Petőfi Népe, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-17 / 65. szám
8 • PETŐFI NÉPE • 1078. március 17. események sorokban LIMA__________________________ A perui katonai kormány a júniusban megtartandó alkotmá- nyozó nemzetgyűlési választásokra tekintettel, amnesztia-rendelettel engedélyezte mintegy 20, politikai okok miatt külföldre száműzött párt- és szakszervezeti vezető hazatérését. Köztük van Hugo Blanco, a Perui Kommunista Párt egyik vezetője és Leonidas Rodriguez Figueroa tábornok, a szocialista forradalmi párt egykori alapítója. ________________ L ISSZABON____________________ S outo Augusto Silva Cruz len- gernagy, a portugál haditengerészet vezérkari főnöke, benyújtotta lemondását — közölte Eanes államfő. Az államfő nem fogadta el a tengernagy lemondását. Silva Cruz azt követően akart megválni hivatalától, hogy a legfelsőbb katonai bíróság minden vád alól felmentette Antonio Rosa Coutinho tengernagyot, az 1975- ös portugál forradalom egyik .ie- lentős személyiségét. STUTTGART Az NSZK-ban tovább terjed a sztrájkhullám. Képünkön: a sztrájkotok szolidaritási tüntetése a stuttgarti Porsohe-gyár előtt, MANILA____________________ L i Hszien-nien, a Kínai Nép- köztársaság Államtanácsának al- elnöke befejezte fülöp-szigetekl látogatását és csütörtökön Manilából visszautazott Pekingbe. A miniszterelnökhelyettes 30 tagú küldöttség élén tett négynapos hivatalos látogatást a Fülöp-szi- geteken és Ferdinand Marcos elnökkel, valamint az ország más vezetőivel a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről és időszerű nemzetközi kérdésekről tárgyalt. Hazautazása előtt adott nyilatkozatában Li Hszien-nien sikeresnek minősítette látogatását és kifejezte reményét, hogy sikerül tovább javítani a „két ország kö- zöttl baráti kapcsolatokat”. BUDAPEST__________________ A Szovjetunió postaügyi minisztere N. V. Talazin március 13—16. között hivatalos tárgyalásokat folytatott Budapesten Horn Dezső közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettessel és a magyar hírközlés vezetőivel. Fogadta őt Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter is. Megtekintette a magyar—szovjet koo- perációban épült solti rádióadót. NEW YORK_________________ A Zambia ellen intézett legújabb rhodesiai agresszió megvizsgálására ült össze az ENSZ Biztonsági Tanácsa. Az afrikai országok képviselői kérték, hogy a Biztonsági Tanács sújtsa teljes olaj-embargóval a Dél-Afrikai Köztársaságot is, minthogy ő a fajüldöző Smith-rendszer legfőbb támogatója. A PALESZTIN ALAKULATOK KEMÉNYEN ELLENÁLLNAK Folytatódott Izrael agressziója Palesztin katonai közlemény szerint csütörtökön Dél-Libanon- ban a palesztin erők ismételt izraeli légi és szárazföldi támadásokat vertek vissza. Izrael — hangoztatja a közlemény — helikopteren újabb egységeket dobott át a harcok színterére, és hajnal óta izraeli vadászgépek több palesztin állást és határmenti falut bombáznak Mardzsajuntól keletre. A harcokban eddig 350 izraeli katona vesztette életét vagy sebesült meg. a védők lelőttek egy Skyhawk típusú vadászgépet, ezen kívül 70—80 harckocsit és ágyút semmisítettek meg. Az izraeli megszállók mintegy 900 négyzetkilométernyi területet foglaltak el a százkilométeres határ mentén. A palesztin alakulatok kemény ellenállást tanúsítanak. A Libanon Hangja nevű jobboldali rádió jelentette, hogy a Hermon- hegység lábánál, a határtól alig 10 kilométerre fekvő Rasaja el Fukhan csütörtökön hajnalban az izraeliek birtokába került — ezt egy palesztin katonai szóvivő is megerősítette. Bejrúti közlés szerint Szíria kész eleget tenni az arabközi békefenntartó erők kérésének, hogy az izraeli agresszió kivédéséhez szükséges légvédelmi eszközökkel lássák el azokat. Mivel az izraeli leg'erő számos polgári rélpontot bombáz Libanonban, az nrabkozi erők csak a kért légvédelmi fegyverek birtokában tudnak eleget tenni az Arab Liga által rájuk ruházott megbízásnak: a libanoni polgári lakosság védelmének. A libanoni nemzeti hazafias erők és a PFSZ egyesített alakulatainak főparancsnoksága szerdán este közölte, hogy a nap folyamán összesen 27 izraeli harckocsit semmisítettek meg, és mintegy 240 betolakodót tettek harcképtelenné. A Reuter mintegy háromszázra teszi a harcok áldozatainak számát. Megkezdődött Dél-Libanonból a palesztinok tömeges elhurcolása. • Az izraeli légitámadás túlélőit keresik a mentőalakulatok Bejrut egyik külvárosában a romok alatt. • A légitámadás egyik áldozata, egy kisfiú, akinek összeroncsolt holttestét csütörtökön találták meg Bejrút külvárosában. Az izraeli rádió egyik katonai kommentátora szerint az izraeliek dél-libanoni területen „nagyszámú palesztin foglyot ejtettek, és izraeli területre vitték őket”. A kórházakba szüntelenül érkeznek a sebesültek, és több ezer család hagyta el az ország déli körzetét a támadás megindulása óta. A TASZSZ hírügynökség csütörtökön nyilatkozatot tett közzé, amelyben megállapítja, hogy Izrael arra törekszik, hogy végrehajtsa régi tervét —■ gyakorlatilag elfoglalja Libanon déli részét. szétzúzza a palesztinai ellenállási mozgalmat, amely a Palesztinái arab nép törvényes nemzeti jogaiért vívott küzdelem támasza. Ez világosan kiderült a Libanon elleni támadás előestéjén, az izraeli parlamentben elfogadott határozatból is, amely kíméletlen harca szólított fel a Palesztinai Felszabadítás! Szervezet ellen, és veretűitek fizikai megsemmisítését sürgette. Ami jelenleg Libanonban történik, az nem helyi konfliktus, hanem előre kitervelt támadás az arab nemzeti felszabadító mozgalom és maga az igazságos közel- keleti rendezés elérésének lehetősége ellen. Andreotti beterjesztette programját Az olasz demokratikus pártok sürgetésére és egyetértésével Giu- lio Andreotti miniszterelnök a Moro elrablását követő feszült belpolitikai légkörben is előterjesztette kormányának programját a parlamentben. (Képünkön a terrorakció színhelye.) A képviselőház egyperces néma felállással fejezte ki részvétét Moro meggyilkolt testőrei hozzátartozóinak, (az ötödik testőr is meghalt tegnap a kórházban) és szolidaritását az elrablott politikussal és családjával. A pártok vezetőivel egyetértésben csak nagy vonalakban vázolta programját, tekintettel a súlyos helyzetre. Ennek lényege: hároméves gazdasági programot dolgoznak ki, tekintettel a legelmaradottabb déli tartományok fejlesztésére, júliusban a parlament elé terjesztik az 1979. évi költségvetési tervet, a tavaly 15,0 százalékkal szemben 13 százalékra próbálják csökkenteni az inflációt. Javítani igyekeznek a köz- biztonságot és az igazságszolgáltatást. Törvénytervezetet dolgoznak ki a közbiztonsági rendőrség pluralista szakszervezeti jogainak” elismeréséről és katonai jellegének megszüntetéséről. Fernando di Giulio, az OKP vezetőségi tagja, a kommunista képviselőházi csoport alelnöke kijelentette: pártja a kormány cselekvőképességének biztosítását, a demokratikus rend és a demokratikus intézmények védelmét, Moro életének megvédését tartja a legfontosabbnak. Leone köztársasági elnök az állammal szembeni kihívásnak minősítette az akciót és nyugalomra intette az ország népét. Ismét áldozatokat követelt a terror Olaszorskógban. A hírügynökségek jelentették: katonai egyenruhába öltözött merénylők (valószínűleg a „vörös brigádok” tagjai) elrabolták Aldo Morót, az Olasz Kereszténydemokrata Párt elnökét, öt testőrét pedig géppisztolysorozatokkal leterítették. A politikai merényletek újabb olaszországi hulláma tehát elérte az állami vezetés legfelsőbb csúcsait. Moro nem csupán a legnagyobb olasz párt hivatalosan első embere. Korábban több ízben állt már a kormányok élén, s betöltötte a külügyminiszteri posztot is. A politikust az olasz keresztény demokrácia legracio- rálisabban gondolkozó személyiségei között tartják számon, aki képes arra, hogy országa bonyolult belpolitikai viszonyai között megtalálja a legmegfelelőbb kompromisszumokat, s ezek keresése közben nem zárkózik el a kommunistákkal való párbeszédtől sem. Nem kétséges, Moró jelentős szerepet játszott abban, hogy ham,árosain olyan olasz kormány léphet hivatalba, amelynek támogatói között ott van Itália második legnagyobb politikai ereje, a kommunista párt is.) A terrorakció célpontja és időpontja tehát igen sokat mond. Elsősorban arról beszél, hogy az álbaloldali jelszavakkal operáló szélsőséges csoportok véres tettükkel a gondok valódi megoldásának lehetőségét akarják megtorpedózni. Vitathatatlan tény, Olaszország társadalmi válságának egyik legégetőbb kérdése a politikai célzatú merényletek, emberrablások, robbantások ügye. Bebizonyosodott: a véres tettek jelentős részét baloldali jelszavakkal operáló hangzatos nevű csoportok hajtják végre. Olyan bandák ezek, amelyek végeredményben hasonló módszerekkel „dolgozó” újfasiszták segédcsapatait jelentik. A helyzet az országban valóban igen súlyos, a fiatotok között több, mint félmillió a munkanélküliek száma, szélsőséges jelszavakkal sikerül is híveket toborozniuk a terrorcsoportoknak. Az események logikája viszont azt bizonyítja: Itáliában csakúgy, mint az NSZK-ban, a polgári demokratikus államhatalom ellen, a terror eszközeivel fellépő egyének és csoportok végső soron a szélsőjobb malmára hajtják a vizet. P. G. Hazánkba érkezik Willy Brandt Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának meghívására Willy Brandt, a Német Szociáldemokrata Párt elnöke a közeli napokban hazánkba látogat. (MTI) Jelöltjeik érdekében egyesítik erőfeszítéseiket a francia pártok Az 5. köztársaság történetében példátlan polarizálódás előzi meg a francia nemzetgyűlési választó-, sok vasárnapi második fordulóját; mind a jobboldal, mind a baloldal maximális mértékben egyesíti erőfeszítéseit saját közös jelöltje érdekében. A politikai légkört kemény párharc jellemzi: a kormánypárti politikusok szinte példa nélkül álló hangnemben egyetlen témára: a „kommunistaveszély” motívumára összpontosítanak és egy-két évtizeddel ezelőtt szokásos nyelvezettel vázolják fel a „vörös veszedelem” képét. Mintegy varázsütésre az egész polgári sajtó úgy tünteti fel, hogy a baloldal közös választási nyilatkozata Mitterrand „kapitulációját” jelenti az FKP előtt, amely „uralná a baloldal 'kormányát és meghatározná politikáját a győzelem esetén” —, holott az FKP leszögezte, hogy csak a tárcák mintegy harmadára számítás a közös program időszerűsítése- kor megoldhatatlanul maradt kérdések rendezését a pártok a választás utánra halasztották. Az FKP a maga részéről visz- szautasítja ezt a kampányt és a baloldal minden erejének lojális összefogására szólít fel annak érdekében, hogy vasárnap vereséget lehessen mérni a jobboldalra. A L’Humanité vezércikkében, valamint a televízióban Georges Marchais, az FKP főtitkára csütörtökön újból és újból hangsúlyozta: a baloldal győzelmet arathat (ez a lap szalagcíme is), ha vasárnap egyetlen szavazója sem marad távol az urnáktól. Múlt vasárnap 15 millió francia férfi és nő elve’tette a hatalom politikáját és csupán 13 és fél millió szavazott a kormánykoalícióra. A számítások azt mutatják, hogy amennyiben vasárnap a baloldal valamennyi pártjának hívei a közös jelöltre szavaznak, a baloldalnak 260 képviselője lehet a parlamentben, és ebből 122 lenne kommunista. (A kormánytöbbség 246 mandátum). wmm A halál oka: heroin Leleplezés az NSZK titkosszolgálatáról Egy utcai, nyilvános illemhely fülkéjében találtak rá a lányra. Ott adta be magának a halálos injekciót. Huszonhárom éves volt, s túlságosan nagy adag heroint fecskendezett be magának. Szándékosan? Mert elege volt abból az életből, amelyet szétrombolt a kábítószer? Vagy csak „álmodni” akart minden eddiginél szebb álmokat, s elvetette a mértéket? A rendőrség ez esetben sem tudta megállapítani. Búcsúlevelet ez a lány a heroin 1977. évi 94. nyugat-berlini áldozata sem hagyott hátra. Még aki szándékosan tölt halálos adagot a fecskendőbe, sem ír búcsúsorokat. Búcsú nélkül lépi át azt a mezsgyét, amely amúgy is alig választja ei a haláltól. 1976-ban kezdtek felfigyelni rá, hogy a nemzetközi kábítószer-kereskedelem lassan kivonul Amszterdamból, hírhedt európai központjából és Nyugat-Berlinben üti fel a főhadiszállását. 1976-ban ötvennégyen haltak meg a városban heroin következtében, tavaly a százat is megközelítette már a számuk, 1978-ban is vannak már áldozatok. S természetesen valamennyien fiatalok, hiszen idős herotnista egyszerűen nem létezik. Aki rászokik erre a rendkívül erős méregre, aligha öregszik meg. Ma már legalább ötezerre becsülik azoknak a nyu- gatberlini fiataloknak a számát, akik halálraítéltként élnek. Pillanatok és véletlenek műve, hogy közülük ki lesz a következő áldozat, és ki húzza még néhány évig, viszonylag hosszú ideig. Szó sincs róla: a város vezetőit és a rendőrséget is egyre inkább nyugtalanítja a jelenség Egymást követik a razziák. A város főutcájáról, a Kudammról, ahol a híres és előkelő Kranzler cukrászda előtt csoportosultak, már elűzték őket. A műszaki egyetem menzája előtt azonban hiába razziáznak szinte naponta, a kábítószerkereskedők megtalálják a fogyasztókat és a fogyasztók a kereskedőket. Másképpen nem Is lehet. Aki egyszer rászokott a heroinra, nem tud nélküle egy fél napig sem élni. Aki keményen benne van —, három-négy év után mindenki ott tart már, aki egyszer elkezdte — annak havonta legalább 5000 márkát kell költenie a méregre. Ez pedig tenger pénz. Csak bűncselekmények útján lehet hozzájutni. A legegyszerűbb még, ha az Illető maga is heroinűgyinökké válik, s a megbízóik szolgálatában naponta négy adagot elad másoknak, „kezdőket” verbuvál, s akkor ő is megkapja a maga részét. A legtöbbször azonban még súlyosabb bűncselekményéket is elkövetnek. Rablások, a lányok körében virágzik a prostitúció. És a rendőrség? Szüntelenül razziázik például a Jahn parkban. Tragikomikus, hogy a he- roinalvilóg éppen az egészséges életmód apostolának, a német sportmozgalom atyjaként tisztelt férfiről elnevezett parkban, annak szobra előtt ütötte fel főhadiszállását. Ma már szinte óránként megjelenik a rendőrség, de ez sem riasztja el a heroinistákat. Nem riaszthatja el, mert a kényszer erősebb. S a hatóságok tulajdonképpen óvakodnak Is attól, hogy őrizetbe vegyék azokat, akik mint fogyasztók megszegik a törvényeket. Az elvonókúrákra ugyanis se hely, se pénz, se módszer. Igaz, hogy a nyugat-berlini szenátus nagy felhajtással bejelentett egy kábítószer elleni programot, de az erre fordított milliók jó része néhány kétes, magát jótékony célúnak álcázó kereskedelmi vállalkozásnak jut. Ügyes szélhámosoknak, akik azt állítják, 'hogy hatásos módszerrel rendelkeznek a leszoktatásra. Mégpedig olyan drasztikus eszközök segítségével, amelyet csak magánintézetek használhatnak, a hatóságok által fenntartottak nem. A nyugat-berlini Szocialista Egységpárt, felelősséget érezve a város fiatalságának sorsáért, javaslatokat dolgozott ki a kábítószer elleni küzdelemre. Követeli, hogy a rendőrség végre derítse fel azokat a milliomosokat, akik a heroint terjesztik. Követeli megfelelő speciális egészségügyi intézmények berendezését, amelyek képesek és alkalmasak valóban tudományos alapon az elvonókúrákra. A legfontosabbnak azonban a megelőzést tekintik a város kommunistái. Felhívták a figyelmet, hogy azt a reménytelen helyzetet, amilyen sok tízezer nyugat-berlini fiatal sorsa, kell elsősorban megszüntetni. A fiatalok azért keresnek ilyen módon menekülést a valóságból, mert abban munkanélküliség, reménytelenség, elidegenedés a sorsuk. Arra az állításra pedig, amivel a város vezetői védekeznek, s amely szerint a világon mindenütt terjed a kábítószer, nagyon egyszerű döntő ellenérvet találni. Egyetlen szocialista országban sem keríthette hatalmába, a fiatalokat sem a heroin, sem más kábítószer. Ezek szerint tehát a fő okot mégis csak, a társadalmi rendszerben kell keresni. A titkosszolgálatok, a szocialista, országok ellen folyó lélektani hadviseléssel foglalkozó szervezetek és a nyugatnémet ZDF televízió közötti szoros együttműködést leplezte le feltűnést keltett adósában szerdán este az NDK televíziója. A műsor jól érzékeltette, hogy az NSZK-beli ZDF televízió szorosan együttműködik a titkosszolgálattal — állapította meg csütörtöki számában a Neues Deutschland. Az NDK televíziója szerdán eredeti műsorát megváltoztatva, beszélgetést közölt Jürgen Relss- mann NDK állampolgárral, aki egy ideig a Némelt Szövetségi Köztársaságban élt, és aki most személyi okmányokkal, fényképekkel, feljegyzésekkel és egyéb, egyértelműen bizonyító erejű dokumentumokkal alátámasztva — feltárta, hogyan vonták be őt a nyugatnémet televíziós társaság egy olyan műsorának az elkészítésébe, amelynek feladata az NDK és általában a szocializmus elleni rágalmak terjesztése. A műsor készítői az NDK államhatárával kívántak foglalkozni." Rémdrámákat kellett volna elmondanom” — közölte Relssmann és hozzátette, hogy „hiteles tanúként” akarták felhasználni. Jürgen Reissmannt az NSZK- ba való érkezése után heteken át faggatták az NSZK Szövetségi Hírszerző Szolgálatának, a BND- nek az emberei. Kihallgatásáról 20 sűrűn gépelt oldalas jegyzőkönyv készült. Az NDK-ból érkezett fiatalembert ezután — a BND-nél készült jegyzőkönyvvel együtt — a CIA amerikai titkosszolgálat „vette át” és látta el megfelelő személyi okmányokkal. A két szorosan együttműködő titkosszolgálat ezután Jürgen Reissmannt a „Deutsche Gesellschaft für Sozialbeziehungen” elnevezi- / sű fedőszervként működő intézményhez „továbbította” és ez teremtette meg a közvetlen kapcsolatot a ZDF-hez. Az NDK televíziójának kommentátora a Reissmann-üggyel kapcsolatban hangsúlyozta: „a legújabb példa még nyilvánvalóbbá tette, hol találhatók az NSZK-ban a hamisító és rágalmazó műhelyek, amelyeknek akciói részei „a konfrontáció és a hidegháború erői által a közvélemény manipulálására” folytatott hosszútóvú és nagyszabású kampánynak". A kommentátor felhívta a figyelmet arra, hogy ezek az akciók „egyben a bonni SPD—FDP-koalícló ellen Is Irányulnak”.
