Petőfi Népe, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-21 / 44. szám
1978. február 21. • PETŐI 1 Ntt A nemzetiségi iskolák új tantervei Űj tantervek szerint tanítják már a szerb-horvát, a német, a román, a szlovák és a /szlovén nyelvet a nemzetiségi nyelvoktató iskolák első és második osztályaiban. Hlavács József, az Országos Pedagógiai Intézet nemzetiségi osztályának vezetője az MTI munkatársának elmondotta: a nemzetiségi iskolák is részesei annak a tartalmi megújítási folyamatnak, amely az 1972-es oktatáspolitikai párthatározat alapján ezekben az években a magyar oktatási intézményekben megvalósul. — A nyelvoktató iskolák első két osztályában kezdődött el szeptemberben az új iskolai dokumentumok bevezetésének folyamata. Azóta alig több mint fél év telt el, s ennyi idő kevés ahhoz, hogy a tapasztalatokból messzemenő következtetéseket vonjunk le. A pedagógusok és a szülők véleménye alapján azonban úgy látjuk, hogy sikerült céljainkhoz közelebb jutni. A tananyag kiválasztásánál mesz- szemenően figyelembe vettük, milyen nyelvi ismeretekkel, készséggel érkeznek a gyerekek a szülői házból az iskolába. Anya- nyelvét ugyanis szinte minden gyerek más-más szinten birtokolja és lényegesek a tájnyelvi eltérések is. Mindezt figyelembe vesszük a nemzetiségi tanítási nyelvű iskolák tanterveinek ösz- szeállításánál is. A nemzetiségi nyelvet oktató iskolákban például már á második osztályban elkezdődik az olvasás és az írás tanítása. Eddig a gyerekek a harmadik tanévig csupán beszélgetés és képes nyelvkönyvek segítségével tanulták anyanyelvűket. Úgy gondoljuk, hogy e változtatás, a sokoldalú nyelvi befogadás alapján hatékonyabb lesz a nyelvoktatás. — A nemzetiségi tanítási nyelvű iskoláknál is fő célunk, hogy erősítsük, hatékonyabbá tegyük az anyanyelvi oktatást. Véleményünk szerint mindenekelőtt .az alsó tagozat osztályaiban szükséges nagyabb figyelmet szentelni erre. Ezért — elképzeléseink szerint — az első négy osztályban a jövőben csak a magyar nyelv és irodalom című tantárgyakat oktatnánk magyar nyelven. Az áttérés a kétnyelvűségre a felső tagozaton kezdődne, de itt is nőne az anyanyelven, illetve a két nyelven oktatott tantárgyak száma. Azzal a gondolattal is foglalkozunk, hogy lehetővé tegyük: a szaktanárok megfelelő nyelvi felkészültség esetén anyanyelven oktathassanak 'egyes, eddig hagyományosan magyar nyelven előadott reáltárgyakat is. — A nemzetiségi tanítási nyelvű általános iskolákban, a gimnáziumokban és az óvónőképző szakközépiskolai tanulócsoportokban az új tanterveket — a többi iskolához képest — két évvel később fokozatosan kezdjük el bevezetni. Jelenleg az új dokumentumok készítésével kapcsolatos munka dandárjában vagyunk. Végleges formában elkészültek már a korszerűsítés irányelvei, amelyek egyebek között hangsúlyozzák az anyanyelvi és irodalmi oktatás megerősítésének, a tudati nevelésnek a fontosságát. Az új óraterv- tervezetek is készen vannak az Országos Pedagógiai Intézetben, A tanterveket végleges formába öntésük előtt széles körű vitára bocsátjuk. Az iskolák pedagógusain kívül kikérjük az érintett egyetemi és főiskolai tanszékek és egyéb szaktudományos intézmények szakembereinek a véleményét is. Pályázati felhívás A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum — a Hazafias Népfront támogatásával — az idei esztendőre is meghirdeti a szokásos pályázatot az új- és a legújabb- kori történeti témakörökben. A pályamunkák a XVIII. század elejétől kezdve egészen napjainkig dolgozhatják fel választott témakörükét. Alapkövetelmény, hogy a pályamű közgyűjteménybe még fel nem vett történeti forrásokra, muzeális értékű tárgyakra, eredeti dokumentumokra, fotókra, vagy egyéb ábrázolásokra és személyes visszaemlékezésekre támaszkodjon. A pályamunkák felölelhetik, illetve tartalmazhatják a jelzett időszak bármely tárgykörét A pályázaton részt vehet bárki aki történetírással, illetve múzeumi gyűjtéssel nem hivatásszerűen foglalkozik. Pályázni csak nyomtatásban még meg nem jelent, illetve kiadás alatt még nem álló tanulmányokkal lehet. A pályaműveket a megyei múzeum címére, ez év augusztus 31-ig két példányban kell beküldeni. A pályázat díjai: az ifjúsági egyéni, a felnőtt egyérti és a csoportos kategóriában egyaránt ötezer, háromezer, illetve kétezer forint. Fiatal párttagok Internacionalisták Plakátok, fényképek, újságcikkek idézik a századelő, az első világháború éveinek Magyarországát. Az egyik képen a katonák lelkes búcsúztatása, a másikon a lövészórkok. Az egyik újságcím azt ígéri, „mire a lomb lehull...” a másik aggódva kérdezi, „meddig tart még a háború?”. Katonaruhák, legénységi és tiszti felszerelés. Aztán a szűkszavú tény: 1914 és ’17 között félmillió magyar katona esett orosz fogságba. S közülük több tízezer magáévá tette a forradalom eszméit, csatlakozott a forradalom kivívásáért, majd megvédéséért folyó harchoz. A hadifoglyok kapcsolatba kerültek az orosz munkásokkal és parasztokkal, megismerkedtek a kommunizmus eszméivel. S újból fotókról, írásos dokumentumokról, tábori újságokból értesülünk — hogyan éltek az oroszországi magyar hadifoglyok. Térképről olvasom a városneveket—^ Petrográd. Moszkva, Dar- nytka, Ivanovo, Szimbirszk, Omszk', Szamarkand, Tomszk, Ir- kútszk, 'Vlagyivosztok, Habarovszk nevét —, ahol az orosz hadifogolytáborokban magyar internacionalista szervezeteik működtek. Kun Béla 1918-os portréja, a moszkvai felkelés magyar harcosainak — Iványi Jánosnak, Holländer Sándornak, Karikás Frigyesnek, Geiger Jánosnak korabeli arcképe. Fényképek mutatják be az alakuló Vörös Hadsereg internacionalista csoportjait. A Nemzetközi Gárda Végrehajtó Bizottságának felhívását olvasom: „Elvtársak, Testvérek! Az orosz népszabadság szent ügye a világ minden munkásának ügye. Ez a veszélyben levő népszabadság hivatva van a világ összes proletárjait egyesíteni a Szabadság, Testvériség, Egyenlőség szent zászlaja alá”. És Oroszországban megalakítják az Orosz Kommunista Párt magyar csoportját. (A hadifoglyok egy részének később a magyarországi kommunista párt megalakításában is jelentős szerepük volt.) 1918 őszét írják. A polgárháború frontjain ott találjuk a magyar internacionalisták tízezreit. S később — a kegyelet övezte emlékművek Tomszikban, Qmszk- ban — Kun Bélának, Ligeti Ká- rolynak, s a polgárháborúban elesett magyar hősök emlékének. — Hiszen 30 ezer magyar internacionalista áldozta életét a szovjethatalom megvédéséért vívott harcban. A Tanácsköztársaság, a proletárdiktatúra védelméért folyó harcban az orosz, bolgár, osztrák önkéntesek is részt vettek. A budapesti orosz-ukrán hadifoglyok a magyar Nemzeti Tanácshoz levelet intéztek, „engedjetek részt venni a ti nemzeti szabad• Képeink a kiállításon készUltek. • Részlet a kiállításról. • A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség szervezeti szabályzata is megfogalmazza: a KISZ-tag ' tevékenykedjen úgy, hogy méltó lehessen a párttagságra Természetes azonban, hogy — különböző okok miatt — nem mindegyik KISZ-tagból lesz párttag, hisz mások a követelmények az ifjúsági szervezetben és mások — magasabbak — a munkásosztály élcsapatában. Az MSZMP XI. kongresszusán elfogadott határozat kimondja: elérendő cél, hogy a fő utánpótlási bázis a KISZ legyen, azzal az irányelvvel együtt, hogy a felvételnél döntő súllyal essék latba a jelölt politikai alkalmassága. Bács-Kiskun megyében körülbelül az országos átlagnak felel meg a pártba felvett fiatalok aránya1: 1976-ban ötszáztizenkét, tavaly az utolsó háromnegyedév- bén pedig 392 harminc éven aluli fiatalt vettek fel a pártalap- szervezetek. Az MSZMP ifjú tagjainak többsége a KISZ-iben tevékenykedett, a megyei arány 66 százalék, ami elmairad az országos nyolcvan százaléktól. A KISZ megyei bizottsága, amikor tavaly megtárgyalta a KlSZ-szervezétek párttagajánló tevékenységét, e ténnyel kapcsolatban rámutatott, hogy a fiatalok egy részénél rajtuk kívül álló okok gátolják a KISZ-ben való tevékenységet — az adott területen például nincs is szervezet • Ismeretes, hogy a KISZ- alapszervezetek is lehetnek a jelölt egyik ajánlói. Hogyan éltek e felelősségteljes — a párt szervezeti szabályzatában is rögzített — jogukkal-lehetöségükkeL? Példamutatóan, ez a válasz egy szóban. Néhány kivétel akad csak, amikor nem a KISZ ajánlja tagját a pártba. A szervezet gyenge munkájára enged következtetni — fogalmaz az írásos jelen-i tés — amikor sem a párttagfelvételt kérő, sem pedig a KISZ- szervezet nem kezdeményezi az ajánlást. Alapjaiban természetesen az a helyzet, hogy a KISZ- alapszervezetek a legkiválóbb tagjaikat — nagy számban titkárukat — ajánlják a párt soraiba. Az ifjúsági szövetség felkészítő munkáját mindenképpen jónak minősíti az a tény, hogy az ajánlottak döntő többségét a .pártszervezetek is alkalmasnak találják. Mindemellett megjegyzendő, hogy nincs minden rendben a pártépítési tervekkel, a KISZ-szervezetek néhány helyen nem kezdeményezik Legjobb tagjaik pártfelvételét, s csupán egyetértenek a tervben szereplő fiatalok felvételével. Az elmúlt év első háromnegyedében felvett új párttagok ötven százaléka fizikai dolgozó, örvendetes, hogy a korábbi évekhez viszonyítva több műszaki és agrárértelmiségi fiatal lett párttag. Középfokú tanintézetből azonban már két éve sem ajánlás, sem felvétel nem volt. Ennek részben az az oka, - hogy a középiskolások a ■tanulmányaik idején még nem töltik be tizennyolcadik életévüket, részben pedig „feledékenység”, ugyanis nem is ajánlják legjobbjaikat a pártba. A lányok és fiatalasszonyok aránya valamelyest csökkent tavaly, ez a párttaggá nevelő munka hiányosságára utal. • A pártba felvett, harminc éven aluliak között magasabb a KISZ-tagok aránya a megyeinél Baján, Kecskeméten és Kiskunhalason, lényegesen alacsonyabb azonban a bajai és a kalocsai já- ; rásban, valamint Kiskőrösön. A kiskőrösi járásban viszont nőtt — húsz százalékkal — ez az arány. A KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága szükségesnek tartotta felhívni a járási-városi bizottságok figyelmét arra, hogy tekintsék át párttagajánló tevékenységüket és határozzák meg a jövőbeni feladataikat. Nem kevésbé fontos a tervszerűség javítása, e célból hasznos a tervkészítés. A további eredményes munka , megkívánja a párttaggá nevelő munka színvonalának emelését is. Az arra alkalmas értelmiségiek, főiskolások KlSZ-ajánlással kerüljenek a pártba, javasolta a megyei KlSZ-bizottság —, s a középfokú tanintézetek szervezetei elé tűzte célul azt, hogy kezdeményezzék a kiváló képességű és jó munkát végző iskolások felvételét. • Az alapszervezeteknek — a párt és a KISZ szervezeti szabályzatával összhangban — arra kell törekedniük, hogy az új párttagok között emelkedjen a KISZ-tagok aránya —, alkalmasint érje el az országos átlagot — és ami szintén fontos, a legtöbb KISZ-tag a KlSZ-alapszer- vezet ajánlásiával legyen tagja a Magyar Szocialista Munkáspártnak. B. J. Ifjúsági gyűlés a határőrségnél A kiskunhalasi határőrkerület KISZ-bizottsága kérésének eleget téve, a napokban dr. Adorján Mihály. a KISZ megyei bizottságának titkára, ifjúsági gyűlés keretében előadást tartott a KISZ Központi Bizottsága 1974, áprilisi határozatáról. A dokumentumhoz kapcsolódva szólt a megyei tapasztalatokról, eredményekről és a megvalósítás során jelentkező gondokról. A tavaszi időszak feladatai közül az új mozgalmi év megkezdése és ehhez kapcsolódóan az alapszervezetii akcióprogramok elkészítése szerepelt a középpontban. Az eredményességet, a mozgalmi év sikerét jelentősen befolyásolja, hogy a tervezés időszakában az alapszervezetek vezetőségei mennyire igénylik a KlSZ-isták véleményét, javaslatait, egyéni vállalásait. A KISZ megyei bizottságának titkára az ifjúsági gyűlést követően tájékozódott a határőrkerü- letrál folyó ifjúsági munka helyzetéről. tapasztalatairól. F. S. • A polgári demokratikus forradalom győzelmét ünneplő orosz hadifoglyok felvonulása Budapesten. • A Budapesti Vörös Vasas Hadosztály zászlaja. sághareotokban”. S a magyar Vörös Hadseregben is ott harcoltak az orosz internacionalisták. „A magyar—szovjet barátságnak hősök vérével megpecsételt múltja — és ezért biztos jövője van” — mondotta Kádár János. KÉPERNYŐ Helyi és országos gond E szavak mottói is lehetnének a Hadtörténeti Múzeumban megrendezett „Magyar internacionalisták a szovjethatalomért — bolsevikok a Magyar Tanácsköztársaságért” című kiállításnak. K. M. Turizmust szolgáló természetvédelem Természeti értékeink megóvására az idén újabb területeket von védelem alá az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal, s a már védett mintegy 300 ezer hektárnyi területen intenzív fejlesztés Indul meg, hogy ezek a vidékek mindinkább a lakosság a kirándulók érdekeit szolgálják, a szó szoros értelmében közkinccsé váljanak. Magyarország területének mintegy 3 százaléka áll jelenleg természetvédelem alatt, a következő évtized végéig folyamatosan további 200 ezer hektárra terjed ki az oltalom, s ez az 5 százalékos arány európai viszonylatban is igen előkelő helyezést jelent, más országok hasonló természetvédelmi törekvéseivel összehasonlítva. — Az idén a Pilis, a Börzsöny és a budai hegyek egy részét vonják védelem alá, összesen mintegy 40 ezer hektárt. A budai hegyek és a Pilis nem is annyira növény-, vagy állatvilága, hanem inkább fekvése miatt érdemli ki a védelmet. A sokféle tájvédő intézkedés között szerepel, hogy újabb kőbányákat sem nyitnak, sőt a meglevők egy részét is lezárják, visszatelepítve ide az eredeti növénytakarót. Máshol azonban — elsősorban két nemzeti parkban, a Hortobágyon és a Bükkben — éppen az intenzív fejlesztés a felad alt, hogy a nagyközönség számára teremtsék ineg itt a turizmus, a kirándulás feltételeit. Útmutató táblákkal a táj értékeit bemutató „Itanösvénye- ket” alakítanak ki, fogadóközpontokat építenek, ahol filmvetítés, tájékoztatás segíti a vidék megismerését, s szakképzett vezetők kalauzolják majd a látogatókat. Zsákutcába kerülnének a vidéki stúdiók, ha kizárólag a helyi különlegességekre vadásznának, a környezet büvöLetébe kerülnének. Akarva-akarat Iámul azt a látszatot keltenék, mintha Illetékességi területükre más nap sütne, mintha külön világ lenne. A táj, a vidék érdekességeinek rácso- dálkozós hajszólása, harsány kijátszása' meghamisítaná a valóságot. A szegedi körzeti stúdiónak is nagyon vigyázni kell, hogy egyedi, vagy kis körben ható jelenségek túlzott hangsúlyozásával ne növelje e tanyás vidékkel kapcsolatos tévhiteket, hiedelmeket. Munkatársai azonban jól tudják, hogy Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye a Magyar Nép- köztársaságban található, e táj sorsát, fejlődését, az itt élők boldogulását erőteljesen befolyásolja az ország állapota. Nagyjából, de nem teljesen azonosak örömeink, gondjaink, lehetőségeink és tennivalóink. Akkor dolgozik jól, hatékonyan a Magyar Televízió fiatal intézménye, akkor kerülheti el a vidékiesség veszélyeit, buktatóit, ha mindig az országossal veti össze az itt tapasz tol tokait, ha azt vizsgálja, hogy az általános1 törvényszerűségek, törekvések miként érvényesülnek nálunk, mit ad ez a három megye az országnak, ha a helyi viszonyok országos képben tükröződnek és érzékelhetők a nagy összefüggések, így, csakis így képviseli az országrész érdekeit, segíti a valóság hiteles feltárását. Mindez fetételezi, megkívánja az önálló véleményformálást, az ügyek sajátos megközelítését, a közgondolkozás gazdagítását. Nem könnyű persze a helyi és országos összhangjának megteremtése, érvényesítése. Akkor válik igazán hasznossá, elgondol- koztatóvá, cselekvésre ösztönzővé a tudósítás, a riport, ha fölismerhető a közös nevező, ha ezen alapul a kamerával dolgozó kolléga állásfoglalása. A Honnan jössz, hová mégy? című 'riport ezért kínálkozik mondandóm bizonyítására. Békéstől Vasig, Borsodtól Baranyáig szorító gond a pedagógus hiány. A mi tanyás vidékünkön különösen az. Mindenképpen időszerűnek, fontosnak mondható a témaválasztás. Beláthatatlan következményekkel fenyegetnek az oktatásügy mai bajai, nehézségei. Nem a szegediék jöttek rá arra, hogy valamit tenni kellene. Mások, másutt is elsírták: eny- nyien végeztek x évben a főiskolákon, egyetemeken , és csak ennyien vállaltak tanári, tanítói állást Szömyűlköditek és piron- gatták az ifjakat. Ejnye, ejnye, miért húzódoznak a falutól, miért keresnek más foglalkozást Szinte kizárólag a lelkiismeretűkre hivatkoztak, a pedagóguspálya szépségével igyekeztek eltakarni a mindennapi gondokat. A Radevszki Teodoir rendező irányításával készült domuken- tumfilm sem varrja el az érzel- mi szálakat, de azt sem titkolja hogy a pedagógus is a piacról él. A pályakezdőtől nem követelhető, hogy évente sokezer forintot áldozzon a hivatás oltárán, feladja társaságát, mert várnak rá a falusi, tanyai gyerekek. Igaz, ami igaz, már pedzegették a cikkek, tudósítások az éremnek ezt az oldalát is. A Honnan jössz, hová mégy? alkotói fórumot teremtettek néhány tavaly végzett számára. Kiderült, hogy a tanmenetek, előírások merev, mechanikus alkalmazása, a kezdeményezőkészség visszaszorítása, az önmegvalósítás sok-sok nehézsége miatt gondolják meg jó néhányan magukat. Másként szólva: a végeredményben adminisztratív pályázati előírások még átmeneti megoldásként. is nehezen fogadhatók el, részben a fentiek, részben a kiskapuk miatt. A rövid idő ellenére felvillantották az alföldi tanyás megyék új vonásait is. A modern kiskunhalasi gyárban dolgozó pedagógusok is hasznos tagjai a társadalomnak — kik végeznék el ezt a mifnkát, ha ők nem? —, kár volna őket a szégyensarokba állítani. Kimondatlanul is „vettük” az üzenetet: csak a körülmények megváltoztatása, a pedagógusképzés korszerűsítése hozhatja összhangba az egyéni és a táisadal- mi érdeket, domboríthatja ki a pedagóguspálya valóban páratlan gyönyörűségeit, teremtheti meg társadalmi tekintélyét másutt és a szegedi körzeti stúdióhoz tartozó megyékben egyaránt A filmet Bubryák István szerkesztette, operatőr Dubovi.tz Péter volt, riporterként Regös István bizonyította felkészültségét Heltai Nándor
