Petőfi Népe, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-23 / 46. szám
« • PETŐFI NÉPÉ • 1978, február S3. Fehérje - gombából Táplálkoznunk „Achllles-snr- ka” a fehérje, nine« bőség belőle a világon, pedig minden élőlény — így az ember teste Is — fehérjéből épül fel. Az ember napi fehérjeszüikséglete 70 kilogrammra számítva körülbelül 100 gramm, Táplálkozásunkban a szükséges fehérjéket a legkülönfélébb tápanyagokból nyerjük. Legtöbb fehérje a húsokban, halban, tejtermékekben, tojásban van, a növényi eredetű anyagokban viszont kevesebb a fehérje. Van azonban ezek között egy figyelemre méltó kivétel, a gomba. Érthető, hogy az egész világon folynak a kutatások a minél eredményesebb, gazdaságosabb gombatermesztés módszereinek a megismerésére. A múlt század végén Indult meg gyorsan ívelő diadalútjára a csiperke termesztése. Rájöttek, hogy a külső Időjárástól függetlenítve, a földbevájt pincékben a zamatos, ehető gomiba kiadós termése mindenkor egyenletesen biztosítható. A Párizs környéki pincék merész vállalkozása hamarosan világsikerré vált, és a húsos fehér gombafej állandó árucikk lett a világpiacon. A csipenketermesztés táptalaja — a bomló szerves anyag — a megfelelően előkészített „zabos” lótrágya. Ennek az alapanyagnak a beszerzése — az egész világon csökkenő lóállomány miatt — a csiperke termesztés jövő problémája. Világszerte folynak a kísérletek ennek a pótlására, A termesztést megelőzi a trágya megfelelő érlelése, ami azért fontos, hogy megfelelő baktérium- flóra alakuljon kt a trágyában és megfelelő legyen a savanyúsági foka. A gombatermesztés másik előfeltétele az egyenletes hőmérsékletű és páratartalmú helyiség biztosítása, Ma különféle technikai berendezésekkel (légkondicionálás, fűtő-szellőztető és permetező berendezések) jóformán minden helyiség alkalmassá tehető gombatermesztésre. A harmadik lényeges kellék a megfelelő oltóanyag, Illetve gombacsíra beszerzése. A gombacsíra tulajdonképpen nem csíra, hanem steril körülmények között elszaporitott gomiba fon alak. Világszerte folynak a kutatások, hogy a csiperkén kívül más gombafajok tömegtenyésztését Is megoldják. Sikerült is már a japán síitáké gomba termesztése, és próbálkoznak egyéb gombafajokkal is. A Csehszlovák Tudományos Akadémia Mikrobiológiai Intézete — szorosan együttműködve a Szovjetunió Tudományos Akadémiájával — hatékony kutatómunkát folytat a csiperke gombafonalainak a szaporítása terén. • Steril körülmények között táptalajra oltják a gombacsirát. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Nukleáris orvostudomány Az orvos-radiialógla fegyvertárában több-kevesebb súllyal megtaláljuk az Ionizáló sugárzások mindegyikét, a röntgensugárzástól kezdve a radioaktív sugárzásokon keresztül egészen a 'neutronsugár, zásig és a mezonokig. Ezek közül legrégebben a röntgensugarat kezdték alkalmazni, előbb diagnosztikai, majd gyógyítási célra. Újabban egyre nagyobb fontosságra tesz szert a radioaktív izotópok felhasználása. Az Izotópdiagnosztika a közelmúltban elhunyt Nobel-dljas magyar kultató, Hevesy György által bevezetett ún. traoermódszerből alakult ki. Lényege, hogy a radioaktiv Izotóppal megjelölt anyagot nyomon követik a szervezetben sugárzásméréssel. Ez a nyo- monkövetés történhet az élő szervezeten belül, de a szervezeten kívül Is, amikor a vér vagy egyéb testnedvek vizsgálatát radloktív Izotópos módszerrel végzik. A funkcionális vizsgálatoknál a szervezetbe Juttatott radlolzotó- poknál Időben regisztrálják az ak- tlvltásváltozásokat. Az ún. szcln. tlgráfiás vizsgáló eljárások segít. Bégével pedig a radioaktív Izotópok térbeli‘eloszlását rögzítik az élő szervezeten belül. Az Izottópdlagnosztlka széles körű elterjedése a II. világháború után Indult meg, amikor az orvosi gyakorlat számára is elérhetővé váltak a nagy érzékenységű su- gárdetektorok. Az Izotópdlagnosz- itika hajnalán a Geiger—Müller- számlálócsöves mérések voltak általánosak. Napjainkban már minden Izotópdiagnosztikai vizsgáló eszköz legfontosabb eleme az ún. szcintlllációs detektor. Ennek legfontosabb része egy talllummal szennyezett nátrlumjodid kristály. amely a kellő energiájú sugárzás hatására fényfelvillanással, szcintllláclóval reagál. A keletkezett fényfelvillanásokat fotoelekt- ronsokszorozó közbeiktatásával elektromos Impulzusokká alakítják, majd megfelelő elektronikus berendezések segítségével meg. számlálják. A radlolzatópok térbeli eloszlásának vizsgálatára a szclntlgrá- íiás berendezések szolgálnak. Ezek modernebb készüléke az állódetektoros berendezés, vagy más néven szcintlllációs kamera. Ebben egy mintegy 30 centiméter átmérőjű nátrlumjodld-krlstály „figyeli” a vizsgálat során a vizsgálni kívánt szervet, vagy testrészt. Bonyolult elektronikus rendszer segítségével az izotópok eloszlása megjelenik egy képernyőn. Ezt a képet az orvos közvetlenül szemlélheti. vagy filmre rögzítheti. • Munka a szcintlgráfiás kamerával egy nukleáris orvosi osztályon. (MTI Külföldi Képszolgálat) BESZÁMOLÓ TAGGYŰLÉS BÁTYÁN A bátyai Pirospaprika Termelőszövetkezet pártalap- szervezetének kommunistái Jelentős termelési sikerek az elmúlt évi cselekvési programjukban vállalták, hogy 1975-höz viszonyítva 8—9 százalékkal növelik a termelést. Bakos Béla, a pártalapszervezet titkára a közelmúltban tartott, az 1977, évi munkát értékelő taggyűlésen örömmel számolhatott be arról, hogy háromszorosát érték el a programban rögzített mennyiségnek. A termelést több mint 27 százalékkal növelték egy év alatt. Az eredményekhez hozzájárult a szocialista munkaverseny. Az aktív tagoknak mintegy 80 százaléka részt vesz a brigádmozgalomban. Bátyán hagyományai vannak a zöldségtermesztésnek. Tavaly 48 hektárnyi területtel növelték a termőterületet. A háromszázharminchét hektárnyi zöldségvetésből 213 hektárnyi a paprika. A szövetkezetnek ugyanis ez az egyik kedvenc növénye, nem véletlen, hogy a közös gazdaság Is erről a fűszerről kapta a nevét. Némileg elégedetlenek a tavalyi, hektáronkénti 82 mázsa terméssel. Értek már el ennél Jobb eredményt Is. A gazdaság a paprikatermesztési rendszer tagja, lehetősége van félkész termékként átadni a termést. Tavaly a Btn- der-szárítót bővítették. A tervezettnél két és fél millió forinttal magasabb árbevételt értek el fű- szerpaprikából. Másik főnövényük a kukorica, amelyből hektáronként csaknem 60 mázsa termést takarítottak be az elmúlt évben, Ez rekordnak számít Bátyán. Eltökélt szándékuk azonban, hogy az idén és a következő években ezt az eredményt túlszárnyalják. Elhatározták azt is, hogy tovább keresik a kapcsolatot más gazdaságokkal. Ennek egyik eredménye, hogy a Kalocsa környéki Agráripari Egyesülésen belül ösz- szefognak a szarvasmarha-program megvalósítására. Elkészültek az ezzel kapcsolatos tervek, mely szerint a termelőszövetkezet a Kalocsai Állami Gazdasággal együtt közös üszőnevelő telepet hoz létre. Fontos feladatként jelölték meg, hogy a talajerő-utánpótlást egyrészt laboratóriumi vizsgálatok alapján adagolják, másrészt gondoskodnak a szervestrágya-kész- let kijuttatásáról. Mindkét feladatot végrehajtották. Önjáró markológépet vásároltak. Ennek segítségével mintegy ezer vagon szervestrágya került a szántóterületre. Cselekvési programban meghatároztak egyéb teendőket Is. Eszerint nagyobb figyelmet kell fordítani a szakosított szarvasmarhatelepre. Sajnos, az egy tehénre jutó hozamtervet nem teljesítették. Több, mint száz liter tejjel elmaradtak. Ennek egyik oka, hogy alacsony színvonalú a takarmányozás. Nem valósult meg a korszerű trágyakezelés sem, nincs kialakítva a technológia. A központi major szennyvíz-elvezetése és belvízrendszerének kialakítása Is része a cselekvési programnak. A kiviteli tervek készek. A bel- és szennyvíz-befogadó, valamint a tározó elkészült. A programból csak a legfontosabb gazdaságpolitikai tennivalókat Idéztük. Nincs mód arra, hogy teljes részletességgel ismertessük a sok feladatot és annak megvalósítását. A beszámoló feletti vitában számos javaslat hangzott el. Egyúttal szó esett az idei cselekvési programban meghatározott tennivalókról is. A beszámoló taggyűlés után beszélgettünk Bakos Bélával, aki elmondta, hogy az idén a járási pártbizottság határozatának megfelelően 3 százalékkal növelik a termelést. Korszerűsítik az üzem- és munkaszervezést, nagyobb gondot fordítanak a termelési és a technológiai fegyelem betartására. Fejlesztik a zöldségtermesztést, • A bátyai Pirospaprika Termelőszövetkezet új terményssárítÓJa. • Befejezés előtt áll a kombájnszln építése. (Méhesl Éva felvételei)' megoldják a szakosított szarvasmarhatelep gondjait, a tavaly telepített mesterséges legelőn öntöznek. Elképzeléseik megvalósítását segíti majd az egyre Jobban kiterebélyesedő szocialista brigádmozgalom. A kommunisták egységes szemlélet kialakítására törekednek annak érdekében, hogy a íeH adatokat végre tudják hajtani. As eddigi sikereknek is az volt as alapja, hogy a párt- és a gazdaságvezetés mindenben azonos né^ zetet vallva, jó együttműködéssel igyekezett végrehajtani, megváló^ sitani a célkitűzéseket. K. S. A Polgári Törvénykönyv módosításáról Az olvasók előtt Ismeretes, hogy áz országgyűlés 1971. szeptember 29-1 ülésén elfogadta és törvénybe Iktatta.» Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 19S9. évi IV. törvény módosításáról és egységes szövegéről szóló törvényjavaslatot. A törvény 1978. március 1-én lép hatályba. A sajtóban, rádióban, televízióban több alkalommal került már sor a módosított Ptk. egyes új rendelkezéseinek ismertetésére, a módosítások azonban elég széles körűek és több vonatkozásban Igen jelentősek, ezért indokoltnak látszik a főbb módosításoknak, ezek okainak és szükségességének átfogó, összefüggéseiben való Ismertetése. A Ptk. túlnyomó része időtállónak bizonyult A Ptk. megalkotása óta eltelt közel két évtized alatt egész népgazdaságunkban uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok, a gazdasági Irányítási rendszer továbbfejlesztésével megnőtt a szerződéses kapcsolatok Jelentősége a termelés és az áruforgalom megszervezésében. A társadalmi, gazdasági fejlődés egyes részterületeken már korábban Is Indokolttá tette a Ptk. néhány rendelkezésének módosítását, a jogi szabályozás korszerűsítését. A kisebb Jelentőségű módosítások azonban nem érintették a Ptk. rendszerét és főbb elveit, a törvény kiállta az idők próbáját, jól szolgálta a szocialista viszonyok erősítését, fejlesztését. A társadalmunk életében bekövetkezett változások, a felgyorsult fejlődés azonban most már szükségessé tették a Ptk. szélesebb körű, átfogó módosítását, amely az országgyűlés által elfogadott 1977. évL IV. törvényben valósult meg, s amely számos új szabályt tartalmaz és több új Jogintézményt Is létrehoz. A Ptk. túlnyomó része azonban változatlan maradt, s továbbra Is alkalmas arra, hogy a polgári jog eszközeivel elősegítse a fejlett szocialista társadalom építését. A továbbiakban a módosított és egységes szöveggel elfogadott Ptk-nak a leglényegesebb, különösen az állampolgárokat érintő rendelkezéseit ismertetjük. A személyekről A Ptk. ezen része az emberekről, az államról és a jogi személyekről, mint a polgári Jogviszony alanyairól rendelkezik és ez a rész tartalmazza a személyek nem vagyoni jogainak védelmére vonatkozó szabályokat is. Az emberre, mint jogalanyra vonatkozó rendelkezések közül a legfontosabb módosítás az, amely az életkortól függő cselekvőképtelenség korhatárát a jelenlegi 12. életévről 14. évre emeli feL Indokolttá tette ezen módosítást az a gyakorlati tapasztalat, hogy a kiskorúak általában 14 éves korban — a kötelező általános iskolai képzés időtartama alatt — érik el az értelmi fejlettségnek azt a fokát, amikor cselekedeteikben már — bizonyos fokig — a józan megfontoltság jelentkezik. A Munka Törvénykönyve is a 14. éves kortél engedi meg a munkaviszony létesítését, a Büntető Törvénykönyv is ettől az életkortól kezdve állapítja meg a büntethetőséget, a szövetkezeti Jogszabályok szerint ez életkor betöltésétől kezdődően létesíthető tagsági viszony és ekkor kapják meg a kiskorúak a személyi Igazolványt. Az említett jogszabályi rendelkezésekkel összhangban a polgárt jogban Is Indokolt volt a korlátozottan cselekvőképesség korhatárát a 14. éves életkor betöltésével meghatározni. A Ptk. rendelkezései szerint a cselekvőképtelen (a 14 éven aluli és a bíróság által cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett) személyek jognyilatkozata semmis, nevükben a törvényes képviselő Jár eL Ez lényegéiben azt jelenti, hogy Ügyeik ellátására képtelenek, saját ténykedésükkel nem szerezhetnek jogokat, nem vállalhatnak kötelezettséget (például nem köthetnek adásvételi szerződést, munka- szerződést), cselekedeteiknek általában nincs jogi következménye (például nem büntethetők). A korlátozottan cselekvőképes (a 14 és 18 év közötti kiskorúak és a bíróság által cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezett) személyek jognyilatkozatainak érvényességéhez is — a jogszabályi kivételektől eltekintve — a törvényes képviselő beleegyezése, vagy utólagos jóváhagyása szükséges. Az eljárások csökkenése A Ptk. a cselekvőképtelen és a korlátozottan cselekvőképes személy törvényes képviselőjének nyilatkozatához széles körben írja elő a gyámhatóság jóváhagyását. Ezt a szabályozást a társadalmi fejlődés túlhaladta. A módosított Ptk. ezért egyrészt a törvényes képviselők íréntl. loizé- lom ; erősítés, a gyámhatóságokat szükségtelenül terhelő tömeges eljárások csökkentése érdekében szűkíti a gyámhatósági hozzájárulást igénylő törvényes képviselői nyilatkozatok körét. így mellőzi a Jóváhagyás általános előírását az ingatlanok elidegenítésére, megszerzésére. megterhelésére vonatkozó jognyilatkozatok esetén és csupán a külön jogszabályban meghatározandó összeget meghaladó értékű vagyontárgyakra vonatkozó jognyilatkozatoknál teszi ezt szükségessé. Említésre méltó, jelentős módosítást tartalmaz a törvény a jogi személyek jogképességének körét illetően. A jelenleg érvényben levő rendelkezés a szocialista gazdálkodó szervezetek és más Jogi személyek jogképességét csak korlátozottan, abban a körben ismeri el, amelyben feladataik szükségessé teszik, hogy vagyoni jogaik és kötelezettségeik legyenek. Ez a szabályozás a Jogi személyek által kötött szerződések során sok bizonytalanságra, felesleges jdgvitákra vezetett, s azt a kötelezettséget rótta a másik szerződő félre, hogy vizsgálja a vele polgári Jogi kapcsolatba kerülő jogi személy Jogképességének terjedelmét, azt, hogy mire terjed ki ennek tevékenységi köre. A nem meghatározott tevékenységi körben megkötött ügyletek megtámadhatók voltak, s ezek utólagos érvénytelenítése számos problémát eredményezett. A módosított Ptk. szerint a jogi személyek jogképessége — amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik — kiterjed mindazokra a jogokra és kötelezettségekre, amelyek jellegüknél fogva nem csupán az emberhez fűződnek. A módosított Ptk. a jogi személyek egyes fajtáira vonatkozó rendelkezések körében az állami vállalatokra és szövetkezetekre irányadó szabályozást összhangba hozza az érvényben levő külön jogszabályokkal. A törvény szabályozási körébe von más gazdálkodó szervezeteket, így tartalmazza a trösztökre vonatkozó alapvető polgári jogi jellegű rendelkezéseket és a gazdasági társulás alapvető kérdéseit. A gyakorlati igényeknek megfelelően módosítja az egyesületekre vonatkozó szabályokat is. Dr. Dobos László, a Magyar Jogász Szövetség Bács-Kiskun megyei szervezetének elnöke (Folytatjuk.) Földgömbök • A Kartográfiai Vállalatnál kflá lönböző típusú és nagyságú föld- gömböket készítenek. Ai iskolák és oktatási Intézmények nélkülözhetetlen földrajzi szemléltető ezt* közelből mintegy 3 ezer darabol készítenek évente. (MTI-fotó: E. Várkonyl Péter felvétele — KS) Gyárvárosból üdülőparadicsom Eisenhüttenstadt polgárai az elmúlt öt évben csaknem 38,0 millió márka értékű társadalmi munkával szépítették városukat. Szebbe nél szebb új parkokat, rózsaligeteket, háromezer személyes szabadtéri színpadot és kertmozit építettek. Jelenleg uszoda készül, nagyrészt társadalmi összefogással. A jelentős iparváros üzemel In részt vesznek a városszépítésben. Terveikben a környezetvédelmi elképzelések Is szerepelnek. A tervfeladatok megbeszélése közben a vezetők és a dolgozók megvitatják az üdülési, pihenési lehetőségeket és a gyárvárost körülvevő vidék szebbé, egészségesebbé alakításának kérdéseit is. Az öt legfontosabb nagyüzem vezetői a városi .tanáccsal közösen 1971- ben feladatkatalógust állítottak össze, amelynek végrehajtását évről évre ellenőrzik. Nem sokkal később ma is eredményesen működő 16 tagú tájvédelmi tanácsolt hívtak életre, amelyben helyet kaptak tudósok, várostervezők la. A drezdai és a lipcsei egyetem az NDK Kulttúószövetsége támogatásával a közelmúltban tervet dolgozott ki a város felett emelkedő Diehloer-hegy természetvédelmi területté nyilvánítására, amely újabb üdülőkörzettel gazdagítja majd az Iparvárost.
