Petőfi Népe, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-30 / 75. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Tegnap ülést tartott Bács-Kiskun megye Tanácsa. Dr. Gajdócsi István tanácselnök kö­szöntötte az ülésen megjelent országgyűlési képviselőket, a testület tagjait, s a meghívott vendégeket, köztük Nádor Györgyöt, az Ál­lami Ifjúsági Bizottság titkárát. A megyei ta­nács elnöke kegyelettel és tisztelettel emlé­kezett meg a múlt héten elhunyt dr. Ortutay Gyula akadémikusról, méltatta a politikus, közéleti vezető és tudós egyé­niségének a megye életében csaknem két évtizeden át or­szággyűlési képviselőként be­töltött nagy szerepét, mun­kásságát. A tanácsülés részt­vevői egy perc néma felállás­sal tisztelegtek dr. Ortutay Gyula emléke előtt, munkás­ságát pedig jegyzőkönyvben örökítette meg a megye ta­nácsa. politikai célokra szánt. tanácsi összegek tervszerű felhasználásá­ról. Az ifjúsági bizottság, az ered­ményesebb és sokrétűbb munka­végzés érdekében, három albizott­ságot hozott létre: a pályaválasz­tási, a testnevelési és sport, va­lamint a gyermek- és Ifjúságvé­delmit. Ezek munkájúikról, tevé­kenységükről beszámolnak a bi­zottságnak. A bizottság tevékenységéről szólva a jelentés hangsúlyozza: Az ifjúsággal való törődés nem kizárólag művelődésügyi feladat, van tennivaló szinte minden ta­nácsi szakigazgatási területen. Az ifjúság nem egyenlő az iskolás­korúakkal, a különböző ifjúsági rétegek más-más igényt jeleznék, más-más jellegű és hatókörű in­tézkedést igényelnek. A sajátos • Szavaz a testület. munkamegosztás a helyes szem­léletváltozást is segítette. Az óvodai ellátottságról szólva a bizottság jelentősnek ítéli a tanácsok ezirányú tevékenységét, erőfeszítéseit, s eddig elért ered­ményeit. A helyzet mégsemmeg­nyugtató. Noha akad város (pL Kalocsa), ahol az óvodai ellátott­ság kielégítő, több városban és főleg a megyeszékhelyen meglevő hiány még évekig feszültségek okozója lesz. Ezért ajánlotta — átmeneti megoldásként — a bi­zottság, hogy az óvodák, bölcső­dék növelését szanálásra ítélt. Vagy felépült, de még át nem adott néhány lakás felhasználá­(Folytatás a 3. oldalon.) PETŐFI PÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évf. 15. szám Ára: 90 fillér 1918. március 30. csütörtök KOSZORÚZÁSOK, KITÜNTETÉSEK, NAGYGYŰLÉS Készülődés a felszabadulás 33. évfordulójára a fővárosban Legnagyobb nemzeti ünnepünk, április 4-e, felszabadulásunk 33. évfordulójának megünneplésére készül az ország. Hagyományos ünnepélyességgel köszönti a főváros népe ebben az esztendőben is felszabadulásunk évfordulóját. Fellobogózzák a központi tereket, s az évfordulót üdvözlő feliratokkal, színes deko­rációkkal díszítik a középületek és a fontosabb állami intézmé­nyek homlokzatát. Az ünnep egyik látványossága lesz az esti díszkivilágítás: az évforduló al­kalmából április 2-án ünnepi kül­sőségek között, katonai tisztelet- adással vonják fel az Állami Zászlót az Országház előtt a Kos­suth Lajos téren, a Magyar Nép- köztársaság nemzeti lobogóját, a munkásmozgalom vörös zászlaját pedig a Gellérthegyen. Az Állami Zászlónál 3-án és 4-én délben ze­nés őrségváltás lesz. Április elsején kerül sor a Kossut'h-díjak és az Állami-díjak, valamint a Kiváló és Érdemes művész címek átadására, továbbá az irodalmi és művészeti díjak adományozására. Másnap, a Par­lamentben kitüntetéseket nyújta­nak át — a párt és a kormány vezetőinek jelenlétében. A rádió­ban és a televízióban április 2-án hangzik el Gáspár Sándornak, az MSZMP Politikai Bizottsága tag­jának, a SZOT főtitkárának ün­nepi köszöntője. Aznap este dísz­ünnepséget rendeznek az Opera­házban: Hacsa turján, Spartacus című balettjét mutatják be. Áp­rilis 4-én este az Elnöki Tanács ünnepi fogadást ad a Parlament­ben. Az ünnepi megemlékezések ke- gyeletes aktusai: tiszteletadás a hazánk felszabadításáért életétál- dozó 300 ezer szovjet hős emlé­ke előtt. Április 2-án a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Népköztársaság El­nöki Tanácsa, a Minisztertanács, a fegyveres erők, valamint a tö­megszervezetek és -mozgalmak képviselői megkoszorúzzák a Szabadság téri szovjet hősi em­lékművet, és a Magyar hősök em­lékművét a Hősök Terén. A meg­előző napon, szombaton, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa, a kormány, valamint a fegyveres erők nevében elhelyezik a meg­emlékezés virágait a román hősök síremlékénél a rákosligeti teme­tőben. Koszorúzási ünnepség lesz a solymári angol katonai teme­tőben a felszabadító harcokban elesett angol, ausztrál, lengyel, kanadai és új-zélandi katonák emlékművénél, továbbá a Buda­örsi úton, a fasizmus elleni har­cókban hősi halált halit amerikai katonák emlékművénél. Koszorú­zási ünnepséget tartanák a har­kányi bolgár hősi emlékműnél, valamint Beremenden a jugo­szláv katonai temetőben. A végrehajtó bizottságnak az ülés napirendjére tett ja­vaslatát elfogadva, először Borsodi György, a megyei választási elnökség elnöke tájékoztatta a tanácsülést a március 5-én megtartott idő­közi tanácstagi választások­ról. Mint ismeretes, a megye 114 községi és 11 városi tanácstagi körzetében történt meg a válasz­tás. Egy községi választókörzet­ben — mivel a jelölt nem kapta meg a kellő szavazatot —, már­cius 12-én megtartott pótválasz­táson töltötték be a tanácstagi tisztséget. Az időközi tanácstagi választásokról előterjesztett tájé­koztatót a tanácsülés jóváhagyó­lag tudomásul vette. Ezután dr. Gajdócsi István is­mertette a tanács ügyrendi bi­zottsága tegnap megtartott ülé­sén az időközben megválasztott megyei tanácstagok mandátuma megvizsgálásáról készített jegy­zőkönyvet. Ennek alapján a me­gyei tanács törvényesnek nyilvá­nította dr. Mező Mihály (Kecs­kemét város), Suhajda István (Apostag, Dunaegyiháza, Űjsolt), valamint Vágó György (Jász­szent lászló, Szánk) megyei ta­nácstaggá történt megválasztását. A továbbiakban Farkas József megyei titkár ismertette a Ha­zafias Népfront megyei Elnöksé­gének javaslatát a tanács bizott­ságainak kiegészítésére. Az indít­vánnyal egyezően a megyei ta­nács Suhajda Istvánt a tervgaz­dasági bizottság tagjává válasz­totta. A településfejlesztési, mű­szaki és kommunális bizottság titkári tisztével Fekete László bi­zottsági tagot bízta meg, helyére, pedig Kelemen Sándort válasz­totta meg. Az egészségügyi és szociális bizottságot Baksa Zol­tánná, a jogi és igazgatási bi­zottságot pedig dr. Szalóki László tanácstaggal egészítette ki. Ezt követően a megyei tanács ifjúsági bizottsága munkájáról szóló — a testület tagjainak írás­ban rendelkezésre álló — jelen­téshez dr. Major Imre tanácsel­nök-helyettes, a bizottság elnöke tartott vitaindítót. Jelentés a bizottság munkájáról A megyei tanács ifjúsági bi­zottságának munkájáról számot- adó jelentést dr. Major Imre ta­nácselnök-helyettes terjesztette elő. Mint á jelentés megállapítot­ta: A bizottság feladata, hogy se­gítse az ifjúsági törvényből s a különböző miniszteri és főható­sági rendeletekből, határozatok­ból eredő ifjúságpolitikai felada­tok végrehajtását; ennek során SIKERES ELŐSZÁLLÍTÁSI SZEZONT ZÁR A VASÚT figyelemmel kíséri a megye te­rületén az ifjúság alapvető jo­gainak és kötelességeinek ér'vé- nyesüjését, különös tekintettel az ifjúság különböző rétegeire; segí­ti a fizikai dolgozók gyermeinek továbbtanulását, a hátrányos helyzetleküzdése érdekében in­dított akciókait, programokat. El­lenőrzi a fiatalok szabad idejé­nek hasznos, tartalmas eltöltésé­re szolgáló művelődési intézmé­nyek, klubok, szervezetek, az if­júsági létesítmények sporttevé­kenységét és az ifjúsági turiz­must; javaslatot tesz az ifjúság­ÜLÉST TARTOTT A MEGYEI TANÁCS Egységes szemléletet és összefogást kíván az ifjúságpolitikai feladatok végrehajtása Rohamosan növekszik a forgalom ^ • Kecskeméten az Alsópályaudvar vágányai mindig zsúfoltak. Az áruszállítási igények gyors növekedése az idén további fel­adatokat ró a megye vasútállo­másaira. Az egész évi zavartalan munka egyik feltétele a sikeres elszállítási időszak. Ennek végé­hez közeledve kértünk tájékoz­tatást néhány állomáson, milyen eredmények várhatók. Kecskeméten, a Nagyállomáson ebben az évben 135 ezer tonna áru féladására számítanak, csak­nem 10 ezer tonnával többre, amennyi hivatalos-terveikben sze­repel. Az dltérési ok, hogy a me­zőgazdaság az idén a tavalyihoz hasonló termést jelez. Az év első három hónapjában máris mintegy háromezer tonnával — 10 szá­zalékkal - növekedett az állo­másról útnak indított árumeny- nyiség. Ugyanezen idő alatt, érke­zett 160 ezer tonnányi rakomány, s ez jó 20 százalékkal haladja meg a tavalyit. Különösen feb­ruártól élénkültek meg az elő­szállítások, melyekre a házgyár­ral és a közúti építő vállalattal kötöttek megállapodást. Az elő­szállítások növekedése révén vár­ható, hogy az év folyamán az ösz- szesen 600 ezer tonna áru vi­szonylag egyenletesen érkezik majd. Az árut feladni szándékozó vál­lalatok kiszolgálásával eddig nem voltak különös gondok, bár ese­tenként a vasút kénytelen egy-két napos türelmet kérni tőlük. Vál­tozatlanul gondot jelent ugyanis a szűkös vagonpark, illetve a zá­honyi térségben mutatkozó va­gonhiány. Ezen a vasútigazgató- ságoknak üres kocsik átirányításá­val kell enyhíteni, s ebben vesz részt a kecskeméti főnályaudvar, mint 19 környékbeli állomás góc­pontja. Ezért nem jelent általá­ban előnyt az árut feladók szá­mára, hogy a megyébe lényege­sen több rakomány érkezik, mint innen távozik. A kecskeméti Alsó-pályaudvar idén 157 ezer tonna árut Indít út­nak, s jóval több, mint 500 ezret fogad. A kocsik nagy része meg­fordul az állomáshoz tartozó 1B iparvágány egyikén. Ez a hálózat a múlt évben is bővült, szeptem­berben nyitotta meg új telepét a TÜZÉP Vállalat Az év elején több, mint tíz szá­zalékkal nőtt az állomáson fel­adott áruk mennyisége, s még ennél is jóvail nagyobb arányban az ide érkezetteké. Ez jelzi egy­ben. hogy az előszállítási időszak az. alsó-pályaudvaron is eredmé­nyes volt. Az állomás sikerét ki­emeli. hogy a dolgozók igen ne- héf körülmények között végzik munkájukat, s ráadásul alig szá­zan vannak a szükséges 116 fő helyett. A . kiskunhalasi vasútállomás fontos csamópont. Feladata ez év­ben 66 ezer tonna áru továbbítá­sa és 240 ezer tonna áru fogadása. Az előszállítás itt is biztatóan alakult, mintegy 10—15 száza­lékkal nagyobb az első negyed­évi forgalom, mint tavaly. A leg­nehezebb időszak azonban még hátra van, szeptemberben kezdő­dik ugyanis az állomás területén a villamosítás. A Kecskeméti Pályafenntartási Főnökség viszont már most nagy munkában van, felújítják a Kecskemét—Kunszállás közötti vonalszakaszt. Március 6-án kezdték el a mindenre kiterjedő karbantartást. A 12 egységből álló géplánc éppen egy hónapig áll a rendelkezésükre. Ez alatt várha­tóan 18 kilométernyi szakaszon végzik el az ágyazat rostálását, s a -többi szükséges munkát. Ezt követi a sínek feszültségmentesí­tése. s április utolsó hetére el­tűnnek a vonalról a pálya elsá- rosodása miatt kitűzöitt 60 kilo­méteres lassújelek. A főnökség dolgozói az év folyamán fenntar­tási munkákat végeznek még a lakiteleki és fülöpszállási vona­lakon. Felépítimény-karbantartás- ra kerül sor Cegléd és Kiskunfél­egyháza között, valamint vágány- szabályozásra valamennyi vona­lon. Zs. A. Gazdaságosan termelni Maholnap alig lesz hazánk­ban olyan dolgozó, aki ne han­goztatná a termékszerkezet korszerűsítésének szükségessé­gét.. Mindenki tudja, hogy gaz­dasági-társadalmi fejlődésünk­nek legfontosabb feltétele olyan termékek gyártása, ame­lyek a külső piacokon gazda­ságosan értékesíthetők. Nagyon kevesen vannak azonban, akik saját vállalatuk­nál vélik felfedezni, hogy gaz­daságtalan és nehezen értéke­síthető gyártmányokkal foglal­koznak. Sőt ezek a vállalatok is versengenek a munkaerőért, a fejlesztési eszközökért, fel­használnak olyan külföldről származó anyagokat, melyeket exporttermékben feldolgoz­va korántsem előnyösen adnak el. Nem könnyű egy-egy ter­méket, esetleg üzemet, válla­latot „elhalásra” ítélni. Lehet­séges, hogy a felszámolásra ke­rülő, gazdaságtalan termékeket előállító üzem pótlására újabb importtal kell számolni. Sok esetben szociális, máskor ér­zelmi okok játszanak közre. Természetesen nem szabad fi­gyelmen kívül hagyni azt sem. hogy korszerűbb termékeket korszerűbb eszközökkel, több­nyire képzettebb munkaerővel lehet csak előállítani. Ezekből sem vagyunk bővében. Nehezíti a korszerű termék- szerkezet kialakítását, hogy nincs olyan iparágunk, amely automatikusan biztosítaná a kívánatos megújulást. A fej­lett ipari országokban például az autóipar rohamos fejlődése egész sor ágazatot kényszerít erre. Kopásállóbb gumik, fi­nomabb acélok, korszerűbb műszerek, jobb tulajdonságok* kai rendelkező üvegek, tetsze­tős, jó védelmet nyújtó festé­kek, korrózióvédő anyagok és még sok tucatnyi korszerű ter­mék előállítását követeli ez az iparág. Hazánkban, a jármű­program kétségtelenül elindí­tott hasonló folyamatot; kor­szerűsítő hatása azonban alig lépi túl a járműipar kereteit. A nehézipari ágazatban meg­kísérlik, sok ezer termék kö­zül kiválasztani, hogy mi te­kinthető már most is verseny- képesnek, s melyek azok, ame­lyek korszerűsítéssel esetleg elérhetik a világpiaci verseiiy- képességet. Dr. Simon Pál, ne­hézipari miniszter egy nemré­giben megjelent cikkében ez­zel kapcsolatban azt írja, hogy ehhez a munkához a hosszú­távú, stratégiai jellegű tevé­kenység súlyát kell növelni, a termékösszetétel átalakítása ugyanis hosszútávú feladat, végrehajtása azonban már a ma sürgető tennivalója. Milyen hát a korszerűbb termékszerkezet? Ismét nő azok tábora, akik az élelmi­szer-gazdaság fejlesztésében, az élelmiszer stratégiai fon­tosságában vélik felfedezni adottságainknak legjobban megfelelő húzóerőt. Kétségte­lenül ki kell aknáznunk a ma­gyar föld és éghajlat adta elő­nyöket. Csakhogy kicsik va­gyunk ahhoz, hogy a világpia­con megjelenve az árakat irá­nyítani, vagy akár csak befo­lyásolni tudjuk. Az elmondottakkal azt kí­vánjuk érzékeltetni, hogy a versenyképes termékszerkezet kialakítása nem oldható meg a népgazdaság, az ipar egy-egy — még kevésbé: egyetlen —• területén, ágazatában. A ma­gyar népgazdaság ma már az anyagi termelés rendkívül szé­les frontján s annak csaknem minden fázisában résztvesz a nemzetközi munkamegosztás­ban, kapcsolódik a világgaz­dasághoz. Ennek következté­ben, amikor korszerű, verseny- képes és gazdaságos termelési és exportszerkezetröl beszé­lünk, s azt követelményként állítjuk magurik elé, tulajdon­képpen a magyar gazdaság versenyképességéről, annak növeléséről van szó. A ki te­gyen rendet, a ki javítsa ter­mékeinek versenyképességét kérdésre csak az a válasz: fe­lelet adódik: minden termelő, exportáló ágazat, vállalat. Sen­ki se várja csak a központi irányító szervektől, csak a má­sik iparágtól és a másik vál­lalattól a cselekvést, egyide­jűleg minden vállalatnak lép­nie kell. Mert igaz, hogy a korszerű és versenyképes termékszer­kezetet — különösképpen az anyagi termelés egészére — nem könnyű felvázolni. Van azonban egy másik kiindulási pont is, ahonnan el lehet in­dulni. Azt ugyanis minden iparág, vállalat jól tudja, hogy jelenlegi termelésében melyek azok a produktumok, amelyek enyhén szólva . vállalati néző­pontból sem gazdaságosak. El­ső lépésként elegendő lenne ezeket kiiktatni a termelésből, a gyártmánystruktúrából. Per­sze ehhez rendszerint olyan termékre is szükség van, amit kifizető módon lehet előál­lítani és exportálni. L. J.

Next

/
Thumbnails
Contents