Petőfi Népe, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-16 / 40. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1978. február 18. Fényképezés lézerfénnyel A mindennapi életben Ismere­tes fényképezés! techniku hagyo­mányos fényforrások alkalmazá­sával a tárgyak kétdimenziós ké­pét rögzíti fényérzékeny anyago­kon, képalkotó lencse segítségé­vel. A holográfia elnevezés egy új, két lépésből álló fényképezési eljárást takar, amellyel lézer fényforrás segítségével, lencse nélkül a tárgyak háromdimenziós, a valóságot tökéletesen utánzó képét lehet előállítani, A holog­ráfia! eljárás első lépésében kép­letesen mondva, magukat a tárgyról visszaverődő lézer-fény­hullámokat fagyasztják be n fényképezőlemezen, s ezzel el­készítik a fényképezendő tárgy hologramját. A hologram hason­ló módon megfelel a közönséges fényképezés fllmnegatívjának, azonban a normál negatívtól erő­sen különbözik: a hologram lát­szólag teljesen szabálytalanul váltakozó sötét és világosodó fol­tokból áll. A holográfiái eljárás második lépésében a kétdimenziós holog­ramban rögzített „zajszerű” in­formációból a tárgy háromdimen" ziós képét lehet rekonstruálni. Ha az eredeti lézer fényforrással megvilágítják a hologramot, „ki­szabadulnak a fényképezőlemez­be befagyasztott fényhullámok, s ekkor a hologramba, mint egy ablakba belenézve látható az ere­deti tárgy a maga háromdimen­ziós valóságában. A holográfiái eljárás azon alapszik, hogy a ho­logram segítségével olyan fény­hullámokat állítunk elő. amelyek azonosak azokkal a fényhullá­• Egy cipő lenyomatának a ho- lográflás képe. mokkái, amelyek a tárgy megvi­lágításakor a tárgyról visszave­rőditek. A lencse nélküli fényképezés, azaz a holográfia elvét Gábor Dénes magyar származású fizi­kus fedezte fel, kísérletezésének célja tulajdonképpen az elaktro- mikroszkóp tökéletesítése volt. Azóta á módszert finomították, és ma már sokféle gyakorlati vizsgálatra alkalmas. Ezek közül érdekesek azok a felvételek, ame­lyeket a bűnüldözés során a kri­minalisztikai szakemberek készí­tenek. 9 A lézer-kamera láthatóvá teszi a padlón a tettes lépteit. (MTI Kül­földi Képszolgálat — KS.) A szívsebészet útja Századunkban hihetetlen fejlő­dést futott be a sebészet. E terü­letnek egyik leglátványosabb mozzanata az volt. amikor a se­bész fel merte nyitni a mellüre­get és a szíven végzett el vala­milyen beavatkozást. Ehhez azon­ban számos nehézséget kellett le- küzdenie a sebészetnek. Kiderült ugyanis a kezdeti próbálkozás korszakában, hogy a mellüreg megnyitásakor elkékültek, fulla­doztak a betegek, mivel a tüdő összeesik és nem végez légzőmoz­gásokat. A mellkasban ugyanis kisebb nyomás uralkodik, mint a környezetben, ez az oka, hogy lég­zéskor a levegő beáramlik a tü­dőbe, akkor is, ha nem szívjuk azt erősen be. Az orvostudomány sokféleképpen igyekezett kiegyen­líteni ezt a nyomáskülönbséget, de a radikális megoldást csak az 1950 táján kifejlesztett ún. intra- trachealis narkózis hozta meg. A légcsőbe vezetett cső segítségével, gépi lélegeztetéssel, a tüdő ter­mészetes állapotában, szinte tet­szés szerinti ideig fenntartható így a légzés. Ennek segítségével nyu­godtan dolgozhattak a sebészek a mellkasban, mind a tüdőn, mind u szíven. Komolyabb műtétet azonban a szíven csak vértelen és mozdu­latlan .állapotban lehet végezni,. Ehhez újabb gépi berendezésre volt szükség, a szív—tüdő motor­ra, amelynek segítségével időle­gesen, néhány óráru a testen kí­vülre terelték a vérkeringést és megállíthatták a szívet. A készü­lék motorja átveszi a szív. pum­páló szerepét, vegyi berendezése pedig folyamatosan biztosítja a vér oxigénfelvételét és a szén­dioxid leadását. A sebészek ma már meglehetős biztonsággal korrigálják a szív veleszületett fejlődési rendellenes­ségeit és az élet folyamán szer­zett betegségeinek egy részét is. A leggyakoribb fejlődési rendel­lenesség a szív pitvarai, illetve kamrái között nem záródott mag­zati, vagy károsan kialakult nyí­lás. Ezek elzárása érdekében fel­nyitják a szivet, és varratokkal megszüntetik, elzárják a nyílást. A szívből kilépő aorta veleszüle­tett szűkületének a megoldása nehezebb feladat, de ma már szintén rutinműtét. A szerzett szívbetegségek közül legeredményesebben a billentyű­hibák javíthatók sebészi úton. Szűkület esetén tompa, vagy be- metszéses tágítást végeznek ujjal vagy szikével, ehhez természete­sen be kell jutni a szív üregébe. Tágulat esetén szűkítő varrat, szövetpótlás vagy műanyag bil­lentyű-beépítés lehetséges. A szív saját koszorúereinek szűkü­letét ma még alig lehet sebészileg gyógyítani. A környezetből ezek­nek a szív falára varrásával és saját visszeres pótlással folynak kísérletek a világ számos nagy szívsebészeti központjában. A szívsebészet terén sokat tettek a szovjet szívsebészek. • Szívműtét a leningrádi Szívbetegségek Kutatóintézetének a klini­káján. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS.) Kétezer vagon baromfit dolgoznak fel Folytatják a gyár rekonstrukcióját Halason A háziasszonyok a megmond­hatói, hogy a baromfiipar termé­kei nem cáfolják meg á reklám- szövegeket, valóban kevés Idő alatt Ízletes ételeket lehet belő­lük készíteni. Ezért aztán érthe­tő, hogy a hazai és a külföldi pia­cokon egyaránt nagy a kereslet a csirke, liba és egyéb baromfihús lránt. Ez pedig arra ösztönzi a feldolgozó üzemeket, hogy fokoz­zák termelésüket, s bővítsék a vá­lasztékot. A Kecskeméti Baromfifeldol­gozó Vállalat nagymúltú kiskun­halast gyára például az elmúlt év­ben 5 százalékkal több terméket állított elő, mint egy esztendővel korábban. Dr. Nagy Gyula igaz­gató elmondta, hogy összesen 1930 vagon baromfit vásároltak és dol­goztak fel. A legtöbb árut pecse­nyecsirkéből állították elő. Tavaly nőtt a hízott liba mennyisége. Sok kacsát és gyöngyöst is szállítottak a hazai kereskedelemnek és a kül. földi üzletfeleknek. A felvásárolt nyulat a vaskúti Bácska Tsz-nek adták át feldolgozásra, mivel a halasi gyár ezzel nem foglalkozik. Az említetteken kívül feldolgoz­tak még 88 millió tojást, összes­ségében túlteljesítették a tervü­ket, s 720 millió forint termelési értéket értek el. Ezzel az első he­lyen állnak Kiskunhalas ipari üzemel között. Folyamatban van a gyár re­konstrukciója, ami tavaly nehe­zítette a munkát, Leleményes munkaszervezéssel és a dolgozók áldozatvállalásával sikerült a hát­ráltató körülményeket ellensú­lyozni. Az előirányzatok teljesíté­sében nagy szerepet játszott a ju­bileumi munkaverseny, amiben a teljes kollektíva részt vett. Ter­mészetesen elsősorban a szocia­lista brigádoknak volt köszönhe­tő, hogy az előző évinél nugyobb feladatot a változatlan, létszám­mal is sikeresen meg tudták ol­dani. A jó munka, a tervezett nyere­ség elérése megteremtette az ala­pot a dolgozók jövedelmének nö­vekedéséhez. Az elmúlt évben — a műszakpótlékot is beleszámítva — 11,2 százalékkal emelték a bér- színvonalat, s az idén is sort ke­rítettek már 5,5 százalékos bér­emelésre. Mint a gyárigazgató tá­jékoztatott. a jövedelmek növelé­sénél alkalmazták a differenciálás elvét, s igyekeztek eleget tenni a nőpolitikái irányelveknek. Nem lényegtelen, hogy tavaly sokat javítottak a gyárbeli szo­9 Az éves nagy karbantartás ellenére zavartalanul termelnek a halasi baromfi­feldolgozó gyárban. (Méhes! Éva felvétele.) clúlis körülményeken, s az sem, hogy bővítés eredményeképp az idén már 25 gyerekkel többet tud­nak elhelyezni az üzemi óvodá­ban. A munkásszállításhoz új autóbuszokat vásároltak. Az idén tovább folytatják a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat halasi gyárának rekonst­rukcióját. A IV. negyedévben üzembe helyezik az új hűtőházat, amely megszünteti majd a fa­gyasztás! gondokat. Növekszik a tárolótér is. 1978-ban kétezer va­gon baromfit dolgoz fel a gyár közössége. A termékmennyiséget a pecsenyecsirke-előállításnál nö­velik. Az első negyedévben — elő­ször a gyár életében — a termelés megszakítása nélkül végzik el a berendezések éves nagy karban­tartását. A. T. S. Lámpa a műhely sarkában... 9 Az utóbbi tíz évben százá­val álltak munkába a szervezés- tudomány ismereteivel felvérte­zett fiatalok, s ez akkor is jelen­tős eredmény, ha — mltagadás — az okleveles szervezők tudomá­nyának hatása ma még alié-alig érzékelhető. Legalábbis egyesa­pásra sehol sem vált látványosan szervezettebbé a munka, pusztán attól, hogy 3—4 fiatal szervező megkezdte áldásosnak ígérkező tevékenységét. Csakhogy a vállalatok jelentős belső tartalékainak kiaknázása jól felkészült szervezőkkel sem lehetséges 1—2 év alatt. Ehhez a szervezőkön kívül sóik minden más is szükséges: egyértelműbb érdekeltség, rugalmasabb vállala­ti belső irányítási rendszer, a vállalatok közötti kooperáció ja­vítása, hogy csak a legfontosabb feltételeket említsük, 9 Az újsütetű szervező képes arra, hogy — miként megtanulta — hozzálásson a rendező-, feltáró munkához, hogy tisztán kimutathassa, hol. mi akadályoz­za a munkát, hol, hogyan lehet javítani. Ez a munka azonban ne­héz és hosszadalmas. Általában ugyanis a tankönyvekből megis­mert sémák egyike sem illik az éppen tapasztalt valóságra, a konkrét helyzetre. A fiatalok tehát elkezdenek tá­jékozódni, próbálkozni, kísérle­tezni, s közben gyakran olyan megoldásokat is „felfedeznek", amelyeket korábban az „elődök” több-kevesebb sikerrel esetleg már egytől egyig végigpróbáltak, s mert a mélyebb összefüggéseket sem ismerhetik, esetleg olyan javaslatokkal is előállnak, ame­lyeket azonnal el kell vetni. Mindez villámgyorsan lejáratja őket is és a szervezéstudományt is, megrontja az új szervezőik kapcsolatait, elveszi muokaked- vüket. Aligha véletlen, hogy a szervezők körében az elmúlt éveikben igen magas volt a fluktuáció. Az idősebb szakemberek, veze­tők persze jót akarnak, félreáll­nak, nehogy fékezzék a fiatalok lendületét, ámde éppen ezzel. a túlságos jóindulattal teszik koc­kára a munka eredményességét.’ Mert nem önállóságot adnak, ha­nem szabadjára engedik a kez­dőket. 9 Mennyivel ésszerűbben jár­nak el ott — egy-két helyen van már rá példa, s ennek nyomán eredmény is —, ahol a képesített fiatal szervezőkből, s u gyárat már jól ismerő műszaki-gazdasá­gi szakemberekből szervező mun­kacsoportokat állítanak fel. ame­lyekben a konkrét, a helyi isme­retek és az elmélet, a fiatalság ötletgazdagsága együtt egyesítve gyorsabban és nagyobb ered­ményt hozhat. Tehát nemcsak a szervezéstudományt a szervező­ket kell megfelelően alkalmazni. A kezdő szervezők figyelmét — ez már sokfelé bevált — ér­demes felhívni a termelési érte­kezletek jegyzőkönyveire. Az egyes műhelyek, üzemrészek munká­sainak hozzászólásait, észrevéte­leit, javaslatait tartalmazó jegy­zőkönyvek igen jó „iránytűt” adhatnak az első, kisebb-nagyobb szervezési intézkedések kidolgo­zásához. 9 E jegyzőkönyvekből megtud­ható például, hogy esetleg hova kérnek lámpát, mert sötét a mű­hely sarka, s ezért sok *a .selejt; vagy hol kérik a karbantartók állandó .jelenlétét, mert mindig szükség van rá, a tmk-műhely pedig messzire esik, s ezért sok az állásidő; vagy például, hol javasolták a gépek sorrendjének cseréjét, hogy röviclebb legyen a szállítási út, ami különösen azóta fontos, amióta nincs külön anyag- mozgatója a műhelynek. Eképpen a terfnelési értekezletek jegyzőkönyvei kimeríthetetlenek szervezési ötletekben. Ezekre a vezetőknek sajnos, nincs mindig idejük odafigyelni, észben tarta­ni, de egy fiatal szervező ezeknél jobb segédeszközt aligha találhat a tájékozódáshoz. Ezeket az elhe­verő ötleteket felkarolva rögtön hasznos embernek érezheti ma­gát, s bizonyos lehet abban, hogy már az első javaslatai is reálisak és — népszerűek lesznek. 9 A szakembereket persze rit­kán lelkesítik az ilyen kisebb in­tézkedések; többnyire a nagy. az egész gyárat átfogó szervezési programok kidolgozására vágy­nak. Ezekre azonban ritkán van elég pénz, s ritkán van elég tá­mogatójuk is a vállalatokon be­lül. Az utóbbi években sok ilyen „nagy program" ragadt a fiókban. „A lámpa a műhely sarkában" pedig senkinek sem jut az eszé­be, pedig a munka és a termelés zökkenőmentes folyamatát — az­az szervezettségét — az ilyen és az ehhez hasonló apróságok is előmozdíthatják. Vállalataink je­lentős része több évtizedes — nem ritkán a múlt századig visz- szanyúló — hagyományokkal, múlttal rendelkezik, következés­képpen akadnak bennük elavult dolgok, nemcsak gépek, hanem szervezési megoldások Is. Nos az utóbbiak lecseréléséhez, „selejte­zéséhez” minden vállalatnál van elegendő szervezői kapacitás. G. F. Üj csehszlovák gyógyszerek A csehszlovákiai gyógyszerku­tatás központja a Munka Érdem­renddel kitüntetett prágai Gyógy­szervegyészeti Kutatóintézet. A kiváló szakemberekből álló kuta­tócsoportok munkájának ered­ményeként 320 gyógyszer 800-féle változatát exportálják a világ több mint húsz országába. Az In­tézet egyben a KGST-orszíigok rákellenes gyógyszerkutatásának koordinációs központja is, A vegyészek, gyógyszerészek, klinikus orvosok elsősorban gyul- ladásRútló, keringést fokozó, fer­tőző és daganatos megbetegedé­sek elleni szerek kikísérletezésé­vel foglalkoznak. A prágai kutatók egyik sikere a KETAZON, amely különféle reumatikus eredetű betegségek gyógyítására alkalmas. Előszere­tettel használják Franciaország, Olaszország, Ausztria, söl Japán kórházaiban is. Az elmúlt évben Londonban megrendezett gyógy­szervegyészeti világkongresszuson a prágai kutatóintézet képviselő­je új gyulladásgátló hatóanyagot tartalmazó preparátumról számolt be. A csehszlovák kutatók egyik legújabb készítménye a szívbe­tegségeket gyógyító TRIMEPA- NOL. (BUDAPRESS - ORBIS) BESZÁMOLÓ TAGGYŰLÉS JÁNOSHALMÁN Példát mutatnak a szocialista brigádmozgalomban A jánoshalmi Petőfi Termelőszövetkezet nagyot lépett előre az el­múlt esztendőben. Jó eredményeket értek el a gazdálkodásban. Kitűnt ez a tavalyi munkát értékelő beszámoló taggyűlésen, ahol a pártalap. szervezet titkára, Südi Bertalan ismertette a vezetőség beszámolóját. Sokat segített az előrehaladás­ban, hogy a kommunisták aktí­van vették ki részüket a gazda­sági feladatok teljesítéséből. Pél­dát mutattak a szocialista mun­kaversenyben. A szocialista bri­gádvezetők közül hatan pártta­gok. A kollektívák másfél millió forint értékű vállalást tettek. Jó munkájukat;' akaraterejüket, bizo­nyítja, hogy felajánlásukat több, mint kétszeresére teljesítették. Az értékelés szerint a szocialista brigádmozgalom hárommillió hét­százezer forinttal növelte a szö­vetkezet termelési értékét. A növénytermesztésen kívül az állattenyésztésben értekei jelentős sikereket. Itt az árbevétel 40 szá­zalékkal haladja meg az 1975-ös esztendőét. Legjelentősebb a ba­romfitenyésztés. Munkaszervezés­sel, sok erőfeszítéssel elérték, hogy jobbak a minőségi mutatók. Csökkentették az egy kilogramm súlygyarapodáshoz szükséges ab­rakfelhasználást. A takarmány­költséget mérsékelték. Igen jelen­tős a juhászat eredmény-javulá­sa. Bár ez az állattenyésztés ár­bevételének csak néhány száza­lékát adja, de az előző években éppen, hogy csak nem volt vesz­teséges. Tavaly viszont egymillió forinttal magasabb árbevételt ért el a tervezettnél. Akadnak még gondok is, példá­ul a baromfitenyésztésnél magas volt az elhullás. Ha ezt csökken­teni. tudják, több millió forinttal növelhetik az árbevételt. A pártmegbízatásokat általában teljesítették a kommunisták. A testületekben különféle bizottsá­gokban, intézményekben is ered­ményesen végzik el a feladatu­kat — ahogy ezt a pártvezetőség beszámolója megállapította. Konk­rét megbízatásokat kapnak a pártcsoportokban is. Az alapszer­vezet tagjai — a munkaköri be­osztások jellegét figyelembe véve — hét pártcsoportba szerveződve tevékenykednek. Részint a mun­katervi ütemezéssel összhangban negyedévenként tartanak pártcso­port üléseket. Szükség szerint a bizalmiak egyénenként elbeszél­getnek a csoport tagjaival. Egy pártcsoport a nyugdíjas kommu­nistákat fogja össze. Figyelemre méltó, hogyaKISZ- ben dolgozó párttagok jól segítik az ifjúsági szervezet feladatainak végrehajtását, A fiatalok között tovább nőtt a mozgalmi munka színvonala. Négy szocialista bri­gádot alakítottak a KISZ-esek, ami a kommunisták jó szervező munkájának is tulajdonítható. A pártalapszervezet dicséretben ré­szesítette a KISZ-ben tevékeny­kedő ifjúkommunistékat. A pártalapszervezet vezetősége 12 pontban foglalta össze a leg­fontosabb tennivalókat. A politi­kai munka javításával tovább akarják növelni a gazdasági ered­ményeket. A célkitűzések főként a gazdálkodás hatékonyságát, se­gítik. Sürgetik a jobb munkaszer­vezést, a technológiai fegyelem gondosabb betartását. A nagyközségi pártbizottság a termelés 5 százalékos fejlesztését határozta meg erre az esztendőre a mezőgazdasági üzemekre vonat­kozóan. Ez nem kis feladat. A já­noshalmi Petőfi Termelőszövetke­zet pártalapszervezetének cselek­vési programja szintén ilyen mér­tékű növekedést határozott meg az 1978-as évre. a tavaly terve­zetthez viszonyítva. A teljesítésnek minden lehető­ségét igyekszik megteremteni a termelőszövetkezet vezetősége a kommunisták közreműködésével. Kár, hogy a tagság részéről nem hangzott el észrevétel a beszá­molóval kapcsolatban. Talán azért, mert a pártcsoport-évtekezleteken már megvitatták a tennivalókat. K. S. 9 A Jánoshulmi Petőfi Termel őszi! vetkezel nemrég épült takarmány­keverő üzeme uz állattenyésztés további fejlesztését segíti. (Tóth Sán- dór felvétele.)

Next

/
Thumbnails
Contents