Petőfi Népe, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-10 / 35. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1918. február 10. EXPORTÁLJÁK A HÍZOTT BÁRÁNYOKAT Tizenöt milliós beruházási program Rémen Az elmúlt években a megye több közös gazdasága erőfeszítéseket tett a juhászat fejlesztésére. Ezt elsősorban az Indokolta, hogy a megye 138 ezer hektárnyi rét- és legelőteriiletének mintegy fele csak juhokkal hasznosítható. Bács-Kiskun- ban négy-öt évvel ezelőtt az anyajuhállomány 140 ezer körül volt, az elmúlt évben tízezerrel emelkedett, az 1985-ig szóló tervek szerint több, mint harmincczerrel növekedik. A termelő- és szakszövetkezetek ez ideig 131 ezerre gyarapítják az anyajuhok számát. A rémi Dózsa Tsz az egyike azoknak a közös gazdaságoknak, amelyek az ágazat nagyléptű fejlesztése mellett döntöttek. Az elhatározás hat évvel ezelőtti, s a teljesítése azóta a terveknek megfelelően halad. A szövetkezetben 500 hektár gyenge minőségű, csupán juhlege- lőnek használt terület mellett még húsz hektárnyi a telepített gyep. Ez utóbbi fűhozama már igen jó. s az idei tervek szerint már 80 hektáron — amely jelenleg parlag, illetve mélyfekvésű — telepítenek hasonló legelőt. A ta- la,(adottságok miatt ezeken a részeken nem érdemes szántóföldi növényeket termeszteni, azonban a létesítendő gyep nemcsak legeltetésre. hanem a fűtermése — a betakarítás és szárítás után — a téli takarmányozásra Is kiválóan megfelel. Rémen régi hagyományai vannak a juhtartúsnak, A községben, a tíz évvel ezelőtti közös gazdaságokban mintegy nyolcszáz anyajuhot tartottak, Az állományfejlesztés hat évvel ezelőtt a mai Dózsa Tsz kialakulásával kezdőA munkásosztály életkörülményeinek alakulását a párt megyei végrehajtó bizottsága legutóbb 1976 májusában tekintette át. A testület akkori megállapítása alapján hozott határozatot az életkörülmények további javítását célzó intézkedésekre. A helyzet felmérésében — számos más körülmény mellett — fontos szerepet kapott a bérek vizsgálata. Az országos, ipurúgi és a vállalaton belüli átlagokhoz való aranyítá.4 alapján a megye Ipari üzemeiben dolgozók keresete általában alacsonyabbnak találtatott. Az ipar kialakulásának, sajátos szerkezetének Ismeretében azonbun ez az eltérés indokolt. • A múlt évben a rémi Ifozsában minden épületet kihasználtak bá- rányhizlalásra. Csaknem 35 ezer hízott bárányt exportáltak egy esztendő alatt. (Pásztor Zoltán felvétele) dött. Tavaly már 2700 anyajuhot tartottak, amelynek 3400 bárányát meghizlalták, illetve a tenyésztésre alkalmas yerkéket az állománynövelés, valamint az elöregedett anyák pótlására megtartották. A múlt évben sok bárányt is vásároltak. Azoktól a szövekezetektöl vettek 32 ezer fiatal állatot, amelyek nem szándékozták ezeket meghizlalni, vagy a külföldi értékesítés akadályokba ütközött. A választott bárányokat a szövetkezetben 3—4 hónapig hizlalják, amikorra 30—40 kilósak lesznek. A viszonylag nagy súlykülönbségnek több oka van. Egyebek között alkalmazkodniuk kell a külföldi importőrök Igényeihez, ugyanis valamennyi meghízlak állatukat exportálják n gyapjúforgalmi vállalat közvetítésével. A. másik oka, ami elsősorban a vásárolt bárányokra mondható az. .■ ^ ' ' Fűtés hideg vízzel SZAKEMBEREK körében nugy feltűnést keltett a Budapesti Kertészeti Egyetem zöldségtermesztési intézetének bejelentése: fóliaházakban hideg vízzel is fűthe- tünk. Ezzel a módszerrel jelentősen csökkenthető a zöldséghnj- tatás költsége. A drága olaj, gáz, vagy széntüzelésű kazánok helyett egyszerűen csak hideg vizet kell használni. Kísérletekkel igazolták, hogy egy hektár fólia- ház fűtéséhez, mínusz húsz Cel- sius-fok külső hőmérséklet esetén percenként 30 hektoliter víz szükséges. Ebből l millió 800 ezer kalória energia nyerhető óránként. Ugyanezt a hőmennyiséget csak tíz OTG olajgenerátorral lehet biztosítani. így az új módszer gazdaságosságán nem vitatkozik senki. A nagyüzemekben is hozzákezdtek megvalósításához. Főként a meglevő fóliaházakat alakítják át. Mivel házilag is könnyen elkészíthető, a vállalkozó kedvű kiskerttulajdonosok- hak is javasolható ez a termest téstechinológiai újdonság. MI A VtZFÜGGÖNYÖS fóliasátor? Dupla takarású fóliaház. A kettős takarás között harminc —negyven centiméteres távolságot kell biztosítani, ahol szórófejekkel állandóan permetezzük a hideg vizet. A belső fóliatáka- ráson végiigcsurgó víz hőt ad le, s ezáltal kedvező körülmények között fejlődhetnek a zöldségfélék. A két eltérő nagyságú fóliaház egymás fölé helyezése némi többletkiadás, de ez elenyésző az energiaköltség megtakarításához viszonyítva. A vázépítésnél felhasználhatjuk a megszokott anyagokat, a fa-, a műanyag vagy alumínium bordáikat. A kisebb, tehát belső fóliaházra ráhúzzuk a fóliát a ha itatás megkezdése előtt. A fólia rögzítését a talaj felszínén vízszintesen végigvezetett léccel oldjuk meg. Elföldelni nem kell. mert így fóliából is kialakíthatjuk a fűtővizet összegyűjtő csatornát. Arra kell ügyelni, hogy kis ár- kocskát készítsünk előzőleg a földfelszínből, melynek lejtése lehetővé teszi a víz állandó lefolyását. Ezzel a módszerrel olcsón megoldhatjuk a víz elvezetését. Emellett jobban szigetel a fólia a két ház között, s a visz- szafolyó víz megmaradt hője még fűti is a talajt. A melegítő hatás a talajban átterjed a külső fóliaházon túlra is, ahol a havat is elolvasztja, A belső fólia gerince fölé kel! elhelyezni a vízvezetékrendszert. Ez nem más, mint szórófejekkel ellátott műanyagcső, A Pest megyei Muanyagüzem már gyárt jó minőségű, e célra teljesen megfelelő müanyagcsövet. Hazánkban a Ferroglobus forgalmazza és a kistermelők Is korlátlanul megvásárolhatják. A műanyagcső azért is javasolt, mert élettartama nyolc-tíz óv, u fagy és magas hő nem károsítja. A gerinc fölött végigvezetett műanyagcsőre másfél méterenként 10 milliméter nagyságú menetes lyukakat kell fúrni. Ezekbe a lyukakba csavarhatjuk be a műanyag szórófejeket. Ilyen szórófej bármely vetőmag- boltban beszerezhető. A csőrendszerbe 1.2 atmoszféra nyomással kell a fűtésre használható hideg vizet eljuttatni. A szórófejekből a vizet a belső fóliaházra permetezzük. Általában -egy szórófejből négy liter víz porlasztható ki percenként. A fagyásveszély miatt nagyon gondosan kell szigetelni a kút- tól a fóliaházig vezető csővezetéket — legjobb erre üveggyapotot használni. Ezután kezdhetünk hozzá a külső fóliaház takarásához. A bordák mentén húsz-harminc centiméter mélységben kiássuk a földet és ebbe fektetjük a fólia alsó részét. Földet szórunk rá, majd visszahajtjuk, ezzel aztán jól megfeszíthetjük az egész fóliát. Végezetül földdel gondosan letakarjuk. Fontos, hogy a fóliaházak végeinél is dupla takarást készítsünk a hőszigetelés biztosítása miatt. Az így elkészített dupla falú fóliaházban a külső hőmérséklettől függetlenül hajtathatunk, főként hidegtűrő zöldségféléket. Az ügyesebbek már paprika-, vagy paradiesomhajtatásra is vállalkozhatnak. Ha tíz Celsuis- fokos víz áll rendelkezésünkre, s ezt használjuk fel a fűtésre, mikor a külső hőméi-''éklet mínusz 15—20 fok körül mozog, akkor a belső fóliaházban 5—8 fok mérhető. A kettős falú fó- liaház így tulajdonképpen természetes központi fűtéssel melegített. A plusz tíz Celsius-fokos víz szétporlasztásakor a hő egy részét átadja a fóliasátornak, s néhány fokot hülve ismét visz- szaszivároghat a talajba. A VÍZFÜGGÖNY tehát olyan fűtési mód, melynél a tüzelő jóformán ingyen van. A víz szivattyúzása és a rendszerbe történd áramoltatása villanyenergiát igényel, de ez nem befolyásolja jelentősen a költségeket. Sz. Cs. hogy fejlődési erélyűk, takarmányhasznosításuk eltérő. A napi súlygyarapodás 200—300 gramm közötti. A hizlaláshoz a saját takarmányüzemükben előállított tápot használják, amely olcsó és béltartalma értéke is kitűnő azáltal. hogy ..beledolgozzák” az úgynevezett baromfialom-lisztet. Az elmúlt évben a juhtenyésztés, bői 50 millió forint árbevételhez jutott a szövetkezet, az ágazat tiszta nyeresége pedig meghaladta a 4,8 millió forintot. — Minden — egyébre nem alkalmas — még rozoga gazdasági épületet is használtak juhhizlalás- boz. TaYaly kezdődött cl n juhászati telep építése, amelyhez tőkés árualapot termelő hitelt is kapott a szövetkezet; Saját terveik szerint a gazdaságban felépült két hizlalóistálló, amelyek mindegyikében egyszerre háromezer bárányt tarthatnak, valamint , az anyajuhoknak is készült egy épület. Már tavaly neveltek ezekben állatokat, unnak ellenére, hogy a korszerű berendezések elhelyezésére, szerelésére csak nz idén kerül sor, A tervek szerint n szövetkezet’ építőbrigád In az, év végéig még két hizlalóistállót, jövőre pedig az anyajuhoknak ugyancsak két épületet elkészít. Ezzel befejeződik a juhászati ágazat fejlesztését szolgáló beruházási program, amelynek várható költsége 15 millió forint körül alakul. Az, idén és az elkövetkező évben is gyarapítják az anya- juhállományt. s 1079 végén 4500 tenyészállatot tartanak majd a rémi Dózsa Tsz.-ben. Cs. I. Tíz közül heten A termelés körülményei, műszaki színvonala kezdetben nem teremtettek lehetőséget magas bérek fizetésére. Az átlagostól ugyanis e téren is elmaradt a megyében jó néhány termelő egység. Hasonló — hátrányos — el- lérés mutatkozott a szakmunkások, és belunított, illetve segédmunkások arányában, ami megint csak oka, s egyben tünete is volt n bérdifferenciáknak. Eleve utat engedtek ennek a sajátos jövedelemviszonyok. Ismert és sokát idézett adat,, hogy Bács- Kiskunban tíz ember közül hét kötődik a mezőgazdasághoz. s húz. abból több-kevesebb jövedelmet. Ez a tény egyben azt is jelzi, hogy az ipari munkába állók számottevő hányada nem kívánt kizárólag ipari keresetéből megélni. Ez a kettősség kedvezően hatott az életszínvonalra, de az átlagostól lefelé húzta a béreket, s természetesen a teljesítményeket is. A megyébe települt ipar szerkezeti sajátossága az élelmiszer- ipar és a kevésbé anyagigényes feldolgozó iparágak nagyobb aránya. Az elmúlt évtizedben köny- nyűipnri, híradástechnikai, illetve műszeripari vállalatok hozták ide olcsó, gyorsan megvalósítható beruházásaikat-; A telepítéskor még indokolt alacsonyabb fejlődési lépcsőfokról pedig nem mindenütt, s nem egyszerre léptek tovább az üzemek. Egészében azonban a hatvanas évek közepéről a hetvenes évek közepére nagyot fejlődött a megye ipara műszáki színvonalában és termelékenységében, is. Növekedett a szakmunkások aránya és Változtak a jövedelemviszonyok is, Ennek következtében már gyengébbek az okai a megyére nézve hátrányos bérdifferenciáknak is. Növelni a szakképzettséget Az 1976 tavaszi megyei pártvégrehajtóbizottsági ülés időszakában több jelenség irányította rá a figyelmet a munkások keresetére. A munkaerőhiány jelentkezése egyes területeken hirtelen gátjává vált a megkezdett vállalati fejlesztési programoknak. Az új ötéves terv gazdusúg- politlkal céljai sürgették a hatékonyabb fejlesztést, a gyorsabb műszaki haladást, n szakképzettség növelését. Egyszóval a már megkezdődött „minőségi” iparosítási folyamat mielőbbi kibontakozását. Olyan változtatásokat., melyeknek a bérek hatásos ösztönzői. Az V. ötéves terv tárgyalásain. amikor a megyei vezetők az ágazati minisztériumok képviselőivel egyeztették elképzeléseiket, igényeiket, a bérhelyzet áttekintése már szerepelt a megtárgyalandó kérdések között. Ekkor alakult ki és tudatosult a kép, amely a megyei helyzetet világította meg az országos tükrében. Az összehasonlítás a helyi körülményeket vette alapul, s különválasztotta az eltérések indokolt és indokolatlan eseteit. Bár az átlagosnál alacsonyabb bérek nagyobb részben voltak indokoltak — sőt a teljesítménykülönbségekből következők — akadtak meglepő szélsőségek is. A vállalati bérgazdálkodásban nem egyszer „átlagot .szépítő” szerep jutott a Bács megyei gyáregységnek, telephelynek. Az üzemek azt panaszolták, hogy hiába kapnak már a vállalat többi telephelyével azonos százalékú bérfejlesztést — a növekmény összege eltérő, az olló egyre szélesebbre tárul a központiak és az itteniek keresete között— A legnagyobb különbség. 1975- ös adat szerint egy mindössze 19 ezer forintos bérszínvonalú telephely esetében volt. az anyavállalat budapesti üzemében éppen 40 százalékkal kerestek többet a dolgozók. Ezt a termelékenység különbsége aligha indokolta. Csak tudatos bérgazdálkodással A párt-végrehujtóblzottság határozata kimondta, hogy a feltárt helyenkénti, az indokolt eltéréseken túli lemaradásokat ulupos vizsgálatok, megfontolt elbírálások alapján mérsékelni kell. Ezt a munkát közösen kezdeményezze és végezze u Szukszervezetek Megyei Tanácsa és a megyei tanács. Bandi - a példamutató ifjúmunkás A megye legnagyobb építőipari szervezeténél, a BÁCS- ÉP-nél is fokozott gondot fordítanak a ' szakmunkásutánpótlásra. Ennek egyik bizonysága, hogy a szülői környezettől távol levő fiatalokat diákotthonban helyezi el a vállalat. Kecskeméten, a Rákó- czivárosban található ez az otthon, amelyet a minap kora este felkerestem. A tanulók éppen vacsoráról téptek vissza, s velük beszélgetve nagy örömmel tapasztaltam, hogy mennyire tisztelettudó- ak, őszinték. S ami kellemesen meglepett, nemcsak nevelőikről szóltak elismeréssel, de az olyan társaikról is. akikre méltán nézhetnek fel. Közéjük tartozik Sinkó András is, akit oly sokszor és szívesen hallgattak az utóbbi időben. — Miért ez a népszerűség? — kérdezem az élénk tékintetű fiatalembert. — Nem is .tudom... — szerénykedik. majd elmondja bár még másodéves, a szakma minden csínját-bínját sem ismeri, de az eddigi jó munkájának jutal• Sinkó Bandi szerelés közben. (Szilágyi Mihály felvétele) maként már külföldi utazáson vett részt, — A részletek talán szélesebb körben is érdeklődésre tarthatnak számot, ezért arra kérlek, beszélj eddigi életedről, munkádról és terveidről. — Viszontagságos gyermekkorom volt — mondja — Édesapám. a kiváló munkájáért többször megjutalmazott termelőszövetkezeti állatgondozó, sajnos, korán meghalt. Anyukám velem, s még öt testvéremmel maradt özvegyen, kevés nyugdíjából nevelt bennünket. Szüléimét tartom példaképemnek, mert becsületes munkájukkal a nehéz körülmények között is megtalálták helyüket. Ezután megtudom még Banditól, hogy mint falusi gyermek — aki Tiszaalpáron nőtt fel —, bizony nem könnyű választás elé került, amikor a nyolcadik osztály, végeztével döntenie kellett a hogyan továbbról. Otthonról ilyen segítséget nem kaphatott, így hát baráti körére támaszkodott. Tőlük hallott sok szépet és jót a legnagyobb jövő előtt álló egyik szakmáról, a víz-gáz szerelésről. — Az ötletet dédelgettem egy ideig, titokban modern építkezések környékén settenkedtem. s láttam a víz-gáz vezetékeken se- rénvkéaő eroberket. Mit mondjak? Tetszett a dolog. Szóval határoztam. s jelentkeztem szakmunkástanulónak. és nem bántam meg. Bár nem volt könnyű, de a szakma minden mozzanatával megbirkóztam. Akkor már a szerszámokat jól fogtam, nem is vétettem hibát, I.egnagvob sikerélményem nz volt; szakoktatóm felügyelete alatt elvégeztem uz első fürdőszobai beszerelési munkát. s utánn láttam, hogv a berendezési tárgyak zavartalanul működtek. Persze sok még a ta- nulnivaló. Szerencsére a praktikus gépek már ogvre könnvebbé * teszik munkánkat, azt. hogy a korszerű épületek víz- és gázhálózata. s a kapcsolódó szerkezetek rendeltetésüknek megfelelően készüljenek el; A következőkben kiderül, hogv a fiú aktívan vesz.i ki a rósvát a mozgalmi feladatokból is. Mint ifivezető hetenként, találkozik a kecskemét-méhefilaposi általános iskola hetedik osztályosaival, akikkel munkájáról, az iskoláról A két szerv — uz SZMT köz- guzdaságl osztálya és a megyei tanács munkaügyi osztálya — 1978—77-ben elsősorban uz egyedi gyors beavatkozást, segítséget Igénylő esetekben működött közre. Munkájuk, s természetesen a helyi üzemek képviselőinek törekvése nem látványos eredményeket sürgetett. A vállalaton belüli reális bérezési arányok kialakítása egyébként sem lehet egyszerű akció, hanem csak tudatos bérgazdálkodás eredménye. A múlt évben végrehajtott bér- fejlesztések között azonban — nem utolsósorban éppen e két szerv segítségének hatására — volt néhány kiemelkedően magas, 16— 17 százalékos. Ezekre ott került sor, ahol a nagyvállalatok is belátták, az üzem további fejlesztésének szorosan vett feltétele a dolgozók reális fizetése. A hátrányos bérhelyzetűnek ítélt gyáregységek, telephelyek viszont nem mind igényelték a szervezett segítséget. Beérték azzal, hogy a vállalat központja hivatalos jelzést kapott a megyéből az alacsonynak ítélt keresetekről, Bíznak abban, hogy gondjaik már ennek alapján megoldódnak ... A helyzet folyamatos vizsgálata Az Indokolatlan bérdifferenciák v megszüntetése azonban nem zárult le azzal, hogy a kirívóan hátrányos helyzetű üzemek részére sikerült kivívni a bérek hathatós növelését. A helyzet folyamatos vizsgálata a párt-, a szűk- szervezet és a tnnáps megyei vezető testületéi által továbbra is nagy Jelentőséggel bír. Egyik fontos szempontja ugyanis a megve Ipari fejlődése nyoínonkővetésé- nek. Abban, hogy idén már Jóvul kevesebb „rosszul fizetett” üzem van a megyében, Igen fontos szerepe volt a múlt évi központi bérintézkedéseknek is. A könnyűipari bérfejlesztés és uz egységes műszakpótlék bevezetése önmagában Is hathatósan segített felszámolni a jellegzctésen vidéket sújtó aránytalanságokat, Zs. A. és az Ifjúkommunisták életéről beszélget. Egyébként KISZ-titkár, s tagja a szövetség intézeti bizottságának is. Iskolájában, a G07-es számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben és munkahelyén, a Bács megyei Állami Építőipari Vállalatnál elégedettek munkájával. Tanárai, diák- és munkatársai szorgalmas, becsületes és szerény embernek ismerik. Tagja a szak- szervezetnek. A helyi könyvtár rendszeres kölcsönzője. Színházba is jár. Szabad idejében barkácsol. lemezeket és színészképeket gyűjt. Hetenként úszik, de más sportot is űz. Amint arról e lap is beszámolt, az említett intézmény diák- és pedagógusdelegációja nemrégen látogatta meg Moszkvában a 145- ös számú Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskolát. A küldöttségnek András is tagja volt. Ezt a megtiszteltetést a tanműhelyben elért kiemelkedő teljesítményével — a szakmai versenyben csoportelső lett —, jeles tanulmányi eredményével és KISZ-munkájávul érdemelte ki. A szovjet fővárosban látott és hullott élményeiről a diákotthoni gyűlésen sikeres beszámolót tartott. Emlékeit most azáltal idézgeti. hogy levélkapcsolatot. tart azzal a három moszkvai fiatallal. akikkel barátságot kötött. Jövőjéről így vall: — Ä szakvizsga után tovább tanulok, bővítem .szakmai ismereteimet. Művelt szakmunkás akarok lenni, hisz,en a népgazdaság ifién fontos területén, az építőiparban reám háruló feladatoknak csak ily módon tehetek maradék tálán ul eleget. A tizenhét éves Sinkó Bandi tervei reálisak, azok valóra váltásához Iskolája és munkahelye egyaránt megadja a szükséges támogatást. Amit egy ilyen céltudatosan törekvő, példamutatóan élő Hú nagyon megérdemel . . . Kerékgyártó József
