Petőfi Népe, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-11 / 36. szám

1978. február 11. • PETŐFI NÉPE • t 'w . •*' (ARAPODOTT A SZÖVETKEZETI TULAJDON Zárszámadás a mezőgazdaságban • Szorgalmas emberek a borotai termelőszövetkezet tagjai, télen is találnak munkát a fakitermelés­ben, az erdő tisztító vágásában. Nem véletlen, hogy sikeres évet zárt a borotai közös gazdaság. Bács-Kiskun megye 153 mező- gazdasági, halászati szövetkezeté­nek. közös vállakózásának 80 szá­zaléka megtartotta évzáró köz­gyűlését. A tiszaalpári Virágzó Htsz február 23-i zárszámadásá­val befejeződik a szövetkezeti mérlegbeszámolók másfél hónap­ja tartó sorozata. Elfogadható esz­tendeje volt a mezőgazdaságnak az 1977-es év. A termelési színvo­nal és a gazdálkodás eredményes­ségétől függetlenül mégis feladta a leckét valamennyi termelő kö­zösség vezetőinek. örvendetes, hogy többségük jól megfelelt a magas követelmény­nek. Az elmúlt évben szinte va­lamennyi gazdaságban emelkedett a termelési színvonal, eredménye­sebbé vált az irányító munka. A szövetkezetek háromnegyed ré­sze olyan bevételre tett szert, ami megalapozta a következő eszten­dei újratermelést, és a munkában helytállók személyes jövedelmé­nek terv szerinti növelését. Ezt tükrözték általában az eddig le­zajlott évzáró, tervtárgyaló, alap­szabály-jóváhagyó közgyűlések. Több milliós beruházás Kuns?entmiklóson A kunszentmiklósi Egyetértés Tsz tavalyi gazdálkodásának ered­ményeként 43 millióról 53,5 millió forintra nőtt a szövetkezeti brut­tójövedelem. A közös gazdaság ebből 9 milliónál nagyobb össze­get fizetett ki a közterhek ki- egyenlítésére. Csaknem 17 milliót a fejlesztési, a biztonsági és tar­talékalapra tett félre. Kedvezően alakult a gazdálkodás egésze, hi­szen az előző zárszámadáshoz vi­szonyítva majdnem 20 millióval nőtt a termelési érték. A szövetkezet 1977-ben számot­tevő beruházásra volt képes. A helyi adottságok kihasználására már korábban elhatározta a kö­zösség a juhászat és a sertés- tenyésztés korszerűsítését, gyor­sabb ütemű fejlesztését. A gazda­ság szakmunkás brigádjának ki­vitelezésében tavaly juhhodály, sertés- és bárányhizlalda, fiazta- tó és terménytároló épült. A sza­kosított állattartó telep az idén néhány épülettel kiegészül. Ta­valy a szövetkezet 6,7 millióért vásárait nagy teljesítményű gépe­ket a gazdálkodás műszaki alap­jának gyarapítására. Élenjárt a kertészet A másfélezer hektáros tompái Kossuth Tsz-ben évente 90—100 millió forint a termelési érték. Tavaly a szántóföldön és a hajtató­házakban nevelt kerti vetemény 27 milliós bevételt eredményezett a közös gazdaságnak. Ezt növelte 3 millióval az Állami Biztosító kártérítése, amelyet a kertészetet ért elemi csapás ellensúlyozására fizetett az intézet. A község másik termelőszövet­kezete, a Szabadság Tsz tavaly szintén jelentős mennyiségű ker­tészeti terméket, étkezési fehér- és pritaminpaprikát, paradicsomot adott közfogyasztásra. A zöldség­félék nagyrészét a konzervipar és a ZÖLDÉRT vásárolta meg. Mindkét tompái szövetkezet so­kat költ 19Íf8-ban is a kertészeti ágazatra. A tavalyi termékérté­kesítési gondok korántsem csüg- gesztették el a Kossuth és a Sza­badság Tsz gazdáit. összefognak a solti szövetkezetek Nem sokkal nagyobb az egyik tompái szövetkezetnél sem a Sol­ti Rákóczi Tsz, mégis olyan fel­adatra vállalkozott, ami minden elismerést, támogatásit megérde­mel A pénteki zárszámadó köz­gyűlésen ismertette Nagy Péter tsz-elnök az állattartás korszerűsí­tési tervét E szerint a magyar- tarka állományt bőtejelő szarvas­• A közös tulajdon védelmére az alkatrész- raktárnak is megfelelő helyet találtak a kiskun­félegyházi Lenin Tsz- ben. • Tisza- alpáron az Árpád lakásépítő szövetkezet társasházai­ban több termelő­szövetkezeti család jutott szép otthonhoz. marha fajtával váltják fel, és a Rákóczi Tsz kétszáz tehenét azon a szakosított állattenyésztő tele­pen helyezik majd el, amelyet a Szikra Termelőszövetkezettel ösz- szefogva együttesen építenek fel Solton, A solti Dunatej társulás helyi feldolgozó üzemébe néhány év múlva már ezer bőtejelő szarvasmarha tejét szállítják na­ponta a közös erővel létesített te­henészetből a Rákóczi és a Szik­ra Tsz gazdái A 29. évzáró Érsekcsanádon A huszonikilencedik zárszámadó közgyűlést tartották pénteken az érsékcsanádi művelődési házban. Solt Árpád elnök a Búzakalász Tsz gazdálkodási ágazatainak szép eredményeiről adott számot a tsz tagság és vendégeik előtt. A nö­vénytermesztés, állattenyésztés együttesen 89,4 milliót termelt 1977-ben. A szövetkezet bevételé­nek 10 százaléka a kertészeti ágazatból származott. A dinnye és a pritaminpaprika átlagon fe­lüli hozama, a kalászos gabona, valamint a kukorica az előirány­zott 19,9 millióról 23,5 millióra növelte a szántóföldi növényter­mesztés értékét. Az elmúlt évben épített nagyüze­mi baromfitelep termelése 65,8 millióra emelkedett. A vágóba­romfin kívül a szakosított telep­ről 28,7 millió tojást szállítottak eL Az ünnepi közgyűlésen a hu- szonkilencedik zárszámadás al­kalmából számos szövetkezeti dolgozót tüntettek ki. Másfél év­tizedes munkájuk alapján heten kaptak törzsgárda jelvényt és ju­talmat, tízen részesültek a Szö­vetkezet Kiváló Dolgozója kitün­tetésben, többen pénzjutalmat kaptak, ketten pedig a Vöröske­reszt kitüntetését vették át. Valamennyi említett közös gaz­daság zárszámadása végső soron nemcsak a szövetkezet bevételei­ről, kiadásairól, bruttó jövedel­méről és annak felhasználásáról adott számot, hanem bizonyítvá­nya volt a vezetésnek. Annak, hogy a népgazdasági követelmé­nyekkel össze tudták-e hangol­ni a gazdálkodás, a termelés fej­lesztését, valamint a személyes jövedelem gyarapítását. Az eddig lezajlott mérlegzáró közgyűlések többségének tapasztalata szerint, a szövetkezeti vezetőség általában kellően mérlegelte a nagyobb kö­zösség és az egyén érdekeit. Filharmónia programok Bács-Kiskunban Februárban és márciusban hét együttes — három kamara- és négy nagyzenekar —, valamint 15 egyéni előadó, énék- és hangszer- szólista ad hangversenyt me­gyénkben az Országos Filharmó­nia által szervezett kilenc kon­certen. Február 13-án Agay Karola opera- és dalénekes, valamint Szendrey Karper László gitármű­vész, a Liszt Ferenc Zeneművé­szeti Főiskola tanára közös hang­versenyen mutatkozik be a kis­kunfélegyházi közönségnek. Kecs­keméten a bérleti sorozat kereté­ben — ebben a hónapban — két nagy koncertre is sor kerül: a Magyar Barokk Trió hangverse­nyére Gyulai Edit énekes közre­működésével, valamint a Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Is­kola és Gimnázium és a Kecske­méti Városi Vegyeskar közös kon­certjére. A nagyszabású kórus- hangverseny — Kardos Pál Liszt­díjas karnagy vezényletével — február 20-án lesz a Megyei Mű­velődési Központban. A rene­szánsz és barokk zeneirodalmi anyagot magas művészi színvo­nalon bemutató Magyar Barokk Trió sajnos, csak egy alkalommal, délutáni, ifjúsági előadáson mu­tatkozik be Kecskeméten, február 24-én. Az Országos Filharmó­nia februári koncertsorozata 27-én a bajai szakmunkásképző­ben rendezett népzenei esttel zárul. P. E. A nyílt várospolitika jegyében Beszélgetés Gádor Józseffel, Kecskemét tanácselnökével Négyszázmillió forint a megyeszékhely fejlesztésére — adtuk hírül a közelmúltban a városi tanács üléséről szóló információban. Ugyanakkor utalásszerűén em­lítést tettünk arról, milyen fontosabb célokat szolgál a je­lentős pénzösszeg. A napokban kissé részletesebben tájéko­zódni kerestük fel néhány kérdéssel Gódor Józsefet, a városi tanncc plnnlípt — Alapvetően mi jellemez­te, miyennek értékeli Gódor elvtárs Kecskemét fejlesztése érdekében tavaly elvégzett munkát? — Mindenekelőtt emlékeztetek rá: a város tanácsa pénzügyileg alátámasztott ötéves tervvel ren­delkezik. Ez határozta meg ta­valy, s szabja meg feladatainkat az idén is. A múlt évi eredmé­nyek számbavétele tanúsítja, hogy időarányos tervét a város általában túlteljesítette, bár egyes lényeges területeken elma­radás is van. A legfontosabb feladatok vég­rehajtásáról szólva: a múlt év­re előirányzott 1365 lakással szemben 1370 valósult meg. Idő­arányosan néave a tanácsi cél- csoportos beruházás teljesülését, a tervidőszak első két évében a tervezettnél kétszázzal több, 861 lakás épült meg. Az idei lakásépítési terv 1187 lakás megvalósulásával számol; közülük 443 a tanácsi célcsopor­tos, mintegy 540 pedig OTP-be- ruházású. A további nagy feladatot a gyenmekintézményti ellátottság­ban szorító gond diktálta. Böl­csődei helyet 1980-iig 260-at ter­vezett a város. Ebből 120 meg­épült a Széchenyivárosban, bár a birtokbavéteLe sajnálatosan még nem történt meg. Ez év vé­géig további 60 személyes böl­csőde a vízmű vállalat beruhá­zásában, Felsőszéktón valósul meg. Az ötéves tervelőirányzat tehát — lévén a pénzügyi felté­telei adottak — előreláthatóan teljesül. Ami az óvodát Illeti: ezer he­lyet terveztünk, s az elmúlt két évben elkészült hatszáz. Ez az óvodák jelenlegi 147 százalékos telítettsége mellett is jelentős eredmény. Elérése csak úgy volt lehetséges, hogy a tanács szer­vezésében a város üzemei osze- fogtak és rendkívül nagy segít­séget adtak. — A közvélemény előtt is­meretes a nyomasztó tanterem- hiány, főleg a Széchenyiváros­ban. Reálisan számolva, mikor­ra várható az említett iskola zsúfoltságának enyhülése? — Az V. ötéves terv harminc­két tantermet tartalmaz, ennek pénzügyi fedezete 1979—1980-ban áll a város rendelkezésére, s a kivitelező sem tudja előbb kez­deni. A gonddal szemben még­sem maradhattunk tétlenül A BÁCSÉP Vállalattal folytatott tárgyalásunk eredménye, hogy hamarosan összeszereli az épü­letet; a belső szerelési munká­latok nagy részének elvégzésére a lajosmizsei tanács költségveté­si üzemét nyertük meg. A még fennmaradó tennivaló elvégzé­sére a város üzemei tmk-s rész­legeit kívánjuk igénybe venni, megfelelő ütemezésben. Csakis így biztosítható, hogy a 16 új tanteremben még ez év őszén megkezdődhessék a tanítás. Ugyanilyen módon akarjuk egy évvel előbbre hozni a további 16 tanterem megépítését. — Egyes lényeges területe­ken elmaradás van — említet­te bevezetőül Gódor elvtárs. Gondolom, a Széchenyiváros kereskedelmi és szolgáltató be­ruházásairól van szó. Megje­gyezni kívánjuk, hogy a keres­kedelmi hálózat dolgában a városközpont sem éppen hival­kodó ... — A lemaradás valóiban a ke­reskedelmi és szolgáltató háló­zat építésében van. Hozzáteszem: nem hanyagságból, hanem kapa-. citás hiánya mtaitt. A 2400 négy­zetméter alapterületűre tervezett szolgáltatóház feleirésze ez évben, a másik fele jövőre elkészül. Az idén az üvegező szolgáltatás, a posta, mosószalon, GELKA-szer- viz, cipész- és órásműhely, illet­ve zöldség- és divatáruüzlet jut helyhez az átadandó 1200 négy­zetméter alapterületen. A városközpontot illetően: ez év végéig esedékes a Petőfi ut­cai új épületekben valamennyi üzlet megnyitása. Itt jut helyhez a vetőmag-, hírlap-, divatáruüz­let. ezermesterbolt. barkácsmű- hely, fényképész- és például az OFOTÉRT új üzlete, amelyben — vidéken elsőként — a kon­takt lencse behelyezését is vég­zik majd. A Május 1. téren megkezdődik a háromezer négyzetméter alap- területű szövetkezeti élelmiszer­áruház kivitelezése. Mindezekkel az eddigi elmaradás az idén be­hozható, s így teljesíthető az öt­éves terv. A kereskedelmi hálózatra vo­natkozó megjegyzésére szüksé­gesnek érzem megemlíteni: ta­valy novemberben tanácstagok­ból és szakemberekből álló bi­zottságot hoztunk létre, neveze­tesen a Rákóczi úti üzletekre jellemző igénytelenség okának feltárására. Dolga végeztével a bizottság javaslatokkal élt. Ezek alapján megtettük az intézke­dést, amellyel szükség szerint portál és berendezés korsze­rűsítésére, illetve igényes felirat elhelyezésére köteleztük az ér­dekelt kereskedelmi Vállalatokat. Az iméntiekhez szeretném hozzátenni: a városi tanács ve­zetése korántsem elégedett a ke­reskedelem igényességével. Ilyen szempontból a kiszolgálásban, áru- és választékkínálatban csakúgy, mint a környezet ápo­lásában, rendbentartásában akad kívánnivaló. — Az igényességet említve, mintegy kínálkozik a kérdés: ml a véleménye a város köz- tisztaságáról? — A lakosság igényes közre­működése nélkül nincs, nem lehet tiszta és virágos Kecskemét. A város köztisztasági céljait szol­gáló pénzügyi kerete tíz éven át változatlan volt. Kivétel ez év, amikor kétmillióval több jut e feladatra. Ez lehetővé teszi, hogy a burkolt felületű utak tisztítá­sa gépi erővel történjék, nem futja azonban újabb területek bevonására a háziszemét-szállí- tásban. Mint említettem, lakossági köz­reműködés nélkül nehéz az előbbre jutás. Hiszen nem állít­ható őr minden facsemete mellé, hogy ki ne tördeljék (ez évente ezernyi drága facsemete pusztu­lását jelenti!); nem gátolható meg, hogy a Széchenyiváros gyepjén mossák az autót, végez­zék el az Olajcserét, s hogy ne szemeteljenek az utcán ... — Óvni, megbecsülni kör­nyezetünket! — kínálja a kö­vetkeztetést mintegy megelőz­ve az utolsó kérdést. Neveze­tesen: a lakosság a fejlesztést elősegíteni csak a város céljai­nak ismeretében, azokkal egyetértésben tudja. Ezzel kap­csolatban főleg az ipari üze­mek dolgozóinak körében hal­lottam észrevételezni, hogy nem eléggé nyílt a várospoli­tika? Mi a véleménye erről? — Mindenképpen elgondolkoz­tató. Tavaly ugyanis mintegy harmincezer emberrel ismertet­tük meg az 1976-lban elért ered­ményeket és a terveket a száz- egy tanácstagi beszámolón, s a húsz üzemben megtartott város­politikai tájékoztatón. Azt szá­mításba véve, hogy őszinte ér­deklődés mellett, akár 10—15 ezerrel többen is részesei lehet­tek volna az említett tájékozta­tóknak, akkor is helytálló a kö­vetkeztetés: a szűlkebb haza dol­gairól, különösen bizonyos té­mákról szóló tájékoztatás soha nem lehet elég. Erre törekszünk. Ezzel összefüggésben szeret­ném elmondani végül, hogy a tanács tagjai rendkívül aktívak, a testületi üléseken reális igé­nyeket képviselnek, nagy szakér­telemmel. Ideértve a mindig építő, bíráló észrevételeiket is, nagyon becses segítség ez a végrehajtó apparátus számára. Csak a legnagyobb elismerés hangján és köszönettel szólhatok a tanácstagok munkájáról, amellyel nagyon jól közvetítik az igényeket és a lehetőségeket. — Köszönjük a beszélgetést. Perny Irén A néma dosszié Színes, magyar bűnügyi film készült Falus György és Mészá­ros Gyula novellájából. Már az első másodperceikben ígéretesen izgalmas képsorral indul a tör­ténet. Valahol az országúton egy személyautó előz egy tehergép­kocsit, majd nekifut az útpjad- kán várakozó másik személyko­csinak sőt az előzött teherautó is alap>osan megpördíti a karam­bolozó kocsit. Az utas, egy ro­konszenves fiatalember a men­tőautóba kerül, de az odaérkező rendőrök a kocsi felhasított ol­dala mögül kémada tokát tar­talmazó, rejtjeles szövegeket bá­nyásznák elő. A karambolt szenvedett kül­kereskedelmi szakember tehát kémadatofcat szolgáltatott vala­kiknek. Az izgalmakban bővel­kedő és a szokásos krimi-fordu­latokat ügyesen alkalmazó film továfbbi nészében egy rokonszen­ves detektívfelügyelő azt nyo­mozza ki, kik voltaik a minden vallomást megtagadó, rajtaka­pott küiker-összekötének a bűn­társai. A rendezésnek hála, tisz­ta és világos az ügy bonyolítása és általában megegyezik azokkal a szokásos módszerekkel, aho­gyan az ilyen történeteket a magyar filmszínházakban szinte hetenként felbukkanó külföldi bűnügyi filmekben tálalni szok­ták. Igaz ugyan, hogy az utóbbi időikben magyar produkció ebben a műfajban nem született, a kö­zönség azonban megszerette a krimit, és egyáltalán nem hiba, ha magyar filmgyártás színvona­las eszközökkel a saját termésé­• Nem vall a külker- ügyintéző. (A képen Szirtes Ádám és Bitskey Tibor.) bői is kielégíti a jelentkező ér­deklődést. Ezért örülünk A néma dosszié megfilmesítéséinek és örömmel állapítjuk meg, hogy bár imiitt-aimott tapasztalható logikátlanság, ha a nyomozás folyamatában vannak nem elég­gé érdekesen tálalt részletek is, de egészében el lehet fogadni a produkció szakmai értékeit és mindenképpen megörvendezteti a nézőket azokkal az apró és jó megfigyelésekkel a rokonszenves epizódalakításoknak egész sora, melyek életszerűvé teszik a me­sét, hihetővé a fordulatokat. A rendező Mészáros Gyula nem régen működik a szakmá­ban, hiszen 1959-ben készítette első egész estét betöltő alkotá­sát, a Szombattól hétfőig című filmet, ö azonban a Keleti Már- ton-féle iskolában tanulta a filmgyártás alapjeleméit és meste­rétől nagyon sok apró szakmai fogást lesett el, sőt azokat tovább is fejlesztette. Legutolsó filmje is — A néma dossziét megelőző­en — tulaj doniképpen Keleti Márton életművét zárta le. Ha­lála ugyanis megakadályozta a nagy magyar rendezőt abban, hogy a Csínom Palkó című filmoperettet befejezze. Az utolsó jeleneteket Mészáros Gyu­la irányításával forgatta a stáb. Rokonszenves alakítások egész sora teszi elfogadhatóvá, vonzó­vá az egész filmet. A nyomozást vezető felügyelőt, sok más kül­földi példakép jellegzetességeinek összegzésével — Szirtes Ádám formálja meg. Alakítása kedves, apró mozzanatokkal gazdagítja a munkáját precízen és a legújabb technika segítségével végző bűn­ügyi szakember arcképét. Segí­tőtársai — Bujtor István és Du­nai Tamás megformálásában — jól egyénített alakokká válnak. Az operatőr Hildebrand István p>edig bebizonyította, hogy a nagy személyzettel dolgozó tör­ténelmi filmek képi megformá­lása mellett jól ért a krimikre jellemző op>eratőri feladatokhoz is. A filmnek minden bizonnyal sikere lesz egyrészt a színészi munka átlagosnál jobb színvona­la miatt, nem utolsósorban a rendező, a műszakiak egyenle­tesen jó munkája alapján is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents