Petőfi Népe, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-25 / 48. szám

1978. február 25. • PETŐFI NÉPE • 3 Kisajátítás és környéke Az elmúlt év január el- Bács-Kiskun megyei tapasztalatok 1977-ben ső napján lépett életbe a kisajátításról szóló 1976. évi 24. számú törvényerejű rende­let, valamint az ennek végrehajtásáról intézkedő miniszter- tanácsi rendelet. Ezzel érvényét vesztette a korábbi — tizen­két éven át érvényes — hasonló körben intézkedő jogsza­bály, s annak végrehajtási rendelete is. A közelmúltban arról tanács­kozott a megyei pártbizottság mellett működő koordinációs bi­zottság, hogy az új törvényerejű rendelet végrehajtásának milyen tapasztalatai vannak Bács-Kis­kun megyében az 1977-es eszten­dőben. Az nem volt vitás, hogy szükség volt az új szabályozás­ra, hiszen a tizenkét év alatt bekövetkezett gazdasági, társa­dalmi fejlődés, valamint a ha­táskörök ésszerűbb elhelyezése ezt indokolttá tette. Az új sza­bályozás célja az. hogy ezen a területen is a pánt XI. kongresz- szusának határozatai maradékta­lanul érvényesüljenek. Nevezete­sen, hogy a kisajátítás jogintéz­ménye töltse be társadalmi ren­deltetését a gazdaságpolitikai fel­adatok körében. Fontosabb új szabályok Az új kisajátítási jogszabályok több, a korábbitól eltérő elemet tartalmaznak, melyek azt céloz­zák, hogy szigorítani kell az állami fegyelmet, s az ezzel kap­csolatos eljárás a valós társadal­mi igényeknek megfelelő le­gyen. Fontosabb új szabályok a korábbihoz képest a következők: tulajdonjogot kisajátítással 'csak a magyar állam szerezhet. A tár­sadalmi érdek elsődlegessége mel­lett biztosítani kell a társadalmi és az egyéni érdek összhangját azzal is, hogy a tulajdonos kap­jon megfelelő kártalanítást, de a kisajátítás ne adjon lehetősé­get a munka nélküli jövedelem- szerzésre. A kisajátítási jogcí­mek részben szűkülték, részben változott a tartalmuk (például családi ház építésére nem lehet területet kisajátítani). Ugyancsak fontos szabályozás, hogy növekedett a járási és vá­rosi tanácsok igazgatási osztá­lyainak szerepe például abban, hogy alaposan vizsgálják a köz­érdek meglétét, ők adják ki az előmunkálatok elvégzéséhez szükséges engedélyt, s kártalaní­tást megállapító hatáskört is kaptak:* Ennek kéretóben jogo­sultak az egyezséget jóváhagyni, vagy meghatározni a kártalanítás mértékét. Az igazgatási osztá­lyoknál folyó eljárásban is szak­értő működik közre. Az új sza­bályozásnak az is célja, hogy a kisajátítást -kérők csak ténylege­sen indokolt esetiben kezdemé­nyezzenek eljárást. Fokozott fe­lelősség hárul a kisajátítást ké­rőre már az államigazgatási sza­kaszban az üggyel kapcsolatos képviselet körében. Egy év alatt kilencvenhét A koordinációs bizottság meg­állapítása általában az, hogy a kisajátítási eljárások megindítá­sa az első időszakban kissé von­tatottan haladt. Az elmúlt esz­tendőben — szeptember 1-ig — az igazgatási osztályokhoz össze­sen 97 kisajátítási ügyben érke­zett kérelem. Ennek több mint negyven százalékában hiánypót­lást kellett elrendelni, mivei né­hány fontos mellékletet nem csa- toltaik az ügyhöz. Tíz esetben bí­rósághoz fordultaik az ügyfelek. Az új szabályozás szerint az előmunkálatok engedélyezésével egyidőben lehet a kisajátítási szakértő kirendelését is kérni. Ezzel a lehetőséggel még nem minden szerv él, akkor sem, ha a kisajátítás gyors lebonyolítása ezt indokolttá tenné. Pedig a megye területén hatvannyolc sze­mély rendelkezik szakértői mun­kára jogosító engedéllyel. De kevés szakértő van például Ba­ján, Kiskőrösön és a kalocsai já­rás területén. Elgondolkoztató ta­pasztalatokat mutat a szakértői működés. A szakvéleményekben leírják ugyan a kisajátítási jog­szabályok elveit, de néhány eset­ben nem ezeknek az elveknek megfelelően értékelik az ingat­lanokat. Az is figyelemre méltó, mozza­nata a múlt évi kisajátítások ta­pasztalatainak, hogy a nem ta­nácsi szervek — amelyek kisa­játítást kérnek — nem fordíta­nak kellő gondot a kártalanítás kérdésére. Az a fő törekvésük, hogy megszerezzék a területet. A tanácsok igazgatási osztályai vi­szont — ha nem volt jóváhagyha­tó egyezség — az ilyen tárgyaláso­kat minden esetben lefolytatták. A fő törekvés az volt, hogy minden esetben tisztázódjon a tényállás, különösen a kártalaní­tást illetően. Előfordult azonban, hogy nem tisztázták: a kisajátí­tást szenvedő igényt tart-e az épület bontására abban az eset­ben is, ha a kisajátítást kérőinek arra nem volt szüksége. Előfordult olyan eset is, hogy a kisajátítást szenvedő elmondta: 120 ezer forint értékű felújítási munkát végzett a házon a közel­múltban. A kisajátítási tárgyalá­son ezzel kapcsolatos kérdést nem tisztázták. A szakértő min­den vizsgálat nélkül elfogadta a 120 ezer forintot, és az igazgatási osztály — amely a kisajátítást kérte — ezt minden vizsgálat nélkül elfogadta. A lakók, bérlők elhelyezése A kisajátítási határozat meg­hozatala után lényeges feladat­ként jelentkezik a lakók, a bérlők elhelyezése. Megállapítot­ta a koordinációs bizottság, hogy ezen a téren javult az igazgatási osztályok munkája. Különbséget kell tenni a feladatok vonatkozá­sában aszerint, hogy a kisajátí­tást tanácsi vagy nem tanácsi szerv kérte. Ha az előbbi, ak­kor az elhelyezéssel összefüggő feladatok teljes egészében a ta­nácsi szervekre hárulnak. Ez a munka azonban még további ja­vításra szorul. Már a korábban érvényben volt jogszabályok is intézkedtek arra, hogy az elhe­lyezéssel kapcsolatos féladatokat nagyabb körültékintéssel oldják még az érintett tanácsok. Az új jogszabály viszont feltételként szabja meg, hogy a megfelelő el­helyezési lehetőség már a kisa­játítás időpontjában biztosított legyen. *' Ha a kisajátítást kérő nem tanácsi szerv, az elhelyezés ter­mészetesen őt terheli, de a bir­tokbavételt a tanácsi szerveknek ebben az esetben is kötelességük elősegíteni. Családi ház céljára ... Az új jogszabály nem teszi le­hetővé, hogy családi ház építése céljából sajátítsanak ki ingatlant. Így az érdekelt fél családiház­építéséhez magánszemélyek egy­más közötti ingatlanforgalmában (adásvétel, ajándékozás), tsz-től földhasználati joggal, vagy a ren­delkezésére álló állami telekből szerezhet telket. Az állam, a ta­nács jelenleg ilyen jellegű építési telkek tulajdonjogát adásvétel­lel, vagy telekalakítással szerez­heti meg. A telekalakítással kap­csolatos hatáskört az elsőfokú építésügyi hatóságok gyakorolják, de ezek nincsenek felkészülve ar­ra, hogy tömeges méretekben foglalkozzanak telekalakítással. Bonyolítja a dolgot az is, hogy az említett hatóságoknak nincs kártalanítást megállapító jogkö­re, így egyezség nem jön létre, s az egymással szembeni kártala­nítási igényt a bíróságoknál ér­vényesítik. Ez a kérdés azért érdemel kü­lönös figyelmet — állapítja meg a koordinációs bizottság —, mert például Kecskeméten, Kun- szentmiklóson, Izsákon, Dunave- csén, Solton, továbbá hét köz­ségben családi házak építéséhez szükséges telkekkel nem rendel­keznek. Ugyanakkor az ötödik ötéves tervre előirányzott 25 ezer lakásból 13 500 családi ház. Éppen ezért jutott olyan meg­állapításra a koordinációs bi­zottság. hogy az ötödik ötéves terv lakásépítési célkitűzéséinek zavartalan teljesítéséhez szüksé­ges telekellátást javítani kell, s ennek érdekében időben és terv­szerűen szükséges végrehajtani a telekalakítást. Mindez igényli a tanácsok műszaki és igazgatási osztályainak összehangolt mun­káját. Célszerű megvizsgálni azt is, hogy miért nincs családi ház építéséhez eladható telek a me­gye tizenkét településén, s mi­lyen lehetőségek vannak a meg­oldásra. Ugyanakkor a bizottság azt is megállapította — összegezésként — hogy a viszonylag rövid gya­korlat alapján az új kisajátítási jogszabályhoz fűzött alapvető gazdasági és jogpolitikai célkitű­zések megvalósulnak a megye te­rületén. G. S. Készülődés a hatodikra Folklórfesztivál két megyében Elkészült a VI. Duna menti folklórfesztivál programja. Idén Tolna megye is kapcsolódik a Bács-Kiskun megyei kezdemé­nyezéshez. A népművészet csak­nem minden ágát felölelő ren­dezvénysorozatnak a néptáncos- találkozó csak egyik, bár legje­lentősebb eseménye. * A résztvevők július 25-én, kedden Kalocsán találkoznak, ahol 18 órakor a szokásos felvo­nulással kezdődnek az ünnepi események. A nyitóműsorban Bács-Kiskun és Tolna megye díj­nyertes együttesei és népművé­szei lépnék fel a szabadtéri szín­padon. A hazai és külföldi népdalkö­rök, hangszeres csoportok és szólisták már 10 órakor megkez­dik bemutatójukat a bajai Jó­zsef Attila Művelődési Központ­ban. A népművészet négynapos ün­nepén a kialakult gyakorlatnak megfelelően jó néhány kiállítás várja a látogatókat. Ez alkalom­mal osztják ki a meghirdetett pályázatok díjait is. A tudomá­nyos tanácskozások közül külö­nösen fontosnak ígérkezik a Kecskeméten július 27-én és 28- án tartandó A folklorizmus egy­kor és ma című. Tíz országból várnak vendége­ket, résztvevőket, közreműködő­ket. A külföldi és a legjobb hazai együttesek ellátogatnak Kiskun­halasra, Kiskunfélegyházára, Kecskemétre is. A díjnyertes népdalkörök Kiskőrösön és Bács­almáson adnak ajándék műsort. * Vonzó a szomszédos Tolna me­gyei program is. Szekszárdon a parasztkórusok és népdalkörök tartanak bemutatóit, a szabadtéri színpadon szerepel a fesztiválra érkezett együttesek egy csoport­ja. A tervezett kiállítások közül különösen az országos gölöncsér- kiállítás látszik vonzónak. De­esen július 30-án, vasárnap dél­után nagyszabású lakodalmi fel­vonulásban gyönyörködhetnek a folklór kedvelői. Ugyanott este 7 órakor kezdődik a Sárközi la­kodalmas című műsor. Gyors ütemben haladnak az előkészületek. A napokban kül­dik szét az előzetes tájékoztató­kat és várhatóan a tavasz végén sajtókonferencián tájékoztatják a hazai és külföldi újságírókat a részletes programról. Rövidesen az utcára kerülnek a VI. Duna menti folklórfesztivál plakátjai. Már a nyomdában van a három­nyelvű. az eseményekről, a hely­színekről és az eddig rendezett fesztiválokról tudósító kiadvány. A Megyei Művelődési Központ gondozásában készülő füzetet Berki Viola rajzai díszítik. H. N. Újjászületik a rádió reggeli műsora Március 4-én csendül fel utol­jára a Reggeli Krónika szignál­ja: reggel fél öttől nyolc óráig ezentúl új zenés információs mű­sort sugároz a rádió. A zeneszá­mokat frissebbé teszik, több tánczenét sugároznak, s az eddi­gieknél tömörebb tájékoztatást adnak a szerkesztők a nemzetkö­zi és hazai élet eseményeiről. Ügy tervezik, hogy a főváros for­galmi helyzetéről többször is be­számolnak az URH-közvetítő ko­csiból, s gyakrabban ismertetik a vidéki városok útviszonyait is. Színházi eseményekről, filmbe­mutatókról, művészi és tudomá­nyos sikerekről a zeneszámok között is adnak híreket, a ha­gyományos hírperiódusok egyéb­ként félóránként kezdődnek. Párbeszéd címmel új sorozat in­dul, rövid beszélgetés a nap va­lamely aktuális kérdéséről, a „szót kérek” pedig reggelente csak egyszer jelentkezik. A kül­földi tudósítók ezentúl nemcsak a nemzetközi politikai események­ről számolnak be, hírt adnak ál­lomáshelyük, az ott élők minden­napjairól is. Nem változik a Fa­lurádió 5.40 órakor kezdődő mű­sorsorozata, s a hétfői, pénteki könyvszemlék is megmaradnak. (MTI) CSAPATLÁTOGATÁSON „Számíthatnak ránk barátaink” • Az alacsony repülőgépek félelmetes ellenfele — a kézi légvédelmi rakéta. MTI-fotó Friedmann Endre telvételei — KS) • Tűzoltás — harci körülmények között. A városban nem érezni iga­zán, de itt a dunántúli hegyek karéjéban tél van: erősebb a szél, megmaradt a hó is. A gyakorló­tér az erdőszélen kezdődik. Autó­buszunk a meredek úton lassan közelíti meg a bemutató színhe­lyét, ahol a hazánkban állomá­sozó szovjet csapatok egyik ala­kulata harcászati gyakorlatát tartja. Láthatatlan ellenség Magas, őszülő hajú tábornok Leonyid Lubgan vezérőrnagy, a Déli Hadseregcsoport parancsno­kának képviselője. Tizenhét éve­sen, még a Nagy Honvédő Há­ború éveiben lépett a hadsereg­be, széles mellén kitüntetések szalagsávjai jelzik katonai érde­meit ő körvonalazza a látotta­kat: Az erdő szélén gépesített lö­vész alegység készül fel az — elképzelt ellenség — visszaveré­sére. A harcosok ellenőrzik fel­szereléseiket: a vegyvédelmi öl­tözéket, gázálarcot. Ez a védőru­ha nagy jelentőségű lehet a harcban: nem csupán a gáztá­madás esetén, de a vegyi fegyve­rek és a radioaktív csapadék el­len, is oltalmat jelent. A lövész- árkokból golyószórós lövészek igyekeznek elhárítani az „ellen­ség” légitámadását. Vagy ötszáz méterre, talajközelben helikopter húz el, az alacsonyan támadó repülőgépeket jelzi. A kiserdő szélén ásott mélye­désben kézi légvédelmi rakétát tartó katonák állnak. A hosszú cső, amelyet vállukon tartanak, olyan rakétát Indíthat útjára, amely vadászkutyaként veti ma­gát az ellenséges repülőgépre, s még az aránylag nagy magasság­ban száguldó vadászgépeket is utoléri, megsemmisíti. Ezek a „nyilak” bebizonyították képes­ségüket már a vietnami háború­ban is. A katonák egy másik csoportja a gyújtóanyagokkal szembeni vé­dekezést gyakorolja. Villámgyor­san ugrálnak ki a lángoló harc­kocsimakettből, fedezékből. Hosz- szú köpenyükkel, oltókészülékkel, fenyőágakkal fojtják el a lángo­kat. A lombok, alatt közben már felkészülték a korszerű lánctal­pas lövészpáncélosok. Ezek a gyors, páncélozott járművek a mai gyalogság megbízható harc­eszközei. A toronyban gépágyú van, s a lőréseken keresztül a bent ülő katonák géppisztollyal is tűz alatt tarthatják a területet. A most hatvanéves szovjet had­sereg élenjáró századának kato­nái tizennyolc—húsz évesek. Iga­zi nemzetközi század. A fiúk va­lamennyien elvégezték a tízosztá­lyos iskolát, s legtöbbjüknek szakmája is van. Az egyik katona Közép-Ázsiá- ból került ide. Uktán Dzsulbe- kovnak, az üzbegisztáni Szamar- kand lakójának nem lehet vala­mi kellemes a hideg szél, a csizmákon is átható fagyott hó. Nehezen, forgatja az orosz szava­kat, otthon telefonszerelőként dolgozott, s szeretne sokat meg­tudni Magyarországról. Szintén a szovjet dél szülötte Artur Szi- monjan. örmény fiú, Bakuból való. Vékony termet, az ember igazán nem gondolná, hogy ököl­vívó. Otthon is helyezéseket ért el, tavaly ötödik lett a Déli Had­seregcsoport bajnokságán. O ott­hon már elkezdte a főiskolát is, levelező tagozaton egy évet vég­zett a bakui vasútmérnöki egye­temen. Rajparancsnokuk az „öreg” Vlagyimir Mihajlov 21 éves és nős. Érthető, hogy talán ő várja leginkább a postát. Tizenöt nemzetség fiai szolgál­nak az alegységben. Először osz­lopban haladnak, majd vonallá alakul át a támadó század. Fö­löttük helikopter köröz. Hihetet­len sebességgel törnek előre a soktonnás acél'járművek. Két harcjármű most megáll, „kilőt­ték” őket, a katonák elhagyják helyüket és gyalogosan haladnak előre... Hősök emléke A bemutató után a vendéglá­tók a laktanyába várnak. A pa­rancsnok a hálótermekbe vezet: a falon fiatal katonák arekép>e, s a Szovjetunió Hőseinek kijáró aranycsillag. A szovjet honvédel­mi miniszter parancsa alapján az alakulat két ifjú hősét, Tumár őrmestert és Nozarov közkatonát örökre az első század első sza­kaszának állományába vették. Kettő az 59 harcos közül, akik megkapták a hősök aranycsilla- gát. Utunk az egység művelődési központjába vezet. A parancsnok bemutatja a tévé-közp>ontot. Az „igazi” stúdió zártláncú rendszer központja. Innét sugározzák a századok kultúrtermeibe a ma­gyar tévé műsorát és az alakulat saját programját is. Nem csupán a parancsnok szólhat közvetlenül katonáihoz, de filmeket is ve­títenek és önálló műsort adhat­nak. Műhold segítségével hama­rosan Moszkvát is vehetik. A laktanyának van katonákból ala­kult beát-zenekara, női kórusa, amely magyar népdalokat is szí­vesen ad elő. A látogatást Budapesten, az ideiglenesen hazánkban állomá­sozó Déli Hadseregcsoport pa­rancsnokságán fejeztük be. Ven­déglátóink: Fedot Krivda vezér- ezredes, a hadseregcsoport pa­rancsnoka és helyettese, Iscsenko altábornagy, politikai csoportfő­nök. Mindketten a szovjet had­sereg vezetőinek ahhoz a cso­portjához tartoznak, amely köz­katonaként a háború legnehezebb éveiben lépett a hadseregbe, tiszt lett, a háború utáni években tették meg a tábornoki csillago­kig vezető utat. Krivda vezérezredes elmondot­ta: „Jó a kapcsolatuk a helyi szervekkel, megyei pártbizottsá­gokkal, tanácsokkal, vállalatok­kal, gazdaságokkal. Katonáink és tisztjeink fontosnak tartják, hogy a barátságot közös munkával is erősítsük. Ezt példázzák az együttesen felépített barátság­parkok Budapesten és a vidéki városokban, katonáink társadal­mi munkája szerte az országban.” Iscsenko altábornagy hozzátette: "„Jobb lenne persze, ha nem len­ne szükség ránk, de nyugodtan mondhatom, hogy bármely baj­ban, teremészeti csapás elhárítá­sában, mezőgazdasági munkák dandárjában számíthatnak ránk barátaink?’ M. G. • Páncélozott terepjáró a havas mezőn. Hetvenhétmillió broilercsirke Idegenforgalmi kiállítás A hazai utazási, ' kirándulási lehetőségekről nyílt kiállítás pénteken az Országos Idegenfor­galmi Tanács rendezésében a Néprajzi Múzeumban. A bemu­tatón több mint 400 fotó, színes kép demonstrálja azokat a tája­kat, üdülőcentrumokat, amelye­ket a nagyközönség még kevéssé ismer, külön vitrinekben pedig az egyes tájakra jellemző nép- művészeti tárgyakat állítottak ki. A tizenkét -bemutatott tájegy­ség közül a Nyírség, a Tiszántúl és más vidékek idegenforgalmi értékei, gyógyüdülőhelyek, érde­kes épületek, barlangok és más látványosságok szerepelnek a fo­tókon. Emellett az év során megrendezésre kerülő, különbö­ző, a turizmus érdekeit szolgáló programokról is tájékoztatást kaphatnak az érdeklődők. Ä kiállítás március 5-ig tekint­hető meg, naponta délelőtt 10 órától délután 6 óráig várja a látogatókat a Kossuth Lajos tér 12. szám alatt. (MTI) A Hunniahiibrid Broiler Ter­melési Rendszer, amelynek a hernádi Március 15-e Termelő- szövetkezet a gesztora, tegnap a Kecskeméti Baromfiipari Vál­lalat kultúrtermében tartotta közgyűlését. Az elnökségben fog­lalt helyet Hammer József, me­zőgazdasági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettes, dr. Szlamenicky István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­gának ipari és mezőgazdasági osztályvezető-helyettese, dr. To­bak István, a Baromfitröszt ve­zérigazgatója. Cserháti Pál, a hernádi Már­cius 15-e Termelőszövetkezet el­nöke beszámolójában elmondta, hogy a Hunniahitoríd társulásnak régóta jó kapcsolatai vannak a kecskeméti baromfiiparral. Ez mindkét fél számára hasznos, hi­szen a rendszerhez tartozó gaz­daságok tavaly 77 millió broiler- csirkét neveltek, aminek egy ré­szét Bács-Kiskun-ban dolgozták fel. A megyében két szövetkezet, a jánoshalmi Petőfi és a rémi Dó­zsa tagja a társulásnak. E két gazdaságban jó úton halad a baromfitenyésztési program, ami­ről a tanácskozás résztvevői is elismeréssel szóltak. Ezután a továbblépés lehetősé­geiről esett szó. Mint, az elnök elmondotta, tizennyolc partner­gazdaság részére készítenek fej­lesztési programot, amelynek nyomán nyolcvanezer négyzetmé­terrel növelik a baromfiólak be­fogadóképességét, de az új épü­letek megvalósításával egyidőben megkezdik a régiek rekonstruk­cióját is. A Gaibonatröszttel tör­tént megállapodás alapján az el­következő időszakban javul a táptakarmányok minősége. A Hennádon kikísérletezett recept alapján egységesebbé válik a tá­pok összekeverése. A beszámoló után a vitára ke­rült sor. A gazdaságok vezetői kitértek a tenyésztés, a hizlalás, a forgalmazás gondjaira, s kiesed réltók tapasztalataikat. B. Z.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents