Petőfi Népe, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-30 / 75. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1978. március 30. TUDOMÁNY - TECHNIKA Intenzív betegellátás - életmentés Az utóbbi évtizedekben a kór­házi ápolás alapvető szemléletbe­li változásának lehetünk tanúi. Az eddigi szakosított ellátást a betegek állapota szerinti felosztás váltja fel. Felismerték ugyanis, hogy az akuton súlyos állapotban levő betegek esetében nem annyi­ra a kiváltó ok gyógyítása az el­sőrendű feladat, hanem az alap­vető életfunkciók (vérkeringés, légzés, folyadékháztartás egyen­súlya) fenntartása, illetve rende­zése. Az alapbajt akkor kell majd gyógyítani, amikor már si­került elhárítani az életveszélyt, és a beteg túl van a heveny álla­poton. Az ilyen rendszerű ápolás ér­dekében változtatni kell a kórház hagyományos szervezetén, a sze­mélyzet képzettségén, az alkal­mazott gépi eszközök minőségén és számán, sőt adott esetben a kórházépületet is át kell alakítani a célnak megfelelően. Az inten­zív osztályon az eszméletlen bete­get például olyan ágyban kell el­helyezni. amely teljesen körül­járható és terjedelmes készülé­kekkel körülvehető. Az egv ágyra jutó alapterületnek tehát többszö­rösen nagyobbnak kell lennie, mint egy hagyományos ápolási helyiségben. De ugyanilyen spé­ci álic követelmények adóidnak épületgépészeti szempontból is. Az intenzív osztályon ma már nem nélkülözhetők a klímaberen­dezések, amelyeknek esetleg nem­csak a szoba hőmérsékletét és a levegő relatív nedvességtartal­mát kell szabályozniuk, hanem az ionkoncentrációt is, sőt bakté­riumölő hatású anyagot is kell tartalmazniuk, A klimatizálás azonban csak akkor működik tö­kéletesen, ha zsilipéit és légmen­tesen záródó bejárati ajtót al­kalmaznak. Az intenzív osztályon a köz­ponti megfigyelő berendezés át­tekinthetően mutatja a betegek legfontosabb jellemző adatait, fény- és hangjelzéssel figyelmez­tet, ha valamelyik beteg bárme­lyik adata veszélyes mértékben eltér a normálistól. A berendezés külön helyiségben van. ahonnan üvegablakon keresztül lehet a be­tegekre rálátni. A súlyos állapotú beteg jellemző adatait az ágy melletti készülékkel is lehet fo­lyamatosan mérni. így az ápoló­nő vagy a kezelőorvos a beteg szemrevételezése közben gyorsan tájékozódhat a mért és regisztrált adatok alakulásáról is. Más ké­szülék láthatóvá teszi a beteg elektrokardiogramját. és a műsze­ren leolvasható a beteg szívfrek- venciáia: ugyanezen a műszeren lehet a szívfrekvencia megenge­dett határait is beállítani. • Intenzív betegszoba az egyik új prágai kórházban. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS.) Alkoholcsepp, mint csipesz : fme tpirn maSai A mikrominiatürizálás sbeáíi aj. Tíí 4$$ a je­számos parányi alkatrészből-•hIH-' fenséget" alkalmazza', amelynek tanak össze készülékeket. Köztük olyat is, amelyet kézzel kell ösz- szeszerelni. Ebben az esetben a néhány milliméteres részeket va­lamiképpen meg kell fogni és a helyükre kell illeszteni. Egy leningrádi kutató szellemes megoldást talált erre a célra: semleges folyadék, például alko­hol egy cseppjével emeli a he­alapján például megnedvesített ujjal egy morzsát szedünk fel az asztalról. Készüléke golyóstollhoz hasonlít, amelynek tartályában tinta helyett alkohol van. Az al­kohol nedvesen tartja a tollhe­gyet, amelyre a könnyű kis al­katrész rátapad — így anélkül, hogy a legcsekélyebb mértékben is megsérülne, tovább vihető. Display az irodákban A modern iroda jellegzetes esz­közei az írógép, a telefon és a kartotékszekrény. Emberek mil­liói foglalkoznak azzal, hagy a kartokékokról kikeresnek ^bizo­nyos adatokat, telefonon továb­bítják őket és gépelt listákról változásokat vezetnek a kartoté­kokra. Sokan összeadó- vagy szor­zógépet is használnak. A bank, az adóhivatal, a fuvarozási iroda, a raktár, a vállalati vagy szövet­kezeti könyvelés, a személyi nyil­vántartás és a bérszámfejtés jel­legzetes példái az ilyen munka­helyeknek. E fáradságos, idegölő, egyhan­gú emberi munkának a meg­könnyítését szolgálják az ügyvi­teli számítógépek. Ezek kartoté­kok helyett mágneses szalagokon vagy tárcsákon tárolják az adatok millióit, automatikusan végeznek másodpercenként több százezer összeadást, szorzást, vagy más műveletet, és megkímélik az em­bert a kartoték keresésétől, keze­lésétől, az asztali számítógép mű­ködtetésétől, a táblázatok és fő­könyvek lapozgatásától. De mi helyettesítheti az írógépet és a telefont? Továbbra is betűzni kell a neveket, visszakérdezni a szá­mokat? A kölcsönös kapcsolat leg­újabb eszköze a katódsugaras megjelenítő készülék, amelyet an­gol neve alapján displaynak is is­mernek. A display írógépbillen- tyűkkel ellátott tévéhez hasonlít. Ernyőjén megjelenik a billentyű­kön gépelt szöveg, vagy a számí­tógéptől érkező üzenet. Bizonyos típusok csak betűket és számokat képesek megjeleníteni, ezek az ún. alfanumerikus-(készülékek. Más, fejlettebb (típusok alkalma­sak egyszerűbb ábrák felrajzolá­sára is; a legigényesebb grafikus display-készülékeket bonyolult rajzok felvázolására használják. A display-'készülékbe két hely­ről érkezhet kiírandó szöveg: a billentyűzetből vagy a számító­gépből, amely telefon-, vagy rá­diócsatlakozáson keresztül közle­kedik a készülékkel. Ugyanezen az úton továbbítlható az ernyőre kiírt szöveg a számítógéphez is. amely lehet ott helyben, vagy — telefoncsatlakozás esetén — a földnek, sőt a világűrnek bár­mely pontján. Nagy vállalatok irodáiban már ma is találhatok ilyen készülé­kek, számuk a jövőben biztosan jelentősen emelkedik. 9 Francia licenc alapján Lengyelországban .gyártott display-készülék. (MTI Külföldi Képsiolgálot — KS.) • Három állami gazdaság közösen létesülő oltvány- előállító üzemében az idén 600 ezer oltványt készí­tenek. Felvételünkön magyar gyártmányú gépek se­gítségével végzik az oltásokat a hosszúhegy! gazda­ságban. • ÚJ támrendszerrel és művelési móddal kísérle­teznek a Hosszúhegy! Állami Gazdaságban. A Ge­neva! kettős függöny elnevezésű szőlőművelési mó­dot az idén már 44 hektáron alkalmazzák. A T ala­kú támrendszert úgy építették meg, hogy összecsuk­ható legyen, s így a jelenlegi kombájnokkal is le tudják szüretelni a termést. A T alakú támrendszert úgy épí­tik meg, hogy a jelenlegi kom­bájnjaikkal is szüretelhető legyen a szőlő. Nem mondtak le a Babó- féle sátoros művelési mód nagy­üzemi alkalmazásáról sem. Az igazgató véleménye; ha a kutatók­tól megkapják írásban a kialakí­tás, a művelés teljes technológiá­ját, maradéktalanul megvalósítják a nagyüzemi kísérleti ültetvényen. Az ötödik ötéves terv szőlőtele­pítésének végrehajtásán dolgoz­nak a megye valamennyi mező- gazdasági üzemében. A Hosszú­hegyi Szőlőtermesztési Rendszer területe 1960-ig 1254 hektárral nő, vagyis a jelenleginek másfélszere­sére gyarapodik. Az állami gazda­ság 234 hektárnyit, a többit a húsz partnerszövetkezet telepíti. — Telepítési társulást alakítot­tunk — folytatta dr. Mátyus Gá­bor. — A 677 hektár új szőlőültet­vény létesítési költségeihez az ál­lami gazdaság saját fejlesztési alapjából juttat e,,tagpkhak,,^ügy láttuk, szükséges a telepítésekben való részvételünk 'áhhoz, hogy az ilyen jellegű elképzelések, tervek megvalósuljanak. Csupán a hajósi és császártöltési tsz-ek nem igény­li ezt a segítséget. A telepítési költségek 49 százalékát vállalta a gazdaságunk. Arra számítunk, hogy 1985-ben, amikorra vala­mennyi új telepítés termőre for­dul, ötszázezer hektoliter bor tá­rolását is meg tudjuk oldani. A szőlőfeldolgozó kapacitást is bő­vítjük, és az exportra legjobban alkalmas minőségi és vörös borok arányát növeljük. Tavaly már üzembe helyeztünk egy korszerű gépsort, amelyen óránként 20 ton­na kékszőlőt tudunk feldolgozni. Pezsgőből jelenleg évente hat, rö­videsen tízmillió palackkal gyár­tunk. Ebben is lesz minőségi vál­tozás. A palackozott borok egy ré­szét ászokpincében —, amelynek alapozása nemrég kezdődött — ér­leljük, s ugyancsak nyugati pia­cokra szánjuk. A rendszer, a telepítési munkák mellett, a partnerek szőlőültetvé­nyének korszerűsítését is irányít­ja. A (társgazdaságoknál hatszáz nektár régi szoicoól alakítanak nagyüzemi ültetvényt. Hol ki­sebb, hol nagyobb gond évek óta a szaporítóanyag hianya, vagy ép­pen minősége. A Hosszúhegy!, a Kiskunhalasi és a Kunbajai Álla­mi Gazdaság közös beruházással a hosszúhegy! gazdaságban szapo­rítóanyag-előállító üzemet hoz létre. Annak ellenére, hogy ez még nincs teljesen készen, már tavaly is terven felül 150 ezerrel több, összesen 350 ezer oltványt állítottak elő. — Az említett telepítésekhez szükséges szaporítóanyagot meg­termeljük — mondotta a gazda­ság igazgatója. — Az idén mint­egy hatszázezer oltvány kerül ki az üzemből. Sok értékes fajta, fajta jelöl tünk van, amelyet tor vább szaporítunk és igyekezünk megismertetni, elterjeszteni. Kö­zülük két korai érésűt említek, amelyet augusztus utolsó napján lehet szüretelni. A Bíbor—2 igen jó színanyaga, a szedéskor 23,4 cukorfoka és száz mázsán felüli termésátlaga, valamint az Alföld ,2,-U . fejtajelöK 20,ó,.,sjjJíorE<#g„és az előbbihez hasonló átlagtermése a jövőre nézve réfríényt' tteltő;JN ■nagy jelentőségű lehet egyebek között abból a szempontbői- Is, hogy a szüreti munkacsúcs korai- ságuk folytán csökkenthető. Fon­tosnak tartjuk még a fajták kö­zül a Kunleány, a vörös bort adó Zveigeltrebe és a Cabernet tele­pítését. Végül is azt mondhatom; a Hosszúhegy! Állami Gazdaság és a szőlőtermelési rendszer felké­szült az V. ötéves terv feladatai­nak teljesítésére, megalapozva az 1980. utáni évek termelését is. Céljaink között nemcsak a szőlő- termelés tokozása, jövedelmező­ségének javítása szerepel, hanem a végtermék, a bor- és pezsgő­előállítás növelése úgy, hogy az ió minősége folytán a világon mindenütt értékesíthető legyen. Másképpen fogalmazva; legfonto­sabb feladatunknak tekintjük az ország exportra alkalmas áru­alapjának növelését. Csabai István 9 Megkezdődött az ászokpince építése, ahol majd a palackozott boro­kat érlelik. öt esztendőn belül tavaly a má­sodik legnagyobb átlagtermést ér­te el a Hosszúhegyi Szőlőtermelé­si Rendszer. A csaknem 1200 hek­tár területen 96 mázsa szőlőt szed­tek hektáronként. A rendszergaz­da, az állami gazdaság is ugyan­ennyi átlagtermést ért el. Két szö­vetkezet a nemesnádudvari Kos­suth, és a bajai Augusztus 20 — a legrégebbi partnerek — pedig 138 mázsás hektáronkénti termés­sel dicsekedhetnek. Az ország sző- lőtei melési rendszereinek hektá­ronkénti átlagtermése 85 mázsa. Ezt jócskán túlszárnyalták a hosz. szúhegyiek, az állami gazdaság pedig megelőzte a többi hasonló megyei gazdaságot is. Az adatok sok mindent „takar­nak" csupán felszínesen jelzik a rendszer fejlődését. Hogy ezek „mögött” mi vám. erről beszél dr. Mátyus Gábor, a Hosszúhegyi Állami Gazdaság igazgatója. — örülünk annak, hogy évről évre sikerült javítani az eredmé­nyeinket. Az átlagtermés valóban szélsőségeket is takar, amely ugyanakkor a jövőbeni utat, a fel­adatokat is segít kijelölni. Ez vo. natkozik a szőlőfajtákra, a terme­lési módszerre, a szüret szervezé­sére, gépesítettségére és még so­rolhatnék számtalan komponenst. A gazdaságban és a rendszerben termelt szőlőt feldolgozzuk. Ez utóbbi tevékenységünk sem gond­talan. Annak ellenére, hogy a tá­rolóteret 30 ezer hektoliterrel nö­veltük, s így 200 ezer hektoliter bort tudunk tárolni, tavaly igény­be kellett vennünk ideiglenes tá­rolókat is. Huszonötezer hektoli­ter bort helyeztünk el ily módon. Tavaly 160 ezer mázsa szőlőt dol­goztunk fel, de néhány év múlva már 360 ezer, jó termés esetén pe­dig csaknem félmillió mázsára számítunk. Erre is fel kell készül­ni annak érdekében, hogy például ne a feldolgozó kapacitás határoz­za meg a szüret ütemét. A gazdaság igazgatója részlete­sen elemezte a termelési tapaszta­latokat. Kétszáz mázsás átlagter­mést is elértek 30 hektáron, ahol Chasselas fajtát termesztettek. A még keskeny sortávú, hagyomá­nyok i -müvélésö:'-tábiák(mri vtbzönf -.'■2S.il J» JÜMgöJÍOs ißSOhBlBSSOd 40 mázsa körül alakult a hektá­ronkénti hozam. Kevés már az ilyen terület az állami gazdaság­ban. Ezek rekonstrukciója a ter­veknek megfelelően halad, vagyis a csaknem ötméteres sortávolság­ra és ezzel együtt a magasműve­lésre történő „átállítása”. A ta­pasztalataik szerint a hosszúhegyi magaskordon felel meg legjobban a követelményeknek. Gépi szüre­tet véve figyelembe, egy hektáron egész évben 26 nap alatt lehet va­lamennyi munkát elvégezni. Az ilyen művelési mód mellett egy mázsa szőlőt 300—350 forintért termeltek. Egyébként a gazdaság­ban leszüretelt 113 ezer mázsa sző­lő kilónkénti teljes termelési költ­sége nem érte el az öt forintot. Tavaly kísérletként három hek­táron a Genevai D. C. amerikai eredetű támrendszert is megépí­tették. A Genevai kettős függöny néven ismert művelési mód elő­nyeit a Kunbajai Állami Gazda­sággal közösen értékelik, ahol már nagyobb területen alkalmazzák ezt a módszert. Az idén 44 hektáron a régebbi telepítésű szőlőben alakít­ják ki»* Qénevai .’kettős függönyt. EREDMÉNYEK ÉS CÉLOK A HOSSZŰHEGYI SZŐLŐTERMELÉSI RENDSZERBEN Teljesítik a telepítési terveket Megdicsőülésem Voltam én már „szép nagy em­ber” is — kérem. Körülbelül egy órahosszáig. Ja igen. Fontos figyelni a sza­vakra. Nem NAGYEMBER-t ír­tam — miként tetszenek is olvas­ni —, hanem nagy ember-t. Aki ráadásul szép is. Idézőjelbe meg azért tettem a „szép nagy em­ber”-!, mert csakugyan mások­nak a véleményét közlöm. Még­pedig hölgyekét, ami ugyebár nem lehet közömbös érző szívvel élő magamfajta férfiú számára. Aki méghozzá... Na de itt el­harapom a szót. Nyilvánvalóan velem együtt ta­pasztalták már, hogy amikor olyan valaki téved be látogatóba, akivel a termelés frontján egyéb­ként is sülve-főve együtt va­gyunk, hamar kifogyunk a szó­ból. Mert ugyan mit nem mond­tunk még el egymásnak? Nos feleségem hasonló helyzet­be került két kolléganőjével, mi­kor a minapában, arrajártukban, beestek mihozzánk. Percek alatt kikopván mindazokból, akikről érdemesnek tartották lehúzni a keresztvizet, elkövetkezett a ké­nyelmetlen hallgatás perce. Gon­dolom, már sejtik is, mihez nyúl az ember ilyenkor? Hát persze, hogy a nyaralás idején alkotott emlék-fényképfel­vételekhez! Ügy körül lehet me­sélni azokat, hogy akár meg is ágyazhatunk a vendégnek, ha az nem veszi észre magát a nagy érdeklődésben. Nos, asszonykámnak volt mit kirakni az asztalra. Csak úgy ontotta a szuper-amatőr színvo­nalú fotókat: „Ez itt a soproni „Gyógygödör" nevű borozó lejá­rata. Jaj, azt hallgassátok meg, hogy amikor először ittjár­tunk ..." — ” — De ha olyan jó kedvetek volt, miért ülsz. itt ilyen elkám- picsorodottan a lépcsőkorláton, mint akinek nem jutott dinnye­föld? — Érdeklődött élénken Ju­ci kartársnő. Mire nejem. — Nem látsz a hátam mögé? Aznap pont zárva volt. Hiába caplattunk a Lővérektől odáig, hogy lemossuk torkunkról az út porát. Kivoltam, mint a kutya. Persze, hogy a férjem kajánul kihasználta a pillanatot. Megörö­kített roskatagságomban... Na de én se maradtam adósa... Vár­jatok csak, hol is vannak a Nagy- cenken készült képek... Ezek azok... Epizódok a Széchenyi Múzeumvasútnál töltött felejthe­tetlen délelőttről... Nnna meg­van. Nézzétek. Ez itt a férjem. Pocakja jól kiadja magit, ahogy fehéringesen az öreg mozdony­nak támaszkodik. Ugye, milyen gömbölydedek ö is, a gőzös is? ... Ezt meg fogom nagyittatni a fi­unkkal ... Ekkor fojtotta páromba a szót a két kollegina. Legnagyobb meg­rökönyödésemre — mint utólag elregélte — a két nő rá se hede­rített a derékbőségemre tett fi­gyelemfelkeltő célzásaira. Szinte egymás szájából vették ki a kom­mentárt. — De szép nagy ember a fér­jed! — Igazán bemutathattad volna már őt. — Csakugyan gusztusos, nagy­darab ember. Olyan őszintén hullatták elis­merésüket, hogy nejem kezdte megsokallni. S hogy a többi kép láttán is ismétlődött nem palás­tolt csodálatuk férfiúi nagyságom fölött —, nőmben mocorogni kez­dett a kisördög. Nem hárította el ámulatukat azzal, hogy hiszen ... Hanem kuncogását magába fojtva biztatta fel őket. — Hány óra van nálatok? ... Nem azért mondom, hogy mehet­nétek már, hanem ... Mindjárt háromnegyed hét? Akkor már minden percben betoppanhat az én szép nagy emberem. Ilyentájt érkezik Kecskemétről. .. Ezek után került sor a várva várt találkozásra. Mármint a ven­déghölgyek részéről kíváncsian óhajtott bemutatásra. Mikor be­léptem, olyan leplezetlen megle­petéssel meredtek rám a hölgyek, hogy kezdtem fcinosan érezni ma­gam. Észrevettem, hogy el-elvö- rösödve pislognak egymásra, no és hitvesemre is valami huncut nehezteléssel. Mig aztán ók is, én is meg nem kaptuk a kegyelemdöfést. — Ja, most jut eszembe. Kife­lejtettem a képek magyarázatá­nál, hogy a nagycenki Múzeum­vasút — keskeny vágdnyú. Kocsiparkját úgy válogatták ötz- sze, hogy abban minden magyar keskenyvágányú jellegzetes sze­mélykocsi-típusa képviselve le­gyen. Természetesen — törpe a gőzmozdony is. A kocsik is ki­csik. Most már kitalálták, ugye? Könnyű volt olyan felvételt csi­nálni rólam, hogy óriásnak látsz- szak a mini-gőzmasina mellett. Szerencsére van humorérzék a mai kolleginákban. A csalafinta­ság lelepleződése után úgy ra­jongtak körül teljes középdedsé- gemben is, hogy csak úgy szikrá­zott bele hitvesem szép szeme. Tóth István

Next

/
Thumbnails
Contents