Petőfi Népe, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-22 / 45. szám
4 • PETŐFI NEPE • 1978. február 88. AHOL RAGASZKODNAK A FÖLDHÖZ Kecel nagyközség és az iparosítás — Hetven esztendő alatt körülbelül a kétszeresére nőtt a község lélekszáma, s jelenleg tíz és fél ezren lakunk Itt — tájékoztatott nem minden büszkeség nélkül Laták Ede, Kecel tanácselnöke. Majd hozzátette még: a lakosság a távolabbi és a közelebbi múltban egyaránt ellenállt más települések, a városok vonzásának, s nem vándorolt eL A községhez kötődés titkát nem nehéz megfejteni: a húszegynéhány ezer holdas határban a mezőgazdálkodásban megtalálták az emberek a számításukat. — Nálunk termel a KGST legnagyobb szakszövetkezete, háromezer-hatazúz tagja van a Szőlőfürtnek — mondta tréfásan a tanácselnök. A mezőgazdaság nagyüzemi átszervezések or ugyanis Kecel szakszövetkezeti község lett, s jól bevált a közös gazdálkodásnak ez a formája. 1962 óta tetemes kollektív vagyon gyűlt össze a szakszövetkezetben, s ehhez viszonylag kis állami támogatást vett Igénybe a tagaiig — Tavaly egymillió liter tejet termeltek az Itteni gazdák, a még december végén Is tízezer sertés volt az óljaikban Ha kedvez az Időjárás, nyaranta 200—220 vagon exportmeggy terem a kecelt gyümölcsösökben — sorolt fel néhány adatot Laták Ede. A megyei településfejlesztési koncepció szerint Kecel kiemelt alsófokú központ, s mint ilyen, iparosítandó. Amint Látjuk, a kls- városnyi község alapvetően mezőigazdaságból élő település. Milyen szerep jut Itt az emberek foglalkoztatásában az Ipari üzemeknek? — Négy kisebb Ipari egység található községünkben: a Fővárosi Faipari és Kiállításkivitelező Vállalat üzemegysége, a Dunántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat tőzegbányája, a Pécsi Kesztyűgyár bedolgozóikat is foglalkoztató telepe és a Vas és Építőipari Szövetkezet. Ezek együttesen nem egészen hétszáz dolgozót számlálnak, A sütőüzem és az ÁFÉSZ vágóhídja csak kisebb létszámot foglalkoztat Az előbb említett négy ipari üzem közül kettő termelése több volt tavaly 30 millió forintnál, a másik kettőé nem érte azt el. A helyi Ipar munkásairól meg kell jegyeznem; hogy az üzemi műszak mellett nagy részük naponta ledolgozik még néhány órát a mezőgazdaságban, a háztájiban. Vonatkozik ez a nyolcszáz máshova eljáró Ipari dolgozó egy részére Is. — Milyen perspektíva áll a keceli ipari üzemek előtt? — kérdeztem meg a tanácselnöktől. — A Vas- és Építőipari Szövetkezet festékszóró berendezéseket gyárt és lakossági szolgáltatást végez. A termékeiből szocialista exportra is kerül. Most van folyamatban az új telephelyük kialakítása a vásártéren, ahol már új üzemrészt hoztak létre. Ha nem Is rohamosan, de azért fejlődik a szövetkezet, s erre lehet számítani a jövőt Illetően Is. Nagyjából ugyanezt mondhatnám el a Faipari és KI- állításkivitelező Vállalat exportra szintén termelő üzemegységéről Itt gondot okoz a szükséges szociális létesítmények hiánya. A tőzegvagyon a becslések szerint tíz évre elegendő a jelenlegi kitermelési ütem mellett. — A mezőgazdasági termelést fokozatosan gépesítik. A jövőben még kevesebb emberi munkárá lesz ott szükség...? — ÜJ üzemet Kecelre nem telepítünk. A nagyközség tanácsi vezetői azt szeretnék, ha a meglevők fejlődnének, megerősödnéÜveg Parádsasvárról Az Üvegipari Művek parádsasvári üveggyárából a termékek 70 százalékát nyugati országokba exportálják. r. 4 % 4 • A ciiszolóműhrlybea. • Festik m üvegeket. (MTI-fotó: Manek Attila felvételei—KS) • Csehszlovák exportra gyártott kórházi berendezéseket csomagolnak a fővárosi Faipari és KIAUitásklvItolezó Vállalat keceli üzemében. (Méhest Sva felvétele) Postai rejtélyek!? Mostanában nem múlik el hét, hogy két, három, vagy még több panasz ne érkezzen lapunkhoz a posta különféle szolgáltató munkájával kapcsolatban. Az esetek sorából rendszerint azt, vagy azokat visszük a nyilvánosság elé, melynek, melyeknek orvoslása halaszthatatlan, illetve a tanulsága elgondolkodtató. Ez utóbbi célból1 adjuk közre az alábbiakat is: Az Orgoványon régóta lakó és hosszú Ideig ott dolgozó pedagógus, Kerékgyártó József mintegy másfél éve előfizetője a Művelődésügyi Közlönynek. A munkájához nagyon fontos kiadvány tavaly decemberben megjelent 23. számát a mai napig nem kapta kézhez. Érdeklődésére megtudta, a küldeményt Budapesten féladták a címére. Annak további útját azonban már képtelen nyomon követni. A történtek főleg azért keserítik el, mert pótlólag sem juthat hozzá a mások hibájából elveszett szakmi- nisiztérkiml laphoz. Olvasónk beszámolt egy másik postai rejtélyről is, nevezetesen, hogy a részére január 23-án szintén a fővárosból elküldött expressz-ajánlott levél először a szomszédos kiskőrösi Járásban levő Páhi postahivatalába került — a 24-1 keltezésű bélyegzőjének a nyomát őrzi a boríték —, majd azt követően érkezett Orgovány- ra Kacskaringás út volt ez a javából, s aligha egyeztethető össze azzal a megkülönböztetett kézbesítési szolgáltatással, melyre a díj felvételével voltaképpen kötelezettséget vállalt a posta! Még egy „érdekességről” szólt informátorunk. Arról, hogy február 6-án adott át neki a postás 173 forintot, mely banki utalványon volt részére címezve. A váratlanul érkezett pénz miatti öröme azonban hamarosan szertefoszlott, amikor meglátta a szelvényen a kecskeméti feladót, s az ottani posta 77. dec. 30-t dátumú bélyegzőlenyomatát Ezek után azon meditált, a meditál még most Is, hogy a múlt év végi feladástól számított 37 napig vajon merre csavargott el as utalvány, meg a velejáró összeg? Mert azzal tisztában van, ha gyalogosan teszt meg a Kecskemét— Orgovány közötti utat akkor Is többször oda- és visszaérkezett volna.., SZERKESZTŐI ÜZENETEK nek. Az a gond, amelyre célzott, várhatóan a következő évtized problémája lesz, de már most keressük a jövőbeni lehetőségeket a megoldására. Ugyanis köz- ségpolitikánk egyik legfőbb célja: a lakosság elvándorlásának megakadályozása, pontosabban olyan feltételek teremtése, amelyek összhangban állnak a felsőbb irányító szervek szándékaival, » jól megfelelnek a helyi lakosság érdekelnek is. A Szőlőfürt Szakszövetkezetnek van egy dobozkészítő üzeme. Ezt azért hozták létre, hogy az éves átlagnál több munkaerőt kívánó Időszakokban, például a meggyszüret Idején Is legyen elegendő munkáskéz. Hatvan nőt foglalkoztatnak ott, akiket, ha kell, kl- vihetnek dolgozni a gyümölcsösbe. Ügy látjuk, hogy a majdan feliszabaduló munkaerőt Ilyen típusú ipari munkahelyeken kell lekötni. Arra gondoltunk, hogy az itt termett mezőgazdasági termények feldolgozására lehetne majd — például a meggyére vagy a sertésére — munkahelyeket létrehozni. Ezt alátámasztja az a tény, hogy Kecel lakói a földtől teljesen elszakadni nem akarnak, ragaszkodnak hozzá. A. T. 8. Generációváltás a termelőszövetkezetekben A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben egyre több szövetkezeti tag éri el a — más állampolgároknál magasabb — nyugdíjkorhatárt A nyugdíjas tagok száma 1974-ben már meghaladta a 420 ezret Más szavakkal: most zajlik a termelőszö vét kezetekben az alapító tagok biológiai rotációjának — közhasználatú kifejezéssel a nemzedékváltásnak — folyamata. Talán még sokan visszaemlékeznek arra, hogy .már korábban foglalkoztak ezzel a kérdéssel. Azt tételezték fel, hogy az alapító tagok parasztnemzedékét váltani fogják gyermekeik, egy új nemzedék — akik már nem Is ismerik a magángazdálkodást. Arra is emlékezhetünk, hogy 5—6 évvel ezelőtt néhány nagy- vállalalt vezetője milyen kirohanást intézett a termelőszövetkezetek ellen, mint az ipar munkaerőcsábítója és a „népgazdaság” érdekelnek megsértői ellen. Abban az Időben pedig éppen csak elkezdődött valami. Egy nagyvállalattól — mondjuk — kilépett 2000 ember egy negyedévben, abból 1—2 százalék ment a szövetkezetekbe. Azóta sok minden megváltozott. a felháborodás is hallóbb léit. vagy elcsendesült. A nemzedékváltás nem a hagyományos paraszti módon, nem az elméleti elvárásoknak megfelelően történik, A termelőszövetkezetekben az elmúlt évek változásában a leglényegesebbek a következők: Megváltozott a 'holtmunka és élőmunka aránya, vagyis az ágazat megszűnt élőmunkára alapozott ágazat lenni. Az 1974-es évben a gépek körülbelül 600 ezer főnyi emberi munkaerőt helyettesítettek (1959-ben 101 ezret) a termelőszövetkezetekben, s ugyanakkor 665 ezer fő aktív korú tag, alkalmazott és rendszeresen dolgozó családtag dolgozott a szövetkezetekben. Jellemző, hogy 1974- ben ugyanannyi munkaórát teljesítettek, mint amennyit 1967-ben lényegesen több tag teljesített. A mezőgazdasági és nem mező- gazdasági eredetű anyagfelhasználás az 1960. évi 66—34 százalékos arányról 1974-ben 41—59 százalékos arányra változott^ és a termelőszövetkezet áruforgalma a bruttó termelés 52,9 százalékról 90,0 százalékra növekedett. A szövetkezetekben alkalmazott, a félnarturálds árutermelés kifejlett árutermeléssé változott ez a régi lokális (helyi) falusi társadalmat, Illetve maradmányalt is felbomlasztotta. Ugyanígy felbomlasztotta a „helyi" munkaerőpiacot Is. Nézzük csak meg, hogy egyetlfen évben milyen mozgások mentek végbe a tagság körében. 1974, Január 1-én aktív korú tagok, alkalmazdttak és rendszeresen dolgozó családtagok száma 687 ezer voll, 1974, december 31- én 665 ezer, vagyis 22 ezer fővel kevesebb. A szövetkezetek dolgozói között a következő mozgás történt: Nüvekedéa: — Ifjúságból és háztartásból — Tsz-ben nem rendszeresen dolgozókból, rendszeres dolgozókká lettek <— Egyéb mezőgazdasági munkahelyről — Más népgazdasági ágakból Összes növekedés Csökkenés: — Nyugdíjazás és halálozás miatt — Kilépésből összes csökkenés 29.7 ezer fő 3,8 ezer fő 16.7 ezer fő 47.7 ezer fő 97.9 ezer fő 29.9 ezer fő 89.8 ezer fő 119,7 ezer fő Tehát mintegy 22 ezerrel kevesebb dolgozó volt az év végén, mint az év elején. A részletes adatokból kitűnik, hogy az utánpótlás fő forrása „más népgazdasági ágakból” történik. A múlt évi növekedés csaknem fele. 48,8 százaléka származik más népgazdasági ágakból, s az Ifjúságból és háztartásból belépők aránya együttesen 30 százalék. A tanulósorból belépő fiatalok száma az 5 éves terv első éveiben még 10—13 ezer fő volt, 1975-re lecsökkent 7 ezerre. Amint azt a gyakorlat mutatja, a munkaerő mozgásának modellje: falu—város; termelőszövetkezet—Ipar és egyéb vállalatok, Iránya megváltozott — egyirányúból kétirányú lett. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek a társadalom vezetőerői által ás óhajtott, fejlett árutermelő gazdaságok lettek —. a szocialista gazdaság integráns része. Ez a folyamat a mezőgazdaság „helyi" munkaerőpiacát felbomlasztotta, s munkaerőforrásává a nemzeti munkaerőpiacot tette. Amennyiben jól meggondoljuk. nem az a furcsa, hogy egy modern gazdaság nem „örökli” a munkaerőt, hanem az általános munkaerőpiacon jut hozzá. Lehet kedvezőbb folyamatnak tekinteni, hogy a gyakorlat „elmozdult” néhány szövetkezeti Ideológus, vagy nagyvállalati Igazgató legnagyobb meglepetésére? — Lehet, hogy ezt is akartuk? S. T. Dr. BMA» Vllmoi, Kecskeméti Amint erről a február 1-én megjelent Sajtópoeta rovatunkban irtunk, a DEMASZ kecskeméti kirendeltségén is vannak munkaerőgondok, következésképp sok megyeszékhelyi fogyasztót kell hónapról hónapra felkeresnie egy-egy díjbeszedőnek, aki az esti órákban biztonsági okokból, a hétvégén pedig a kellemetlen lakossági fogadtatás miatt nem végezheti teendőit, a pénzbeszedésre Így hát csak a többi napokon kerülhet sor, ami azt Jelenti, nincs garancia arra, hogy minden érdekelthez az otthon tartózkodásakor kopogtat be. Vagyis aligha lesznek kevesebben azok, akik a postaládájukban továbbra Is rendszeresen találják meg az áramszámla kiegyenlítésére vonatkozó felhívást. Számuk legfeljebb oly módon csökkenhet Jelentősen, ha a Jövőben minél többen az OTP-At- utaUsl betétszámla révén testnek eleget az áramdíj-befizetési kötelezettségüknek, melynek zökkenőmentes teljesítését e hónaptól kezdődően a pénztári órák növelésével Is Segíti a vállalat. Hogy ön eme Javaslatot és intézkedést nem tartja kielégítőnek, talán abból adódik, megannyi bosszúsága volt már az Ilyen dolgok miatt. Legutóbbi esete pedig, miszerint a Január 20-án kézhez vett fizetési értesítést követő ötödik napon már a második felszólítás érkezett a kirendeltségről — mely figyelmen kívül hagyta a nehézipari miniszter 4/1971. (VI. 5.) számú rendeletének azon előírását, hogy az első felhívástól számított 8 napon bélül következmények nélkül egyenlíthető ki e szángla —, kétségkívül zaklatásnak minősülhet. Bár az egész üggyel kapcsolatos pesszimizmusát nem osztjuk, közreadjuk javaslatát: a DEMASZ — hasonlóan a telefondíj —, az IKV-, vagy az OTP-tartozás rendezésének bevált gyakorlatához — tegye lehetővé az áramdíj postai úton és egy meghatározott határidőn belül való befizetését Is, mégpedig azáltal, hogy a számlával egyidejűleg a csekket Is juttassa et a fogyasztóhoz ! Bonts A László, Kecskemét: Tapasztalatunk alapján egyetértünk azon véleményével, hogy a Liszt Ferenc utcában, a CZöllner közön és a Tinódi utcában az elmúlt három év során felépült összesen mintegy négyszáz modern otthoniba beköltözött lakosok helyi utazási Igényeinek megfelelő kielégítése körül enyhén szólva nincs minden rendjén. A térségben közlekedő 18-as autóbusz reggelenként és délután elviselhetetlenül zsúfolt, a részint azonos úton haladó 8-as viszont olykor alig kihasznált, s a megállójának kedvezőtlen helyen történt kialakítása -miatt hosszú gyaloglásra kényszerítettek annak utasai. E gondok megszüntetését célzó javaslatát figyelmet érdemlőnek Ítéljük meg, s ezért tesz- szük közzé: a Volán módosította a 8-as busz útvonalát, mely a jövőben a Ceglédi út-Llszt Ferenc utca— Czollner köz-Mátyá» király körút szükséges szakaszán át vezessen oda-vissza, mégpedig az új lakóépületek mellett létesítendő megállóik közbeiktatásával! Ml persze mái megoldást Is elképzelhetőnek tartunk: a Jelenlegi Jogos panaszok olyképpen Is orvosolhatók lennének, ha a B-as részére a Ceglédi út és a Liszt Ferenc utca találkozásánál alakítanának ki egy megállóhelyet, vagy pedig a reggeli és a délutáni csucsfora temetői látogatáaok miatt Is naS yon Igénybevett 18-as Jelzésű autó- uszl Reméljük, az Illetékesek mielőbb foglalkoznak ezzel a közérdekű üggyel és az érdemi intézkedésükről Is beszámolhatunk e hasábokon: Borbély István, Kecskeméti Együttérzéssel olvastuk levelét, melyből megtudtuk, sajnos hosszú hetek óta ágyban fekvő beteg, ezért nem vehetett részt az egykori munkahelye, a Kecskeméti Ezermester Ipari Szövetkezel által a múlt év utolsó napjaiban rendezett öregeknapi ünnepségén. £s megértjük, mennyire rosszul esett önnek, az Immár nyolcadik éve nyugállományban levő embernek, hogy bár értesítette a szövetkezetei az egészségi állapotáról, ott senki sem tartotta azt fontosnak, ellátogasson a központi Irodától alig hatvan- méternyire levő otthonába, s a betegágyánál köszöntéé, adja át a kis ajándékot — amit a többi nyugdíjas is megkapott — és kívánjon mielőbbi gyógyulást. „Esetem nem éppen példája a munkában megfáradt, idős emberek — társadalmunk humán usságából szinte óhatatlanul következő — megbecsülésének...” — fejeződnek be sorai e tárgyilagos következtetéssel, melyhez nincs hozzáfűzni válónk. Legfeljebb ennyi: ml ismeretlenül Is őszinte szívből kívánjuk, hogy rövid időn belül meggyéÍ yuljon és Jó erőben, egészségben élen szerettei közötti Nagy Mikét, Kecskemét: Köszönjük, hogy tájékoztatón bennünket a felháborító esetről, miszerint február 3-án reggel 7 óra 5 perckor a Szé- ohenylvárosból a centrumba Induló ft-oe Jelzésű, OF 18—24 forgalmi rendszámú autóbusz vezetője látványosan üsszetépett egy 82 forint értékű bérletjegyet csak azért, mert a tulajdonosa elmulasztotta annak megfelelő rubrikájába bejegyezni a hozzátartozó igazolvány szamát. Mindezt abbéli meggyőződéssel hozzuk nyilvánosságra, hogy a Volán 9-es számú Vállalat vezetői nem mulasztják el felelősségre vonni a gépkocsivezetőt, akinek esze ágába sem volt előzőleg figyelmeztetnie az utast a bitótája alaki hiányosságára, ehelyett a jogkörével feltehetően nagyon súlyosan visszaélve, afféle önbíráskodást gyakorolt felette! „Tisztelettel, — sokak nevében” Jelige, Kerekegyháza: Kár, hogy a névtelenség homályába burkolózik olyan közérdekű ügyben, melyről az ön lakóhelyén szinte mindenki beszél. Ezért tesszük szóvá, hogy a több ezres lélekszámú Kerekegyházán egy Ideje akadozik a kenyérellátás. Például délután négy óra körül, amikor a munkából hazamenők betérnek az üzletekbe, már csak adagolva, félkilós mennyiségben kaphatnak kenyeret. Hogy ez menynyire nem elég az öt-hat tagú családokban, talán aligha szükséges bizonygatni. Meg azt is, hogy tarthatatlan ez a községi kenyérhelyzet. Ezúton kérjük fel az illetékeseket a haladéktalan intézkedésre I „Zsinór utcai lakos” Jelige, Kecskemét: Szerkesztőségünkhöz érkezett leveléből kiderül, hogy az utcájuk néhány lakosa mostanság Is bocsát szennyet a csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyitott csatornába, Jóllehet az Ilyen szabálytalan cselekménytől félreérthetetlenül óva Intettünk a február elsejei üzenetünkben. Önnek egyébként teljesen igaza van, amikor e környezet további szennyeződésének megakadályozása érdekében szigorú, hathatós és főleg azonnali intézkedést sürget, melynek megtételére felhívjuk a körzeti tanácstag, a városi tanács vb műszaké osztálya és a KÖJÁL városi vezetőinek a figyelmét l Bízunk abban, hogy a két eve elfogadott környezetvédelmi törvényben foglaltak maradéktalan végrehajtása eredményeként mihamar rend lesz a Zsinór utcában! Összeállította: Veikéi Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 12-316. Hogyan reagálnak az emberek a földrengésre? Érdékes közvéleménykutatást végeztek bolgár szociológusok a Duna menti Orjahovo földrengés sújtotta térségének lakói között, amelynek eredményét nemrég tették közzé. Az emberek egy részét inkább csak meglepte, mint megijesztette a váratlan esemény. Mlndany- nyiukban szinte azonnal a hozzátartozókért való aggodalom merült fel. Régi haragosok békültek össze. Viszálykodásokat egycsapásra feleditek az egymáson segíteni akaró emberek. A kérdésekre adott válaszok Összegzéséből kiderült, hogy a fiatalok érzelmi labilitása végletes hajtásokat váltott ki: egyesek kinevették a felnőttek aggodalmait, félelmét, mások pedig súlyos stresszhatás alá kerültek. Ezzel szemben a felnőttek — természetszerűleg — jobban megőrizték mérlegelő képességűket, tefctnekészségüket a természeti kaltasztrófa csapásainak elhárításában. Az általános képet, ami az elmúlt évben a pusztító földrengést követően észlelhető volt, egy 14 éves leányka így Jellemezite: „Minden ember úgy közeledett a másikhoz, mintha hozzátartozója« rokona volnál” (BUDAPRESS — SOFIAPRESS)
