Petőfi Népe, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-21 / 44. szám

1978. február 21. • PETŐI 1 Ntt A nemzetiségi iskolák új tantervei Űj tantervek szerint tanítják már a szerb-horvát, a német, a román, a szlovák és a /szlovén nyelvet a nemzetiségi nyelvokta­tó iskolák első és második osz­tályaiban. Hlavács József, az Or­szágos Pedagógiai Intézet nem­zetiségi osztályának vezetője az MTI munkatársának elmondotta: a nemzetiségi iskolák is részesei annak a tartalmi megújítási fo­lyamatnak, amely az 1972-es ok­tatáspolitikai párthatározat alap­ján ezekben az években a ma­gyar oktatási intézményekben megvalósul. — A nyelvoktató iskolák első két osztályában kezdődött el szeptemberben az új iskolai do­kumentumok bevezetésének fo­lyamata. Azóta alig több mint fél év telt el, s ennyi idő kevés ahhoz, hogy a tapasztalatokból messzemenő következtetéseket vonjunk le. A pedagógusok és a szülők véleménye alapján azon­ban úgy látjuk, hogy sikerült céljainkhoz közelebb jutni. A tananyag kiválasztásánál mesz- szemenően figyelembe vettük, milyen nyelvi ismeretekkel, kész­séggel érkeznek a gyerekek a szülői házból az iskolába. Anya- nyelvét ugyanis szinte minden gyerek más-más szinten birto­kolja és lényegesek a tájnyelvi eltérések is. Mindezt figyelembe vesszük a nemzetiségi tanítási nyelvű iskolák tanterveinek ösz- szeállításánál is. A nemzetiségi nyelvet oktató iskolákban például már á máso­dik osztályban elkezdődik az ol­vasás és az írás tanítása. Eddig a gyerekek a harmadik tanévig csupán beszélgetés és képes nyelvkönyvek segítségével tanul­ták anyanyelvűket. Úgy gondol­juk, hogy e változtatás, a sok­oldalú nyelvi befogadás alapján hatékonyabb lesz a nyelvoktatás. — A nemzetiségi tanítási nyel­vű iskoláknál is fő célunk, hogy erősítsük, hatékonyabbá tegyük az anyanyelvi oktatást. Vélemé­nyünk szerint mindenekelőtt .az alsó tagozat osztályaiban szüksé­ges nagyabb figyelmet szentelni erre. Ezért — elképzeléseink sze­rint — az első négy osztályban a jövőben csak a magyar nyelv és irodalom című tantárgyakat oktatnánk magyar nyelven. Az áttérés a kétnyelvűségre a felső tagozaton kezdődne, de itt is nő­ne az anyanyelven, illetve a két nyelven oktatott tantárgyak szá­ma. Azzal a gondolattal is fog­lalkozunk, hogy lehetővé tegyük: a szaktanárok megfelelő nyelvi felkészültség esetén anyanyelven oktathassanak 'egyes, eddig ha­gyományosan magyar nyelven előadott reáltárgyakat is. — A nemzetiségi tanítási nyel­vű általános iskolákban, a gim­náziumokban és az óvónőképző szakközépiskolai tanulócsoportok­ban az új tanterveket — a töb­bi iskolához képest — két év­vel később fokozatosan kezdjük el bevezetni. Jelenleg az új do­kumentumok készítésével kap­csolatos munka dandárjában va­gyunk. Végleges formában elké­szültek már a korszerűsítés irányelvei, amelyek egyebek kö­zött hangsúlyozzák az anya­nyelvi és irodalmi oktatás meg­erősítésének, a tudati nevelésnek a fontosságát. Az új óraterv- tervezetek is készen vannak az Országos Pedagógiai Intézetben, A tanterveket végleges formába öntésük előtt széles körű vitára bocsátjuk. Az iskolák pedagógu­sain kívül kikérjük az érintett egyetemi és főiskolai tanszékek és egyéb szaktudományos intéz­mények szakembereinek a véle­ményét is. Pályázati felhívás A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum — a Hazafias Népfront támogatásával — az idei eszten­dőre is meghirdeti a szokásos pályázatot az új- és a legújabb- kori történeti témakörökben. A pályamunkák a XVIII. század elejétől kezdve egészen napjain­kig dolgozhatják fel választott témakörükét. Alapkövetelmény, hogy a pályamű közgyűjtemény­be még fel nem vett történeti forrásokra, muzeális értékű tár­gyakra, eredeti dokumentumokra, fotókra, vagy egyéb ábrázolások­ra és személyes visszaemlékezé­sekre támaszkodjon. A pálya­munkák felölelhetik, illetve tar­talmazhatják a jelzett időszak bármely tárgykörét A pályázaton részt vehet bár­ki aki történetírással, illetve mú­zeumi gyűjtéssel nem hivatássze­rűen foglalkozik. Pályázni csak nyomtatásban még meg nem je­lent, illetve kiadás alatt még nem álló tanulmányokkal lehet. A pályaműveket a megyei mú­zeum címére, ez év augusztus 31-ig két példányban kell bekül­deni. A pályázat díjai: az ifjúsági egyéni, a felnőtt egyérti és a csoportos kategóriában egyaránt ötezer, háromezer, illetve két­ezer forint. Fiatal párttagok Internacionalisták Plakátok, fényképek, újságcikkek idézik a szá­zadelő, az első világháború éveinek Magyarorszá­gát. Az egyik képen a katonák lelkes búcsúztatása, a másikon a lövészórkok. Az egyik újságcím azt ígéri, „mire a lomb lehull...” a másik aggódva kérdezi, „meddig tart még a háború?”. Katonaru­hák, legénységi és tiszti felszerelés. Aztán a szűk­szavú tény: 1914 és ’17 között félmillió magyar katona esett orosz fogságba. S közülük több tízezer magáévá tette a forra­dalom eszméit, csatlakozott a forradalom kivívá­sáért, majd megvédéséért folyó harchoz. A hadifoglyok kapcsolatba kerültek az orosz munkásokkal és parasztokkal, megismerkedtek a kommunizmus eszméivel. S újból fotókról, írásos doku­mentumokról, tábori újságokból értesülünk — hogyan éltek az oroszországi magyar hadifoglyok. Térképről olvasom a városneve­ket—^ Petrográd. Moszkva, Dar- nytka, Ivanovo, Szimbirszk, Omszk', Szamarkand, Tomszk, Ir- kútszk, 'Vlagyivosztok, Haba­rovszk nevét —, ahol az orosz hadifogolytáborokban magyar internacionalista szervezeteik mű­ködtek. Kun Béla 1918-os portréja, a moszkvai felkelés magyar harco­sainak — Iványi Jánosnak, Hol­länder Sándornak, Karikás Fri­gyesnek, Geiger Jánosnak kora­beli arcképe. Fényképek mutat­ják be az alakuló Vörös Hadse­reg internacionalista csoportjait. A Nemzetközi Gárda Végrehaj­tó Bizottságának felhívását olva­som: „Elvtársak, Testvérek! Az orosz népszabadság szent ügye a világ minden munkásának ügye. Ez a veszélyben levő népszabad­ság hivatva van a világ összes proletárjait egyesíteni a Szabad­ság, Testvériség, Egyenlőség szent zászlaja alá”. És Oroszországban megalakít­ják az Orosz Kommunista Párt magyar csoportját. (A hadifog­lyok egy részének később a ma­gyarországi kommunista párt megalakításában is jelentős sze­repük volt.) 1918 őszét írják. A polgárhá­ború frontjain ott találjuk a ma­gyar internacionalisták tízezreit. S később — a kegyelet övezte emlékművek Tomszikban, Qmszk- ban — Kun Bélának, Ligeti Ká- rolynak, s a polgárháborúban el­esett magyar hősök emlékének. — Hiszen 30 ezer magyar inter­nacionalista áldozta életét a szovjethatalom megvédéséért ví­vott harcban. A Tanácsköztársaság, a prole­tárdiktatúra védelméért folyó harcban az orosz, bolgár, osztrák önkéntesek is részt vettek. A budapesti orosz-ukrán hadifog­lyok a magyar Nemzeti Tanács­hoz levelet intéztek, „engedjetek részt venni a ti nemzeti szabad­• Képeink a kiállításon készUltek. • Részlet a kiállításról. • A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség szervezeti sza­bályzata is megfogalmazza: a KISZ-tag ' tevékenykedjen úgy, hogy méltó lehessen a párttag­ságra Természetes azonban, hogy — különböző okok miatt — nem mindegyik KISZ-tagból lesz párttag, hisz mások a követel­mények az ifjúsági szervezetben és mások — magasabbak — a munkásosztály élcsapatában. Az MSZMP XI. kongresszusán elfo­gadott határozat kimondja: el­érendő cél, hogy a fő utánpót­lási bázis a KISZ legyen, azzal az irányelvvel együtt, hogy a felvételnél döntő súllyal essék latba a jelölt politikai alkalmas­sága. Bács-Kiskun megyében kö­rülbelül az országos átlagnak fe­lel meg a pártba felvett fiatalok aránya1: 1976-ban ötszáztizenkét, tavaly az utolsó háromnegyedév- bén pedig 392 harminc éven alu­li fiatalt vettek fel a pártalap- szervezetek. Az MSZMP ifjú tag­jainak többsége a KISZ-iben te­vékenykedett, a megyei arány 66 százalék, ami elmairad az orszá­gos nyolcvan százaléktól. A KISZ megyei bizottsága, amikor tavaly megtárgyalta a KlSZ-szervezétek párttagajánló tevékenységét, e ténnyel kapcso­latban rámutatott, hogy a fiata­lok egy részénél rajtuk kívül álló okok gátolják a KISZ-ben való tevékenységet — az adott területen például nincs is szer­vezet • Ismeretes, hogy a KISZ- alapszervezetek is lehetnek a je­lölt egyik ajánlói. Hogyan éltek e felelősségteljes — a párt szer­vezeti szabályzatában is rögzített — jogukkal-lehetöségükkeL? Pél­damutatóan, ez a válasz egy szó­ban. Néhány kivétel akad csak, amikor nem a KISZ ajánlja tag­ját a pártba. A szervezet gyen­ge munkájára enged következtet­ni — fogalmaz az írásos jelen-i tés — amikor sem a párttagfel­vételt kérő, sem pedig a KISZ- szervezet nem kezdeményezi az ajánlást. Alapjaiban természete­sen az a helyzet, hogy a KISZ- alapszervezetek a legkiválóbb tagjaikat — nagy számban tit­kárukat — ajánlják a párt so­raiba. Az ifjúsági szövetség fel­készítő munkáját mindenképpen jónak minősíti az a tény, hogy az ajánlottak döntő többségét a .pártszervezetek is alkalmasnak találják. Mindemellett megjegy­zendő, hogy nincs minden rend­ben a pártépítési tervekkel, a KISZ-szervezetek néhány helyen nem kezdeményezik Legjobb tag­jaik pártfelvételét, s csupán egyetértenek a tervben szereplő fiatalok felvételével. Az elmúlt év első háromne­gyedében felvett új párttagok öt­ven százaléka fizikai dolgozó, örvendetes, hogy a korábbi évek­hez viszonyítva több műszaki és agrárértelmiségi fiatal lett párt­tag. Középfokú tanintézetből azonban már két éve sem aján­lás, sem felvétel nem volt. En­nek részben az az oka, - hogy a középiskolások a ■tanulmányaik idején még nem töltik be tizen­nyolcadik életévüket, részben pe­dig „feledékenység”, ugyanis nem is ajánlják legjobbjaikat a pártba. A lányok és fiatalasszo­nyok aránya valamelyest csök­kent tavaly, ez a párttaggá ne­velő munka hiányosságára utal. • A pártba felvett, harminc éven aluliak között magasabb a KISZ-tagok aránya a megyeinél Baján, Kecskeméten és Kiskun­halason, lényegesen alacsonyabb azonban a bajai és a kalocsai já- ; rásban, valamint Kiskőrösön. A kiskőrösi járásban viszont nőtt — húsz százalékkal — ez az arány. A KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága szükségesnek tartotta felhívni a járási-városi bizottsá­gok figyelmét arra, hogy tekint­sék át párttagajánló tevékenysé­güket és határozzák meg a jö­vőbeni feladataikat. Nem kevés­bé fontos a tervszerűség javítása, e célból hasznos a tervkészítés. A további eredményes munka , megkívánja a párttaggá nevelő munka színvonalának emelését is. Az arra alkalmas értelmiségiek, főiskolások KlSZ-ajánlással ke­rüljenek a pártba, javasolta a megyei KlSZ-bizottság —, s a középfokú tanintézetek szerveze­tei elé tűzte célul azt, hogy kez­deményezzék a kiváló képességű és jó munkát végző iskolások fel­vételét. • Az alapszervezeteknek — a párt és a KISZ szervezeti sza­bályzatával összhangban — arra kell törekedniük, hogy az új párttagok között emelkedjen a KISZ-tagok aránya —, alkalma­sint érje el az országos átlagot — és ami szintén fontos, a leg­több KISZ-tag a KlSZ-alapszer- vezet ajánlásiával legyen tagja a Magyar Szocialista Munkáspárt­nak. B. J. Ifjúsági gyűlés a határőrségnél A kiskunhalasi határőrkerület KISZ-bizottsága kérésének eleget téve, a napokban dr. Adorján Mi­hály. a KISZ megyei bizottságá­nak titkára, ifjúsági gyűlés ke­retében előadást tartott a KISZ Központi Bizottsága 1974, áprilisi határozatáról. A dokumentumhoz kapcsolódva szólt a megyei ta­pasztalatokról, eredményekről és a megvalósítás során jelentkező gondokról. A tavaszi időszak feladatai kö­zül az új mozgalmi év megkez­dése és ehhez kapcsolódóan az alapszervezetii akcióprogramok el­készítése szerepelt a középpont­ban. Az eredményességet, a moz­galmi év sikerét jelentősen befo­lyásolja, hogy a tervezés idősza­kában az alapszervezetek vezető­ségei mennyire igénylik a KlSZ-isták véleményét, javasla­tait, egyéni vállalásait. A KISZ megyei bizottságának titkára az ifjúsági gyűlést köve­tően tájékozódott a határőrkerü- letrál folyó ifjúsági munka hely­zetéről. tapasztalatairól. F. S. • A polgári demokratikus forradalom győzelmét ünneplő orosz hadifoglyok felvonulása Budapesten. • A Budapesti Vörös Vasas Hadosztály zászlaja. sághareotokban”. S a magyar Vörös Hadseregben is ott harcol­tak az orosz internacionalisták. „A magyar—szovjet barátság­nak hősök vérével megpecsételt múltja — és ezért biztos jövője van” — mondotta Kádár János. KÉPERNYŐ Helyi és országos gond E szavak mottói is lehetnének a Hadtörténeti Múzeumban meg­rendezett „Magyar internaciona­listák a szovjethatalomért — bolsevikok a Magyar Tanácsköz­társaságért” című kiállításnak. K. M. Turizmust szolgáló természetvédelem Természeti értékeink megóvá­sára az idén újabb területeket von védelem alá az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal, s a már védett mintegy 300 ezer hektárnyi területen inten­zív fejlesztés Indul meg, hogy ezek a vidékek mindinkább a la­kosság a kirándulók érdekeit szolgálják, a szó szoros értelmé­ben közkinccsé váljanak. Magyarország területének mint­egy 3 százaléka áll jelenleg ter­mészetvédelem alatt, a következő évtized végéig folyamatosan to­vábbi 200 ezer hektárra terjed ki az oltalom, s ez az 5 százalé­kos arány európai viszonylatban is igen előkelő helyezést jelent, más országok hasonló természet­védelmi törekvéseivel összehason­lítva. — Az idén a Pilis, a Börzsöny és a budai hegyek egy részét vonják védelem alá, összesen mintegy 40 ezer hektárt. A budai hegyek és a Pilis nem is annyira növény-, vagy állatvilága, hanem inkább fekvése miatt érdemli ki a védelmet. A sokféle tájvédő in­tézkedés között szerepel, hogy újabb kőbányákat sem nyitnak, sőt a meglevők egy részét is le­zárják, visszatelepítve ide az ere­deti növénytakarót. Máshol azonban — elsősorban két nemzeti parkban, a Hortobá­gyon és a Bükkben — éppen az intenzív fejlesztés a felad alt, hogy a nagyközönség számára teremtsék ineg itt a turizmus, a kirándulás feltételeit. Útmutató táblákkal a táj értékeit bemutató „Itanösvénye- ket” alakítanak ki, fogadóközpon­tokat építenek, ahol filmvetítés, tájékoztatás segíti a vidék megis­merését, s szakképzett vezetők kalauzolják majd a látogatókat. Zsákutcába kerülnének a vidé­ki stúdiók, ha kizárólag a helyi különlegességekre vadásznának, a környezet büvöLetébe kerülnének. Akarva-akarat Iámul azt a látsza­tot keltenék, mintha Illetékességi területükre más nap sütne, mintha külön világ lenne. A táj, a vidék érdekességeinek rácso- dálkozós hajszólása, harsány ki­játszása' meghamisítaná a való­ságot. A szegedi körzeti stúdiónak is nagyon vigyázni kell, hogy egye­di, vagy kis körben ható jelen­ségek túlzott hangsúlyozásával ne növelje e tanyás vidékkel kap­csolatos tévhiteket, hiedelmeket. Munkatársai azonban jól tud­ják, hogy Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye a Magyar Nép- köztársaságban található, e táj sorsát, fejlődését, az itt élők bol­dogulását erőteljesen befolyá­solja az ország állapota. Nagy­jából, de nem teljesen azonosak örömeink, gondjaink, lehetősége­ink és tennivalóink. Akkor dolgozik jól, hatékonyan a Magyar Televízió fiatal intéz­ménye, akkor kerülheti el a vi­dékiesség veszélyeit, buktatóit, ha mindig az országossal veti össze az itt tapasz tol tokait, ha azt vizsgálja, hogy az általános1 tör­vényszerűségek, törekvések mi­ként érvényesülnek nálunk, mit ad ez a három megye az ország­nak, ha a helyi viszonyok orszá­gos képben tükröződnek és ér­zékelhetők a nagy összefüggések, így, csakis így képviseli az or­szágrész érdekeit, segíti a való­ság hiteles feltárását. Mindez fetételezi, megkívánja az önálló véleményformálást, az ügyek sajátos megközelítését, a közgondolkozás gazdagítását. Nem könnyű persze a helyi és országos összhangjának megte­remtése, érvényesítése. Akkor vá­lik igazán hasznossá, elgondol- koztatóvá, cselekvésre ösztönzővé a tudósítás, a riport, ha fölismer­hető a közös nevező, ha ezen alapul a kamerával dolgozó kol­léga állásfoglalása. A Honnan jössz, hová mégy? című 'riport ezért kínálkozik mon­dandóm bizonyítására. Békéstől Vasig, Borsodtól Baranyáig szorí­tó gond a pedagógus hiány. A mi tanyás vidékünkön különösen az. Mindenképpen időszerűnek, fon­tosnak mondható a témaválasz­tás. Beláthatatlan következmé­nyekkel fenyegetnek az oktatás­ügy mai bajai, nehézségei. Nem a szegediék jöttek rá ar­ra, hogy valamit tenni kellene. Mások, másutt is elsírták: eny- nyien végeztek x évben a fő­iskolákon, egyetemeken , és csak ennyien vállaltak tanári, tanítói állást Szömyűlköditek és piron- gatták az ifjakat. Ejnye, ejnye, miért húzódoznak a falutól, mi­ért keresnek más foglalkozást Szinte kizárólag a lelkiismeretűk­re hivatkoztak, a pedagóguspá­lya szépségével igyekeztek elta­karni a mindennapi gondokat. A Radevszki Teodoir rendező irányításával készült domuken- tumfilm sem varrja el az érzel- mi szálakat, de azt sem titkol­ja hogy a pedagógus is a piac­ról él. A pályakezdőtől nem kö­vetelhető, hogy évente sokezer forintot áldozzon a hivatás oltá­rán, feladja társaságát, mert várnak rá a falusi, tanyai gye­rekek. Igaz, ami igaz, már ped­zegették a cikkek, tudósítások az éremnek ezt az oldalát is. A Honnan jössz, hová mégy? alkotói fórumot teremtettek né­hány tavaly végzett számára. Ki­derült, hogy a tanmenetek, elő­írások merev, mechanikus alkal­mazása, a kezdeményezőkészség visszaszorítása, az önmegvalósítás sok-sok nehézsége miatt gondol­ják meg jó néhányan magukat. Másként szólva: a végeredmény­ben adminisztratív pályázati elő­írások még átmeneti megoldás­ként. is nehezen fogadhatók el, részben a fentiek, részben a kis­kapuk miatt. A rövid idő ellenére felvillan­tották az alföldi tanyás megyék új vonásait is. A modern kis­kunhalasi gyárban dolgozó peda­gógusok is hasznos tagjai a tár­sadalomnak — kik végeznék el ezt a mifnkát, ha ők nem? —, kár volna őket a szégyensarokba állítani. Kimondatlanul is „vettük” az üzenetet: csak a körülmények megváltoztatása, a pedagóguskép­zés korszerűsítése hozhatja össz­hangba az egyéni és a táisadal- mi érdeket, domboríthatja ki a pedagóguspálya valóban párat­lan gyönyörűségeit, teremtheti meg társadalmi tekintélyét má­sutt és a szegedi körzeti stúdió­hoz tartozó megyékben egyaránt A filmet Bubryák István szer­kesztette, operatőr Dubovi.tz Pé­ter volt, riporterként Regös Ist­ván bizonyította felkészültségét Heltai Nándor

Next

/
Thumbnails
Contents