Petőfi Népe, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-03 / 53. szám

1978. március 3. $S '* "TC NÉPE # 5 EGYETEMRE, FŐISKOLÁRA KÉSZÜLŐK! KERESLET ÉS KÍNÁLAT KÖZELÍTÉSE Hol van több lehetőség? Módosultak a műtrágyától ék árai • A roham esztendők óta nem enyhül — az érdeklődés és a vál­lalkozókedv mértékét jószerivel azonosnak tekinthetjük, bár ko­rábban az ötvenes évek nagy lét­számú korsztályai dörömböltek, mostanában a demográfiai mély­pont diákévfolyamai jelentkez­nek sorra, rendre. Egyetemeink és főiskoláink -változatlanul számol­hatnak azzal, hogy a nyáron megint legalább harmincötezer fiatal kíván felvételizni a nappa­li, illetve az esti és levelező ta­gozatokon. Aligha érdemes hosszasabban töprengeni azon: milyen forrásai vannak az esztendők óta folya­matosan tartó diplomaszerzési láznak. Az esti és a levelező for­májú felsőoktatásban eléggé egy­értelműen jelentkeznek a munka­helyi törekvések, hogy minél többen — szakmunkások, értel­miségiek. adminisztratív dolgo­zók — szerezzenek magasabb ké­pesítést, vagy szerezzék meg a munkájukhoz szükséges, de ko­rábban elmaradt felsőfokú vég­zettséget. Maradjunk most in­kább a középiskolákban végző diákoknál: körükből verbuváló­dik az a mintegy 25 ezer jelent­kező, aki rendre „célbavész” kö­rülbelül 11 ezer helyet — tehát a nagyobb hányaduknak óhatat­lanul szembe kell majd néznie a kudarccal is. • Egyértelmű és nagyon he­lyeselhető alapkövetelmény a fel­vételi vizsgáknál az. hogy a fel­sőoktatási intézményekben első­sorban azoknak jusson hely, akik a leginkább rátermettek: tehet­ségükkel, addigi tanulmányi ered­ményeikkel, egy-egy pályára való feltétlen elhivatottságukkal kiér­demlik a továbbtanulás lehetősé­gét, De — figyelve a jelentkezé­seket, az alakuló érdeklődést — biztosak lehetünk-e ennek a ki- választási munkának a tökéle­tességében? Nem lehet erre egy­értelmű igennel felelni. S nem­csak azért nem, mert a felvételi vizsgák mércéje sem tökéletes, jóllehet törekszik erre. Hanem azért sem. mert már a jelentke­zéseknél érezhető esztendők óta bizonyos torzulás, információhi­ány s főleg — a lehetőségek nem megfelelő felmérése. • Miről van szó? Arról, hogy megkopott a műszaki pályák von­zása. az érdeklődés túlzottan a humán képzettséget igénylő pá­lyákra irányul. A bölcsész, a jo­gi .és az orvosi karokról tehát igen kiváló, másutt sikeres in­dulásra számítható fiatalok szá­zai szorulnak ki. nem érve el a maximális pontszámot. A Mis­kolci Nehézipari Műszaki Egye­temre, a dunaújvárosi főiskolai karra, a kazincbarcikai karra — Csütörtökre elsőfokú árvízvé­delmi készültséget rendeltek a Fekete-, a Fehér-Körös és a Ket­tős-Körös magyarországi szaka­szán. valamint a Sebes-Körös tor­kolatánál. Az Országos Vízügyi Hivatal árvíz- és belvízvédelmi ügyele­tének csütörtök reggeli jelentése szerint az intézkedést a folyók romániai vízgyűjtő területén be­következett hirtelen hóolvadás és a nyomában kialakult árhullám de említhetnénk még egész sor műszaki főiskolát, vagy kart — tehát nem mindig azok kerülnek be, akik pontszámaik alapján is a legtehetségesebbek, hanem gyengébb képességűek is sikerrel veszik sok vidéki karon a felvé­telik akadályait. Sikerük egyik alapja, hogy jelentkezési alapju­kat nem a legnépszerűbb, legin­kább megrohamozott egyetem­nek, főiskolának küldik meg. # Ezzel egyidejűleg évekre, de sokszor végérvényesen is kiszo­rulnak felsőoktatásunkból olyan tehetséges fiatalok, akiknek pe­dig ott lenne a helyük — csak éppen nem mérték fel kellőkép­pen a lehetőségeket. Nem szá­moltak például azzal a nyilván­való igazsággal, hogy a felsőszin­tű műszaki képzettségnek nem­csak „a” gépészmérnöki, építész- mérnöki diploma megszerzése szá­mít, mondjuk a Budapesti Mű­szaki Egyetemen, vagy megfelelő diploma az ELTE természettudo­mányi karán — hanem egész sor, az „alapkívánságukkal” szinkron­ban levő, terveikhez igen hason­lító képzésű intézmény is kínál­kozna. Bányamérnöknek, kohómérnök­nek, műszaki szakoktatónak, gyártástechnológusnak, textil- mérnöknek, papíriparban dolgozó műszakinak lenni: legalább any- nyira fontos — és legalább any- nyira kifizetődő, mint valamelyik ismertebb. divatosabb karon megkísérelni a bejutást, számol­va a kudarccal. Sőt, a reálisan gondolkozó fiatalok sokkal keve­sebb elutasítási valószínűséggel indulhatnak. sokkal kevesebb évük fecsérlődik el a többszöri vizsgakísérlettel, ha átgondoltan, a felvételi esélyeket reálisan ki­számítva adják bé felvételi lap­jukat. Az átirányítási lehetőségek sem eléggé ismertek a középis­kolákban — bár a Felvételi Tá­jékoztató valamennyit tartalmaz­za —, több meggyőző, felvilágo­sító, pedagógiai munkára lenne szükség. • „Utolsó fordulójához” érke­zik ezekben a napokban a jelent­kezések rendje. Március közepé­ig, végéig már az egyetemekre kell érkezniük a jelentkezési la­poknak. Érdemes most még egy­szer átgondolni: hova, mely in­tézményekbe induljanak el ezek a fontos papírlapok. Ismételjük: sok főiskola ád a választott, nagy egyetem képzéséhez hasonló is­meretanyagot, hasznos, -érdemes tehát a családokban is, iskolák­ban is mérlegelni a döntéseket, se­gíteni. tanácsot adni, érvelni azért, hogy a legjobbak valóban sikerrel szerepelhessenek a nyá­ri felvételi vizsgákon. —i —t tette szükségessé. A víz szintje ugyanis egyes helyeken már el­érte a töltéseket, A hirtelen felmelegedés okoz­ta gyors olvadás következtében az ország délkeleti részén egyre nagyobb területeket borít a belvíz is. Emiatt ugyancsak elsőfokú ké­szültséget rendeltek el Békés me­gyében — Gyula, Békés és Bé- késszentandrás térségében — ahol jelenleg összesen 900 hektár­nyi terület áll víz alatt. (MTI) ötféle termékre vonatkozik az a műtrágyagyárakban bekövetke­zett változás, amely a talajerő­pótló anyagok árszínvonalát ösz- szességében nem érintette, vi­szont elősegíti, hogy a rendelke­zésre álló vegyszerek kereslete és kínálata közelebb kerüljön egymáshoz, s az árak jobban tükrözzék a termékek minőségét. Az ármódosításoktól az is várha­tó. hogy a kevésbé keresett anyagok raktárkészletei mozgás­ba jönnek, és velük a mezőgaz­dasági üzemek fokozni tudják a hozamokat. Az ármódosítás egy­ben növeli az árak irányító sze­repét a gazdálkodásban. A mészammonsalétrom anyag­ból az elmúlt hetekben mintegy 150 ezer tonnát kedvezményes áron adtak el a gazdaságoknak azzal a kikötéssel, hogy csakis a rétek és a legelők javítására használhatják fel. Az akció a készleteit kimerülésével végétért, viszont a továbbiakban is ol­csóbb lesz ez a műtrágyaféle; árát 20 százalékkal mérsékelték. Azok a gazdaságok, amelyek a kedvezményes akcióban részt vettek, de a megvásárolt készle­tet eddig nem használták fel, most annyiban kaptak további kedvezményt, hogy eredeti ren­deltetésétől eltérően a tavaszi növények úgynevezett fejtrágyá­zására is felhasználhatják — ha nincs birtokukban erre a célra szolgáló anyag —, viszont ápri­Készülnek a programok, for­málódik a hagyományos ese­ménysorozat: az ifjúkommunis­ták, az új nemzedék országszer­te méltón köszönti a három ta­vaszi évfordulót, március 15-ét, március 21-ét és április 4-ét. Az idén lesz a 13. esztendeje, hogy a forradalmi ifjúsági napokon társadalmi, politikai rendezvé­nyek, kulturális és sportesemé­nyek sokaságával tiszteleg az if­jú generáció népünk nagy tör­ténelmi sorsfordulóinak emléke — az 1848-as polgári forradalom és nemzeti szabadságharc, a. Ta­nácsköztársaság kikiáltása és ha­zánk felszabadulása — előtt. A fia­talok Budapesten, s valamennyi megyében egész társadalmunk megemlékezését teszik színessé, teljessé. Az események legfontosabb színtere ezúttal is az alapszerve- zeti közösségek és az ifjúsági klub lesz. A FIN előkészítése és megrendezése szorosan összefonó­dik a KISZ-szervezetekben zaj­ló számadással, az akcióprogram készítésével. A fiatalok ország­szerte szót váltanak a szocialista életmódról, a „hogyan élünk — hogyan éljünk?” kérdéséről, „ a forradalmi ifjúsági napok vezér­lő eszméiről, a szocialista haza- íiságról, a proletár internaciona­lizmusról, korunk forradalmisá- gáról. A fővárosban és az ország más városaiban, településein koszo- rúzási ünnepségeket tartanak, felidézik 1848.. 1919. és 1945. em­lékezetes napjait. Budapesten listoan a most elhasznált mész- ammonsalétromot a rétekre, le­gelőkre vissza kell pótolniok. Ugyancsak 20 százalékkal szál­lították le az ammonszulfát árát, egy más célra szánt vegyianyag, az egyik szuperfoszfátféle pedig 6,7 százalékkal lett olcsóbb. Ezzel egyidőben több mint 10 százalékos áremelésre került sor a karbamidnál, a TSP-típusú foszfáttartalmú talajerőpótló anyag ára szintén emelkedett. Az árváltozások várhatóan fo­kozzák majd a mezőgazdaság műtrágyafelhasználását. Annál is inkább, mert a kedvezőtlen ter­mészeti adottságú üzemek, ame­lyek megrendelései tavaly távol­ról sem érték el az indokolt szintet, mérsékelt kamattal jut­hatnak műtrágya-vásárlási hitel­hez. A tavaszi fejtrágyázás ország­szerte jó ütemben halad. A szük­séges vegyianyagok a termelők rendelkezésére állnak. Az egész évi ellátás szempontjából kedve­ző. hogy az idén tovább növek­szik a korszerű komplex és ke­vert műtrágyák aránya — 1978- ban 28 százalék lesz —, a folyé­kony levél trágyából pedig har­madával többet vásárolhatnak a termelők. Ez az anyag különösen jó szolgálatot tesz a gyengén fejlett vagy egyenlőtlenül fejlődő vetések helyrehozatalánál, meg­erősítésénél. (MTI) március 15-én a Múzeumkertben a KISZ KB és a HNF OT nagy­gyűlést rendez: a résztvevők in­nen vonulnak át a Március 15. térre, ahol megkoszorúzzák ■ Pe­tőfi Sándor szobrát. A 48-as em­lékhelyeken — a Bem-szobornál, a Kossuth-szobornál és a Tán- csics-szobornál — ugyancsak el­helyezik a megemlékezés virá­gait. Az első magyar proletárállam megteremtőinek és hős védőinek emléke előtt 10 ezer fővárosi fia­tal tiszteleg március 21-én a Köztársaság téri nagygyűlésen. A budapesti pártbizottság és a KISZ Budapesti Bizottsága áltaj rendezett demonstráción megem­lékeznek a KISZ újjászületésének 21. évfordulójáról is. Az ifjúkom­munisták impozáns fáklyás me­netben Vonulnak át a Dózsa György útra, ahol az MSZMP Központi és Budapesti Bizottsága, a Minisztertanács, a SZOT, a KISZ KB. a fegyveres erők, a tömegszervezetek és, -mozgalmak képviselői helyeznek el koszorút. Április 4-én, hazánk felszaba­dulásának évfordulóján a KISZ- szenvezetek országszerte ünnepsé­geken, megemlékezéseken kö­szöntik újkori történelmünk leg­kiemelkedőbb dátumát. A fővárosi fiatalok ifjúsági nagygyűlést tar­tanak a gellérthegyi Jubileumi parkban. Vásárosnaményben összesen 30 énekkar lép pódium­ra az évfordulót köszöntve az ifjúsági klubok és ifjúmunkás kórusok politikai dalversenyén. (MTI) Árvízvédelmi készültség az ország délkeleti részén FORRADALMI IFJÚSÁGI NAPOK 1978 Országszerte köszöntik a három tavaszi évfordulót A ráma Megalkuvó, avagy ideológusab- ban opportunista alak vagyok. Ez a ruhátlan igazság — na. To­vább már nem is pocskondiázom magam, mert azért az önbírálat­nak is van határa. Pláne nyilvá­nosság előtt. Hogy miért ez a meaculpázás? Mert egy igazán piti akadály előtt is beadtam a derekam. Tudniil­lik elküldték a boltba valamiért, és én már a hetedik fejcsóválás után lelombozódtam. — Ha nincs, hát nincs. Nekem elég volt a keresésből. Miből is látszik, hogy bizonyos hiánycikk rendített meg a szé­gyenteljes visszavonulásig. No de mindent az elején. Illetlennek tartanám egyéni pa­naszkodással untatni az olvasót. Csupán annyit említek meg az érthetőség kedvéért, hogy sanya­rú körülményei év eleje óta ott- honfékvésre kényszerítik kedves életpáromat. Bármennyire derűs lélék azonban, ő sem képes nap mint nap csak olvasással mor- zsorgatni a vízszintesen eltölten­dő órákat. Közel két hónap alatt a legjobb házikönyvtár is el­nyomja az ember hasát. Nem csodáltam, midőn a lista fenn- hangos megszerkesztésekor — már, hogy mit hozzak a Csemegé­ből, a „Ráma” margarin lediktá- lásakor felcsillant a szeme. — Azám — a „ráma” ... Na­pok óta azon jár az eszem, hogy kézimunkázni kellene. Az állan­dó olvasást se bírja az ember. Jólesnek egy-egy kicsit hímez­ni... Egyhangú helyeslésem szemmel láthatólag jólesett a lelkemnek. S miközben a kefir meg a Bio- mix közötti tételeken studírozott, bele-beleszőtte ötleteit az una­loműző kellékek beszerzéséről is. — Ha Pestre mégy értekezlet­re, hozzál ..Perle” gyöngyfonalat. Olyan színűeket, amilyenekből kalocsai mintákat hímezhetek. — És ha Szolnokon szerzek ne­ked „Perlé”-t? — Azt hiszed, nem próbáltam — még lábonjáró időmben? Rég kifogyott —. azt mondták az üz­letekben. Még szerencse, hogy van idehaza pár gombolyag-ma­radék. Míg hozol — nem bánom én. ha Bács-Kiskunból is —, majd elleszek vele. Valódi kalo­csai, előnyomott vásznat úgy is nálatok vehetsz leginkább ... így „vonultunk fel” a nagy cél­kitűzés elérésére. Ügy képzeltem, a „Perle” gyöngyfonál meg az előnyomott anyag beszerzését a „kisujjamból kirázom”. A kalocsai mintás vá­szon esetében ez így is történt. Kiskunhalason is dús választékot terítettek elém. Tetszett is ott­hon. amit kiemeltem. Hanem a „Perle”. Hát az egy kálvária volt, amit már végigjártam érte! Mondom a legrangosabb felde­rítő vonalat. Csakugyan Pestbe vetettem végül is minden remé­nyemet. Elindultam a Nyugati pályaudvartól a körút egyik ol­dalán, föl a New York-palotáig s onnét a másik oldalon vissza (mert hát vidéki gyanánt a vo­natjárás is behatárol efféle sé­tákban), de. .. De biz’ fővárosi szintű fejingatásoknál egyebet egyetlen fonál- és rokonszaküz- letben sem kaptam. Illetve nem egészen; egy butikocskában volt ..Perle”. Csakhogy csupa fekete színű. Akadt üzlet, ahol valósággal le­sajnáltak. — Uram. hol él maga?! „Per­le"?... — Igaza van, asszonyom — csatlakoztam megrökönyödéséhez rezignáLtan. — Vidéken élek, s azt mertem hinni, hogy a fővá­rosban bizonyára utánam hajigál- ják a gyöngyfonalat —, annyi van. Szóval — gyöngyfonál-nyomor. To tál-ínség. S én balga, meg voltam győ­ződve, hogy ezzel véget ért a kál­vária Addig éltem ebben a tu­datban. amíg feleségem ki nem tapasztalta, hogy mégiscsalt job­ban, szebben menne a hímzés az Ő helyzetében, ha rámán művel­hetné. így lett az új canossa-já- rás elindítója ama bizonyos „Rá­ma” margarin, ami eszébe juttat­ta a „technikát”. — Meg vegyél egy hímzőrá­mát is... Legalább szétnézel a városban — bocsátott útra Szol­nokon. Ahol is föltekintettem az ész­szel felfogható áruházakat, bol­tokat. Mint már jeleztem, fej­csóva — fejcsóvát követett, de még azt se tudták megmondani, hol szoktak ilyet árulni, ha van egyáltalán. — Már látom, hímzőráma ügy­ben is Kecskemét fog kihúzni a pácból — jelentettem ki büszke előrelátással, és úgy indultam, mint aki már az első boltból úgy vonul ki, hogy hímzőrámát visel glóriaként a fején. Sajnos, csődöt mondtam. Habár sarkutazóként hágtam föl négy nagy üzletet, illetve áruházat — még a játékboltot is kikísérle­teztem —, egy szem hímzőráma nem sok, de annyira se leltem. Pedig valahol biztosan van. De most már megmakacsoltam ma­gam. Elég volt a kereséséből.., Egy érdekes új fogalom mégis­csak származott eme nyomozó- munkából; negatív kooperáció. Hogy tudniillik, ha „Perle” gyöngyfonál nincs, minek árasz­tanák el a nőtánsadalmat hímző- rámával. Nem igaz? Tóth István A bolgár függetlenség századik évfordulója Közel 1300 éve, hogy a Balkán- félsziget keleti felében megala­kult az első bolgár állam. 1978. március 3-án mégis a bolgár füg­getlenség száz éves évfordulójá­ról emlékeznek meg Bulgáriában és világszerte. A száz év mellé még egy szám kívánkozik, az 500 esztendő. Eny- nyi időt, közel fél évezredet tett ki ugyanis az oszmán uralom Délkelet-Európának ezen a ré­szén. Hogy mit jelentett az öt­száz éves oszmán iga Bulgária számára, nehezen lehetne össze­foglalni. Tény, hogy a XIV. szá­zadban virágzó fejlődésnek in­dult országot az oszmán uralom nemcsak egyszerűen megakadá­lyozta fejlődésében, de évszáza­dokra vissza is vetette. Bulgáriá­ban megszűnt a városi kultúra, a művészetek és mesterségek fej­lődése. A bolgárok nem csupán nemzetiségükben, de személyük­ben is a legsötétebb elnyomás ál­dozatai voltak. Az Oszmán Biro­dalom keresztény lakosa a „rá­ja”, vagy ahogy megvetően ne­• A bolgár szabadcsapatok egyik, vezetője. # Korabeli újságrajz a felkelés utáni vérengzésekről. • A „Sasfészek" védelme. — A festmény az orosz—török háború egy epizódjáról készült. (Fotó: Sofia — Press — KS.) vezték a „gyaur”, teljes jogfosz- tottságban élt. A bolgár lakosság egy, részét erőszakkal mohame­dánná tették, s rendszeres gya­korlattá tették az ún. „gyermek­adót”, mivel az elhurcolt balkáni keresztény gyermekekből nevel­ték ki legütőképesebb harci ala­kulataik katonáit, a janicsáro­kat. A középkori bolgár kultúra fej­lődése is évszázadokra megállt. Csak a hegyek között meghúzódó kolostorok őrizték tovább a nem­zeti nyelv, az ősi hagyományok emlékét. A kereskedők és kéz­művesek, a külföldi bolgár ko­lóniák, a származására büszke alsópapság lett annak a nemzeti mozgalomnak vezető ereje, amely a „bolgár újjászületés” nevet kapta. A XIX, században a bolgár függetlenség erői fokozatosan kaptak erőre. Az újjászületés első szakaszában a nemzeti nyelv ki­művelése, az egyházi független­ség kivívása volt a cél. Időköz­ben a politikai ellenállásnak megszülettek a szervezeti kere­tei, s a bolgár hazafiak követve az oszmán uralom ellen küzdő „hajdútok” példáját több fegy­veres osztagot is alakítottak. A felszabadító harcnak a _XfX. században mind kedvezőbbek lettek a külső feltételei. Az Osz­mán Birodalom, „Európa beteg embere” több ízben háborúra kényszerült a cári Oroszországgal, amelyben a bolgárok nem a kon­tinens csendőrét, hanem a felsza­badító szláv testvérállamot látták. A forradalmi szervezetek az 1870-es években egész Bulgáriá- * ra kiterjesztették tevékenységü­ket. 1876. május elsejére ax ille­gális Forradalmi Központi Bi­zottság kitűzte az általános fegy­veres felkelést, a terv azonban csődöt mondott. A sztambuli kor­mány helyi segélycsapatait a fel­kelő bolgár falvakra és városok­ra uszította, s a vérengzéseknek több, mint 30 ezer áldozata volt. Egész falvak váltak néptelenné, _a gyilkos bandák gyermekeket, asszonyokat hánytak kardélre. Az atrocitások mély felháborodást váltottak ki Európában, mély részvéttel írt az eseményekről a korabeli magyar sajtó is. A bulgáriai vérengzések szol­gáltattak okot az 1877—78-as orosz—török háborúnak. II. Sán­dor cár a felkelés véres leverése után egy esztendővel üzent hadat az Oszmán Birodalomnak, amely­nek szultánja nem volt hajlandó autonómiát adni Bulgáriának. A háború tíz hónapig tartott. A szultán hadserege kezdetben el­keseredett ellenállást tanúsított. Véres csaták voltak Plevennél, s a Sipka-szorosban. Az oroszok­hoz sokezer bolgár népfelkelő csatlakozott, akik jelentős szere­pet játszottak hazájuk felszábadí- tásában. A harcok közepette előrenyo­muló orosz hadsereg, s a bolgár felkelők osztagai 1878 első hetei­ben elérték és elfoglalták Driná- polyt, s a főváros Sztambul el­foglalását az oszmán seregek már nem tudták volna megakadályoz­ni. A béke végül is Anglia nyo­mására jött létre. Az 1878 március harmadikán San Stefano városkában megkö­tött orosz—török béke megadta Bulgáriának az önrendelkezés jo­gát, s a Balkán-félszigeten egy olyan államot hozott létre, amely egyesítette az egész bolgár népet, s biztosította a többi balkáni ál­lam függetlenségét is. A San Stefanó-i‘ megállapodást a Nagy Britannia és a Monarc­hia nyomására összehívott ber­lini konferencia még ugyanab­ban az évben jelentősen módosí­totta, de azon már nem változ­tatott, hogy ismét létrejött a bol­gár államiság, s a bolgár nem­zet jelentős része felszabadult a fél évezredes oszmán elnyomás alól. (KS)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents