel! azt hittem, hogy egyet-mást tu­dok a földről és a kenyérről. Amikor aztán elolvastam ezt a munkát, rájöttem, hogy még nagyon keveset tudok. AZ ÚJSÁGÍRÓ: A III. és IV. alkotmány közti időszakban a kommunista párt, társadalmunk nagy figyelmet fordított a morá­lis és etikai kérdésekre. Ez tük­röződött az olyan történelmileg párját ritkító okmányban is, mint amilyen „a szovjet ember erkölcsi kódexe”, amelyet az egész nép jóváhagyott Közoktatásügyünkben például a tudományos-műszaki forradalom ellenére az egzakt és a társada­lomtudományok oktatásának új kombinációja alakult ki. ez utób­biak túlsúlyával. Az ön megítélése szerint ho­gyan kell gyakorlatilag kibonta­koztatni a munkát ebben az irányban, és a szocialista társa­dalom állampolgárának milyen vonásainak kialakítását tartja a legfontosabbna k ? F. MORGUN: Amikor feltette a kérdést, említette a műszaki és a humán tudományok közti arányt. Azt hiszem, elérkezett az az idő, amikor nem lehet szaka­dék e tudományok között. Az emberiség hosszú évekig bizo­nyára helytelen úton haladt eb­ben a tekintetben. S a következ­mény? Megjelent az atombomba, napjainkban pedig nyugaton egyes tébolyultaknak ez már nem elegendő. Ä neutronfegyver és más, gyilkosabb fegyverék elter­jedése mellett kardoskodnak. En­nek következménye, hogy nincs összhang a humán és a műszaki tudományok fejlődése között. Az imperialista államokban előnyben részesítik a pusztító eszközök létrehozására alkalmas tudományokat. A mi kötelessé­günk előnyben részesíteni azokat a tudományokat, amelyek nevel­nek és alkotnak. M. ALEKSZEJEV: Szerintem ez nagyon érdékes kérdés. S én most ott kezdem, ahol Fjodor Morgun abbahagyta. Természetesen értelmetlen do­log lenne nagyszerű eszmékről, magasztos etikai és morális el­vekről szónokolni az éhező em­bernek. De még hozzá mérten is kevésbé fogékonnyá válik olykor a túlságosan teli bendő, elbágyad az elme, a bágyadtságtól pedig eltompul az érzékelés. Ezért mondják: „A jóllakott ember nem érti meg az éheset”. Erről sóhasem szabad megfeledkezni. Gyakran beszélünk az élelmi­szerek és az anyagi értékek bő­ségének megtermeléséről. de gondolnunk kell arra is. hogy a csömör nehezen gyógyítható be­tegség. Az ilyen ember teljesen elveszhet a társadalom számára, mert a legsúlyosabb betegség bántja, a közömbösség, márpedig aki ebben szenved, amolyan lég­üres teret teremt maga körül, amely taszít másokat. Fjodor Morgun nem véletlenül kapcsolta össze a morál, az eti­ka. az erkölcsiség kérdéseit a munkával. Számomra például a munka nemcsak közgazdasági ka­tegória, hanem erkölcsi is. Végigolvastam az új alkot­mányt, s benne az idevágó cik­kelyt, amely így hangzik: „A Szovjetunió állampolgárainak jo­guk van a munkához”. Ha ne­kem fiatal koromban azt mond­ták volna, hogy ezt a jogot még valamiféle módon törvényhozá- ailag is rögzíteni kell. bizony, hogy elcsodálkozom rajta. Ho­gyan is van ez? Ki fosztana meg a munkához való jogtól, ha van két kezem? A természet beleol­totta az emberbe a munka irán­ti vágyat, hogyan is fosztaná meg hát tőle valaki. Akkoriban nem tudtam, de később megtud­tam, hogy a munkához való jogért tengernyi vért ontottak. Természetesen a szabad, béklyói­tól megfosztott, s nem a kény­szerű munkáról van szó. Mi, akik 1917. októbere után szület­tünk, nem ismerjük annak a tragédiának, annak a baljós igaz­ságnak a lidércnyomását, amikor van az embernek keze. méghoz­zá ügyes, van vágya a munkára, de nem fejtheti ki erejét. Ez a legnagyobb tragédia. Az a megtiszteletés ért. hogy küldöttként ott lehettem az SZKP XXIII. XXIV. és XXV. kongresszusán, részt vehettem a Legfelsőbb Tanács ülésszakain. Mindannyiszor szembetűnően megnyilvánult a küldötteknek — az akadémikustól egészen a fe­jőnőig — ugyanaz a vonása; az a függetlenség, az a méltóság, amellyel úgy mentek fel ■ a Kong­resszusi palota vagy a Kreml csillogó lépcsőin, mintha csak otthon lennének. Mi adja meg nekik a függetlenségnek ezt az érzését? Azért büszkék. azért egyenes a gerincük, mert kivet­ték részüket az össznépi értékek megteremtéséből. Ott, az eke mögött, a traktoron, a kombájnon vagy a szerszámgépnél, a labo­ratóriumban —. ott van az ő űrrepülőterük, onnan erre a ma­gas fórumra emelkednek. Ott van az ő bajkonurjuk. Ez az, aminek mindig a legjobban örülök. (Folytatása következik) APN

Next

/
Thumbnails
Contents