Petőfi Népe, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-19 / 67. szám

1978. március 19. • PETŐFI NEPE • 3 I i Vendégségben a Krím-félszigeten Továbbtanulók Megyénkben mar ha­mS- Erősödött a kapcsolat bői népes nőküldöttség utazik valamelyik bará­ti országba. Március elején a Fe­rihegyi repülőtéren több mint négyszáz — zömmel szövetkeze­tekben dolgozó asszony és lány —, nézte kíváncsi szemekkel, ho­gyan emelkednek, s tűnnek el a magasban a fémmadarak. Az iz­galom csak fokozódott. amikor mi is beszálltunk a gépbe, s a légikisasszony becsukta a TU— 134-es MALÉV gép ajtaját, s fel­búgtak a motorok ... Mi aznap a második különre- pülőgép utasai voltunk. Üticé- lunk: Szirhferopol, majd a Krím félsziget Nizzája. Jalta. Sajnos az időjárás ezúttal kö­nyörtelen volt. olyannyira, hogy a három csoport, a programtól el­térően, csak egy nappal később találkozhatott a Jalta Hotelben, A 16 emeletes modern épületko­losszus tengerre néző kétágyas szobáiban jól esett a pihenés, fő­leg nekünk, akik az előző éjsza­kát Szocsi repülőterén töltöttük, mert Szimferopolban a köd miatt nem tudott leszállni a gépünk. Másnap a krími hegység 750 méter magas hágóján áthaladva küldöttségünk egy csoportja a szimferopoli Lenin emlékműnél és a Gagarin parkban, az isme­retlen katona sírjánál helyezett el koszorút. Ezt követően baráti beszélgetésen vettünk részt az Ukrán Kommunista Párt Krím Területi Bizottságán. V. Sz. Ma­karenko, a területi bizottság el­ső titkára tájékoztatott arról, hogy a krími dolgozók — külön kiemelve a nők szerepét —, mi­ként hajtják végre az SZKP XXV. kongresszusának határoza­tait. Miután megismertetett a testvéri Krím lakóinak minden­napjaival, a megyénkkel való sok­oldalú kapcsolatok jelentőségét méltatta-. Küldöttségünk politikai vezető­je, dr. Szalóki Lászióné, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bi­zottságának nőfelelőse hangsú­lyozta a két megye között egyre erősödő kapcsolatok fontosságát. Beszélt a szocializmus építésében elért sikereinkről, s megköszönte a területi bizottság első titkárá­nak értékes, sokoldalú tájékoz­tatását. Ugyanezen a napon fogadáson vettünk részt a szakszervezetek megyei központjában, ahol G. A. Szirota, a megyei szakszervezeti bizottság elnöke, A. F. Andrejeva és V. A. Griskó titkárok fogad­ták küldöttségünket. Meleg hangulatú találkozóra került sor a Barátság Házában, ahol Cs. I. Szergejevics profesz- szor, a Szimferopoli Állami Egye­tem rektora fogadott bennünket, és mint a Baráti Társaságok és a Külföldi Kulturális Kapcsolatok Ukrán Társasága Krím területi tagozatának elnöke tájékoztatott munkájukról. Majd részt vettünk a szimferopoli városi nőnapi ün­nepségen, a drámai színházban. Megyénk nődolgozóinak üdvözle­téi és jókívánságait — az ünnep­ség elnökségében helyet foglaló — dr. Szalóki Lászlóné adta át. Másnap este a Jalta Szálló kristálytermében a nőnapi nagy­gyűlésen több mint négyszázan voltunk, ahol a városi tanácsel­nöke mondott ünnepi beszédet. A Kalinka népi együttes műso­ra után díszvacsorával kedves­kedtek. Ott-tartózkodásunk ideje alatt ellátogattunk Livádiába. A Jaltá­tól négy kilométerre levő üdülő­város legismertebb épülete a Márvány Palota, ahol 1945 feb­ruárjában Sztálin, Roosevelt Churcill vezetésével a három szö­vetséges nagyhatalom képviselői megtárgyalták a háború eredmé­nyes befejezésével kapcsolatos kérdéseket. Az impozáns, de hű­vös szobák után jólesett sétálni a virágzó mandulafák övezte úton. A negyedik napon a kikötőhöz mentünk. A március elején Jal­tában szokatlanul alacsony, tíz fokos hőmérséklet a tengeren sem kényeztetett bennünket, de a lát­Csillagászati napok Az elmúlt napokban kiállítás­sal kezdődött a kiskunhalasi MÁV Művelődési Házban, a csil­lagászati napok gazdag rendez- vénysoropata. Az ismeretterjesztő előadások, filmvetítések, diafilm­bemutatók szervezését, és e tudo­mány fejlődését érzékeltető szak­mai-technikai kiállítás rendezését a művelődési házban működő klub vállalta magára. A vasúti dolgozókból és diá­kokból „csillagászati baráti kör” néven alakult klub 1972 óta mű­ködik eredményesen. Figyelem­mel követik a csillagászati és a légköri kutatások legújabb ered­ményeit, az űrkutatás és a táv­közlés friss híreit, E témakörök­ben adatgyűjtő és rendszerező munkát végeznek. A gyakorlati Kiskunhalason foglalkozásokon távcsöveket, öt­letes elektromos szemléltető esz­közöket készítenek. Jó a kapcso­latuk az általános iskolákkal. A földrajz tanításhoz szükséges szemléltető észközöket kérésre bármikor elkészítik. A rendezvénysorozat sikerét jel­zi, hogy a kiállítás megnyitásán mintegy százan megjelentek. Az ezt követő előadást a neves pro­fesszor, dr. Kulin György tartot­ta. A kiskunhalasi csillagászati napok jövő heti rendezvényein dr. Marik Miklós docens és dr. Ili Márton kandidátus tart elő­adást a Naprendszer keletkezé­séről, illetve az űrkutatás leg­újabb eredményeiről. A kiállítás és rendezvénysorozat csütörtö­kön zárul. r Évkönyv év elején Magyarország almanach ’78 Az országosain 215 ezer pél­dányban elfogyó Magyarország című hetilapnak megyénkben mindössze 7500 olvasója van. Mondhatnánk, ennyi embert ér­dekel behatóbban a külpolitika, ha nem tudnánk, hogy az emlí­tett hetilap cikkei sokkal válto­zatosabb témák körül forognak, bár kétségtelen, hogy a lap el­sősorban a nemzetközi élet iránt érdeklődőknek ad útbaigazítást, tartalmas és érdekes írásaival, sok képpel, raizzail fűszerezve A most megjelent Magyaror­szág almanach — 110 ezer pél­dányban a Nyírségi Nyomdában készült — mintha a hetilaphoz kívánna kedvcsináló lenni, vagy méginkább, mintha az eddigi ol­vasóknak akarna kedvében járni .120 oldaton felkínált olvasmány- csemegéivel. A néhány évi szünet után, ezúttal negyedik alkalom­mal elkészült évkönyv a régi, ha­gyományos almanachok korszerű­sített változata, mgőrizve az ér­deklődést felcsigázó fejezetcíme­ket, az olvasó eligazodását segítő témacsoportosiításökat, felvonul­tatva kuriózumokat és humort, világhírű embereket és szenzá­ciót kiváltó eseményeket. Az év szélesvásznú filmje cím­mel tőmondatokban sorolják fel a hónapok legfontosabb esemé­nyeit James Carter beiktatásától a Szojuz—26 űrhajó fellövéséig. Találomra 21 portré — ígérik a szerkesztők, de gyanítjuk, hogy mégsem találomra válogatták ki azt a 21 nevet, akik közt Brze- zinski — a lengyel származású amerikai nemzetbiztonsági főta­nácsadó épp úgy megtalálható, mint Chirac, Demirel, Deszai, Ecevit» Kuznyecov és Nkomo, vagy Teng Hsziao-ping államférfiak. Érdekes a Nobel-díjasok 1969-től és a Nemzetközi Lenin-békedija- sok 1968-tól című képes összeál­lítás. Az utóbbiak közt Luis Cor- vailan, Salvador Allaende és Ká­dár János nevét is ott találjuk. Bemutatják a világszervezeteket röviden, Egy válság anatómiája címen a Közel-Keletről — 6 tér­képpel és még több fényképpel illusztrálva — útbaigazító cikket közölnek, melyet Réti Ervin írt, Gömbri Endre kiadásra kerülő könyvéből közölt részlet a Cia- lavina után címet viseli, Sebes Tibor cikke Dél-Afrikát, a „fehér­végvárat” mutatja 'be. Megismer­kedhetünk a gyakoribb külpoliti­kai fogalmakkal is. Egy amerikai nagykapitalista, aki még ismerte Lenint — ez le­hetne mottója az Armand Ham­mer életét bemutató írásnak. A címerek reneszánsza című össze­állításban Kecskemét város ha­gyományos címerét is láthatjuk a címerrohaim újdonságai mellett. Portré azokról, akik elmentek: Bartalis János, Básti Lajos, Déry Tibor, Falu Tamás, Radnai György, Vásárhelyi Zoltán és még fájóan sokan ... Sok képpel szí­nesített életrajz Chaplinről, Di­vat és sport, Derűre-derű, hu­moros történetek — felsorolni is nehéz az almanach gazdag tartal­mát, amely hosszú időre szóló pihentető, szórakoztató, örömet és tanulságokat adó olvasmánya le­het mindenkinek. Olyannyira, hogy talán még a Magyarország hetilaphoz is kedvet kapnak tőle. T. P, BEHfEPCKHE rOCTH B KPbIMy • Testvérlapunk, a Krimszkaja Pravda „Magyar vendégek Krímben” címmel közölt képpel illusztrált tudósítást Bács-Kiskun megye népes nőkűldötlségének Ünnepélyes fogadásáról, március 8-1 programjáról. vány mindent kárpótolt. Megis­merhettük a partmenti, több mint tíz kilométer hosszú várost, amely tulajdonképpen három részből ál: az óvárosból, az üdülőtelepből és az idegenforgalmi létesítmények­ből. Mindezek szépségére, fenn­tartására jelentős összeget fordí­tanak. De nemcsak a pihenni vá­gyók, hanem a különböző ideg-, érrendszeri és légúti betegséggel küszködök is szívesen keresik fel a tengerpartot a gyógyulás remé­nyében, és nem eredménytelenül. A tengeri levegő elnyomott ben­nünket, Másnap kíváncsian cso­dáltuk a meredek lejtőn fekvő Alupka legszebb idegenforgalmi nevezetességét, a Voroncov palo­tát, amely az orosz építészet egyik legszebb alkotásaként ma­radt meg a múlt századból. A pa­lota 150 helyiségből áll, a tudor és a mór stílus jegyeit képviseli. A körülötte levő negyven hek­táros park kétszáz fajta egzotikus növénye, a fákon játszadozó mó­kusok, az üdezöld pázsiton kék szőnyegként terülő ibolyák cso- dá'ltatták magukat. Még egy napunk volt az indu­lásig. A búcsúestet varieté mű­sorral tették hangulatosabbá a vendéglátók. Tizenegyedikét vártuk is, meg sajnáltuk is, hogy eljött, ugyan­is erre a napra tartogatták a szervezők a legszebbnek ígérke­ző programot: kirándulás Bah- csiszerájba. Az Iljics kolhoz ve­zetői bemutatták gazdaságukat, beszéltek mindennapjaikról, ered­ményeikről, gondjaikról. Kultúr­palotájukban színpompás műsor­ral kedveskedtek, majd elkísér­tek bennünket az Abdul Szahol Girej kán nevéhez fűződő palo­tába, apnely 1519-ben épült. A keleti szőnyegekkel és más érté­kekkel fényűzően berendezett la­kótermek szépsége, a márvány szökőkút, a könnyek kútjának története csodálatos emlék marad. A legszebb virágcsokrot a nem­zetközi nőnap alkalmából talán mi kaptuk, eddigi munkánk ju­talmaként, mi, több mint négy­százan, ezzel a felejthetetlen él­ményeket nyújtó egy héttel. Eb­ben nem kis része volt a szerve­zőknek is: az IBUSZ Kecskeméti Utazási Irodájának és a lebonyo­lítást segítő Bács-Kiskun megyei MESZÖV-nek is. Pulai Sára Tanácskozás az erdőgazdálkodásról Az erdőművelési munkák komplex gépesítését irányító KGST Koordinációs Központ szakértői tanácskozást tart az Erdészeti Tudományos Intézet Kecskeméti Kísérleti Állomásán dr. Walter Ferenc állomásigaz­gató vezetésével, március 20—24. között. A tanácskozás témája az erdőgazdasági gép- és traktor- park optimális összetételének meghatározása. A hazai vizsgálatok eredmé­nyeiről Kovács Lóránt és Szilá­gyi Benjámin tudományos mun­katárs számol be. A rendezvény keretében a külföldi vendégek látogatást tesznek a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság területén, ahol az elemzés alap­jául szolgáló erdősítési munká­kat tekintik meg. • Március a pályaválasztás hó­napja. Az általános iskolák nyol­cadikosai az őket eddig ért „be­folyásolási” tényezők hatására — szülők, rokonok, barátok, * vagy ritkább esetben saját elképzelé­seik nyomán — döntenek to­vábbtanulási szándékukról. Beír­ják jelentkezési lapjukra annak az intézménynek a címét, ahol újabb három-négy évet töltenek el tanulással. Az iskolai igazga­tóságok pedig postára adják a kérelmeket, a középiskolák és szakmunkásképző intézetek cí­mére. Eddig a dolog el is lenne in­tézve; a tanulók döntésképes érettségről tesznek tanúbizonysá­got. Megnyugszik osztályfőnök, pályaválasztási tanácsadó tanár és igazgató. Részletes statisztikai összesítések készülnek, amelyek kimutatják, hogy X vagy Y álta­lános iskolában egyetlen tovább­tanulni nem kívánó diák sem akadt... És jók a megyei „átla­gok" is, ezek ugyanis arról ta­núskodnak, hogy — mint például tavaly — száz gyerek közül alig öt az, aki végleg, vagy ideigle­nesen megelégelte az iskolát. Ám az ügy, amelyet az általá­nos iskolákban rövidesen már csak lezárt irattartók testesítenek meg. egyáltalán nem tekinthető „elintézettnek”, sem a szakmun­kásképző intézetekben, sem a gimnáziumokban. A középfokú oktatásban ugyanis problémák sokasága vetődik fel, amelyeknek jó részét a felső tagozatokból hozzák magukkal a tanulók. • A szakmunkásképző intéze­tekben érezhető márciust követő gondok legfontosabbika a megyei ipar. mezőgazdaság, vagy szolgál­tatás munkaerőigényé, és a fia­talok érdeklődése, illetve szándé­ka közötti ellentmondás. Évről évre megállapítást nyer, hogy egy-egy divatos szakmát túlságo­san sokan, másokat pedig túlsá­gosan kevesen kívánnak választa­ni. Így az autószerelés, szobafes­tés. vagy fodrászat iránt három- szor-négyszer annyian érdeklőd­nek, mint amennyire szükség van, míg villanyszerelő, géplaka­tos. vagy az esztergályos szak­mában ismétlődnek a beiskolázá­si nehézségek. Nincs elég fiatal több népgazdasági fontosságú pá­lyára; kőművesek, ácsok, közpon­tifűtésszerelők, - asztalosak és la­katosok hiányoznak a tervezett osztályokból. A Megyei Pályavá­lasztási Tanácsadó egyik felmé­rése még olyan szakmákról is tudósított, például a kötő- és hurkoló iparban, amelynek léte­zéséről a tanulók egyáltalán nem is tudtak, s érthetően érdeklő­dést nem is mutatnak iránta, no­ha a szükség százhúsz fiatalt igényel. Az általános iskolai pályavá­lasztási munka eredményessége intézményenként és megyei „ösz- szesítésben”, tehát a következő hónapokban kap valóságos érté­kelést. Nem is hivatalos formá­ban. hanem a szakmunkásképző intézetekben szervezendő osztá­lyok létszámgondjaiban, a máso­dik címre továbbvándorló jelent­kezési lapok számában, a válasz­tott élethivatásukat a megyén kí­vül megtanulni vágyó fiatalok arányában ... Azaz mindabban a részletkérdésben, amely Bács- Kiskun munkaerő-utánpótlásá­nak alakulását meghatározza. • A valóságos „értékelés” ugyanakkor később is tovább folytatódik. Az általános iskolá­ban dolgozó pedagógusok munká­jának eredményességét értékeli még a gyerekek későbbi helytál­lása. Mert ugyan a jó megyei továbbtanulási arányokat csak dicséret illeti, de máris megvál­tozik a helyzetkép, ha a későb­bi lemorzsolódás mértékét vizs- gálgatjuk. A megyei szakmunkásképző in­tézetek diákjainak száma a ta­nulmányi időszak három éve alatt húsz százalékkal csökken. Rádöbbennek a fiatalok, hogy időközben mégis más pályát kí­vánnak választani? Vagy egysze­rűen a viszonylag magas köve­telmények elől szöknek meg? A kérdés eldönthetetlen, de ettől a tény csak szomorú tény marad ... Nem sokkal jobb a kibukottak aránya a középiskolákban sem. Az 1973-ban indult osztályok ta­nulóinak tizenöt százaléka nem jutott el az érettségiig... Ez esetben viszont már nem lehet szó a szakma iránt feltámadt el­lenszenvről. Arról viszont igen, hogy nem tudnak lépést tartani az átlaggal, mert kevés biztos ismeretanyagot sajátítottak el az általános iskolában ... Az általános iskola eredményes elvégzése közoktatásunk alapfon­tosságú kérdése — így foglalt ál­lást az MSZMP XI. kongresszu­sa is. Az „eredményes elvégzés” azonban nemcsak azt jelenti, hogy a nyolcadikos tanulók kéz­hez veszik végleges bizonyítvá­nyukat, netán továbbtanulásra jelentkeznek, hanem azt is. hogy a diákok megállják helyüket a későbbiekben is ott. ahová ta­náraik és szüleik szánják őket: elsősorban a középfokú taninté­zetek, középiskolák, szakmunkás- képző intézetek osztálytermeiben. • Ez pedig jórészt a pályavá­lasztást előkészítő, bizony nem is egyéves és nemcsak a pedagó­gusokra hárítható munka tuda- tp=ságán és tervszerű alaposságán múlik. P. M. • • •• •••••• A deltás gyerekek Pakolom a holmit dobozba, lá­dába, bőröndbe. Költözködünk. Közben tűnődöm ... Minél in­kább öregszik az ember, annál jobban fél a hurcolkodástól. Dio- genésznek könnyű volt a hordócs­kájában. Mi cucc fér abba? De próbált volna egy leninvárosi to­ronyházból „kilakoltatva” méltóz- tatni egy széchenyivárosi lakosz­tályba. — Látod szívem — mondom a feleségemnek — mennyivel köny- nyebb volna ha egyiptomi varia- bútort veszünk ... — Az milyen? — Egy gyékény és egy Szadat- kép. És úgy variálod, ahogy aka­rod. — Ami azt illeti, nekünk se volt sokkal több, amikor esküdtünk. Két bőrönddel költöztünk az első albérletbe. Az egeiket én vittem — teszi hozzá engesztelőleg. A békesség kedvéért eleresztem a fülem mellett a szemrehányást. Csak a kötözködésre tudok gon­dolni. Rossz előérzetem van. Már legutóbb se volt könnyű, úgy tizenkét évvel ezelőtt. Emlék­szem. főleg a könyvesládák alatt nyögtek az emberek, akik segítet­tek a költözködésben. Azóta én még kevesebbet bírok, a könyvek meg csak szaporodtak. A nagy nap reggelén már legszí­vesebben megszöktem volna ha­zulról. □ □ □ Fél nyolc. Mindjárt szól a kapu­telefon, hogy itt vannak a szállító- munkások, liftezzünk le értük izi- be! Ehelyett az ajtócsengő szólt. Feljöttek a hetedik emeletre ma­guktól. Állnak hárman az ajtóban. Tisztelettel nézem őket: micsoda vállak! Az erős emberek láttán mindig elfog a megilletődöttség. Azaz nem mindig, sportversenyen, meg cirkuszban nem. Azok abból élnek, hogy bámuljuk őket és et­től nekem egy kicsit mulatságosak is. De itt nincs magakelletés, semmi póz. Tudják, hogy nehéz, megeről­tető nap előtt állnak, amin túl kell esni, baj nélkül, kölcsönös megelé­gedésre és lehetőleg vidáman. Mert aki nehéz testi munkát vé­gez, jobb szereti vidáman csinálni. Tudom abból a koromból, amikor a malteros tróglit meg a kubikos lapátot próbáltam. Azóta sem volt annyi vidám perce egy-egy nap­nak. Mosolyogva nyújtanak kezet, és mindjárt azt nézik, mit kell, hol kell megfogni. □ □ □ Megfogták. És elérkezett az idő, amikor lenn volt a nagy teherautón minden. Si­mán. Azt se értettem, hogy fért fel az egész, azt meg végképp nem, hogy még csak 10 óra. Holott már egy örökkévalóság óta cipekedünk. — Most jön még a neheze — mondom. — Mert igaz, hogy csak a negyedikre megyünk, "de most majd fölfelé. És nincs lift. — Tudjuk. Ha ekkora szintkü­lönbség van, az Ingatlankezelő a deltás gyerekeket küldi. Ezek va­gyunk mi!.. Gyanút fogok. — Ejnye már, ne haragudjanak, mondják el újra a nevüket. Tud­ják, hogy van az bemutatkozás­kor ... —v Hegedűs Zoltán — mondja a legidősebb, aztán sorra a többi: Angyal Árpád, Csordás Mihály. ÉS a sofőrünket se felejtsük ki: Schil­ler József. Dehogy is felejtem! Az elején ott buzgólkodott ő is, akár a többi, pedig nem lenne a dolga, most meg lenn vigyázz a kocsin, hogy el ne tűnjön valami véletlenül. — Ismerős nekem a nevük már korábbról is — mondom. Az egyik lakótárs említette, akit a múlt hé ten költöztettek. Hogy magukat kérjem okvetlenül, nagyon meg volt elégedve. — És tetszett kérni? — Nem. Tudják: utálom a pro­tekciót. □ □ □ Ezen megint jót nevetnek. Azt mondják, nem én lettem volna az első. De hát ugye, úgyis őket ve­szik elő, ha nagy a szintkülönbség. Merthogy itt meg kell fogni. Nincs mese, meg kell fogni a dolog vé­gét... Meg a közepét is, mert más­képp nem megy ... Egymás szavába vágva toldoz- gatják a tréfát, míg ki nem há­moznak minden csattanót belőle. Lehet, hogy ezek igazában nem is olyan jó csattanók, de megállva két nekiveselkedés között kis szusszanásra, nagyon jó ízű a be­széd. ' . Aztán jöt a munka megint, a nehezebbje. A súlyos bútorok és a még súlyabb ládák kitartóan ván­doroltak fel a negyedik emeletre, ezúttal már lift híján, vállon, vagy hevederen, de szaporán, zokszó nélkül és főleg sértetlenül. □ □ □ Kíváncsi lettem, kik ezek a vi­dám, és megbízható fiúk, akik nem hősködtek, nem is panaszkod­tak, ehelyett folyton kérdezget­ték: jó lesz itt? Ne tegyük amoda? Csak tessék szólni, ha máshová gondolják... Alkalmi munkások? Akiket most vett fel az IKV, hogy ki kell költöztetni a leninvárosi torony- házakat? Van-e szakmájuk, vagy mindig ezt csinálják? Nem alkalmiak. Állandó embe­rei a vállalatnak, akiknek most ez a munka jutott. És nem mindegyik segédmunkás. — Árpinak két szakmája van — mondja Hegedűs Zoltán, aki korá­nál meg sok éves tapasztalatánál fogva a vezető közöttük. — És mégis rakodómunkás? A kereset miatt; ugye? — Hát ami azt illeti, két és fél ezer nem olyan nagy kereset ezért a munkáért. De csakugyan két szakmám van. Szobafestő meg sofőr. — Akármelyikben többet ke­resne! — nézek nagyot. — Hát épp ez az. A Nyírségből jöttem, ott nem megy olyan jól a szobafestőknek. Azután meg jobban is szeretem a gépkocsit. A nővérem itt van férjnél, hívott, hogy jöjjek. így érkeztünk meg az. asszonnyal, gyerekkel. Az Ingat­lankezelő mindjárt felvett, azt mondták, kapok majd kocsit, de most nincs, várjak. Addig is van munka. Hát most így várok. — És jó ízűén nevet hozzá. Nem nagyon értem, miért nem jelentkezett másutt, hiszen nálunk gépkocsivezetőben hiány van. De megmagyarázza: — Megígérték, hát én sem szeg­hetem meg a szavam. És legalább addig megismernek. Pedig nemcsak azért nehéz vár­nia, mert szereti a gépkocsit Kellene nagyon a pénz is. Ezer- háromszázat fizetnek az albérlet­ért. Hétszázat meg a gyerekért, hogy napközben vigyáznak rá. A felesége keres 2300-at, tessék ösz- szeadni, kivonni, a kosztravaló- után nem sok marad. □ □ □ Azt gondolhatnánk, mindezt gondterhelten mondta el Angyal Árpád. De nem. Inkább azt ecse­telte, hogy s mint fognak majd idővel lakáshoz jutni. Mert meg­lesz az is. Két társa buzgón bólogat. Le­gyen is meg! S hogy ők? Ó, az ő dolguk nem ilyen érdekes — mondják. — Hegedűs Zoltán két gyermek apja, nagyobbak rr^ár. ö maga 14 évig zsákolt malom­ban. Ahhoz képest ez a munka, jó órában mondja, még talán könnyű is. Csordás Mihály meg mit is mondhatna magáról? Várja a behívót... Szakmájuk van? — Nincs. De egyelőre ez nem olyan nagy baj. Aki nem fél megfogni, annak van munka mindig... —r —ó

Next

/
Thumbnails
Contents