Petőfi Népe, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-13 / 11. szám
4 • PETŐFI NEPE • 1918. január 13. AZ ELÉRT EREDMÉNYI Szabadszállási törekvések A kecskeméti járási pártbizottság múlt héten megtartott, kibővített ülésén Gyenes Márta, a politikai irányító testület szabadszállási tagja, egyébként az Aranyhomok Tsz fiatal kertészeti ágazatvezetője, egyike volt a döntést elősegítő vita résztvevőinek. A gazdaságszervező és ellenőrző munka ez évi feladattervének jóváhagyása előtt elhangzott mondanivalóját alighanem hasznos közreadni: íme: — összességében teljesítettük az 1977. évi előirányzatainkat, amelyeket a felsőbb pártszervek határozatai és saját cselekvési programjaink megjelöltek. Ez utóbbiak célul tűzték a mező- gazdasági termelés 10 százalékos növelését. □ □ □ Az Aranyhomok Tsz —amely kedvezőtlen termőhelyi adottságú — ezt különböző elemi károk miatt nem tudta teljes mértékben teljesíteni. A Szabadszálláson működő két tsz-ben együttesen mégis 12 százalékkal növekedett a termelési érték. A termelőszövetkezetek egyesülésének jó előkészítése és végrehajtása után töretlenül fejlődött a mezőgazdasági termelés. Az is igazolja ezt, hogy 1974 óta évenként átlagosan 7 százalékos volt a termelésiérték-növekedés, ami abszolút értékben 80 millió forintot jelent. A közeljövőben esedékes zárszámadásra készülve, az előzetes felmérések máris jelzik, hogy az Aranyhomok Tsz tíz és fél millió forinttal, a Lenin Tsz pedig 33 milliós nyereséggel zárja az évet. A két gazdaság előző évi eredményeihez képest ez 4 millió többletnyereséget jelent. E néhány adatból Is kiviláglik, hogy a nagyközségi pártbizottság, a tsz-pártalapszervezetek, a vezetők és termelőszövetkezeti* tagok összehangolt munkájával sikerült elérni, hogy Szabadszálláson a mezőgazdasági termelésben az utóbbi években jelentős a fejlődés. Ezekben a napokban készítjük a cselekvési terveket a felsőbb pártszervek határozatainak megvalósítására, s az élet természetes rendjeként, a jelenlegi helyzetben keressük a további előrehaladás lehetőségeit. A Lenin Tsz-ben a közelmúltban adták át 1120 hektár területtel a korszerű öntözőfürtöt, amely a két gazdaságban együttesen 1251 hektárral bővül az V. ötéves terv végéig, így tehát 2371 hektáron lesz alkalmazható a korszerű öntözési technológia. A tervidőszak végén a két tsz szántóterületének 45 százalékát öntözheti. Máris tervezzük a fejlett zöldségtermesztés további fejlesztését. Nagyközségünk szóban forgó mezőgazdasági nagyüzemeiben a zöldségtermő terület az 1975. évi 24 hektárral szemben 700-ra növekszik 1980-ig. A termelési vertikum biztosítása érdekében a Lenin Tsz-ben korszerű, forrólevegős zöldségszárító üzemet létesítünk mintegy 40 millió forint beruházási költséggel. * □ □ □ A két gazdaság vezetősége — a járási és községi vezetéssel egyetértve — ifjúsági tábor létesítését kezdeményezte a zöldség-, szőlő- és a gyümölcstermesztésben jelentkező munkaerőhiány enyhítése érdekében. Mindkét termelőszövetkezetben jelentős és évről évre fejlődik a juhtenyésztés, az Aranyhomokban pedig a szarvasmarha-tenyésztés is. Ez utóbbi tbc-mentesítése jelenleg van folyamatban teljes állománycserével. □ □ □ A párthatározatok és a kormányprogram hatására, illetve végrehajtására jelentőségüknek megfelelően fejlődtek a háztáji és kisegítő gazdaságok. Évről évre több terméket értékesítenek. Külön is említésre érdemes, hogy az 1976-os évi 7300 hízósertéssel szemben tavaly 11 400 darabot értékesítettek a két tsz-en keresztül. A háztáji gazdaságok támogatását a jövőben is fontos feladatként kezeljük, mivel ennek a lakosság ellátásában nagy a szerepe és jelentősége. Figyelmünket máris a soron következő feladatok előkészítésére összpontosítjuk. A cselekvési programok mozgósítanak minden erőt: a párt- és a KlSZ-szerve- zeteket, a tsz-vezetőségeket, s azt a szakembergárdát, amely mindkét gazdaságban biztosítéka a feladatok fontosságuknak megfelelő megszervezésére és végrehajtására. Az eddigiekhez hasonlóan bízunk a becsülettel és jól dolgozó termelőszövetkezeti tagságban, akikre mint ahogyan eddig, a továbbiakban is bízvást számíthat a vezetőség. P. I. Szigorú szabályok között Tavalyelőtt negyvennyolc esetben szabtak ki gazdasági bírságot bírói ítélettel gazdálkodó egységekre, döntő részben az árképzési kötöttségek durva megsértése miatt. Kétségtelen, a sokféle termelési, kereskedelmi tevékenység közül semmi sem kap akkora figyelmet, mint az árvetés, s nyomában az árcédulák váltakozása, összességében az árszínvonal alakulása. Tavaly például a tartós fogyasztási cikkek árszínvonalának emelkedése a bútorok, kerékpárok motorkerékpárok, fényképezőgépek drágulásából származott, s mert nem mindegy, milyen gyakorisággal vásárolt áruk ára változik, a vevők érzékenysége itt sokkal kevésbé volt tapasztalható, mint a ruházati cikkeknél, vagy a — bornál. Az idén a fogyasztói árszínvonal növekedésének tervezett mértéke négy százalék, s mivel az egy lakosra jutó átlagos jövedelem gyarapodása 7—7,4 százalék lesz a számítások szerint, az egy lakosra elosztott reáljövedelem 3—3,2 százalékkal emelkedik. Az adatok egyben választ adnak arra a kérdésre, miért nem az áremelkedés ténye, hanem — a jövedelem bővülésével összevetett — aránya a fontos. Az MSZMP Központi Bizottsága 1977. december 1-i üléséről kiadott közleményben azt olvashatjuk: „Az illetékes hatóságok továbbra is szigorúan ellenőrizzék a fogyasztói árak alakulását, akadályozzák meg az indokolatlan áremeléseket, és biztosítsák, hogy a fogyasztói árszínvonal emelkedése 1978-ban ne haladja meg a négy százalékot.” Fölhívjuk az olvasó figyelmét az idézet indokolatlan szavára; szó sincs tehát arról, hogy valamennyi áremelés mögött gyanús ügyleteket sejtsünk. A munka társadalmi hatékonysága javításának, az erőforrások ésszerű hasznosításának lényeges feltétele a rugalmas árrendszer. Január elsejétől például tizenöt százalékkal emelkedett a villamos energia termelői ára, s átlagosan 21—22 százalékkal a vas- kohászati termékek árszintje. Elkerülhetetlen lépés ez; a tartós világpiaci árarány-változásokat a hazai áraknak tükrözniük kell, mert csak így hathatnak megfelelő mértékben a felhasználásra, azaz így ösztönözhetnek takarékosságra. A fogyasztás köréből tollhegyre kívánkozó tény: 1977- ben hazánk a nyerskávé tonnáját olyan áron vásárolta, ami 338 százaléka az 1970. évi beszerzési költségnek. Ha lassan beletörődve, ha Ismétlődően furcsáivá is, megszokjuk az árak lépegetését, s a hozzáértőbbek azzal vigasztalják magukat. csak nehogy szaladni kezdjenek a lépegetés helyett az árak, mint teszik ezt sok országban. A lépegetés állami kikötés: a Ml- . nisztertanács 1972-ben hozott határozatot az árpolitikai célokról és teendőkről, bevallottan kompromisszumot teremtve a ráfordításokkal arányos árak fokozatos kialakítása és az életszínvonal- politikai célok között. Ezért járt együtt a húsárak emelésével a fix összegű Jövedelem-kiegészítés, ezért szabja meg minden esztendőben a népgazdasági terv a fogyasztói árszínvonal növekedésének mértékét. Éppen azért, mert az árrendszer fokozatos és tervszerű módosítását párt- és kormányhatározatok szorítják megfelelő mederbe, nagy a felelősségük azoknak, akik egy-egy termelőhelyen, kereskedelmi cégnél az árvetés gazdái. Nemcsak rendkívül pontosan kell ismerniük az előírásokat, hanem rendelkezniük kell azzal a képességgel is, mely éles határvonalat húz az indokolt és az indokolatlan bevételi többlet, a nyereség és a nyerészkedés közé. büntetni, amit — bevalljuk — nagy örömmel írnánk le más tárcák cégeiről is. A módszer követhető, sőt, követendő, s ha általánosan követett lesz, az árve- tők — bár tapsot akkor sem kapnak —, nyugodtan tehetik dolgukat. Mert ami indokolt drágulás, azt beletörődve elfogadja az ember, de csak akkor, ha biztos benne, az indokoltak mellé nem csapódik oda az. ami indokolhatatlan, ami nyerészkedést takar, ami nemcsak az árfegyelmet, hanem a társadalmi erkölcsöt is sérti. L. G. • Átadásra váró Rába Stelgerek a gyáregység udvarán. Az első közös év kezdetén két kiskunmajsai gyár A kiskunmajsai Drótfonatgyártő Vállalat 1976. január 1-én került a Bács-Kiskun megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat irányítása alá. A múlt év szeptember elején pedig a vállalat helybeli gyáregységével egye? sült, s a két kollektíva egységes terv megvalósításán kezdett munkálkodni. — Minden különösebb zökkenő nélkül zajlott le az egyesülés — mondta Matos András igazgató, amikor a szeptember 1. óta eltelt időszak eredményeiről érdeklődtünk. — Az igaz — teszi hozzá, —, nem volt kis feladat a személyi ügyek rendezése, de most már elmondhatjuk, hogy ez köz- megelégedésre történt. A volt Drótfonatgyórtó Vállalat szakemberei is átköltöztek a mi irodaházunkba, s rövid időn belül — mintha mi sem történt volna —, tolyt az élet tovább. A fizikai dolgozók és a termelést közvetlenül irányítók között nem volt személyi változás. Nem utolsósorban ennek köszönhető, hogy sikerült túlteljesítenünk az egyesített üzem 272 millió forintos tervét, várhatóan (a mérleg készítése most folyik) elérjük a 2f»n millió forintot. Gyáregységünkben jelenleg négy föüzem van, Lakatosaink eddig főleg teherautó-vezetőfülkéket gyártották, ezekből nzon- btVrf egyre Kevesebbje vqn 'Szükség. A Class Dominátor és Mercator típusú kombájnok vezetőfülkéit elsősorban NSZK-export- ra gyártjuk, tavaly 2050-et szállítottunk a megrendelőnek. Az idén viszont ezekből növekszik a hazai igény is, mert a tavalyi 150-nel szemben már 350-re kaptunk megrendelést. A teherautó-fülkék Iránti Igény csökkenése miatt felszabaduló kapacitásunkat pedig jól tudjuk hasznosítani a kombi- ná torok adaptereinek gyártásánál. amelyből még többet kell készítenünk, mint eddig. A másik főüzemümik elsősorban a lakatos részleget látja el különböző sajtolt, élhajlított és forgácsolt alkatrészekkel, A drótfonatok Iránt változatlanul Igen nagy az érdeklődés, s a keresletet nehezen tudjuk kielégíteni. Tavaly 8.3 millió négyzetméter különböző drótfonatot gyártottunk az öreg masinákkal, az idén 8,5 millió négyzetméter előállítását tervezzük. A gyártás bővítésére fl múlt év végén megérkezett üt NDK-gyártmúnyú • Egy műszak alatt 1000 méter drótfonatot készít öreg gépével Trója Jenőné a Kiváló jelvény tulajdonosa, aki 12 éve dolgozik a gyárban. (Opauszky László felvételei.) automata fonatgyártó gép, s ebw ben az évben is újabb öt érkezését várjuk. Szeretnénk 1980-ig lecserélni az öreg gépeket, ezt követően pedig teljes egészében ki tudjuk már elégíteni megrendelőink igényeit. Hosszú időt venne igénybe • tömegcikkgyártó üzem termékeinek felsorolása. Itt készítik az alátéteket, szegecseket stb., s az iparszerű sertéstelepek berendezéseit Is itt gyártják. Változatlanul sok munkája van a szervizszolgálatnak. Ez a részleg 26 gépkocsival hatvanhá- rom szerelővel járja az országod s végzi a mezőgazdasági üzemek, ben a különböző berendezések garanciális javításait. Gyáregységünkben jelenleg 130 Rába Steiger 245 típusú traktor — amelynek három megyében ml vagyunk a forgalomba hozói — várja az átadást, a közelmúltban pedig már kaptunk a 180-as típusból is negyvenet, A termelési tervek teljesítése nagymértékben köszönhető a szocialista munkaversenynek,í Szocialista brigádjaink a múlt évben több mint hatezer óra társadal-í mi munkát végeztek a nagyközség gyermekintézményeinek segítésében. Az idei vállalások kidolgozása is megkezdődött, a brigádok csatlakozva a Láng gépgyáriak kezdeményezéséhez, tovább folytatják a munkaversenyt. Erőnket most egy esetleges tárj sadalmi felajánlásra is tartogatjuk — mondta beszélgetésünk végén az igazgató. — A nagyközség szélén, a Szánk! út mellett. van egy meddő olajkút, amely több mint valószínű, gyógyhatású meleg vizet rejt magúban. Az olajbányászok megígérték. hogy feltárják, s ha elegendő5 vízhozammal rendelkezik, Kiskunmajsán végre strandfürdő épülhet. Brigádjaink az elsők között jelentkeztek, hogy minden erejükkel részt vállalnak a fürdő létesítésében. O. L. Javult az árfegyelem, ezt állapította meg a Tárcaközi Ár- és Termékforgalmazási Bizottság, amikor értékelte 1977 első félévének tapasztalatait. Hat hónap alatt az árellenőrzések száma meghaladta az országban az ötvenezret, s az esetek 15,5 százalékánál volt szükség szankcióra vagy intézkedésre. Amit magas aránynak kell tartanunk, még akkor is, ha e 15,5 százalékból 3455 ügy csupán figyelmeztetéssel zárult, azaz inkább alaki hibákat, mintsem tényleges árvetési szabálytalanságokat fedett fel itt az ellenőrzés. Persze, a gazdasági bírságok 1,5—2 millió forintos összege egyre inkább gondolkodóba ejti azokat, akik úgy vélték, az árvetés a legjobb módszer a — gazdag aratáshoz... Holott lehet gazdagon, ám tisztességesen aratni! Bizonyítja az előbbi mondatot, s persze, az eset általánosítható érvényét sem titkolva: miniszteri értekezleten összegezték a közelmúltban a nehézipari tárca vállalatainál végrehajtott árellenőrzések tapasztalatait. Mint megállapíthatták, egészséges törekvések láthatók az árstabilitásra, így például az alapanyagok áremelkedésének túlnyomó részét a vállalatok műszaki, szervezési Intézkedésekkel ellensúlyozták, s kedvezően hatott a termelékenység növelése Is, mert így a termékegységre jutó költségek csökkentek. Aligha véletlen, hogy másfél év alatt a tárca vállalatainál az árfegyelem megsértése miatt mindössze két esetben kellett A KERTÉSZET A LEGFŐBB ÁGAZAT Telepítési program Lakiteleken A lakiteleki Szikra Termelőszövetkezet tavaly az 1975. évi eredményhez viszonyítva 20 százalékkal növelte a termelési értéket. Ez bizony nem volt könnyű, hiszen a fagykárok jelentős kiesést okoztak, a kajszitermés teljesen elpusztult, árvíz is volt, hogy csak a legfontosabbakat soroljuk fel a terméscsökkentő tényezők közül. Az idén a központi előirányzatoknál valamivel magasabb, 3—4 százalékos termelésiértéknövekedést irányoztak elő, de arra számítanak, hogy a tartalékok feltárásával egyes ágazatokban ennél jobb eredményt érnek el. A közös gazdaságban a kertészet a legfőbb ágazat, ezen belül is a szőlő- és gyümölcstermesztés. A homokterületek hasznosításának egyik legjobb módszere az új ültetvények létesítése. Ezért ütemeztek be — a meglevők rekonstrukciója mellett — új telepítéseket. Erről a programról beszélgetünk Gulyás Józse/ elnökhelyettessel. — Tavaly 28 hektárnyi almást telepítettünk. Jelenleg csaknem 140 hektár még nem termő, vagyis fiatal gyümölcsösünk van. Az Id'én 37 hektárnyi új almást, jövőre 40 hektáron őszibarackot telepítünk. Hasonlóképpen megkezdjük 1979-ben a szőlőültetvények létesítését is, 1982-ig esztendőnként ötven hektárnyit tele. pítünk, összesen 200 hektárt. Ha befejezzük a nagy munkát, u régi telepítések felújításával együtt 800 hektárnyi szőjőnk és gyümölcsösünk lesz, Hozzátehetem, hogy ez már korszerű telepítésnek számít majd és uz egész szőlőültetvény gépi szüretre alkalmas. A telepítések folyamatos előkészítése céltudatosan történik. A szövetkezet vezetői Időben gondoskodtak arról, hogy az általános talajjavítás, tereprendezés olyan ütemű legyen, ami megfelel a terveknek. Más szóval nagy előrelátással valósítják meg u jelentős programot, Az elnökhelyettes megjegyzi — amit másoktól is gyakran hallunk —, hogy a telepítések adminisztrációja igen bonyolult és hosszadalmas. — A párhuzamos, ismétlődő és formai jellegű eljárások nemcsak sok embert foglalkoztatnak, hanem lassítják a munkát is. Ha valaki telepíteni akar, másfél-két évvel korábban hozzá kell kezdeni a különböző dokumentációk, engedélyek beszerzéséhez. Sokféle papír, számos intézmény ösz- szehangolt munkáját kívánja. Ahány szerv, annyival több idő szükséges ahhoz, hogy egy lépéssel előbbre Jussunk. Szörnyű idegmunka ez. Nem állítom, hogy nincs szükség megfelelő ellenőrzésre. Azonban véleményünk szerint sok a túlzás. Egymás között gyakran beszélgetünk arról, hogy miként lehetne egyszerűsíteni az eljárást. A termelőszövetkezet tagja a Kecskemét—szikrai Állami Gazdaság által kezdeményezett szőlőtermesztési rendszernek, valamint a Hosszúhegyi Állami Gazdaság Irányításával működő gyümölcstermesztési rendszernek. — Sok segítséget kapunk. A tápanyagvlzsgálat, a rügyelíenőr- zés, a levélanalízis, a helikopteres növényvédelem és sok egyéb segíti a terméseredmények növelés sét. Korábban kifogásoltuk, hogy a Kecskemét—szikrai Állami Gazdaságtól nem kaptunk elégi termeléstechnológiai segítséget A gazdaság vezetőivel történő megbeszélések óta az együttműködés javult. A rendszergazdától kapott segítség is elősegítette, hogy taJ valy kiváló terméseredményt értek el almából. Hektáronként több mint 240 mázsát. A telepítéshez szaporítóanyagi ra Is szükség van. Erről részben a termelőszövetkezet gondoskodik. — Facsemetéket kapunk, viszont bizonytalan a szőlő-szaporítóanyag. Ezért az Idén szőlőiskoJ lát létesítünk, azt tervezzük, hogy legalább száz hektárnyi telepítés-' hez magunk állítjuk elő a veszi szőkét. Nemcsak a termelésben, hanerrf a borászatban Is keresik az együttműködést. Ez év január 1« tői működik az az egyszerű tár-' saság. amelynek ügyintézője a Kecskemét—szikrai Állami Gazdaság. Az összefogásnak az acél-' ja, hogy a szőlőfeldolgozásban It megtalálják számításukat a gaz-‘ daságok. k. 3. ‘
