Petőfi Népe, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-30 / 75. szám

2 9 PETŐFI SF.PE 9 1918. Március 30. «* mények sui okban KAIRO A szerdai A1 Ahram szerint Ti­to jugoszláv államfő üzenetet jut­tatott el Szadat elnökhöz, amely­ben tájékoztatja őt washingtoni tárgyalásairól. Az üzenet ezen­kívül foglalkozik a Dél-Libanon elleni izraeli agresszióval és a legfrissebb közel-keleti fejlemé­nyekkel. Damaszkuszi hivatalos körök szerint Asszad szíriai elnök is kapott hasonló tartalmú üzene­tet a jugoszláv államfőtől. (AFP, AP) NICOSIA Rauf Denktas. az egyoldalúan kikiáltott ciptusi török szövetségi állam elnöke kedden este úi kor­mány alakítására kérte fel Nejat Kunuk miniszterelnököt, aki pén­teken lemondott kormányfői tisztségéről. (Reuter) DJAKARTA Suharto indonéz elnök szerdán átalakította- kormányát. Míg az előző kabinetben a posztóknak kevesebb, mint negyedét foglalták el katonák, az új, 24 tagú kor­mány csaknem felerészben tisz­tekből áll.' LONDON London térségének több mint tízmillió lakosa szerdán ismét reggeli lapok nélkül maradt. A felemelt túlóradíjat követelő ter­jesztési dolgozók és a nyomdai gépmesterek egy részének sztrájk­ja miatt az angol fővárosban hús­vét óta csak a két esti lap kap­ható. Szingapúr" Ferdinand Marcos fülöp-szige- teki elnök újságírók előtt azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy az ideiglenes nemzetgyűlési választások küszöbén beavatkozik országa belügyeibe, s az ellen­zéknek nyújtott támogatással alá­ássa az ország vezetésének tekin­télyét. (TASZSZ) ÜJ DELHI Filmégetés vádjával áll bíró­ság előtt Szandzsai Gandhi. In­dira Gandhi volt indiai minisz- t«mtóeki lia, és Yiftacs&san Suíkftáú v«&; ind iái -tájékpzjatá^t^ mirtiszr.b t#r„ AziŰj-Delhiben .iccéden »vege,, kezdődött perben azzal vádolják Szandzsai Gandhit és társát, hogy elégettek egy, még a szükségálla­pot idején forgatott, és egyes megfigyelők szerint Inriira Gandhit gúnyoló filmet. (AFP) Geriliaharcok Rhodesiában SALISBURY A rhodésiai hadsereg vadászgé­pek bevetésével egy hete heves harcot vív a tényleges többségi kormányzásért küzdő hazafias front gerilláival — tűnik ki az erősen, cenzúrázott és szűkszavú Salisbury-! jelentésekből. Az or­szág keleti, Mozambikkal határos vidékein dúló harcokról — hír- ügynökségek szerint az öt éve tartó bozótháború legnagyobb ge- rill'aakciójáról van szó — először egy dél-afrikai top tudósított ked­den, s a jelentést megerősítette a salisbury-i katonai parancsnok­ság is. A határmenti falvaikban nagyszámban találták meg a ha­zafias front röplapjait, amelyek felszólítják Zimbabwe (Rhodesia) népét, hogy szálljon szemlbe a S'alisburyben született „belső ren­dezési” megái lapodássál. Figyelemre méltó, hogy a sza­badságharcosok múlt kedden, in­dították meg támadásukat, ugyan­aznap, amikor az alkuban részt­vevő helyi afrikai vezetők, az újonnan létrehozott végrehajtó tanács tagjaivá váltak Ian Smith társaságában. A rhodésiai rezsim állítása sze­rint a hadműveletben 59 gerilla veszítette életét. A jelentés szokás szerint nem számol be a bizton­sági erők veszteségeiről, és nem szól, a polgári áldozatokról sem. (Reuter, AP, UPI, AFP) Mitterrand az elnöknél NAPI KOMMENTAR Leonyid Brezsnyev Szibériába látogat MOSZKVA Valamennyi, szovjet lap szer­dián első oldalán ad hírt arról, hogy Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkárai, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségének el­nöke többnapos Utazást tesz Szi­bériában és a Szovjetunió távol­keleti vidékein. Szibéria és a távol-keleti ország­részek mind nagyobb súlyt kap­nak a Szovjetunió gazdasági éle­tében. A Szovjetunió Kommunis­ta Pártjának XXV, kongresszusán Leonyiid Brezsnyev előadói be­szédében külön is foglalkozott a szibériai területék fejlesztésének távlataival. Az SZKP KB főtitkára több fontosabb központot keres fel út­ja során. (MTI) Nyikolaj Dubinyin szovjet aka­démikus, az UNESCO genetikai és biológiai szakértője a Novosz- tyi (APN) szovjet sajtóügynökség­nek adott nviiatkozátában vázol­ta a neutronfegyver pusztító tu­lajdonságait. Mint rámutatott, kis dózisok esetén életben maradnak az áldozatok, de végzetes követ­kezményekkel járnak az utódok­ra nézve. A becsapódás epicentrumától 3 kilométeres sugárban — ami 28 négyzetkilométert jelent —, az egész övezet sugárfertőzötté vá­lik. Száz egységnyi sugárdózis el­kerülhetetlenül hat az ember ge­netikai molekuláira, megbontja azok vegyi összetételét, károsítja az embriót. Nyikolaj Dubinyin véleménye szerint az olyan fegyver, amely- nők ilyen következményei van­nak., ttemv tekinthető taktikai fegyvernek;-A. italálmány.„ másik fondorla- tossága abban van. hogy lényegé­ben a nukleáris fegyver „szétszi­várgását" jelenti. Nem Ameriká­nak szánják, hanem egy másik kontinensnek. Mivel pedig az em­berekkel el akarják fogadtatni e Nílus-parti várakozások Szovjet tudós a neutronfegyverről fegyver alkalmazása lehetőségé­nek gondolatát, a békés lakosság­ra nézve veszélytelen harckocsi­elhárító fedezéknek próbálják fel­tüntetni a neutronfegyvert. Dubinyin akadémikus vélemé­nye szerint még nem késő az em­berek még reménykednek azok józan eszében, akiktől függ a ne­utronfegyver gyártásának meg­kezdése. A szovjet tudósnak az a meggyőződése, hogy szembe lehet szegülni a háborúval, és e szem­beszegülés fontos lépése lesz a barbár fegyver eltiltása. — Azért, mert ezt barbár fegy­vernek tartom — és nemcsak én tartom annak —, és mert hiszem, hogy James Carter a nukleáris fegyver kaliberétől függetlenül való alkalmazásának, sőt nem előre megfontolj szándékkal y^ló, atkalmázásánák követelményéivel ugyanúgy tisztában:.van. mint mi..' tudósok, szovjet kollégáim között aláírtam az Egyesült Államok el­nökéhez intézett levelet — kö­zölte végezetül Nyikolaj Dubi­nyin. (APN) • Kedden megkezdődtek Gis- card francia elnök találkozói a politikai pártok cs szakszerveze­tek képviselőivel. Délután Fran­cois Mitterrand-t fogadta. A szo­cialista párt első titkára a láto­gatás után elmondotta, hogy több javaslatot tett az ellenzék jogainak biztosítására., s tilta­kozott a legutóbbi választásokon elkövetett csalások miatt is. A képen: Mitterrand az Elysée- paiota lépcsőin, újságírók gyű­rűjében. Carter Venezuelában James Carter amerikai elnök, aki kedden érkezett meg hétna­pos dél-amerikai, és afrikai kőr­útjának első állomására. Vene­zuelába. 90 perces tanácskozást folytatott >a venezuelai államfővel. A tárgyalás középpontjában a Panama-szerződés mellett a ni- caraguai helyzet állt. Carter szerdán beszédet mon­dott a venezuelai kongresszus előtt. Az amerikai elnök az OPEC-tagországok — köztük Ve­nezuela — azon „felelősségét” hangoztatta, hogy „gazdaságuk fölös részét a világ népei szük­ségleteinek kielégítésére használ­ják fel". Beszédében Carter öt olyan fel­adatot jelölt, meg. amelynek meg­valósításában a fejlett és a fej­lődő országoknak véleménye sze­rint — együtt kell működniük: növelni, kell a tőkeáramlást a fejlődő orsiágotóíáj;.igazságosabb és' •nyitottabb ■ világlkereskedelrni rendszert kell kialaiíftafti,0'itabi- lizáini kell a nyersanyagárakat; együttműködés szükséges az ener­giatakarékosság terén; és végül erősíteni kell a fejlődő országok műszaki potenciálját. (Reuter, AFP) ö&szekus/álódtak a közel-kele­ti rendezés fonalai. Miközben Kairóban ülésezik a csonka Arab Liga — a különutas egyiptomi politikát elítélő öt állam nem képviselteti magát, a PFSZ kül­dötte pedig magánszemélyként vesz részt a tanácskozáson —. Libanonban újabb és újabb ösz- szecsaoások borzolják a kedélye­ket. Ráadásul híre jött annak is. hogy Ezer Weizman izraeli had­ügyminiszter a közeli napokban ismét Kairóba utazik, s netán felújítják a közvetlen egyiptomi —izraeli párbeszédet, a katonai és a politikai bizottság munká­ját. Két tényező mindenesetre amellett, szól. hogy Szadat szá­mára sürget az idő. Az egyik- az Arab Liga elhamarkodott fel­hívása a mielőbbi csúcsértekez­letre. A javaslat ugyan Szaún- Arábiától származik, de a Szan­di kezdeményezés célja minden bizonnyal Kairó támogatása, .az­iránt sem lehet kétség, hogy eb­ben közvetve Washington szán­déka is kifejezésre jut: a Fehér Házban aligha mérték föl reá­lisan a szadati politikát követő arab tiltakozáshullámot. Egyin- tom nyilvánvalóan szeretné le­csillapítani ellenzékét, mivel az már nemcsak Szadat számára ké­nyelmetlen. hanem az Arab Liga egységét is súlyosan veszélyezte­ti. Egy másik tényező: a Nílus­parti várakozások kudarca egyr« kínosabb következményekkel jár­hat Szadat presztízsére nézve. A* A1 Ahram szerdai számában bo­rúlátóan ir a tárgyalások felújí­tásáról, s Beeint hibáztatja, amiért nem hajlandó módosítani a megszállt területekkel kapcso­latos politikáját. Meglehet, a fél- hivatalos egyiptomi lap ezzel a korántsem félhivatalos kairói pa­naszt palástolja, miszerint Szadat csalódott az amerikai közvetítés hatékonyságában. Sok bizonytalan körülmény mellett egy valami tény: ma az arab egység helyett súlyos arab- közi ellentétekről beszélhetünk, ami csöppet sem kedvez a tartós, békés rendezésnek. Aligha jár majd sikerrel Nimeri szudáni ál­lamfő vezetésével az a „magas- rangú küldöttség”, amelyet a szervezet hívott életre az ellen­tétek elsimítására. Algéria. Lí­bia, Szíria. Irak és Dél-Jemen bizonyára nem módosítja állás­pontját, legföljebb még Szudán­nal is feszültté válik a viszonya. Egyiptom mit sem nyert az al­kudozásokon. ellensége viszont máris több. mint amennyivel no­vember — vagyis az Izraellel kezdett párbeszéd — előtt szá­molt. A játszma most mintha elölről Kezdődnék. Kairó számára min­denképpen kedvezőtlenebb állás­ban. Gy. D. Begin beszámolt a parlamentben amerikai tárgyalásairól JERUZSÁLEM A kormány közel-keleti politi­kájával kapcsolatos parlamenti vitát megnyitva Begin beszámolt Carter amerikai elnökkel folyta­tott tárgyalásairól, valamint a Kairóhoz legutóbb intézett, a tár­gyalások felújítására felszólító ötpontos javaslatról. A kor­mányfő közölte, hogy Washing­tonban a közte és vendéglátója közötti leghevesebb vitát az az amerikai javaslat robbantotta ki. hogy a Jordán folyó nyugati partján, valamint a Gaza-övezet- ben élő palesztinok tartsanak népszavazást arról, autonom köz­igazgatást kívánnak-e izraeli pro­tektorátus alatt, vagy pedig a Jordániával, illetve Izraeléi való“ föderatív viszonyt választják. „Az izraeli kormány határozottan visszautasítja ezt az indítványt — hangoztatta Begin — mivel ez lépés lenne egy palesztin állam megalapítása felé. ami alapvetően szembenáll Izrael érdekeivel.” Begin ismertetett két pontot a Szadat elnökhöz kedden megkül­dött ötpontos javaslatából: az egyik kimondja, hogy Izrael és Egyiptom kész tárgyalni a béke- szerződésről, s hogy az Izrael „és vele szomszédos államok közötti tárgyalások alapjául a 242-eis ha­tározat szolgál”. A másik pont leszögezi, hogy a Biztonsági Ta­nács 242-es határozata izraeli visszavonulásra szólít fel ..1967- ben megszállt területekről” — vagyis izraeli értelmezés szerint nem az összes területekről, s nem mind a három fronton — s ki­mondja, hogy a térség valameny- nyi államának joga van biztos határokra. Begin beszédének elhangzása után Simon Peresz, az ellenzéki Munkapárt vezetője bírálta a ko> rjváriyfqt (amiatt, .ftpgy tonban helytelen politika alapján tárgyalt, aminek következtében konfliktus támadt az Egyesült Ál­lamok és Izrael között. Beginnek nyíltan és világosan ki kell je­lenteni, hogy Izrael hajlandó ki­vonulni a megszállt Ciczjordánia egy részéből — hangoztatta Pe­resz, ugyanakkor hozzáfűzte, hogy az ellenzék is visszautasítja a ciszjordániai népszavazás gondo­latát. (AFP, UPI. Reuter. DPA» Az emberi jogok fórumai Belgrádban az amerikai és né­hány más nyugati küldött azon­ban nem ezt — a valóságos kö­telezettségeket és tennivalókat — «»•intette, hanem azokkal nem is törődve, valamilyen új fórumot akart teremteni a szocialista or­szágok politikai támadására. Ez — mint várható volt — nem si­került. Egyes józanabb nyugati vélemények, cikkek maguk ,is elismerték, hogy éppen a záródo­kumentummal szemben táplált túlzó és maximalista követelések akadályozták meg azt. hogy az emberi jogok nemzetközi feltéte­leiről — több más kérdéssel ggyütt — kölcsönösen elfogadha­tó, konstruktív utalások kerülhes­senek be a beLgrádi okmányba. Az emberi jogoknak azonban Az utóbbi évtizedekben ettől tel­jesen függetlenül kialakultak és működnek valóságos, nemzetközi jog szerinti megállapodásai és fórumai. Ezek az ENSZ-ben a résztvevő államok önkéntes kö­telezettségvállalása alapján te- vókenykednek — olyan ellenőr­zési. beszámolási rendszerrel, amely összhangba hozható az ál­lami szuverenitás alapvető szem­pontjaival. A belgrádi értekezlet utolsó szakaszával szinte egy idő­ben fejezte be rendes ülését, az ENSZ genfi, európai székhelyén két állandó bizottság, amely az . emberi jogok nemzetközi betar­tásának kérdésével foglalkozik. A jogoknak ugyanis két egyez­ményből álló kódexe létezik és hatályos 1976 óta: a Polgári (sze­mélyi) és Politikai Jogok Egyez­ségokmánya, és a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok egyezségokmánya. Hazánk és az európai szocialista országok mindkét okmányt ratifikálták. Az Elnöki Tanács nyomban a ha­tálybalépéskor kihirdette és a Tények és következtetések a Moro-ügyben magyar jogszabályok közé is iktatta azokat, mimt az 1976. évi S. és 8. számú tör­vényerejű rendeleteket. Al­kotmányunk 1972-es módo­sítása azonban már koráb­ban utalt e két nemzetközi szerződésre, és az ENSZ 1948-as emberi jogokról szóló deklaráció­jára is, amikor egy külön az em­beri jogok tiszteletbentartásáról szóló paragrafust vett fel az ál­lampolgári jogokról szóló fejezet élére. A két bizottság közül a fiata­labbikat az emberi jogok 1976- ban életbelépett nemzetközi egyezségokmánya — kódexe — alapján hozták létre. A különbö­ző társadalmi rendszerű országok tizennyolc tekintélyes jogász.; - álló választott bizottság a Polgá­ri és Politikai Jogok Egyezségok­mányának végrehajtására ügyel — Emberi Jog Bizottság (Hu­man Rights Committee) néven, s idén január-februárban már har­madik ülésezését tartotta. Fel­adata elsősorban az. hogy meg­vizsgálja a szerződésben résztve­vő államok jelentéseit arról: ho­gyan hajtják végre jogszabá­lyaikban és jogalkalmazási gya­korlatukban az egyezségokmány rendelkezéseit. Alaposan tanul­mányozza a jelentéseket, szak­szerű kérdéseket tehet fel azzal kapcsolatban az illető állam kép­viselőinek, további felvilágosítá­sokat kérhet, és a jelentések alapján átfogó tanulságokat dol­gozhat ki. Ezt anélkül teszi, hogy egy-egy államot konkrétan tá­madna. vagy elítélne. Ha a gya­korlatban ez az együttműködési forma beválik, tehát konstruktív vitákhoz, és nem ellenségeskedés­hez. a bizalmatlanság szításaihoz vezet, akkor ennek az ellenőrzési rendszernek a fejlesztése is el­képzelhető. A belgrádi találkozó záródokumentumának elfogadását kö­vetően egyes nyugati küldöttségek és sajtóorgánumok lát­szatra sajnálkoztak, amiért az okmányba nem került be va­lamilyen emberi jogokkal kapcsolatos megállapodás. Az em­beri jogok tiszteletbentartása. mint az európai kapcsolatok tíz elvének egyike — a hetedik elv — természetesen szerepel a helsinki záróokmányban, amelynek érvényét a belgrádi ta­lálkozó megerősítette. Az erről szóló szöveg — amelyet a do­kumentumba bárki elolvashat — elsősorban az emberi jogok már meglevő nemzetközi kötelezettségeire, és dokumentu­maira hívja fel az országok figyelmét. A bizottság eddigi munkája ki­egyensúlyozottnak. szakszerűnek mondható. A Magyar Népköztár­saság az első országok között volt. amelyek jelentést küldtek: azok között az államok közt. me­lyeknek beszámolóit a bizottság előző augusztusi ülésszakán ter­jesztették elő. A mostani üléssza­kon a bizottság újabb jelentése­ket tanulmányozott. megállapí­totta továbbá, hogy az egyezség- okmányt eddig 47 ország ratifi­kálta. s húsz körül van azok száma, akik aláírták, de még nem ratifikálták. A legutolsó alá­író tavaly éppen az Egyesült Ál­lamok volt: a még bizonytalan ratifikálási eljárást pedig csak most, február utolsó napjaiban indították meg a szenátusban. Vannak nagyhatalmak. mint Franciaország és Kína. amelyek alá sem írták, és fejlett nyugat­európai országok, amelyek évek óta aláírták, de még nem ratifi­kálták a dokumentumot. A csat­lakozók száma azonban — nem utolsó sorban Helsinki felhívásá­ra — növekedőben van; jók a kilátások arra. hogy az emberi jogoknak ez a kompromisszu­mos. kölcsönösen elfogadható kó­dexe lassan egyetemessé válik. A két egyezségokmány közül a második, a gazdasági, szociális és kulturális jogokról szóló egyez­mény végrehajtására az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa ügyel, annak kell jelentéseket tenni. Erre az okmányra nézve teháit nem hoztak létre új szer­vet. de a világszervezet közgyű­lése legutóbbi ülésszakán határo­zatot fogadott el. amely szerint a gazdasági és szociális jogok nem­zetközi védelmét ugyanolyan fon­tosnak tartja, mint a politikai és polgári jogok védelmét. Az ENSZ-ben az Emberi Jogok Bizottsága (Comission of Human Rights) az. amely az „öregebb­nek” számít: éppen március glső felében fejezte be harmincnegye­dik ülésszakát, ugyancsak Genf- ben. Ez a bizottság olyan régi. mint maga a világszervezet; az Alapokmány rendelkezései alap­ján állították fel. hogy az embe­ri jogok helyzetével átfogóan és a, legkülönbözőbb vonatkozások­ban, köztük politikai szempo - ból is foglalkozzék. Tagjai nem személyiségek, hanem államok, jelenleg 32 állam képviselőiből áll. Itt konkrétan is el lehet ítél­ni államokat, ha a tagok többsé­ge úgy szavaz, és az ENSZ Alap­okmánya szerint az elítélés nem jelenti a belügyekbe való be nem avatkozás elvének megsértését, így például a bizottság az idén is elítélte az emberi jogok olyan mérvű megsértését, mint dél- • afrikai apartheid, vagy a chilei terror. Foglalkozott továbbá a bizottság az emberi jogok nem­zetközi fejlesztésének további kérdéseivel. így a letartóztatot­tak kínzását, vagy bármilyen más embertelen bánásmódot elítélő konvenció tervezetével továbbá a vallási és hitbeli türelemről, a nemzeti és egyéb kisebbségek jo­gairól készülő nemzetközi dekla­rációk tervezeteivel. Dr, Kulcsár Péter Giacomo Mancini, az Olasz Szocialista Párt titkárságának tagja a Panoráma magazin leg­frissebb számában megjelent nyi­latkozatában következtetni enge­dett arra, hogy Moro elrablása mögött az amerikai titkosszolgá­lat is állhat. A politikus a következő tények­re hivatkozik: Amerika meg­mondta a Kereszténydemokrata Pártnak (DC), hogy ne kössön parlamenti szövetséget az OKP- Val. A DC azonban, élén Moré­val, bevonta az OKP-t az új par­lamenti többségbe. Mancini vé­leménye szerint Moro ellenállta nemzetközi nyomásnak, ezt pe­dig Washington nem tűrte. A politikus más leleplezést is tett a Moro-üggyel kapcsolatban. Közölte, hogy az újjászerveződő olasz titkosszolgálat „legkénye­sebb” területére, az úgynevezett „D”-osztályra, Enrico Galvaligi tábornok személyében olyan pa­rancsnok került, aki az utolsó pillanatig kiállt a fasizmus mel­lett és kiszolgálta Mussolini salói köztársaságát is. Mancini közöl­te: interpellációt nyújtott be a parlamentben azért is, hogy ma­gyarázatot kapjon, hogyan ala­kulhatott a belügyminisztérium hatáskörében, a törvény megke­rülésével egy párhuzamos szerv. Ennek eredetileg a terrorizmus elhárításával kellett volna fog­lalkoznia, de valami mást csinál — mondta. (MTI) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Willy Brandt a Duna-kanyarban Willy Brandt, a Német Szociáldemokrata Párt elnöke és kísérete szerdán kirándulást tett n Duna-kanyarban. A kirándulás során meg­ismerkedett Esztergom, Visegrád és Szentendre nevezetességeivel. A vendégeket elkísérte Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályá­nak vezetője. (MTI) • Torinói terrorista-per Szerdán egyhetes szünet után Torinóban folytatódott a „Vörös bri­gádok” terrorszervezet vezetőinek pere. Az államellenes felforgató tevékenységgel és egyéb bűntettekkel vádolt terroristák régóta hú­zódó pere ezúttal a nyolcadik tanúkihallgatással folytatódott. (AFP) • Pártkongresszus Torinóban szerdán megnyílt az Olasz Szocialista Párt 41. kong­resszusa. A „válság leküzdéséért, a jövő építéséért” jelszó jegyében tartott ötnapos tanácskozás homlokterében annak kérdése áll, ho­gyan növeljék a párt tömegbefolyását. Ennek céljából bizonyos for­mális változásokat máris elhatároztak: megváltoztatták a párt cí­merét. Az új címer egy fehér körbe zárt piros szegfűt ábrázol, alatta egy nyitott könyvvel, rajta pedig sarlóval és kalapáccsal. • A lengyel parlament ülésszaka Szerdán délben megnyílt a lengyel parlament tavaszi ülésszakának első ülése. Az ünnepélyes megnyitón részt vett Edward Gierek, a LEMP KB első titkára és Piotr Jaroszewicz, a minisztertanács el­nöke. A tanácskozás napirendjén szerepel a kormány beszámolója annak a parlamenti határozatnak végrehajtásáról, amelyet a szejm 1974-ben fogadott el a népélelmezés további javításáról és a mező­gazdaság fejlesztéséről. • Labdarúgó NB—I-es eredmények ZTE—Kaposvár 1—0 (0—0), Videoton—Haladás VSE 1—1 (1—1), Tatabányai Bányász—Bp. Honvéd 1—1 (0—0), PMSC—DVTK 2—K (1—o), FTC—MÁV Előre 1—0 (1—0), MTK VM—Békéscsaba 3—1* (1—i). Vasas—SZEOI, AK 3—1 (1—1), Ű. Dózsa—Dunaújváros 2—0 (0—0). Rába ETO—Csepel 2—0 (1—0). A

Next

/
Thumbnails
Contents