Petőfi Népe, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-21 / 44. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1978. február 21. SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS A nagymaros-gabcikovói vízlépcsőrendszer tervei • Az egységes európai víziút-hálózat. Az emberiséget évszázadok óta foglalkoztatja a folyóvizek megszelídítése, hasznosítása, A tudomány és a technika fejlődésével mind tágabb lehetőségek nyílnak meg e fontos természeti kincs sokoldalú kihasználásában. A folyók olcsó szállítási módot kínálnak. s egyre inkább előtérbe kerül energiaforrásként való alkalmazásuk. Európa vízgazdálkodásában is fontos tényezővé vált a folyók többcélú hasznosítása. A földrész második legnagyobb folyójának, a 21)00 kilométer hosszú Dunának jobb kihasználása már sok évtizedes terv. Az érdekelt KGST- országok kidolgozták a Duna Dévény és a Fekete-tenger közötti szakaszának komplex kihasználási tervét. E program középpontjában a folyam energia- és vízellátásra .történő kialakítása, továbbá a transzkontinentális víziót kiépítésének elősegítése áll. Ez a víziút a Duna—Majna—Rajna csatorna megépilltével a személy- és fehérhajók számára teremt nemzetközi összeköttetést az Északi- és a Fekete-tenger között, megnyitva az utat az Atlanti- óceán felé is. A Duna hasznosításának programja keretében előtérbe kerül a víz minőségének megóvása, a mindenkori árvízveszély elhárítása. Emellett a nagyvárosok agglomerációs övezetének tömegáru- forgalmát is vízi úton oldhatiák meg. A terv végrehajtásának fontos része a nagymaros—gabcikovói vízlépcsőrendszer létrehozása. Ennek építéséről 1977. szeptemberében írtak alá egyezményt Ma-, gyarország és Csehszlovákia képviselői. Ez a megállapodás szabályozza a beruházás és u létesítmény üzemeltetésének kérdéseit, meghatározza a munkálatok megkezdésének időpontját, ütemét. A költségek fele-fele arányban oszlanak meg, és ugyanilyen arányban részesül a két ország az itt termelt energiából, A vízerőtelepek átlagos energiatermelése nyolcszáz megawatt lesz, amelynek 40 százaléka a napi 5 órán út szolgáltatott csúcsenergia. Az erőművek évente 650—700 ezer tonna kőolaj Importjától mentesítik majd a magyar népgazdaságot. A Duna Budapesttől Pozsonylg terjedő 220 kilométeres szakaszán a meder szélesítésével, kotrásával és a vízszint megemelésével a nemzetközi követelményeknek megfelelő hajózási út létesül. Egyidejűleg megteremtődnek a feltételek a mellékfolyók és csatornák bővítéséhez, a kikötők jobb kihasználásához. A vízlépcsők hatására kialakuló tározó tavak javítják az ipar, a mezőgazdaság és a lakosság vízellátását. Oj gátrendszerek épülnek, átépítik, megerősítik a meglevő töltéseket, így azok az eddigi legmagasabb árhullám esetén is teljes védelmet nyújtanak, képesek lesznek a jégzajlások levezetésére, a belvizek megfékezésére. A nagyberuházás révén fejlődik a parti körzetek infrastruktúrája, új közutak. hidak épülnek. A vízi közlekedés fejlesztésével megnövekszik a Duna idegenforgalmi jelentősége. s új üdülőterületek alakíthatók ki. A közös beruházási program már elkészült, folynak a geodéziai felmérések, a kőzetvlzsgálatok. Idén elkezdődnek a terület- rendezési munkálatok. A Vlsegrád és Nagymaros felett épülő vízlépcső vlzerőtelep- bfil. duzzasztóműből és Iker hajózsilipből áll. A beépítésre kerülő hat turbina együttes teljesítménye 160 megawatt lesz. A Vlsegrád és Nagymaros közötti forgalmat a vízlépcsőn keresztül vezető új közúti híd szolgálja majd. Az építés előkészítését jelentő munkálatok csehszlovák területen Is megkezdődtek már. A gabcikovói vízlépcső fő részei a duna. killti tározó, a dunaklliti duzzasztómű, az üzemvízcsatorna, valamint a vízerőtelep és a hajózsilipek. A folyó medrét természetesen itt is szabályozni kell. Az erőműben beépítésre kerülő turbinák 720 megawatt energiát szolgáltatnak, s a közúti forgalmat Is új hídra terelik majd. Az erőművet 1988-tól helyezik üzembe. A nagymarosi vízierőmű 1989 —1990-lg lép üzembe, a közös nagyberuházás pedig 1991-re fejeződik be. A vízlépcsőrendszer szerves része a Duna hasznosítását célzó nemzetközi programnak. A folyó forrásától a torkolatáig tervezett 27 és a már megvalósult 20 erőmű jelentősen hozzájárul az Ipar és a mezőgazdaság fejlődéséhez, a megnövekedett energiaigények kielégítéséhez, a Duna menti népek barátságának erősítéséhez. (MTI—APN) Gyógyszerek a Szovjetuniónak A magyar—szovjet kölcsönös gyógyszerszállítások értéke a múlt évben elérte a 130 millió rubelt. A mintegy nyolcmillió rubel értékben lebonyolított szovjet export 70 százalékát kétoldalú együttműkö. désl és szakosítási egyezmények alapján szállították. Így került forgalomba Magyarországon többek között az Algopyrln Injekció és tabletta, az Antineu- ralglca tabletta, a C-vltamln drazsé és újabban az U-vltamln is. A Medlmpex és a szovjet Medexport 1978-ra eddig 80 millió rubel értékű magyar gyógyszerexportra kötött szerződést, s megállapodott 1,1 millió rubel értékű szovjet gyógyszer behozatalában Is. Az együttműködés számokban Magyarország és a KGST-országok szakosítási és kooperációs egyezményei szerint bonyolítja le hazánk a kivitel 33, és az Import 29 százalékát. 1976 végéig 36 sokoldalú-kooperációs megállapodást kötött Magyarország a KGST-tagállamokkal. A tapasztalatok szerint azok a szocialista szakosítási és koo. peráclós kapcsolatok a legeredményesebbek, amelyek a vállalati szerződésekre épülő államközi megállapodások. A gyártmánymegosztásos szakosítási együttműködésen túl növekedett az alkatrészgyártáson alapuló, vagy a termelési folyamatokat szorosan integráló félkésztermék-típusú kooperációk száma. Baromi itart ás A gyorsan fejlődő táplálékot, értékes fehérjét gyorsan adó baromfi tenyésztésének, nevelésének jelentősége egyre növekszik. A modern baromfitartásban erre az, állatfajra jellemző, hogy nincsenek földrajzi és időjárási feltételei. A mai intenzív körülmények között már termelésként emlegetett baromfinevelés, tojástermelés fűthető-hűthető istállókban történik. Az ilyen épületekben program szerint váltja egymást a sötét és a világos napszak. A baromfitartásban jelentős szerepet tölt be a fény, hiszen befolyásolja az ivari életet, az anyagcserét* a termelőképességet. A ba- rofiistállók manapság ablak nélküliek, hogy rövid nappalt lehessen „csinálni” a növendék tojóállatoknak, és hosszút a tojástermelés serkentésére, gyenge fényt- ketrecben pedig a hizlalandó, keveset mozgó állatoknak. A modern baromfitelepen sok csirkét, tyúkot tartanak viszonylag kicsi helyen. Egy négyzetméternyi istállóban 18—20 csirke, 6 —12 tyúk helyezhető el, sőt ketreces tartásnál 20—24. A takarmányt gépi erővel juttatják az etetőbe, a vízellátás automatikus, a munkaerővel nálunk jobban takarékoskodó országokban a tojást is szállítószalag hordja ki. Egy gondozó 10—15 ezer csirkére, vagy 5—10 ezer tyúkra felügyel, egyes gazdagabb országokban az automatizáltabb baromfitelepeken ennek a (többszörösére is. A ketreces tyúktartás rendszere az Egyesült Államokból indult világhódító útjára. Három-, négy- sőt ötszintes ketreceket gyártanak manapság, amelyek használata • Állatorvosok gondoskodnak a betegségek megelőzéséről. esetén különleges gonddal kell ugyan szellőztetni és világítani, de mégis háromszor, négyszer vagy ötször annyi tyúk tartható egy épületben. A további fejlődést az hozta, hogy olyan ketreceket szerkesztettek, amelyben ha felnevelődik a vágócsirke, ki sem kell szedni a ketrecből, azzal együtt viszik a vágóhídra. Az ilyen ketrecek plasztikból, lyukacsos gumiból, fémből vagy műanyaggal bevont textíliákból készülnek. A nagy tömegben — kis helyen — nevelt baromfi tápja li megváltozott. Tudományos módszerekkel kísérletezték ki azokat a takarmányféleségeket. amelyek kellő aránya biztosítja a baromfi gyors és gazdaságos növekedését. Természetes, hogy az Állatorvosi ellenőrzés, és a járványos betegségek megelőzésének a módszerei nélkül el sem képzelhető nagyüzemi, Intenzív baromfitenyésztés. • Ketreces tyúktartás s bulgáriai Bobot tslu egyik gssdaságában. Javult az irányító, szervező és ellenőrző tevékenység Beszámoló taggyűlés a kecskeméti Törekvés Tsz-ben Ünnepi alkalomnak számított az a beszámoló taggyűlés a kecskeméti Törekvés Termelőszövetkezetben. amelyet a minap tartottak. Nemcsak azért, mert egyértelműen megállapították, hogy sokat javult a pártszervezet Irányító. szervező és ellenőrző tevékenysége, de azért is, mert a maguk elé tűzött feladatokat szinte maradéktalanul végrehajtották, s az a kommunisták meggyőződése. hogy a párt vezető szerepe a szövetkezet minden területén érvényesül. A közös gazdaságban a három púrtalapszervezetben hatvanhét kommunista dolgozik, akiknek munkáját nemcsak az alapszervezetek vezetőségei, de a pártvezetőség Is kritikusan, önkritikusan értékelte. Mint megállapítottak, az 1. pártalapszervezet vezetőségének a munkája javult, s a korábban felvetett hibákat a pártépítésben, a pártcsoportok tevékenységében, a szocialista brigád- mozgalom szervezésében kijavították. A Il-es alapszervezetnél a jó Irányító, szervező tevékenység a jellemző, ám a kommunistáknak nagyobb gondot kell fordítaniuk a pártvezetőség segítésére. A III as alapszervezetmél a vezetőségi tagok újjúválasztúsa további előrelépést eredményezett, a vezetés összeforrott, egységes és szilárd. A pártvezetőség a négy pártcsoport munkáját a kisebb hiányosságok ellenére is Jónak értékelte. Alaposan megvizsgálták: és értékelték u pártmegblzatáaok teljesítését. Érdekes, hogy huszonöt kommunista önként 2—3 párt- megbízatás teljesítését Is vállalta, s csupán három kommunistának nincs konkrét pártmeirbízaitásn. A párt tagjai az alapszervezetekben és a tömegszervezetekben lelkiismeretesen látják el feladataik,at, munkájukkal erősítik a párt tekintélyét. aktivitásukkal a szervezeti, cselekvési egységet, a párt- fegyelmet. növelik a tömegszer- vezetek púrtlrányításánnk hatékonyságát. A beszámoló Itt említette meg a munkásőrök önként vállalat pártmegbízatását. 'Közülük sokan kaptak a múlt évben végzett kiváló feladat-ellátásért kitüntetést, dicséretet. A tagkönyvcserére való készülődés során, a beszélgetéseken huszonkét olyan gond merült fel, amelyet a pártvezetőség az Intézkedési tervben rögzített. Ezek főként a szervezeti élettel, az Információáramlással, a kommunisták aktivitásával, a káder- és személyzeti munkával, pártmegbízatásokkal. a pártépítéssel és a köz- művelődéssel foglalkoztak. Az intézkedési tervben rögzítettek 'túlnyomó részét végrehajtották, ám akadt néhány olyan, még ma is meglevő gond, amelyet 1978-ban kell megszüntetni. Ilyen a párttagok indokolatlan távolmaradása a rendezvényekről, a formális pártmegbízatás. A párttaggyűlés úgy döntött, hogy a távolmaradókat felelősségre kell vonni, s a formális pártmegbízatésokat fel kell számolni. »A közös gazdaság pártvezetőségének a gazdasági munkát befolyásoló határozatai közül a legfontosabb volt: vezető beosztásban mindenki csak addig maradhat, amíg a követelményeknek eleget tesz. Fiatal, jóil képzett szakembereket kell a vezetésbe beállítani, de gondolni kell a vezetők és a dolgozók rendszeres képzésére és továbbképzésére, a kerületek szakosodására, a fejőtehenészet éis a juhászat fejlesztésére. Az elmúlt évben a kormány 8 százalékos termelésnövekedést írt elő a közös gazdaságok számára. A kecskeméti Törekvés Tsz-ben a 8 százalékkal szemben l.i százalékos termelésnövekedést ajánlottak fel. 6m ezt 17 százalékra teljesítették. A koi-szerű üzem- és munkaszervezés továbbfejlesztése során 5 százalékos anyag- és energiamegtakarítást értek el, a lucerna termőterülete 83 hektárral, növekedett. 8 százalékkal nőtt az öntözhető zöldség- termő terület, s megkezdődött a szőlőművelés korszerűsítése. A Juhászat fejlesztésével kapcsolatos határozatot 1979 helyett 1978-ban végrehajtják. Az. összegezés, amely ugyan csak nagy vonalakban érintette a pártvezetőség és a kommunisták munkáját, nem nélkülözhette az ez évi feladatok rögzítését. A közös gazdaság szocialista brigádjai az elmúlt év decemberében csatlakoztak n KISZ és a SZOT felhívásához, s 8 százalékos termelésnövekedést ajánlottak fel. Mondani sem kell, hogy a párt- nlapszervezeteknek egyik legfontosabb feladata a szocialista brigádok támogatása. Tovább szeretnék korszerűsíteni az üzem- és munkaszervezést, fokozzák a termelés hatékonyságát úgy, hogy a csoportos gépüzemeltetést, a váltóműszakokat rendszeressé teszik. A terményeket gazdaságosan szállítják. Szeretnénk jövőre befejezni a kerületek szakosítását, s a parlagterületek teljes felszámolását, Az I. kerületben április 1-lg befejezik a szarvasmarha-telep rekonstrukcióját, a II. kerületben a szőlő korszerűsítését. Ügy döntöttek, hogy ebben az évben befejezik a II. kerületben a takarmánykeverő üzem építését, s gondoskodnak a központi gépjavító műhely bővítéséről. Ebben az évben befejeződik a hatvanszemélyes óvoda építése. A korszerű gazdálkodás érdekében csatlakoznak a termelési rendszerekhez és szélesítik a közös vállalkozások körét. A pártépítés, az agitációs és propagandamunka helyzetének ismertetése arról győzte meg a kommunistákat, hogy e vonatkozásban is példamutatóan tevékenykedtek, növekedett a pártfegyelem, hisizen a kommunisták a környezetükben sem tűrik meg a fegyelemsértést Ennek ellenére egy párttagot kizártak soraikból beosztásával való visszaélés, elvtelen anyagi előnyök megszerzése miatt. Nem véletlen, hogy a közös gazdaság pártalapszervezetelben döntő súllyal a közművelődéspolitikai határozat végrehajtása volt előtérben. Kissé elblzakod- tak, s ezért fordulhatott elő, hogy hogy 1975-höz viszonyítva növekedett a nyolc általános iskolánál alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező dolgozók száma. A feladat adva van, s nemcsak az általános iskolai végzettséget kell növelni, de fokozni szükséges a szakmunkásképzést, s a politikai oktatás különböző formált. A kommunisták, pártái a pszer- vezetek és a pártvezetőség munkája rendkívül bonyolult, összetett, valamennyi mezőgazdasági nagyüzemben. A gazdaságpolitikai feladatok végrehajtása mellett gondolniuk kell a tömegszervezetek pártirányítására, az emberek Jövedelmének, életkörülményeinek javítására, iskolázottságuk, elkötelezettségük állandó szioitentartására, s természetesen a pártpolitikai munka elvégzésére. A kecskeméti Törekvés Termelőszövetkezet. kommunistái a maguk erejéhez képest, mindezekkel a feladatokkal nemcsak megbirkóztak, de tovább Is léptek saját maguk, a közösség boldogulása érdekében. Gémes Gábor A lakossági készpénzforgalom alakulása Bács-Kiskun megyében A megye lakosságának készpénzforgalma 1977-iben mind az országos, mind a korábbi év nö- kedésénél dinamikusabb volt. Hogy az esztendő folyamán milyen irányokat, illetve célokat követett a pénzforgalom, azt az alábbiakban foglaljuk össze: — A lakosság készpénzbevételei egész évben a várakozást meghaladó ütemben — 18 százalékkal növekedtek, erőteljesebb mértékben a mezőgazdasági dolgozók körében. Kiugróan magas volt a termékértékesítésből eredő jövedelmek emelkedése, amelyben a felvásárolt termékek mennyisége és a felvásárlási árak emelkedése egyaránt szerepet játszott. — A jelentős vásárlóerő-növekedésnek azonban az 1976. évinél kisebb hányadát kötötte le a kereskedelem. Minden 100 forint lakossági bevételre 1977-ben 87,3 forint áruvásárlás jutott, az 1976. évi 90,7 forinttal szemben. — Az el nem költött bevételek a takarékbetét-állományt, illetve a lakosságnál levő készpénzt növelték. Minden 100 forint kész- pénzbevételből 1977-ben 5.6 forintot, az előtte való évben 4,2 forintot helyeztek el takarékbetétben. — A jövedelmek elköltésében is tapasztalhatók változások. Míg a bérből élők pénzük nagyobb részét rendszeresen felhasználják, addig a mezőgazdasági lakosság a megnövekedett bevételeinek kisebb hányadát költi el azonnal nagyobb részét pedig termelési kiadásokra, későbbi építkezésekre, stb.-re tartalékolja. A készpénzbevételek dinamikus növekedése erre az, elmúlt évben ösztönzőleg hatott, A főbb bevételi források közül a munkabérből származó jövedelmek az év folyamán 8,5—9 százalékkal nőttek, az 1976, évi 5 százalékkal szemben. A munkabért V'»i>észítő személyi Jellegű bevételek az előző évekhez hasonlóan csökkenő tendenciát mutattak, Átlagot meghaladó bérkiáramlás n gépiparban, könnyűiparban és építőiparban volt tapasztalható. A mezőgazdasági lakosság készpénzbevételeinek emelkedése lí)77-ben több mint 30 százalékos volt. Ezen belül szerényebb ütemben nőtt a közösben végzett munkából eredő, ugyanakkor dinamikusan bővült a termékértékesítésből származó bevétel. Megjegyezni kívánom azonban, hogy az utóbbi nem jelent tiszta jövedelmet a lakosságnál, mert annak több mint fele növekvő termelési ráfordítás. A közösben végzett .munkából eredő bevételek az év utolsó hónapjaiban ugyan dinamikusabban emelkedtek, ennek ellenére 1977- re a bevételek egész éven át való egyenletesebb eloszlása volt jellemző. Vagyis év közben az elvégzett munka értékének csaknem száz százalékát fizették ki tagjaik részére a szövetkezetek, ezzel is közeledve az egyéb népgazdasági ágakban biztosított egyenletesebb jövedelemelosztási formákhoz. Ily módon évről évre kisebb jelentőséggel bír az év végi kiegészítő részesedés. Míg 1976-ban 183 millió forintot, a tárgyévben — bár a terméshozamok magasabbak voltak — 180 millió forintot fizettek ki tagjaiknak „részesedéskiegészítés” címén. A lakosság felvásárlásból származó többletbevételének döntő hányadát az élénkülő állatátvétel és az idén kiugróan magas zöldségfelhozatal képezte. Volumenében és dinamikájában kiemelkedő volt a tsz-ek felvásárlási tevékenysége. mely az Idén több mint másfélszerese volt az elmúlt évinek. A szabályozók ösztönző hatására (különösen a kedvezőtlen termőhelyi adottságú szövetkezetek) széles körű felvásárlási te'ékenységet folytattak, ugyanis a felvásárolt termékféleségtől függően 5—25 százalékos árkiegészítést kaptak, ami a közös tevékenység eredményét növelte, A szövetkezetek lehetőségeikhez mérten megadták a háztáji állat- állománv részére a takarmányt, a zöldségtermeléshez szükséges műtrágyát, növényvédő szereket és szervezték a háztatl gazdálkodást. A lakosság kiadásainak legnagyobb hányadát 1977-ben az áruvásárlás képezte. Ez éves szinten 14 százalékkal haladta meg az előző évit, melyből mintegy 4 százalék az áremelkedés hatásának tulajdonítható. A vásárlóerőtöbblet elsősorban az építőanyagok és egyéb iparcikkek iránti keresletet fokozta, de nem kis részt kötött le az autóvásárlás. Az Idei éveben a gépkocsira várakozók száma 70 százalékkal haladta meg a múlt évit. Az iparcikkek forgalma az év folyamán erőteljesen emelkedett, s fokozódott az új cikkek iránti igény. A ruházati áruk értékesítését hosszabb távon mérsékelt kereslet jellemezte, mely az év második felében valamivel élénkebbé vált. A ruházati cikkek iránti vártnál kisebb érdeklődést sem a lakosság jövedelmi helyzete, sem a ruházati cikkek választéka nem indokolja. Élelmiszerekből az árukínálat jobb volt a tavalyinál, forgalma éves szinten 9—10 százalékkal emelkedett. Különösen a zöldség- és gyümölcsfelhozatal javult, melynek eredményeként az árak is jelentősen mérséklődtek. A fogyasztói áremelkedésről elterjedt hírek hatására az év vegén jelentős elővásárlás volt tapasztalható a vegyesiparcikkek iránt. Ezt jelzi a novemberi—decemberi értékesítési forgalom ugrásszerű növekedése Is. Decemberben, a tanácsi kiskereskedelmi boltok 28, az AFÉSZ-ek boltjai 40 százalékkal forgalmaztak többet, mint egy évvel korábban. Építőanyagokból, a novemberi—decemberi holt szezonban 40—50 százalékos forgalomfelfutás mutatkozott, s a szezonjellegtől eltérő felfokozott keresletet a kereskedelem nem tudta követni. A forgalomnövekedés hatására a készletek a bázisszint alá csökkentek. összetételük romlott. A lakossági takarékbetét-állomány növekedése 1977 utolsó negyedében tovább gyorsult, 43 százalékkal haladta meg az előző évit. Ily módon a megyei betét- állomány megközelítette a 6 mll- ltárd forintot. D§ É, L
