Petőfi Népe, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-14 / 38. szám
4 9 PETŐFI NÉPE • 1978. február 14. DIVATKÖPENYEK - EXPORTRA IS Bácsalmás, Szegedről nézve SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS Közös támadás az influenza ellen Amikof elkezdődött a vidék iparosítása, Bácsalmáson elsők között létesített üzemet a Szegedi Ruhagyár. Ennek már 16 éve. Azóta a községbe 9 különböző gyáregység települt és az ipar első, akkor még egyetlen képviselője pedig tekintélyes üzemmé szerveződött. Vezetőkké, törzsgárdatagokká, fegyelmezett — Néhány évvel később belépett a kelebíai üzemegységünk is — eleveníti tel a múltot, Poór György, a Szegedi Ruhagyár vezérigazgató-helyettese, — Ezzel, a két telepünkön 500- ról 600-ra emelkedett a létszám, s megindulhatott az Iskola- és diivatköpenyek gyártása. Kialakult a gyár iprofiilja. Vállalatunk több mint 11 millió forintot költött bácsalmási egységünk átszervezésére. Ennek az a lényege, hogy Bácsalmás nem régi, használt gépeket kapott az anyavállalattól, hanem vadonatúj, korszerű berendezést, és nagy önállóságot. Az új, modem szalagrendszer kedvezően hatott a (termelékenység alakulására. A tervezett 37 százalék helyett 42 százalékkal több terméket bocsátottak ki, a helyi szabászat létrehozása lehetővé tette a még önállóbb gazdálkodást. Szegedről már csak az anyagot kapják, minden műveletet ők végeznek és ez áru egyenesen tőlük megy a megrendelőnek. A nagyobb érdekeltség a teljesítményeken, a ezzel párhuzamosan a Jövedelmek növekedésén is érződik. Az új munka- és üzemszervezéssel havonta 750 forinttal nőtt a dolgozók átlagkeresete. Érdemes Jól dolgozni, és ez kölcsönösen előnyös. A gyárnak is kedvező, hogy a befektetése 1—2 év alatt megtérül. — Az Idén a termelékenység további növekedését tűztük célul. A nagyközségi tanács felajánlott egy épületet, ahol a vattaruháza- tot gyártanánk korszerűbb szervezésben, és változatlan létszámmal. Ez már a következő tervidőszak feladata lesz, most kezdünk rá felkészülni. Ügy néz ki, hogy a termékprofil . nem változik, viszont az idén először, exportra is gyártanak. Szovjet megrendelésre 40 ezer divatkö- penyt. Más országokból Is lenne érdeklődés, sajnos, a helyi Igényeket sem tudjuk maradéktalanul kielégíteni. Évente 850 ezer köpenyre van kapacitás és mii* illán felül tudnánk értékesíteni. Bácsalmáson nem volt hagyománya a konfekcióvarrásnak, mostanra mégis tekintélyt, nevet szereztek maguknak, Termékeikből rendszeresen tartanak divat- bemutatókat, megyeszerte — nagy sikerrel, Iskola-, valamint divatos otthoni és munkaköpenyeik az egész országban keresettek, Fejlődésük főként annak köszönhető, hogy nem mostoha- gyerekként kezeli őket az anyaüzem. Mindenből a legjobbat munkásokká nevelődtek azok az asszonyok» akik a régi kultúrházban felállított szalagon tanulták a gépi varrást. A születő konfekcióipar elsőként védőruhákkal, gumírozott esőköpenyekkel, traktoros kabátokkal adott hírt magáról. • Poór György: „A gyáregység Megalakítása Ipart, munkaalkalmat adott Bácsalmásnak”. kapják és ahogyan gondoskodnak dolgozóikról, arról más vállalatok is példát vehetnének. — Nekünk Is érdekünk, hogy megtartsuk a jó szakembereket — mondja Kersch László üzem- gazdasági főosztályvezető. — Ezért fizetünk 10 év után havi 100, 15 év után havi 150 és 20 év után havi 200 forint törzs- gárdajutalékot, Szeretnénk megteremteni a szakmunkásképzés feltételeit is, nappali tagozaton. A munka melletti képzésen most évente 30—40 dolgozónk vesz részt, aki sikeres vizsgát tesz 2000 forint jutalomban részesül. A főiskolát végzettek 5000, az egyetemet végzetteket 7000 forinttal jutalmazzuk és a taníttatásuk összes költségét vállaljuk. * Jelenleg Bácsalmásról egy ösztöndíjasunk végzi a műszaki egyetemet, egyet szakközépiskolába küldtünk ösztöndíjjal. Levelezőként még heten járnak szakközépiskoláiba, nekik is kifizetjük az utazást, a szállást, a tanszerek árát. Bácsalmáson és Keleblán szinte kizárólag nőket foglalkoztatnak, Köztük sok a fiatalasszony, a kisgyerekes anya, Ok milyen segítségre számíthatnak, Illetve hogyan oldják meg esetleges létszámgondjaikat? — Szegedet és szent«! gyáregységünket Is beleszámítva, ösz- szesen 800-an VBtték igénybe a gyermekgondozási segélyt. Ez számottevő kiesés. Érdekes, hogy • Kersch László: „A községben Is szeretnénk megteremteni a feltételeit a saját nevelésű utánpótlásról gondoskodó szakmunkásképzésnek." (Fényképezte: Tóth Sándor.) Bácsalmáson mégsem csökkenés, sőt némi emelkedés tapasztalható a létszámban. Ebben talán része van annak Is, hogy aki nem veszi igénybe a három évet és vállalja a két műszakot, havi 400 forintot kap a keresetén felül. Április elsejétől 800 forintra emeltük ezt az összeget. A rugalmas munkaidő Is megengedett. Nincs akadálya annak, hogy aki erre Igényt tart, mondjuk délelőtt 10 órakor kezdje a műszakot és váltás után a következőben dolgozzon le még két órát. Igyekszünk segíteni a családos anyákon, ősszel minden gyerek után 150 forint beiskolázási segélyt fizetünk. Most készül a szerződés a községi napközi otthonnal. Ebben évente 150 ezer forint üzemelési hozzájárulás kifizetésére kötelezzük magunkat. Sajnos, a fejlesztési alapunk kevés, ezt tudjuk felajánlani cserébe azért, hogy dolgozóink gyermekeit Is elhelyezzék, A Szegedi Ruhagyár össztermelésének mintegy 25 százalékát adja Bácsalmás és Kelebia. Nekik sem mellékes, hogy mire számíthatnak innét, mint ahogy Bácsalmáson sem közömbös, hof yan teljesítik a rájuk eső részt. ppen a rugalmas szervezésnek e minden részletre kiterjedő jó együttműködésnek köszönhető, hogy a bácsalmási kollektíva a kívántnál is nagyobb eredményekre képes, Vadai Zsuzsa Az influenza századunk legelterjedtebb betegsége. Egyetlen ember sem menekülhet előle. Évente a Föld lakosságának csaknem háromnegyede kapja el ezt a fertőzést és más súlyos légúti megbetegedéseket. A Járvány, kialakulását meg lehet gátolni, de csak azon az úton* ha a különböző országok szakemberei egyesítik erőfeszítéseiket. Az Országos Közegészségügyi és Járványügyi Állomás jó kapcsolatokat tart fenn több szocialista ország Intézeteivel. Párhuzamos kísérleteket folytatnak többek között lenlmgrádl kollégáikkal, ví- rustörzs-anyagokat és kutatási eredményeket cserélnek velük folyamatosan. Egyes problémákat pedig közösen tanulmányoznak. Együtt keresik például a választ arra a kérdésre, hogyan lehet előre „kiszámítani” melyik fajta vírus fogja előidézni az esetleges Járványt. Ismeretes ugyanis, hogy az influenza vírus állandóan változtatja tulajdonságait, ezért nehéz harcolni ellene. Bizonyos sikereket azonban már értek el a kutatók. Néhány évvel ezelőtt olyan, három Influenza vírusból álló oltóanyagot hoztak létre, amely hatásos volt egy később ismertté vált vírussal szemben. A csehszlovák 'kutatók célja az állatok között elterjedt kórokozókra vonatkozó információk gyűjtése. A probléma iránti figyelem azzal magyarázható, hogy az utóbbi évékben sikerült tisztázni: az influenzát az ember a háziállatoktól is megkaphatja. Feltehető, hogy a fertőzött területekről a vírusokat a költöző madaraik szállítják a világ különböző pontjaira. A madaraknál a költözésit időszak során fellépő környezeti hatások külön is fokozzák a fertőzés veszélyéit. Az influenza elleni küzdelem alapos kutatásokat Igényel. Ennek legeredményesebb módja a munkamegosztás. A KGST-orsza- gok Intézetet kicserélik egymással influenza elleni készítményeiket és kutatási berendezéseiket.' Több évre száló együttműködési terveket rögzítettek. A szakemberek KGST-tanácSkozásokon is véleményt cserélnek. Legutóbb tavaly vitatták meg kutatási eredményeiket, influenza elleni készítményeik alkalmazásának tapasztalatait, (APN—MTI) CÍM: KIJEMBAJ, AZBESZT KOMBINÁT Űjabb közös KGST-beruházás „Kijembaj”, ezzel a jelzéssel érkeznek a rakományok az oren- burgi terület egyik vasútállomására. A szállítmányok között lengyel kotrógépek, román kábelek, NDK-ból érkezett daruk, csehszlovák ércszállító billenőkocsik, bolgár rakodógépek és különböző szovjet bányászati berendezések varrnak. Űticéljúk a KOST-államok egyik legnagyobb Integrációs építkezése: a kijembaj1! azbesztbányászati és -dúsító kombinát. A település egy kis kazah falu az orengurgl sztyeppén, az Ural délkeleti részén. Itt találták meg a geológusok a világ egyik leggazdagabb azbeszt lelőhelyét. Kiszámították, hogy a leendő kombinát évi 500 ezer tonnás termelése mellett Is száz évre elegendő a készlet. Földünkön meglehetősen kevés azbeszt található, ezért . az ásványnak — amelyet a legkülönbözőbb iparágakban használnak fel — igen nagy értéke van a világpiacon. A KGST-országok közül egyedül a Szovjetunió rendelkezik jelentős azbeszt készletekkel. ezért ő látja el belőle a szocialista országokat. 1975-ben például háromszázezer tonnát szállított részünkre. A KGST-országok azbeszt szükséglete gyorsan növekszik, ezért született sokoldalú megállapodás a kijembajl kombinát közös építéséről. A beruházási okmányokat hét ország, Bulgária. Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK. Románia és a Szovjetunió írta alá. E szerint az építkezés kompenzációs alapokon történik, A tagállamok pénzben! részvételük arányában kapnak majd évente 180 ezer tonnát az „ásványi szálból”. A létesítmény 500 ezer tonnás kapacitását 1980-ban éri el. Ilyen rövid idő alatt nem köny- nyü felépíteni a kombinátot. Hozzá ugyanis korszerű művelésű bánya, ércfeldolgozó és ércdúsító üzem. valamint szállítási szolgálat tartozik. A termelést automatizált rendszer Irányítja majd. Addig azonban több mint 200 ezer köbméter vasbetont, százezer tan- nu fémszerkezetet kell beépíteni, 150 kilométer csővezetéket lefektetni és 3.5 millió köbméter földet megmozgatni. A létesítmény, építésénél alkalmazott technológiák azonban tehetővé teszik» hogy az építkezés rekord idő alatt befejeződjön. A kombinát első» 250 ezer tonna teljesítményű üzemegységét 1979-ben adják át. (APN—MTI) A közúti szállítás fejlesztése A gépkocsigyártás sokoldalú szakosítási és kooperációs egyezményét nyolc KGST-ország képviselői 1975-ben Írták alá. Ezenkívül számos kétoldalú autóipari együttműködést is megkötöttek a tagországok egy« személy- illetve tehergépkocsi alkatrészek szállítására és értékesítésére vonatkozóan. Közismert ezek közül, Bulgária. Csehszlovákia és Lengyelország együttműködés© a Szovjetunióval a Zsiguli gépkocsik gyártása terén. A tehergépkocsi iparban Magyarország és Lengyelország, valamint Bulgária és Csehszlovákia épített ki gyártási együttműködést, Nagy vonalúkban már kialakult a KGST-országok nemzetközi autóipart szakosítása. Ez a munkamegosztás nemcsak az adott Iparágban, hanem az egyes országok egész népgazdaságában Is hozzájárul a termelékenység emelkedéséhez. A hetvenes évek első felében nagyrészt az együttműködésnek köszönhetően a KGST-országok gépkocsigyártása csaknem négyszeresére növekedett. A járműipar fejlődése valamennyi országban széles lehetőségeket teremt a személyszállítás és az árufuvarozás fejlesztéséhez is, A szállítási ágazat fejlődésének ma már legalább ennyire fontos feltétele az egyes országok úthálózatának bővítése, korszerűsítése. Az utóbbi években a szocialista országokban kétszeresére nőtt ia nemzetközi útvonalak száma. Ma már hatvan Ilyen fontos útvonalat tartanak nyilván, A közlekedési együttműködés keretén belül mind fontosabbá válik a nemzetközi jelentőségű útvonalak felújítása és újak építése, A jelenlegi előirányzatok összesen 24 ezer kilométer hosz- szúságú útvonal komplex fejlesztését tűzik ki célul, E KGST- szintü beruházási program mellett valamennyi tagállam saját tervet is kidolgozott közlekedési hálózatának bővítésére. Bulgária a tervidőszak végéig két új főútvonalat ad át. Csehszlovákiában ugyanekkorra készül el a Prága—Brno—(Pozsony autópálya. Az NDK-ban befejeződik a Berlin— Rostock autósatráda építése, Lengyelországban több, mint ezer kilométer út és 300 kilométer sztráda, a Szovjetunióban pedig 850 ezer kilométer szilárd burkolatú út építése folyik. Az új utakkal eigyIdőben számos kísérő létesítmény is elkészül a személy- és teherfoglalom kiszolgálására. A nemzetközi közlekedési hálózat egyben a szállítás egységes diszpécser-rendszerének kiépítésére Is módot ad a következő években. (APN—MTI) Lengyelország, Mélykút, Teherán - Villanyoszlopok Bács-Kiskunból a fejlődő országokba Kék mezőben korona, vörös alapon kereszt, félhold egy csillaggal és a magyar plros-íehér-zöld nemzeti színek. A felség jelzések egy nagyméretű bl Ibetűpár körül vannak elhelyezve a selyemhatású zássalán. A látványosság a mélykúti ipari szövetkezet bejárata előtt hívja fel > magára a figyelmet. Aliaitta egy vastábián felirat olvasható: Cooperations wartk Blum-Leuenberger AG Usiter (Schweiz, Univerexpo Ipari Szövetkezet Mélykút) Ungarn. — Svájci kooperációs partnerünk, a Blum-Leuenberger AG központja Liohtensteinben van, innen a korona — fejti meg a nagystílű zászló egyik szimbólumát Szentendrei János mérnök, a vMlany- o&zlopgyártó üzem vezetője. — A keresztes lobogó- részlet azt jelképezi, hogy a vállalkozók régebbi üzemei Svájcban találhatók. Törökországban szintén van egy, a miénkhez hasonló nekik dolgozó Itelítőüzem. A magyar színek pedig a szövetkezetünkkel kötött együttműködési megállapodás révén szerepelnék együtt a koronával, a kereszttel meg a (félholddal. ..... A villanyoszlop-gyártó üzem területén négy termet« daru forog, hajlong az iparvágány mentén és a pózna-máglyák közt. — Hosszú utat tesznek meg ezek a villanyoszlopok — tájékoztat Szentendrei János. — Valahol a német, osztrák, vagy újabban a lengyel hegyekben vágják ki őket. Onnan elszállítják a hántolat- lan nyersanyagot hozzánk. M.l feldolgozzuk és feladjuk a vasútra valamelyik fejlődő országbeli megrendelőnek. Amit éppen berakodunk, annak a villanyoszlop-szállítmánynak a végállomása Teherán. Szíriában, Líbiában és más fejlődő országokban is vezetnek majd villamos energiát nálunk gyártott oszlopokon. A világpiac igényelnek megfelelően angol szabványok alapján állítják élő Mélykúton a villany- oszlopokat. A géppel hántolt, osztályozott nyers faanyagot először szabad téren máglyákba rakják. Ily módon természetes száradással 30—35 százalékra csökken az oszlopok nedvtartolma. Ezután automatikus vezérlésű alagutakban szárítják tovább a fát, amíg a benne levő nedvesség 28 százalék alá nem apad. A száritóalagutakból sínen futó kocáik viszik a készüld terméket a telítőkazánhoz. !A,z üzemvezető mérnök elmondja, hogy a speciális olajjal történő kezelés előtt és után megmérik • villanyoszlopok súlyát. A különbözetből állapítják meg, hogy sikerült-e az előírt telítőanyagoit bevinni a termékbe. A gombásodástól, rothadástól védő olajnak legalább két centiméter mélyen kell az oszlopokba hatolnia. Ezt a minőségi átvételkor próbafúrásokkal ellenőrzik. Ä 31 méter hosszú telítőkazán kijáratánál frissen impregnált villanyoszlopok gőzölögnék. — Nyugodtan végigsimíthat rajtuk a kezével, már ebben az állapotukban sem fognak — ajánlja a minőségi próbát Szentendrei János. Kísérletem igazolja őt. — Sokféle nemzetiségű üzletember megfordul itt az üzemben a svájci partnerünk képviselőivel. Elégedettek a minőséggel. A kazánház mellett az oszlopokhoz tartozó kereszt tartófák máglyái sorakoznak. Ezekre kerülnek majd a vezetéktartó porcelánok. Néhány asszony fém márkajelzéssel látja el őket. — A svájci cég partnert keresett Magyarország gon a Villanyoszlop-gyártáshoz, hosszú távra. A HUNGAROCOOP Szövetkezeti Külkereskedelmi Vállalat és az OKISZ által ajánlott ipart szövetkezetek közül ránk esett a választása — mondja el az üzletkötésről Szőke Sándor, a Mélykúti Vegyesipari Szövetkezet főkönyvelője. — 1976-ban kötöttük meg a szerződést, melynek alapján ezt az ex-j port bérmunkát végezzük. Az együttműködés előnyös a népgazdaság számára, mert a tőkés országbeli vállalkozók svájci frankkal fizetnek a villany oszlop-gy adásért. Jól járt a mélykúti szövetkezet is, hiszen a hántoló és telítőüzem termelésének felfutása után — jövőre — évi százmillió forint értékű bérmunkával növelheti árbevételét. A szükséges beruházás első kapavágását 1978 végén tették meg, s a múlt év közepén már üzempróbákat tartottak. Pedig az 56 millió forint befektetése során csak a terület feltöltéséhez 35 ezer köbméter földét kellett megmozgatni. Egyébként a beruházás összegéből 33 millió forintot pályázat útján nyertek el az exportfejlesztő központi hitelkeretből. A többit saját élőből és a KISZÖV fejlesztési alapjából teremtették elő. — A gépeket, berendezéseket a svájci partner szállította, s helyezte üzembe. Azok jelenleg még az ő tulajdonát képezik — tájékoztat a főkönyvelő. — Azonban a jövő esztendőben megvásároljuk a bérben használt eszközöket. * A kooperációs üzem kettős vezetés alatt áll. A Blum-Leuenberger AG-t Günther Ranachar munkaszervező-cégvezető képviseli Mélykúton, s dolgozik ott egy előmunkás-helyettese is. — A kezdet minden új üzem megalapításánál nehéz — feleli, amikor Császár Imre tolmács segítségével az együttműködés eddigi tapasztalatairól kérdezem. — Jelen voltam a törökországi és a svájci üzemek elindításánál Is. Az itteni az egyik legkorszerűbb kooperációs üzeme cégünknek, s nagy gondot fordítunk rá. hogy a magyar munkások tökéletesen megtanulják a termelési folyamatokat. Ügy érzem, hogy jól haladunk e feladat megoldásában. A. Tóth Sándor • A hántoló- és telítőüzemben automata és félautomata vezérlé- -sű berendezésekkel termelnek. Szentendrei János és Günther Kanadier az Irányító központban ellenőrzik az Üzemmenetet. • Ezt a szállítmányt Iránba küldik Mélykútról. • A telltőkazán „bejárata" előtt, (Méhes! Éva felvételei.)
