Petőfi Népe, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-16 / 64. szám

AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évr. 64. szám Ára: 90 fillér 1978. március 16. csütörtök „A mi hazafiságunk, tettek ha- zafisága!” — a Nemzeti Múzeum homlokzatát díszítő jelszó, vala­mint az ünnepet köszöntő nem­zeti színű és vörös zászlók alatt fővárosi fiatalok, dolgozók ezrei sorakoztak fel március 15-én. az 1848-as forradalom 130. évfordu­lóján. Petőfi, Táncsics, Jókai, Vasvári és a többi márciusi ifjú szellemét, forradalmi hevületét, hazafias lángolását idézte a Múzeumkertben megtartott nagy­gyűlésével a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a KISZ Köz­ponti Bizottsága. Az elnökség tagja volt Ma- róthy László, az MSZMP Politi­Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottsága 1978. március 15-én Kádár Já­nosnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfo­gadta Gyenes Andrásnak, a Központi Bizott­ság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót; Németh Károlynak, a Politikai Bizottság tag­jának, a Központi Bizottság titkárának elő­terjesztésében a mezőgazdaság és az élelmi­szeripar helyzetére, továbbfejlesztésének feladataira vonatkozó jelentést. Az ülésről közlemény jelenik meg. (MTI) Földhivatalok tevékenysége, települések kommunális ellátása a megyei tanács vb napirendjén Tegnapi ülésén a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága a föld­hivatalok tevékenységéről és a települések kommunális ellátásá­ról tárgyalt. Az első napirendi téma előadója Horváth József, a megyei földhivatal vezetője volt, s részt vett Matuz József, a MÉM Föld- és Térképészeti Hi­vatalának vezetője. A beszámoló főként az új in­gatlan-nyilvántartás szerkesztésé­nek feladataival, az üzemek kö­zötti földcserék és földrendezé­sek. valamint a parlagterületek felszámolásának tapasztalataival foglalkozott. Az 1972. évi tör­vényerejű rendelet, amely az új ingatlan-nyilvántartás létrehozá­sát írta elő, nagy feladatot rótt a földhivatalokra. Követelmény, hogy az új nyilvántartás feleljen meg a jelenlegi társadalmi, gaz­dasági viszonyoknak oly módon, hogy a jövőbeni tervek készíté­sénél is alapozni lehessen rá. Alapvető szempont áz is, hogy a munkával kapcsolatban — amit 1980. év végéig kell befejezni —, senkit joghátrány ne érhessen. Ennek érdekében minden ingat- lat-tulajdonossal egyeztetik az adatokat, s lényeges az is, hogy az időközben bekövetkezett vál­tozásokat az érdekeltek bejelent­sék. Sajnos, az állampolgárok — sok esetben a jogi személyek is — ilyenirányú kötelezettségüknek nem tesznek eleget, ami nehezíti ezt a felelősségteljes munkát. A hivatalok ilyen esetben kényte­lenek élni bírságolási jogkörük­kel. A földhivatalokra hárul az újabb rendelkezések alapján va­lamennyi nagyüzem területén a művelési kötelezettség teljesíté­sének ellenőrzése is. Ez évben az egész megyére kiterjedően fel­mérik a földek hasznosítási álla­potát, s ennek ismeretében teszik meg a szakfelügyeleti szervek a szükséges intézkedéseket. Igen nagy munkát jelent a szétszórt földterületek összevonása, a föld­cserék végrehajtása, ami az el­múlt évben meghaladta a négy­ezer hektárt, s az idén sem lesz kevesebb. A parlagföldek nagysá­ga, bár csökkenőben van, még mindig sok a műveletenül ha­gyott terület. Bócsán például ezer hektárt találtak hasznosítás nél­kül, de az ellenőrzött 11 község­ben az ilyen terület csaknem hat­ezer hektárt tesz ki. Nagyrészt alacsony termöképességű és szét­szórt földekről van szó, de a törvény értelmében — földünk nemzeti kincs! — meg kell talál­ni ezek hasznosításának a módját. Kiinduló lépés a területek fel­mérése, a szükséges javaslatok, esetleg szankciók megtétele. A vb megállapítása szerint a megyében működő földhivatalok az elmúlt években szervezetsze­rű, kiemelt és egyéb feladatai­kat megfelelően látták el. A sok esetben kedvezőtlen körülmények között, feszített munkatempóban dolgozó, igen nagy ügyiratforgal­mat is végző földhivatali szak­emberek munkáját elismeréssel vette tudomásul a megyei tanács végrehajtó bizottsága, s több ja­vaslat is született tevékenységük feltételeinek javítására. A megye településeinek kom­munális ellátását vázoló előter­jesztés, melyet a vb illetékes osz­tálya készített, főleg a megye ivóvízzel való ellátásának hely­zetét, a gyorsütemű lakóházépí­téssel, iparosodással összefüggő­en szintén nagy jelentőségű szennyvíz elvezetés sürgető ten­nivalóit vizsgálta. Bár a fejlődés a közműves ivóvízzel való ellá­tásban igen jelentős — a terv­időszak elején a megye lakossá­gának 43 százaléka részesült köz­műves vízellátásban —, az or­szágos aránytól jelentősen elma­radtunk. Még szembetűnőbb az elmaradás a csatornahálózatba bekötött lakások arányát tekint­ve, ami országosan 33, Bács-Kis- kunban 7,3 százalék. A városok között is nagy az eltérés: Kecs­keméten, Baján, Kiskunfélegyhá­zán 20 százalék körüli, Kiskun­halason 14, Kiskőrösön mindösz- sze 3,8 százalék. Amint az előterjesztés megálla­pította: az elmúlt évek során — az öröklött elmaradottság és a településfejlesztés gyorsuló üte­métől elmaradó közművesítés kö­vetkeztében — olyan feszültségek keletkeztek, melyeket egy közép­távú tervben már nem lehet fel­oldani. Keresni kell e tervidő­szakban is a legégetőbb gondok megoldását, a VI. ötéves tervben pedig a közműfejlesztés ütemé­nek lényeges növelésére van szük­ség. Ha ezt nem tudjuk elérni — hangsúlyozza az előterjesztés —, rákényszerülünk minden más ágazatban is a további fejleszté­si célok felülvizsgálatára. Az V. ötéves terv pénzügyi megalapozá­sát nagymértékben segítette a tölbb, mint 200 millió forint hitel- felvétel és a jelentős koordiná­ció. Ezt kell szélesíteni, a lehe­tőségek további felmérésével és ésszerű kihasználásával. A vb ál­lást foglalt abban is, hogy az Or­szágos Vízügyi Hivatal szakmai támogatásával és az érdekelt me­gyei vízügyi szervek közreműkö­désével el kell készíteni a megye vízellátásának és csatornázásának hosszútávú fejlesztési tervét, táv­lati vízgazdálkodási javaslatát. A megyei tanács végrehajtó bi­zottsága a továbbiakban bejelen­téseket tárgyalt. T. P. Kivonták a Szomáliái csapatokat Ogadenből A mogadishui tájékoztatási mi­nisztérium hivatalos bejelentése szerint befejeződött a Szomáliái reguláris csapatok „kivonása” Ogadenből. Mint ismeretes, Szomália az­után jelentette be csapatai kivo­nását, hogy az etióp hadsereg visszafoglalt minden stratégiailag fontos területet. Szomália hosszú ideig tagadta, hogy reguláris egy­ségei harcolnának etióp területen. Mengisztu Halié Mariam, az Etiópiái Ideiglenes Katonai Kor­mányzótanács (DERG) elnöke az Africa című londoni folyóiratnak adott nyilatkozatában ismételten hangsúlyozta, hogy Etiópia sem­miféle területi követelést nem tá­maszt szomszédaival, így Szomá­liával szemben sem. A hosszútávú politikai és gaz­dasági együttműködés alapjainak megteremtése érdekében azt ja­vasoltuk, hogy hozzunk létre ál­lamszövetséget a térségben. A Szomáliái vezetők azonban eluta­sították valamennyi konstruktív javaslatunkat és háborút indí­tottak Etiópia ellen — mutatott rá nyilatkozatában a DERG el­nöke. Munkavédelem • A megye- székhelyen, a Kossuth téri nagygyűlés szónoka Fehér Sándor volt. kai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első tit­kára, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának el­nöke, Király Andrásné. az MSZMP Budapesti Bizottságának titkára. Farkasinszky Lajos, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese, továbbá a budapesti állami, tár­sadalmi szervek, a fegyveres tes­tületek számos más képviselője. Felhangzott a Himnusz, Koncz Gábor színművész elszavalta a Nemzeti Dalt, majd Kovács Je­nő. a KISZ Központi Bizottságá­nak titkára köszöntötte a nagy­gyűlés részvevőit. Ezután S. He­gedűs László, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa titkára mondott beszédet. Az ünnepi szónok az évfordu­ló jelentőségét méltatva kiemel­te: — 1848-ban egy világ figyelt ránk. A forradalom lángja, a szabadságért vívott nagyszerű küzdelem megrázta Európát. So­kan tudatosan vállalták, hogy a nemzeti függetlenségért vívott harccal, egyben a „szent világ­szabadság” ügyét is szolgálják, reménységet, forradalmi lelkese­dést keltve az elnyomottakban. A nemzeti szabadságharc így vált nemzetközivé és forrt össze az emberi, a társadalmi haladás ügyével. Március nagysága mind­emellett abban van, hogy tanítá­sa ma és a jövőben is igaz lesz. Ezt követően megkoszorúzták az 1848. március 15-i események­nek emléket állító márványtáb­lát. — A tavasz a magyar megúju­lásoknak, a magyar történelem dicső márciusainak ideje is. Né­pünk szabadságvágyának lángjai tavasszal lobogtak a legmaga­sabbra és fényük bevilágította a boldogabb jövő felé vezető utat — hangsúlyozta március 15-i be­szédében, a kecskeméti Kossuth téren tartott ifjúsági nagygyűlé­sen Fehér Sándor, a Hazafias Népfront városi elnöke. Az 1848- as magyar szabadságharc kezdete százharmincadik évfordulója al­kalmából rendezett ünnepségen a megyeszékhely oktatási intéz­ményeiből, üzemeiből, hivatalai­ból több mint háromezren vettek részt; jelen volt Katanics Sán­dor, a megyei pártbizottság tit­kára és dr. Arvay Árpád, a me­gyei tanács végrehajtó bizottsá­gának titkára is. A Forradalmi Ifjúsági Napok nyitóeseménye külsőségeiben méltó volt a hagyományokhoz: kezdetként fanfárok szólaltak meg a városi tanács erkélyéről, majd a Kodály Zoltán Ének-Ze­nei Gimnázium száztagú kórusa A termelés korszerűsítése következtében egyre több gép és berendezés kerül a mező- gazdaságba is. Ez növeli a balesetveszélyt. Helyes tehát, ha az üzemek mindent meg­tesznek annak érdekében, hogy megvédjék dolgozóik testi épségét, egészségét. Min­den mezőgazdasági szövetke­zet elkészítette munkavédel­mi intézkedési tervét, ami 1980-ig határozza meg a ten­nivalókat. Az V. ötéves terv időszaka alatt csaknem 690 millió forintot költenek mun­kavédelemre a közös gazdasá­gok. Egyebek között nagy gondot fordítanak a dolgozók képzésére, hogy megtanulják a korszerű és a drága gépek kezelését, a védőruhák, védő­italok beszerzésére, a baleset- védelmet szolgáló berendezé­sek felszerelésére, általában a szervezett munkavédelemre. A megyei tanácsnál ezek­ben a napokban összegezik azokat a jelentéseket, amelye­ket a városi tanácsok és a já­rási hivatalok küldenek be a mezőgazdasági szövetkezetek munkavédelméről. Az elmúlt esztendőben a tervezettnél csaknem 20 millió forinttal többet költöttek a közös gaz­daságok munkavédelemre. A beruházott összeg megközelíti a 190 millió forintot. Talán ennek is szerepe volt abban, hogy tavaly a balesetek szá­ma 15 százalékkal volt keve­sebb, mint az előző eszten­dőben. A három napon túli keresőképtelenséget okozó üze­mi balesetek miatt kiesett munkanapok száma 10 száza­lékkal csökkent. Az országos adatok szerint viszont emel­kedtek a baleseti mutatók, sőt az idén kétszer annyi volt a halálos és a csonkulásos bal­esetek száma, mint az előző esztendő hasonló időszakában. Annak ellenére, hogy nálunk az összkép valamivel jobb, mint az országos helyzet, nem lehetünk elégedettek, hiszen megyénkben is az egy bal­esetre jutó kiesetmunkana­pok száma tavaly az előző évi­hez képest valamit emelke­dett. • Fontos feladat a mezőgaz­dasági üzemekben is a mun­kavédelmi intézkedési terv végrehajtása. Néha előfordul, hogy a gazdasági vezetőkön kívülálló okok miatt nem si­kerül végrehajtani a feladato­kat. Sokféle akadály merül­het fel. Íme egy részlet a kis­kőrösi Városi Tanács erre vo­natkozó jelentéséből: Bár a • Koszorúznak a megye és Kecskemét KISZ-vezetői a Kossuth-szo- bornál. (Tóth Sándor felvételei.) Szövetség megyei bizottságét Sza- lóki Józsefné és dr. Adorján Mi- , ’ 5 hály megyei és Érsek György vá­rjál rosi titkár helyezte el Kossuth iSpf Lajos szobrának talapzatán. El­lZL helyezte koszorúját a honvédség, >‘S a 623. számú Ipari Szakmunkás­i0f ‘ képző Intézet és a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyára KISZ- - i É JäH I bizottsága is. Kecskemét fiatal­mm -iJhB Ifik sága vörös virágokkal, az óvodá­V sol< zászlókkal emlékeztek meg i jrf’ffi/.. H|iáj na8y nemzeti ünnepünkről. A I kMÉHHÉK Katona József Színház művésze, jT1|H g::~5 áron László mondta el a Nem­SRifflrvni 'KPI zeti Dalt- ma)ü az énekkar Kos­P* * *- suth-nótákat énekelt, végezetül -HP,,.Ped‘g a Szózatot adta elő. Meg- PP koszorúzták délelőtt Petőfi szob­vételével rendezték' nagygyűlést. A térzene után nagy sikert ara­tott a verbunkost is bemutató tánckar. Arnold Julianna városi KISZ-titkár ünnepi beszéde után helyezték el a megemlékezés ko­szorúját a költő szülőházán, majd a Petőfi-téren folytatódott az ün­nepség, amelyre egyébként turis­tacsoportok is a városba érkez­tek. A gimnáziumban országos asztaliteniszbajnokság folyt, a művelődési ház kamaratermében Kornis Péter fotóiból rendezett kiállítást nyitottak meg. Szerte Bács-Kiskun megyében nagy ünnepünkre való emlékezés jegyében tartották rendezvényei­ket a fiatalok. Kecskeméten és Hercegszántón Ifjú Gárda-napot tartottak, Tiszaalpáron, Kiskun- majsán, Baján és Kiskunfélegy­házán ifjúsági nagygyűlést. Kis­kunhalason a politikai dalosok találkoztak. Mindezekkel a rendezvényekkel országszerte megkezdődtek as 1978. évi Forradalmi Ifjúsági Na­pok. —i —f • Petőfi emlékének áldoznak a fiatalok virágai. zengte el a Himnuszt. A piros- fehér-zöld színű zászlókkal fel­lobogózott téren beszélt március 15-e máig érvényes tanításáról Fehér Sándor, majd az összese- reglett, kokárdás fiatalokhoz in­tézte szavait. — A ti számotokra — mondot­ta —, a ma ifjúsága számára is a nép szolgálatára való elköte­lezettség lehet és kell hogy le­gyen az a helyes út, ameiy a megújító, az örök márciusok út­ján elvezet a boldogabb holna­pokhoz. A népért szakadatlanul cselekedni, ez a márciusok ifjú­ságának hozzátok szóló üzenete. Ezután következett a koszorú­zás. A Hazafias Népfront koszo­rúját dr. Bodóczky László me­gyei elnök. Fehér Sándor. és Bartha Imréné városi titkár; a Magyar Kommunista Ifjúsági védőruhák általában megfele­lőnek mondhatók, a permete­ző overálokkal bajok vannak. Bővek, esetlenek, mosáskor az impregnálás tönkremegy, mi­nek következtében áteresztik a permetlevet, másszóval a ruha nem tudja teljesíteni funkció­ját. Nyáron rettenetesen me­leg, szellőzése nem kielégítő, a dolgozóknak sok bosszúsá­got okoz. A növényvédő kalap sem felel meg a követelmé­nyeknek. mert használatkor a látást gátolja. A dolgozók úgy segítettek ezen a gondon, hogy drótot fűztek a szélébe, hogy a tartást biztosítsák. A nö­vényvédő ruha új modelljét javasolják kidolgozni. Esetenként baj van tehát a munkavédelmi felszereléssel. A szövetkezeti munkavédelmi felügyelők nemrég tartott megyei értekezletén a védő­kesztyűk minőségét is kifogá­solták. Szóvátették azt is, hogy a dolgozók oktatását segítő szemléltető eszközök, propa­gandaanyagok nagyrészt nem mezőgazdasági jellegűek, ami a képzés hatékonyságát befo­lyásolja. Már többször hangzott el olyan javaslat, hogy a védő­eszközök gyártását egységesen kellene megoldani a mezőgaz­daság számára. Szükséges len­ne megbízni ezzel egy válla­latot, vagy akár szövetkezetei is. A Kiskunsági Mezőgazdasá­gi Szövetkezetek Szövetségé­nek példamutató kezdeménye­zése országos visszhangra ta­lált. A szövetség megszervezte a növényvédő szerrel dolgozók rendszeres egészségügyi szűrő- vizsgálatát. A területi szövet­ség és az SZMT munkavédel­mi osztálya együttműködési szerződést kötött a szövetke­zeti munkavédelem jobb meg­szervezésére. Tapasztalhatunk tehát némi szemléletváltozást, de még sok a tennivaló. Gyakran elő­fordul. az is, hogy a dolgozók sem tartják be a rendszabá­lyokat, emiatt éri őket baleset. Könnyelműségük következté­ben károsodik egészségük, tes­ti épségük, sőt olykor életük­kel is fizetnek a mulasztásért. A mezőgazdaság veszélyes üzemmé vált, hiszen egyre több gép helyettesiéi a kézi munkát. Fontos tennivaló a balesetek megelőzése. Ennek érdekében az oktatáson kívül, gondoskodni kell a gépek fo­lyamatos karbantartásáról, felújításáról, a nyugodt mun­kakörülményekről. A termelé­si tervek sikeres teljesítésé­nek egyik előfeltétele a bal­esetmentes munkavégzés. Ez egyúttal az üzem egyik belső tartaléka is. K. S. mmmmmsammm. március 15-én mlG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MEGKEZDŐDTEK A FORRADALMI IFJÚSÁGI NAPOK Ünnepségek, koszorúzások

Next

/
Thumbnails
Contents