Petőfi Népe, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-11 / 36. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1978. február 11. Folytatódik a moldáviai kísérlet A bajai kukoricatermelési rendszer sikere szovjet földön Moldáviában, a Budzsjak-sztyeppén, nem messze Valja- Perzsej falutól, húzódnak azok a kísérleti földek, amelyeken a magyar szakemberek által kikísérletezett iparszerű kukori­catermesztési rendszer a gyakorlatban vizsgázik, a magyar- országitól eltérő viszonyok között. A munka a szovjet—ma­gyar tudományos és műszaki együttműködési egyezmény alapján folyik, és 1977-ben már meghozta az első biztató eredményt. Hadd idézzem tel azokat a napokat, amikor először találkoz­tam Sibalin Antallal, a BKR Igazgatójával. Éppen a vetés ideje volt, s a gépműhelyeikben, vala­mint az aszfaltozott gazdasági utakon friss festékszagot árasztó vetőgópek. ekesorok álltak. Egy Klrovec—701-es traktor az utol­só barázdákat szántotta, Sibalin Antal öles léptekkel járta a sű­rű, gazdag csernozjom-föld friss barázdáit, s azt mondta: — Ez Itt a ml munkahelyünk. Ház, arpelyiknek mennyezete maga a nyílt ég. Három éven ót termesztünk Itt kukoricát. A BKR kitűnően bevált Magyaror­szágon, most a Budzsjak-sztyep­pén Is 'be akarjuk bizonyítani előnyeit. Segítőtársaink, a közeli Valja-Perzsej faluból származó gépkezelők. A múlt év során többször Is jártam az úgynevezett magyar földeken, ahogyan Valja-Perzsej- ben nevezik a kísérleti terüle­tet. Emlékszem Takács László agronómus nyugtalanságot kife­jező arcára is, amikor türelmet­lenül várta az áprilisi esőt. Ké­sőbb aztán, amikor a sztyeppe felett megeredt, s néhány napon át úgy szakadt az eső, mintha dézsából öntötték, volna, Takács László szinte a helyét sem ta­lálta. Boldog izgatottsággal les­te. hogy mikor derül ki az ég, s lehet-e már kezdeni a vetést a jól megázott, majd felszik­kadt földeken. □ □ □ Munkájuk befejeztével a BKR szakemberei visszatértek Magyar- országra a kukoricaszüret idejé­ig, de azért minden héten fel­csengették szovjet munkatársai­kat, hogy megkérdezzék, miként fejlődik a kukorica? A tavalyi nyár meglehetősen száraznak bi­zonyult. rekkenő hőség uralko­dott Moldáviában. Csaknem két hónapig egy csepp eső sem hul­lott. Mégis, amikor- augusztus vé­gén Sibalin Antallal és Bagó Bá­linttal, a Bajai Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatójával megtekintettük a kukoricatáblá­kat, másfél embernyi magasságú kukoricaszárak között sétálhat­tunk. Bagó Bálint elmondta, hogy amikor meglátta a BKR kísérleti parcelláját, amelyen a bajai szakemberek és a közeli Csadir- Lunga város AGROKOMPLEX egyesülése gépesített munkacso­portja dolgozott, Szavelij Par- maklinak, a szocialista munka hősének, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa küldöttének a ve­zetésével, örömmel nyújtotta ne­kik a kezét. A betakarításig még egy hónap volt hátra, de Bagó Bálint nem kételkedett abban, hogy a magyar parcellán kitűnő termést takarítanák be. A ma­gas terméshozam nemcsak an­nak az eredménye, hogy a szov­jet szakemberek pontosan meg­tartották a BKR-technológlát, hanem annak is, hogy Szavelij Parmakli gépesített munkacsa­patának a helyi körülményeket kitűnően ismerő tagjai lelkiis­meretesen végezték munkájukat. A siker Jókedvre hángolta Bagó Bálintot, sokáig járkált a kuko­ricaföldön. Véleménye szerint a Budzsjak-sztyeppe termékeny ta­laján az új technológia szigorú megtartásával még nagyobb ter­méshozamot lehet elérni, mint a magyar kísérlet első évében — függetlenül attól, hogy száraz, aszályos lesz-e az Időjárás vagy sem, és hogy a szovjet szakem­berekkel az együttműködés so­kat segít a kukorleatenmesztés világszínvonalra emelésében, □ □ □ Az első termés betakarítására Takács László agronómus, aki szinte már őslakónak számít itt, együtt érkezett Zadravecz István gépkezelővel. Előkészítették az NDK gyártmányú E—512-es kom­bájnokat. Ez a kombájn a KGST-tagországoknak ahhoz a közös gépsorához tartozik, ame­lyet a BKR-techoológiával ter­mesztett kukorica betakarításá­hoz használnak. Zadravecz Ist­ván három hónapot töltött a • A szovjet K—100-as traktor a BKR alapgépe. kombájngyártó NDK-bell üzem­ben. A gép kezelését gyorsan el­sajátító szovjet gépészekkel is gyorsan megtalálta a közös nyel­vet, A betakarítás napjaiban Ta­kács Lászlóval együtt, hajnaltól alkonyaiig a földeket járta, hogy ellenőrizze a kombájnok mun­káját. Takács László, aki tavasszal még csak néhány szót tudott oroszul, de őszre már csaknem folyékonyan beszélte a nyelvet, megmutatta nekem az érett ku­koricacsöveket, Elmondta: a ba­jai szakemberek kiszámították, hogy egy hektár föld átlagosan 60—65 mázsa szemtermést adott, s egyes parcellákon a termésho­zam a 80—85 mázsát Is elérte hektáronként. Ez nem a felső határ. A kísérleti földterületen a következő vetéshez a magyar, a szovjet és az egész világon dol­• Hektáronként százmázsás termést adó hibridek is vannak a bajai kukoricatermesztési rendszer legújabb fajtái között. gozó növénynemesítők legjobb kukorlcahlbrld-vetőmag anyagá­ból fog válogatni, Feltételezi, hogy az új magyar hibridkuko­rica, amely a Bajai Mezőgazda- sági Kombinát földjén évek óta stabilan százmázsás átlagter­mést ad, a Budzsjék-sztyeppén is kitünően beválik. □ □ □ Takács Lászlóval és Szavelij Parmaklival október közepén be­széltem, Szavelij éppen akkor tért haza Moszkvából, a Legfel­sőbb Tanács ülésszakáról, ahol élfogadták az új szovjet alkot­mányt. — Tudod, mire gondoltam, amikor a 30. cikkelyre szavaz­tam — kérdezte Takács László­tól. — A mi földünkre, arra, hogy a ml munkánk is erősíti a szocialista országok közötti ba­rátságot. (A 30. cikkely azt mondja ki, hogy a Szovjetunió, mint a szocialista világrendszer, a szocialista közösség alkotóré­sze, a szocialista internacionaliz­mus alapján fejleszti és erősíti a barátságot, az együttműködést, az elvtársi kölcsönös segítség- nyújtást a szocialista országok­kal, tevékenyen részt vesz a gazdasági integrációjukban, és a szocialista nemzetközi munka- megosztásban.) ...."­— Igazad van — felelte Ta­kács László. □ □ □ A Moldáviai SZSZK-ban a gé­pesítési egyesülések és a kolhoz­tanácsok elnökei, a köztársasá­gi gazdaságok vezető szakembe­rei és brigádvezetői, akik érde­keltek az iparszerű kukoricater­mesztési technológiában, elhatá­rozták, hogy az idén már fel­használják a magyar BKR ele­meit. Moldávia 36 járásában 1000—1500 hektárnyi szántóterü­letet jelöltek ki, ahol minimális munkaerő- és eszközráfordítással olyan magas kukorica-termésho­zamot kell elérni, mint Valja- Perzsej földjein. G. Sz. (Megjelent a Fáklya című lap 1978. évi II. számában.) Múlt évi eredmények után - idei tervek Alföldi Cipőgyár kiskunfélegyházi gyá­rának versenyfelelő­se, a KISZ-bizottság titkára elismerően emlékezik a szociális, ta brigádok múlt évi tevékenységéről. — Az önkéntes kollektíváknak a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom megalakulásának 60. évfordulójára tett vállalásainak teljesí­tése tette lehetővé, hogy a múlt évi ter­veinket jelentősen túlszárnyaljuk — mondta a többi kö­zött. — Az 1 millió 680 ezer pár cipő gyártását előíró tér. vet túlteljesítve az év végéig 1 millió 701 ezer 447 pár cipő hagyta el a műhelyeket. Külön elismerés illeti a brigá­dokat azért is, mert azt a válla­lásukat, hogy a szovjet megren­delésre készülő cipőket az év vége helyett december 15-lg elkészí­tik, már december 11-én teljesí­tették — igen kiváló minőségben. A múlt évben 36 brigád 354 tagja munkálkodott a vállalások megvalósításán, az idén viszont már nyolc újabb brigád nyolcvan tagja vesz részt a most készülő felajánlások valóraváltásában. Január 28-án értekezletet tartót, tünk a brigád vezetők részére, s itt csatlakoztunk a Láng gyári dol­gozók felhívásához. Gyárunk éle­tében ez az esztendő különösen nevezetes, a májusi ünnepségün­kön emlékezünk meg majd a fennállásuk húsz esztendejéről. Ennek szellemében teszik meg napjainkban a szocialista kollek­tívák felajánlásaikat is. Ismertettük a brigádvezetőkkel a gyár új versenyszabályait is, amely a korábbinál nagyobb kö­vetelményeket támaszt a részt­vevőkkel szemben. Ettől az évtől kezdve a brigádok csak a negye­dik évben érhetik el teljesítmé­nyeik alapján a mozgalom vala­melyik jelvényét. A tizenkét if­júsági brigádnak az új szabály­zat szerint az éppen aktuális KISZ-akcióprogramot is teljesíte­ni kell. Jelentősen megnövekedett • Fekete Ferenc atapitó tag. a brigád Feri bácsija, aki tagja a természetjáró szakosztály« nak, s rendszeres élménybeszámolókat tart társainak. • Ipacs István, aki gépével ép­pen egy cipő orrát formázta —■ munka után rendszeresen ellen­őrzi a brigád gépelnek tisztasá­gát. • Négy évvel ezelőtt került ebbe a brigádba Hatvani Piroska, s ma ő a brigádvezető helyettese. Szor­galmas munkája mellett a cipő­ipari szakközépiskolában gyara­pítja tudását. a brigádvezetők tanácskozásának jogköre is. Ezután ez a testület bírálja el a kollektívák tevékeny­ségét, s dönt a címek odaítélésé­ről. A szabályzat szerint ezentúl kiváló dolgozó jelvényt is csak az kaphat, aki korábban már eredményesen tevékenykedett a versenymozgslomban. Igen sokat várunk az idén minden kollektívától — mondta beszélgetésünk végén a verseny­felelős. — Bízunk abban, hogy tovább növelhetjük a termelésün­ket, s ennek keretén belül még nagyobb ütemben javul a minő­ség is. A beszélgetés után rövid láto­gatást tettünk az egyik üzemcsar­nokban, s képekben adunk ízelí­tőt a Kun Béla brigád életéből, illetve munkájából. Erről a kol­lektíváról érdemes megjegyezni* hogy a mozgalom élharcosai, 1964-ben alakultak. Azóta már összesen hétszer nyerték el a kü­lönböző kitüntetéseket, kétszer az aranyfokozatot, s most a Vállalat Kiváló Brigádja címet, A nyolc­tagú brigádból hárman alapító tagok, s ez a kollektíva már há­rom művezetőt „adott" a gyár­nak. Vállalásaikkal néhány nap múlva elkészülnek, s bíznak ab­ban. hogy tovább öregbítik hír­nevüket. O. L. '•%%%%%%%V»%%VeVeViV#VeVeVeVeVeVVA<<e^i<ei<*>M<<OM<<e>K^5M'>X*>XeXe2<<e2eXeX<eXOI<e>2efle2eDeZeIe2*2eIeXeíeXeXeXeXe2e2eZeCeXeMe2eZeXeXeZeZeM< z\%'.*!*:*z»z<*:<‘*;**I'*;o\*;*I'Z*.*Z‘!*!*z»;»z«Z'Z*;»z*!»!*:*z»z*!*z»Z'!,i*:*:'2*;'Z'Z»;*!»z*:*z»z*Z'I*!*!»z*!*:*:*!*!,i*z*z*!»:»i»:»:*2*Z'Z«Z'Z'!«z»z*k«!*z*z*i«z*z*:*!«z*Z'!»:'2»z»:'Z*:*z»2*:':»Z':*!»z*z»:*z*:*:*:»Z‘:'Z«z* V.V.V.V, Valamiért-val Az a jó értekezlet, ahol már a szünetben „meg-megforgatják” a résztvevők egymás felszólalásait. — Mennyit is fordítottak a Hosszúhegyi Állami Gazdaságban szociálpolitikai fejlesztésre? Jól hallottam: 26 millió forintot? — Jól figyeltél; annyit. Erre az évre meg 28 millió 700 ezer forint a tervük... Itt van, felírtam ma­gamnak: 50 lakás, munkaruha­juttatás, új autóbuszok, szociális létesítmények lesznek belőle ... Adjál már egy szem cukrot a ká­véba — légy szíves... — Mindjárt, kérlek, csak sza­baduljon fel a mokkafogó. — Jó lesz csak úgy kézzel. Nem félek, hogy A 2-t adsz át vele. Látom, semmi jele nálad az inf­luenzának. — Nana, jobb félni, mint meg­ijedni... Tessék, már hozzá is fértem. Szóval folyik a diskurzus, ami­nek külön ízt ad, hogy ritkán ta­lálkozó ismerősök jöttek össze a megye különböző tájairól. S a duplafekete aromája csak emeli a légkör kellemességét. Csilingelnek a poharak, járkör- be-körbe bennük a kiskanál. Ne­hezen olvad a mokkakocka... A beszélgetők visszatalálnak az el­kezdett témára, — Ügyesen „szociálpolitizálnak” na, meg kell adni... fgy érthető, hogy minimális — mindössze 4 százalékos — náluk a fluktuáció. Ilyen munkahelyhez ragaszkod­nak az emberek. — No de meg is kellett azért dolgozni. Két kortyintás — és lement a kávé. — öregem, olyan ez az egész, mint a tyúk és tojás viszonylat. Ahol ennyi kedvezményt, jutta­tást, ellátást kapnak az emberek, ott szívesen végzik a dolgukat. Il­letve, ahol szorgalmasak, meg is van a látszatja ... Hogy melyik volt előbb — a tyúk-e, vagy a to­jás —, nehéz lenne eldönteni... Kóstold csak ezt a friss „Ropi”-t. Tán még jobb, mint a sajtos rúd. Ropogtatják az ízletes süte­ménypálcikákat. A has jó közér­zete a vitakedvet is feléleszti. — Ebben az egyben azért pon­tosak tudunk lenni. Ha munkáról van szó, nem lehet vitás a sor­rend, hogy melyik volt előbb; a tyúk-e, vagy a tojás... Érdekes és tanulságos fordula­tot vesz a csevegés. Mindjárt azzal az alapállással is. hogy ebben a kérdésben már ki is kell zárni olyan előfeltételt, mintha előbb egy „államnak-ml- nek nevezhető fejőstehén” adná. előlegezné a milliókat szociálpo­litikai fejlesztésre, aztán majd következik a rászolgálás a biza­lomra. Ezen már túl vagyunk, túl kell lennünk. amit A valamit — valamiért adják, juttathatják a Hosszúhegy! Álla­mi Gazdaságban is. Azaz — ek­kora összegeket szociálpolitikai célokra csak úgy lehet fordítani, ha arra jelentős nagyságú nyere­séget produkál a gazdaság kollek­tívája. Abból jön a rá való. Az 1977. évi termelés alapján körülbelül 100 millió forint nye­reséget ér el a Hosszúhegyi Á. G Ebből jutott a már említett 26 millióra — szociális célokra. S a jó munkamorál, a vezetés példás színvonala garancia arra, hogy az idei szociális fejlesztési terv — a 28 millió 700 ezer forint megte­remtése is sikerüljön a tervezett 93 millió forint nyereségből. Mindez változatlan létszám mel­lett — és mint már korábbi ri­portunkban megírtuk, munkaidő- csökkentéssel is. A gazdaság mintegy 2000 dolgo­zója — összlétszám: 2400 — Ha­jósról, Cászártöltésről, Nemes­nádudvarról, Sükösdről, Dusnok- ról. Érsekcsanádról, Érsekhalmá­ról és még Bajáról jár be napon­ta a gazdaság munkahelyeire, ke­rületeibe. Eddig 10 saját autó­buszon, de lehet, hogy mire a so­rok megjelennek, ezekhez már 2 újabb jármű csatlakozott. Hogyan dolgoznak? Tavaly 55 szocialista brigádnak a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára tett vállalásainak — termelésnövekedésből adódott értéke 29 milliót tett ki. A telje­sítések Javából néhány: búzából 42 mázsát terveztek, 50,7 mázsa let; hektáronként; kukoricából 58 múzsa helyett 60,9 mázsa. A 3900 literre előirányzott tejtermelés 4600 literre sikerült. A növény- termelésben, állattenyésztésben kitűzött „eredményterveket" mil­liókkal szárnyalták túl. Ebből jutott 7 százalékos bér­fejlesztésre — a tervezett 6 szá­zalékkal szemben. Erre az évre szintén 6 százalék az előirány­zat... Telt 400 személyes üzemi konyhára az I-es kerületben; négy területen van már korsze­rűen felszerelt konyha... A kör­nyező tanácsoknál, anyagiakkal hozzájárulva gyermekintézmé­nyek építéséhez, olyan pozíciót teremtettek, hogy a gazdaság dol­gozói minden gyerekének van óvodai hely... S vegyük a talán legfogósabb kedvezményt, a la­kásjuttatást. Évenként mintegy 60 család költözik új otthon­ba, amit az öt esztendeje életre- hivott Hosszúhegyi Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezet épít — ki­zárólag saját dolgozóiknak. Ál­talában közel 2 év után kapják meg a 115 négyzetméter alapte­rületű lakást, amihez 30—40 ezer forint „beszállót" fizetnek. Az V. ötéves terv során 250 lakás át­adására kerül sor; 1978-ban mint­egy 3,5 millió forintot fordít a gazdaság erre a célra. A „valamiért valamit” kérdés­körben egyet említsünk még: a gazdaság balatonfenyvesi saját üdülőjében 530-an nyaralhatnak évente. No persze a szorgalom, ered­ményesség, jó munkahelyi légkör* hűség, újító-, s kezdeményező­készség nemcsak az anyagi biz­tonsággal van összefüggésben (a gazdaság dolgozóinak évi bruttó jövedelme átlag 40 ezer forint körül van), hanem a tanultság- gál is. Míg 1973-ban 79 volt a fő­iskolát. egyetemet és 125 a közép­iskolát, szakiskolát végzettek szá­ma, addig az idén 87, illetve 224 a szám ebben a vetületben. Az is igen komoly fejlődés, hogy 1974 és 1977 között mindenki elvégez­te az általános iskola nyolc osz­tályát — 50 éves korhatárig szá­mítva. „A hajósi asszonybrigádról a Petőfi Népe is írt!” — emlegetik máig is büszkén azokat az igé­nyes nőket, akik versenyvállalás­ként egyöntetűen szereztek bizo­nyítványt az alapműveltség meg­szerzéséről, Tóth István • Érsekhalmán 16 lakás épül, amit ebben az évben adnak át a gazda­ság dolgozóinak. Az út másik oldalán levő területet szolgálati lakások foglalják majd el. (Méhest Éva felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents