Petőfi Népe, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-16 / 64. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1976. március 16. AZ AMERIKAI KORMÁNY TUDTÁVAL Izraeli támadás Libanon ellen események sorokban • Egy izraeli harckocsizó egység, amint Szidon és Tyr libanoni városok felé nyomul. (Telefotó — AP —MTI — KS.) MOSZKVA ___________________ L eonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke szerdán az Izvesztyija szerkesztőségének átnyújtotta az Októberi Forradalom Érdemrendet. A magas állami kitüntetésre a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének napilapja a dolgozók kommunista nevelésében és a tanácsi, gazdasági és kulturális építőmunka feladatainak végrehajtására mozgósító tevékenységével vált méltóvá. A magas kitüntetésért és az elismerő szavakért Pjotr Aleksze- jev, az Izvesztyija főszerkesztője mondott köszönetét. PRÁGA Szerdán megkezdődött a CSKP Központi Eizottsága kétnapos ülése. A testület megtárgyalja a Központi Bizottság Elnökségének beszámolóját, a XV. pártkongresszuson hozott határozatok végrehajtásáról és megvalósításuk további feladatairól A beszámolót Gustáv Husák, a KB főtitkára terjesztette elő. NEW YORK Az Egyesült Államok Kommunista Pártja a „wilmingtoni tízek” kiszabadítása érdekében országos menetet szervez március 18-án a washingtoni Fehér Házhoz —, jelentette be szerdán Henry Winston, a párt országos elnöke. Az amerikai kommunisták, a faji és politikai elnyomás ellen küzdő országos szövetség más szervezeteivel együtt, mindent megtesznek a néger polgárjogi harcosok, Ben Chavis és társai szabadon bocsátásáért. BELGRAD Hivatalos látogatásának befejeztével elutazott Belgrádból Meló Antunes, a portugál Legfelsőbb Forradalmi Tanács tagja. A portugál politikus kétnapos látogatása során a jugoszláv kormány tagjaival a két ország kapcsolatai fejlesztésének lehetőségeiről és időszerű nemzetközi kérdésekről folytatott tárgyalásokat. LONDON Az angol alsóház kétnapos vitát rendezett az idei hadügyi költségvetésről. A vita során Fred Mulley hadügyminiszter és Sir lan Gilmour, a konzervatív árnyékkormány hadügyi szóvivője egyaránt magasztalta a neutronfegyver „előnyeit”. A vita végén a munkáspárti balszárnya is behódolt és a szavazáskor csupán néhány tartózkodással tiltakozott a hadikiadások emelése ellen. Izraeli légitámadásokat jelentettek kedden éjjel csaknem minden posztjukról az ENSZ Dél- Libanonban levő katonai megfigyelői. Az izraeli támadást El Fukhar, El-Khiam és Tair Harfa települések ellen hosszan tartó, szüntelen tüzérségi támadás vezette be. Ezt követően izraeli páncélosok támadást indítottak El Khiam ellen. Bejrúti jelentések szerint a Libanoni Haladó Nemzeti Mozgalom és a Palesztinái Felszaba- dítási Szervezet egyesített fegyveres erői elszánt ellenállást tanúsítanak az izraeli agresszióval szentben. Bejrúti megfigyelők rámutatnak. hogy az izraeli támadásban mindhárom haderőnem, összesen mintegy 24-28 ezer katona vesz részt, az agresszió régóta tervezett és alaposan előkészített támadásnak tekinthető. Az arabközi békefenntartó erők Libanoniban állomásozó egységeit fokozott készültségbe helyezték. Az izraeli fegyveres erők szer- dán a kora délutáni órákban Dél-Libanon elleni támadásukat kiterjesztették az ország fővárosára: a légierő bombázott két bejrúti palesztin menekülttábort, a Szabra és a Satila táborokat. Röviddel a főváros peremkerületében levő táborok elleni bombatámadás előtt hasonló akciót hajtottak végre a Bej rúttól húsz kilométerre levő Damour ellen: a város lakossága nagyrészt palesztin menekültekből áll. A támadó gépek a bejrúti táborokat mintegy tíz percen át bombázták. A. Damour elleni légitámadás a libanoni rádió jelentése szerint negyven percig tartott. A légitámadásokkal egyidejűleg lezárták a bejrúti nemzetközi repülőteret. Palesztin katonai szóvivők közlése szerint folytatódnak a harcok a déli front teljes hosszában is. Mindeddig nem erősítették meg azt az izraeli bejelentésre támaszkodó nyugati hírt, amely szerint a támadók a déli körzetben öt libanoni falut megszálltak. A palesztin haderőknek több helyen sikerült megállítaniok az izraeli támadók előretörését. Súlyos harcok folynak Tyr térségében a partraszállt izraeli haditengerészeti egységek és a palesztin erők között. Zehdi Labiib Terazi. a Palesztinái Felszabadítási Szervezet állandó ENSZ-megtfigyelője éjszaka New Yorkban kijelentette: „nyilvánvalóan előre megtervezett támadásról van szó”. Hozzáfűzte, bizonyos abban, hogy Szíria nem fogja tétlenül nézni az eseményeket. Fuad Butrosz libanoni külügyminiszter szerdán közölte: a kormány az izraeli támadást követően azonnal lépéseket tett Libanon népének és területének védelmére. Az AFP bejrúti palesztin forrásokra hivatkozva azt közli, hogy Jasszer Arafat, a PFSZ Végrehajtó Bizottságának elnöke a dél-bejrúti Szabra palesztin táborban tanácskozik a szervezet fő katonai vezetőivel. Az amerikai külügyminisztérium és a Fehér Ház forrásai szerint az Egyesült Államokat „nem lepte meg az izraeli offenzíva”. Az idézett források szerint az amerikai vezetés nem tudott előre” a készülő támadásról. Begin izraeli kormány ezzel szemben szerdán közölte, hogy előre értesítette Carter elnököt a tervről. Az amerikai elnök katonai és diplomáciai csatornákon keresztül állandó tájékoztatást kap a dél-libanoni fejleményekről. Szelim Al-Hossz libanoni miniszterelnök élesen elítélte és indokolatlannak nevezte az országa elleni izraeli agressziót. Felszólította a világ országait, hogy csatlakozzanak a menekülttáborok elleni támadás megbélyegzéséhez és segítsenek véget vetni az agressziónak. Visszatérve arra az izraeli állításra. amely szerint a Tel Aviv közelében szombaton végrehajtott palesztin akció résztvevői Libanonból érkeztek, rámutatott, hogy Izrael csupán bűnbakot keres, és ezért az egész világ el fogja ítélni. A miniszterelnök bejelentette: folyamatosan tájékoztatják majd az ENSZ Biztonsági Tanácsát az izraeli támadással kapcsolatos helyzetről. Szíria felszólította az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagországait. hogy „felelősségük teljes tudatában azonnal tegyenek lépéseket a világszervezet egyik tagállama. Libanon ellen intézett izraeli támadás megállítására és biztosítsák az izraeli erők kivonását”. A Libanon elleni izraeli támadásnak az a célja, hogy az ország déli területeit mindörökre megtisztítsák a palesztinoktól — ez tűnt ki Weizman izraeli hadügyminiszternek szerdai Tel-Aviv-i sajtókonferenciáján elhangzott szavaiból. A tábornok kereken kijelentette, hogy „meg akarnak semmisíteni annyi palesztinai állást, amennyit csak lehetséges”. Mint mondotta, az izraeli csapatoknak kiadták a parancsot, hogy a fentiek tudomásul vételével „tegyenek meg minden tőlük telhetőt”. Weizman közölte, hogy „a támadó hadműveleteket mindaddig folytatják, amíg azt szükségesnek tartják”. Földrajzilag a kezdeti támadás területét a következőképpen határolta be: Dél-Libanon teljes szélességében, a Földközi-tenger partjától a Hermon- hegység nyúlványaiig. • Az izraeli rádió, amely reggel óta közvetlen adásban tudósít az agresszió fejleményeiről, közölte, hogy Dinitz, Izrael washingtoni nagykövete a támadás kezdete előtt tájékoztatta az amerikai kormányt a hadművelet tervéről. Mahmud Riad', az Arab Liga főtitkára szerdán táviratban szólította fel Kurt Waldheimet, az ENSZ főtitkárát, hogy sürgősen tegyen lépéseket -az izraeli támadás beszüntetése érdekében. Riad kérte Waldheimet, hogy az ENSZ alapokmánya adta jogaival élve, lépjen közbe. Tokiói inga Japán „válasz” a szovjet javaslatra A Komeito, ellenzéki japán párt küldöttségének március eleji pekingi látogatása ismét az évek óta vajúdó japán-kínai béke- szerződésre irányította a nemzet- érdeklődést csak fokozza, hogy lényegében eredménytelenül végződött Szonoda japán külügyminiszter januári moszkvai látogatása és Gromikóval folytatott tárgyalása, s japán részről elutasították a jószomszédság és az együttműködés elveinek rögzítését célzó legfrissebb szovjet tervezetet. Irreális magatartás Az események megértését elősegítheti az előzmények összegezése. Japánnak sem a Szovjetunióval, sem Kínával nincs békeszerződése. A Szovjetuniódéban, Hatojama akkori kormányfő moszkvai látogatása alkalmával vette fel a diplomáciai kapcsolatot Tokióval, a Kínai Nép- köztársaság pedig 1972 őszén, Tanaka miniszterelnök pekingi tárgyalásai idején. A szovjet—japán békeszerződésről folytatandó tárgyalásokat előbb az ötvenes években, majd hosszú szünet után Gromikó 1972 januári tokiói megbeszélései alkalmával tűzték napirendre. A kínai—japán békeszerződés megkötését a kínai kormány 1972 szeptemberében indítványozta a Pekingben tartózkodó Tanakának azzal a nem titkolt szándékkal, hogy szövetségest szerezzen szovjetellenes politikai célkitűzései megvalósításához. Mint ismeretes, a tárgyalások mind a mai napig nem vezettek eredményre. A Szovjetunió esetében az ok az az ultimátumszerű és irreális japán magatartás volt, amellyel Tokió a békeszerződés megkötésének előfeltételéül szabta, hogy a szovjet fél adja vissza az antifasiszta koalíció jaltai egyezménye értelmében a Szovjetunióhoz csatolt szigeteket A történelmi igazsághoz tartozik, hogy amikor az ötvenes években először került napirendre a két ország közötti békeszerződés megkötése, szovjet részről hajlandók lettek volna két, Hok- kaidóhoz közel fekvő szigetet: Habomait és Sikotánt visszaadni Japánnak. Tokió azonban ezzel nem elégedett meg, további követelésekkel állt elő és másik két szigetet — Kunasir és Iturop — is visszakövetelt. A Szovjetunió a Hatojama 1956-os moszkvai tárgyalásai alkalmával aláírt nyilatkozatban fenntartotta ajánlatát azzal, hogy a két sziget átadása a békeszerződés megkötése után lesz esedékes. A japán— amerikai biztonsági szerződés azonban új helyzetet teremtett. Szovjet részről bizonyára abból indultak ki, hogy a szigetek átadása a Szovjetunió ellen felhasználható támaszpontterületet gyarapítaná, s ezért e két sziget visszaadását az új helyzetből következő logikus feltételhez, nevezetesen a Japánban állomásozó idegen csapatok kivonásához kötötték. A hegemónia záradék A helyzet lényegében azóta sem változott. Azaz, hogy mégis, amennyiben a kínai vezetés he- gemonisztikus törekvése és szovjetellenes politikája következtében megromlott és a mélypontra süllyedt a szovjet—kínai viszony. Ez a magyarázata annak, hogy hivatalos pekingi tényezők sorozatosan támogatták, sőt, ösztönözték a Szovjetunióval szemben támasztott japán területi követeléseket. A cél kettős volt: egyrészt a szovjet—japán viszony megrontása, másrészt a kínai részről 1972 óta állandóan szorgalmazott békeszerződéssel összefüggő politikai nehézségek leküzdése. A két ország közötti béke- szerződésnek ugyanis van egy mindmáig áthidalhatatlannak tűnő buktatója a japánok számára. A pekingi szövegtervezet egy szovjetellenesnek minősülő záradékot, az úgynevezett hegemóniaellenes formulát tartalmaz. Az eddigi japán kormányok nem vállalták, hogy egy ilyen kitételt tartalmazó szerződés aláírásával felsorakozzanak a kínai külpolitikai irányvonal mellett. Ezzel összefüggésben Szonoda külügyminiszternek, januári moszkvai látogatása alkalmával határozottan értésére adták, hogy a Szovjetunió negatívan vélekedik egy, az említett záradékot tartalmazó japán—kínai- szerződésről. , Miután Szonoda dolgavégezet- lenül távozott Moszkvából, másfelől mind több sajtójelentés látott napvilágot a japán békeszerződés aláírásának lehetőségéről, Moszkvában egyoldalúan nyilvánosságra hozták annak a szovjet—japán szerződésnek a tervezetét, amelyet nem a békeszerződés helyett, hanem addig is, amíg az beérik, a jószomszédság és az együttműködés elveinek rögzítésére ajánlanak a japán kormánynak. A tervezet szerint mindkét fél kötelezettséget vállalna arra, hogy a vitás kérdéseket kizárólag békés eszközökkel oldják meg, tartózkodnak az erőszak alkalmazásától, az azzal való fenyegetőzéstől, továbbá egyik fél sem engedné, hogy területét a másik fél biztonságát sértő akciókra használhassák fel. A szerződés felsorolja azokat a gazdasági, tudományos és egyéb területeket is, amelyeken szélesítik az együttműködést. Ki utazik? Ez tehát' az a szerződéstervezet, -amelyre a japán fél csak elutasító hangnemben válaszolt. De elutasító volt a japán fél reagálása arra az üzenetre is, amelyet Leonyid Brezsnyev a tokiói szovjet nagykövet útján juttatott el Fukuda Takeo kormányfőhöz, s amelyben ismételten kifejezte a szovjet kormánynak azt a szándékát, hogy folytatja erőfeszítéseit a kapcsolatok további javítására. Ezt igazolta azzal is, hogy moszkvai látogatásra hívta meg a japán miniszterelnököt, aki hírek szerint erre azzal reagált, hogy: „Várjuk Leonyid Brezsnye- vet Japánba és a kétoldalú problémákról azután is eszmecserét kívánunk folytatni a rendszeresített külügyminiszteri konzultációk keretében”. Ugyanakkor állítólag kijelentette: „Mindaddig, amíg nem oldják meg az északi területek problémáját (vagyis nem adják vissza a szigeteket — szerk.), a japán kormány nem gondol a jószomszédsági és együttműködési szerződés aláírására”. Miközben e nyilatkozat elhangzott, a Komeito ellenzéki párt képviselői már csomagoltak, hogy pekingi látogatásukkal megköny- nyítsék a japán—kínai békeszerződés aláírását, amelynek egyik célja éppen az lehet, hogy nyomást gyakoroljanak a Szovjetunióra. Tehát mint már annyiszor a szovjet—japán békeszerződés kérdéséről folytatandó tárgyalások óta, a tokiói külpolitika ingája újra az ellenkező irányba lengett ki. S ennek még egyes józanabb hangvételű tokiói lapok szerint is súlyos következményei lehetnek Japánra nézve. A Japán Times múlt vasárnapi cikke például megállapította: A Kínai Népköztársaság nem csupán gazdasági együttműködésre törekszik, végső célja minden bizonynyal az, hogy befolyási övezetébe vonja Japánt. K. A. NAPI KOMMENTÁR Madrid forró tavasza Egyelőre csupán szűkszavú jelentések szólnak a készülő új spanyol alkotmányról, a ^kidolgozás körülményei azonban máris széles körű vitát váltottak ki. A Spanyol Szocialista Munkáspárt kedd éjszaka ugyanis úgy döntött: képviselője nem vesz részt a Cortes, vagyis a képviselőház alkotmányszövegező szerkesztő bizottságának munkájában. Tették mindezt alig két nappal azelőtt, hogy a héttagú testület végzett volna feladatával, nevezetesen a tervezet és az 1133 módosító javaslat összevetésével. Látszatra a szocialisták döntése nem érdemel túlzott figyelmet, hiszen a hattagúra csappant bizottság nélkülük is boldogul, s a tervezet részletes nyilvános vitája a jövő héten megkezdődhet az alkotmányjogi bizottságban. Valójában azonban sokkal többről van szó. Ügy tűnik, a szocialisták keresték az alkalmat, hogy „kiszálljanak” az alkotmány előkészületi munkáiból. Több szerdai spanyol lap is szemrehányással illette em/iatt a szocialistákat, akik döntésüket azzal indokolták, hogy a kormányzó Demokratikus Centrum Unió módosító javaslataikra nem adott kielégítő választ. Meglehet. Suarez, míhiszterel- nök pártja csakugyan adós maradt a kimerítő válaszokkal. A szocialista párt lépése azonban újabb fontos jele annak, hogy a centrista kormány és az ellenzék viszonyában a mézeshetek végét értek. A jobboldal már lép>ett: madridi megfigyelők egyértelműen az ő sikerükként könyvelik el a kormány általakítását. Adolfo Suarez miniszterelnök feszített tempót diktál a belpolitikában, hogy a múlt évben kötött Moncloa-paktum kedvező hatását Pártja javára gyümölcsöztesse. Aligha lehet más oka, hogy az idén háromszor is urnákhoz szólítják a spanyolokat: az új alkotmányról, a helyi törvényhatóságok és a nemzetgyűlés összetételéről szavaznak majd. A szocialisták tekintélye a szak- szervezeti választásokon megté- pázódott. A még nem végleges adatok szerint előreláthatóan a legerősebb szakszervezeti szövetség a Munkásbizottságok, s ebben a kommunista párt befolyása érvényesül. A szocialisták alighanem már a három választásra tekintve szánták el magukat az alkotmány szerkesztő bizottságának elhagyására. Választóik tömege előtt a bizonyára kompromisszumok árán megszülető alaptörvényt így nyíltan bírálhatják, s később is visszautasíthatják a kormány iránti lojalitás vádját. Döntésük Madrid „forró tavaszára” utal, amelyben a kormány és az ellenzék párviadala kemény küzdelmet ígér, s az esélyek nyíltak. Gy. D. SZAKSZERVEZETI GYŐZELEM AZ USA-BAN Elfogadták a bányászok követeléseit WASHINGTON Magyar idő szerint a kedd éjjeli órákban előzetes megállapodással végződtek a bányász-szakszervezet és a munkáltatók washingtoni tárgyalásai és ennek révén valószínűvé vált, hogy rövidesen befejeződik 'a negyedik hónapja tartó amerikai bányászsztrájk. A megállapodás azt tükrözi, hogy a munkáltatók végül is a bányászok valamennyi feltételét elfogadták." Százhatvanezer szervezett amerikai bányász a múlt héten nagy többséggel elutasította a képviselőik és a munkáltatók között létrejött legutóbbi megállapodást. Ezt követően a kormány kényszerintézkedésekhez folyamodott: a hírhedt Taft—Hartley törvénynyel élve bírósági döntéssel kötelezte a bányászokat a munka újrafelvételére. A döntést a bányászok túlnyomó többsége, dacolva a törvényes következményekkel, figyelmen kívül hagyta. Ez és a mind veszélyesebbé váló szénhiány, valamint sokmillió dollárnyi haszon kiesése indíthatta a bányatulajdonos vállalatokat arra, hogy végül is meghátráljanak és elfogadják a bánya- szók szinte valamennyi eredeti követelését. A bányavállalatok már korábban kötelezettséget vállaltak arra, hogy az elkövetkező három évben összesen 37 százalékkal emelkedik a föld alatt dolgozók keresete. Míg korábban ragaszkodtak ahhoz, hogy a bányászok évi 700 dolláros térítést fizessenek eddig teljesen ingyenes betegségi biztosításukért, most beleegyeztek hogy a térítés csak 200 dollár legyen. Hajlandók azonnali hatállyal felemelni az alacsony bányász-nyugdíjakat és ami a legfontosabb: feladták azt a, követelésüket, hogy felmondhassanak az úgynevezett „Vad”, a szakszervezet által nem engedélyezett sztrájkok résztvevőinek. Jóllehet a legújabb átmeneti megállapodás mindkét fél számára kielégítőnek látszik, jóváhagyásához az egész szakszervezeti tagság többségének hozzájárulására van szükség. Ez legkevesebb tíznapos folyamat — és .pozitív dönitÄ esetén is — további hetekbe telhet, amíg a széntermelés újra eléri a korábbi szintet. Todor Zsivkov bolgár államelnök befejezte tárgyalásait a japán vezetőkkel. A képen Mladenov bolgár külügyminiszter, Zsivkov, Fukuda Takeo japán miniszterelnök és Szonoda külügyminiszter. (Telefoto — AP — MTI — KS.) • Elutazott a Palesztinai Felszabadítási Szervezet küldöttsége A Hazafias Népfront Országos Tanácsának meghívására -március 10—15 között látogatást tett hazánkban a Palesztinai Felszabadítási Szervezet küldöttsége Faruk Kadduminak, a PFSZ végrehajtó bizottsága tagjának, a politikai iroda elnökének vezetésével. A küldöttséggel tárgyalásokat folytatott Pethő Tibor, a Népfront Országos Tanácsának alelnöke. » A tárgyalásokon a felek megelégedéssel állapították meg, hogy a magyar és a palesztinai arab nép baráti kapcsolatai elmélyültek. Az együttműködés további fejlesztésének szándékától vezettetve a HNF Országos Tanácsának és a PFSZ végrehajtó bizottságának képviselői megállapodtak, hogy megemelik kapcsolataik szintjét. Az új megállapodás szerint a PFSZ budapesti irodája a HNF Országos Tanácsa mellé akkreditálva fejti ki tevékenységét. A palesztinai küldöttség szerdán elutazott Budapestről. (MTI) • Az NB I. 27. fordulójának eredményei Ferencváros—Pécsi MSC 1—1 (1—1), Bp. Honvéd—MTK VM 2—0 (1—0); Videoton—Békéscsaba 4—0 (2—0); ZTE—Csepel 0—0; Diósgyőr—Vasas 0—0; Dunaújváros—Kaposvár 1—0 (1—0); Haladás— SZEOL AK 1—Ó (1—0); Ű. Dózsa—MÁV Előre 8—2 (5—0); Rába— Tatabánya 2—0 (1—0) • Befejeződtek a japán—bolgár tárgyalások LAPZÁRTAKOR ÉRKF.ZETT
