Petőfi Népe, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-15 / 39. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1978. február 15. NEHÉZ ESZTENDŐ UTÁN Termelésfejlesztési törekvések a kiskunhalasi üzemekben Kiskunhalas ipari üzemeinek termelése 1977-ben 8,5 százalékkal növekedett. A megyei átlaggal csaknem megegyező mértékű fejlődés azonban egészében is és részleteiben is eltért a tervezettől. Az üzemek égy .része elmaradt tervétől, másik — kisebb — ré- sze v*sz°nt túlteljesítette előirányzatát. A múlt évi-munka körülményeire a városban a termékszerkezet és a termelés korszerűsítése volt- jellemző. E programok megvalósításán munkálkodtak az1 üzemi kollektívák. A nagyarányú változásokat természetesen eltérő feltételek között hajtják végre, s részben ebből is következik* hogy nem mindenütt sikerrel. • A Ganz-MÁVAG kiskunhalasi gyáregysége több, mint hat százalékkal teljesítette túl múlt évi tervét. T eheráru-szállí tási rekord Baján A teljes rekonstrukció időszakában is eredményesen dolgozott a Baromfifeldolgozó Vállalat halasi gyára, ahol még az,export fokozására Is maradt energiája a kollektívának. A termékszerkezet fokozata átalakítását itűzte ki célul a Ganz-MÁVAG gyáregysége, ennek megvalósítása és az eszközök korszerűsítése mellett terven felül tudta -növelni termelését. A Papíripari Vállalat halasi gyárában a múlt évben 14 százalékkal fokozták a termelést, ezzel azonban még valamelyest elmaradtak tervüktől. Az EPFA- gyúrban az előző években már megtörtént a termékszerkezet módosítása. Az ettől várt termelés- emelkedést azonban nem tudták elérni, így az üzem tetemesen elmaradt előirányzatától. Hasonló, arányú, de még nagyobb összeget jelentő a Fémmunkás gyárának elmaradása. Megoldhatatlan problémát okozott ugyanis számukra a termékszerkezet-változtatást megelőző időszakában rájuk bízott egyedi v assz érkéz etek gyártása. Ehhez kezdetben nem rendelkeztek kellő szakmai felkészültséggel a dolgozók, s késve kapta, Illetve kapja meg az üzem a szükséges termelő berenderséseket la a vállalattól. A korábbi években egyenletesen fejlődő Panyo- va--gyáregység Is megtorpant a mólt évben. A szövőgéppark megkezdett korszerűsítése még nem éreztette kedvező hatását. — A fenti — kivétel nélkül nyf.gyvállalitokhoz tartozó — üzemek között tehát szép - számmal akad sikeres és sikertelen évet záró. A köztük levő különbségek egyik oka, hogy nem mindén vállalat mérte fel egyformán - helyesen kiskunhalasi üzemének teljesítőképességét, vétte reálisain számításba a helyi feltételeket. Emellett néhány üzemet hátrányosan érintettek a múlt évben a piaci körülmények is. A Kiskunhalasi Kötöttárugyár számára termelési szempontból 1977 kimondottan sikertelen volt. Kitűzött feladatainak csak.'a kisebbik részét tudta megvalósítani. Ennek okai megosztottak a. gyáron belüli és, az iparági. piáci nehézségek között. A város építőipara számára viszont jelentős fejlődést. hozott a múlt év.. A -Kjlskünhalási -Építőipari Vállalat 28, a Dél-Bécs-K!s- kun megyei Vízmű Vállalat pedig csaknem 10 százalékkal növelte teljesítményét. Mindkét vállalat •túlteljesítette tervét. Fejlődésük a város szempontjából is kedvező, egyik biztosítékát jelenti a továbbra is nagyarányú beruházási tervek teljesítésének. Kiskunhalas iparának ez évi feladata a termelés 7—8 százalékos növelése. Az üzemekben folytatódnak a korszerűsítésl programok. a Fémmunkás gyárban pedig most kezdődik meg a tervezett átfogó fejlesztés. A Kötöttárugyár beruházása a tavasszal zárt’!, a kollektívának ez évben 191 milliós .termelési tervet keli tel'- jcsítefű'e.-Ehhez hathatós segítséget kap á Könnyűipari Minisztériumtól, anjely a gyári helyzet alapos’ és reális felmérése .után két évré szóló intézkedési tervet fogadott el. A Papíripart Vállalat —, elsősorban gépparkjának fejlesztésére — az idén 63 milliós beruházást hajt végre. Folytatódnak a termelékenységet és a munkakörülményeket javító fejlesztések a Pa- nyova és a Ganz gyáregységekben. Ez évben várható, hogy több üzemben kamatoznak már a megkezdett korszerűsítési programok. Arcúit évi nehézségek hatásaként értékelhető egyébként, hógy a vállalatok Idei tervei reálisan veszik számba a helyi termelési körülményeket. A célkitűzések megvalósításának feltételeit a városi Kereskedő mérnökök • A minap telefonon kerestem régi Ismerősömet, az egyik mü- szergyár fejlesztési főmérnökét. Kiderült, hogy a vállalat -kereskedelmi igazgatója lett. Félreértés no essék: nem azon lepődtem meg. hogy valakinek az idő múlásával változhat a beosztása, hanem, hogy így változhat. Egy felsőfokú. műszaki végzettségű szirtiem bérré, egy tehetséges mérnökre egyszer csak rábízzák — rá merik bízni — egy nagyvállalat kereskedelmi 'munkájának irányítását. ' • A műszakiak szaktudása nélkül egyre nehezebb megfelelő eredménnyel kereskedni. A termelési folyamat a fejlesztéssel, a bevérzéssel (anyagok, gépek, stb. beszerzésével) kezdődik és az értékesítéssel zárul. A termelés hatékonyságának javításáért -tehát a szorosan vett értékalkotó szakaszon kívül is sokat lehet fenni. A termelési ráfordítások csökkentése elkezdődhet már a piacon is, azon a piacon, ahol a vállalat vevőként jelentkezik. Ha a kereskedőkhöz a műszakiak is csatlakoznak. akkor könnyebbé és kockázat mentesebbé válik megkeresni a világpiacon art a fajta nyersanyagot, alkatrészt, gépeit, amely esetleg nem is drága és az adott célra még mindig megfelel. • Vagy képzeljük el egy nemzetközi műszerkiállítást valahol a nagyvilágban, ahol a vállalát kiállította legújabb konstrukciójának mintapéldányét, s ez iránt van is érdeklődés, egyszerre két- három kooperációs ajánlattal is szembe kell néznie a kiállításra kiküldött kereskedőnek. Ilyenkor tárgyalni kell. gyorsan mérlegelni, ügyesen manőverezni, hogy a partnereket ne is riasszák el, de elhamarkodottan se egyezzenek meg. Ilyen helyzetben rugalmasan, eredményesen tárgyalni többnyire csak az olyan műszaki szakember tud, «-kinek a kisujjában az adott terület valamennyi műszaki, szakmai ismerete. Aki tudja, hogy gyára miben gyengébb. miben erős, tehát ki tudja választani azt a kooperációs ajánlatot. amely a vállalat számára a legmegfelelőbb, mert azt hozza, arfiiben az adott gyár esetleg híj- jával van. Ilyen helyzetben a kereskedők — erre elég sok a tapasztalat — többnyire elbizonytalankodnak, nem merik megragadni a kínálkozó alkalmat, hiszen nem tudják, hogy melyik ajánlat a legjobb műszakilag a vállalatnak. A helyzetet bonyolítja, ha a kereskedő ráadásul nem is a vállalat alkalmazottja, hanem csak megbízott. • Nemrégiben hajszálnyira épp ilyen eset történt egy hazai szerszámgépgyárral. A nyugat-európai kiállításon bemutatott szerszámgépének vezérléstechnikája nagy sikert aratott, sokan azonnal vettek volna belőle, s amikor kiderült, hogy a gyártás még nem indult meg, többen tettek ajánlatot termelési kooperációra. A külkereskedők azonban az akkor elhangzott ajánlatokra, ennek már fél éve, még nem válaszoltak. Ilyen helyzetben egy kereskedő, aki magas szintű műszaki ismeretekkel is rendelkezik, vagy egy műszaki, aki megfelelő kereskedelmi jártassággal is bír, hamarabb megtalálja a megfelelő megoldást, s aligha múlnak a hónapok, úgy, hogy a kifejlesztett, értékes gyártmány sorka — hazai gyárltás egyedül, vagy gyártás kooperációban — még mindig eldöntetlen. Jó lépés tehát, ha gyakorlott, felkészült műszaki szakembereket irányítanak át a kereskedelmi munkába. A nyugat-európai műszeriparban egyébként a gyárak kereskedelmi részlegeiben a létszám 40—60 százaléka eleve műszaki végzettségű. Többnyire úgynevezett eladó mérnököket foglalkoztatnak, akik műszaki tudásuk mellé különböző módon — egyetemeken, főiskolákon, tanfolyamokon — megszerzik a kereskedelmi, közgazdasági ismereteket is. • Ezért érdemes örömmel üdvözölni, ha a kereskedők kö-zé egyre több mérnök kerül. Persze egy-egy gyengébb piaci eredmény, vagy egy-egy piac elvesztése nemcsak a kereskedőkön múlott és múlik. A termelést Irányító műszakiak is könnyen „kiejthetnek” egy-egy terméket a piacról: például pontatlan szállítással, vagy az ingadozó minőséggel. Az ilyen hibákat a legkitűnőbb kereskedelmi munkával sem lehet ellensúlyozni. Ezt a termelést irányító műszakiaknak kell megérteniük. Nos. ezt a megértést is segíti, ha a piac „normáit” nemcsak a kereskedők, hanem a piacokon dolgozó műszakiak közvetítik majd — a műszakiaknak, a műszakiak nyelvén. G. F. Tél a hajójavítóban Téli kép fogadja a látogatót a Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat bajai (izeménél. A baja—bezdáni tápcsatorna kiszélesített szakaszán javításra váró vízijárművek sorakoznak. Ha megjavul az időjárás, felélénkül az egész környék. (Méhes! Éva (elvétele.) vezető szervek .is fokozottan ellenőrzik. s mtn/denültt segítik a termelési mozgalmakat. Zs. A A MÁV bajai úllomúsfőnökségén az elmúlt évben minden eddiginél nagyobb mennyiségű árut szállítottak el. Az elmúlt évben minden eddigi eredményt túlszárnyalva 420 558 tonna teheráru hagyta el a bajai állomást, s így tervüket 103,8 százalékra teljesítették. A legnagyobb forgalom ősszel volt. a gyümölcs-, gabona- és cukorrépa-szállítás Idején. A jól megszervezett munka eredményeként vagonhtány csák elenyésző mértékben jelentkezett. Jávor Imre. állomásfőnök elmondotta, hogy a főnökség 9 szocialista brigádja elismerésre méltó munkát végzett. A személyvonatok az elmúlt évben 329 537 utast szállítottak el Bajáról. A menetrend szerinti indítást a személyvonatoknál 99,73 százalékban, a tehervonatoknál 96,76 százalékban teljesítették. A kiváló eredmények mellett szólni kell a még mindig magas kocsiállás pénzbírságról. A vállalatok és gazdaságok az elmúlt évben 1 millió 519 ezer 404 forint kocsiállás pénzt fizetlek Legtöbbet a TÜZÉP, VOLÁNi art ÁFOR, és a Gapjúforgalmi Vállalat fizetett. Meg kell azonban Jegyezni, hogy a Volán nem mindig saját hibájából fizet kocsiállásbírságot, mert vannak vállalatok, amelyek nem hajlandók szombat délután vagy vasárnap átvenni az árut. Azt is el Kell mondani, hogy a város, járás vállalatainak, gazdaságainak növekvő gondja, hogy a Volán nem köt velük elfuvarozási szerződést, tgy az időben el nem szállított áru kocsiállásbírsága az illető vállalatot terheli. Komoly gondot okoz a MÁV- nak a külföldi kocsik huzamosabb Ideig Itt tartózkodása (nem ritkán 70 órát is) aminek kocsiállás-bírságát nyugati valutával kell fizetni. Sok vállalat inkább fizeti a kocslállásbírságot. semhogy megszervezné a szombat délutáni, vagy a vasárnapi kirakodást. A MÁV bajai éllomásfőnöksége ez évi szállítási tonmatérvét még pontosan nem Ismeri, de biztosra lehet venni, hogy a tavalyinál is magasabb, lesz. Ennek szállítási feltételei biztosítottak. A kocsipark azonban csak úgy lesz elegendő, ha a szállító felek a beérkezett vagonókat Idejében kirakja. A bajai főnökség igen nagy erőfeszítéseket tesz azért, hogy szállítási kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tegyen, ennek eredményeként kapta meg tavaly is a Kiváló Főnökség kitüntetést Sz. F. T \I I O/AS í/l Ml I APÓKBAN Tett követi a programot A Zománc című újságban megjelent két cikket ismertetünk. Az MSZMP „Lampart” ZIM vállalati bizottságának végrehajtó bizottsága Januárban megtárgyalta a vállalat 1978. év,l cselekvési programját. A tervek és azok teljesítésének alapja az elmúlt évben elért eredmény. Megállapították, hogy a vállalat az 1977. évi terveiben és cselekvési programjában rögzítetteknek megfelelően jelentős gazdasági eredményt ért el. Termelésüket az 1976. évihez viszonyítva több mint 8 százalékkal növelték, 4,5 százalékos létszámcsökkenés mellett. Árbevételük meghaladta a kétmilliárd forintot, termelékenységük több mint 12 százalékkal növekedett, nyereségük pedig jelentős mértékben, az előző évi 116 millió forintról 212 millió forintra emelkedett az 1977. évben. Az idei célok Az elért kedvező eredmények mellett azonban a gazdálkodás egyes részterületein olyan hiányosságok jelentkeztek — főleg a gyártás minősége, illetve az áruk minőségi kihozatala területén —, amelyek a vállalat gazdálkodásának hatékonyságát lassítják, fékezik. Ebből törvényszerűen adódik, hogy az 1978. évi gazdasági feladatok tervezésénél alapvető gazdaságpolitikai követelmény ezek felszámolása. Gyorsítani kell a gazdaságos termék- szerkezet kialakítását, s törekedni kell arra, hogy 1978-ban a termékszerkezet az értékesítési és hatékonysági követelményekkel összhangban tovább javuljon. Az eddigieknél jobban kell fokozni az élőmunka hatékonyságát, javítani a készletékkel való gazdálkodást, az álló- és forgóeszközök kihasználását, a termelés gazdaságosságát. A vállalat 1978. évi cselekvési programjában rögzítették, hogy a befejezett termelés 2 milliárd 138 millió forintos nagyságrendű, rubelkivitelű exportjuk 7 millió 460 ezer rubelnyi ösz- szegű, a dollártertiletű export pedig 10 millió 595 ezer dollár nagyságrendű lesz. A termelékenységet a program szerint 5,9 százalékkal növelik. Mindezek teljesítéséhez és a lehetőségek szerinti itúLteljesitésé- hez nagymértékben támaszkodnak a szocialista munkaversenyben és a szocialista brigádmozgalomban rejlő lehetőségekre. A megvitatott vállalati cselekvési program fejezetekben és pontokban rögzíti a vállalat magatartásának főbb irányait. Eszerint a tavaly elért ütemességet tovább kell javítani, el kell érni a nagy értékű és nagy teljesítményű gépek legalább 80 százalékos kihasználását. Gyorsítani kell a gyártmány- és gyár- tásfejlesztési tevékenységet. A műszaki intézkedések során kiemelten kell foglalkozni a minőség javításával. A cikk szerzője Bánhidi László azzal fejezte be írását, hogy az MSZMP „Lampart” ZIM vállalati bizottsága megtárgyalta a végrehajtó bizottság által elé terjesztett anyagot, majd a vitában elhangzott észrevételek, Javaslatok és kiegészítések figyelembevétele után elfogadta a vállalat Idei cselekvési programját. Hogyan készült a komplex intézkedési terv A másik cikk szerzője arról tudósit, hogy elsőként a ZIM kecskeméti gyárában készült el, méghozzá jóval a határidő előtt a gyár 1978. évi cselekvési programja és az erre épülő komplex intézkedési teív, A terv a cselekvési program gazdaságpolitikai irányelveit, a vállalati kötelezettségeket, s a szocialista brigádoknak az alaptery túlteljesítésére tett vállalásait tartalmazza. Az alapterven felül ötmillió 300 ezer forintos árbevételnövekedést vállalt a gyár kollektívája. Ebből 3 millió 140 ezer forintot eredménynövelő megtakarítás útján alkarnak elérni. Milyen módon? Szocialista munkaversennyel, a minőségi mutatók javításával, még jobb készletgazdálkodással, ésszerű munka- és üzemszervezéssel. Műhelyenként Látható tehát: a kecskemétiek komolyan vették a Láng gépgyári munkások felhívását, illetve csatlakozásukat a munikaversenyhez. A komplex intézkedési tervjavaslatot a közelmúltban műhelyenként vitatták meg, illetve egészítették ki a szocialista brigádok vezetői. Zablahóczky Pál, üszb- titkár mondja: — Azért választottuk a tanácskozás üzemenkénti lefolytatását, mert így a kisebb egységekben alaposabban, és részletesebben megvitatják a brigádvezetők a tervjavaslatot. A gyár 49 brigádjának képviselői így valóban érdemben tárgyalhatták meg és egészíthették ki az intézkedési tervben szereplő feladatokat. Valóban, így történt: e tanácskozásokon számtalan hasznos hozzászólás kritikai és javaslat- tevő észrevétel hangzott el. Néhány példát sorolunk fel ezek közűi: A zománcanyagtermelő üzemben kifogásolták a rendkívül mostoha körülményeket, s azt kérdezték, mikorra várható a javulás? Sajnos ugyanis a komplex intézkedési tervben nem szerepelt ezzel kapcsolatban változtatás. A zománcanyag gyártási tervről megelégedéssel állapították mee, hogy az a korábbi évektől eltérően reális, s valós helyzetnek alkalmazkodó: felmérve a munkaerő-helyzetet, a rendelkezésre álló munkaidő-alapot, mintegy 1300 tonna import zománcanyag behozatalát is megtervezték. — A létszámhiány miatt az 5 ezer tonna körüli zománcanyag- gvártás is csak igen nagy erőfeszítéssel, minden szombati termelőmunkával valósítható majd meg. Ez mintegy 260 túlórát jelent majd éves szinten. A további észrevételek a munkabérre vonatkoztak. A terv nem tartalmazza a zománcanyag- gvártási területen végrehajtandó bérfejlesztést, holott egy korábbi közös párt—szakszervezeti értekezleten erre határozatot hoztak. ZOMÁNCOZD ÜZEM: A rekonstrukoló miatti munkarend-változásról esett u legtöbb azó, és arról, hogy teljeslthető-e az 1978-ra előírt zománcozott fürdőkúdmennylség. Jelenleg már 4 zománcozó kemencével kevesebb üzemel, így a napi termelés 760 darab helyett csupán 550 —570 darabból áll, egyre nagyobb a lemaradás. Nem lépett be a termelésbe az átalakított ikerkemence, több alkalommal kellett a munkát átszervezni, szombaton és vasárnap is műszakot kellett elrendelni. A brigádvezetők közül többen foglalkoztak a minőségre ösztönző új bérrendszerrel, azt jónak tartják, s ők maguk is a minőség javítását ítélik a legfontosabb feladatnak, s ugyanezt kérik az öntödei és a tisztítóműhely dolgozóitól. ÖNTÖDE: Komolyan és felelősséggel beszéltek a minőségjavítási intézkedésekről. A tisztító műhelybeliek úgy fogalmaztak, hogy lein- formálhatóbb minőséget kérnek. Problémákat látnak a meo-rend- szer működésében. A „B” oldalon a típusváltásnál előforduló mintaváltozások gyakorisága miatt nehíéz beállni a megfelelő selejt- szintre. Bérezéssel kapcsolatban a hozzászólók a homokműben dolgozók fizetésének sürgős felülvizsgálatát kérték. Kifogásolták többen, hogy a komplex intézkedési tervben nincs szó a formázórendszer homokcseréjéről, pedig indokolt lenne, mert havonta nagyon sok fürdőkádselejtet okoz a szennyezett, idegen anyagokat is tartalmazó, elporosodott forrná zóhomak. Néhányan azt fejtegették, hogy a technológiai osztályt még fokozottabban be kellene vonni a minőség javítását elősegítő Intézkedésekbe. Problémát okoz a gépi öntödei üzemcsarnok fűtetlen- sége, Esetenként bedermednek a formázógép-szelepek, munkahengerek, külön (el kell melegíteni, hogy ismét üzemképesele legyenek. Ez a termelésből Időkiesést is okoz, és erre sem terveztek megoldást az intézkedési tervben. , . , A felsoroltakon kívül még sok egyéb észrevétel történt, apróbb- nagyobb hiányosságokat soroltak fel a brigádok vezetői. Ezeket az intézkedési tervbe építik, s a gyárigazgatói tanácsülés, majd ezt követően a gyár igazgatója már ezt a kiegészített dokumentumot hagyja jóvá. A ZIM kecskeméti gyárának munkásai, brigádjai tehát kinyilvánították készségüket, véleményüket a cselekvési programmal kapcsolatban. Tehetségük aránya- ban hozzájárultak ahhoz, hogy a komplex intézkedési terv feLada- tainak végrehajtása által a gyár és a vállalat segítse az 1978. évi gazdasági terveit, feladatait. B. A.
