Petőfi Népe, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-19 / 67. szám
1978. március 19. • PETŐFI NEPE • 3 I i Vendégségben a Krím-félszigeten Továbbtanulók Megyénkben mar hamS- Erősödött a kapcsolat bői népes nőküldöttség utazik valamelyik baráti országba. Március elején a Ferihegyi repülőtéren több mint négyszáz — zömmel szövetkezetekben dolgozó asszony és lány —, nézte kíváncsi szemekkel, hogyan emelkednek, s tűnnek el a magasban a fémmadarak. Az izgalom csak fokozódott. amikor mi is beszálltunk a gépbe, s a légikisasszony becsukta a TU— 134-es MALÉV gép ajtaját, s felbúgtak a motorok ... Mi aznap a második különre- pülőgép utasai voltunk. Üticé- lunk: Szirhferopol, majd a Krím félsziget Nizzája. Jalta. Sajnos az időjárás ezúttal könyörtelen volt. olyannyira, hogy a három csoport, a programtól eltérően, csak egy nappal később találkozhatott a Jalta Hotelben, A 16 emeletes modern épületkolosszus tengerre néző kétágyas szobáiban jól esett a pihenés, főleg nekünk, akik az előző éjszakát Szocsi repülőterén töltöttük, mert Szimferopolban a köd miatt nem tudott leszállni a gépünk. Másnap a krími hegység 750 méter magas hágóján áthaladva küldöttségünk egy csoportja a szimferopoli Lenin emlékműnél és a Gagarin parkban, az ismeretlen katona sírjánál helyezett el koszorút. Ezt követően baráti beszélgetésen vettünk részt az Ukrán Kommunista Párt Krím Területi Bizottságán. V. Sz. Makarenko, a területi bizottság első titkára tájékoztatott arról, hogy a krími dolgozók — külön kiemelve a nők szerepét —, miként hajtják végre az SZKP XXV. kongresszusának határozatait. Miután megismertetett a testvéri Krím lakóinak mindennapjaival, a megyénkkel való sokoldalú kapcsolatok jelentőségét méltatta-. Küldöttségünk politikai vezetője, dr. Szalóki Lászióné, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának nőfelelőse hangsúlyozta a két megye között egyre erősödő kapcsolatok fontosságát. Beszélt a szocializmus építésében elért sikereinkről, s megköszönte a területi bizottság első titkárának értékes, sokoldalú tájékoztatását. Ugyanezen a napon fogadáson vettünk részt a szakszervezetek megyei központjában, ahol G. A. Szirota, a megyei szakszervezeti bizottság elnöke, A. F. Andrejeva és V. A. Griskó titkárok fogadták küldöttségünket. Meleg hangulatú találkozóra került sor a Barátság Házában, ahol Cs. I. Szergejevics profesz- szor, a Szimferopoli Állami Egyetem rektora fogadott bennünket, és mint a Baráti Társaságok és a Külföldi Kulturális Kapcsolatok Ukrán Társasága Krím területi tagozatának elnöke tájékoztatott munkájukról. Majd részt vettünk a szimferopoli városi nőnapi ünnepségen, a drámai színházban. Megyénk nődolgozóinak üdvözletéi és jókívánságait — az ünnepség elnökségében helyet foglaló — dr. Szalóki Lászlóné adta át. Másnap este a Jalta Szálló kristálytermében a nőnapi nagygyűlésen több mint négyszázan voltunk, ahol a városi tanácselnöke mondott ünnepi beszédet. A Kalinka népi együttes műsora után díszvacsorával kedveskedtek. Ott-tartózkodásunk ideje alatt ellátogattunk Livádiába. A Jaltától négy kilométerre levő üdülőváros legismertebb épülete a Márvány Palota, ahol 1945 februárjában Sztálin, Roosevelt Churcill vezetésével a három szövetséges nagyhatalom képviselői megtárgyalták a háború eredményes befejezésével kapcsolatos kérdéseket. Az impozáns, de hűvös szobák után jólesett sétálni a virágzó mandulafák övezte úton. A negyedik napon a kikötőhöz mentünk. A március elején Jaltában szokatlanul alacsony, tíz fokos hőmérséklet a tengeren sem kényeztetett bennünket, de a látCsillagászati napok Az elmúlt napokban kiállítással kezdődött a kiskunhalasi MÁV Művelődési Házban, a csillagászati napok gazdag rendez- vénysoropata. Az ismeretterjesztő előadások, filmvetítések, diafilmbemutatók szervezését, és e tudomány fejlődését érzékeltető szakmai-technikai kiállítás rendezését a művelődési házban működő klub vállalta magára. A vasúti dolgozókból és diákokból „csillagászati baráti kör” néven alakult klub 1972 óta működik eredményesen. Figyelemmel követik a csillagászati és a légköri kutatások legújabb eredményeit, az űrkutatás és a távközlés friss híreit, E témakörökben adatgyűjtő és rendszerező munkát végeznek. A gyakorlati Kiskunhalason foglalkozásokon távcsöveket, ötletes elektromos szemléltető eszközöket készítenek. Jó a kapcsolatuk az általános iskolákkal. A földrajz tanításhoz szükséges szemléltető észközöket kérésre bármikor elkészítik. A rendezvénysorozat sikerét jelzi, hogy a kiállítás megnyitásán mintegy százan megjelentek. Az ezt követő előadást a neves professzor, dr. Kulin György tartotta. A kiskunhalasi csillagászati napok jövő heti rendezvényein dr. Marik Miklós docens és dr. Ili Márton kandidátus tart előadást a Naprendszer keletkezéséről, illetve az űrkutatás legújabb eredményeiről. A kiállítás és rendezvénysorozat csütörtökön zárul. r Évkönyv év elején Magyarország almanach ’78 Az országosain 215 ezer példányban elfogyó Magyarország című hetilapnak megyénkben mindössze 7500 olvasója van. Mondhatnánk, ennyi embert érdekel behatóbban a külpolitika, ha nem tudnánk, hogy az említett hetilap cikkei sokkal változatosabb témák körül forognak, bár kétségtelen, hogy a lap elsősorban a nemzetközi élet iránt érdeklődőknek ad útbaigazítást, tartalmas és érdekes írásaival, sok képpel, raizzail fűszerezve A most megjelent Magyarország almanach — 110 ezer példányban a Nyírségi Nyomdában készült — mintha a hetilaphoz kívánna kedvcsináló lenni, vagy méginkább, mintha az eddigi olvasóknak akarna kedvében járni .120 oldaton felkínált olvasmány- csemegéivel. A néhány évi szünet után, ezúttal negyedik alkalommal elkészült évkönyv a régi, hagyományos almanachok korszerűsített változata, mgőrizve az érdeklődést felcsigázó fejezetcímeket, az olvasó eligazodását segítő témacsoportosiításökat, felvonultatva kuriózumokat és humort, világhírű embereket és szenzációt kiváltó eseményeket. Az év szélesvásznú filmje címmel tőmondatokban sorolják fel a hónapok legfontosabb eseményeit James Carter beiktatásától a Szojuz—26 űrhajó fellövéséig. Találomra 21 portré — ígérik a szerkesztők, de gyanítjuk, hogy mégsem találomra válogatták ki azt a 21 nevet, akik közt Brze- zinski — a lengyel származású amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó épp úgy megtalálható, mint Chirac, Demirel, Deszai, Ecevit» Kuznyecov és Nkomo, vagy Teng Hsziao-ping államférfiak. Érdekes a Nobel-díjasok 1969-től és a Nemzetközi Lenin-békedija- sok 1968-tól című képes összeállítás. Az utóbbiak közt Luis Cor- vailan, Salvador Allaende és Kádár János nevét is ott találjuk. Bemutatják a világszervezeteket röviden, Egy válság anatómiája címen a Közel-Keletről — 6 térképpel és még több fényképpel illusztrálva — útbaigazító cikket közölnek, melyet Réti Ervin írt, Gömbri Endre kiadásra kerülő könyvéből közölt részlet a Cia- lavina után címet viseli, Sebes Tibor cikke Dél-Afrikát, a „fehérvégvárat” mutatja 'be. Megismerkedhetünk a gyakoribb külpolitikai fogalmakkal is. Egy amerikai nagykapitalista, aki még ismerte Lenint — ez lehetne mottója az Armand Hammer életét bemutató írásnak. A címerek reneszánsza című összeállításban Kecskemét város hagyományos címerét is láthatjuk a címerrohaim újdonságai mellett. Portré azokról, akik elmentek: Bartalis János, Básti Lajos, Déry Tibor, Falu Tamás, Radnai György, Vásárhelyi Zoltán és még fájóan sokan ... Sok képpel színesített életrajz Chaplinről, Divat és sport, Derűre-derű, humoros történetek — felsorolni is nehéz az almanach gazdag tartalmát, amely hosszú időre szóló pihentető, szórakoztató, örömet és tanulságokat adó olvasmánya lehet mindenkinek. Olyannyira, hogy talán még a Magyarország hetilaphoz is kedvet kapnak tőle. T. P, BEHfEPCKHE rOCTH B KPbIMy • Testvérlapunk, a Krimszkaja Pravda „Magyar vendégek Krímben” címmel közölt képpel illusztrált tudósítást Bács-Kiskun megye népes nőkűldötlségének Ünnepélyes fogadásáról, március 8-1 programjáról. vány mindent kárpótolt. Megismerhettük a partmenti, több mint tíz kilométer hosszú várost, amely tulajdonképpen három részből ál: az óvárosból, az üdülőtelepből és az idegenforgalmi létesítményekből. Mindezek szépségére, fenntartására jelentős összeget fordítanak. De nemcsak a pihenni vágyók, hanem a különböző ideg-, érrendszeri és légúti betegséggel küszködök is szívesen keresik fel a tengerpartot a gyógyulás reményében, és nem eredménytelenül. A tengeri levegő elnyomott bennünket, Másnap kíváncsian csodáltuk a meredek lejtőn fekvő Alupka legszebb idegenforgalmi nevezetességét, a Voroncov palotát, amely az orosz építészet egyik legszebb alkotásaként maradt meg a múlt századból. A palota 150 helyiségből áll, a tudor és a mór stílus jegyeit képviseli. A körülötte levő negyven hektáros park kétszáz fajta egzotikus növénye, a fákon játszadozó mókusok, az üdezöld pázsiton kék szőnyegként terülő ibolyák cso- dá'ltatták magukat. Még egy napunk volt az indulásig. A búcsúestet varieté műsorral tették hangulatosabbá a vendéglátók. Tizenegyedikét vártuk is, meg sajnáltuk is, hogy eljött, ugyanis erre a napra tartogatták a szervezők a legszebbnek ígérkező programot: kirándulás Bah- csiszerájba. Az Iljics kolhoz vezetői bemutatták gazdaságukat, beszéltek mindennapjaikról, eredményeikről, gondjaikról. Kultúrpalotájukban színpompás műsorral kedveskedtek, majd elkísértek bennünket az Abdul Szahol Girej kán nevéhez fűződő palotába, apnely 1519-ben épült. A keleti szőnyegekkel és más értékekkel fényűzően berendezett lakótermek szépsége, a márvány szökőkút, a könnyek kútjának története csodálatos emlék marad. A legszebb virágcsokrot a nemzetközi nőnap alkalmából talán mi kaptuk, eddigi munkánk jutalmaként, mi, több mint négyszázan, ezzel a felejthetetlen élményeket nyújtó egy héttel. Ebben nem kis része volt a szervezőknek is: az IBUSZ Kecskeméti Utazási Irodájának és a lebonyolítást segítő Bács-Kiskun megyei MESZÖV-nek is. Pulai Sára Tanácskozás az erdőgazdálkodásról Az erdőművelési munkák komplex gépesítését irányító KGST Koordinációs Központ szakértői tanácskozást tart az Erdészeti Tudományos Intézet Kecskeméti Kísérleti Állomásán dr. Walter Ferenc állomásigazgató vezetésével, március 20—24. között. A tanácskozás témája az erdőgazdasági gép- és traktor- park optimális összetételének meghatározása. A hazai vizsgálatok eredményeiről Kovács Lóránt és Szilágyi Benjámin tudományos munkatárs számol be. A rendezvény keretében a külföldi vendégek látogatást tesznek a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság területén, ahol az elemzés alapjául szolgáló erdősítési munkákat tekintik meg. • Március a pályaválasztás hónapja. Az általános iskolák nyolcadikosai az őket eddig ért „befolyásolási” tényezők hatására — szülők, rokonok, barátok, * vagy ritkább esetben saját elképzeléseik nyomán — döntenek továbbtanulási szándékukról. Beírják jelentkezési lapjukra annak az intézménynek a címét, ahol újabb három-négy évet töltenek el tanulással. Az iskolai igazgatóságok pedig postára adják a kérelmeket, a középiskolák és szakmunkásképző intézetek címére. Eddig a dolog el is lenne intézve; a tanulók döntésképes érettségről tesznek tanúbizonyságot. Megnyugszik osztályfőnök, pályaválasztási tanácsadó tanár és igazgató. Részletes statisztikai összesítések készülnek, amelyek kimutatják, hogy X vagy Y általános iskolában egyetlen továbbtanulni nem kívánó diák sem akadt... És jók a megyei „átlagok" is, ezek ugyanis arról tanúskodnak, hogy — mint például tavaly — száz gyerek közül alig öt az, aki végleg, vagy ideiglenesen megelégelte az iskolát. Ám az ügy, amelyet az általános iskolákban rövidesen már csak lezárt irattartók testesítenek meg. egyáltalán nem tekinthető „elintézettnek”, sem a szakmunkásképző intézetekben, sem a gimnáziumokban. A középfokú oktatásban ugyanis problémák sokasága vetődik fel, amelyeknek jó részét a felső tagozatokból hozzák magukkal a tanulók. • A szakmunkásképző intézetekben érezhető márciust követő gondok legfontosabbika a megyei ipar. mezőgazdaság, vagy szolgáltatás munkaerőigényé, és a fiatalok érdeklődése, illetve szándéka közötti ellentmondás. Évről évre megállapítást nyer, hogy egy-egy divatos szakmát túlságosan sokan, másokat pedig túlságosan kevesen kívánnak választani. Így az autószerelés, szobafestés. vagy fodrászat iránt három- szor-négyszer annyian érdeklődnek, mint amennyire szükség van, míg villanyszerelő, géplakatos. vagy az esztergályos szakmában ismétlődnek a beiskolázási nehézségek. Nincs elég fiatal több népgazdasági fontosságú pályára; kőművesek, ácsok, központifűtésszerelők, - asztalosak és lakatosok hiányoznak a tervezett osztályokból. A Megyei Pályaválasztási Tanácsadó egyik felmérése még olyan szakmákról is tudósított, például a kötő- és hurkoló iparban, amelynek létezéséről a tanulók egyáltalán nem is tudtak, s érthetően érdeklődést nem is mutatnak iránta, noha a szükség százhúsz fiatalt igényel. Az általános iskolai pályaválasztási munka eredményessége intézményenként és megyei „ösz- szesítésben”, tehát a következő hónapokban kap valóságos értékelést. Nem is hivatalos formában. hanem a szakmunkásképző intézetekben szervezendő osztályok létszámgondjaiban, a második címre továbbvándorló jelentkezési lapok számában, a választott élethivatásukat a megyén kívül megtanulni vágyó fiatalok arányában ... Azaz mindabban a részletkérdésben, amely Bács- Kiskun munkaerő-utánpótlásának alakulását meghatározza. • A valóságos „értékelés” ugyanakkor később is tovább folytatódik. Az általános iskolában dolgozó pedagógusok munkájának eredményességét értékeli még a gyerekek későbbi helytállása. Mert ugyan a jó megyei továbbtanulási arányokat csak dicséret illeti, de máris megváltozik a helyzetkép, ha a későbbi lemorzsolódás mértékét vizs- gálgatjuk. A megyei szakmunkásképző intézetek diákjainak száma a tanulmányi időszak három éve alatt húsz százalékkal csökken. Rádöbbennek a fiatalok, hogy időközben mégis más pályát kívánnak választani? Vagy egyszerűen a viszonylag magas követelmények elől szöknek meg? A kérdés eldönthetetlen, de ettől a tény csak szomorú tény marad ... Nem sokkal jobb a kibukottak aránya a középiskolákban sem. Az 1973-ban indult osztályok tanulóinak tizenöt százaléka nem jutott el az érettségiig... Ez esetben viszont már nem lehet szó a szakma iránt feltámadt ellenszenvről. Arról viszont igen, hogy nem tudnak lépést tartani az átlaggal, mert kevés biztos ismeretanyagot sajátítottak el az általános iskolában ... Az általános iskola eredményes elvégzése közoktatásunk alapfontosságú kérdése — így foglalt állást az MSZMP XI. kongresszusa is. Az „eredményes elvégzés” azonban nemcsak azt jelenti, hogy a nyolcadikos tanulók kézhez veszik végleges bizonyítványukat, netán továbbtanulásra jelentkeznek, hanem azt is. hogy a diákok megállják helyüket a későbbiekben is ott. ahová tanáraik és szüleik szánják őket: elsősorban a középfokú tanintézetek, középiskolák, szakmunkás- képző intézetek osztálytermeiben. • Ez pedig jórészt a pályaválasztást előkészítő, bizony nem is egyéves és nemcsak a pedagógusokra hárítható munka tuda- tp=ságán és tervszerű alaposságán múlik. P. M. • • •• •••••• A deltás gyerekek Pakolom a holmit dobozba, ládába, bőröndbe. Költözködünk. Közben tűnődöm ... Minél inkább öregszik az ember, annál jobban fél a hurcolkodástól. Dio- genésznek könnyű volt a hordócskájában. Mi cucc fér abba? De próbált volna egy leninvárosi toronyházból „kilakoltatva” méltóz- tatni egy széchenyivárosi lakosztályba. — Látod szívem — mondom a feleségemnek — mennyivel köny- nyebb volna ha egyiptomi varia- bútort veszünk ... — Az milyen? — Egy gyékény és egy Szadat- kép. És úgy variálod, ahogy akarod. — Ami azt illeti, nekünk se volt sokkal több, amikor esküdtünk. Két bőrönddel költöztünk az első albérletbe. Az egeiket én vittem — teszi hozzá engesztelőleg. A békesség kedvéért eleresztem a fülem mellett a szemrehányást. Csak a kötözködésre tudok gondolni. Rossz előérzetem van. Már legutóbb se volt könnyű, úgy tizenkét évvel ezelőtt. Emlékszem. főleg a könyvesládák alatt nyögtek az emberek, akik segítettek a költözködésben. Azóta én még kevesebbet bírok, a könyvek meg csak szaporodtak. A nagy nap reggelén már legszívesebben megszöktem volna hazulról. □ □ □ Fél nyolc. Mindjárt szól a kaputelefon, hogy itt vannak a szállító- munkások, liftezzünk le értük izi- be! Ehelyett az ajtócsengő szólt. Feljöttek a hetedik emeletre maguktól. Állnak hárman az ajtóban. Tisztelettel nézem őket: micsoda vállak! Az erős emberek láttán mindig elfog a megilletődöttség. Azaz nem mindig, sportversenyen, meg cirkuszban nem. Azok abból élnek, hogy bámuljuk őket és ettől nekem egy kicsit mulatságosak is. De itt nincs magakelletés, semmi póz. Tudják, hogy nehéz, megerőltető nap előtt állnak, amin túl kell esni, baj nélkül, kölcsönös megelégedésre és lehetőleg vidáman. Mert aki nehéz testi munkát végez, jobb szereti vidáman csinálni. Tudom abból a koromból, amikor a malteros tróglit meg a kubikos lapátot próbáltam. Azóta sem volt annyi vidám perce egy-egy napnak. Mosolyogva nyújtanak kezet, és mindjárt azt nézik, mit kell, hol kell megfogni. □ □ □ Megfogták. És elérkezett az idő, amikor lenn volt a nagy teherautón minden. Simán. Azt se értettem, hogy fért fel az egész, azt meg végképp nem, hogy még csak 10 óra. Holott már egy örökkévalóság óta cipekedünk. — Most jön még a neheze — mondom. — Mert igaz, hogy csak a negyedikre megyünk, "de most majd fölfelé. És nincs lift. — Tudjuk. Ha ekkora szintkülönbség van, az Ingatlankezelő a deltás gyerekeket küldi. Ezek vagyunk mi!.. Gyanút fogok. — Ejnye már, ne haragudjanak, mondják el újra a nevüket. Tudják, hogy van az bemutatkozáskor ... —v Hegedűs Zoltán — mondja a legidősebb, aztán sorra a többi: Angyal Árpád, Csordás Mihály. ÉS a sofőrünket se felejtsük ki: Schiller József. Dehogy is felejtem! Az elején ott buzgólkodott ő is, akár a többi, pedig nem lenne a dolga, most meg lenn vigyázz a kocsin, hogy el ne tűnjön valami véletlenül. — Ismerős nekem a nevük már korábbról is — mondom. Az egyik lakótárs említette, akit a múlt hé ten költöztettek. Hogy magukat kérjem okvetlenül, nagyon meg volt elégedve. — És tetszett kérni? — Nem. Tudják: utálom a protekciót. □ □ □ Ezen megint jót nevetnek. Azt mondják, nem én lettem volna az első. De hát ugye, úgyis őket veszik elő, ha nagy a szintkülönbség. Merthogy itt meg kell fogni. Nincs mese, meg kell fogni a dolog végét... Meg a közepét is, mert másképp nem megy ... Egymás szavába vágva toldoz- gatják a tréfát, míg ki nem hámoznak minden csattanót belőle. Lehet, hogy ezek igazában nem is olyan jó csattanók, de megállva két nekiveselkedés között kis szusszanásra, nagyon jó ízű a beszéd. ' . Aztán jöt a munka megint, a nehezebbje. A súlyos bútorok és a még súlyabb ládák kitartóan vándoroltak fel a negyedik emeletre, ezúttal már lift híján, vállon, vagy hevederen, de szaporán, zokszó nélkül és főleg sértetlenül. □ □ □ Kíváncsi lettem, kik ezek a vidám, és megbízható fiúk, akik nem hősködtek, nem is panaszkodtak, ehelyett folyton kérdezgették: jó lesz itt? Ne tegyük amoda? Csak tessék szólni, ha máshová gondolják... Alkalmi munkások? Akiket most vett fel az IKV, hogy ki kell költöztetni a leninvárosi torony- házakat? Van-e szakmájuk, vagy mindig ezt csinálják? Nem alkalmiak. Állandó emberei a vállalatnak, akiknek most ez a munka jutott. És nem mindegyik segédmunkás. — Árpinak két szakmája van — mondja Hegedűs Zoltán, aki koránál meg sok éves tapasztalatánál fogva a vezető közöttük. — És mégis rakodómunkás? A kereset miatt; ugye? — Hát ami azt illeti, két és fél ezer nem olyan nagy kereset ezért a munkáért. De csakugyan két szakmám van. Szobafestő meg sofőr. — Akármelyikben többet keresne! — nézek nagyot. — Hát épp ez az. A Nyírségből jöttem, ott nem megy olyan jól a szobafestőknek. Azután meg jobban is szeretem a gépkocsit. A nővérem itt van férjnél, hívott, hogy jöjjek. így érkeztünk meg az. asszonnyal, gyerekkel. Az Ingatlankezelő mindjárt felvett, azt mondták, kapok majd kocsit, de most nincs, várjak. Addig is van munka. Hát most így várok. — És jó ízűén nevet hozzá. Nem nagyon értem, miért nem jelentkezett másutt, hiszen nálunk gépkocsivezetőben hiány van. De megmagyarázza: — Megígérték, hát én sem szeghetem meg a szavam. És legalább addig megismernek. Pedig nemcsak azért nehéz várnia, mert szereti a gépkocsit Kellene nagyon a pénz is. Ezer- háromszázat fizetnek az albérletért. Hétszázat meg a gyerekért, hogy napközben vigyáznak rá. A felesége keres 2300-at, tessék ösz- szeadni, kivonni, a kosztravaló- után nem sok marad. □ □ □ Azt gondolhatnánk, mindezt gondterhelten mondta el Angyal Árpád. De nem. Inkább azt ecsetelte, hogy s mint fognak majd idővel lakáshoz jutni. Mert meglesz az is. Két társa buzgón bólogat. Legyen is meg! S hogy ők? Ó, az ő dolguk nem ilyen érdekes — mondják. — Hegedűs Zoltán két gyermek apja, nagyobbak rr^ár. ö maga 14 évig zsákolt malomban. Ahhoz képest ez a munka, jó órában mondja, még talán könnyű is. Csordás Mihály meg mit is mondhatna magáról? Várja a behívót... Szakmájuk van? — Nincs. De egyelőre ez nem olyan nagy baj. Aki nem fél megfogni, annak van munka mindig... —r —ó
