Petőfi Népe, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-16 / 64. szám
i?On MCrE © 1916. március 16. TUDOMÁNY - TECHNIKA A textiimintázás tudománya • Elkészült az új minta az egyik szovjet textilgyárban. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS.) Már a primitív ember rájöhetett arra. hogy ha textilanyagjaira ,sár, piszok, növényi nedvek kerülnek, ott nyomot hagyva, töb- bé-kevésbé tartósan megszínezik. Valószínűleg ezután kezdett tudatosan foglalkozni az ember a díszítési, szíhezési lehetőségekkel. Ha színes porokat valamilyen ragasztóanyaggal, vagy oldatával kevert össze, elég tartósan tudta színezni az anyagot. A módszerek tudatos keresése arra a felismerésre is rávezethette, hogy ha különféle növények nedveibe, gyökereinek, kérgüknek kivonataiba mártja a szineződő textíliát, még tovább fejlesztheti a díszítés tudományát. Lehet, hogy egyszer falevél tapadt a színezendő anyagra, s ez indította el a takarással való mintaképzés ki- fejlesztését, és vezetett el sok-sok évszázad folyamán napjaink két nagyipari színező és mintakészítő eljárásának, a hengernyomásnak és a filmnyomásnak a kialakulásához. A mintáknak a textíliák felületére való utólagos felvitele csak egyik módja a díszítés tudományának. Már meglehetős régen tudják, hogy szövés közben, a lánc- és vetülékfonalak színkombinációja, helyzetük ügyes változtatása révén is lehet díszítőelemeket kiképezni magában az anyagban. Nagy figurális minták szövésére szolgál a Jacquard-szö- vőgép, amelynél a láncfonalak a mintázatnak megfelelően kü- lön-külön emelkednek. Ezzel a szövési móddal a mintázás lehetősége gazdagabb, és a legkülönbözőbb színhatások érhetők el vele. A festés, a mintakészítés technikájának fejlődése egy új iparművészeti ág, a textilminta- tervezés létrejöttét eredményezte, amely nagy részt vállal kömye- zetesz'tétikánk alakításában. A sejttani kutatás A sejtek szerkezetének megismerése régi vágya a kutatóknak. Korábban jól megfelelt e célra a fénymikroszkóp, hiszen a szem teljesítőképességét mintegy ezerszeresére fokozta. Idővel azonban a milliméter ezredrészének megfelelő, mikrométer nagyság- rendű méretek, amelyeket a fény- mikroszkóp láthatóvá tett, már kevésnek bizonyultak. 1932-ben született meg az első elektron- mikroszkóp, amely a későbbiekben. az ötvenes években új lehetőséget teremtett. Bármilyen tökéletes fénymikroszkópot alkalmaznak, teljesítő- képességének maga a fény fizikai természete szab határt: a fénymikroszkóp feloldóképességének határa 0,2 mikrométer. Ha azonban fénysugár helyett elektronsugarakat alkalmaznak, a feloldóképesség jelentósen növelhető. Míg a fénymikroszkópnál mikrométerben számolnak, az elektronmikroszkópiában ennek ezredrészében, nanométerben. A korszerű elektronmikroszkóp feloldóképessége 0,2—0,3 nanométer. A fény- és elektronmikroszkóp sugármenete elvben hasonló. Az elektronmikroszkóp „fényforrása” izzó katódszál, amely elektronokat bocsájt ki. Az elektronmikroszkópban azonban üveglencsék nem használhatók, mivel azok elnyelik az elektronokat. A több tízezer voltos feszültséggel felgyorsított elektronokat elektromágneses mező téríti el, elvben hasonlóan, mint az üveglencsék a fénysugarakat. Mindez megfelelő vákuumban megy végbe, amelyre azért van szükség, hogy az elektronok ne ütközzenek gáz- molekulákkal. A tárgy felnagyított képét fluoreszkáló ernyőn szemlélik, vagy fotóanyagon rögzítik. A vizsgálandó anyag előkészítése különleges módszerekkel tör„nagyágyúja” • Elektronmikroszkóp a varsói Orvostudományi Kísérleti Központban. ténik. Fontos követelmény például, hogy a preparátumok kellően vékonyak legyenek. A fénymikroszkópos célra használt a—6 mikrométer vastag készítményeken az elektronok nem tudnak áthatolni, ezért az elektromik- ro&zkópiában használt metszetek kb. százszor vékonyabbak. A sejtek finomszerkezetének a megismerésében nagy segítséget hozott az elektronmikroszkóp, számos alapvető struktúrát fedeztek fel vele. A sejthártyák, a különböző membránrendszerek szerkezetének a megismerése különösen jelentős volt, de elektron- mikroszkóppal fedezték fel például a sejtkapcsoló szerkezeteket is. Az idegsejtek közötti kapcsolatok finomszerkezetének a megismerése az agyi összeköttetések jobb megismeréséhez vezetett. Az influenzajárványok rejtélyei Bár az influenzajárványok igen gyakoriak, mégis sok megoldatlan, felderítetlen pontjuk van. Ismeretesek az egész világra kiterjedő járványok, az ún. pandé- miák. Honnan erednek ezek a járványok? Negyven év 11 pan- démiája közül háromnak a kiindulási helyéről semmit sem tudunk. négy valószínűleg Kína nyugati határvidékéről, kettő az USA-ból, egy-egy Németországtól, Franciaországból, illetve Spanyolországból Indult útjára. Járvány tehát valószínűleg a világ bármely pontján keletkezhet. Nem egészen tisztázott az sem, nogy miképpen tud az influenza- vírus a járványok közötti időben „elrejtőzni”. Valószínűleg a lakosság körében „cirkulál”, vagyis lényegében lappangva marad fenn, míg aztán — ugyancsak ismeretlen tényezők következtében — pandémia robban ki. A járványok évszázados eloszlása sem szabályszerű. 125 nagyobb járvány közül 50 télre, 35 tavaszra, 16 nyárra és 24 őszre esett a mérsékelt égövben. A trópusokon viszont 23 járvány közül 9 a forró évszakban, 7 a hűvös évszakban és ugyancsak 7 a közbülső időszakokban tört ki. Ennek sem ismerik a magyarázatát. Az influenza járványtanának tisztázása céljából az Egészség- ügyi Világszervezet irányításával 53 országban 77 influenzakutatő intézet. Illetve csoport működik. a termelőszövetkezetekben III. Szakmunkások Jobban megy a munka a megújult üzemben Mindössze ötven ember munkahelye Tiszakécskén a Habselyem-Kötöttárugyár félegyházi gyárának telepe, mégsem mondható jelentéktelennek. Súlyát ugyanis megnöveli korszerűsége, termelésének gyors fejlődése. A telepet 11 esztendeje alapította a félegyházi gyár. Attól kezdve „ideiglenes”, nem éppen ideális körülmények között dolgozott. Alig egy éve azonban döntés született a sorsáról: új helyre, korszerű üzembe telepítik a félszáz dolgozót. Az okot — és az anyagiakat — a nagyvállalat tőkés export programja szolgáltatta. Ebbe a munkába kívánták ugyanis bevonni a félegyházi gyárral együtt a kécskei telepet is. Az új épület a múlt év decemberében készült el, átadása tehát nem éppen friss esemény, mégis érdemes egy mondat erejéig feleleveníteni. Az épületet pontosan három hónap alatt készítette el a helyi tanács költségvetési üzeme, s munkájára azóta sem akadt kifogás. A beruházás magában foglalja a géppark cseréjét is, erre költötték az öt és fél milliós összegnek csaknem felét. Az új varrógépeken természetesen megnőtt a teljesítmény, s az egyes műveletekre beállított speciális berendezések a minőség javuláséit is lehetővé tették. A megváltozott körülmények között alaposan megújították a munkaszervezést is. A tágas teremben bevezethették a termékeik állványon való továbbítását. A munkarend most lazább, mint a régi szalag mellett, mégis — vagy éppen ezért — gyorsult a termelés. Az új üzemben áttértek a műszakok közti melegváltásra. Ez is olyan jó ösztönzőnek bizonyult, hogy több, mint 10 százalékkal növelte a termelékenységet. A változások segítségével ugyan, de alapvetően a kis kollektíva iparkodásának köszönhetően a ti- szakiécskei telep jó 40 százalékkal szárnyalta túl tavaly a darabszámban megállapított tervét. Összesen 77,5 ezer ruhadarabot — nlagyrészt nadrágot — varrtak meg. A telep fejlesztése még nem zárult le. További speciális munkákra alkalmas gépeket állítanak munkába, köztük például egy olyan tisztítógépet, amilyennel még az anyaüzem sem büszkélkedhet. A termelés két műszakban folyik, a létszám azonban meglehetősen foghíjas. A munkakörülmények, az üzemi hangulat ugyan vonzó, a telep mégsem tud konlkurrálni azokkal a kécskei üzemekkel, amelyek egymű- szakos munkát, Illetve saját autóbusszal való utaztatást ajánlanák az újonnan munkába lépőknek... Zi. A. Munkaerő A megye termelőszövetkezeteiben a fizikai dolgozók 28,6 százalékát foglalkoztatják szakmunkásként és 57,7 százalékát betanított munkási munkakörben. E létszám jelentős részének azonban nincs szakmunkás-bizonyítványa, de a FEOR-besorolás feltételei szerint szakmunkásnak minősíthető gyakorlattal rendelkező fizikai dolgozók. A vizsgált tsz-ek- ben a ténylegesen szakmunkásbizonyítvánnyal rendelkezők a fizikai létszámnak húsz-huszonegy százalékát képviselik, ennél is alacsonyabb viszont a betanított munkások aránya: 17,5 százalék. Kétszázhúsz eltávozott A tényleges szakmunkás-létszám ágazati megoszlása igen kedvezőtlen. Az alaptevékenységben a szakmunkás-létszámnak csak tizenkét százaléka dolgozik, döntő része — 53 százaléka — az alap- tevékenységhez kapcsolódó segédüzemi munkakörben foglalkoztatott. A vizsgált tsz-ek közül háromban egyáltalán nincs az alap- tevékenységben dolgozó szakmunkás, további háromban pedig csupán 1—2 ember. A városföldi Dózsa Tsz-ben például a foglalkoztatott 432 szakmunkásból sem 'a növénytermesztésben, sem pedig az állattenyésztésben nem dolgozik szakmunkás. Nem megnyugtató a szakmunkás-utánpótlás .helyzete sem. Az utóbbi három évben összesen 454 fiatal szakembert állítottak munkába, ebből azonban 220 személy eltávozott. Általános tapasztalat, hogy gz ipari és egyéb ágazatok szakmunkásképzésével szemben háttérbe került a mezőgazdasági szakmunkások képzése. Bács-Kiskun megyében négy mezőgazdasági szakmunkásképző működik, de évről évre csökken a tanulók létszáma. Az 1977/78-as tanévre mindössze 755 tanulót írattak be az 1971-es több. mint ezer fővel szemben. Viszont a nyolc Ipari szakmunkás- képzőben több éves átlagban hatezer-ötszáz gyerek tanul, a négy kereskedelmi szakmunkásképzőben ezernyolcszáz a beíratott gyerekek száma. A mezőgazdaságban is legalább ilyen ütemű képzés lenne kívánatos, de a megyében képzett összesen kilencezer szakmunkástanuló létszámnak még a tíz százalékát sem teszi ki a mezőgazdasági tanulók aránya. Különösen szembetűnő ez, ha figyelembe vesszük a csökkenést is. Igaz, hogy a mezőgazdasági szakmunkásképző-intézetek a maguk körzetében igyekeznek megfelelő propagandát kifejteni, de ez a munka csak a kiskunfélegyházi iskolánál mutat kedvező képet. Évről évre komoly gondot jelent a beiskolázási tervek teljesítése. A megyében oktatott hat szakma közül elsősorban a dísznövény- kertész, a kertész, a húsfeldolgozó, növénytermesztő és gépészszakmákban elégítenek ki megyén kívüli igényeket. A kisfái iskola 65 elsőéves kertész és dísznövény- kertész tanulójának 55 százaléka más megyéből jött az iskolába. A jól fizetett szakmákban — gépszerelő, húsfeldolgozó — nincs gond a beiskolázással. Társadalmi ösztöndíj Évek óta megoldatlan az utánpótlás a juhászoknál annak ellenére, hogy jelenleg szinte ez a legjobban fizetett szakmák közé tar- , tozik. Hasonlóan nehéz a szarvasmarha-tenyésztő és a kertészszakmák képzési tervének teljesítése. A megyei szakmunkásképző-intézetben oktatott szakmákban 1976-bán az igény 670 személy volt. A jóváhagyott beiskolázási keret viszont csak 350, a ténylege- ■ sen beiratkozottak száma pedig 303. Az elmúlt esztendőben ez az arány tovább romlott és a 705 igénnyel szemben a beiskolázás csak 240 tanuló volt. Mi az oka a számok ilyen nagymérvű ingadozásának, eltérésének? Az üzemi tervekben szereplő szakember- igények nem reálisak; nem vonzóak a mezőgazdasági szakmák; nem minden üzemben érvényesül a foglalkoztatottságban, a bérezésben olyan különbség, ami ösztönözné a képzést; kevés a megyén belül oktatott szakmák száma és végül: az iskolai képzési szakok nem mindig egyezőek az üzemi igényekkel. Amint látjuk meglehetősen sok összetevője van a szakmunkásutánpótlás akadozásának megyénkben. Ezeket úgy foglalhatnánk össze, hogy hiányzik a kívánatos összhang. De ezen túl nem kielégítő a tsz-ekben az ösztöndíjak juttatása sem. Ritkán fordul elő, hogy elsőéves mezőgazdasági szakmunkástanulóval társadalmi ösztöndíj-szerződést, kötne a szövetkezet, noha ennék a tanulók megkötése szempontjából nagy a jelentősége. A kisfái intézetbén például az 1975/76-os tanévben beiratkozottak közül 32 százalék lemorzsolódott. Az intézet 143 tanulója közül jelenleg mindössze négy tanuló kap tsz-től társadalmi ösztöndíjat. A kertészeti szakmákban nehezíti a beiskolázást, hogy a végzett szakmunkások bérezése nem, vagy alig tér el a szakképzetlen dolgo. zók bérétől. Nincs kellően differenciálva — a bérezésen túl — a foglalkoztatottság sem. Üzemi szempontból ugyanis a tsz-ek hiányosnak Ítélik meg a végzett szak. munkások képzettségét. A NÉB által említett példa szerint nem foglalkoztathatók a növényvédelemben,' gépkezeléshez nincs képesítésük, a kertészet egy-egy, speciális ágazatára van csak szakmájuk, a többi területen ugyanúgy dolgoznak, mintha szakképzetlenek lennének. Ez érthetően visszaveti a fiatalok tanulási kedvét. Erre is van példa: a kiskőrösi járásban — amely kifejezetten mezőgazdasági jellegű — 1977-tjen 495 gyerek fejezte be az általános iskola nyolc osztályát. Közülük 464 jelentkezett továbbtanulásra, de csak tízen választották a mezőgazdaságot. Felnőttek, tanfolyamok A mezőgazdasági szakmunkásképző-intézetekben az ifjúsági képzés mellett a szövetkezetek többsége az oktatási intézmény által szervezett felnőtt szakmunkásképzést tartja célszerűnek. .A felnőttképzés során a negyedik ötéves tervben 144 tanfolyamon 4300 mezőgazdasági szak- illetve betanított munkás szerzett képesítést. 1976-ban 48 tanfolyamon 1400 szakembert képeztek, a múlt évben pedig emelkedett a létszám. A megyei költségvetés ezt támogatta, 1977-ben például 370 ezer forinttal. Valószínű azonban, az említett fejlődésre visszahat az a tény, hogy a megyei költségvetés, ben 1978-ban ez a támogatás már nem szerepel. Gátolja azonban a felnőtt szakmunkásképzést az is, hogy a szövetkezeti dolgozók jelentős része nem végezte el az általános iskola nyolc osztályát, így nem felel meg a beiskolázási követelményeknek. Arra csak ritkán vállalkoznak, hogy a szakmunkásképzés előtt teljesítsék az általános iskolai kö. vetelményeket is. A szakmunkásképzés mellett valamivel szervezettebb a továbbképzés, főleg ott, ahol a tsz valamely termelési rendszer tagja. A termelési rendszerek ugyanis szervezetten gondoskodnak a gazdaságok szakmunkásképzéséről, továbbképzéséről. A mezőgazdaság jobb szakmunkásellátása érdekében — különös tekintettel az állattenyésztésre — a megyei tanács vb művelődésügyi, mezőgazdasági és pénzügyi osztályai 1976-ban létrehozták Kiskunfélegyházán, az ottani intézetben a munkás továbbképző központot, amely a felnőttképzést és továbbképzést hivatott megoldani. Mintegy összegezve a vizsgálati tapasztalatokat, a megyei NEB megfelelő javaslatokat Is tett a helyzet javítása érdekében. Ezek a javaslatok egyértelműen következnek a feltárt tényekből, körülményekből: készítsenek a tsz-ek munkaerő-gazdálkodási tervet, az. illetékes szervek dolgozzanak ki összehangolt képzési tervet, javítani szükséges a munkaigényes kultúrák gépesítését, nagyobb gondot kell fordítani az ösztöndíjak odaítélésére stb. Olyan javaslatok ezek, amelyeknek a kidolgozásához mindenképpen szükséges volt a NEB vizsgálata, mert ánnak ismeretében átfogóan is összefüggéseiben látjuk Bács-Kiskun termelőszövetkezeteinek munkaerővel való ellátottságát. Gál Sándor A rövid ideig tartó verőfényes, meleg idő kicsalogatta téli szálláshelyükről szorgalmas kis segítőtársainkat, a háziméhe- ket is. A méhek igazi nagy segítségét kevesen ismerik, és igazán csak a növénytermesztő szakemberek értékelik. Köztudott, hogy sok növényünk és gyümölcsfáink csak akkor nevelnek termést, ha virágjukat apró rovarok megporozzák. Igenéin, de a mezőgazdaságban dolgozók igyekeznek megszabadulni a szántóföldek és a gyümölcsösök kártevőitől. Ezt vegyszerek alkalmazásával oldják meg, amelyek azonban a megporzó rovarokat kiirtják. Ellentmondás jelentkezik tehát, hiszen a mező- gazdaság nagy tartalékai között az egész világon éppen a rovarok segítségével történő megporzást tartják számon. A megoldás a hasznos rovarokat kímélő vegyszerek alkalmazása és a méhcsaládok elszaporítása. Be kell tartani az előírásokat A gyakorlati gazdászok rendelkezésére áll már néhány méh- kímélő szer, ezek használata azonban nem mindig megfelelő bizonyos növényvédelmi célok elérésére. Az egyéb vegyszerek használata tehát szükséges. Nem mindegy, hogy hogyan. A méhészeket értesíteni kell, nehogy mé- heik az elkésve permetezett, virágzó gyümölcsfákról gyűjtsenek, hiszen ez végzetes lehet hasznos rovarainknak. Ilyen és hasonló gondatlanságok miatt szerkesztettek meg előírásókat a méhek érdekében. Az előírások azonban, ha csak papíron szerepelnek, nem sokat érnek. A gondosabb odafigyelést is jelzik az eredmények. Sikeres az elmúlt évben indított akció, mely szerint a gyümölcsösök, például az almáskertek virágzása idején a méhészeket a gazdaság területére hívják, ahol apró állatkáik elvégzik a virágok megporzását. E munka a mezőgazdaságnak milliókkal mérhető hasznot jelent. A háziméhek a porzás mellett a méztermeléssel is nagy összegeket hoznak a népgazdaságnak. Magyarországon évente mintegy ezer vagon mézet termelnek, melynek 80 százalékát szállítjuk külföldre, főleg nyugati államokba, ami csaknem hét és fél millió dollár bevételt jelent. Szakcsoportok és szövetkezetek Bács-Kiskun megye méhészeitől az elmúlt évben 116,5 vagon- nyi mézet vásároltak fel. Hazánkban a személyenkénti mézfogyasztás mindössze másfél kilogramm évente. Ez- a mennyiség nem csupán a tiszta mézet jelenti, hanem a különféle mézzel készült sütemények, egyéb édességek méztartalmát is. A megyében 19 méhész szakcsoport és a 600 tagot számláló Észak-Bács megyei Méhészek Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezete működik. A szakcsoportok és a szövetkezet feladata a méz megtermeltetése, az ehhez szükséges műszaki fejlesztés és a tagok szakmai továbbképzése. A méhészet technikai színvonala ugyancsak elmaradt a mezőgazdaság termelésétől. Ezt a lemaradást pótolni kell, mert a méhészek munkája bizony nem könnyű. Nem mellékes az sem, hogy a méhészkedést munkaidő után, hobbiból és főleg idősebb emberek végzik. Sokoldalú támogatás A méhészeket központi intézkedésekkel is segítik, így talán egyedülálló a fuvarra vonatkozó kedvezmény. E szerint a termelő méhészek szállítási költségeiből, a megtermelt méz mennyiségétől függően, 60—80 százalékot megtérítenek. Erre a méhészek „hosz- szútávú” vándorlásai miatt van szükség. A Bács megyei méh tulajdonosokat gyakran láthatjuk a megye határain kívül is, például Nógrádban. Követniük kell az éppen virágzó méhlegelőket, oda kell vándorolniuk, ahol a fűz, a gyümölcs, a repce, az egyéb szántóföldi növények és a legértékesebb mézet adó akác virágzik. A mezőgazdasági kutatásokban is figyelnek ma már arra, hogy házóméheink életét megkíméljék. A méhkímélő vegyszerek már nem Ismeretlenek, bár sokkal több és jobb kellene belőlük. A kutató és a gyakorlati gazdák is felmérték, hogy a mezőgazdasági termelés érdekeit csak úgy lehet képviselni, ha nem feledkezünk meg hasznos kis szárnyasainkról, a háziméhekről. G. E. • A méhészeknek nagy segítséget jelent a guruló kantárak használata.
