Petőfi Népe, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-19 / 43. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1978. február 19.

Ha lehet rangsort állítani a be* tegségek között, mondjuk annak alapján, hogy a táppénzbevételek okaként milyen gyakoriságban szerepel; a balesetek, a különféle keringési megbetegedések után a 4—5. hely a mozgásszervi megbetegedéseké. Bács-Kinkun megyében a lakosság nagyrésze a mezőgazdaságban dolgozott és dolgozik, ahol az időjárás nem kíméli a szervezetet, hasonlóan alakul a reumatikus megbetegedések aránya, mint a közismerten nehéz fizikai munkát, egészséget nem kímélő körülmények között végző bányászoké a bányavidékeken. Ha számszerű nyilvántartás nincs is a reumás-betegekről, tessék csak megkérdezni egy 50—60 éves embert, legyen az férfi! vagy nő, hogy szokott-e hasogatni a válla, megérzl-e az időjárás változását, a legtöbb esetben Igen a válasz. Sokan úgy fogják fel, hogy az idős kor velejárója az állandóan jelenlevő fájdalom, hiszen apáink, nagyapáink is panaszkodtak a csúzra, a köszvényre.

A kötőszövet kóros elváltozásával járó, az Ízületekben támadó (gyulladásos) betegség fájdalmas tünetei szakszerű kezeléssel enyhíthetek, 8 érthető, hogy mind többen szeretnének megszabadulni reuma okozta kínoktól.

Ezzel szemben Bács-Kiskun megyében a rendelőintézeti keretben mindössze Baján és Kecskeméten van reumatológiai szak- rendelés, Kiskunfélegyházán heti 2 órai rendelési Idő alatt belgyógyász szakorvos látja el a jelentkező betegeket, őrlési ellentmondás van a két tény között, de ne gondoljuk, hogy csak megyénk van Ilyen kétségbeejtő helyzetben! Magyarországon 1972-ben 191 reumaitoLógus szakorvost tartottak nyilván, s számuk ma sem tehető háromszáznál többre.

Amikor dr. Zonda Lászlóval, a kecskeméti rendelőintézet főorvosával a mozgásszervi megbetegedésekről, köztük a reumáról beszélgettünk, arra a megállapításra jutottunk, hogy a megyeszékhely, s Bács-Kiskun még alapjában véve nincs is rossz helyzetben, hiszen itt működik egy olyan tlztko-balneo-terápiai szakrendelés, ahol a baleseti sérültek komplex utókezelése, illetve a mozgásszervi betegek gyógykezelése megoldható. S hogy ez a közhasználatban fizikoterápiának nevezett rendelés milyen látogatott, ahhoz elég annyi, hogy a rendelőintézet átlagos évi egymillió kezelési esetéből 130 ezer jut erre az osztályra! Mindez egy szakorvosra, 3 gyógytornászra, hat asszisztensre hárul.

— Amikor a rendelőintézetben a gyermekgyógyászati részleg helye fölszabadult, két orvos dr. Csereklyei Ferenc és dr. Karádi Tivadar hozta létre ezt a korszerűnek mondható osztályt. Azóta ők már nyugállományba vonultak, helyükre került hozzánk dr. Lődy Magdolna, az osztályt vezető doktornő — mondja a főorvos. — Egy-egy rendelésen 60—70 beteget vizsgál meg, átlagosan 6 perc jut egy betegre. E rövid idő alatt mondja el panaszait a beteg, s a körültekintő vizsgálatnál óvatos finomsággal végzi a doktornő végtag mozgatását, hiszen minden mozdulat heves fájdalommal járhat. Hát csoda, hogy agyonhajszolt? S mindezt kiegészítik a következő tények!

— Tárt karokkal fogadnánk egy reomatológust, négy gyógy- tornászi státuszunkból kettőt tölt be szakképzett, egyet szakképzet- len, egy pedig — üres. Most hagyott itt a fürdőmester, egyszerűen képtelenség képzett embert

Miért kevés az olcsó bútor a Domus áruházban?

A reprezentatív kecskeméti Domus áruházban kiállított lakberendezési cikkeket nézegetve — számos érdeklődőhöz hasonlóan — felfedeztem valamit: kevés az olcsó bútor. S ami van is, szinte elvész a szem elől az olyan termékek szomszédságában, mint például a jugoszláv import, három darabból álló és 35 ezer forintba kerülő Hárfa garnitúra, valamint a „csicsás” szalonbútorok. Nem beszélve a kolóniáiról, az 50 ezer forintos Agria garnitúráról.

Diplomaamennyi• Lapelektrédikal helyes fel a «selektiv gslvinkeselés során Vsvrek Istvánná asszisztens.

találni helyére. Az egyik gyógytornászunk, aki elvégezte a tanfolyamot, e albérletben lakott Kecskeméten, hazaköltözött a szüleihez. orvoslrnokl munkát vállalt, de anyagilag még Így la jobban járt. Sorolhatnám, ki miért hagyta Itt ezt a hivatást, de ezzel nem jutnánk előbbre. Talán az októberi fizetésrendezés után várhatunk javulást. Egyébként még hadd fűzzem hozzá, hogy az elmúlt évben több támogatást kaptunk a megyei tanácstól az orvosok letelepedésének segítésére. mint bármikor ez előző Időben. A városi tanács Is többet'tehetne a meglevő orvoshiány enyhítésére, hiszen bár a rendelőintézet a megyéé Is, az egymillió kezelési esetből 600 ezer jut a megyeszékhely betegeire.

Dr. Lődy Magdolna főorvosasszonnyal csupán néhány szót váltottam, őszintén megvallva imponált az elzárkózása, amely- íyel először elhárította a beszélgetést: Inkább a betegekkel foglalkozik. Aznap négyszáznál többen fordultak meg a fizikoterápián.

— A lehetséges megoldásokból a kevésbé rosszat választottuk, amikor bevezettük az előjegyzést. Meg kell értenie minden betegünknek, hogy akkor sem jár jobban, ha reggel ideül, és a rendélés végéig sem kerül sorra. Így legalább biztos, hogy megjelölt időpontban megvizsgáljuk, s a ke. zelésre is idejében sor kerül. Ezért a megyeszékhelyen lakó betegeknek továbbra is elő kell je- gyeztetniök magukat. A legtöbb mozgásszervi betegség nem heveny, nem igényel gyors orvosi beavatkozást. A berendelés — a betegforgalomhoz igazodva—1—3 hét között megtörténik.

A vidékről érkező betegekkel is tudatja a körzeti orvos, hogy a kezelésre nem kerül sor aznap. Ha tudják mire számíthatnak, akkor nyugodtabban, fegyelmezettebben járják végig a gyógyítás, a fájdalmak enyhítésének útját.

S végezetül még hadd idézzem dr. Zonda Lászlót:

— Minden reményünk abban van, hogy az 1980-ra felépülő új kórházban lesz reumatológiai osztály vagy részleg. A megyei kórháznak most is van két reuma- tológusa. Egy doktornő nemrégiben kezdte meg Budapesten a reumatológiai szaktanfolyam végzését. Négy év múlva végez, ■ így pár éven belül a rendelőintézetben Is lesz e két hiányszakmában gyógyító orvosunk. A flzlko- balneo terápiás osztályunk országos hírnevet vívott ki. A fürdő- kezelés Igénybevételével a belesett sérültek, a mozgásszervi betegek rehabilitását is elősegíthetjük. Éljek azzal a csúnya kifejezéssel, hogy kapacitásunk ven, csak a személyi feltételek megteremtésével küszködünk? Ezek a gondok, nem csupán a ml gondjaink, s betegeink is érzik a nagy zsúfoltságot, a hajszoltságot. Amennyire képesek vadunk, any- nylt megteszünk. Azt, ami az orvoson, asszisztensen, masszőrön múlik. Mármint azokon, akik itt vannak és dolgoznak — tárta szét karjait a főorvos.

Ehhez nem tudok, s nem is lehet mit hozzáfűzni,

— Tudja aranyoskám — mondja könnybelábadt szemmel egy asszony a váróhelyiségben — olyan kedves itt mindenki. Felragyog a szeme, amint a hívásra fölbiceg a lépcsőn, bottal, befás- lizott lábbal.

Rá is csak legfeljebb hat perc jut. És akire ez a hat perc sem?

Kíváncsi voltaim, hogy a látott választék híven tüícrözl-e az áruház teljes kínálatát, ezért felkerestem Bozsó Istvánt, a Domus igazgatóját. Megtudtam tőle. hogy a Domus ántházak az árukínálat tíz százalékát dollár elszámolású — tőkés és jugoszláv — impor- ból, huszonöt százalékát pedig egyéb, szocialista behozatalból állítják ki. Az őket ellátó nagykereskedelmi vállalattal. annak ajánlata alapján, féléves időtartamokra kötnek szerződést. A kecskeméti áruház néhány bútorgyártó üzemétől közvetlenül Is rendel termékeket. Például a Kiskunfélegyházi Asztalosipari Szövetkezettől. amely olcsó — amit kiállítva láttam 11 ezer 900 forintba kerül — szekrénysorokat szállít. A kecskeméti, és újabban a kalocsai asztalosipari szövetkezettel szintén kapcsolatban állnak.

Mi az ok, hogy kevés az áruházban látható olcsó bútor? Mint az igazgató tájékoztatott, a kiállított és raktáron található választékot az elójegyzéses rendszer alapján rendelik, vagyis a vásárlók bejelentett kívánságai szerint. A tavalyi értékesítés úgy alakult, hogy minden eladott száz komplett szobabútor közül harmincöt az olcsó áru — 20 ezer forint

alatti —. negyven a közepes — 20 és 30 ezer forint közötti — huszonöt pedig a magas — 30 ezer feletti — árfekvésű termék volt. A kárpitozott garnitúrák közül százból negyvenöt alacsony — 15 ezer forint alatti —, harmincöt közepes — 15 és 25 ezer közötti — húsz pedig magas, 25 ezren felüli áron talált gazdára. (Elképzelhetőnek tartom, hogy amennyiben a fiatal háziasok, s más. olcsó bútorra pályázók kirakatnézés közben nagyobb választék alapján dönthettek volna, mint a jelenlegi is, akkor ezek az arányok nem egészen így alakulnak.)

Ami a székeket illeti, tavaly csak hetven százalékát kapták meg a rendelt mennyiségnek, s száz darabból csak húsz volt olcsó áru. A Szék- és Kárpitos Ipari Vállalat helyi székikészitő gyárával állandó jellegű közvetlen kapcsolata nincs a Domusnak, de egyébként is — mondta el az Igazgató — az olcsó székeket Deb- ■ recenben gyártják. A kecskeméti székgyár exportra termel. (Lehet, hogy mégis szívesen tennének ele. get a Domus megrendelésének? Ugyanis a gyár vezetői éppen tavaly panaszkodtak a rossz hazai értékesítési lehetőségekre.)

Több lesz-e az Idén az olcsó bútor, mint tavaly volt? — kérdeztem az Igazgatótól.

tlkus választ kaptam: ______

ben a vásárlók (a lakosságtól sok türelmet követelő előjegyzése* rendszer alapján) igénylik, akkor növelik az ilyen célú beszerzést. Valóban „hagyná magát a vevők által irányítani” az áruház, és « jelenlegi választék ár szerinti megoszlása összhangban áll az Igényekkel?

A drága bútorok javarésze — 33 százaléka — külföldi gyártmány. Ezek értékesitésl dija — a kiskereskedelmi árrés — fölmehet az 17,5 százalékáig. A kecskeméti Domus igazgatója szerint ők megelégszenek 12 százalékkal. A hazai bútorokat csak 6,5 százalékos árréssel adhatják el. Vagyis: a 36 ezer forintos Jugoszláv Harfa garnitúra eladása 4320 forint bevételt jelent az áruháznak. A Szék- és Kárpitosipari Vállalat 12 ezer forintos Vénus garnitúrája pedig mindössze 780 forintot hoz a konyhára. Tehát az utóbbiból ugyanazért a bevételért ötöt kellene eladni, ötször több munkával, s több költséggel. Ennél még drága hazai bútorokat Is érdemesebb forgalmazni.

Ezeken a „réseken" bekukucskálva talán érthetőbb, hogy miért olyan szerény az olcsó bútorok választéka a kecskeméti Domus- ban, amelytől a bútorellátás színvonalának emelkedését várta a lakosság. De véleményünk szerint a magas színvonal nem egyenlő a vásárlóknak a drágább lakberendezési cikkek felé orientálásával, Különösképp nem, ha mindez nőm Is egészen független az árbevétel és a nyereség növelhető- ségétől.

A Tóth Sándor

Központi támogatás az építőipar gépesítésére

Az építőipar munkaerőgondjait enyhítik, kapacitását növelik azok az újabb beruházások, amelyekhez pályázat útján négymiiliiárd forint értékű állami támogatást és hitelt kapnak központi erőforrásokból az ágazat szervezetei. A múlt év közepén hirdették meg a pályázatot, amelyre 139 vállalat és szövetkezet nyújtotta be javaslatát, összesen 8 miilllárdot kértek központi erőforrásokból, s jóllehet valamennyi pályázó indokolt fejlesztéseket javasolt, szelektálni kellett közöttük. A pályázatot értékelő bizottság eddig 56 javaslatot elutasított, a 67 legjobbat pedig jóváhagyta. Ennek alapján 3,5 milliárd forint értékű központi támogatással és a pályázók saját erőforrásaival csaknem öt- milliárd forint értékű fejlesztés Nagy Mária valósul meg. Néhány héten belül

döntenek további 16 javaslat sorsáról, illetve a mintegy 500 millió forint értékű állami támogatás és hitel odaítéléséről Is.

A pályázat alapvető célja, hogy még az V. ötéves terv hátralevő éveiben erősítse az építőipart. A kivitelezési szektorok közül a leghatékonyabban dolgozó állami' építőipar vállalatai kapták a támogatás csaknem 80 százalékát- A szövetkezeti építőiparban a lakásépítésre koncentrálták a hozzájárulást és egy új építési módszer széles körű elterjesztését, a kapacitás jelentős növelését tették lehetővé.

A közismerten nagy munkaerőgondokkal küszködő fővárosban és környékén a támogatás révén egymilliárd forintot (meghaladó

beruházás segíti az építőipari vállalatok, szövetkezetek fejlesztését.

Az építőipari gépesítés legnagyobb hazai szervezete, a nagy építőgépeket kölcsönző, bérbeadó Építőipari Gépesítő Vállalat kapta a legtöbb támogatást; több mint egymilliárd forint beruházással korszerűsíti gépparkját, 32 százalékkal növeli teljesítményét. A pályázatok alapján országszerte megerősödő gépállomány jobb ellátására pedig az Építőipari Gépgyártó Vállalat majdnem egymilliárd forint értékű beruházással kétszeresére bővíti gépalkatrész- gyártását, és gépjavító karbantartó szolgáltatásait.

Az eddigi számítások szerint a pályázat alapján gépbeszerzésekre fordított minden forint 2—2,5 forint értékű többlettermelést eredményez majd évente. (MTI)

PÁLYAKEZDŐ MŰSZAKIAK

A villamosmérnök feladatot kapott

• Munkában a masszőr, Harsány! (Tóth Sándor felvételei.)

Gusztáv, aki a fájós derekat kezeli.

Pénzt, paripát, fegyvert kért hajdanában egy pályára lépő fiatalember — Toldi Miklósnak hívták —, hogy élete célját elérhesse. Nem kevesebbet várnak dédelgetett terveik valóravóltásához a mai ifjak sem. Annyi pénzt, keresetet, amennyiből hozzákezdhetnek a családalapítás anyagi alapjainak megteremtéséhez, amennyiből futja a modern élet szükségleteire. Képletesen szólva paripa is kell nekik, a beosztásban való előbbrejutás perspektívája. S végül feladatot akarnak, olyat amelynek megoldása igényli a főiskolán, egyetemen szerzett szakmai tudásukat. Olyan „fegyvertényekre” készülnek, vágynak, amelyekkel bizonyíthatják rátermettségüket, felkészültségüket.

Vajon mit tud adni szűkebb hazánk, a megye sajátos helyzetű, fejlődő, de a korszerűség tekintetében még lépéshátrányban levő ipara a szárnyaikat Bács- Kiskunban bontogató műszaki végzettségű fiataloknak? Az üzemekben járva-kelve ezt próbáljuk kideríteni, amikor hivatásukat nem túl régen gyakorló szakemberekkel Ismerkedünk meg.

Szabó József villamosmérnök, az Irodagépiparl és Finommechanikai Vállalat kecskeméti gyárának dolgozója 1975-ben szerezte meg diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetemen. Az IGV-gyáraz első munkahelye, de már foglalkoztatta a gondolat, hogy veszi a kalapját...

— Egyetemista koromban itt töltöttem a nyári üzemi gyakorlatokat, mert Kecskemétre való vagyok — mesélte a fiatal mérnök. — A gyártmányfejlesztő tevékenységbe vontak be, s Jó benyomásokat szereztem a gyárban. Azt tapasztaltam, hogy a műszaki törzsgárda segíti a kezdőket a magukra találásban, a beilleszke• Szabó József villamosmérnök — körében. (Méhesl Éva felvétele.)

désben. Fodor András, az akkori főmérnök hívott, jöjjek ide dolgozni, ha majd befejeztem a tanulmányaimat. Olyan feladatokat helyezett kilátásba, amelyek lehetővé teszik a saját ötleteim megvalósítását, önállóan dolgozhatok. Jöttem.

Kétezerötszáz forintos kezdő fizetést kapott a villamosmérnök. Most, a harmadik évben már 3200 forintja van.

— A besorolásommal elégedett vagyok, mert akikkel együtt végeztem, ugyancsak itt tartanak — mondta Szabó József. — Az évfolyamtársaim közül például Kocsis Tibor és a felesége a Budapesti Rádiótechnikai Gyárban dolgoznak, a fővárosban, Kutasi Juli pedig a Távközlési Kutató Intéa kép bal oldalán — munkatársai

zetben. ök Is gyártmányfejlesztők, mint én. Tartjuk a kapcsolatot, ezért tudom, hogy egyformán keresünk.

A- lakásszerzés vidéken köny- nyebb, mint Budapesten. Szabó József és felesége — a fiatalasz- szony munkahelye révén — még

1974-ben saját otthonhoz jutott. Ugyanakkor a kecskeméti IGV- gyár KISZ-fiataljal is hét lakást kaptak.

— Korábban az elektrosztatikus és a vegyszeres másológépek elektromos részeinek fejlesztésével foglalkoztam — beszélt a pályakezdésről Szabó József. — Ezek Jelenleg már a gyár kihaló termékeinek tekinthetők. Az az igazság, hogy túl sok örömem nem telt ebben a munkában. Ezért

merült fel bennem, hogy el kellene mennem olyan céghez, ahol igazi, próbáratevő feladatot adnak.

Szabó József azért maradt mégis az IGV-nél, mert még „időben” neki tetsző villamosmérnöki teendővel bízták meg: résztvett a vállalat saját fejlesztésű elektronikus pénztárgépének kialakításában. Az EP—01 típusú pénztárgép gyártását az idén kezdik meg, a kecskeméti gyárban.

— Ennek a cégnek elektromos hagyományai nem voltak. Szakmai harcot kellett vívni, hogy az elektronikát elismerjék. Be kellett bizonyítani, hogy a jövő a mechanikával szemben az elektronikáé, az Ilyen működtetésű pénztárgépeké. Ehhez a papírmunka kevés lett volna, gépet kellett készíteni a bizonyításhoz. En Is résztvehettem a vállalat fejlesztési Igazgatósága által Irányított, és Budapesten végzett munkában. Célműszereket szerkesztettem, nem Is egyet.

Szabó József jelenleg az előkészületeket Irányítja az EP—01 típusú elektronikus pénztárgép nullszériájának előállításához, amire a második félévben kerül majd sor a kecskeméti gyárban. Elmélyülten tanulmányozza a masinát. Tervei vannak, Izgatja a kérdés, hogy az elsőből újabb típust hogyan lehet majd kifejleszteni.

— Hogy van-e itt esélyem a későbbi vezetővé válásra, ezzel a kérdéssel egyelőre nem foglalkozom — vallotta a fiatal villamosmérnök. — Azt várom a közeli évektől, hogy „kidolgozhassam” magamból, amit az egyetemei) tanultam. Szeretnék majd minél többet átadni a szakmai tudásomból azoknak, akik résztvesz- nek majd az IGV legkorszerűbb termékének sorozatgyártásában.

—h. —r.