Petőfi Népe, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-26 / 73. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1978. március 2(5. D HETI VILÁGHÍRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA HÉTFŐ: A francia választások második fordulójának eredménye: a jobboldal megőrzi többségét, de a baloldal növeli mandátumainak számát. — Közzéteszik a kínai országos népi gyűléshez intézett szovjet tárgyalási javaslatokat. Peking elutasítja az ésszerű kez­deményezéseket. KEDD: Kádár János meghívására hazánkba érkezik Willy Brandt, nyugatnémet szociáldemokrata pártelnök. — Szófiában Todor Zsivkov fogadja Púja Frigyest. — Ismét Suhartót választják meg Indonézia elnökévé. SZERDA: A tűzszünet bejelentése után csendesednek a harcok Dél- Libanonban, megérkeznek a helyszínre az UNIFIL ENSZ-erők első egységei. CSÜTÖRTÖK: A véleménykülönbségek jegyében ér véget Washing­tonban a Carter—Begin találkozó. — Szovjet—amerikai leszerelési konzultációk Genfben, világszerte bírálják az amerikai elnök kardcsörtető beszédét. ' PÉNTEK: A külügyminiszter beszámolója parlamentünk tavaszi ülés­szakán. — Az Afrikai Egységszervezet Nyugat-Szaharáról tanács­kozik. — A francia baloldali pártok elfogadják az elnök meghí­vását egy általános eszmecsere megkezdésére. SZOMBAT: Újabb kambodzsai provokációk a vietnami határon. — Callaghan Washingtonban. — A visszafoglalt Ogadenben konszo­lidálódik a helyzet. A hét három kérdése Vannak véletlenek, amelyek törvényszerűek. Természetesen csupán a diplomáciai naptár idő- egyeztetésének véletlenén múlt, hogy miközben az Országház pa­tinás épületében a külügyminisz­teri beszámolót vitatták meg a képviselők, a vendégek páholyá­ban megjelent Willy Brandt és kí­sérete is. Törvényszerű viszont, hogy sokoldalúan és lendületesén fejlődnek az MSZMP és a Magyar Népköztársaság nemzetközi kap­csolatai, vonatkozik ez éppúgy a budapesti vendégkönyvre, mint ve­zetőink megszaporodott külföldi utazásaira. Ugyanezen a héten magyar—bolgár külügyminiszteri tárgyalásokat tartottak Szófiában, pártdelegációk jártak az NDK- ban, Szíriában és Sri Lankában, s nehéz lenne akár csak tény­szerűen felsorolni az összes je­lentősebb látogatásokat és meg­beszéléseket. Hogyan értékelték nemzetközi tevékenységünket a Központi Bizottság és a parlament ülésén ? Ennek a megnövekedett kül­politikai aktivitásnak jegyében értékelte a nemzetközi helyzetet és nemzetközi helyzetünket az elmúlt napokban a párt Központi Bizottsága, valamint ország- gyüb£y.: Az időszerű problémák; s nem utolsósoráén a mielőbbi orvoslást sürgető válsággócok-fé­nyében, ismét felhívtak a fi­gyelmet napjaink talán legfonto­sabb sajátosságára. Arra, hogy egyrészről továbbra is az enyhülés képezi világunk alapvetően meg­határozó folyamatát (s ez nem kívánság vagy óhaj kérdése, ha­nem az erőviszonyokból fakadó objektív tényező) ugyanakkor jelentős ellenerők sorakoztak fel, amelyek mindent elkövetnek az enyhülés fékezésére, sőt vissza­vetésére. Különösen éles összeüt­közésekre került és kerül sor a katonai enyhülés, a fegyverzet­csökkenés ügyeiben; Afrika szarvának és a közel-keleti tér­ségnek fegyverzajjal is összekap­csolódó vitáiban; s heves polé­miákra vezetett Belgrádban az imperialista kísérlet, hogy az em­beri jogok védelmének ürügyén megpróbáljanak beavatkozni a szocialista országok belső ügyei­be. Ilyen körülmények között a szocialista közösség országainak fontos feladata, hogy elhárítsák az enyhülés útján tornyosuló akadályokat, visszaverjék a tá­madásokat, s folytassák azt a politikát, amelyben az elvi ha­tározottság párosul a rugalmas kezdeményezőkészséggel. A Központi Bizottság közlemé­nye és a külügyminiszteri be­számoló jól tükrözte kipróbált kül­politikánk folyamatosságát, ame­lyet mindenekelőtt elkötelezett­ségünk jellemez a béke és a tár­sadalmi haladás iránt. Ezért kül­politikánk alapja a szilárd egy­ség a Szovjetunióval és a szocia­lista közösség országaival, s ép­pen ez segít bennünket, hogy cselekvő szolidaritást vállaljunk • • Begin izraeli miniszterelnök pénteken fejezte be hosszúra nyúlt washingtoni látogatását. Előzőleg elismerte, hogy jelentős nézetel­térések vannak az Egyesült Álla­mok és Izrael között a közel-ke­leti rendezés, illetve a libanoni agresszió kérdésében. A képen: Bcgint a repülőgéphez kíséri Vance amerikai külügyminiszter. a fejlődő világ antiimperialista erőivel, illetve a békés egymás mellett éléstől vezérelve fejlesz- sziik kapcsolatainkat a más tár­sadalmi berendezésű orszá­gokkal is. Az elmúlt hét, de min­den- hét eseménykrónikája mu­tatja törekvéseink fokozódó ered­ményességét. • ........... Miért bírálják az amerikai elnök sale mi beszédét ? Salem nevéhez mindeddig a boszorkányokat kapcsolta a kép­zettársítás, az emlékezetes Miiler- dráma címet idézve. Az amerikai varoska egyetemén elhangzott el- nöKi megnyilatkozás viszont a fegyverkezési verseny és a fe­szültség mértéktelen növekedé­sének kísértetét keltette tel. Car­ter az Egyesült Államok „katonai stratégiájának átértékeléséről” beszélt, s hogy ne hagyjon két­séget ennek iránya felől, új fegy­verrendszerek kifejlesztését hir­dette meg. Nem titok, hogy a két nagyha­talom. az Egyesült Államok és a Szovjetunió között alapvető ka­tonai egyensúly áll fenn, elég magas fegyverértékkel. Ez utóhbi szintet kívánja szabályozni, majd csökkenteni a SALT-tárgyalások egymásutánja. Mindez csakis- az egyenlő biztonság alapján képzel­hető el: ha ez a stratégiai egyen­lőség realitás a gyakorlatban, ho­gyan lehetne a tárgyaló asztal melletti ügyeskedésekkel vagy más úton felülvizsgálni? Az Egyesült Államok azonban újra és újra ezt kívánja tenni, s még nem is voltak képesek aláírni a SALT—2 megállapodást, ami­kor az új fegyverrendszerek meg­hirdetésével tovább bonyolítják a vitákat. Lehet új fegyvereket fejleszteni és tárgyalni, de illúzió lenne azt hinni Washingtoniban, hogy -ezek monopóliuma kizárólag az ameri­kaiaké lesz, s megváltozhat az alapvető egyensúly. Csupán azt érhetik el, 'hogy megnehezülnek a tárgyalások, veszélyesebbé vá­lik a helyzet, s a fegyverkezési verseny új útjai nyílhatnak. Ezért fogadta a világ olyan ér­zékenyen, s ezért bírálja olyan keményen az elnök salemi sza­vait. Hogyan alakul a közel-keleti válság? Gyors ütemben foglalják el ál­lásaikat Dél-Libanonban az UNIFIL-egységek. A négyezer fő­ből álló, ú.j kéksisakos alakulatot a Biztonsági Tanács döntése hívta életre, első hathónapos működé­se 68 millió dollár költséget emészt majd fel. Az állások el­foglalása nem mindig megy köny- nyen, a dél-libanoni tűzszünetet időnként bombák döreje és raké­tapárbajok zaja szakítja meg. Az izraeli csapatok egyelőre csak nagy általánosságban nyilatkoztak • Kedden Budapestre érkezett Willy Brandt, a Német Szociáldemok­rata Párt elnöke. A repülőtéren dr. Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője fogadta (képünk). Willy Brandt kedden és szerdán megbeszéléseket folytatott Kádár Jánossal, az MSZMP KB első titkárával, csütörtökön az Egyesült Izzóba látogatott, majd sajtó- értekezletet tartott. Pénteken megjelent az országgyűlés ülésszakán, majd több napos látogatásra Veszprém megyébe utazott. visszavonulási hajlandóságukról, a paiesztinek pedig fenntartásai­kat hangoztatják egv időleges tűzszünettel kapcsolatban, ha az nem jár együtt igazi rendezéssel. Közben megélénkült a diplo­mácia — nem is egy fronton. Da- maszkuszban a Szilárdság Front tartott miniszteri szintű összejö­vetelt. de a jelek szerint nem tudtak minden kérdésben teljes egységre jutni. Kairóból felhívást intéztek Szadat politikájának el­lenzőihez. hogy próbáljanak meg valamit közösen tenni, de ennek inkább szólamértéke volt. Az arab ellentétvonalak tehát válto­zatlanul fennállnak, ugyanakkor az eddigi legsúlyosabb nézetelté­rések robbantak ki Washington és Tel Aviv között. Az amerikai sajtóban egvre több • találgatás utal arra: Washingtonban nem bánnák Begin bukását, hogy olyasvalaki kövecse a kormányfői poszton — például Weizman had­ügyminiszter —. akivel jobban szót tudnak érteni. A Fehér Ház hivatalosan cáfolt, de valahogy ez nem volt igazán meggyőző ... Rctl Ervin • Georges Marchais, a Francia Kommunista Párt főtitkára a hét elején sajtóértekezleten kommen­tálta a vasárnapi választások eredményeit. Etióp-kubai közös közlemény „Az etióp és a kubai külügymi­niszter nagy megelégedésére szol­gál a két nép és a két kormány közötti baráti kapcsolatok kiala­kulása és elmélyítése abban a kö­zös harcban, amelyet a két nem­zet az imperializmus, a gyarmato­sítás, az újgyarmatosítás, a faji megkülönböztetés bármilyen for­májával szemben vív, a világ né­peinek társadalmi haladása és a béke megszilárdítása érdekében folytat” — hangoztatja az a pén­teken Havannában is nyilvános­ságra hozott közös közlemény, amelyet Isidoro Malmierca Peoli kubai külügyminiszter Etiópiában tett hivatalos látogatása után írtak alá. A felek elítélték az imperializ­must és a reakciós arab rezsime- ket, amelyek a mogadishui kor­mányzattal összefogva vettek részt az Etiópia elleni agressziós hábo­rúban. Mindkét fél teljes mérték­ben egyetértett abban, hogy Afri­ka szarva térségében a tartós béke csak azután jöhet létre, ha Szomá­lia a nyilvánosság előtt is lemond az Etiópiával, Kenyával és a Dzsi- buti Köztársasággal szemben tá­masztott területi követeléseiről és a beavatkozás politikájáról. A két ország kapcsolatáról, helyzetéről folytatott megbeszélé­sekről szólva a közös közlemény kiemeli Kuba teljes támogatásá­ról biztosította az etióp forradal­mat, az ország területi sérthetet­lenségét, az etiópiai nép azon jo­gát, hogy bármiféle külső agresz- szióval szemben megvédje magát. Etiópia külügyminisztere, Feleke Gedle Giorgisz nagy elismeréssel beszélt a tárgyalásokon Kuba in­ternacionalista politikájáról. A Kubai Köztársaság külügy­minisztere Etiópiában tett látoga­tásakor körutat tett az ogadeni felszabadító harcok frontvárosai­ban, Hararban. Jijigaaban és Di- redawában. A hivatalos tárgyalá­sok végeztével a két külügymi­niszter megállapodást írt alá a kulturális együttműködésről is. Bhutto is fellebbezett Zulfikar Ali Bhutto volt pakisz­táni miniszterelnök szombaton or­szága legfelső bíróságánál megfel­lebbezte a lahorei bíróság március 18-i döntését, amely összeesküvés­ben és politikai gyilkossági kísér­letben való részvétel miatt halál­ra ítélte. A fellebbezést a volt mi­niszterelnök ügyvédei juttatták el a legfelső bírósághoz. Mint ismeretes, a pakisztáni ka­tonai kormányzat vádjai szerint Bhutto 1974-ben utasította volna a pakisztáni biztonsági szerveket: gyilkolják meg Ahmed Raza Ka­surit, Bhutto egyik politikai ellen­felét. Kasuri ellen sikertelen me­rényletet követtek el. Bhutto négy társa, akiket szin­tén a gyilkossági kísérletben való részvétellel vádolnak, és a volt miniszterelnökkel együtt halálra ítéltek, már korábban benyújtot­ták fellebbezésüket. A legfelső bíróság valószínűleg hat héten belül dönt a fellebbezé­sek ügyében, s ha ez elutasító lesz, a vádlottak már csak a pakisztáni elnökhöz fordulhatnak kegyele­mért, (AP, AFP) Banditatámadás az FKP irodája ellen PÁRIZS A demokratikus szervezetek el­leni — banditaakcióiról hírhedt Delta-kommandó támadást hajtott végre La Garde városban: betört a Francia Kommunista Párt helyi szervezetének irodájába és szét­rombolta a berendezést. Az anya­gi kár jelentős. (TASZS7J A békéden Jeruzsálem 'v w \ Jeruzsálem — a régi város látképe. •áSFiO' vSfcp’ ét *"v* Hús vét ünnepére keresztény za­rándokok ezrei sereglenek Jeru­zsálembe, hogy a bibliai legenda színhelyén, a Szent Sír baziliká­ban köszöntsék Jézus feltámadá­sát. A bazilika az óváros legmaga­sabb pontján, a Golgotha hegyén áll. „És emelvén az ő keresztfá­ját, méné az úgynevezett Kopo­nya hegyére, amelyet héberül Golgothának hívnák. A hol meg- feszíték őt, és ő vele más kettőt, egyfelől és másfelől, középen pe­dig Jézust.” (János evangéliuma.) Egy még ősibb legenda szerint ezen a helyen temették el Ádám koponyáját, innen a hegy neve. Hogy 'itt feszítették keresztre Jé­zust és itt helyezték sírba a holttestét, azt azzal is valószí­nűsítik, hogy a hegy annak ide­jén kívül esett a zsidók szent városán, amelynek falain belül törvény tiltotta a temetkezést. Már a korai keresztények temp­lomot emeltek a Golgotha he­gyén, de a jelenlegi, több íz­ben bővített bazilika a keresztes hódoltság idejéből származik. Zarándokok városa A bejárattól nem messze lát­ható a kő, amelyen arimathiaii József és Nikodémus — a zsidó szokásokat követve — mirrhátoól és áloéból való illatos kenettel bekente, majd lepedőkbe gön­gyölte Jézus holttestét. A hívő zarándokokat, az a meggyőződés hatja át, hogy ugyanazt a sírt, a Szent Sírt látják a templom belsejében, s melLette azt a márvány tömböt, amelyet az „Úr­nak angyala gördített el a sír­nak szájáról”. A Golgotha hegyére vezető út (Via Dolorosa) ismert stációit kápolnák, vallási múzeumok, ko­lostorok jelzik. A magas kupola-. jával kiemelkedő bazilikát az óváros keresztény negyede veszi körül. A zarándokok természetesen nem mulasztják el hogy felke­ressék az Olajfák hegyét, Jézus kedvenc tartózkodási helyét, va­lamint Dávid király síremlékét, amely fölött a nevezetes boltíves csarnok, az utolsó vacsora szín­helye látható Az óvárosi séta csakhamar ar­ról győzi meg a felfedező útra induló látogatót — aki természe­tesen éppúgy lehet zarándok, mint turista —, hogy Jeruzsá­lem csakugyan három világval­lás bölcsője és otthona, zsidók, keresztények, mohamedánok szent városa Dávid király sírja és az utolsó vacsora csarnoka egy fedél alatt kapott helyet. ugyanígy a legszentebb zsidó szentély, a Siratófal tőszomszéd­ságában- áll a mohamedán világ harmadik legszentebb zarándok- helye (Mekka és Medina után), az Al A'ksza mecset. Tizenkilenc ostrom JeruzsáLem története szükség­szerűen egybefonódik a három vallás, illetve a három vallás hí­veit vonzó szent helyek történe­tével. Győzelmek, vereségek, pusztulás, újjászületés. Tizenki­lencszer megostromolták, kétszer a földdel tették egyenlővé. Bajos volna megcáfolni az állítást, hogy a világ legrégibb városa, hiszen már Mózes első könyvé­ben is szerepel, ahol az áll, hogy „Melkhisédek, Salem királya ke­nyeret és 'bort hoza a győztes csatából megtérő Ábrahámnak”. Dávid király, a jebezeusoktól foglalta el Sión várát és „meg- építé azt köröskörül”. A nagy mű befejezése fiára, Salamon ki­rályra várt. aki a zsidó törzsek valóságos fővárosává emelte Je­ruzsálemet, Ö építtette a párat­lan szépségű jeruzsálemi temp­lomot, amelyhez Libanonból szállították a cédrusokat. A cso­dás építmény akkor pusztult el, amikor i. e. 587-ben Nebukodné- cár babiloni király katonái le- igázták egész Júdeát. A babiloni fogságból visszatért zsidók újjá­építették a várost, és felépítették a második templomot, amely a római megszállás idején pusz­tult el ismét A mai Siratófal a második templom maradványa. Jeruzsálem egyik nevezetessége a Mea Saarim (száz kapu) névű városrész, az ortodox zsidóság fellegvára. Egymást érik itt a zsinagógák, a tórát oktató isko­lák. Az utcákon járó férfiak, sőt a kisfiúk is a jellegzetes fekete kaftánt, széles karimájú fekete kalapot viselik. A Mea Saarim főutcájához kapcsolódik a Batei-Ungarn (magyar házak) nevű városrész, amelyet a Magyarországról ki­vándorolt ortodox zsidók alapí­tottak. Az óvárosi bazár és környéke — arab világ. A boltosok, a ká­véházakban szórakozó vendégek az ismert palesztin fejkendőt, a kefiját viselik. Az újváros egészen más. Az építészet és az életvitel egyaránt modem. Itt található a parla­ment (Knesszet). a kormányfő hivatala és a minisztériumok, a héber egyetem, a tudományos akadémia, a nemzeti múzeum, a Zsidó Ügynökség, a bankok, a vá­ros képbőfl ízléstelenül kirívó Hű­tőin szálló. A kőfallal és vas­ráccsal körülvett Knesszet inkább erődítményre emlékeztet, mint­sem vitázó honatyák gyülekezési helyére. A parlament kapujával szemben áll Izrael állam jelképe, a bronzból öntött hétkarú gyer- tyaitartó, a domborművékkel és féliratokkal díszített Menora. öt méter magas, négy méter széles. Önkényes döntés (Mindebből az következnék, hogy Jeruzsálem Izrael fővárosa. Ez azonban nem így van Izra­el önkényesen, a város nemzet­közi státusának megváltoztatásá­val tette fővárosává (1949), s az aráblakta óváros erőszakos be­kebelezésével (1967) egyesítette Jeruzsálemet. A világ Tel A viv­őt tekinti Izrael fővárosának, s a vele diplomáciai kapcsolatban levő államok máig is ott tart­ják fenn képviseleteiket, Ezzel ismét visszakanyarod­tunk a vérzivataros események­ben bővelkedő történelemhez. A templomromboló rómaiakat a bi­zánci, majd az arab hódítók kö­vették. A mohamedán arabok az El-Kudsz (szentség) nevet adták Jeruzsálemnek, s kezdetben nem Mekka, hanem Jeruzsálem felé fordulva imádkoztak. A szikla­templomként is emlegetett Omár mecsetben őrzik azt a sziklát, amelyen Ábrahám próféta (ara­bul Ibrahim) feláldozni készült Izsákot. A legenda azt tartja to­vábbá, hogy Mohamed próféta erről a kőről emelkedett fel az égbe, rajta hagyva becses láb­nyomát. Felsorolni is sok, ki mindenki háborúzott Jeruzsálem birtoklá­sáért, Az arab kalifákat a ke­resztes lovagok követték, utánuk a tatárok jöttek, majd ismét visszatértek az arabok. 1516-ban kezdődött a négyszáz éves török be hódoltság Az első világhábo­rú idején Palesztina brit katonai közigazgatás alá került. Időközben olyan tempóban gya­rapodott a zsidó bevándorlók szá­ma, hogy az ENSZ-közgyűlés 1947 novemberében határozatot hozott a zsidó és arablakta Palesztina felosztásáról, a leendő zsidó és arab állam területéről, népességé­ről. Ugyanez a határozat semle­ges övezetté (corpus separatum) nyilvánította Jeruzsálemet és kör­nyékét, kimondva, hogy a szent helyek megközelíthetőségéről ENSZ-közigazgatás gondoskodik. Hadak útján... Az 1948-as arab—izraeli háború áthúzta ezt a tervet: Üj-Jeruzsá- lemet a létrejött izraeli államhoz, az óvárost pedig Jordániához csa­tolták, s a palesztin arab állam alól kihúzták a talajt. Az 1967-es agresszió során Izrael az óváros­ra is rátette a kezét. Azóta min­den lehetséges módon — az arab lakosság elűzésével, az arab ingat­lanok kisajátításával, a zsidó lete­lepítést segítő városfejlesztéssel — arra törekszik, hogy végérvé­nyessé tegye a város nemzetközi státusának megváltoztatását. Ezt a törekvést több ízben érvénytele­nítette és elítélte az ENSZ-közgyű­lés. A keresztény és a mohamedán világ egyaránt többször tiltakozott amiatt, hogy az izraeli hatóságok nem tartják kellő tiszteletben e két nagy vallás jeruzsálemi szen­télyeit, emlékeit. Az egymást követő Izraeli kor­mányok hallani sem akarnak a város státusát sértő intézkedések visszavonásáról, a három világval­lás érdekeinek megfelelő nemzet­közi státus helyreállításáról. Már­pedig amíg Izrael törvénytelenül arab területeket tart megszállva és megtagadja a Palesztina! ara­boktól az őket megillető önrendel- kezési jogot, addig Jeruzsálem jö­vője továbbra is aggodalomra ad okot. Addig nem lehet igazi béke. Pedig a hadak útján fekvő Jeru­zsálemet oly sokszor nevezték már a béke városának. B. S. >

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents