Petőfi Népe, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-12 / 37. szám

« • PETŐFI NEPE • 1978. február 18. A ZÖLDÉRT idei terveiről A harmincadik esztendő Külföldi megrendeléseket várnak a félegyházi asztalosok Bízunk benne, hogy rövidesen rendeződik a ládagyártó» gondja. Az Idő sürget bennünket. A fel- vásárlási idényre való felkészü­szeretnénk kapkodni úgy, mint az elmúlt esztendőben. A lakosság zöldségellátása egész évben fontos feladat. A téli hónapokban is gondos­kodni kell a kereslet kielégítéséről, ezért ele­gendő árut tárolunk. Jelenleg — február kö­zepén — még mindig több mint kétezer va­Tavaly sok bírálat ért bennün­ket a felvásárlással kapcsolato­san. Az észrevételek jogosak vol­tak. nehezen birkóztunk, a hatal­mas kínálattal. Számos tapaszta­latot szereztünk és igyekszünk azokat hasznosítani az idén. Vál­lalatunk valamennyi dolgozójának legtermészetesebb törekvése, hogy a múlt évi hibák ne ismétlődje­nek meg. Az 1978-ra kötött termékérté­kesítési szerződések szerint hat százalékkal több árut vásárolunk fel, mint az elmúlt évben. Vagyis ezer vagonnal több zöldség és gyümölcs átvételére kötöttünk megállapodást. Ez nem kis fel­adat, hiszen tavaly a kevesebb mennyiséget is sok gonddal-baj­jal tudtuk csak átvenni. Igyekszünk jobban alkalmaz­kodni az igényekhez. A szerző­déskötéseknél figyelembe vettük a piacon keresettebb zöldségfélék nagyobb mértékű átvételét. Így például paradicsomból kétszáz vagonnal, uborkából harminc, dinnyéből pedig száz vagonnal többre kötöttünk megállapodást, mini a tavaly átvett mennyiség, Paprikafélékből nagyon megnőtt a termelési kedv. A tavalyi 1800 vagonnyt étkezési és prltamlnpap- rlkával szemben az idén három­ezer vagonnylt veszünk it a szer­ződések szerint. Ugyanakkor a káposztafélék túlkínálatát Igye­keztünk mérsékelni azzal, hogy megbeszéltük az üzemekkel: he­lyettük mást termeljenek, A ta­valy átvett mennyiséggel szemben kétszázhatvan vagonnal kevesebb­re kötöttünk megállapodást. Amennyiben a mezőgazdasági nagyüzemek eleget tudtuk .tenni szerződéses kötelezettségüknek, az idén nagyobb feladatok várnak ránk, mint tavaly. Már most gon­doskodnunk kell a felvásárlás meggyorsításának előkészítéséről, a szervezettebb munkáról. Érvé­nyesítenünk kell a központi há­gón a raktározott zöldségfélék összes meny- nyisége. Ez pontosan kétszer annyi, mint a múlt év hasonló időszakában volt. Januárban száz vagonnal adtunk el több zöldséget, mint az elmúlt év első hónapjában. • Exportra csomagolják ai almát a ZÖLDÉRT kecskeméti telepén. tározatok végrehajtását. Hatéko­nyabban akarjuk végezni a ránk bízott feladatokat. Ugyanakkor a minőségre Is nagy gondot fordí­tunk, ebben nagy segítségünkre lehetnek a termelő üzemek is. Tavaly a legtöbb gondot a gön­gyöleghiány okozta. Sajnos, még nem sikerült az Idei szükségletet biztosítani. Ez aggodalommai töl­ti el a kereskedelmi szerveket. Hatmillió darab exportládára len­ne szükségünk. Ennek előterem­tése nem rajtunk múlik. Igyekez­tünk lépéseket tenni hogy a me­A TERV: TÖBB ÖZ ÉS FÁCÁN a vadgazdálkodási mérleg Elkészült a megye múlt évi vadgazdálkodási mérlege. Az adatokból kitűnik, hogy jó esztendőt zártak a gazdálkodó Üzemek és a vadásztársaságok. Bács-Kiskunban 38 vadász- társaság működik. Üzemi vadászterülete van a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságnak, valamint a Kunbajai Ál­lami Gazdaságnak. A vadásztársaságok mintegy 600 ezer hektárnyi területen gazdálkodnak. gyében Is gyártsanak valamennyi ládát. Többek között a kecskemé­ti Magyar—Szovjet Barátság Ter­melőszövetkezettel kötöttünk megállapodást ládák készítésére. Hasonlóképpen a Kiskunsági Er­dő- és Fafeldolgozó Gazdasággal és a nagykőrösi erdőgazdasággal. Ezek az együttműködések azon­ban a göngyölegszükségletnek csak kis részét fedezik. A döntő többséget az ezzel foglalkozó vál­lalatnak kell legyártani. A Gön­gyölegellátó Vállalat azonban többszöri megkeresésünkre sem tudott határozott választ adni. Bízunk rendeződik a elmúlt A termelés „oldaláról”, a szer­ződéskötések alapján, bizakodva szólhatunk a várható zöldségellá- tósról. Reméljük, hogy az Időjá­rás is elősegíti céljaink megva­lósítását. Dr. Laciké Tibor, a megyei ZÖLDÉRT Igazgatója A kiskunfélegyházi Asztalos- ipari Szövetkezet ebben az évben emlékezik meg alakulása 30. évé­ről. Bondor László elnökkel arról beszélgettünk, a napokban, hogy milyen eredmények születtek az elmúlt években, s mit várnak a jubileumi esztendőtől. — Ha minden évünk úgy si­kerül. mint a tavalyi — mondta az elnök —, akkor nem lehet okunk panaszra. Az 1976-os 25 millió forintos árbevételünk után 1977-ben már elértük a 27 mil­liót, b ezt az idén újabb kétmil­lióval tovább növeljük, Termékeink Iránt egyre na­gyobb a kereslet, nem utolsósor­ban azért, mert gondos piacku­tatással igyekszünk kielégíteni a vásárlók Igényelt. Az évek óta közismert Félegyháza nevű szek­rénysorainkat korszerűsítettük, a megkezdtük más termékek gyár­tását Is. Így azután tavaly a 2810 szekrénysor mellett 956 dohányzó­asztal, 211 előszobától és 279 két­ajtós szekrény Is elhagyta mű­helyeinket. Jelentősen növekedett az egyedi bútorok iránti érdeklő­dés. tavaly 637 ezer forint értékű Ilyen külön megrendelésit teljesí­tettünk. Az Idén további változások lesznék termékszerkezetünkben, megkezdjük a különböző kiegé­szítő kisbútorok gyártását. Bízunk abban, hogy a szakembereink Ál­tal gyártott dinerek, egy- és két­ajtós klsszekrényék megfelelő si­kert aratnak majd a vásárlók kö­rében. Az ÄRTEX Külkereskedel­mi Vállalattal 'tárgyalásokat kezd­tünk, közreműködésükkel valószí­nű Jelentős francia exportszállí­tásra la sor kerül ezekből a kis­bútorokból. Már elkészült a 7 fé­le prototípus, reméljük, hogy ha­marosan a megrendelés is meg­érkezik. “»"** Bowen ss uj muneiyoen. A múlt év igen jelentős esemé­ny-e volt a 2,5 millió forintos be­ruházással létrehozott új felület­kezelő műhely üzembe helyezése. Korábban ezt a munkát vidéki társszövetkezettel végeztettük. Az új műhelyben dolgozók Igen jó minőségű munkát végeznek és az általuk felületkezelt bútoralkat­részek sérülésmentesen gyorsab­ban kerülhetnek beépítésre. Eredményeink elérését jól se­gítette a nyolc szocialista brigád 86 tagjának munkája, illetve a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 60. évfordulója tiszteletére tett felajánlásaik maradéktalan teljesítése, önkéntes kollektí­váinkat dicséri az is, hogy a múlt évben társadalmi munkában el­készítették Tőaerdőn a szövetke­zet hétvégi házát, a tavasztól kezdve már egyszerre három csa­lád tölthet Itt kellemesnek ígér­kező napokat. Néhány hét múlva tartjuk a mérlegzáró közgyűlést, ahol aa- után szövetkezetünk taglal múlt évi munkájuk eredményeként fel­vehetik a 16—18 napi keresetnek megfelelő nyereségrészesedést la — mondta befejezésül Bondor I .ászló elnök, O. L. • — Ha sikerülnek a tárgyalások, ezekből a szek­rényekből le gyártunk francia exportra — matatja büszkén Kocsis Béla művezető az egyik éj bátor prototípusát. • Elismerést érdemelnek a szövetkezet tmk-mühe- lyének dolgozót, akik azonnali Javításokkal Igye­keznek megszüntetni a felesleges gépállást. Ex mel­lett már több újítást dolgoztak ki melyekkel sike­resen növelték a termelékenységet. Felvételünkön t Konca András, a tűik csoportvezetője éppen saját újításán dolgozik. Ez a lapsiabássgép bútoralkatrész egyidejű megmunkálására lesz képen. (Opauszky László felvételei) Horváth Zoltánnal, a megyei tanács erdészeti és vadászati fel­ügyelőjével együtt tanulmányoz­zuk a tavalyi esztendőről szóló je­lentéseket. — Az összesítés szerint 130 szarvas, 99 dámvad, csaknem hat­ezer őz, 9500 nyúl, 101 ezer fá­cán, több, mint 30 ezer vadkacsa, liba, balkáni gerle került puska- végre. Az élővadbefogás is ered­ményes volt. Fácánból nyálból, fogolyból 13 700 akadt fenn a há­lón. Megjegyzem, a két utóbbi apróvad száma fokozatosan csök­ken A fácáné emelkedik, ez a mesterséges tenyésztésnek kö­szönhető. Szervezettebben fogtak össze a vadásztársaságok a dúvadak csökkentésére. Ezek szerint mint­egy 15 ezer rókát, kóbor kutyát, macskát és más kártékony jószá­got pusztítottak el. Azt la érdemes megemlíteni, hogy varjúfélékből, szarkából és egyéb kártékony ma­xiarakból mintegy 30 ezerrel lett kevesebb. A dúvadak nagy kárt tesznek a mezőgazdasági termelésben, ezen­kívül az egészségre is károsak. A rókák, kóbor kutyák és macskák a veszettséget terjesztik. A me­gyei állategészségügyi állomás hatvan esetiben fedezett fel ilyen betegséget. A rókák irtását egyéb­ként ezekben a napokban szer­vezik meg. A tavasszal füstgyer­tyákat helyeznek a kotorékokba, amelyek meggyújtásával, a róka­lyukak lezárásával elpusztítják az idei Ivadékokat is. • Vadetetés. A megye vadásztársaságai ta­valy 16 millió forint bevételre tettek szert, a kiadásuk 12 millió forint volt. Legtöbb bevétel a lőtt vadból keletkezett, 7 millió 600 ezer forint, A MA VAD közvetí­tésével Jelentős mennyiség ment exportra a megyéből Is. A va­dásztársaságok egyebek között 37 600 fácánt, 4650 őzet szállítot­tuk a MAVAD telepeire. A vadaik közúti balesetet is okoznak. Tavaly 130 összeütközés történt gépkocsik ée erdei jószá­gok között, a kár mintegy 400 ezer forint volt, Az idei tervekről szólva Horváth Zoltán elmondja: — A nagyvadak közül elsősor­ban az őzállomány növelését tart­juk fontosnak. A vadásztársasá­gok területén ajánlatos mintegy 18 ezerre emelni a törzsállományt, a Jelenlegi 15 ezerről. Az apró- vadák közül a fácánt szükséges szaporítani, annál Is Inkább, mert mesterséges tenyésztése megol­dott. Tavaly 61 ezer darab került ki a vadásztársaságok által mes­terségesen előnevelt szárnyasok­ból. A Kunbajai Állami Gazda­ság említésre rnéltó eredményt ért el az előnevelésben, Telepeiről 14 200 apróvad került ki. Tavaly egyébként az összes előnevelt fá­cán mennyisége megközelítette a 80 ezer darabot. A fejlesztésre nagy lehetőségek vannak, el lehet érni. hogy a vadásztársaságok a következő években legalább 20— 25 ezerrel növeljék az előnevelt apróvadak mennyiségét. A vadgazdálkodáshoz tartozik, hogy tovább szükséges csökkente­ni a vaddisznóállományt. Úgy foglaltunk állást, hogy szaporodá­sa nem kívánatos. Az elmúlt év­ben az előző esztendőhöz képest többet sikerült puskavégre kapni. A vadásztársaságok létszámá­nak emelése csak akkor lehetsé­ges, ha ehhez a vadlétszámot Is megfelelően növelik. A vadgaz­dálkodás továbbfejlesztésének nem szabad sérteni a mezőgazda- sági 'termelés érdekeit. i K, S. ÉDESAPÁM CSEPELI MUNKÁS VOLT Beszélgetés egy tsz-elnökkel Muatózagú, aranyba ma október volt, amikor először találkoztam Babies Antallal, a csávolyl Egye­sülés Tsz elnökével. A szövetke­zet vezetőivel együtt a közös sző­lőben szüretelt. Restellkedett, hogy nem tud székkel kínálni. Végül Is a földön mutatott he­lyet, olyan őszinte szívélyesség­gel, hogy akkor is leültem vol­na. ha nem vagyok fáradt. Mindössze pár szót váltottunk. Arra kért, ha lehet, halasszuk el a beszélgetést, mert ebben a nagy munkában a szó szoros ér­telmében, minden kézre szükség van. E rövid találkozás után szin­te biztos voltam benne, hogy Ba­bies Antal beleszületett a me­zőgazdasági munkába. Annál in­kább meglepődtem, amikor leg­közelebbi találkozásunkkor azt mondta: — Édesapám csepeli munkás volt. Nyolc gyermekével maradt özvegyen, de felnevelt bennünket tisztességgel. Akik életben va­gyunk még, valamennyiünknek szakma, diploma van a kezében. — Csepeli munkás gyermeke hogyan tudta megszeretni a me­zőgazdaságot? — Otthon, a ház körüli kis­kertet együtt művelgettUk édes­apámmal. Jószágot le tartottunk, leginkább az én kedvemért. Mert hamar megszerettem a velük va­ló bajlódást. Így találkoztam elő­ször a mezőgazdasággal, s ahogy mondani szokás, örökre eljegyez­tük egymást. Ahogy a szavaiból kivettem, keserves jegyesség volt. Nélkü­lözések közben, nehéz anyagi erőfeszítések árán szerezte meg agrármérnök-tanár diplomáját. Űj volt még a diploma, amikor hosszú Időre máris félre kellett tenni: behívták katonának, az­tán jött a háború meg a hadi­fogság. A felszabadulás után állami gazdaságba került főagronómua- nalk. — Mióta dolgozik a csávolyl téesZben? — 1963. február 15. óta. — Ilyen pontosan emlékszik a dátumra? — Hogyne emlékeznék! Szá­momra felejthetetlen nap volt. Mert a tagság megválasztott ugyan, de voltak, akik ellensé­gesen fogadtaik. Valaki azt mond­ta nekem ekkoriban: „No, elnök elvtárs, mi sem gurítjuk össze a sárga tökött Azt maga Itt nem éri meg I" Két év kellett hozzá, míg végül Is elfogadtak. Abban az időben a szövetkezetben el­aprózott gazdálkodást folytattak, én meg azt mondtam: legyen állattenyésztés, azt kiszolgáló nö­vénytermesztés, szőlő és gyü­mölcs a közösben. Ha az egyik nem sikerül, a másik ágazat még mindig megmentheti a szövetke­zetét a mérleghiánytól. Nyíltan, derűsen néz rám: — Erős gyökerekkel kapaszko­dó régi szemléletet próbáltam a helyéből kimozdítani, s bizony a nehézségektől is meg-megrlad- tam. Megfordultam több olyan országban, ahol fejlett a mező- gazdaság. Mindenhol azt láttam, hogy a szarvasmarha-ágazatot két Irányban fejlesztették: hús-, vagy tejihasznosításra. A ma­gyar paraszt meg ugyanazt a fajta szarvasmarhát fejte, hiz­lalta, Igába fogta. Azt mondtam, ennek nincs jövője. Elkezdtük a magyartarka fajta holsteLn fríz­zel keresztezését. Ha nem is voltam teljesen egyedül a véle­ményemmel, de akkoriban még ez kiforratlan dolog volt. Sok szakember kétségbe vonta ennek az elképzelésnek a realitását. Végül Is az Idő ezt Igazolta... — Valóban... Nyertünk né­hány év előnyt, megtakarítot­tunk egymillió forintot. Ma már a háromszázas állományunk het­ven százaléka F—1-es nemzedék, ebben az évben elérjük a 4300 literes tejtermelési átlagot. Ko­rábban a magyantarka-áldomány- nyal veszteségei volt az ágazat. — Gondolom, nem ez volt ax egyetlen siker? — Telepítettünk 838 hektár szólót, 96 hektár gyümölcsöst, létrehoztuk a háromszázai anya­kocából álló sertéságazatot, épí­tettünk 20 ezer hektoliteres bor­pincét és kialakítottuk a nagy­üzemi háztájit. Ezek a nagyobb állomások. Amikor a szövetkezet­be kerültem, 30 millió forint volt a termelési érték, ma meg­haladja a 150 mllUát és 19B0-1R a 200 millió forint a cél. 1973- ban és 1975-ben elnyertük a Ki­váló szövetkezet címet. Babies Antal Idestova harminc éve dolgozik a mezőgazdaságban. Csak az érezheti a három évti­zednek a súlyát, aki végig esi ­— Ebbe nem lehet belefárad­ni. A mezőgazdaság mindig hős valami újat, mindig új feladat elé állítja az embert. — Elröstelltem magam: amit én a pálya nehézségének véltem, az Babies Antal számára a vál­tozatosságot, a szüntelen meg­újulást jelenti. — Számomra az Is sikerélmény, ha a problémákat meg tudjuk oldani. Itt Csávolyon éveken ke­resztül nagy gondot okozott, hogy kevés a magtár. Ismertem a ver­meiéi módszerét. Nagyüzemek­ben nem terjedt el ml mégis el­kezdtük. Fóliával bélelt gödrök­ben most a felhasználásig tud­juk tárolni a takarmányt. Jól bevált, olcsó megoldás. Munkatársaitól tudom, hogy Babies Antal népszerű vezetője a szövetkezetnek. Jó munkáját szélesebb kőiben is elismerték: tavaly megkapta a Kiváló ter­melőszövetkezeti munkáért ki­tüntetést. Almás! Márt*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents