Petőfi Népe, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-29 / 74. szám

978. március 29 N a vajon ezt mire mondják?... — a férfisereg felmorajlik, ahogy elüget egy-egy ló az árverésre összeseregiett ér­deklődők, a jó vásár remé­nyében pénzüket szorongatók között. A mélykúti Alkot­mány Tsz ménese kerül „ka­lapács alá”. — A kikiáltási ára ... — Tizenhatezernél kevesebbet egyikért sem kértek. S ez­után megkezdődött a licitá­lás, aki a legtöbbet ígérte, azé lett egyikét ló. Tenyészálla­tok, versenyre szánt* vagy egy-két fogathajtó bajnoksá­gon már részt is vett lovak kiárusítása folyt. Persze ol­csóért, értékük alatt. A szö­vetkezet nem látott más ki­utat, mint azt. hogy az évek óta ráfizetéses lótenyésztést megszünteti. Így döntött egy éve a tagság. A másfélszáz lóból tavaly 35-öt, a nemrég megtartott árverésen huszon­hatot adtak ül. • „Itt vagyokI Hogy tetszem? Ki veai meg?” • ügető-, vagy fogathajtó versenyekre készült a napi tréningek, fu­tások során ez a mén? Már mindegy, kocsiló lesz belőle. A reményt adó környezetből láb- és fejhajtással búcsúzik, s mivel „Van a lónak jó nagy feje, ott lesz a búnak a helye”. • — Ez már az enyém! Megad­tam az árát. • „No pajtásom, mi együtt maradhatunk még néhány hónapig.” (Straszer András felvételei) • „Lovat! Lovat! Vagyonomat egy lóért!” Ötszázas bankókból negyven darab nem csekélység... Kicsi irodában — nagy ügyfélforgalom A tervszerű élet egyik döntő feltétele az anyagi biztonság. Mindezt a kötelezően és önkénte­sen létrejött szerződéses viszony alapján garantálja a csaknem harminc esztendeje fennálló és orszáigos hálózatú intézmény, az Állami Biztosító, melynek a la­kossággal való kapcsolata igen széles körű. A téljesség igénye nélkül hadd hivatkozzunk csak a sok-sak autótulajdonosra, akik kötelező gépjármű-felelősségbiz­tosítással — és mind többen már OASCO-kötvényel is — rendel­keznek; a CS&B-tagok népes táborára; az épületet és lakást biztositottak jelentős számára, valamint a különféle mezőgazda- sági biztosítást igénybe vevőkre. S ebből már óhatatlanul követke­zik is. hogy általában nagy ügy­félforgalmat bonyolít le a biztosí­tó. Szintén ez a jellemzője a kunszentmiklósl kirendeltségnek. Meg sajnos, más is... A szerkesztőségünkbe érkezett levélből tudjuk, hogy a több mint nyolcezer lakosú nagyközség említett intézménye nagyon régi és korszerűtlen épületben talál­ható. A kicsi irodában egyszerre csupán négy ügyfél fér el. s akik nem juthatnak be. sorra kerülé­sükig a szabad ég alatt kénytele­nek várakozni. Egyébként a he­lyiség szűkös belvilágára jól le­het következtetni abból a tény­ből. hogy a pénztáros a sarokban dolgozik egy piciny asztalánál ülve. Itt még a régebbi iratok­nak sincs helyiük. melyeket a szomszéd; ház piadiósán tárolnak. A bosszantó zsúfoltságra csak ráadás, hogy állandóan ápiorodott a levegő, szellőztetni télen-nyá- ron csak az ajtón át lehet. „Ezek a mostoha körülmények méltatlanok az olyan fontos in­tézményhez, mint az Állami Biz­tosító. Az itt dolgozók, s az ügy­felek nevében szólok, amikor új, modern kirendeltségi iroda meg­építését. vagy a jelenlegi épület felújítását, bővítését sürgetem!” — zárulnak a kétségkívül sokak nevében írott sorok. Reméljük, az irodaügyben mi­előbb intézkednek majd az ille­tékesek. akiknek döntéséről sze­retnék hírt adni e rovatunkban! | KÉRDEZZEN — FELELÜNK B Fáblcsovics Józsefné katymárl lakos több mint két esztendeig volt bedolgozó. Nem régóta új munkahelyen keresi kenyerét, ahol már rendes munkaidőben foglalkoztatják. Most elkeseredet­ten értesült arról, hogy a koráb­bi munkavégzése sem a pótsza­badság, sem a nyugdíj szempont­jából nem minősül szolgálati idő­nek. Kérdése: milyen feltételek alapján tekintik Igazi munkavi­szonynak a bedolgozást? A bedolgozói foglalkoztatást a munkaügyi miniszter 16 1967. (XII. 27.) számú rendelete szabá­lyozza. Eszerint ha az ilyen tevé­kenység alapja a munkáltató és a munkavállaló közötti laza kapcsolat — ez esetben a terme­lés mennyiségére, határidejére stb. vonatkozóan nincsenek szi­gorú előírások —, akkor jogvi­szonyról beszélünk, mely nem minősül munkajogi kedvezmény­nyel jáiró, Illetve a társadalom­biztosítási ellátáskor Is figyelem­be vehető szolgálati Időnek. Ki­vétel, he a kollektív szerződés azt tartalmazza, hogy az Ilyen Jogviszony Is teljes értékű mun­kaviszonynak tekintendő s amennyiben a bedolgozói terme­lés eredménye megfelel a törvé­nyes, munkaidőben foglalkozta­tottak teljesítménye legalább háromnegyed részének. Egyéb­ként a munka- és nyugdíjügyi szempontból egyaránt szolgálati Időnek számít, ha a bedolgozót úgynevezett biztosított módon foglalkoztatják. Ennek lényege az írásos megállapodás, melyben a vállalat garantálja a meghatáro­zott mennyiségű, illetve a fo­lyamatosán végzendő munka fel­tételeinek a megteremtését, a be­dolgozó pedig a vele szemben támasztott követelmények ma­radéktalan betartására, s a rendszeres munkavégzésre köte­lezi magát. Ezen Információk birtokában szíveskedjék panaszát végiggon­dolni, s ha úgy véli, önt sére­lem érte, Írásos beadvánnyal for­duljon orvoslásért a szolgálati idejét el nem Ismerő vállalat munkaügyi döntőbizottságához! Az esetleges kedvezőtlen ítélet ellen a megyei munkaügyi bí­rósághoz fellebbezhet. Itt jegyez­zük meg, hogy a munkavégzés­ből eredő kötelezettségek és Jo­gok érvényesítésére a munka­ügyi vita keletkezésétől számí­tott három éven belül van le­hetőség. Ilyen jellegű késedel­mes panasszal csak Indokolt esetben foglalkoznak az illetéke­sek. A KUkunmaJsán lakó Terjékl Ferencné egy évvel ezelőtt szen­vedett gépkocsibalesetet, melynek következtében tartósan munka­képtelenné vált. ■ mostanában la rendszeresen jár kórházi gyógy­kezelésre. Az Iránt érdeklődik, hogy számithat-e valahonnan anyagi támogatásra annak ellené­re, hogy s sérülése előtt csak a háztartásban dolgozott? fi IfJOSÍ) ‘I.. . . ..j A Szocialista társadalmunkban Intézményesen — rendszeres szo­ciális segély Juttatásával — gon­doskodnak az idős korúak, vagy az egészségi állapotuk miatt munkaképtelenné, vagy legalább 67 százalékban csökkent munka- képességűvé vált és semmiféle jövedelemmel nem rendelkező olyan 18. életévüket betöltött emberekről, akiknek a létfenn­tartásukhoz szükséges vagyonuk, illetve eltartásra képes hozzátar­tozójuk nincs, s így’ a megélhe­tésük másképp nem biztosított. Esetét, helyzetét illetően ügy ítéljük meg, ön is igényelheti az ilyen segély folyósítását a lakó­helye szerinti nagyközségi ta­nács vb szakigazgatási szervénél, amely alapos, körültekintő vizs­gálat és az Orvosszakértő Bizott­ság határozata alapján dönt majd az ügyben. TARTALÉKOK A gazdálkodásban A területi szövetség segíti a kezdeményezéseket A Magyar Szocialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottsága március 15-i ülésének határoza­ta hosszú távra megjelöli a mezőgazdaság és az élelmiszeripar termelésének fejlesztési feladatait. A határozat foglalkozik azzal is, hogy a termelőszövetkezetek területi szövet­ségei növeljék szakmai befolyásukat, segít­sék elő a gazdasági együttműködés erősítését, az üzem- és munkaszervezés javítását. Egyik legfontosabb feladat a mezőgazdasági szövetkezetekben is a hatékonyság növelése. Erről beszélgettünk Magony Imrével, a Kiskunsági Mezőgazdasági Szö­vetkezetek Területi Szövetségé­nek titkárával. A különbségek okai — Az V. ötéves terv időarányos teljesítése azt kívánja, hogy szö­vetkezeteinkben az idén 5—6 szá­zalékkal növeljék a termelést, a kisüzemekben pedig legalább a jelenlegi színvonalon maradjon. A fejlesztésre megvan a lehető­ség. hiszen számos tartalék kiak­názatlan. Egyik ilyen a mezőgaz­dasági termelés színvonalában je­lentkező nagyfokú különbség mérséklése. Ez azt jelenti, hogy egyes gazdaságoik indokolatlanul elmaradnak a hozamokban, a jö- vedeLmezőség rendkívül alacsony. A búza, a kukorica- és a szőlőter­melésben már évek óta rendsze­resen vizsgáljuk, értékeljük a színvonalkülönbségeket előidéző okokat. Szomszédos gazdaságok között, azonos adottságok mellett is jelentős differenciákat tapasz­talhatunk. Ezeket vagy legalábbis nagyobb részüket. legtöbbször üzem- és termelésszervezési, gya­korta vezeüésszemléletl problé­mák okozzák. Tavaly például ku­koricából a 45,5 mázsa hektáron­kénti termésátlagon belül tíz gazdaságiban 52 mázsa alatt volt a termés a szövetség körzetében. Ha az alacsony hozamokat emel­ni tudnák, sóik száz mázsával többet lehetne betakarítani, egy­úttal Javulna az ágazat jövedel­mezősége is. További tartalékok vannak a tápanyag-gazdálkodásban. El akarjuk érni, hogy szövetkezete­ink jobban megbecsüljék a szer­vestrágyát. szakszerűbben kezel­jék, ugyanakkor arra is törek­szünk, hogy a műtrágyával ok­szerűbben gazdálkodjanak. Ez utóbbival kapcsolatosan arra ösztönözzük a közös gazdaságo­kat. hogy a tápanyag-visszapót­lást előzze meg talajvizsgálat, il­letve levélanalízis. Szervezettséget követelnek Nemcsak u növénytermesztés­ben. hanem az állattenyésztésben is növelni lehet a hatékonyságot. — A Kiskunságban mintegy 70 ezer hektárnyi rét- és legeiőte- rület van hangsúlyozta a te­rületi szövetség titkára. — En­nek jobb kihasználása elősegíti a takarmányozás színvonalának növelését. Az egyre terjedő, kor­szerű gyepgazdálkodási módsze­rekkel többszörösére lehet növel­ni a fűtermést. A takarmányozás javításával, az állattartási és gondozási -kö­rülmények javításával az idén elérhetjük a területi szövetség körzetében a tehenenkénti há­romezer literes hozamot. Ez a jelenlegihez viszonyítva, további 5—6 százalékos növekedést jelent. A húsmarhatenyésztés költsé­geinek csökkentését kidolgozta az Izsáki és a Kiskunhalasi Állami Gazdaság. Érdemes csatlakozni a kezdeményezéshez. A Központi Bizottság határoza­ta hangsúlyozza, hogy a mezőgaz­daságban a legjelentősebb együtt­működési forma az Iparszerű ter­melési rendszer. — Ezekben még további tarta­lékok rejlenek. Legfőbb hatásuk, hogy nagyfokú szervezettséget követelnek. Tavaly a rendszer­ben termelő szövetkezetekben 51,1 mázsa volt a kukoricatermés át­laga. a rendszereken kívüliekben pedig 42,3 mázsa. A szövetség szervező munkája is eredményez­te, hogy körzetükben az 1976. évi 11 ezer hektárról ez évre 34 ezer hektárra nőtt a szántóföldi nö­vények korszerű termelése. Je­lenleg 30 termelőszövetkezetünk és öt szakszövetkezetünk tagja valamelyik növénytermesztési rendszernek. Terjesztjük ezeket az állattenyésztésben is. Kilenc gazdaságunk csatlakozott vala­melyik korszerű módszerhez. Törődés a tagsággal Elősegíti a hatékonyabb terme­lést a tagsággal való fokozottabb törődés. Ezt a mezőgazdasági szövetkezetek III. kongresszusa külön fejezetben fogalmazta meg. — Ügy látjuk, hogy a legtöbb szövetkezet vezetősége tudatos munkát végez e tekintetben is. Törekednek a munkafeltételek javítására, törődnek a dolgozók szakmai és politikai képzésével. Mind tartalmasabb a szocialista verse nymozgailom. Az Idei válla­lások még nincsenek összesítve, de a tavalyi eredményekről már szólhatunk. A mozgalom több mint 225 millió forint többletet hozott a termelésben, költség­megtakarításiban. társadalmi munkában. Az idén folytatódik a verseny és hasonló teljesítésekre számítunk. Ehihez természetesen az kell, hogy a szövetkezeti ve­zetők továbbra is segítsék a dol­gozók kezdeményezéseit. örvendetes, hogy már húsz szö­vetkezet részére szervezetten — a SZOT-tal együttműködve — meg tudjuk oldani az üdültetést. Egészségügyi alapot létesítettünk a nehéz fizikai munkát végzők rendszeres orvosi szűrővizsgála­tára. Magony Imre végezetül han­goztatta: — Körzetünkben túlnyomóan kedvezőtlen adottságú szövetkeze­tek gazdálkodnak. Sokszor a melléküzemág fejlesztésével Igye­keznek megoldani az alaptevé­kenység egyes ágazatainak gond­jait. Az üzemi eredményekben együtt jelentkezik valamennyi te­vékenység jövedelme, amely ese­tenként elfedi az alaptevékeny­ségben. vagv annak egy-egv ága­zatába m tapasztalható kedvezőt­len jelenségeket. Ezért helyes az elemző munka. Az év közben tör­ténő rendszeres értékeléssel ellen­őrizni lehet a jövedelmezőséget. A bekövetkezett, Illetve várható kiesések pótlására Intézkedéseket, lehet ho/nl. Van mód arra. hogy az előbbiekben említett tartalé­kok feltárásával növekedjenek a hozamok és gazdaságosabbá vál­jon a termelés. K. S. Az orgoványi Urbán Józsefné a Kecskeméti Konzervgyár helyi telepének fizikai dolgozója. Köz­ben tanul is, hetenként Jár Kecs­kemétre, a dolgozók gimnáziumá­ba. Minthogy a félévi vizsgán is a szabadsága terhére vehetett részt, azt kérdezi: valamilyen kedvez­ményre jogosult- e a középiskola levelező hallgatója? Ha önnel tanulmányi szerző­dést kötött a munkahelye, akkor ezen megállapodás kétoldalú kö­telezettségvállalást tartalmaz. Munkaadója garantálja, hogy a tanulmányaival kapcsolatosan többféle kedvezményt megad, ön pedig kötelezi magát a megfele­lő eredményű tanulásra, Illetve arra, hogy az érettségit kővető négy évig — vagyis a támoga­tás igénybevételével megegyező ideig — a vállalatnál fog dolgoz­ni. Fontos tudnia, olyan munka­idő-beosztás szerint kell önt fog­lalkoztatni, hogy a kötelező is­kolai előadásokon, konzultáció­kon és a vizsgákon mindig fel- készülten vehessen részt. Vizsgán való megjelenéskor az átlagke­resettel járó szabad Idő illeti meg. (Ezzel kapcsolatban önt sé­relem érte, melynek kivizsgálá­sára és a szükséges Intézkedés megtételére ezúton hívjuk fel a 'konzervgyár igazgatójának a fi­gyelmét!) Végezetül közöljük: tanévenként tíz, az érettségi előtt pedig még plusz hat munkanap tanulmányi szabadság igénybevé­telére jogosult. összeállította; Velkel Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 12-516.

Next

/
Thumbnails
Contents