Petőfi Népe, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-21 / 68. szám
i • PETŐFI NEPE • 1978. március 81. SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS Távlati energetikai program sének egyik bázisa a Szovjetunió A hosszú lejáratú célprogramok meghatározzák a KGST-országok egyeztetett gazdasági stratégiáját. tartalmazzák a közösen ki- dolgoztt elveket, irányzatokat és módszereket az 1990-ig tartó időszak fűtőanyag-energetikai problémáinak megoldására. Ezek csak a KGST-országok közös erőfeszítésével, kollektív tevékenységével, a saját természeti kincsek nemzeti és közös érdekek szerinti felhasználása iránti készséggel oldhatók meg. A programban nagy jelentőséget tulajdonítanak a nemzeti energia-forrásokat mozgósítva. Ez bevonásának a gazdasági körforgásba, különösen a szilárd — ide éríve az alacsony kalóriatartalmú — fűtőanyagokat és a vízi- energiaforrásokat mozgósítva. Ez feltételezi a kőszénnel és barnaszénnel üzemölő hőerőművek építésének növelését. Ennek meg- • felelően csökkenni fog a pakurával üzemelő hőerőművekben kitermelt villamos energia "aránya. A szilárd tüzelőanyagok villamos energetika, felhasználásának bővülésével egyidejűleg az égőpala és a szenek elektroteohno- lógiai feldolgzását is tervezik. Ez az út lehetővé teszi a mesterséges gáz és tjenzin előállításának tokozását, amelyeket széles körben fognak alkalmazni mind az iparban, mind a háztartásokban, valamint vegyipari termékek előállításánál. A KGST terveiben jelentős teret kapott a nukleáris energetika fejlesztése. Mindennek az alapja az atomenergetikai gépipar maximális fejlesztéséről hozott határozat. A Szovjetunióban létesült a világ első atomerőműve. A szovjet szakemberek szívesen megosztják gazdag tapasztalataikat. A szocialista táborban a nukleáris energetika fejlődési irányzata a berendezések gyártásának nemzetközi kooperációja és szakosítása. Az energetikai probléma megoldásának komplex megközelítése eleve meghatározta a geológiai szempontok óriási jelentőségét. Tovább bővítik a kőolaj, a földgáz, a kő- és a barnaszén, a lignitek és égőpalák geológiai kutatási munkáit. A . kutatásokat nemcsak a szárazföldön, hanem a tengeri selfeken is folytatják. Az energetikai tartalékok mozgósítása önmagában nem szavatolja gazdaságos kiaknázásukat. Éppen ezért a hosszú lejáratú célprogramban jelentősen csökkenteni kívánják az energia- és fű- tőanyagvesztsóget. A racionális felhasználás feltételezi a népgazdaság szerkezetének korszerűsítését. Az energiaigényes iparágakat a testvéri országok közösen, az energiaforrások közelében feilesztik. A célprogram a Szovjetunió területén már beindult közös KGST-építkezések — mint Uszty-Ilimszk és Kijembaj — tapasztalataira támaszkodik. A Vinnyica—Albertirsa magas feszültségű távvezeték építkezésén szerzett ismeretek is szerepet játszottak a célprogram összeállításánál, amelyben helyet kapott az egységes energetikai rendszerek továbbfejlesztése. A hosszú lejáratú energetikai programból kiemelkedik a viila- mosenergia-termelés és -felhasználás jelentős növekedése. Ugyanakkor a kőolaj és a földgáz felhasználását a közlekedésben, a vegyiparban, a mezőgazdaságban és a háztartásokban nem mellőzik. Kétoldalú tárgyalások és megállapodások alapján a Szovjetunió kőolajat és petrolkémiai termékeket szállít a KGST-orszá- goknak. Ezzel együtt a saját kőolaj- és földgázkészletekkel rendelkező tagországok növelik kitermelésüket. Ez a lépés teljesen reális, ha figyelembe vesszük a lelőhelyek alaposabb kitermelését és a geológiai kutatások bővítését. Igen hatékony lesz majd a fejlődő országokkal kialakított hosszú lejáratú együttműködés. (APN—MTI) Összekapcsolható hírközlő rendszer létrehozását tervezik a KGST-országok A KGST-országok már hosz- szabb ideje -foglalkoznak egy komplex, integrált, hírközlő rendszer létrehozásával. A jelenlegi gazdasági fejlettségi szint ugyanis elengedhetetlenül szükségessé teszi e téren is az egységesítést, mind a. kutató-fejlesztő munkában, majd a tervezésben és szerkesztésben, mind a gyártásban és a hasznosításban. Jelenleg az egyes országok információs hírközlő rendszerei még sok tekintetben eltérnek egymástól, beleértve a rádiót, a televíziót, a telefont és a telexet is. A szocialista országok szakembereinek véleménye általában megegyezik abban, hogy törekedni kell az egységesítésre, majd a későbbi közös szakosított gyártás megszerzésére a híradástechnikai iparban. A szakosítás vagy kooperáció útján való együttműködés megvalósulásáig azonban még hosszú út vezet, hiszen a különböző paraméterekkel működő rendszereket részleteiben, szakaszonként is egységesíteni kell. Az integrált hírközlő rendszer kialakításának első lépcsőjeként az „építőelemek”, például az integrált áramkörök és alkatrészek közös gyártását kell megszervezni. lVtá már egyre több alkatrész és precíziós berendezés készül kooperáció vagy szakosítás útján. A tervezési együttműködés már jó néhány területen kialakult, a KGST rádiótechnikai és elektronikai bizottsága rendszeresen kidolgozza a hosszú távú együttműködés irányait, prognózisokat készít az egyes szakterületek fejlődésére. A jövőben a műszaki fejlesztési koncepciókat is egységesen alakítják, ki, a közép- és hosszú távú tervek alapján összehangolják majd a kutatásokat, fejlesztéseket. Ebben a munkában fontos szerepet kapnak a magyar intézetek és gyárak, amelyek már most is több területen koordinálóként vesznek részt — például az átviteltechnikában a Telefongyár, a mikrohullámú berendezések előállításában a Távközlési Kutató Intézet, a rádióalkatrészek és komponensek minőségi vizsgálásában és mérésében a Híradástechnikai Ipari Kutató Intézet, a rádió- és televízióhangrendszerek fejlesztésében pedig az Elektroakusztikai Gyár (BEAG) — a vezető, koordináló intézmény a KGST-országok között. Felmérték már a hírközlő berendezések gyártásszakosítási és kooperációs lehetőségeit. A KGST-országok korábban egyezményt írtak alá a vezetékes híradástechnikában alkalmazott különleges mérő- és vizsgálóberendezések közös gyártására. Megkezdték az elektronikus vezérlésű automata távbeszélő központok együttműködésén alapuló gyártásának megszervezését is. Az egyre fokozódó népgazdasági igényeket elektrotechnikai eszközökből, szerelvényekből és alkatrészekből, az eddigi együttműködés alapján, mind jobban ki tudják elégíteni a szocialista országok gyárai. (APN—MTI) ■mmi Hajnalig ezer sütemény mindenkitől Jól élünk. Nem elég már, ha mai, ropogós a kenyér, friss a kifli és á zsemle. Többet akarunk. Almás, túrós, mákos rétest, túrós batyut, fonott kalácsot, kuglófot, tortalapokat, beiglit és sajtos rudat, aprósüteményt, legalább harmincféle finom pékárut, amely a sütőipar mai gazdag tárházából ki'tellik. A megyeszékhely és a környező községek élelmiszer-boltjaiban, ABC-áruházai- ban, s a többi között néhány fővárosi üzletben is, tavalyelőtt 14 millió 400 ezer, a múlt évben fjedig már 17 millió 600 ezier forintot hagyták a pénztáraknál, cserében a Kecskemét és Vidéke Sütőipari Vállalat ízletes süteményeiért. Akik a kemencét „etetik** Az édesszájú fogyasztók diktálják az iramot. Évi 15—25 százalék keresletnövekedéssel számolnak a pékek. Ráadásul már nyakukon a húsvét! A tavaszi zsongás a kecskeméti Csongrádi utcai sütödében, előbb csinál kikeletet. Érzi ezt Halász Sándor, a szakmájában immár 42 éve dolgozó pék is, aki szemlátomást eiéllyel ragad meg egy hosszú nyelű lapátot, hogy egy csempeburkolatú, végtelennek tetsző nyíláson át eltüntesse. Hat éve kalácssütő. Jól érti, hogyan kell „etetni" a kemencét. A 300 Celsius-fok a kemence belsejében nem tréfadolog! Ha egykilós kalácsokra csukja rá a kemenceajtót, ráér 50 perc múlva nyúlni értük. De ha apró teasütemény, sajtos kocka kerül sorra, azt elég, ha csak megérinti a hőség. Aztán gyorsan kikapni, mert másképp fuccs az egésznek! A testes ember fehér trikóban, fehér nadrágban, egy kémlelőnyíláson át nézi, hogyan munkál ott benn a hő. Orbán János vető gyűrkőzik neki egy újabb „bevetésnek”. Tőle tudom meg, hogy szívesen dolgozik itt, mert jó a kollektíva, segítik egymást munkájukban. Munkában a SEEWER Pereg a délelőtti műszak. — Holnapra 4000 túrós batyu a Bács megyei Állami Építőipari Vállalatnak! — „postázza” a rendelést Bende Sándor üzemvezető az új, SEEWER nyújtógépnél szorgoskdó lányoknak, asszonyoknak. Lázity Imréné, Tóth Pálné, Pintér Gáspámé és a többiek „veszik a lapot”. Gép és ember akcióba lép. Most, hogy már megtörtént a sütöde rekonstrukciója, emberibb a munka, a nők karját nem fárasztják többé a vaskos nyújtófák, melyekkel korábban a margarint úgy kellett belegyúrniuk a tésztába. A nehéz műveletet ugyanis elvégzi helyettük a gép. Sokat köszönhetnek a dolgozók — s mi, a fogyasztók is — a Csongrádi utcai üzem felújításának. Mindenekelőtt az élelmiszer- ipari törvénynek mindenben megfelelő, korszerű üzemet, amelyben lehetővé vált az élelmiszert előállító munkahelyekre érvényes higiéniai előírások megtartása minden tekintetben. Ezt szolgálta a többi között a fekete-fehér öltözői rendszer bevezetése. Munkába érkezésékor a dolgozók a „fekete öltözőben” levetik utcai ruhájukat, majd zuhanyozás után a „fehér öltözőben” magukra öltik fehér munkaruhájukat, és csak ez után léphetnek be az üzemcsarnokba. ötszáz rekesz töltésre vár A finom pékáruk üzemében 500 műanyag szállító rekesz várja, hogy nap mint nap megtöltsék. Ezért nem szünetelhet a munka éjszaka sem. Estére Héj- jas Dezsőné áll a nappali műszak vezetőjének helyére, s a kemencék, 30 fokos melegében Lisku János és Lukács Mihály vetők kapják kézbe a hosszú nyelű lapátokat. A mennyezeti neoncsövek tejfehér világánál pedig Holló Sándor csoportvezető éjszakás asszonyai és leányai azon iparkodnak, hogy tartsák a vállalt normát. Hajnalig ezer sütemény mindenkitől! Kohl Antal A munkaköri kötelességen túl Az utóbbi években a mezőgazdasági szövetkezetekben is megnőtt az újítási kedv. Sok ötletet, javaslatot hasznosítanak a termelésben a gazdaságok. Az 1975. évi két újítással szemben tavaly a Kiskunsági Termelőszövetkezetek Területi Szövetségéhez tartozó mezőgazdasági nagyüzemek már 27-et nyújtottak be, amiből 10-at fogadtak el az újítási bizottságok. A legtöbb ötletet a lajosmizsei AGROSZER Vállalattól és az Almavirág Szakszövetkezettől, a kiskunfélegyházi Petőfi, a lakite- leki Szikra, a tiszakécskei Béke es Szabadság, a kunpeszéri Pa-, rasztbecsület, a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság termelő- szövetkezetből jelentették. Ez utóbbi gazdaságban tavaly 155 ezer forintot fizettek ki újítási díjként, ami többszörösen megtérült a szövetkezetnek. Az SZNU típusú kazalrakodó emelő- részének módosításával a korábbi nyolc helyett négy ember is elegendő a gép üzemeltetéséhez. Ennél is jelentősebb, az a műanyag csőfektető berendezés, amely feleslegessé teszi az árok- ásást. A szerkezettel — ami alta- lajlűtő és öntözőcsövek föld alatti elhelyezésére is alkalmas — megoldották a gáz gyors és olcsó bevezetését a gazdasági egységekbe. A D—4KB típusu erőgépek elhasználódott motorjait — aminek gyártása már korábban megszűnt — IFA tehergépkocsi és E-"-280-as szénbetakarító szerkezeti egységeivel helyettesítették. Jelentős újítás a Rába-Slel- ger traktorra szerelhető vegyszerszóró, ami lehetővé teszi, hogy a fertőtlenítőszert azonnal tárcsázhassák a talajba. E munka elvégzéséhez korábban egv IFA tehergépkocsira szerelt vegyszerszóróra és három erő-, illetve munkagépre volt szükség. Fennállt a veszély, hogy ha valamelyik gép elromlott, a többinek is le kellett állnia, így gyakran kárbave- veszett a már kiszórt drága talajfertőtlenítő szer. Az újítás bevezetésével 100 hektáronként mintegy hatezer forintot takarít meg a gazdaság. Még lehetne sorolni, közzé tenni a sok ötletet, ami szinte naponta halmozódik a mezőgazda- sági nagyüzemek többségében. Természetes, a jó kezdeményezések megvalósításának haszna nemcsak forintban, munkaidő-, anyag-,^ energiamegtakarításban mérhető. Egy-egy módosítás valamely berendezésen a termelés- technika szintjének emelésén túl, elősegítheti a balesetek megelőzését, a munkakörülmények javítását. A szövetkezetekben a vezetőség, az ellenőrzési bizottság, a szakszervezet segíti az újítómozgalom elterjedését. Az üzemekben elkészített újítási szabályzatok a helyi sajátosságokat figyelembe véve, ma már jobban tükrözik az idevonatkozó Vendeleteket. a gazdaságok társadalmi feladatait. A szabályzat tartalmazza a termelésben és a gazdálkodásban jelentkező időszerű tennivalókat is. □ □ □ Rendelet írja elő, hogy a szerzőt újításának hasznosítása esetén díj illeti meg. Általában az a gyakorlat, hogy az elfogadott újítás után a dolgozó az egy év alatt elérhető többlethaszon két százalékát kapja. Ennél természetesen magasabb is lehet a juttatás, ha a több év alatt keletkező haszon alapján történik a díjazás. A dolgozók közvetlenebbül érzik munkájuk értelmét, ha ötleteiket hasznosítják. így érdemes biztatni azokat is, akiknek az első kísérletek nem hozzák meg a várt sikert. Megfelelő támogatás esetén ők is újítókká válhatnak. Néhány biztató szó, némi anyagi elismerés ugyanis nem egyszer bebizonyította már ösztönző hatását. B. Z. • A Kőbányai Gyógyszerárugyár dorogi gyáregységében elkészült üzemben új szintetikus gyógyszeralapanyagokat és ún. fázistermékeket gyártanak. A teljes üzembe helyezés után korszerűbb körülmények között, . nagyobb mennyiségben gyártják a már eddig is készített gyógyszereket, és megkezdődhet az importpótló termékek gyártása is. Képünkön a beinduló fázisterméket gyártó üzemrész szerelése. (MTl-fotó: Branstetter Sándor felvétele — KS) Elektromos szűrők hibásodás nélkül Az elektromos szűrőkben jelentkező rendellenességek elsősorban a belső cellák meghibásodását jelentik. Az egyik lengyel kutatóintézet, a bielskói Belos vállalat előállította az úgynevezett szabályozó adaptereket, amelyek az elektromos szűrők teljesítményét 99 százalékra emelték. TALLÓZÁS ÜZEMI LAPOKBAN Biztató év eleje a Fékon üzemeiben ötven brigádvezető képviselte vállalatunk brigádjait a szocialista brigádvezetők legutóbbi tanácskozásán, amelyen részt vettek az üzemek, gyárak küldöttei, valamint a főosztályok vezetői és munkatársai. — Így kezdődik a Fékon Hírlap, a Férfi Fehérneműgyár dolgozóinak lapja legutóbbi számában a szocialista brigádok küldötteinek tanácskozásáról szóló tudósítás. A cikk ezután ismerteti Katz Ervin vezérigazgató beszámolóját, amely az elmúlt évi eredményekre alapozott idei terveket taglalta. A beszámoló hangsúlyozta: a múlt évben kibontakozott munkaverseny jelentősen befolyásolta az előrehaladást, folytatásától hasonló sikerek várhatók. Minthogy húszán mondták el véleményüket, gondjaikat és javaslataikat az újabb feladatok maradéktalan teljesítése érdekében. Kiragadva a felszólalások közül a bajai gyár küldöttének szavait, azokból is elsősorban a;fokra a vonásokra mutatunk rá, amelyek fényt vetnek a szocialista brigádok gondolkodásának lényegére. Nevezetesen arra, hogy az eredményesebb munka, az egész üzemet átfogó célratörőbb tevékenység érdekében cselekszenek. És elsősorban a munkás, az ember munkalehetőségeit, teljesítményét befolyásoló életkörülményeit vizsgálják, azok javításán fáradoznak. A távoli gyár közvetlenebb kapcsolatot sürget Elmondta a küldött, hogy a bajai gyár dolgozói jobb feltételeket kérnek munkájukhoz. A gyárban folyó építkezések miatt zsúfoltság alakult ki. Az édesanyák helyzete is nehezebb lett, mert gyermekeiket most munkahelyüktől távol eső óvodába kell vinniök. A szocialista brigádok eddig is nagyon sok társadalmi munkát végeztek a gyermekek megfelelő elhelyezése érdekében, továbbá társadalmi munkát vállaltak és vállalnak, de óvodagondjukat csak a vállalat segítségével tudják véglegesen megoldani. A továbbiakban arról szólt, hogy nagyon várják a bevizsgálógépeket a nyersanyagraktárba, hiszen Bajára rendszerint csak az utolsó pillanatban érkezik az alapanyag, emiatt sokszor nincs idő a megfelelő bevizsgálásra. A kés záruraktár dolgozóinak képviselője a raktár és a befejező részleg közötti áruszállítás köny- nyítésére tett javaslatot. Egyben kérte, hogy a vállalat társadalmi és gazdasági vezetői alakítsanak ki közvetlenebb kapcsolatot a távoli gyár dolgozóival is. Többen mondták el véleményüket a látszólag tervszerűtle- nül vásárolt gépekről és azok kihasználásáról. Néhány gépet csak egy fazonú termék készítéséhez tudnak használni, más gépek viszont nagy tételek gyártásához alkalmasak. A megrendelők igényei szerint a kis tételek gyártása egyre fokozódik. Nem mindig készülnek fel kellően a gépek fogadására, néha nagyon értékes gépek állnak, mert üzembe helyezésük feltételeit nem készítették elő. Szó volt a munkások tanulásáról, továbbképzéséről, a Dolgozz hibátlanul munkarendszermindennapi gyakorlatáról és az üzemi demokrácia további szélesítéséről, a munkaverseny-moz- galomról és mindarról, ami a brigádok életében, tagjainak tevékenységében számottevő, helytállásában segítséget nyújthat. Hétmilliós vállalás A szocialista brigádok a bajai gyárban is az élen járnak — közli a lap egy másik cikkében. — Csatlakoztak a Láng Gépgyár dolgozóinak felhívásához. Vállalták a normaóra 2 százalékos túlteljesítését, amely számításuk szerint 36 800 normaóratöbbletet, több ezer terméket és nagyobb nyereséget jelent. A belső visszavetésével újabb normaóratöbbletet érnek el. Vállalásuk teljesítésével 7 millió forinttal emelik a gyár bevételét. 4350 normaórával teljesítették túl már az első hónapi tervüket a bajai gyár dolgozói — tájékoztatott Huber Miklós, a gyár megbízott főkönyvelője. A jó munkához hozzájárult az alapanyagok pontos beérkezése. így a kiszállítás is zavartalan volt. Túlnyomóan a belkereskedelem részére gyártottak álló és Schil- ler-gallérú, rövid ujjú ingeket. Elkezdték a csehszlovák exportingek készítését is. JUNIFORM- ot varrtak szovjet megrendelésre. Már 12 ezer terméket készítettek lökés országok igényei szerint. Négy egység munkája emelkedett ki az első hónapban: A 251-es egységen, 9, a 261-es egységen 6,6, a 252-es egységen szintén 6,6, a 254-es egységen pedig 2,5 százalékkal teljesítették túl tervüket. A vasalóterem dolgozói is eredményes munkát végeztek, már pótolták év végi lemaradásukat, sőt januárban teljesítményszázalékuk jóval a tervezett fölé emelkedett. A garai üzemben sajnos 5 százalékos lemaradással kezdték az évet. Hiába, minden átállás nehéz. Most rövid ujjú és hosszú ujjú Ingeket varrnak különböző anyagokból hazai és külföldi megrendelésre. ök még nem tudtak teljesen átállni az új követelményekre. Bízunk benne, hogy hamarosan utolérik magukat. Kalocsai igyekezet Kalocsán is szép eredmények születtek az év elején. Szentesi lstvánné a kalocsai gyár programcsoportjának a vezetője arról tájékoztatta a lap tudósítóját, hogy az új évben folytatódó munkaverseny által javultak az előző évihez viszonyított teljesít- ménysziintek. Az A üzem tőkés exportra készített női blúzokat, s igen szép eredményt ért el, annak ellenére, hogy kényes, munkaigényes termékeket állított elő. 765 normaórával teljesítette túl a havi tervét, s ki kell emelni az I-es egységet, ahol a teljesítmény 101,3 százalék volt januárban. A B üzemben férfiingeket és női blúzokat varrtak. Az üzem 270 normaórával maradt el a tervtől. A C üzem, vagyis Szabadszálláson szovjet exportra készültek a férfiingek. A munkaverseny folytatódik, az eredmények is tovább növekednek. A gyár összességében 164 órával túlteljesítette tervét. Joggal bíznak bennük Biztató kezdeti lendületről tanúskodnak tehát a Férfi Fehérneműgyár kalocsai üzemének eredményei. Ebben nem kis része van a Martos Flóra szocialista brigádnak. Az 1974-ben alakult kollektívának 24 tagja van. Közöttük 'heten párttagok, tizennyolcán tagjai a törzsgárdának. A jól összeszokott együttes sikerrel oldotta meg eddigi feladatait. Az elsők között csatlakoztak tavaly a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének 60. évfordulója tiszteletére indított munka versenyhez. Százöt százalékos normaóra-teljesítést, azonkívül a minőség javítását tűzték ki célul. Csökkent létszámmal is teljesítették vállalásukat. Munkájuk mellett patronálják a hajósi fiúkollégium állami gondozottad! Rendszeresen részt vesznek a vállalat rendezvényein. Eredményeik elismeréseként az elmúlt évben elnyerték az ezüst fokozatot és négy brigádtagot kitüntettek. Közöttük György Józsefné, a könnyűipar kiváló dolgozója, Szalontai Istvánná kiváló dolgozó lett. A gyár vezetősége joggal bízik tehát a brigádban. Minden lehetőségük megvan arra, hogy az eddigi összefogással és munka- szeretettel ebben az évben is teljesítsék vállalt kötelezettségüket.
