Petőfi Népe, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-12 / 37. szám
1978. február 12. • PETŐFI NÉPE © 3 k i ' ! Eredményesen fejlődött 1977-ben Bács-Kiskun megye gazdasági, társadalmi élete Növekedett a párt tekintélye, befolyása (Folytatás az 1. oldalról.) zalékkal nőtt az 1975. évihez képest. A növekedés üteme — a megyei célkitűzéseknek megfelelően — az országosnál erőteljesebb volt. A foglalkoztatottak száma — az országos irányzattal ellentétben — az előző évinél egy, a két évvel korábbinál 2,5 százalékkal volt több, ily módon a termelés emelkedésének egy része a létszámbővülésből származott A termelékenység még gyorsabban emelkedhetett volna, ha sikerül tovább csökkenteni a munkaerőmozgást, A megyei székhelyű állami iparban — a kisméretű létszámnövekedés mellett — viszonylag magas volt a munkaerő-vándorlás : az állományi létszámhoz mérten 31 százalékos. A megfigyelt fontosabb cikkek gyártása a nehéziparban — a magnetofon és a hidroglóbusz kivételével — az előző évihez hasonlóan alakult, illetve néhánynál mérsékelt növekedés tapasztalható. Magnetofonból 1977-ben a kevésbé munkaigényes, kisebb teljesítményű típusokat gyártották, így több, mint egyötödével — 15 ezer darabbal — készült több, mint egy évvel korábban. Hidroglóbuszból csaknem harmadával — 27 darabbal — gyártottak többet. A könnyűiparban legerőteljesebben a lakástextília termelése nőtt, az előző évihez képest 41 százalékkal, az 1975. évinek pedig négyszeresére. Az élelmiszeriparban a gyü- mölcskonzerv gyártása 1977-ben az előző évihez mérten 9 százalékkal csökkent. Ugyanakkor — a zöldségtermelés kedvező alakulásának köszönhetően —, fő- zelékkonzervből egynegyedével, a két évvel korábbihoz képest pedig 58 százalékkal készítettek többet. A jó szőlőtermés lehetővé tette, hogy a Közép-magyarországi Pincegazdaság a második félévben 70 ezer tonna szőlőt dolgozzon fel, az 1976. évinek mintegy 3,7-szeresét. A bortermés 614 ezer hektoliter volt, 5 százalékkal több az egy évvel korábbinál, az 1975. évi — 771 ezer hektoliteres — mennyiséget azonban nem érte el. A termelés növekedésével azonos mértékben, átlagban 10 százalékkal emelkedett a megyei székhelyű iparvállalatok és ipari szövetkezetek értékesítése. Termékeik 31 százalékát — az előző évinél 18 százalékkal többet — a külkereskedelem részére adtak át A megye építőiparában az V. ötéves tervidőszak első két évében erőteljesen nőtt a termelés. Az 1977-ben elvégzett építési-szerelési munkák értéke folyóáron meghaladta a 2,5 milliárd forintot, ami 13 százalékkal több az előző évinél. Az építőipari szervezetek 1977 folyamán 936 olyan új építmény kivitelezését kezdték el, amelyek egyedi értéke meghaladja a 100 ezer forintot. Az építőipari vállalatok és szövetkezetek által átadott építmények száma 867 volt, az előző évinél 92-vel több. A megye építőipari szervezeteiben foglalkoztatottak 1977. évi átlagos állományi létszáma 12,2 ezer fő volt, az előző évinél 4 százalékkal több. (Országosan a foglakoztatottak száma valamelyest csökkent.) A fizikai foglalkoztatottak létszáma is megfelelően alakult és meghaladta a 10 ezret. Az V. ötéves terv első két évében a kivitelező építőiparban elért kedvező eredmények mellett gondok is jelentkeztek. A szűkös kapacitáson túl» különböző anyagok hiánya nehezítette az építőipari szervezetek tervszerű munkáját Az anyagok minőségével szemben is merültek fel kifogások. A mezőgazdaság pótolta a lemaradást A mezőgazdaság 1977. évi eredményeiben az 1976. január 1-től érvényben levő módosított köz- gazdasági szabályozó rendszer, és a kedvező időjárás hatása is érvényesült. Az V. ötéves terv cél- kitpzpseinfk megfelelően a mezőgazdáság’ 1977-ben — 1975-höz ■viszonyítva — mintegy 8—9 százalékkal növelte termelését. A mezőgazdasági termelés szerkezete a kívánt irányban változott amit a termőföld ésszerűbb hasznosításával, a vetésterület növelésével és intenzívebb művelésével értek el. A szántóföldi növénytermelés és eredményei kedvezőek. A kalászosok közül a búza hektáronkénti 43,1 mázsás termésátlaga elérte az 1976. évi magas szintet és 25 százalékkal meghaladta az 1975. évit. A legfontosabb őszi betakarí- tású növények 1977-es termés- eredményei általában magasabbak az előző évinél. A megye vetésterületének egyharmadát elfoglaló kukorica 51 százalékát a termelőszövetkezeti gazdaságokban termelték, ahol a tavalyi termésátlag jelentős eltéréseket takar. Az egy térségen belüli, vagy éppen a szomszédos gaizdaságok között gyakori a kétszeres, sőt annál is nagyobb különbségű termésátlag Például a solti Rákóczi Termelőszövetkezet kukorica termésátlaga 69, a Szikra Termelő- szövetkezeté csupán 35 mázsa, vagy Kecskeméten a Törekvés Tsz-ben 50 mázsa volt a hektáronkénti hozam, a szomszédos Kossuth Termelőszövetkezetben pedig 18. A megfelelő időjárás hatására a kertészeti termelés hozamai emelkedtek. Az előrejelzések szerint a zöldségfélék termésmennyisége az előző évinél 20, az 1975, évinél 33 százalékkal volt magasabb. A jelentős terméstöbblet felvásárlási és tárolási gondokat okozott. A felvásárlás az év folyamán folyamatosan emelkedett. A megyei ZÖLDÉRT Vállalat adatai alapján a zöldség- és gyümölcsfélék \ felvásárlása 38 százalékkal nagyobb volt az 1976. évinél. Jelentősen emelkedett az exportált mennyiség is: zöldségfélékből kétszeresére, gyümölcsből 26 százalékkal nőtt az előző évihez képest A gyümölcstermelés is elérte a tervezett szintet, az 1975. és 1976. évinél 5—6 százalékkal több volt. A kajszitermelés kiugróan magas volt az előző évihez viszonyítva, de az 1975. évit nem haladta meg. Az alma termésmennyisége a vártnál több lett, elhelyezését göngyö- leghiány nehezítette. A szőlőterület 5 százalékos csökkenése mellet a termés- mennyiség mintegy 29 ezer vagon. Ez az 1976. évi igen alacsony mennyiségnél 70—80 százalékkal több, de számottevően nem haladta meg az 1975. évit Az állattenyésztési főágazat termelése — az állományi adatok alapján — a tervezett mértékben növekedett. Az év végén 145 ezer szarvasmarhát, 919 ezer sertést, 251 ezer juhot és 6 millió 386 ezer baromfit tartottak a megyében. Az állomány növekedése kedvezően hatott a felvásárlásra. A fontosabb vágóállatok értékesítése az egy évvel korábbihoz képest 19 százalékkal nőtt A tejtermelés folyamatos növekedése is a felvásárlás emelkedéséhez vezetett. Az 1977. évi 1145 ezer hektoliter tej 15 százalékkal több az előző évinél. Népmozgalom - foglalkoztatottság Csökkent az élveszületések száma. A mintegy kilencezer élve- születés négyszázzal kevesebb az előző évinél, és hatszázzal marad el a születési csúcsot jelentő 1975. évitől. Kevesebb volt a házasság- kötések száma is, ami a 20—29 éves korosztályba lépő nemzedék csökkenésének egyenes következménye. A számítások alapján a további években ez az Irányzat folytatódni fog. Az adatok szerint tehát új demográfiai hullámvölgy van kialakulóban, ami azonban a születések számát tekintve a tervezettnél erőteljesebb lesz. Az V. ötéves tervidőszak első két évét a foglalkoztatottak számának — a korábbi évekhez képest — mérsékelt bővülése jellemezte. A megfigyelt népgazdasági ágazatok közül a két év alatt viszonylag erőteljesen növekedett az építőiparban foglalkoztatottak száma. Mintegy 3 százalékkal emelkedett az ipari, a kereskedelmi, valamint a vízgazdálkodási ágazatban dolgozók létszáma. Ugyanakkor tovább csökkent a mező- és erdőgazdálkodásban lekötött munkaerő, és valamelyest visszaesett a szolgáltatási ágazat foglalkoztatottjainak száma is. Javultak a lakosság életkörülményei A lakosság készpénzbevétele 1977-ben az előző évi mérsékelt emelkedés után jelentősen fokozódott. Míg az előző évben a növekedés üteme a főbb jövedelemforrás-csoportok szerint viszonylag kiegyenlített volt, 1977-ben a mezőgazdasági termelésből származó bevételek — Bács-Kiskun megyében az országosnál is jóval nagyobb ütemben — emelkedtek. A munkabérből származó bevételek csaknem 9 százalékkal, míg az személyi jövedelmek 3 százalékkal növekedtek. A havi átlagbérek szinte valamennyi megfigyelt népgazdasági ágban 8—9 százalékkal emelkedtek, ami • Tavaly költöztek be az ipari tanulók a kiskunhalasi szakmunkás- képző intézet új kollégiumába. Beszámoló taggyűlés egy alapszervezetben — a fogyasztói árak alakulását is figyelembe véve — általában 3—4 százalékos reálbér-növekedésnek felel meg. Az átlagos reálbér-emelkedéstől továbbra is elmaradt a kereskedelem és a szolgáltatás. A mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos lakossági bevételek nagyobb arányú emelkedése a termékértékesítésből származik, az élénkülő állatátvétel és a kormányintézkedések hatására kiugróan magas zöldségfelhozatal eredményeként. A jövedelemnövekedés fokozott takarékossággal járt együtt. A megye lakosságának takarékbetét- állománya az év végén megközelítette' a 6 milliárd forintot, ami majdnem 20 százalékkal több, mint az előző év végén. Mintegy 15 százalékkal bővült a lakosság hitel-igénybevétele, s az év végi állomány közel 3,7 milliárd forint volt. 1977-ben az országos kiskereskedelmi árszínvonal a tervnek megfelelően, négy százalékkal haladta meg az 1976. évii Bács- Kiskun megye kiskereskedelme 1977-ben — fogyasztói áron — több, mint, 13 milliárd forint forgalmat bonyolított le, majdnem 13 százalékai többet, mint egy évvel korábban. Tavaly ismét megélénkült a ruházati forgalom, de ennél is jobban a vegyes iparcikkeké. Húsz százaléknál nagyobb mértékben nőtt az eladott automata mosógépek, a gázkályhák, a személy- gépkocsik, a hordozható és a színes televíziók, a magnetofonok, az Írógépek, a varrógépek, a zongorák, pianínók forgalma. A megye bölcsődei ellátottsága az 1973. évi ezer bölcsődéskorúra jutó 68 férőhellyel szemben 1975— 1977. között 63-ra. csökkent. A fejlesztési célkitűzések és a rangsorolások alapján ugyanis a bölcsődei fejlesztés elmaradt az élveszületések növekedése mögött. Az óvodai helyek száma két év alatt 1760-al, 11 százalékkal gyarapodott. A megye kórházaiban 1977. végén 3650 ágy állt a betegek rendelkezésére, ami csaknem 200 ágy- számgyarapodást jelenít a tervidőszak első két évében. Kecskeméten az elmúlt év folyamán szemészeti osztály létesült, és kismértékben bővült a belgyógyászat Baján az új pavilon elkészülése 78 ágyas bővülést jelentett Kiskunfélegy házán 1977-be rF elkezdték a 95 ágyas belgyógyászati pavilon alapozási munkáit; a befejezést 1979-re tervezik A betegforgalom legjelentősebb hányada a kecskeméti kórházra hárul, ahol 1977-ben több, mint 29 ezer beteget kezeltek. A megye egészségügyi hálózatában ötvenhattal több orvos dolgozott, mint két évvel korábban. Körzeti orvosi feladatokat jelenleg 237-en látnak el, s öt gyermek, és két felnőttkörzettel bővült a járőbeteg-eilátáff. Az orvoshiámy miatt betöltetlen körzetek aránya továbbra sem csökkent, az elmúlt évben 15 körzetben kellett helyettesítéssel megoldani a feladatokat Az 1976—77-es tanévben — a körzetesítési programmal összhangban — 22 tanyai általános iskolát szüntettek meg a megyében, tizenhetet elnéptelenedés, ötöt pedig körzetesítés miatt. Ugyanakkor átmenetileg további 30 iskola szünetelt, két körzetesítés, 28 pedig elnéptelenedés miatt. Az 1977—78-as tanévben végleges megszüntetés nem volt, az átmenetileg szünetelő iskolák száma pedig 14 volt. A legutóbbi két évben mintegy 10 250 lakás épült a megyében, ezen belül 1977-ben 5200. Ily módon a tervidőszakra előirányzott 25 ezer lakásnak 41 százaléka elkészült. Az építésből csaknem azonos arányban részesedtek a városok és a községek. Az új lakásoknak egyhatoda valósult meg állami erőforrásból. Településrendezés vagy avulás miatt 1976— 1977-ben 1652 lakást számoltak fel. Az autóbuszon közlekedők száma 1977-ben megközelítette a 49,5 millió utast, ami 10 százalékkal több az előző évinél. A járműállomány a tervidőszak első két évében harminceggyel gyarapodott, aminek következtében a járművek zsúfoltsága — a megnövekedett utasszám ellenére — kissé mérséklődött. A helyi közlekedésben utazók aránya az összforgalomnak 58 százalékát adja. A közúti áruszállítás volumene és a szállítási távolság ugyancsak meghaladta a korábbi évekét. A csaknem száz kommunistát tömörítő ikecsíkeméti, V. kerületi, lenlnvárosi pártalapszervezet közelmúltban megtartott beszámoló taggyűlésén a vezetőségnek az elvégzett munkáról szóló beszámolóját Zolnai Károly párttitkár terjesztette élő. A számvetés bevezetőjében megállapította: „... A vezetőség öt évre szóló megbízatásának középső évét úgy tekinthetjük, mint amely az elvégezett munka, s a tapasztalatok szempontjából egyaránt a legtöbbet adta.” Összeforrott közösségként S valóban: amiről a taggyűlésen a továbbiakban szó esett, csak megerősítette: az alapszervezet vezetősége sokat tett érte, hogy tekintélye, befolyása növekedjék a lakóterületen, s a kerület üzemei, intézményei, társadalmi és itömegszervezetei körében. Mint ahogyan a párttagság is összeforrott, tevékeny és tettrekész közösségként, eredményesen látta el a kerületi pártszervezetre háruló sokrétű politikai munkát. Így az üzemekkel, a tanácstagokkal való kapcsolatok ápolását, a 'lakóterületi népfrontbizottság tevékenységében való közreműködést, a tanácsi munka segítését. S igen fontos szerep jutott mindezekben a pár.tcsopor- toknak és az alapszervezet különböző munkabizottságainak. A teljesség igénye nélkül hadd szóljunk ezúttal arról a tevékenységről, amelyet a várospolitikai feladatok megoldásának élősegítésére kifejtett az alapszervezet vezetősége és tagsága. A pártbizottság segítsége Előbb azonban említést érdeméi: tavaly jelentős jjnértékben fejlődött az alapszervezetnek az irányító pártszervvel és a városi tanáccsal fenntartott kapcsolata. Mégpedig az alapszervezeti munka módszereinek fejlesztését célzó pártbizottsági állásfoglalásnak köszönhetően. Ennek értelmében a területi pártszervezetek .titkárai meghívottként rendszeresen jelen vannak a pártbizottság ülésein; kéthetenként tájékoztatásit kapnak a párt- végrehajtó bizottság üléséről. Ugyanígy a tanácsüléseken részt véve, mintegy első kézből tájékozódnak a megyeszékhely életét, fejlődését érintő kérdésekről, döntésekről. Abban is megnyilvánul az irányító pártszerv segítsége, hogy az alapszervezet reszortfelelősei számára ugyancsak rendszeresek a tájékoztatóik. Vagy például a pártbizottság, illetve végrehajtó bizottsága többször napirendre tűzte a lakóterületi politikai munka lényeges kérdéseit és meghatározta a feladatokat. E tanácskozások alapjául szolgáló előterjesztések összeállításában részt vettek a szóban forgó párt- alapszervezetek vezetőségei is. Az alapszervezeti titkárok és vezetőségek naprakész tájékozottsága a tagság informálásában, s ennek nyomán a lakóterületi politikai felvilágosító .munkában kamatozik. Nemkülönben a tanácstagok segítésében, az alapszervezet működési területén jelentkező jó kezdeményezések felkarolásában, a problémák felvetésében. Előtérben a várospolitikai munka Mint az az V. kerületi alapszervezet beszámoló taggyűlésén elhangzott, a megyeszékhely fejlődését, az ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi, kommunális ellátottságát megkülönböztetett figyelemmel kíséri az alapszervezet tagsága. Hiszen e kérdésekkel kapcsolatban fordulnak a kerületben élőik a leggyakrabban felvilágosításért, segítségért a párt- szervezethez. Nem véletlen tehát, hogy a lakóterületi politikai munka, annak minden lényeges mozzanata, témája volt a vezetőség üléseknek csakúgy, mint a pártbizalmiak, s a pártcsoportak megbeszélésein. A kerületi alapszervezet kommunistái jelentősnek tartják a város szocialista fejlődésében elért eredményeket, nem fukarkodnak azonban a hiányosságok, a visszásságok ostorozásával sem. Kiemelten szorgalmazzák például — természetesen a lehetőségeik határain belül — az óvodai, bölcsődei állátás, s az öregek napközi otthona bővítését, vagy éppen a peremkerületek fejlesztésének gyorsítását. S még egy gondolat a lakóterületi politikai munkával ösz- szefüggésben: a {jártmegbízatásak szinte egyénenkénti értékelésekor néhány bíráló megjegyzéstől eltekintve, általában elismeréssel méltatta a vezetőség beszámolója a pártcsoportak vezetőinek és tagjainak munkáját. Ugyanígy annak a kilenc kommunistának a tevékenységét is, alkik megbízatások jelentőségének tudatában a lakóterületi népfrontbizottság munkájában működnek közre. A beszámoló másik jelentős témája az üzemi pártcsoportok ténykedésének értékelése, s az alapszervezet működési területén levő üzemekkel ápolt kapcsolat volt. Az utóbbiakban tett látogatások jó alkalmat adtak, s adnak a nyugdíj előtt álló párttagokkal, a területi alapszervezet jövendő tagjaival való megismerkedésre; tehát a majdani beilleszkedésüket segíti elő. Helytállnak az üzemi pártcsoportok Amit a múlt évi munka egyik legnagyobb eredményeként könyvelhetett el az V. kerületi párt- szervezet beszámoló taggyűlése; az a DÉGÁZ Vállalat kirendeltségén és az ÉFFU Vállalatnál létrehozott hét, illetve hattagú pártcsoport. Ezek munkájáról szólva, méltán megállapította a vezetőség beszámolója; — Külön örömmel tölthet el bennünket, hogy mindkét pártcsoport alapvető feladatának tartotta a tervfeladatok teljesítését, s az arra való mozgósítást; mintegy motorja volt a nagy évforduló tiszteletére kibontakozott munka versenynek, hasznos segítője az üzemben folyó gazdasági és politikai munkának. Ugyanakkor a város fejlődését elősegítő társadalmi munkából is kivették részüket a pártcsoportok tagjai. Az alapszervezet vezetősége a továbbiakban is fontosnak tartja, hogy a szóban forgó pártsejtek önállóan működjenek közre a vállalati kérdésekben. Mindenekelőtt a gazdasági feladatok végrehajtását, a munkaverseny, a brigádmozgalom, a szakszervezet és a KISZ-élet kibontakoztatását segítsék el®, nem utolsósorban a pártépíto munka fejlesztésének célzatával. A tartalmas beszámolót nem egy figyelemre méltó észrevétellel, javaslattal egészítették ki a vita során felszólalók. Az alapszervezet tagjai közül számosán érzik például annak szükségességét, hogy a fiatalok szocialista szellemű, hazafias neveléséből az eddiginél nagyabb részt vállaljanak. A Naplemente című filmre utalón egyikük megfogalmaz-, ta: sok a tennivaló annak érdekében is; a szülőknek úgy kell nevelnie gyermekét, hogy idős napjaira megbecsülést kaphasson. És sok egyéb között az az igény is elhangzott, hogy a megyeszékhely nyújtotta kulturális lehetőségekkel az eddigieknél is jobban szükséges élniük az alapszervezet tagjainak. összegezve: az V. kerületi pártalapszervezet taggyűlése eredményekben és tapasztalatokban gazdag esztendő után újult erővel, megerősödött önbizalommal folytatja felelősségteljes munkáját. r. i. • Az V. ötéves terv egyik új létesítménye az 5,9 millió forint beruházással épült kerekegyházi egészségügyi kombinát, amely rekordidő (kilenc hónap) alatt készült el. Benne kapott helyet az egészségház, három orvosi rendelő és három orvosi lakás. Eredmények és feladatok az ifjúsági mozgalomban A munkahelyi KlSZ-alapszer- vezetek ezekben a hetekben személyre szólóan értékelik az ifjúkommunisták tavalyi munkáját, s az eredményiekre alapozva — meghatározzák idei teendőiket. A feladatok .nagyok: 1978-ban a dolgozó KISZ-esek valamennyi termeléssel összefüggő akciójukat a hatékony és minőségi munkavégzés szolgálatába állítják. Amint a KISZ Központi Bizottságéinak ifjúmunkásoszitályán az MTI munkatársának elmondották: a termelési mozgalmak, akciók alapjának továbbra is a szocialista és az ifjúsági brigádokat tekintik. Ahol a fiatalok száma és a gazdasági körülmények lehetővé teszik, ifjúsági brigádokat szerveznek, mintegy „előiskolá- jául” a szocialista brigádmozgalomnak. Napjainkban a brigádmozgalomban mintegy 600 ezer fiatal vesz részt.) Az elkövetkező hetekben, hónapokban fontos feladat: valamennyi munkahelyen ismerkedjenek meg a KISZ-esek a szocialista brigádvezetők V. országos tanácskozásának útmutatásaival, hasznosítsák az ott elhangzottakat. Az ifjúsági szövetség javasolja, hogy az értelmiségi munkakörökben is szervezzék meg az ifjúsági brigádokat; a fiatalok e munkaközösségei tartalmas munkakapcsolatra léphetnének munkásbriigádokkal. kölcsönösen segítve egymást feladataik teljesítésében. Ebben az esztendőben is fiatalok ezreinek nevezését várják a népszerű Ki miinek mestere? és a Ki minek szakértője? vetélkedőkre. A vetélkedőket valamennyi Kl.SZ-szervezet a gazdasági és a szakszervezeti szervekkel. a tudományos egyesületekkel közösen rendezi meg. S ami ugyancsak lényeges, a termelést segítő erőpróba nyitva áll nemcsak a KISZ-tagok. hanem a KISZ-en kívüli fiatalok számára is. Február végéig közzéteszik az Alkotó ifjúság-pályázat és kiállítás munkahelyi felhívásait. A KTSZ-szervezetek aktivitásán múlik. hogy a pályázó fiatalok mindenütt a helyi gazdasági feladatok eredményes megoldásához, a műszaki fejlesztés előmozdításához igazítsák vállalkozásaikat. A kiemelkedő teljesítmények bemutatására 1978 őszén ágazati kiállításokon és konferenciákon lesz mód. Az idén is sokat várnak a KISZ bontakozó radarakciójától, azt. hogy a vállalatoknál, intézményeknél növelje a társadalmi ellenőrzés hatékonyságát. Célszerű lenne tovább bővíteni a munkavédelmi aktívahálózato- kat is. amelyek az újonnan munkába lépők oktatásának megszervezésében. a munkavédelmi szemlék rendszeresítésében vállalnak önzetlen segítséget.
