Petőfi Népe, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-25 / 48. szám

4 • PETŐFI NEPE • 1978. február 85. Az Április 4. Gépipari Művek Kiskunfélegyházi Vegyipari Gép­gyárában januárban tartották a pártalapszervezetek a múlt évet értékelő taggyűléseiket. Napjaink­ban már az üzemi pártbizottság dolgozik e fontos pártrendezvé- nyék tapasztalatainak értékelésén, s az erről szóló jelentést majd április elején tárgyalja meg a vég­rehajtó bizottság. 0Füredi Imrével, a gyári pártl- zottság titkárával és Barna László­val, a III. alapszervezet titkárával a napokban ezekről a tapasztala­tokról beszélgettünk. — Gyárunk 206 kommunistája hal atepszervezetben végzi fele­lősségteljes munkáját — tájékoz­tatott elöljáróban Füredi Imre. — A vezetőségek igen gondosan ké­szített beszámolókat terjesztettek a tagság elé, s ezekben kritikusan értékelték a múlt évi munkát. Nem utolsósorban ennek köszön­hetően a hat taggyűlés Igen aktív volt, a kommunisták közül 69-en szólaltak fel. Minden taggyűlésen kitűnt, hogy a kommunisták fő feladatuknak tekintik a termelés segítését, s minden tettük e célt szolgálja. A múlt év pedig gyárunk életé­ben bizonyos fordulópontot Je­lentett — mondta a továbbiakban a pártbizottság titkára. — Tavaly kezdtük meg ugyanis az atomerő- müvl berendezések gyártását; amelyből a tervezett 100 millió forint értékű termelést meg Is valósítottuk. A kommunisták pél­damutató szakmai és politikai munkájának köszönhető az Is, hogy a szocialista brigádok válla­lásaikat teljesítve a 435 millió fo­rintos tervet már december 10-re befejeztek és az év végéig elér­ték a 480 milliót. Ebben az évben a cél — erről is sok szó esett a taggyűléseken — már 490 mil­liós terv teljesítése. A kommu­nisták javaslatára azonban gyá­runk csatlakozott a Láng gyári dolgozók versenyfelhívásához, s ségl tagja Patyi László lakatossal beszéli meg a gyártás soron következő feladatát. (Opauszky Lássló felvételei.) • Keserű Andris csiszoló, a III. pitszerveiet tag­ja, a Szaturnusz szocialista brigád vesetője mint műhelybisottságl tag is eredményesen dolgosik. vállalta az 500 millió forintos ter­melés elérését. A pártélettel kapcsolatban Igen jóleső érzés volt hallani azt, hogy milyen becsületesen végre­hajtották a kommunisták a párt­megbízatásaikat, a pártbizottság és az alapszervezetek különböző határozatait. A pártépítésben is jelentős fejlődést eredményezett a múlt év, tizennégy új tagot vet­tek fel az alapszervezetek, közöt­tük tizenkét fizikai dolgozót. Barna László művezető, az I. üzem területén működő III. alap­szervezet titkára alapos ismerője a gyárnak, hiszen tizenhetedik éve ez a munkahelye. Korábban négy évig a gyár KlSZ-blzattságának titkára volt, — Hat pártosoportot alkotva 38 kommunista — közöttük 26 fizikai dolgozó — tevékenykedik az alap. szervezetben — mondta Barna László. — Üzemünk is részt vesz az atomerőmüvi berendezések gyártásában, s természetesen ez a nagyon fontos feladat külön Is foglalkoztatta alapszervezetünket. Kétszer külön taggyűlésen tár­gyaltunk a múlt évben az Idősze­rű termelési feladatok megoldá­sáról. Az eredmény? Üzemünk tervét jelentősein túlteljesitve 210 millió forint készáruval járult hozzá a gyár eredményeihez. A múlt évi munkánkat jelentősen segítette az üzemben dolgozó 20 szocialista brigád 204 tagja. Hozzá kell tennem azt is, hogy kommu­nistáink a hét különböző beosz­tásban dolgozó vezetőn kívül mindnyájan tagjai valamelyik brigádnak, sőt, a kollektívák ve­zetői közül is öten párttagok. Igen nagy jelentősége volt a termelés szempontjából is annak, hogy kommunistáink tovább nö­velték politikai műveltségüket. Az alapszervezet minden tagja részt vett a különböző szintű pántokta­tásban. ketten marxista—leninis­ta középiskolában, ketten esti egyetemen tanulnak, egy pártta­gunk pedig öthónapos pártiskolán gyarapítja elméleti tudását. Én az esti egyetemen a szakosító har­madéves hallgatója vagyok — te­szi hozzá szerényen. A pártmegbízatásokat értékel­ve megállapítottuk, hogy kommu­nistáink becsülettel teljesítették feladataikat. Alapszervezetünkből egy elvtánsunk tagja a megyei pártbizottságnak és a végrehajtó- bizottságnak. Hatan az üzemi pártbizottságban, közülük ketten a végrehajtó bizottságban tevé­kenykednek. Hárman az üzemi szakszervezeti tanács, hárman pe­dig a műhely bizottság tagjai. Nyolc kommunistánk becsülettel ellátja a szakszervezeti bizalmi teendőket. A harminckét tagú KISZ-alapszervezetben 8 párt­tagunk dolgozik, Nagy gondot for­dítottunk az ifjúsági szervezet irá­nyítására. A múlt évben — nem utolsósorban a KISZ-ben végzett munkájuk eredményeként — két ifjúkommuntstát — Bense Antal és Strenner Sándor lakatosokat — vettük fel a párt tagjai sorába. Rajtuk kívül még a gondos párt­építési munka eredményeként Bakó Ferenc lakatos Is sorainkba került. Sok szó esett a tagygyűlésünkön az idei feladatokról is — mondta befejezésül Barna László. — A tizenegy felszólaló mindegyike vállalta, hogy példamutatóan dol­goznak majd a jó eredmények eléréséért. O. L. Taggyűlések után a Vegyipari Gépgyárban horgászok Néhány esztendővel ezelőtt a közélet horizontjára Is felvlllogtak annak a csatának torkolattűzei. amelyet a halászok és horgászok vív­tak egymással. 8okhasábos, szenvedélyes hangú újságcikkek Jelentek meg pro ét kontra, foglalkozott a témával a rádió és a televízió. Mi történt? Az ősi foglalkozás, a halászat művelői a felszabadulás után örömmel vették tudomásul, hogy hazánkban a vizek és a bennük élő halak Is állami tulajdonba kerültek. Ez így volt rendjén. Az új viszonyok között a varsáikat állitgató, hálóikat húzó halászok eleint« megbocsátó fejcióválgatással nézték a parton kucorgó horgászokat: h« oz a kedvtelésük, csinálják. A horgászok azonban folyamatosan sza­porodtak és Jogokat kezdtek követelni. A Jogszabályok addig a vizád kapcsolatban csak a halastavak és a halász fogalmát Ismerték, a hor­gászai «óba se került. • A halfogás eredményességét érhetően féltő halászok indítot­ták a támadást, mondván: az ő munkájukat a horgászat zavar­ja; a horgászok rengeteg halat vonnak el a közfogyasztás elől. A csata simának tűnt, ám hirte­len fordulatot vett. Kiderült elő­ször az, hogy a horgászok ko­rántsem védtelenek. Országosan több tízezres a létszámuk, érdek­védelmi szövetségük Is van. Te­hát az „ellenfél” is szervezett. Azonban nem ez volt az érdekes, hanem az, hogy a horgászok: bi­zonyítottak, Először azt, hogy a vízből horoggal kifogott haL ép­pen úgy a néptáplálkozás része, mint a halászat termelése. Ezen kívül azt is, hogy ők nem csu­pán kiveszik a halat a vízből, hanem összerakva pénzüket, sok- roillió forintért vásárolnak éven­te halivadékot, és azt belerakják a vízbe. Ezen túl pedig felkutat­tak addig mit sem érő vizecs­kéket, azokat behalasították, a partot gyönyörűen rendbehozat­ták, horgásztanyákat építettek, emberek sokaságának biztosítot­tak kellemes hétvégét, miközben a tájat Is szépítették. • A részletekbe kár is bele­merülni. Az elmúlt esztendők so­rán a vita elcsitult, az addig! ellenfelek sok területen — min­denekelőtt a természet és a vi­zek védelmében — szövetségesek­ké váltak. A horgásztábor pedig százötvenezer főre izmosodott, ami már társadalmi tényező. Olyannyira, hogy a törvényt új­ra kellett fogalmazni. A január I-én életbe lépett 1977. évi 39. számú törvényerejű rendelet megadja a halászoknak, ami • halászoké, de számol a horgá­szattal is, Tételesen kimondja, hogy a városok és üdülőhelyek közelében levő vizeket elsősorban horgászás céljára kell hasznosí­tani. Ha kell, még a halászait ro­vására is. Az Elnöki Tanács tör­vényerejű rendelet« nem csupán a horgászok jogait sorolja fel, de a kötelességeiket is részletesen és tételesen meghatározza. 9 A halászatról szóló törvény- erejű rendeletnek — és az ahhoz csatlakozó, a megvalósítást, a végrehajtást körvonalazó MÉM- rendeletnek korántsem csupán az a jelentősége, hogy a halászok, horgászok szemszögéből egyaránt korszerűsítette a korábbi jogsza­bályt, meghatározta Jogaikat, kö­telességeiket. Többről van szó: végső soron a halgazdáikodás feltétel- és követelményrendsze­rének — beleértve a haltelepí­tést és tenyésztést, az állomány védelmét, a halászatfejlesztést — meghatározásáról. Ebben az ösz- szefüggésben a rendelkezésekben foglaltaknak népgazdasági jelen­tőségük van; elősegítik. hogy táplálkozásunkban, élelmiszer- fogyasztásunkban növekedjék az élettani szempontból rendkívül fontos halhús. E tekintetben ugyanis nemcsak a nemzetközi átlagtól, hanem a kívánatos fej­adagtól is jócskán el vagyunk maradva. F. B, 1+1 10 Számítástechnikai vetélkedő Az első forduló tulajdonkép­pen számítástechnikai totó. Min­den kérdésre három lehetséges választ közlünk. Ha az első vá­lasz a jó, akkor 1-et, ha a má­sodik válasz a jó, akkor x-et, ha a harmadik válasz a helyes, akkor 2-t kell írni a pályázati szelvényre. A kérdések: 1. Mennyi 1 kbyte? — 100 byte, — 1000 byte, — 1024 byte. 2. Minek a rövidítése az ESZR? — Egyesített Számítógép Rend­szer, — Egységes Számítógép Rendszer, — Egységes Számítás­technikai Rendszer. 3. A számítógépes feldolgozási rendszerben milyen munkaterü­leten dolgozók feladata az adat­forgalmazási tervek összeállítá- ■a? — Programozók, — Szerve­zők, — Műszakiak: 4. A számítógéprendszerek programozása — a gép számárh érthető nyelven felírt utasítások sorozata — igen különböző for­mában jelenhet meg. A követke­ző felsorolásban azonban az egyik programfajtának nem sok köze van a számi tógép-progra­mozáshoz. Melyik az? — Gépi kódú programozás, — Assemb­ler-programozás, — Lineáris programozás. 5. A számítógépes feldolgozás­ban részt vevő adatokat terjede­lem szempontjából szükebb és bővebb csoportokba osztják. Az adatcsoportok terjedelem szerint csökkenő sorrendjére melyik vá­lasz a helyes? — byte, rekord,- file, — file, rekord, byte, —■ rekord, file, byte. 6. Mi a gap? — Mágnesszalag elejét jelző Jel, — Mágnesszalag végét jelző jel, — Blokkok kö­zötti hézag. 7. Mi a compiler? — Magas­szintű program nyelven írt prog­ramok fordítói programjai, — Programozók által írt progra­mok összessége, — Számítógép­vezérlő programok összessége. 8. A számítástechnikában me­lyik a legkisebb Információs egység? — A szó, — A byte, — A bit. 9. A kivonást hogyan végzi el a számítógép? — Hagyományos kivonási művelettel, — Számok komplemensének összeadásával, — Kivonást végző számítógépek kivonóművel rendelkeznek és ezzel végzik él. 10. Hány számozott sor találha­tó a 80 oszlopos lyukkártyán? — 9, — 10, -12. 11. Egy 8 csatornás lyukszalag hét csatornáján az információs bitek, a nyolcadikon paritás bit szerepel. Hány 'különféle jel áb­rázolható a hét információs bit­en? — 18, — 128, — 256. 12. A központi egység és a pe­rifériák közötti összeköttetést a csatornáik biztosítják. A gyors és lassú perifériákhoz tartozó csatornák azonban jelentősen kü­lönböznek egymástól. Milyen csa­torna típust használnak a lassú perifériákhoz? — Multiplex csa­torna, — Szelektor csatorna, — Szimplex csatorna, 13. Milyen feldolgozási funk­ciót jelent a folyamatábrán a következő szimbólum? EJ — Elágazás, — Általános műve­let, — Be-, illetve kimeneti mű­velet. 13+1. Mit Jelent a címben Je­lölt 1 + 1 » 10? — 2-es szám- rendszerben felírt művelet, — Reklámfogás, — Bolyal-geomet- , ru* egyik alaptétele. PÁLYÁZATI SZELVÉNY NÉV: 1 2 3 1 AKf.lM: A 5 6 7 8 ÉLETKOR: 9 10 11 12 13 13*1 A megfejtés beküldési ha­tárideje: 1978. március 4., déli 12 óra. A meg­fejtéseket a következő cím­re kell bekül­deni: KISZ Bács-Kislkun megyei Bizott­sága, 6000 Kecskemét, Május 1. tér 5. Kérjük a borí­tékra ráírni: 1 + 1 = 10. A helyes megfejtések beküldői között 10 könyvet sorsolunk ki. A Polgári Törvénykönyv módosításáról PRIMŐRÖK • A mözsl VJ Elet Tsi-ben az idén 20 ezer négyzetméternyi fű­tött fólia alatt termelnek primő­röket. Már megkezdték 290 ezer tő paprika és paradicsom tűz- delését. (MTl-fotó — Gottvald Károly felvétele - KS.) Prágai hidak A Prágát átszelő Moldva part­jait 13 híd köti össze. Prágában azonban több mint 300 híd, hi- dacska és viadukt számlálható össze. Ezek együttes hossza mint­egy tíz kilométer. A múlt szá­zad 40-es éveiben Prágának a Moldván csak egyetlen hídja volt — a Károly-híd —, amelyet év­századokon át csak mint a Kőhi- det. vagy a Prágai-hldat emle­gették. Mai nevét 1870-ben adták, akkor nevezték el alapítójáról, IV. Károly cseh király és német­római császárról. Hossza 520 mé­ter. s a két parton épült tornyai­ról lenézve megnyúlt „s” betűt formál alakja. A hidat 30 szobor­ból és szoborcsoportból álló galé­ria díszíti. Ezeik teszik jellegzetes­sé. A szobrok többsége 1683—1714 között készült, a cseh barokk szobrászművészet kiváló egyéni­ségei F. M. Brokoff és M. Braun művei. A Károly-híd műemlék, s Prága szimbóluma. \ Korában remekműnek számított a Moldva vasúti hídja, a Karlinl vagy Negrelli viadukt. Alkotója, az osztrák Alois Negrelli (1799— 1858) építészmérnök volt, a svájci vasúthálózat és a Szuezi-csatorna tervének készítője. A viadukt 1646—1850 között épült cseh grá­nitkőből. s a mai napig szolgál. (BUDAPRESS — ORBIS) 3. A szerződések általános A Ptk. a szerződések általános szabályainak megállapítása során alapvetően a magánszemélyek szerződéseit tartotta szem előtt. A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlődése következtében a szerződések a gazdálkodó szerve­zetek együttműködésében is fon­tos szerephez jutottak, s az el­múlt 10 év alatt a gazdasági életben kialakult a gazdálkodó szervezetek szerződéseinek jól be­vált, időtálló rendszere. Előszerződés A jeienleg még hatályban levő Ptk. nem Ismert az előszerződés intézményét. A gazdálkodó szer­vezetek között — elsősorban a tervszerződések körében lehetőség volt Ilyen szerződések megköté­sére (például kapacitásfoglalási szerződés), de ennek jogi szabá­lyozása sem volt kielégítő. Ugyan­akkor a gyakorlatban a magán- személyek szerződéses kapcsola­taiban is felmerült az előszerző­dés iránti Igény (például házépí­tés, tatarozás esetén stb.), ezért a módosított Ptk. ezen jogintéz­ményt felvette rendelkezései kö­rébe és megfelelően szabályozza ßztt Áz előszerződés a felek között létrejött olyan megállapodás, mely szerint a későbbi időpont­ban egymással szerződést kötnek. Az előszerződés alapján mindkét félre szerződéskötési kötelezettség keletkezik. A szerződés megköté­sének elmaradása esetén a bíró­ság bármelyik fél kérelmére lét­rehozhatja a szerződést és meg­állapíthatja annak tartalmát Bármelyik fél megtagadhatja azonban a szerződés megkötését, ha az előszerződést követően be­állott új körülmények folytán a megkötendő szerződés már nem tudná betölteni az előszerződés­kor célba vett rendeltetését Nem tagadhatja meg a szerződést az a fél, aki a változásokat felróható magatartásával maga Idézte elő. Egyes gazdálkodó szervezetek, főleg a széles körű állampolgári szükségleteket kielégítő szolgálta­tásokat végzők, gyakran tömege­sen kötnek szerződéseket a fo­gyasztókkal. A szerződést rend­szerint az általuk egyoldalúan elkészített szerződéstervezet fel- használásával kötik meg. A ta­pasztalatok szerint a fogyasztók a rendszerint bonyolultan meg­fogalmazott szerződési feltételek­ben nehezen tudnak eligazodni és alaposabb vizsgálódás nélkül írják alá a vállalatra nézve ese­tenként nem Indokolt előnyt biz­tosító, Illetve rájuk nézve terhes szabályairól szerződési feltételeket — olykor azért is, mert a monopolhelyzet­ben levő jogi személlyel szem­ben védtelenek. A módosított Ptk. új jogintéz­mény bevezetésével kívánja ele­jét venni, illetve orvosolni az ilyen helyzetek létrejöttét. Ennek lényege az, hogy ha a jogi sze­mély által egyoldalúan meghatá­rozott általános szerződési felté­telek részére egyoldalú előnyt biztosítanák, a sérelmes kikötést a külön jogszabályban meghatá­rozott állami vagy társadalmi szerv a bíróság előtt megtámad­hatja. Az említett szervek nem a konkrét szerződéseket, hanem az általános szerződési feltétele­ket támadhatják meg, s a bíró­ság — a megtámadás alapossága esetén — a sérelmes kikötések érvénytelenségét állapítja meg, amely megállapítás mindenkivel szemben hatályos. A hibás teljesítés Hibás teljesítés a kölcsönös szolgáltatásra irányuló szerződé­sek körében akkor fordul elő, ha a szolgáltatás nem felel meg a szerződésben, vagy a törvényben előírt tulajdonságoknak. A köte­lezett ezért felelősséggel tartozik, szavatol. A szavatossági jogok jelenlegi rendszere bonyolult, nehezen áttekinthető, nem megfelelően szolgálja a fogyasztók érdekelnek védelmét. Hátrányos a fogyasz­tókra, a vevőkre nézve az a ren­delkezés Is, hogy a szavatossági kifogás megtételére rendelkezésre álló — a szolgáltatás megvizs­gálásának befejezésétől számított — 8 napos határidő betartását a törvény jogvesztőnek minősíti. A jogban járatlan felek sók esetben ' lekésik ezt a határidőt, aminek a következménye az, hogy az esetleg csekély mértékű — néhány napos — késedelem foly­tán teljesen elesnek az egyébként indokolt szavatossági igény érvé­nyesítésének lehetőségétől. A módosított Ptk. a fogyasz­tók, a vevők érdekeit megfelelő­en figyelembe véve, egyszerűbb formákban rendezi a szavatossá­got. Az új szabályozás lényege az, hogy hibás teljesítés esetén a jogosult — választása szerint — kijavítást vagy megfelelő árle­szállítást kérhet. Ha a szerződés­ben a dolgot fajta és mennyiség szerint határozták meg, a jogo­sult a dolog kicserélését is kér­heti, kivéve, ha a kijavítás a jo­gosult érdekeinek sérelme és a szolgáltatás értékcsökkenése nél­kül, rövid idő alatt megtörtén­het. A jogosult a szerződéstől csak az esetben állhat el, ha a telje­sítéshez való érdeke megszűnt. Ez különösen akkor állapítható meg, ha a hiba nem javítható ki, a kötelezett nem vállalja a hi­ba kijavítását, vagy ha a hiba kijavítása rövid idő alatt érték- csökkenés és a jogosult érdekel­nék sérelme nélkül nem lehetsé­ges. A módosított Ptk. lehetőséget biztosít a kötelezettnek arra, hogy — ha ez a jogosult érdekei­nek sérelme nélkül lehetséges — kijavítás vagy árleszállítás he­lyett kicserélhesse a dolgot. A végső határidő Igen jelentős változás az, hogy a szavatossági hiba közlésére elő­írt jogvesztő határidő megszűnik. Az új rendelkezés szerint a sza­vatossági kifogást a felfedezés után haladéktalanul kell közölni, késedelem esetén pedig a jogo­sult felel az ebből eredő esetle­ges kárért, de nem esik el a sza­vatossági igény érvényesítésének lehetőségétől. A módosított törvény a szava­tossági jogok érvényesítési ha­táridejét 6 hónapban határozza meg. Ha hatósági, műszaki elő­írás, vagy szabvány a használha­tóság legkisebb idejét ennél rö- vldebb Időben állapítja meg, úgy ez az irányadó határidő. A forgalmi élet biztonsága azonban megkívánja a végső ha­táridő megállapítását is, amelyen túl szavatossági Igényt mär nem lehet érvényesíteni. A módosított Ptk. ezt általában 1 évben, tar­tós használatra rendelt szolgál­tatás esetén pedig 3 évben hatá­rozza’ meg. Ha a dolog használ­hatóságának legkisebb időtarta­mát hatósági, műszaki leírás, Vagy szabvány ennél hosszabb időben állapítja meg, ez a hosz- szabb határidő az igény érvénye­sítésének végső, Jogvesztő határ­ideje. Említésre méltó új rendelkezés az, hogy a dolognak a szavatos­ság keretén belül történt kicse­rélése, vagy elállás esetén a jo­gosult nem köteles megtéríteni a dologban bekövetkezett azon ér­tékcsökkenést, ami a rendeltetés- szerű használat következménye. Dr. Dobos László A Magyar Jogász Szövetség Bács-Kiskun megyei szerkezetének elnöke (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents