Petőfi Népe, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-03 / 53. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: válto­zóan felhős, párás idő, számottevő eső nélkül. Mérsékelt, napközben megélénkülő, helyenként megerősödő déli szél. A hajnali és a reggeli órákban sokfelé köd, helyenként ködszitálás. A legalacsonyabb éj­szakai hőmérséklet: 2, 7, legmagasabb nappali hőmérséklet általában 10, 15 fok között. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évf. 53. szám Ára: 90 fillér 1978. március 3. péntek Elutazott Budapestről több testvérpárt küldöttsége Elutazott hazánkból a Bol­gár Kommunista Párt, Cseh­szlovákia Kommunista Párt­ja, a Lengyel Egyesült Mun­káspárt, a Német Szocialista Egységpárt, „ a Román Kom­munista Párt és a Szovjet­unió Kommunista Pártja kül­döttsége, amely részt vett a szocialista országok kommu­nista és munkáspártjai köz­ponti bizottságai ideológiai és nemzetközi kérdésekkel foglalkozó titkárainak buda­pesti tanácskozásán. A küldöttségeket a Ferihe­gyi repülőtéren Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a KB titkára, és Győri Imre, a KB titkára búcsúztatta. (MTI) ÁTGONDOLT TERVEZÉS, MEGALAPOZOTT BERUHÁZÁS FELADAT: ÖSSZEKAPCS icyifSp i in gB Csehszlovák űrhajós a világűrben MOSZKVA Kiss Csaba, és Pék Miklós, az MTI tudósítói jelentik: Először indult el olyan űrhajós a világűrbe, aki nem „űrnagy­hatalom” állampolgára: a Szov­jetunióban csütörtökön déLután felbocsátott Szojuz—28 űrhajó személyzetének tagja Vladimir Remek 30 éves csehszlovák repü­lőtiszt, mérnök. A Szovjetunió és a szocialista országok interkoz- mosz-megállapodása alapján né­hány éven belül valamennyi szo­cialista ország — köztük hazánk —, lehetőséget kap arra, hogy a világűr kutatásának ebben a for­májában is részt vegyen. Jelen­leg már lengyel és NDK-beli je­löltek is készülnek a .nagy fel­adatra A Szojuz—28 parancsnoka Alek- szej Gubarev, ismert űrrepülő. Az 1975. januárjában fellőtt Szo­juz—17 űrhajó parancsnokaként Georgij Grecskóval csaknem egy hónapot töltött a Szaljut—4 űrál­lomáson. Grecsko jelenleg — csaknem három hónapja már — a Szaljut—6 űrállomáson dolgo­zik, annak fedélzeti mérnöke. Gubarev egyidős Grecskóval, 1931. március 29-én a Volga menti Kujbisev közelében, Gvargyejci faluban született. A haditengeré­szeti repülőiskolát végezte el, 1957—61-ig a Gagarin Repülő­akadémián tanult. Repülőtiszt volt, 1963-ban lépett be. az űr­hajós-egységbe s annak idején Juri'j Gagarin, a világ első űrha­jósa adott róla igen jó minősítést. Nős, két nagy gyermek apja. El­ső űrutazásakor az űrhajó és az űrállomás parancsnokaként kivá­ló munkát végzett. Gubarev meg­kapta a Szovjetunió Hőse kitün­tető címet és az űrhajós-pilóta címet is. Részt vett a jelenlegi kísérlet előkészítésében és felké­szült újalbb feladtára. Az első csehszlovák űrhajós gondos kiválasztás alapján került a szovjet űrhajósok kiképző köz­pontjába. Vladimir Remek a kö­zös programnak megfelelő, a szovjet űrhajósok tapasztalatai alapján kidolgozott tanfolyamon készült fel útjára, elsajátította az űrhajó berendezéseinek kezelését, begyakorolta a tudományos kí­sérleteket. Parancsnokai nagy el­ismeréssel nyilatkoztak szorgal­máról, képességeiről. Vladimir Remek 1948. szep­tember 26-án Ceske Budajovice- ben született. Apja altábornagya csehszlovák légierőnél. 1966-ban fejezte be fizika-matematika ta­gozaton középiskoláit, kiváló spor­toló. 1966—70-ig a kassai repülő- tiszti iskolát végezte el, kiváló eredménnyel. Apja példáját kö­vette, hadnagyi rendfokozatban hivatásos repülőtiszt lett a cseh­szlovák légierőnél. 1972—1975-ig a Gagarin Repülőakadémia hall­gatója volt. Tanulmányait itt is kiváló eredménnyel végezte el, 1976-ban századosi rendfokozat­ban ismét a csehszlovák légierő­nél szolgált. 1976 decemberétől lett tagja az űrhajós-egységnek. Nőtlen. A Szojuz—28 feladata az, hogy — a Szojuz—27 űrhajónál Dzsa­(Telefotó—TASZSZ—MTI—KS.) nibekov és Makarov által márki- próbáit módon „utolérje” a Szal­jut—6 űrállomást és összekapcso­lódjék azzal. Gubarev és Remek együttes kísérletekben vesz részt az űrállomás állandó személyzeté­vel, Jurij Romanyenkóval és Ge­orgij Grecskóval. A fellövésre a bajkonuri űr- repülőtérről került sor, a rajt ki­tűnően sikerült, és az első jelen­tések szerint az űrhajó ráállt megszabott keringési pályájára. (Folytatás a 2. oldalon.) Ültetvény, takarmánygyár, zöldségszárító Iparszerűen termeszt négy szántóföldi növényt és évek óta magas termésátlagot ér el a vá­rosföldi Dózsa Tsz. A korábbinál sokkal több búza, kukorica, éve­lő ni Hangos és egynyári szálas- takarmány szakszerű kezelésére, tái-olására már nem volt elegen­dő a régi gazdasági épület. Ezért a szövetkezet a növénytermesz­tési ágazatot kiegészítő létesít­ményre beruházási tervet ké­szített, és ennek alapján 1974-ben magtár-, szárító-, takarmányké- szítő üzem építéséhez kezdett a közös gazdaság szakmunkás-bri­gádja. A kivitelezésnél a szövetkezet érvényesítette az ötödik ötéves terv beruházási politikájának azt az elvét, hogy a létesítmény vi­szonylag olcsó, de korszerű le­gyen, gyorsan fel lehessen építe­ni, hogy minél előbb működjön. A közös gazdaság ezért előny­ben részesítette az előregyártott szerkezeteket, és úgy szervezte az építkezést, hogy a terményszárí­tó. és a tápgyártó részlegesen már az első évben használható legyen. Az elmúlt évben készült el véglegesen a takarmányüzem valamennyi gépsora, az energia- szolgáltató földgázvezeték. a készterméktároló és szállító gép­sor. A létesítmény teljessé vált. és alkalmas arra, hogy a városföldi közös gazdaság kalászos gabona-, kukoricatermését a betakarítás ütemében megszárítsa, emellett 3000—3500 tonna zöldtakarmány­lisztet és szalmapelletet gyárt­son a Dózsa Tsz állattenyésztésé­nek, de értékesítésre is jusson belőle. A beruházás várhatóan négy év alatt megtérül. A léte­sítmény igen gazdaságosan mű­ködik, és biztonságosabbá tette a szövetkezet növénytermesztését. A városföldi beruházás lénye­gében egyetlen üzem termelési ágait szolgálja ki. Ezért sokkal nagyobb jelentőségű az a beru­házás, amelyik 1980-ig Kiskun­halason valósul majd meg nyolc gazdasági egység társulásával, valamennyiük közös használatá­ra és iavára. A Bács-Kiskun me­gyei Gabonaforgalmi és Malom­ipari Vállalat, valamint hét me­zőgazdasági szövetkezet anyagi ereiéből és állami támogatással óránként hét és fél tonna tápot • Régi gazdasági épületeket alakít át korszerű ál­lattenyésztő teleppé a bácsalmási Petőfi Tsz. • Saját kivitelezés­sel, olcsó megoldásként faszerkezetes épületből állatszáüás készül a kiskun­félegyházi Lenin Tsz-ben. gyártó keverőüzem és tároló épül. A megye déli felének igen jelen­tős állattartó gazdaságait szol­gálja ki 'baromfi-, sertés-, szarvas- marha- és juhtáppal, amelynek alapanyagát a szövetkezetek meg is termelik. A kiskunhalasi takarmánygyár kivitelezése ebben az esztendő­ben kezdődik, és a munka még inkább tükrözi az ötödik ötéves terv beruházási irányelveit, hi­szen az érdekek egyeztetésével, az anyagi erőforrások egyesíté­sével valósítja meg a közös cé­lokat szolgáló üzemet. Felépíté­sével tovább gyarapodik a gabo­naipar és a mezőgazdasági táp­készítő üzemeinek teljesítőképes­sége. Bács-Kiskun, mint hazánk legnagyobb takarmányfelhasználó megyéje, lassanként függetlenít­heti majd magát a környező me­gyék takarmánykeverő üzemeitől. Képes lesz nemcsak a búzát, ku­koricát, szóját, évelő pillangóst, egynyári szálast megtermelni a növekvő szükséglet fedezésére, hanem a táptafcarmányt is. A tervidőszak harmadik esz­tendejében a mezőgazdaság többi beruházásának előkészítésére ugyancsak a kellő körültekintés, megfontoltság a jellemző Bács- Kiskun megyében. A legnagyobb összeget a nagyüzemi ültetvé­nyek telepítésére fordítják. 1978- ban kétezer hektár tereprende­zett, táblásított, talajjavított te­rületen ültetnek gyökeres vesz- szőt és facsemetét az állami éi szövetkezeti gazdaságok, hogy a szőlő és a gyümölcsös termő- alnoiát növeljék. Néhány állattenyésztő gazdaság 1977-ben megkezdett beruházást fejez be. hogy teljessé tegye a szakosított telepet. Ilyen többek 4™ Ár.,nl EGYEZTETŐ TÁRGYALÁS Í\L O. 1 tlCl a MEGYEI TANÁCSNÁL és a kereskedelmi beru 1 z :t £ ; ■ A megye párt- és tanácsi vezetőinek az ágazati főhatósá­gok vezető képviselőivel évenként történő — a megye törek­véseit az országos célkitűzésekkel, illetve lehetőségekkel összehangoló — egyeztető tárgyalásai sorában tegnap a Bel­kereskedelmi Minisztérium irányításához tartozó szakterület időszerű kérdéseinek megvitatására került sor a megyei ta­nácsnál. Szerkesztik a záródokumentumot Belgrádban A jugoszláv fővárosban meg­kezdte munkáját a belgrádi ta­lálkozó záródokumentumának szerkesztésével foglalkozó csoport — jelentette a PAP lengyel hír­ügynökség különtudósítója. A csoport munkájában a Szovjet­unió, az Egyesült Államok. Dá­nia, Románia, Málta, Svájc és között a tassi Dózsa Tsz, amely­nek szakmunkás 'brigádja 838 szarvasmarha elhelyezésére épít korszerű tehenészetet. A Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium elbírálása alapján két zöldség- és fűszernövény-ter­mesztő gazdaság tehet előkészü­letet tároló létesítésére. Az egyik zöldségtároló a terv szerint Ti- szakécskén, a másik Fajszon épül­ne az ötödik ötéves tervben. E létesítményeket egészíti ki a kalocsai körzetben néhány fű­szernövényszárító, amelyek a zöldségprogram végrehajtásához, a termés biztonságos kezelésé­hez, tárolásához 'nélkülözhetetle­nek. K. A. A tárgyalást az országos főha­tóság képviseletében dr. Selmeczi Laiosné belkereskedelmi minisz­terhelyettes vezette. Részt vett az egyeztetésben dr. Kovács István, a SZŐ VOSZ elnökhelyettese, Er­délyi Ignác, a megyei pártbizott­ság titkára, valamint az Országos Tervhivatal és a KPVDSZ képvi­selői. Köszöntve a tárgyaló partnere­ket, dr. Gajdócsi István, megyei tanácselnök bevezetőül hangsú­lyozta: a kereskedelem munkája, a lakosság áruellátása fontos po­litikai téma, hiszen az életszín­vonal mutatója. Nagy jelentősé­gűek tehát a megtárgyalandó kérdések. Ennek szellemében vették sor­ra a tárgyaló felek az egyezte­tésre. tisztázásra szoruló legfon­tosabb témákat. A teljesség igé­nye nélkül csak néhányat emlí­tünk közülük. Az áruellátással kapcsolatos gondok közül a me­gye képviselői nem utolsósorban a Csongrád—Bács megyei FŰ­SZERT Nagykereskedelmi Válla­lat elégtelen körülményeit jelez­Szakma az érettségi mellé Jugoszlávia képviselői vesznek részt. Belgrádban úgy vélik, hogy a testület március 5-ig befejezi munkáját. Ily módon március 7- től megkezdődhetnek a résztvevő küldöttségek záróbeszéded. (PAP, MTI) Hosszú, remélhetően alapos­nak bizonyuló előkészítés után kezdődik ez év őszén az érett­ségi bizonyítványt szakmunkás­bizonyítvánnyal kiegészítő új típusú középiskolákban az ok­tatás. Idestova hat esztendeje foglalkozott az MSZMP Köz­ponti Bizottsága az állami ok­tatás feladataival: „Az ipari és mezőgazdasági szakközépisko­lák szakirányú továbbtanulás­ra készítsenek fel, és minde­nekelőtt az elméletigényesebb szakmákban — megfelelő tan­tervi változtatásokkal és a szükséges gyakorlati idő bizto­sításával — lehetővé kell ten­ni, hogy a végzettek szakmun­kás-bizonyítványt kapjanak.” Napjainkban különösen ér­vényes az a kívánalom, hogy az életet szolgálja az iskola. Csak a követelményeikkel ösz- szehangolt oktatás, nevelés eredményes. Az új rendszerű szakközépiskolai hálózat ki­építésekor felmérték az elkö­vetkezendő évtizedben várha­tó igényeket. Figyelembe vették a szak­minisztériumi állásfoglaláso­kat, javaslatokat. Ez a képzé­si forma feltételezi az érdekelt üzemek és iskolák minden ed­diginél hatékonyabb, rendsze­resebb kapcsolatát. Bács-Kiskun megyében ki­lenc intézmény változtatja meg jellegét, kilenc új típusú közép­iskola nyitja meg kapuit. Kecskeméten kereskedelmi, Baján mezőgazdasági gépésze­ti, vízügyi, építőgépszerelői és karbantartó, postaforgalmi, közgazdasági-számviteli és ke­reskedelmi képzés kezdődik. Kalocsára azok jelentkezhet­nek, akik szarvasmarha-, vagy baromfitenyésztő szakképzett­séget akarnak az érettségi mel­lé szerezni, Kiskunhalason nö­vénytermesztő gépész, gépsze­relő és -karbantartó szakmá­kat oktatnak. Kiskőrösre a szőlő- és gyümölcstermesztés iránt érdeklődőket várják. Még bizonytalan, hogy Kiskunfél­egyházán, a Petőfi Sándor Ipa­ri Szakközépiskola keretében géplakatos és esztergályos, vagy könnyűszerkezeti lakatos ték. Ezekkel függ össze ugyanis, hogy egyenetlenek, gyakran kés­lekedők, olykor elmaradók a szállítások. Mint emlékezetes, ez különösen a múlt év végén — például a túrajáratok többnapos késése miatt jelentkezett sóhiány — okozott igen kellemetlen hely­zetet. A tárgyalásról készült emlé­keztetőbe tehát odakerült a fel­jegyzés: a Belkereskedelmi Mi­nisztérium megvizsgálja a FŰ­SZERT megyebeli fiókjainak helyzetét, miként lehetne a la­kosság áruellátására alkalmasab­bá tennii. Az állami és szövetkezeti ke­reskedelem néhány gazdálkodási kérdésében történt szótértés után, a megye kereskedelmi bei'uházá- saival, a hálózatfejlesztéssel kap­csolatos gondokat tekintették át a tárgyaló felek. A jelenlegi tervidőszakra előirányzott 59 ezer négyzetméter kereskedelmi, illet­ve vendéglátó hálózaitfejlesztésből ugyanis az elmúlt két éviben 21 ezer négyzetméter új eladótér megvalósult. A soronkövetkező fejlesztési feladatokra nézve azonban nem kis gondot okoz az időközben történt áremelkedés. Ennél is nyomasztóbb, hogy az úgynevezett lakáshoz kapcso­lódó, a tervidőszakra tervezett 7 ezer négyzetméter hálózatfejlesz­tésből ez idáig csak ezer négyzet­méter alapterület létesült. S ugyancsak az áremelkedések miatt, kérdésessé vált, hogy az új lakótelepeken oly nehezen nél­külözhető üzlethálózat megvaló­sítható-e maradéktalanul 1980- ig. A tervezéskor ugyanis a lakás­építéshez kapcsolódó kereskedel­mi hálózatfejlesztés egy négyzet- méterére 11 ezer forintos költség­gel számoltak, ez pedig időközben lényegesen megnövökedett. A továbbiakban, egyebek kö­zött, szóba kerültek a tárgyalá­son a kecskeméti piaccsarnokkal szemközti területen létrehozandó nagyáruház egyeztetésre szoruló kérdései. Minthogy ezek közül több továbbra is tisztázatlan ma­radt, ezekre az emlékeztetőbe rögzítetteknek megfelelően, a ké­sőbbiekben visszatérnek a tár­gyalás résztvevői. Az egyeztető tanácskozás befe­jeztével dr. Selmeczi Lajosné miniszterhelyettes és munkatár­sai látogatást tettek a megye- székhely több kereskedelmi egy­ségében, megtekintették a jöven­dő nagyáruház helyét, s végül a TÜZÉP új telepével ismerkedtek. P. I. ■Hmm szakmák elsajátítására terem­tik meg a lehetőséget. A Fémmunkás Vállalat na­pokban javasolta ez utóbbi szakma oktatását, mivel — véleményük szerint — az ilyen szakemberekre óriási szükség lenne. Az idő rövidsége elle­nére megvitatják az illetéke­sek a méltányosnak és éssze­rűnek látszó indítványt, bár a jelentkezések már megkezdőd­tek. Ez az eset is mutatja, hogy az oktatásügy irányítói igyekeznek alkalmazkodni a reális igényekhez, noha csak egészen kivételes esetekben vállalhatják a módosításokkal járó kockázatot, átmeneti ne­hézségeket. A közhiedelemmel ellentét­ben, a szakiirányú középiskolák növendékei kellő általános mű­veltséget szerezhetnek. Nem csökkent a közismereti órák száma. Az egy szakágra össz­pontosító gyakorlati képzésre főként a harmadik-negyedik osztályban kerül sor. Ez az is­kolatípus választási lehetőséget ad. Elsősorban a szakmához közelálló egyetemeken, főisko­lákon diplomát szerezhetnek a legszorgalmasabbak, a legjobb képességűek. ök fakultatív formában mélyülhetnek el a felvételihez szükséges ismere­tekben. Az érettségi után azon­nal elhelyezkedők ezalatt szakmai gyakorlatokon ügye­sednek. A minél zavartalanabb át­állás, az új tanterv minél zök- kenőmentesebb bevezetése ér­dekében bentlakásos tanfolya­mokon tájékoztatták az igaz­gatókat és más érdekelteket. Több millió forintot költenek új tanműhelyek berendezésére, a felszerelés kiegészítésére. Rövidesen megkötik együttmű­ködési szerződésüket az úgy­nevezett bázis-üzemek és az új típusú szakközépiskolák. A szakmát is adó iskolák támo­gatása a vállalatok jól felfo­gott érdeke, de minisztertaná­csi állásfoglalás is kötelezővé teszi a később sokszorosan megtérülő segítséget. A gimnáziumok, a hagyomá­nyos szakközépiskolák mellett nagy szerepet kapnak a közép­iskolák képzési céljait, vala­mint a népgazdaság munka­erő- és szakember-szükségletét minden eddiginél hatékonyab­ban összehangoló új típusú szakközépiskolák. Kívánatos, hogy a szülők, az általános iskolát most befeje­ző diákok, szakemberek közül minél többen ismerjék fel, ér­vényesítsék, hasznosítsák vár­ható előnyeit. H. N.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents