Petőfi Népe, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-25 / 48. szám

2 • PETŐFI NÉPE 3 1978. február 25. események sorokban MOSZKVA Tegnap szerte a Szovjetunióban ünnepi műszakokon, baráti talál­kozókon emlékeztek meg az SZKP XXV. kongresszusa meg­nyitásának második évfordulójá­ról. A központi lapok vezető he­lyen vonják meg a kongresszus óta eltelt két év kiemelkedő ese­ményekben és újabb nagyszerű munkasiKerekben gazdag -mérle­gét. Pénteken a moszkvai rádió és televízió is több műsorban elevenítette fel az SZKP XXV. kongresszusának eseményeit, is­mertetve a történelmi jelentőségű határozatok végrehajtásának ered­ményeit is. (MTI) ___________ H AVANNA Havannában befejezte munká­ját az Interparlamentáris Unió szocialista csoportjának konzulta­tív tanácskozása. A találkozó vé­geztével kiadott közlemény hang­súlyozza, hogy a szocialista orszá­gok interparlamentáris csoportja támogatja a békeszerető erők har­cát a neutronfegyverek gyártása és tervezett nyugat-európai elhe­lyezésük ellen. A legközelebbi konzultatív találkozót Bukarest­ben tartják. (ADN) ___ _______ BELGRA D_______ M ohammed Daud, az Afgán Köztársaság elnöke háromnapos hivatalos látogatásának befejez­tével pénteken elutazott Jugo­szláviából. A Tito elnökkel foly­tatott tárgyalásairól kiadott kö­zös közlemény szerint a két ál­lamfő átfogó véleménycserét folytatott az el nem kötelezett országok mozgalma egységének és szolidaritásának további erősítésé­ről és újabb nemzetközi akcióiról. Megállapították, hogy napjaink nemzetközi életének központi kér­dése az új világgazdasági rend megteremtése és az általános és teljes leszerelés elérése. __________ M OSZKVA ■ .■ -____________ Leonyid Brezsnyev és AÍekszej Koszigin táviratban üdvözölte Gustáv Husákot és Lubomir Strougalt a Csehszlovákiában a reakció felett aratott februári győzelem 30. évfordulója alkal­mából. 1948 győzelmes februárja történelmi jelentőségű esemény Csehszlovákia népeinek életében, megteremtette a szocialista tár­sadalom építésének feltételeit. A forradalom szétzúzta a belső és külső reakció elképzeléseit, meg­szilárdította a munkásosztály h * talmát, fontos láncszemet jelen­tett a szocialista világrendszer megteremtésében — hangsúlyozta a távirat. __________ H ANOI Emil Wojtaszek, a Lengyel Nép- köztársaság külügyminisztere Nguyen Uuv TrinhoeK. a VSZK miniszterelnök-helyettesének és külügyminiszterének meghívásár - hivatalos baráti látogatást tett a Vietnami Szocialista Köztársaság­ban. A látogatás idején az 1978— 1980-as időszakra szóló kulturális és tudományos-műszaki együtt­működési megállapodást írtak alá. Emil Wojtaszeket fogadta Pham Van Dong, a VSZK miniszterel­nöke is. (TASZSZ) Fokozni kell a DÍVSZ akcióképességét Dr. Maróthy László felszólalása a közgyűlésen BERLIN Dr. Maróthy László, az MSZMP PB tagja, a KISZ KB első titkára a DÍVSZ kongresszusának pén­tek délelőtti ülésén elhangzott fel­szólalásában bevezetőben a KISZ nevében szívélyesen üdvözölte a közgyűlés résztvevőit és hangsú­lyozta: úgy kívánunk részt venni a világ haladó ifjúságának e fon­tos tanácskozásán, hogy tevékeny­ségünkkel tovább vigyük előre az aiítiimperiálista szolidaritás, a béke, a társadalmi haladás közös ügyét. Majd így folytatta: — Jó érzéssel állapíthatjuk meg, hogy a világ ifjúságának egyre nagyobb része ismeri fel fe­lelősségét az emberiség és saját jövőjének formálásában. Egyre több ifjúsági szervezet száll síkra az anltiimperialista harcban az enyhülési politika elmélyítéséért, a békés egymás mellett élésért és a társadalmi haladásért. Növek­szik a haladó mozgalmak ereje, szervezettsége és befolyása mind nemzeti, mind nemzetközi téren. Ez a fejlődés javítja a hailadó, demokratikus erők pozícióit, lehe­tővé feszi a szélsőséges, reakciós körök meg-meaújuló támadásai­nak visszaszorítását és meghatá­rozza a nemzetközi ifjúsági moz­galom fejlődésének alapvető irá­nyát. A Magyar Kommur'sta If­júsági Szövetség véleménye sze­rint ebben a világpolitikai folya­matban pozitív és ifjúsági vonat­kozásban meghatározó szerepet játszik a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség. — Az előttünk álló feladatok megoldása szükségessé teszi a DÍVSZ megerősítését, akcióképes- ségének fokozását. A jelenlegi szer­vezeti kereteket alkalmasaknak tartjuk erre. megváltoztatásukra nem látunk okot. A megnöveke­dett feladatok felvetik a vezető- szervek szerény bővítését: ezt a felelősségteljes . munkát azonban a reáilis lehetőségek figyelembevé­telével, nagy körültekintéssel kell elvégezni, messzemenően szem előtt tartva az iroda működőké- petségét — mutatott rá Maróthy László, majd felszólalása végén kijelentette: — Biztosíthatjuk önöket arról, hogy a Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség tagsága, a szocia­lizmust építő és békeszerető ma­gyar Ifjúság minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy mint eddig, a jövőben is hozzá­járuljon a világszövetség nemes céljainak eléréséhez, hogy a béke, a biztonság, az együttműködés és a társadalmi haladás eszméi az egész világon valóra váljanak. (MTI) jjN^^OM^NTÁR ^ ^ Érdekesen alakul a spanyol belpolitikai játszma. Ügy tűnik, Adolfo Suarez miniszterelnök időzavarba került. Több jel arra utal, hogy az eredeti forgató- könyv a kormányzó Demokratikus Centrum Párt érdekében módo­sításra szorul. Kezdetben — nem a régmúlt­ban, a Franco-korszakban, ha­nem a demokratizálódási folya­mat első időszakában — a spa­nyol baloldal lojalitást mutatott a centrista kormánypárttal szem­ben. Mind a kommunisták, mind a szocialisták várakozó állás­pontra helyezkedtek, s megelé­gedtek annyival, hogy a múlt év júniusában rendezett választáso­kon jóval több' mandátumhoz ju­tottak, mint a klasszikus értelem­ben vett jobboldal, s alig marad­tak alul Suarez centristáival szemben. Tekintettel az ország súlyos gazdasági gondjaira, a baloldali pártok is csatlakoztak az úgyne­vezett Moncloa-paktumhoz. Igaz, csak megfelelő biztosítékok és feltételek fejében, de támogatá­sukról biztosították a kormányt a gazdasági élet fellendítésében. A múlt év őszén aláírt megálla­podás meghozta gyümölcsét: csökkent az infláció, fellendült a termelés és az export. Suarez már a biztató adatok birtokában döntött a további te­endőkről: tavaszra tervezte a helyhatósági választásokat, kora nyárrá az új alkotmány vitáját és elfogadtatását a törvényhozás­ban, s azután — a számára leg­kedvezőbb időpontban — az új választások kiírását. Csakhogy nem minden ese­mény igazodott a kormányfő el­képzeléseihez. A szakszervezeti választásokon például kiderült, hogy az eddigi voksok többsége a spanyol kommunisták által irá­nyított munkásbizottságot támo­gatja. Második helyen áll a szo­cialisták szakszervezeti szövetsé­ge, s a jelekből ítélve a két munkáspárt befolyása a spanyol dolgozók túlnyomó többségére ki­terjed. Az űzésiekben teádöti’ szavaza­tok aligha vonatkoztathatóak el a spanyol politikai élet küzdőte­rétől. S így azután érthetően ma már Suarez környezetében is ag­godalommal tekintenek az eset­leges községtanácsi választások kimenetelére, hiszén a munka­helyi „balra-át” könnyűszerrel át­tevődhet a közigazgatásra is. Ha pedig ott baloldali fölény ala­kul ki, akkor az veszélybe so­dorhatja az amúgy is ingatag többségű centrumot a későbbi ál­talános választásokon. Ráadásul a baszk és a katalán szeparatis- ták sikere, az autonómia elis­merése is a baloldal tekintélyét növelte. Gyapay Dénes Carter helyesel, Karamanlisz aggódik Több politikus nyilatkozott az öt napja tartó egyiptomi—ciprusi viszályról. Az egyoldalú egyip­tomi diplomáciai szakítással kap­csolatban csütörtökön Kurt Wald­heim ENSZ-főtitkár — szóvivője útján — reményének adott han­got. hogy Kairó és Nicosia mi­előbb rendezi kapcsolatait. Ja­mes Carter, az Egyesült Államok elnöke Szadat egyiptomi elnök­nek küldött csütörtöki üzeneté­ben hangoztatta, hogy osztja az egyiptomi elnöknek a terroriz­mussal kapcsolatos aggodalmát és helyeselte Szadaf elhatározá­sát, hogy megpróbálta különle­ges osztag segítségével kiszaba­dítani a ciprusi Larnacán fogva tartott túszokat. Rauf Denktas, a ciprusi török közösség vezetője azzal kapcso­latban, hogy Kairó Kiprianu el­nököt nem ismeri el a szigetor­szág vezetőjének, kijelentette: a ciprusi és egyiptomi katonák harca után Kairónak világosan látnia kell. hogy nem véve tu­domást a ciprusi török különál- lamról, ..milyen igazságtalansá­got” követett el a török közösség ellen. Reményét fejezte ki, hogy Egyiptom ezek után szélesíti kapcsolatait az egyoldalúan ki­kiáltott ciprusi török állammal. Az események aggodalmat vál­tottak ki Athénben. Karaman­lisz görög miniszterelnök csütör­tökön másodízben ajánlotta fel, hogy közvetít Kairó és Nicosia közt. A görög kormányfő mér­sékletre intette a szembenálló feleket és felszólította őket a kapcsolatok rendezésére. Ülésezik a kínai népfront Pénteken megkezdődött Pe- kingben a Kínai Népi Politikai Tanácskozó Testület (népfront) ötödik országos bizottságának el­ső ülésszaka. Az ülésszakon 1989 küldött vesz részt a Kínai Kom­munista Párt, a demokratikus pártok, a tömegszervezetek, va­lamint az ország határain túl élő kínaiak képviseletében. Je­len vannak az ülésszákon a kí­nai tudományos és kulturális élet kiemelkedő személyiségei is. Az 1949-ben megalakított nép­front olyan átfogó tömegszerve­zet, jameW , t,apác.^k9zási és ja- ■ vaslattevő jogkörrel rendelkezik. „U A JSfeSÍáswBÍ!«fács~ kozo Testület 1949 és 1964 kö­zött összesen négy ülést tartott. A kulturális forradalom több mint tíz éve alatt azonban a néofront gyakorlatilag megszűnt létezni. A radikálisok feloszlat­tak a tömegszervezeteket és le­hetetlenné tették a nyolc demok­ratikus párt működését. A kínai népfront most folyó tanácskozásán meghallgatják az országos bizottság állandó bizott­ságának beszámolóját, felülvizs­gálják a népfront programját és működési szabályzatát, megvá­lasztják az állandó bizottság tag­jait és vezetőit, és a küldöttek megfigyelőként részt vesznek a Kínai Országos Népi Gyűlés va­sárnap megnyíló ülésszakán. A PANAMAI PRÓBATÉTEL Az elnök és kongresszusa A Panama-csatornáról szóló szerződés, amelyet Carter ame­rikai elnök és Torrijos, a Pana­mai Köztársaság elnöke hoztak létre az elmúlt esztendőben — most kerül az amerikai kongresz- szusi csata tűzvonalába. A szer­ződések látszólag kedvező komp­romisszumot jelentettek és a washingtoni adminisztráció kez­detben könnyű kongresszusi győ­zelemre számított. 1. A megállapodások (amelyeket időközben Panamában népszava­zás is jóváhagyott) 2000-re — tehát 22 év múlva — biztosíta­nák Panama számára a teljes ellenőrzést a területét keresztül­vágó csatorna felett. Ugyanak­kor a szerződések már most megszüntetnék a szuverén pana­mai területen keresztülhúzódó, USA-ellenőrzés alatt álló .csa­tornaövezet jelenlegi, teljesen el­különített státuszát. Ez a szerződéstervezet az ame­rikai kongresszusban, és minde­nekelőtt a szenátusban olyan he­ves ellenállásba ütközött, hogy az amerikai elnök — már a pana­mai népszavazás után — kény­telen volt kiegészítő nyilatkoza­tot tenni és a szenátus külügyi bizottsága csak úgy fogadta el január utolsó napján a szerződé­seket, hogy e kiegészítő nyilat­kozat szenemében javasolt szer­ződésmódosításokat. Ezek szerint a szerződésbe bele kell foglalni az Egyesült Államoknak azt a jogát, hogy 2000 után is katonai intervenciót hajthasson végre a csatorna nyitva tartásának bizto­sítására. Emellett háborús konf­liktus esetén 2000 után is bizto­sítani kell az amerikai hadi­hajók átvonulási jogát a Pana­ma-csatornán. Hivatalosan a szenátusban két­harmados többségre van szükség a csatorna-szerződések jóváha­gyására. Ez 67 szenátort jelent. Az utóbbi hónapokban a Carter- adminisztráció történetének egyik legkomolyabb csatáját vívta a többség megszerzéséért. Ért is el eredményeket. Ám a kéthar­mados határt a becslések szerint még nem lépte át és a március első napjaira várható kongresz- szusi döntés sorsa még bizonyta­lan. Az amerikai belpolitikai hely­zet ismeretében ma már világos, hogy távolról sem egyszerűen a Panama-csatorna sorsáról van szó, noha a „kemény” amerikai politika hívei ebben az esetben soviniszta szólamokkal igenköny- nyen magukkal ragadhatják a közvéleményt. Ezen túlmenően azonban a Panama-csatorna- szerződés körüli vita az elnök és a kongresszus — tehát a végre­hajtó hatalom és a törvényhozás — közötti próbatétellé változott! 2. A magyarázat az, hogy 1978 részleges választás esztendeje az Egyesült Államokban: november­ben az egész képviselíházat és a szenátus egyharmadát újjává­lasztják. Ilyen időszakokban a törvényhozók különösen érzéke­nyek a nemzetközi kérdésekben tájékozatlan és soviniszta érvek­kel befolyásolható közvélemény nyomására. Ezt az érzékenységet még fokozza, hogy a Carter-kor- mány e pillanatban más jelen­tős kérdésekben is szembenáll a kongresszussal. Mindenekelőtt: óriási erőfeszí­tések ellenére sem tudta elfogad­tatni a törvényhozással az ener­giatakarékosságra vonatkozó tör­vényjavaslatot. Ez meglehetősen kemény kézzel nyúlna bele az átlagamerikai mindennapi életé­be. Emellett a szenátusban nagy befolyással rendelkező egyes tő­kés érdekeltségek is ellenzik. Hasonlóképpen kérdéses az amerikai nagyvárosok problémái­nak megoldására kidolgozott tör­vényjavaslat sorsa. A nagyváro­sok társadalmi, szociális és pénzügyi válságának kérdése tíz­milliókat érintő probléma az Egyesült Államokban. Az ad­minisztráció álláspontja pillanat­nyilag az, hogy miközben az Egyesült Államok szövetségi pénzügyeinek hiánya 45 milliárd dollár — az egyes államok és he­lyi kormányzatok költségvetése együttesen 29 milliárdos felesle­get mutatott. Carter ezért csak 2 milliárd dollárnyi összeget akar adni központi forrásból a nagy­városok rekonstrukciójára. En­nek következtében az egyes álla­mok szenátorai a helyi érdekek védelmében hevesen ellenzik a Fehér Ház tervét. Ráadásul a dé­li államokban és a túlnyomó- részit mezőgazdasági jellegű te­rületeken, külön ellenállás bonta­kozik ki, miután a teljes segély- összeg döntő részét New York és az északkeleti part többi nagyvárosa szívná el. 3. Mindennek annyiban van kö­ze a Panama-csatorna-szerződés- hez, hogy a Fehér Ház veresége a csatorna ügyében megbénít­hatja az adminisztráció akcióké- pességét a kongresszussal vívan­dó nagy belpolitikai csatákban! Rendkívül jellemző, hogy David Broder, a befolyásos Washington Post egyik legtapasztaltabb kommentátora úgy véli: ha a sze­nátus esetleg elvetné a Panama- csatorna-szerződéseket, ez a Car- ter-kormányzatot „ikét évvel hi­vatalba lépése után megfosztaná ütőképességétől mind nemzetkö­zi, mind pedig belpolitikai kér­désekben. Ha a demokratapárti elnököt a demokrata többségű szenátus leszavazza, akkor egyetlen külföldi országnak sem lesz majd érdemes bármilyen je­lentős nemzetközi kérdésről tár­gyalnia ezzel az adminisztráció­val ... és a Carter-kormány bel- politlkailag is .tehetetlen óriás­sá’ válnék.” Ez a magyarázata- annak, hogy az adminisztráció olyan óriási erőket vet be a csatornaszerződés jóváhagyásáért vívott küzdelem­be. S egyben annak is, hogy mi­ért „fagyasztódnak be” jelentős kül- és belpolitikai vitakérdések a Panama-döntés időtartamára. —i. —e. t Magyar vezetők üdvözlő távirata GUSTÁV HUSÁK elvtársnak, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének, LUBOMIR STROUGAL elvtársnak, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya elnökének . „ J , PRÁGA Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, és kormánya, egész dolgozó népünk nevében elvtársi üdvözletünket és szívből jövő jókívánságainkat küldjük önöknek, Csehszlovákia Kommunista Pártjá Központi Bi­zottságának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának és népeinek az 1948-as februári győzelem 30. évfordulója alkalmából. Három évtizeddel ezelőtt Csehszlovákia forradalmi erői marxista- leninista élcsapatuk, Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével legyőzték a reakciós erőket, kivívták a munkásosztály hatalmát és ez­zel az ország a szocializmus építésének útjára léphetett. Népünk őszinte megbecsüléssel és tisztelettel tekint azokra a ki­magasló sikerekre, amelyeket pártjuk vezetésével a testvén Cseh­szlovákia népei a fejlett szocialista társadalom építésében elértek. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság a szocialista országok közösségé­nek megbecsült tagja, s eredményesen járul hozzá a béke, a bizton­ság és a társadalmi haladás ügyéhez az egész világon. A Magyar Népköztársaságot és a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ságot a marxizmus—lenínizmus és a proletár internacionalizmus el­vei alapján a testvéri barátság és a szoros együttműködés szálai fű­zik egybe. Pártjaink együtt küzdenek a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom céljainak valóraváltásáért, egységének erősítéséért. Kedves elvtársak! A csehszlovák munkásosztály győzelmének tör­ténelmi jelentőségű évfordulóján további eredményes munkát kívá­nunk a csehszlovák kommunistáknak, Csehszlovákia népeinek, a CSKP XV. kongresszusán elhatározott feladatok megvalósításában. KADAR JANOS a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára LOSONCZI PAL LAZAR GYÖRGY a Magyar Népköztársaság a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Minisztertanácsának elnöke Az évforduló alkalmából Púja Frigyes külügyminiszter távirat­ban Üdvözölte Bohuslav Chnou- pek csehszlovák külügyminisztert. A munkásőrség országos pa­rancsnoksága és más tömegszer­vezetek is táviratot küldtek a partnerszervezeteknek. (MTI) Hat nap februárban Csehszlovákia harminc évvel ezelőtt néhány nap alatt a polgári demokratikus köztársaságból átalakult népi demokra­tikus állammá. A február 20-tól 25-ig tartó hat nap az új társadalmi berendezkedésért folytatott harc csúcspontját je­lentette. Tulajdonképpen ez alatt a nem egészen egy hét alatt dőlt el a „ki kit győz le” kérdése a haladó erők javára. Csehszlovákiában három évvel :i háború befejezése után koalíciós kormány irányította az országot. A miniszterelnök Klement Gott- wald, a Csehszlovák Kommunista Párt elnöke volt, miután az 1946-os váiasztásókom a párt sze­rezte meg a legtöbb szavazatot, és ezzel a parlament legerősebb pártjává vált. A Csehszlovák Kommunista Párt a háború után hozzálátott a demokratikus államrend felépíté­séhez. 1945 őszén államosították a nagyipart, a bankokat, hozzá­láttak a földreformhoz és ezzel megfosztották gazdasági hatalmá­tól a nagyburzsoéziát. Harminc évvel ezelőtt a cseh­szlovák polgári pártok vezetői úgy látták, elérkezett az idő arra, hogy megállítják a további demokra­tizálást. első lépésként kiszorít­sák a kormányból a kommunis­tákat. Szemük előtt nyilván Fran­ciaország és Olaszország példája lebegett, áhol néhány hónappal azelőtt a fölszabadító harcok egyik vezető erejét, a kommunis­ta pártot kiszorították a hatalom­ból. 1948. február 20-án a . prágai kormány rendkívüli ülése anélkül végződött, hogy egyáltalán elkez­dődött volna. A három polgári párt miniszterei — 12-en a 26 ta­gú minisztertanácsból — ugyanis beadták lemondásukat. Ezzel ki­robbant a nyílt kormányválság, amely hát nappiál később új kabi­net megalakításához, azaz a bur­zsoázia vereségéhez vezetett. A polgári miniszterek arra számí­tottak, hogy távozásukkal munka- képtelenné válik a kabinet, ami végül is a rendkívüli választások kiírását eredményezi majd. A kommunista párt kezdettől fel­mérte a burzsoá miniszterek le­mondásának lehetséges veszélyeit, és amellett, mozgósított, hogy a kormányt olyan politikusokkal egészítsék ki. akik támogatják az addigi demokratikus fejlődés folytatását. Gottwald miniszter- elnök a prágai Óváros téren száz­• A munkásmilícia felvonulása a prágai óvárosban. ezres tömeg előtt kérte a cseh és szlovák munkásokat, földmű­veseket és értelmiségieket arra, hogy támogassák a kommunista párt harcát a működőképes és demokratikus kormány létrehozá­sáért. A köztársaság elnöke, Eduard Benes, akkor még nem fogadta el a burzsoá miniszterek lemondá­sát és a kommunisták ezért en­nek kieszközlésére mozgósították a dolgozókat. Megalakították a fegyveres munkásmilíciákat, ame­lyek legfőbb feladata a gyárak védelme volt, de szükség esetén a fegyveres ellenforradalmárok ellen is harcba lehetett volna küldeni őket, Annak ellenére, hogy a munkásság fegyverben volt és mozgolódtak a reakció földalatti fegyveres szervezetei is, a februári kormányválság telje­sen békésen zajlott le. Az erővi­szonyok egyértelműen a kommu­nista párt vezette demokratikus erőknek kedveztek. Gottwald miniszterelnök rövid beszédben számolt be az államfő­nél tett látogatásáról: „Közölhe­tem önökkel, hogy a köztársasági elnök úr úgy fogadta el javas­lataimat, ahogyan azokat benyúj­tottam. A köztársasági elnök úr aláírta mind az elbocsátó, mind pedig a kinevező okiratokat, és azokat pár perc múlva magam is el len jegyeztem. A köztársasági el­nök úr számára nem volt könnyű a döntés, ami már abból is látha­tó. hogy elég hosszú ideig mérle­gelte és fontolgatta a dolgot. Mindennek ellenére elismerte az intézkedés szükségességét és el­kerülhetetlenségét. És főképpen azért ismerte el, mert látta, hogy ez a nép kívánsága, akarata és hangja”. A cseh és szlovák nép februári győzelmények eredményeként Csehszlovákia végérvényesen a kialakuló szocialista közösség or­szágai közé lépett. (KS)

Next

/
Thumbnails
Contents