Petőfi Népe, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-10 / 8. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A HUNGAROFRUCT MŰLT ÉVI MÉRLEGE PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évf. 8. szám Árai 90 fillér 19?8. január 10. kedd Megkezdődött a LEMP országos értekezlete Az elmúlt két esztendőben jelentős eredményeket ért el a lengyel népgazdaság A Lengyel Egyesült Munkáspárt második országos értekezlete héttőn reggel megkezdte munkáját. A Varsói Kultúra és Tudomány Palotájának koVigresszusi termében a 2.7 milliós párttagság küldöttei és a> meghívott vendégek — a szövetséges pártok vezetői, a szakszervezetek, ifjúsági és társadalmi szervezetek, a nemzeti egységfront kiemelkedő aktivistái és a kulturális, tudományos élet vezető pártonkívüli személyiségeinek jelenlétében kezűle meg munku.iát a tanácskozás. Az Internacionálé elhangzása után Edward derek, a LEMP KB első titkára, a konferencia elnöke mondott rövid megnyitó beszédet. „Közös feladatunk — mondotta —, hogy tárgyilagosan, eredményesen és kritikusan értékeljük az ország szocialista fejlődésének a VII. pártkongresszuson elfogadott programja eddigi teljesítését és meghatározzuk a következő három év feladatait." A napirend elfogadása után Edward Gierek megkezdte a politikai bizottság referátumának ismertetését. Gierek hangsúlyozta, hogy az eltelt két évben ígéretesen megvalósultak a párt hetedik kongresszusának határozatai. A nehéz külső és belső körülmények — a tőkés piacokon jelentkezett recesszió, a cserearány-romlás és Gazdasági szabályozók ’78 A gazdasági szabályozó rendszer elsődleges feladata, hogy a gazdálkodó egységeket a népgazdasági terv teljesítésére ösztönözze. 1976-ban a legutóbbi szabályozó módosítás célja az volt. hogy a megváltozott világgazdasági feltételeknek megfelelően segítse elő az V. ötéves terv valóra váltását. A bevezetett módosítások általában kedvezően hatottak: felgyorsult n gazdasági növekedés üteme, nőtt a munkatermelékenység és ennek nyomán a tiszta jövedelem, a gazdálkodó egységek bátrabban nyúltak tartalékaikhoz és takarékosabban gazdálkodtak. A pozitívumok mellett azonban tapasztalható volt, hogy a gazdálkodó egységeknél az előirányzottnál nagyobb pénzeszközök maradtak fejlesztési célokra, ami a beruházási piac feszültségeit növelte, a szabályozás nem ösztönözte kellően a minőségi fejlődést, s nem csökkent kielégítő mértékben a gazda- ságtalan termelés. A gazdálkodó egységek nyomására engedve bővültek az egyéni támogatások és kedvezmények. Az idén a gazdasági szabályozó rendszer kisebb mértékben 'ismét módosul. Ezeket a módosításokat, legalábbis azok lényegét, a gazdálkodó egységek már 1977 októberében megismerhették, az OT hivatalos lapja is közölte, s így az 1978. évi vállalati tervek kidolgozásánál a módosításokat már figyelembe vehették. Elsőként említendő a vas- kohászati termékek és a villamos energia termelői árának átlagosan 82, illetve 25 százalékkal történt felemelése, amely azt a célt szolgálja, hogy az árarányokat is javítva ösztönözzön a takarékos anyaggazdálkodásra. Az árnövekedést elsősorban a vállalati gazdálkodással kell ellensúlyozni, s csak szerény mértékben lehet továbbhárítani. Ez utóbbit is előzetesen be kell jelenteni az Országos Anyag- és Arhúpatalnak. A külkereskedelmi szabályozásban két változás van: a nem rubel viszonylatú exportban csökken az állami visszatérítés azoknál a vállalatoknál, amelyek a szakágazati átlagnál magasabbat élveztek a múltban. Ennek célja, hogy a vállalatok csökkentsék a gazdaságtalan termékek kivitelét. gyei kirendeltségének össze sítése szerint tavaly Báes- Kiskunből 90 ezer 300 tonna zöldséget és gyümölcsöt szállítottak exportra. Ez a tervezettnél 40 százalékkal több árut, jelent. Azt is érdemes megjegyezni, hogy az ország zöldség-exportjának 24, gyümölcskivitelének 16 százalékát a megye adta. Gyenes Istvántól, a külkereskedelmi vállalat megyei kirendeltségének vezetőjétől részletesebb tájékoztatást kértünk az export-tervekkel kapcsolatban. Az idén több zöldséget és gyümölcsöt exportálnak — Visszapillantva az elmúlt esztendőre, talán szükséges elmondani, hogy Nyugul-Európá- ban — a kedvezőtlen időjárás miatt — nem volt túlságosan jó teimés. Ezért egyes zöldség- és gyümölcsfélékből a vártnál nagyobb volt a kereslet. Pritamin- paprikából például 9400 tonnát szállítottunk a megyéből, amire még nem volt példa. Hasonlóképpen említésre méltó mennyiségben került külföldre káposztafélékből, zöldpaprikából, paradi. csőmből, uborkából, görögdinnyéből összesen huszonegy féle zöldséget exportálunk. Étkezési szőlőből több mint hatszáz tonna került külföldi piacra. A sárgabarack szintén keresett volt, csaknem 5200 tonnát szállítottunk el. A legnagyobb tétel u téli alma. Az export megközelítette a 45 ezer tormát. Sajnos, a csonthéjas gyümölcsűek közül a meggy, a cseresznye, az őszibarack és a szilva sok kórt szenvedett nálunk is az időjárás viszontagságaitól, ezért nem tudtuk a tervezett mennyiséget kiszállítani. Már megkötötték a szerződést az idei esztendőre is. összesen 93 ezer tonna árura. A megyei ki- rendeltség. elsősorban a ZÖLDÉRT Vállalattól vásárol, partnere azon kívül kilenc állami gazdaság, több termelőszövetkezet, és a kiskunhalasi fogyasztási szövetkezet. — Keressük a tartós együttműködést a termelő üzemekkel. A gazdaságok hektáronként H—10 ezer forint költséghozzajárulást kapnak tőlünk a telepítésekhez. Az exportnövelő hitelek felvétekkor kezességet vállalunk. Olyan régi partnereinkről van szó, akik aimatermelésre és szállítására kötöttek velünk megállapodást. Egyes zöldségfélék termesztéséhez ingyen vetőmagot juttatunk. Egyebek között az úgynevezett kemény húsú paradicsomfajták- ho7. Közülük egyeseket sikerrel teimesztették tavaly a tiszakéc.4- k'á Tis'zagyöngye Termelőszövetkezetben. A Német Demokratiku.s Köztársaságból 300 ezer fehér- spárga magoncot hozunk be. Zöldspárgából pedig az Izsáki Állami Gazdasággal kötöttünk szerződést a tavalyi 14 tonna helyett 150 tonnára. Segítséget adunk u borotai termelőszövet ke. xetnek. A tavaly! 78 tonna helyett az idén mintegy 100 tonna .laskagombát szeretnénk innen exportálni. A Kecskemét-szlkrai Al’ami Gazdasággal tavaly kötőt, tünk először szerz.ődést kínai kelkáposzta termesztésére. Tizennyolc tonna került Svédországba és Finnországba ebből a nálunk kevésbé ismert zöldségféléből Erre az, évre megújítottuk a szerződést. Tavaly nugy gondol jelentett a göngyöleghiány, A tapasztalatok- bel tanulva a HUNGAROFRUCT- nál is tesznek intézkedéseket. — Az idén az. exportra kerülő tételeknél az, eddigi 10 százalék helyett 30—40 százalékra növeljük a kartonládák arányát. Ezzel csökkentjük a fából készült úgynevezett szabolcsi ládák mennyi- ' seaét. Ládaszögező berendezéseket, tűzőgépeket szerzünk be a gazdaságoknak. Két gyümölcsvú- logató gépsor vásárlásában is közreműködünk. A kirendeltségvezétő végezetül, mint egyik legnagyobb gondot említi a hűtőtárolók hiányát Sajnos, a tárolótérhiány miatt jelentős a minőségi veszteség. Ha el tudnánk helyezni tartósan az árunkat, a piacot is befolyásolni tudnánk. K. S. az egymást követően rossz mezőgazdasági évek — ellenére jelentős eredmények születtek és dinamikusan fejlődött az ország. A referátum több javaslatot tett az életszínvonal további javítására. A lakosság ellátásáról szólva a beszámoló hangsúlyozta, hogy a fő cél a hiányok megszüntetése a legfontosabb közszükségleti cikkekben. Ennek érdekében idén a költségvetési tartalékokból terven felül 13 milliárd zlotyval támogatja az állam az iparcikkek és 10 milliárd zlotyval az élelmiszerek gyártásának fejlesztését. A referátum állást foglalt a 9. plénumnak a beruházásokra vonatkozó határozata mellett, amely előirányozta a beruházások önköltségének csökkentését, a beruházások növekedési ütemének visszafogását és az eszközök összpontosítását a kiemelt területekre — az élelmiszergazdaságra. a fogyasztási és exportcikkek termelésére és a lakásépítésre. Igen jelentős összegekét szán az állam a mezőgazdaság fejlesztésére. (MTI) Géppel könnyebb a gyümölcsfa metszése • A Hosszúhegy! Állami Gazdaság gyümölcsöseiben két nagy gallyazó és hat kisebb pneumatikus olló könnyíti, gyorsítja a gyümölcsösök metszését. (Pásztor Zoltán felvétele.) A másik módosítás, amelyet a szocialista szerződéses árak fokozatos növekedése tett szükségessé: a transzferábilis rubel forint-árfolyamának csökkentése. A szocialista külkereskedelemben, mint ismeretes, 1975 óta a szerződéses árakat évenként felülvizsgálják, a megelőző öt év tőkés piaci árainak figyelembevételével. Ily módon a szocialista külkereskedelmi árak és árarányok folyamatosan közelednek a világpiaci árakhoz, eközben azonban külső árfeszítő erőt jelentenek, aminek ésszerű csökkentésére esetenként szükség van a transzferábilis rubel árfolyamának módosítására. A mostani árfolyamváltoztatásnak kettős hatása lesz: csökkenti a szocialista Import költségét, a kivitelnél pedig az exportáló vállalatok forintbevételét. Az árfolyam-módosítás várhatóan szocialista viszonylatban is az exportstruktúra átalakítására ösztönöz-kényszerít. Az 1978, évi szabályozó módosítások egyik fö célja: a vállalati fejlesztési források képződésének mérséklése. Közvetett módon a termelői árváltozás és az árfolyamcsökkentés is ilyen hatást vált majd ki. Ettől függetlenül egyéb intézkedések, módosítások — a különféle mentesítések és kedvezmények szűkítése — is mérsékelni fogják a vállalati beruházási vásárlóerő növekedését. A bérszabályozásban nincsenek alapvető változások, azok kiigazító jellegűek. A termelő- szövetkezetekre érvényes szabályozó rendszerben is csak kiigazító jellegű módosítások léptek életbe. Ezek között szerepel a bruttó jövedelem adómentes határának a felemelése. A gazdasági szabályozók 1978. évi módosításait általánosságban tehát az Jellemzi, hogy az alapvető előírások, szabályok csak kevéssé változtak. A gazdaság egészét érintő ár- és árfolyamváltozások mellett elsősorban az egyedi szabályozók — a pénzügyi kedvezmények és mentesítések — módosultak, éspedig a zokon a területeken, vállalatoknál, ahol a gazdálkodás valóságos feltételei a számítottnál kedvezőbbek. Kétségtelen, hogy a módosítások egyrészt szigorítják a vállalati gazdálkodás feltételeit, másrészt valamelyest növelik majd a költségvetés részesedését a fejlesztésre fordítható pénzforrásokban. A szabályozó módosítások népgazdasági összhatását ma még nem lehet pontosan és konkrétan felvázolni. Az bizonyos, hogy a hatékonyság növelése hozzájárul a külgazdasági egyensúly javításához, az életszínvonal tervezett növeléséhez. W. 1. • Ilyen kartondobozokban exportálják az almát. Ez a tétel Finnországba megy. A felvétel a ZÖLDÉRT kecskeméti kirendeltségén készült. (Tóth Sándor felvételei.) • Telik a vagon a közkedvelt magyar gyümölccsel. Gondoskodás az idős emberekről Bács-Kiskunban Két beszédes demográfiai adat: Bács-Kiskun megye lakosságának 21,6 százaléka 60 éven felüli, s közülük 1977-ben 8150-en élvezték az állam anyagi támogatását. Dr. Szikszai Istvánnal, a Bács-Kiskun megyei Tanács szociálpolitikai csoportjának vezetőjével folytatott beszélgetésünk során az öregekkel való intézményesített törődés elmúlt évi/ megyei helyzetéről, nehézségeiről és közeli kilátásairól tájékozódtunk. — Az 1976. évi 25-tel szemben tavaly kereken 30 millió forintot használtunk fel szociális segélyezés céljából — mondta a csoport- vezető. — Ezernyolcszázötvenen minden hónapban megkapták azt a bizonyos 870 forintot, amit január 1-től, — mint ismeretes — 70 forinttal emelnek a helyi tanácsok. Mások, vagyis a nagy többség pedig esetenkénti, azaz. időszakos juttatásban részesült. Jóleső érzéssel állapítjuk meg: nincs sorban állás, az indokolt kéréseket — számolva azok minimális emelkedésével is — kivétel nélkül és azonnal teljesíteni tudjuk. romszori meleg étkezésre. Az otthonok — melyekre 1977-ben 7,5 millió forintot fordítottunk —száma a reális szükséglethez igazodik. vagyis a növekedés üteme megfelelő. Ha valahol igény mutatkozik rá t*s a helyi tanács kéréssel fordul hozzánk, rövid időn belül találunk megoldást. Mint ahogy Kiskunhalason, Orgová- nyon és Tiszaulpáron — eddig ez a három település jelentkezett — már folyamatban is vannak a beruházások. Az ilyen jellegű kezdeményezéseket egyébként a Hazafias Népfront Országos Tanácsa is támogatja. — Sokat hallani mostanában a házi szociális gondozás elterjedéséről. — Valóban, a legdinamikusabban fejlődő „intézményrendszerünk”. Az átlagéletkor hosszabbodásának, a rendezettebb anyagi körülményeknek a következménye, hogy egyre erőteljesebb az érdeklődés az intézeten kívüli ellátás iránt, 1969-ben a . megyében mindössze egy, jelpn- leg viszont 65 „. főfoglalkozású tanácsi gondozó, ezenkívül 2Ä.0— 300 társadalmi aktíva, három tiszteletdíjas és hét termelőszövetkezeti alkalmazott vesz részt ebben a — túlzás nélkül állíthatom — nemes küldetésben. Ezerháromszáz Idős ember számit rájuk, várja őket nap mint nap. A hálózat fenntartása évente másfél millió forintba kerül. — Hallhatnánk valamit az öregek napközi otthonairól? — 1976 végén negyven ilyen épületünk volt, tavaly létesült három — Kisszálláson, Szakmaron és Úszódon, húsz-húsz hellyel —, s így összesen 1264 idős ember talál bennük napközben orvosi felügyelet mellett szervezett elfoglaltságra és lehetőséget napi há— Utoljára maradtak a szociális otthonok ... — Tizennégy intézetünk üzemeltetése 40 millió forint évente. Kihasználtságuk meghaladja a 100 százalékot és 1980-ig is csupán szúz személyt befogadó bővítésre nyílik lehetőségünk. Kecskeméten, a Műkert városban még az idén megkezdődik a rekonstrukcióval egy időben egy új szárny építése. A szociális otthonok 1608 lakója közül 420 az elmebeteg. További mintegy 500 fő rendelkezik érvényes beutalóval: őket elhelyezni egyelőre nem tudjuk. A várakozási Idő igen hosszú, és ez sok családban okoz olykor drámai feszültségeket. Otthonaink túlnyomó részében a gondozás és ellátás színvonala kielégítő, egyik-másik azonban — például a halasi, valamint a kalocsai Malom utcai — a közelmúltban végrehajtott korszerűsítések ellenére sem felel meg rendeltetésének. (Nagyok a szó. búk, hiányos a közművesítés, elhanyagoltak a kiszolgáló helyiségek. stb.) Hadd említsem még meg — bár nem tartozik szorosan ide —, hogy a, népfront legutóbbi kecskeméti városi ülésén ismét megfogalmazódott az öregek gar- zonlakásal és a nyugdíjasok háza fnegépítésének javaslata. K. F.
