Petőfi Népe, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-26 / 73. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1918. mumus a».. \ A FORGALMAZÁS GONDJAI A ládahiánynak nem szabad megismétlődnie A Bács-Kiskun megyei mezőgazdasági üze­mek a tartósítóipari és a kereskedelmi vál­lalatokkal megállapodva, 1978-ban több zöld­ségféle és egyéb kertészeti termék értékesí­tésére szerződtek, mint 1977-ben. A ZÖLD- ÍRT Vállalat az idén 150 ezer tonna friss áru átvételére számít. Igen jelentős a kon­zerv- és hűtöipar szerződéses kötelezettsége is. A tavalyi tapasztalat arra serkentette a gazdaságokat, hogy módosítsák a zöldségfé­lék termelésszerkezetét, és kelendőbb kerti veteményt kínáljanak fel eladásra. Az elmúlt évben a láda és egyéb göngyöleg hiánya mi­att sok értékes zöldáru és gyümölcs ment tönkre. A kiskunsági szövetkezetek a kora őszi fagykártól ötezer tonnával több paradi­csomot és pritaminpaprikát tudtak volna megmenteni, ha van elég göngyöleg, és zök- kenőmentesebb a felvásárlás. Más megyében pedig épp olyan kerti veteményből volt ke­vés, vagy esetenként hiánv, amit Bács-Kis- kunban alig lehetett eladni és innen elszál­lítani. • A bátyai Piros Paprika Tsz lulcldoluo/o üzemében az idén kétszázezer elegendő elemet gyártanak. (Méhest £va (elvétele) Vajon 1978- ban megismét­lődik-e a kró­nikus ládahi­ány? Erre ne­héz az egyér­telmű válasz. A Kiskunsá­gi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság ta­valy 2380 köb­méter külön­böző típusú lá­dát gyártott. Az Idén 3169 köbméter láda vagy ládaelem készítésére vál­lalkozott. A napokban ér­kezik meg a jánoshalmi fa­feldolgozó üze­mébe a nagv teljesítményű gépsor, amely termeléke­nyebbé teszi a rakodólap gyártását, és ezzel bizonyos kapacitást szabadít majd fel a ládaelemek és készládák előállí­tására. A megye állami gazdaságai elő­regyártóit láda- és klskon.téner- elemekel gyártatnak, és a saját munkaerő vagy a külső segítség foglalkoztatásával még a termés szedése előtt elkészítik a szüksé­ges mennyiségű göngyöleget. A jelentősebb kertészeti termelést folytató gazdaságok a termés szál- H^ih-a, tárolására. Is kidpJ^qgták az általuk legjobbnak tartott módszert, így a göngyöleg hiá­nya ezeket a nagyüzemeket alig sújlotta. Tiszakécskén a Béke és Szabad, ság. valamint az Üj Elet Tsz ma­ga készíti a .szükséges ládát a termés szedéséhez. Bátyán a Pi­ros Paprika Tsz a göngyölegel­látó vállalattal szerződve, ebben az évben 200 ezer szabolcsi al- másládaelemet készít. Dunnpa- tajon az Üj Élet Tsz is gvárt ki­sebb mennyiségű ládaelemet a GEV számára. Egy-két fogyasz­tási szövetkezetnek szintén szán­dékában van a göngyöleg készíté­se, ennek ellenére egyes ládáití- pusokból nagyoibb mennyiséget képtelen beszerezni a kertészeti termelő és a kereskedelem. A rendkívül munka- és költségigé­nyes spárgásláda gyártására jó­formán nincs vállalkozó, ami a kedvező feltételek mellett expor­tálható spárga kivitelét hátráltat­ja majd. A Bács-Kiskun megyei ZÖLD­ÉRT Vállalatnak az idén 8 mil­lió különböző típusú ládára van szüksége ahhoz, hogy exportfel­adatát teljesíthesse. Ezért 3,5 millió ládát igényelt a göngyö­legellátó vállalatnál, de az csu­pán 2 millió láda szállítására vál­lalkozott. pedig a kért mennyi­ség nem sakkal több az éves át­lagoknál. A ZÖLDÉRT egyéb lá- daibeszerzésl lehetősége megcsap­pant. Amikor a ZÖLDÉRT-nek még MEZÖTERMÉK volt a neve, a szövetkezeti közös vállalatot ala­pító 128 társ tsz, szakszövetkezet és ÁFÉSZ — adómentesen ké­szíthetett ládát szerződéses ala­pon a MEZÖTERMÉK-nek, mi­vel ez a társuláson belüli kiegé­szítő tevékenységnek, a zöldség-, gyümölcstermesztéssel közvetle­nül összefüggő, igen fontos szol­gáltatásnak minősült. Az 1977-ben történt átszervezés után a MEZÖTERMÉK és a gaz­daságok korábbi társulásos együttműködése önálló vállalatok közötti kapcsolatra változott. A ZÖLDÉRT-nek készített láda gyártásának kedvező pénzügyi alinásládához feltételei Is megszűntek. Számos szövetkezet fafeldolgozója áttért u sokkul jövedelmezőbb paléttucsú- szó. fagyapot és egyéb termék gyártására. Husonló okok miatt más faipari üzembert is lecsök­kentették u ládagyártást. mivel munkaigényessége, önköltsége nem állt arányban az ulmáslá- dákért és egyéb göngyölegért kapható termelői árral. A zöldség, gyümölcs csomago­lóanyag nélkül kockázatmentesen aligha termeszthető. A termés szedése, szállítása, tárolása, amint a múlt évi példák is igazolják, göngyöleg hiányában nagy vesz­teséggel jár. Megengedhető-e Bács-Kiskun megyében u mező­gazdasági nagyüzemek, háztáji gazdaságok zöldség-, gyümölcs­termelési kedvének csorbítása lá­dahiánnyal. felvásárlási hibák­kal? A korszerűbb táplálkozási elveket bőséges árukínálat nélkül nem lehet érvényesíteni. A kül­kereskedelmi kötelezettségeknek is akkor lehet eleget tenni, ha van elegendő kertészeti termék exportra. A kertészeti ágazatok Bács-Kiskun megyei fejlesztési programja a zöldség, gyümölcs, szőlő termesztését mozditia elő. A termékforgalmazás ismert hi­bái a megyei terv végrehajtását nehezítik. K. A. Tiszakécske és a titán Tiszakécske nevét pár hónapja valósággal szár­nyára kapta a hir: országos sajtót kapott a kécskei VEGYÉPSZER-gyárban folyó orvosi Inplantátum- gyártás. Az izilletpótló. illetve csontrögzitö eszközök anyaga titán. A híradásokban elhangzott szűkszavú utalások szerint: a gyár termelése a Jövőben is meg­felelő hátteret szolgáltat hasonló eszközök készíté­séhez. A ,,háttér” A titán legrégebbi — s legis­mertebb — alkalmazási területe a/, űrhajózás és a repülés. Ennél azonban ma már sokkal közna­pibb funkciókat is betölt e ritka fém. Egyre gyakoribb anyaga vegyipari és elektrolízises folya­matok berendezéseinek. Ennek oka pedig különlegesen erőteljes ellenállása mindenfajta korróziós hatásnak. Felületén olyan masz- szív oxidréteg alakul ki, amit még a klórvegyületek sem tudnak megbontani. Hazánkban a Nehézipart Mi­nisztérium a hetvenes évek eleién készítette az első tanulmányt ab­ból a célból, hogy feltárják a ti­tán alkalmazásának lehetőségeit, feldolgozásának feltételeit. Az ak­kori döntés alapján kezdődött meg a VEGYÉPSZER tis/akécs- kei üzemében a titánprogram. Ma még csak hazai jelentőségű, de várható. hogy rövidesen a KGST-n belül is fontos szerephez jut. Mindezt Mihala Ferenctől tud­tom meg. a VEGYÉPSZER tel- lesztőmérnökétől. a vállalat titán- programjának egyik irányítójától. — Éppen négy éve. 1974 tava­szán fogtunk hozzá az első titán- gyártmány elkészítéséhez, eg.v hő­cserélő berendezéshez. A Borso­di Vegyi Kombinát részére gyár­tottuk. nyolc és fél négyzetméte­res darab volt. s két, összesen húsz négyzetméter felületű, mű- szénből készült berendezést' pó­tolt. Az igazi különbség termé­szetesen nem a méretében mutat­kozott. hanem az élettartamában. A műszén berendezéseket az örö­kös lerakódások, meghibásodások miatt igen gyakran kellett leállí­tani szétszedni. Ilyen körülmé­nyek között egy-másfél esztendőt éltek csak meg a termelésben. A titán hőcserélő viszont — a há­rom és fél éves tapasztalatok olnpján elmondhatom — húsz évig fog működni. ötvenmillióra növelik Négy év alatt természetesen sok mjjádent készítettünk már titán­ból. Gyártottunk eszközöket gal­vanizáláshoz. használják a titánt az olajiparban, a kohászatban, cukorgyártásban, s természetesen a vegyiparban, ahol klórszárma­zékokkal kell dolgozni. Minden termék közös tulajdonsága, hogy sokszorosára növeli a termelési folyamatok biztonságát, élettarta­muk pedig legalább öt-tízszercse a korábbi anyagokénak. Nincs szükség mellettük tartalék beren­dezésekre sem. Ha csak ennek a hasznát vesszük számba, már ak­kor is gazdaságos az iparban a titán alkalmazása. A tiszakécskei gyár tavaly már más különleges fémötvözetekkel is dolgozott, az alapanyagok ská­lája egyre szélesedik. Mind több ritka fémet vonnak be a gép­gyártási programba. Most még t sak két-hárommillió forintot • A hegesztés a legkényesebb művelet Kiss István és Kresztovoly Sándor argongázba burkolja a Borsodi Vegyi Kombinátnak készülő csöidom felmelegedett részeit. tesz ki évente a feldolgozás, né­hány év múlva azonban 40—SO millióra, növekszik. Nem nehéz vevőt találni a termékekre. A termelés fejlesztése során szükség lett egy külön titánmű- helyre. Ez — házilagos kivitele­zésben — az. idén készül el. En­nél is fontosabb azonban, hogy kialakult a gyárban egy alig tu­catnyi szakemberből álló gárda, amelyik megtanult dolgozni ezzel a fémmel. A titánmegmurrkálás tulajdonképpen nem jelent kü­lönleges feladatot — kivétel csak a hegesztés, amit optimális gáz­védelemmel. argonközegben kell végezni — viszont tökéletes ren­det. tisztaságot, pontosságot köve­tel a munka. Két év alatt — amióta folyama­tos a gyártás — összesen 8 millió forint ára titánberendezés hagy­ta el a gyárat, ez volt a „háttere" az összesen 18 ezer forint értékű orvosi inphmtátum elkészítésének. Visszaadni a munkaképességet Az inplantátumgyártás nyilván­valóun csak a VEGYÉPSZER progrumju mellett kezdődhetett ei, de önmagábun ez is kevés lett volna hozzá. Szükség volt még Mihula Ferenc törekvésére, hogy segítsen az orvosok régi gond­ján. Ismerte ezeket, korábbi munkahelyén, a félegyházi Vegy­ipari Gépgyárban — még rozsdu- mentes acélból — készítettek or­vosi eszközöket a szegedi klinika részére. A'kkorlbun gyakran el­mondták az orvosok, a titán len­ne az lnpluntátumok igazi alap­anyaga. Amikor, 1974-ben úgy hozta a sors, hogy éppen ő lett n hazai titánfeldolgozás gazdája, rögtön felvette a kapcsolatot régi ismerőseivel. Végül is a szentesi és a kecskeméti kórházak balese­ti sebészetének főorvosai vettek részt a tervező munkában, s ők építették be az elmúlt két évben sikeresen az ízületpótlókat, illet­ve a törött csontok rögzítésére szolgáló lemezeket, szegeket A betegek munkaképességének visz­szaadása. illetve gyors helyreállí­tása az. ami elsősorban hasznossá avatja az, eszközöket. Döntés még nincs A szakirodalom feldolgozása, eszközök kikísérletezése sorún Mi hala Ferenc szakértővé vált az égisz inplantátumkérdésben. Er­re utal. hogy véleménye iránt mu már az Egészségügyi Miniszté­rium is érdeklődik. — Titáneszközök gyártására képes a gyárunk, ezt bebizonyítot­tuk. Ezzel azonban az egészség­ügy gondjai nincsenek megoldva. Először is. mert a titán csak az egyik lehetséges anyaga ezeknek az eszközöknek. Biológiai szem­pontból ugyan a legjobb, de még ez. sem minden. A titán, és forga­lomban levő ötvözetei ugyanis nem különösebben szilárdak. Az egészségügyi szabványok egyre erősebb eszközök használatát ír­ják elő. A gyárban feldolgozott ötvözetek viszont a lág.vnbbak kö­zé tartoznak — a mi berendezé­seinkben a titán csak a felületet adja. a szükséges teherbírást acélszerkezet biztosítja. Ebből következik:, az , ország Implantátumigényének .tuláa 4-r§I százalékát lehet’ a mi* (érméiéin hátterünkre támaszkodva előállí­tani. Ez is sok száz, vagy ezer ember egészségét segíthet azon­ban helyreállítani. Döntés még nem született ar­ról. hogy miként kívánja meg­oldani az eszközök alkalmazását, beszerzését, Illetve gyártását az. egészségügyi tárca. Annyi bizo­nyos, hogy a VEGYÉPSZER Vál­lalat, annak tiszakécskei gyúru szívesen bekapcsolódna egy hazai programba, anélkül, hogy ebben anyagilag is érdekelt lenne. Meg tudnak birkózni mu már a mű­szaki, tervezési feladutokkal is. A megkezdett munkát folytat­ják. továbbra is készítenek imp- lantátumokat. tervezik újabb esz­közök kialakítását is. kapcsolatuk a kórházakkal nem szakad meg. Zscmbery Ágnes MOLNÁR ZOLTÁN: Eljegyzés KISREGÉNY (22.) — Szóval akkor csak igyunk nyugodtan az ifjú párra! —emel­te poharát Lajos bácsi. — Mi mindenesetre sok boldogságot kí­vánunk nekik! A többi már az ő dolguk. Először is a fiataloknak kellett egymással koccintaniok; szemér­mes. szűzies csókot is váltottak. Majd Lajos bácsi koccintott ve­lük. le is guggolt, hogy megcsó­kolhassa mind a kettőt: szemmel láthatóan meg volt illetődve, s hogy ezt valamennyire leplezze, talpig felhajtotta a poharát, és pajkos mosolyra fordítva még gyöngéden hozzáfűzte: — Adjon isten türelmet, hogy még baj nélkül húzzátok ki es­küvőig azt a kis időt! Ezt nem nagyon értették, de mégis leginkább amolyan öreges huncutkodásnak fogták fel, s mindenki igyekezett Katihoz és Tiborhoz férkőzni, hogy koccint­hassanak velük, megölelgessék őket, s végre, a szertartást ezzel letudva, nekiláthassanak a köz­ben már kirakott, s csiklandó il­latú birkaparikásnak. Ami különben felséges volt. Ezt i legkonokabb városi birkaellene- m knek is el kellett ismerniük. Ferenc, apai minőségben is, ezt s ikségesnek vélte, elragadtatás­I nyilatkozott: — Lajoskám, az újonnan szer­zet: rokonságból egyelőié te lát­szol a leghas/.nosabbnak! * Gitta — felhasználva a legkö­zelebbi alkalmat, amikor Is Tibor a borfogyasztás hatására kimá­szott a helyéről, hogy elvonuljon az épület mögötti bokrosba —kö­zelebb húzódott Katihoz, hogy Gusztihoz szólhasson. — Szóval azt akarom mon­dani ... — Vári egy kicsit. Anyu! — szólt Kati, és kitornászta magát közülük. Elment Tibor után. — Tudod, a Tibor szülei azt szeretnék, ha összedobnánk vala­hogy egy öröklakást a fiatalok­nak. Még nem mondtam nekik semmi konkrétet; Barnával még nem is beszéltem. Először azt szeretném megtudni, hogy mi a te véleményed: mégis... te vagy az apja ... Guszti, akinek apai minőségé­ben mindig ünnepélyessé vált az arca (érdekes, gondolta erről Git­ta, akár a Barnáé), most is anél­kül. hogy abbahagyta volna a barátja-készítette fejedelmi bir­ka fogyasztását, felöltötte ezt az ünnepélyes apai — sőt: atyai — arcát, és evés közben megköszö- riilte a torkát. Gitta rászólt. — Gondolkozz, nyugodtan, én várok türelmesen...! — Nincs min gondolkozni — jelentette ki Guszái a tőle meg­szokott apai korrektséggel — tu­dod. hogy nem áll otthon élire rakva a pénzem, de amennyit te fogsz adni, annyit majd én is elő­teremtek ég alól, föld alól. — Ezt vártam tőled. Guszti- kám... — rebegte Gitta meg- hatottan — de engedd meg, egy ilyen öröklakásra befizetni... le­het vagy kétszázezer ... annak, ha csak a felét is kell vállal­nunk ... és ha mondjuk rád jut­na a felének a fele... — Ha kölcsönöket kell fel­vennem, ha akármennyi adóssá­got kell is csinálnom ... Mennyit ihatott ez a Guszti, h.j már ilyen hős? Gitta a szem­ben ülő Klárira vetett egy óvatos pillantást; nyilván már nagyon eszi a fene.., Nagyon nem sze­reti, ha ő Gusztival akár csak két szót is vált. Akár Barna. Eze­ket kellene egyszer egymással összeházasítani. Megkérdezte: — És Klári? Mit szól ehhez Klári? — Semmit, nem szólhat. De ő nem is olyan ... ö megérti... Ebben Gitta némileg kételke­dett. De a dolgoknak ezt a vo­natkozását ő aztán igazán nem akarta túlságosan bolygatni. Óvatosan kezdett a helyére visszahúzódni. De hol vannak ezek a gyere­kek? 24. A gyerekek a ház mögött, éppen a sarkon botlottak egy­másba, mielőtt Tibor kilépett vol­na oda, ahol már megláthatják. Kati minden tétovázás nélkül, mint a párduc, vetette magát vő­legénye karjába, s mar át is ka­rolta a nyakát, és már harapta is a száját. Tibor nem volt felkészülve tü­relmetlen menyasszonya támadá­sára, s megtántorodott, majdnem el is esett. Különben is. őbenne igazán nem volt ekkora türel­metlenség. Mégis megadóan vonta keblére szeretett menyasszonyát. — Ni, csókolóznak! — riadt fel Klári, gyermekeinek felfedező ri­koltásaira. — Csókolóznak, csó­kolóznak! — ugrálták körül ŰKet az indiánok. Természetesen mindenki felfi­gyelt. Nevettek; természetesen megértőén, együttérzéssel. Látni nem láttak oda a csónakház sar­kától. Klári felemelkedett ültéből, ke­zében a nehezen fogyó paprikás­sal : — Péter, György! Azonnal ide- gyertek! — Na ne, anyuci — tiltakoztak az érdeklődő csemeték — hátha folytatják.... Hé. csak csókolóz- zatok! Klári feltápászkodott és fenye­getően mászott kifele. Nagymama fogta fel végre a helyzetet és avatkozott bele sür­gősen ; — De hová mégy. Klárika, ta­lán te is meg akarod őket nézni? Harsány nevetés tört ki az ebédelő fűasztalnál. Megjelent — a ház mögül bíborvörösen kilép­ve — Tibor, a vőlegény, A lát­vány nem csökkentette a jóked­vet. Barna, immár emelkedettebb hangulatában, meg is tapsolta: — Tiborkám. igazán nincs mit pironkodnod! Gyere csak, igyál az. ijedtségre! Gitta felhasználta az, ülésrend megbontását és odalopta magát Barnája mellé... — De Barnám, ez olyan... ízet'en... — S halkabbra fogva a szót, megfogta a karját — fi­gyelj csak rám egy kicsit! — Figyelek, drágám. — Láttad, beszélgettem az. örümanyával, ezzel a' szörnyű Marival.... — Meg Gusztival is.. . — mondta Barna, minden célzatos­ság nélkül. Gitta már kez.dte latolgatni, hogy sz,óvá tegye-e Barna hajlan­dóságát a féltékenységre. De az- tán mégis inkább úgy döntött, hogy nem sértődik meg: — Vele is. Mindjárt megérted. Szóval Mariék azt akarják, hogy vegyünk közösen, vagyis fizes­sünk be egy öröklakást a gyere­keknek... Gondoltam. rögtön megkérdezem Gusztit, hogy mennvivel hajlandó beszállni.. . Ám természetesen minden teraj- tad múlik.. — De Gittám, hát a lányunkért lermésze.tesen bármilyen áldozat­ra is... Guszti mennyit ad? — Hát ez még nem fix ... Pén­ze nincs, azt mondja, de hajlan­dó kölcsönöket felvenni. Megkér­dezem még nagymamát is, sőt, azt hiszem, Lajosból is ki lehet nyomni valamit... — Kinyomni... hogy beszélsz? — Magyarul. Mindenesetre ne­künk kellene legelőször is számot vetnünk, hogy mit bírunk... Lajos újabb pohár borokat nyújtott nekik: — Gitta. Barna! Nem ti vagy­tok az ifjú pár, ne turbékoljatok olyan feltűnően! — Talán nem köti le őket any- nyira a főz,tód, mint például min­ket — hangsúlyozta újólag is elis­merését Ferenc, az örömapa — ugye milyen csodálatos, édes­anya?! Klári már közben arról faggat­ta férjét, hogy mit akart tőle Gitta, mert ez a nő mindig töri valamiben a fejét. — Majd elmondom, szívem ... De nem lehetett lerázni, ra­gaszkodott az azonnali beszámo­lóhoz. Mikor megtudta, hogy az öröklakás belépőjének az össze- dobásáról van szó, még in­kább izgalomba jött. — Megállapodtál vele valami konkrét összegben? — Ugyan — hárította el magá­ról az ostoba gyanút Guszti. Ö Klári számára is megfelelő szi­lárd férj igyekezett maradni. — Ezt nem lehet csak úgy improvi­zálni. Majd megfontoljuk, kér­lek ... De Klári szemében még ez a szilárd kijelentés sem látszott egyáltalán megnyugtatónak. Ösz­tönösen továbbra is szemmel tar­totta Gittát. Látta, hogy már meg a nagy­mamát kerülgeti. De hát hiszen a saját anyja, azt csinál vele, amit akar. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents