Petőfi Népe, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-30 / 75. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Tegnap ülést tartott Bács-Kiskun megye Tanácsa. Dr. Gajdócsi István tanácselnök köszöntötte az ülésen megjelent országgyűlési képviselőket, a testület tagjait, s a meghívott vendégeket, köztük Nádor Györgyöt, az Állami Ifjúsági Bizottság titkárát. A megyei tanács elnöke kegyelettel és tisztelettel emlékezett meg a múlt héten elhunyt dr. Ortutay Gyula akadémikusról, méltatta a politikus, közéleti vezető és tudós egyéniségének a megye életében csaknem két évtizeden át országgyűlési képviselőként betöltött nagy szerepét, munkásságát. A tanácsülés résztvevői egy perc néma felállással tisztelegtek dr. Ortutay Gyula emléke előtt, munkásságát pedig jegyzőkönyvben örökítette meg a megye tanácsa. politikai célokra szánt. tanácsi összegek tervszerű felhasználásáról. Az ifjúsági bizottság, az eredményesebb és sokrétűbb munkavégzés érdekében, három albizottságot hozott létre: a pályaválasztási, a testnevelési és sport, valamint a gyermek- és Ifjúságvédelmit. Ezek munkájúikról, tevékenységükről beszámolnak a bizottságnak. A bizottság tevékenységéről szólva a jelentés hangsúlyozza: Az ifjúsággal való törődés nem kizárólag művelődésügyi feladat, van tennivaló szinte minden tanácsi szakigazgatási területen. Az ifjúság nem egyenlő az iskoláskorúakkal, a különböző ifjúsági rétegek más-más igényt jeleznék, más-más jellegű és hatókörű intézkedést igényelnek. A sajátos • Szavaz a testület. munkamegosztás a helyes szemléletváltozást is segítette. Az óvodai ellátottságról szólva a bizottság jelentősnek ítéli a tanácsok ezirányú tevékenységét, erőfeszítéseit, s eddig elért eredményeit. A helyzet mégsemmegnyugtató. Noha akad város (pL Kalocsa), ahol az óvodai ellátottság kielégítő, több városban és főleg a megyeszékhelyen meglevő hiány még évekig feszültségek okozója lesz. Ezért ajánlotta — átmeneti megoldásként — a bizottság, hogy az óvodák, bölcsődék növelését szanálásra ítélt. Vagy felépült, de még át nem adott néhány lakás felhasználá(Folytatás a 3. oldalon.) PETŐFI PÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évf. 15. szám Ára: 90 fillér 1918. március 30. csütörtök KOSZORÚZÁSOK, KITÜNTETÉSEK, NAGYGYŰLÉS Készülődés a felszabadulás 33. évfordulójára a fővárosban Legnagyobb nemzeti ünnepünk, április 4-e, felszabadulásunk 33. évfordulójának megünneplésére készül az ország. Hagyományos ünnepélyességgel köszönti a főváros népe ebben az esztendőben is felszabadulásunk évfordulóját. Fellobogózzák a központi tereket, s az évfordulót üdvözlő feliratokkal, színes dekorációkkal díszítik a középületek és a fontosabb állami intézmények homlokzatát. Az ünnep egyik látványossága lesz az esti díszkivilágítás: az évforduló alkalmából április 2-án ünnepi külsőségek között, katonai tisztelet- adással vonják fel az Állami Zászlót az Országház előtt a Kossuth Lajos téren, a Magyar Nép- köztársaság nemzeti lobogóját, a munkásmozgalom vörös zászlaját pedig a Gellérthegyen. Az Állami Zászlónál 3-án és 4-én délben zenés őrségváltás lesz. Április elsején kerül sor a Kossut'h-díjak és az Állami-díjak, valamint a Kiváló és Érdemes művész címek átadására, továbbá az irodalmi és művészeti díjak adományozására. Másnap, a Parlamentben kitüntetéseket nyújtanak át — a párt és a kormány vezetőinek jelenlétében. A rádióban és a televízióban április 2-án hangzik el Gáspár Sándornak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a SZOT főtitkárának ünnepi köszöntője. Aznap este díszünnepséget rendeznek az Operaházban: Hacsa turján, Spartacus című balettjét mutatják be. Április 4-én este az Elnöki Tanács ünnepi fogadást ad a Parlamentben. Az ünnepi megemlékezések ke- gyeletes aktusai: tiszteletadás a hazánk felszabadításáért életétál- dozó 300 ezer szovjet hős emléke előtt. Április 2-án a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Minisztertanács, a fegyveres erők, valamint a tömegszervezetek és -mozgalmak képviselői megkoszorúzzák a Szabadság téri szovjet hősi emlékművet, és a Magyar hősök emlékművét a Hősök Terén. A megelőző napon, szombaton, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa, a kormány, valamint a fegyveres erők nevében elhelyezik a megemlékezés virágait a román hősök síremlékénél a rákosligeti temetőben. Koszorúzási ünnepség lesz a solymári angol katonai temetőben a felszabadító harcokban elesett angol, ausztrál, lengyel, kanadai és új-zélandi katonák emlékművénél, továbbá a Budaörsi úton, a fasizmus elleni harcókban hősi halált halit amerikai katonák emlékművénél. Koszorúzási ünnepséget tartanák a harkányi bolgár hősi emlékműnél, valamint Beremenden a jugoszláv katonai temetőben. A végrehajtó bizottságnak az ülés napirendjére tett javaslatát elfogadva, először Borsodi György, a megyei választási elnökség elnöke tájékoztatta a tanácsülést a március 5-én megtartott időközi tanácstagi választásokról. Mint ismeretes, a megye 114 községi és 11 városi tanácstagi körzetében történt meg a választás. Egy községi választókörzetben — mivel a jelölt nem kapta meg a kellő szavazatot —, március 12-én megtartott pótválasztáson töltötték be a tanácstagi tisztséget. Az időközi tanácstagi választásokról előterjesztett tájékoztatót a tanácsülés jóváhagyólag tudomásul vette. Ezután dr. Gajdócsi István ismertette a tanács ügyrendi bizottsága tegnap megtartott ülésén az időközben megválasztott megyei tanácstagok mandátuma megvizsgálásáról készített jegyzőkönyvet. Ennek alapján a megyei tanács törvényesnek nyilvánította dr. Mező Mihály (Kecskemét város), Suhajda István (Apostag, Dunaegyiháza, Űjsolt), valamint Vágó György (Jászszent lászló, Szánk) megyei tanácstaggá történt megválasztását. A továbbiakban Farkas József megyei titkár ismertette a Hazafias Népfront megyei Elnökségének javaslatát a tanács bizottságainak kiegészítésére. Az indítvánnyal egyezően a megyei tanács Suhajda Istvánt a tervgazdasági bizottság tagjává választotta. A településfejlesztési, műszaki és kommunális bizottság titkári tisztével Fekete László bizottsági tagot bízta meg, helyére, pedig Kelemen Sándort választotta meg. Az egészségügyi és szociális bizottságot Baksa Zoltánná, a jogi és igazgatási bizottságot pedig dr. Szalóki László tanácstaggal egészítette ki. Ezt követően a megyei tanács ifjúsági bizottsága munkájáról szóló — a testület tagjainak írásban rendelkezésre álló — jelentéshez dr. Major Imre tanácselnök-helyettes, a bizottság elnöke tartott vitaindítót. Jelentés a bizottság munkájáról A megyei tanács ifjúsági bizottságának munkájáról számot- adó jelentést dr. Major Imre tanácselnök-helyettes terjesztette elő. Mint á jelentés megállapította: A bizottság feladata, hogy segítse az ifjúsági törvényből s a különböző miniszteri és főhatósági rendeletekből, határozatokból eredő ifjúságpolitikai feladatok végrehajtását; ennek során SIKERES ELŐSZÁLLÍTÁSI SZEZONT ZÁR A VASÚT figyelemmel kíséri a megye területén az ifjúság alapvető jogainak és kötelességeinek ér'vé- nyesüjését, különös tekintettel az ifjúság különböző rétegeire; segíti a fizikai dolgozók gyermeinek továbbtanulását, a hátrányos helyzetleküzdése érdekében indított akciókait, programokat. Ellenőrzi a fiatalok szabad idejének hasznos, tartalmas eltöltésére szolgáló művelődési intézmények, klubok, szervezetek, az ifjúsági létesítmények sporttevékenységét és az ifjúsági turizmust; javaslatot tesz az ifjúságÜLÉST TARTOTT A MEGYEI TANÁCS Egységes szemléletet és összefogást kíván az ifjúságpolitikai feladatok végrehajtása Rohamosan növekszik a forgalom ^ • Kecskeméten az Alsópályaudvar vágányai mindig zsúfoltak. Az áruszállítási igények gyors növekedése az idén további feladatokat ró a megye vasútállomásaira. Az egész évi zavartalan munka egyik feltétele a sikeres elszállítási időszak. Ennek végéhez közeledve kértünk tájékoztatást néhány állomáson, milyen eredmények várhatók. Kecskeméten, a Nagyállomáson ebben az évben 135 ezer tonna áru féladására számítanak, csaknem 10 ezer tonnával többre, amennyi hivatalos-terveikben szerepel. Az dltérési ok, hogy a mezőgazdaság az idén a tavalyihoz hasonló termést jelez. Az év első három hónapjában máris mintegy háromezer tonnával — 10 százalékkal - növekedett az állomásról útnak indított árumeny- nyiség. Ugyanezen idő alatt, érkezett 160 ezer tonnányi rakomány, s ez jó 20 százalékkal haladja meg a tavalyit. Különösen februártól élénkültek meg az előszállítások, melyekre a házgyárral és a közúti építő vállalattal kötöttek megállapodást. Az előszállítások növekedése révén várható, hogy az év folyamán az ösz- szesen 600 ezer tonna áru viszonylag egyenletesen érkezik majd. Az árut feladni szándékozó vállalatok kiszolgálásával eddig nem voltak különös gondok, bár esetenként a vasút kénytelen egy-két napos türelmet kérni tőlük. Változatlanul gondot jelent ugyanis a szűkös vagonpark, illetve a záhonyi térségben mutatkozó vagonhiány. Ezen a vasútigazgató- ságoknak üres kocsik átirányításával kell enyhíteni, s ebben vesz részt a kecskeméti főnályaudvar, mint 19 környékbeli állomás gócpontja. Ezért nem jelent általában előnyt az árut feladók számára, hogy a megyébe lényegesen több rakomány érkezik, mint innen távozik. A kecskeméti Alsó-pályaudvar idén 157 ezer tonna árut Indít útnak, s jóval több, mint 500 ezret fogad. A kocsik nagy része megfordul az állomáshoz tartozó 1B iparvágány egyikén. Ez a hálózat a múlt évben is bővült, szeptemberben nyitotta meg új telepét a TÜZÉP Vállalat Az év elején több, mint tíz százalékkal nőtt az állomáson feladott áruk mennyisége, s még ennél is jóvail nagyobb arányban az ide érkezetteké. Ez jelzi egyben. hogy az előszállítási időszak az. alsó-pályaudvaron is eredményes volt. Az állomás sikerét kiemeli. hogy a dolgozók igen ne- héf körülmények között végzik munkájukat, s ráadásul alig százan vannak a szükséges 116 fő helyett. A . kiskunhalasi vasútállomás fontos csamópont. Feladata ez évben 66 ezer tonna áru továbbítása és 240 ezer tonna áru fogadása. Az előszállítás itt is biztatóan alakult, mintegy 10—15 százalékkal nagyobb az első negyedévi forgalom, mint tavaly. A legnehezebb időszak azonban még hátra van, szeptemberben kezdődik ugyanis az állomás területén a villamosítás. A Kecskeméti Pályafenntartási Főnökség viszont már most nagy munkában van, felújítják a Kecskemét—Kunszállás közötti vonalszakaszt. Március 6-án kezdték el a mindenre kiterjedő karbantartást. A 12 egységből álló géplánc éppen egy hónapig áll a rendelkezésükre. Ez alatt várhatóan 18 kilométernyi szakaszon végzik el az ágyazat rostálását, s a -többi szükséges munkát. Ezt követi a sínek feszültségmentesítése. s április utolsó hetére eltűnnek a vonalról a pálya elsá- rosodása miatt kitűzöitt 60 kilométeres lassújelek. A főnökség dolgozói az év folyamán fenntartási munkákat végeznek még a lakiteleki és fülöpszállási vonalakon. Felépítimény-karbantartás- ra kerül sor Cegléd és Kiskunfélegyháza között, valamint vágány- szabályozásra valamennyi vonalon. Zs. A. Gazdaságosan termelni Maholnap alig lesz hazánkban olyan dolgozó, aki ne hangoztatná a termékszerkezet korszerűsítésének szükségességét.. Mindenki tudja, hogy gazdasági-társadalmi fejlődésünknek legfontosabb feltétele olyan termékek gyártása, amelyek a külső piacokon gazdaságosan értékesíthetők. Nagyon kevesen vannak azonban, akik saját vállalatuknál vélik felfedezni, hogy gazdaságtalan és nehezen értékesíthető gyártmányokkal foglalkoznak. Sőt ezek a vállalatok is versengenek a munkaerőért, a fejlesztési eszközökért, felhasználnak olyan külföldről származó anyagokat, melyeket exporttermékben feldolgozva korántsem előnyösen adnak el. Nem könnyű egy-egy terméket, esetleg üzemet, vállalatot „elhalásra” ítélni. Lehetséges, hogy a felszámolásra kerülő, gazdaságtalan termékeket előállító üzem pótlására újabb importtal kell számolni. Sok esetben szociális, máskor érzelmi okok játszanak közre. Természetesen nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem. hogy korszerűbb termékeket korszerűbb eszközökkel, többnyire képzettebb munkaerővel lehet csak előállítani. Ezekből sem vagyunk bővében. Nehezíti a korszerű termék- szerkezet kialakítását, hogy nincs olyan iparágunk, amely automatikusan biztosítaná a kívánatos megújulást. A fejlett ipari országokban például az autóipar rohamos fejlődése egész sor ágazatot kényszerít erre. Kopásállóbb gumik, finomabb acélok, korszerűbb műszerek, jobb tulajdonságok* kai rendelkező üvegek, tetszetős, jó védelmet nyújtó festékek, korrózióvédő anyagok és még sok tucatnyi korszerű termék előállítását követeli ez az iparág. Hazánkban, a járműprogram kétségtelenül elindított hasonló folyamatot; korszerűsítő hatása azonban alig lépi túl a járműipar kereteit. A nehézipari ágazatban megkísérlik, sok ezer termék közül kiválasztani, hogy mi tekinthető már most is verseny- képesnek, s melyek azok, amelyek korszerűsítéssel esetleg elérhetik a világpiaci verseiiy- képességet. Dr. Simon Pál, nehézipari miniszter egy nemrégiben megjelent cikkében ezzel kapcsolatban azt írja, hogy ehhez a munkához a hosszútávú, stratégiai jellegű tevékenység súlyát kell növelni, a termékösszetétel átalakítása ugyanis hosszútávú feladat, végrehajtása azonban már a ma sürgető tennivalója. Milyen hát a korszerűbb termékszerkezet? Ismét nő azok tábora, akik az élelmiszer-gazdaság fejlesztésében, az élelmiszer stratégiai fontosságában vélik felfedezni adottságainknak legjobban megfelelő húzóerőt. Kétségtelenül ki kell aknáznunk a magyar föld és éghajlat adta előnyöket. Csakhogy kicsik vagyunk ahhoz, hogy a világpiacon megjelenve az árakat irányítani, vagy akár csak befolyásolni tudjuk. Az elmondottakkal azt kívánjuk érzékeltetni, hogy a versenyképes termékszerkezet kialakítása nem oldható meg a népgazdaság, az ipar egy-egy — még kevésbé: egyetlen —• területén, ágazatában. A magyar népgazdaság ma már az anyagi termelés rendkívül széles frontján s annak csaknem minden fázisában résztvesz a nemzetközi munkamegosztásban, kapcsolódik a világgazdasághoz. Ennek következtében, amikor korszerű, verseny- képes és gazdaságos termelési és exportszerkezetröl beszélünk, s azt követelményként állítjuk magurik elé, tulajdonképpen a magyar gazdaság versenyképességéről, annak növeléséről van szó. A ki tegyen rendet, a ki javítsa termékeinek versenyképességét kérdésre csak az a válasz: felelet adódik: minden termelő, exportáló ágazat, vállalat. Senki se várja csak a központi irányító szervektől, csak a másik iparágtól és a másik vállalattól a cselekvést, egyidejűleg minden vállalatnak lépnie kell. Mert igaz, hogy a korszerű és versenyképes termékszerkezetet — különösképpen az anyagi termelés egészére — nem könnyű felvázolni. Van azonban egy másik kiindulási pont is, ahonnan el lehet indulni. Azt ugyanis minden iparág, vállalat jól tudja, hogy jelenlegi termelésében melyek azok a produktumok, amelyek enyhén szólva . vállalati nézőpontból sem gazdaságosak. Első lépésként elegendő lenne ezeket kiiktatni a termelésből, a gyártmánystruktúrából. Persze ehhez rendszerint olyan termékre is szükség van, amit kifizető módon lehet előállítani és exportálni. L. J.
