Petőfi Népe, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-15 / 39. szám

1978. február 15. • PETŐFI NÉPE • 5

A századforduló táján meginduló irányzatok közül legfontosabb a konstruktivizmus (szó szerint: szerkezetiség). Első mestere, Cézanne, az impresz- szlonlzmusból Indult ki, de mihamar tudatosan szembefordult a csak színre és fényre szűkített látványfestészettel. Űjra főszerephez juttatta a festői ábrázolás többi fontos elemét, a formát, teret, valamint a szerkezetet, a kompozíciót.

A konstruktivizmus nem jelent egységes stílust, inkább általános törekvést, mely még oly ellentétes célú modern izmusokban is felfedezhető. Szembetűnő ismertetője a hangsúlyozott vonalakkal, formákkal jelzett szerkezet. Így alkottak a Fauves — a „Vadak” — csoport avantgardista művészei — Picasso, Rouault, Matisse — is, akiknek munkássága újabb izmusok egész sorát serkentette.

A kubisták a végletekig fejlesztették a konstruktív képépítést. Kis mértani idomokra — kubusokra — bontották a formákat, s gyakran több nézetet egyesítettek egyetlen képen. A kubizmus, mint önálló Irányzat, hamar letűnt, viszont máig jelentős szerepe van korunk művészetében a dekoratív — díszítő jellegű — festészetnek. Célja a szemnek nyújtott vizuális gyönyör felkeltése lágyan ívelő vonalak és derűs összhatású színfoltok révén.

A konstruktív és dekoratív törekvések rendszerint keverednek egymással, tiszta formájukban csak egyes mestereknél találhatók meg. Az ábrázolásmódok, festői törekvések keveredése általában jellemzi a modern művészet egészét.

Mivel az alkotók jó részét elsősorban a formai kérdések érdeklik, az ábrázolás tárgya másodrangúvá vált. A szerkezetiség, dekoratlvitás rögzítésére legalkalmasabb képtárgy a csendélet, szobabelső, táj vagy állapotszerű — cselekvéstelen — figura, akt. Ezért jutottak ezek a témák uralkodó szerephez a „nem beszélő” modern festészetben.

A századelő művészeti forradalma nemcsak esztétikai lázadás volt, hanem a hanyatló kapitalista társadalom szellemiségének a kritikája is. Az izmusok meghirdetői és hívei között ezért találunk olyan sok forradalmár egyéniséget. Az októberi szocialista forradalmat előkészítő mozgalmak része volt az orosz modern festők — Tatlin, Malevlcs, a költő és festő Majakovszkij — konstruktivizmusa. Részben az ő példájuk Inspirálta Kassák Laios eredeti konstruktivista kép-archltektura stílusát.

(Folytatjuk.)

Izmusok és forradalom

• Picasso: Síró asszony. • Henri Matisse: Akt.

Két éve rakták le az Induláshoz szükséges alapokat. Tavaly huszonegyszer jelentkeztek>,n 'a képernyőn. Szereplésük, ha nem Is volt mentes zökkenőktől, biztatónak mondható. Hogyan ítélik meg saját helyzetüket, mit várnak az idei évtől? — kérdeztük Kispál Antalit, a stúdió megbízott vezetőjét.

— 1977 számunkra a tanulás éve volt. Felmértük az erőnket, számbavettük, hogy mire vagyunk képesek, mit kezdhetünk a meglevő technikai adottságokkal? Most ott tartunk, hogy van egy szilárd, állandó műsorunk, a Dél-alföldi Krónika, ezt szeretnénk még tartalmasabbá tenni. A témaválasztásnál gondot jelent az is, hogy mit vigyünk az egyelőre még közös és osztatlan képernyőre? Műsorainkat nemcsak a körzetünkben lakók nézik, hanem az egész ország. Ez is egyfajta kötöttség, amelyen majd csak a regionális sugárzás megvalósítása változtat.

Mostani helyük sem alkalmas a zavartalan munkára. Amikor a sportcsarnokban rendezvény van, a stúdiót nem lehet használni. Minden zaj áthal latszik. Körülményes az állandó utazgatás is, Szeged—Budapest között. A náluk rögzített anyagokat ugyanis a pesti központban vágják, montírozzák.

— Valóban úgy néz ki, hogy stúdiónk hamarabb kinőtte magát, mint ahogy az új helyünk elkészül. Tervezése már elkezdődött, a kivitelezővel is tárgya- lunk. de belel ölik- néhány év amíg az új épületben berendezkedhetünk.''De .-addig- sem- állhatunk le. Az idei esztendő a megerősödés és a további útkeresés éve. Szeretnénk kialakítani egy sajátos karaktert, ez nem megy egyik napról a másikra. Munka- • társaink most ismerkednek a szakmával, hiányzik a gyakorlat, sok idő elmegy az utazással. Igyekszünk, hogy a nézők ezt ne vegyék észre.

Tavaly láthattunk is néhány jól sikerült produkciót. Ilyen volt a tiszai halászokat bemutató riportfilm. Bács megye talán ritkábban szerepelt, de akkor olyan érdekességek kaptak nyilvánosságot, mint a népművelőket képző bajai középiskola úttörő kezdeményezésének vizsgálata, vagy az alupigment-gyártással foglalkozó műsor, amely arról tudósított, hogyan lehet exportképes terméket előállítani hulladékanyagokból ?

— Tisztában vagyunk vele, hogy az arányokra még jobban kell ügyelnünk. Az a feladatunk, hogy a körzetünkhöz tartozó három megye társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális életének legjellemzőbb pontjait emeljük ki és egyenlő arányban. De említettem már, hogy amíg nem kizárólag magunknak sugárzunk, főként olyan témák jöhetnek szóba, amelyek országos érdeklődésre tarthatnak számot. Ilyen például a februárban induló új műsorunk, a Honnan jössz, hová mész? Ebben pályakezdő tanárok gondjaival foglalkozunk. Folttátijsát Is. tetv.^zük olyan pedagógusokról, akfk húsz év után hagyták ott a gyerekeket és a katedrát. A Kalocsán élő Raffui Sarolta írónő sem szerepelt még önállóan képernyőn, most készítettünk róla tévéportrét,

— Az eddiginél többet szeretnénk megmutatni a három megyében levő tudományos és művészeti értékeikből. Tervezünk külön műsorokat a három színház színfalak mögötti életéről és folytatni kívánjuk a városok, valamint a megyei székhelyek bemutatását. Az idén két művészeti produkciót is tervbe vettünk, egy tévéfilmet és egy tévéjátékot. Ez már bizonyos rangot, színvonalat is jelent és az adja hozzá az alapot, hogy fel- készülten kezdtük az évet. Jó néhány műsort előre leforgattunk. Készen van 45 darab 30 perces anyagunk, ebből az idén 39-et sugárzunk, havonta háromszor, illetve lesz olyan hónap, amikor négyszer is jelentkezünk.

Valamiről még nem beszéltünk. A stúdió kapcsolatáról saját területének közönségével. Ami azért fontos, mert véleményükön mérhető a televíziós munka színvonala és hatékonysága. másrészt segíthetnek is jó ötletekkel.

— Kezdenek bennünket észrevenni — mondja Ágoston György, a műszaki osztály vezetője. — Figyelnek ránk, Szaporodnak a levelek. Bátorítanak bennünket, ötleteket adnak. De volt más tapasztalatunk is. Meghívtak bennünket a szentesi értelmiségi klubba. Kíváncsiak voltunk, hogy mit tudnak rólunk? Kiderült, hogy szinte semmit, Azt hitték, hogy itt egy profi csapat működik, akik játszva összehozzák azt a kevés műsort, ami a körzeti embléma alatt fut. Felvetődött az is, hogy egyáltalán miért vagyunk? Most még talán nincs is szükség ránk, de amikor a második program országos lesz, sőt megindul a harmadik is. kiegészülve a körzeti adásokkal, akkorra nekünk készen kell állnunk. Erre kell készülnünk kemény munkával, sok tanulással.

Egyebek között ezért sem tudtak időt szakítani eddig a stúdió kapcsolatainak építésére. vagy akár munkájuk jobb ismertetésére. Már érzik a hiányát. A pécsiek példájára szeretnének még az idén tévéklubot szervezni a három megyeszékhelyen, ahol rendszeresen levetítenék műsoraikat és megvitatnák. Januárban már hozzákezdtek a jövő évi tervek előkészítéséhez. Ehhez kérik a nézők segítségét, várják a javaslatokat megyénkből is.

Vadas Zsuzsa

Zsigray Julianna hetvenéves

Az évtizedek óta széles körben kedvelt, népszerű írónő sok szállal kötődött, s kötődik a vidékhez, a vidéki élethez. A velünk szomszédos Szolnok megyében született 1908. február 15-én. legényeiben, novelláiban mindenkor szívesen ábrázolta a vidéken élő embereket — és évek óta, ma is, Kiskunhalason él.

Amióta a húszas években megnyerte az Üj Idők egyik irodalmi pályázatát, s rendre közölni kezdték írásait a lapok, folyóiratok, a többi között a tekintélyes Nyugat is, azóta szinte egyfolytában a legkeresettebb szerzők között tartják számon őt. Eddig több mint harminc regényt, számos novellát írt; és egy verseskötete is napvilágot látott álnéven. Tevékenysége tehát arányban volt az eltelt évek alatt a népszerűségével. Elsősorban a történelmi témák érdeklik, és nagy előszeretettel ábrázolta kezdettől fogva az úgynevezett „társasági” életet, a dzsentri világát. Müveiben helyet kapnak az ifjúsággal, szerelemmel és boldogsággal kapcsolatos kérdések, témák.

Az utóbbi évtizedekben inkább a művészek életéről szóló regényei váltak ismertté. A Sugár úti palota (Erkel Ferenc életregénye), a Tragikus keringő (Lehár Ferencről) és a Tékozló élet

(Reményi Ede hegedűművész élete) egyaránt tovább növelte az írónő népszerűségét. Müvei eddig több millió példányban láttak napvilágot, s jónéhány közülük megjelent német, angol és más nyelven is.

Zsigray Julianna évek óta Kiskunhalason él; ide kötik egyebek között ifjúkori emlékei, régebbi élményei. A városról, annak egykori életéről könyvet írt, amióta a falai között tölti napjait. A Csendességi fogadalom című regény megírását saját forráskutatásai előzték meg. Amióta Kiskunhalason él, egy öreg házban gyűjti-rendezgetl élményeinek, témáinak jegyzeteit, s időnként a Dunántúlra utazik, az írók alkotóházába, hogy végleges formába öntse valamely új művét.

Amikor néhány évvel ezelőtt az egyik őt meglátogató riporternek nyilatkozott halasi éveiről, hangsúlyozta, hogy ebből az öreg házból igyekszik figyelemmel kísérni mindazt, ami ma a magyar irodalmi világban történik. Elmondta, hogy jó szívvel látja az újabb nemzedékek írói között a nőket — például Raffal Saroltát és Jókai Annát, akiket tehetségesnek tart.

A népszerű írónőt köszöntjük hetvenedik születésnapján.

V. M.

LEVELEK A SZERKESZTŐSÉGBE

Ami a cikkekből kimaradt

Az újságíró legjobb szándékkal veti papírra mondanivalóját. Arra törekszik, hogy egy-egy témáról minél teljesebb képet adjon olvasóinak. Sokszor nem az ő hibája, hogy ez kevésbé sikerül Előfordul, hogy hiányosan tájékoztatják. Máskor viszont -- ez is gyakori — a cikk megjelenése után kerül napfényre egy-egy új adat, adalék, mely teljesebbé teszi a képet valamely dologról. Ilyen eseteket említünk meg az alábbiakban, kis csokorba gyűjt- vn

*

Reményi Edéről írtunk, születésének 150. évfordulóján. Ezt olvasva fogott tollat Balogh Ödön kiskunma,1sai tanár, hogy kiegészítse az abban foglaltakat, „Nem csak Petőfi, hanem Széchenyi pesti szobrának létesítése is fűződik a nevéhez" — írja —. s a kitűnő hegedűművész az említetteken kívül 1891-ben is járt Fél- égyllázán, Levélírónk még idén is a helyi lap egyik akkori számából: „A hegedűművészt sikerült megnyerni arra, hogy hangverseny kőrútján v>árosunkat is meglátogassa, ahova a nagy művészt .,. édes emlékek fűzik”.

*

Kalmár Sándor főiskolai tanár, a Bolyai János Matematikai Társulat megyei elnöke hasonló céllal küldte el levelét hozzánk. Bolyai János születésének 175. évfordulójára közöltünk cikket lapunkban. „Igen örvendetes, hogy a Petőfi Népe is megemlékezett a mindmáig talán legnagyobb tudósunk, Bolyai János matematikus születésének évfordulójáról” — így kezdi a levelét, s azután elmondja, hogy ő miként látja a matematikus életművét, s annak hatását. Nem ért egyet azzal — ami a cikkünkben szerepelt —, hogy a tudós alkotását „elásták” a kortársak. Szerinte inkább nem ismerték eléggé, vagy ha igen, félreértették őt.

*

Valósággal megható az a levél, amelynek feladója Laczkóczi Antal jánoshalmi lakos, ö az ottani termelőszövetkezet Kossuth brigádjának a vezetője. Beszámoltunk egyik írásunkban arról a törekvésünkről., hogy igyekeznek minél jobban megismerni névadójukat. Nos. ezzel kapcsolatban kifejezték nagy örömüket mast a cikk megjelentetéséért, s ugyanakkor újabb „fegyvertényeiről” tudósítanak bennünket. További községek és városok kulturális vezetőivel, szakembereivel sikerült felvenniük azóta a kap- . csőlátót, Nagy örömükre még Londonból Is kaptak választ egyik levelükre, rpelyben Kossuth ottani napjai iránt érdeklődtek egy tudós történésztől. Sikeresen bonyolítottak le névadójuk megismertetése érdekében egy vetélkedőt Is, amelyen kilenc szocialista brigád vett részt.

*

„Ciróka és Szitakötő a születés- napi kiállításon" címmel írtunk tudósítást a két legismertebb megyei bábegyüttesünk budapesti szerepléséről. Az egyik nekünk címzett levél — a feladója dr. Juharos Imréné óvónő, a „Ciróka" Bábegyüttes tagja — némi kiegészítést fűz ehhez a cikkhez. Örömet Jelent számukra, ha olykor több száz gyerek tapsol a műsoruknak. Megtudjuk azt Is soraiból, hogy többek között Kun- fehértón, Kunszálláson, Kiskunfélegyházán szerepeltek az utóbbi időben. S összesen tíz gyárban és más munkahelyen is.

Hozzátesszük ehhez: az ilyen kiegészítésekre mindig nagy örömmel kerítünk sort. Jó érzés tudni, hogy egy-egy amatőr művészeti csoport tagjai lelkesen és önzetlenül szerepelnek, másoknak örömet szerezve.

*

Beszámoltunk röviden a TIT kalocsai értelmiségi klubjának munkájáról. Amikor az egyik helybeli olvasónk — Bótor Vince — ezt elolvasta, úgy érezte: el kell mondania a nyilvánosság előtt valamit, ami nem szerepelt az említett írásban. Ez pedig az. hogy dr. Bozsó Ferenc nyugdíjas városi főmérnöknek milyen sok köszönhető a klub létrehozásában és felvirágoztatásában. Idézünk a levélből: dr. Bozsó Ferenc „fáradhatatlan, lelkes munkával, nagy hozzáértéssel, ellenszolgáltatás nélkül gondoskodott arról, hogy a legváltozatosabb témájú, kitűnő előadásokat hallgassunk meg". S ezután sajnálattal közli velünk a levél feladója, hogy akiért ó szót emelt most, sajnos, betegsége miatt nem szerepelhet szokott munkahelyén. (Ehhez a levélhez csak annyit teszünk hozzá. hogy cikkünk célja és terjedelme nem engedte meg. hogy az általunk is becsült dr. Bozsó Ferencről írjunk. Ám ez alkalommal szívesen ejtettünk szót — levélírónk kérésére — a szerintünk is érdekes témáról,

Varga Mihály

ÚJ KÖNYVEK

A Gondolat Könyvkiadó újdonságai közül említsük meg a népszerű Gyorsuló idő sorozat új köteteit. Litván György Magyar gondolat — szabad gondolat című könyve a nacionalizmus és progresszió élethalál küzdelmét mutatja be a század eleji Magyarországon. Azt az ismert, szomorú jelentőséget, hogy a teljesen kiürült, meddővé vált uralkodó ideológiának Ady költszetére, Móricz prózájára, Bartók zenéjére, a Nyolcak festészetére, s természetesen a magyar szociológusok és a szocialisták egész tevékenységére egyetlen sztereotip válasza volt: a magyartalanság, a nem- zetellenesség, a hazaárulás vádja. Georgina Masson, az Impéria impériuma című kiskönyve a reneszánsz kori Itália leghíresebb kurtizánjait mutatja be, felelevenítve korukat, annak színes, mindennapi életét is. Megjelentette a kiadó az új Csillagászati évkönyvet, s a Gondolat zsebkönyvek sorozatában Farkas Tamás A holnap autója, valamint Héder- vári Péter A föld különös jelenségei című kötetét is.

A Szépirodalmi Könyvkiadó dicséretes vállalkozásba kezdett, amikor elindította Babits Mihály műveinek kiadását. Az első kötet — a költő összegyűjtött verseivel — most jelent meg, s ami Babits minden hívének, de egyáltalán a szép versek kedvelőinek eleve örömet szerezhet: Babits Mihálytól ennyi vers egy kötetben még soha nem jelent meg.

Második kiadásban Jelent meg Gáli István — az első megjelenéskor napok alatt elkapkodott — regénye, A ménesgazda. Története az ország déli határán, a valahol Mohács alatt fekvő képzeletbeli Mohor községben, Illetve annak közelében játszódik, távol az emberi településektől, egy méntelepen. A regény Izgalmasan és meggyőzően mutatja be főhősének, Busó Jánosnak az erejét, képességét meghaladó feladatokkal való küzdelmét, a történelem szorításába került ember magatartását. Megjelentette a kiadó Domonkos Mátyás esszéinek, kritikáinak kötetét is. Ugyanarról másképpen címmel.

A Corvina Kiadó A művészet kiskönyvtára sorozatában megjelent Keserű Katalin kis kötete Körösfői-Kriesch Aladár festő- és Iparművészről és Harsányt Zoltáné Bordelle művészetéről,

Félmillió adat - tizenhétezer emberről

DR. HENKEY GYULA EMBERTANI VIZSGÁLATAI

Több mint két évtizede foglalkozik rendszeresen embertani — antropológiai — kutatásokkal dr. Henkey Gyula, a Katona József Múzeum tudományos főmunkatársa. 1957 óta mint a Magyar Biológiai Társaság tagja végzi fáradhatatlanul szerteágazó gyűjtőmunkáját. Az 1961-ben megjelentetett Kecskemét és környéke jellegzetes embertípusai című tanulmánya óta összesen huszonöt publikációja látott napvilágot különféle évkönyvekben, tudományos és ismeretterjesztő folyóiratokban, egyéb közleményekben.

Dr. Henkey Gyula az elmúlt húszegynéhány esztendő alatt mintegy tizenhétezer felnőtt embert vizsgált meg embertani szempontból. E vizsgálatok alapján több mint félmillió adatot jegyzett fel és az összegezések után vonta le ezekből a tudomány szempontjából hasznos

megállapításokat. Ezek figyelem- bevételével készítette el tanulmányait. Többek között Fülöp- szállás, Szeremle. Szakmár, La- josmizse. Fájsz és más községekben végzett „méréseket” a lakosság körében, majd a megyehatárokon túl is: Szolnok, Nógrád, Heves, Borsod és más megyékben. Időközben kiterjesztette antropológiai vizsgálatait a nem magyar anyanyelvű nemzetiségi lakosokra is: a szlovákokra, bunye- vácokra, sokácokra és németekre.

A legutóbbi időben többek között megjelent az Adatok Nógrád megye népességének embertani vizsgálatához című munkája A Nógrád megyei múzeumok évkönyvében. Jelenleg már nyomdában van az Etnikai embertani vizsgálatok taxonómiai eredményei Közép-Magyarországon cí; mű nagyobb összefoglaló tanulmánya, mely több mint tizenötezer ember antropológiai adatait tartalmazza. A csaknem kétszáz fotóval illusztrált szintetizáló tanulmány ez év végéig megjelenik. Ugyancsak nyomdai megjelenés alatt van a Kalocsa és környéke népességének etnikai, embertani vizsgálata című tanulmány is. A fentieken kívül készülőben van, illetve befejezéshez közeledik a szerző Heves megyei embertani vizsgálatainak összefoglalása, valamint a kiskunok, a nagykunok és a kiskunsági jászok között végzett kutatások eredményeinek tanulmányokban való feldolgozása.

A szerző részt vesz a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából készülő ötezer oldalas palóc monográfia elkészítésében. Ebben dr. Henkey Gyula a palócok embertani képét rajzolja meg.

—a —y